Motiváltság és ikonicitás a jelek szerkezetében

(1)

Motiváltság és ikonicitás a jelek

szerkezetében

Szabó M. Helga

2012. november 23.

A jelnyelvi és hangzó nyelvi kommunikáció perspektívái

(2)

 Szó alatti („fonológiai”) szint a jelnyelv esetében is létezik.

 Önálló jelentéssel nem rendelkező, ám

jelentés-megkülönböztető szerepű egységek rendszert alkotnak. (Jelnyelvenként eltérő

lehet a készlet)

 A jelnyelv különleges: dupla artikulátorral dolgozik!

 A lexikon szintjén: a jelek közt egyaránt vannak egy- és kétkezes formájúak.

A jelnyelv fonológiai jellemzői

2012. november A jelnyelvi és hangzó nyelvi 23.

kommunikáció perspektívái

(3)

 Kézforma

Kéz-konfiguráció

 Orientáció

 Artikulációs hely

 Mozgás

Speciális lejegyzési rendszert alkottak rá:

HamNoSys = Hamburg Notation System

A jelnyelv „fonológiai”

jellemzői

(4)

Hamburg jelnyelvi elnevezése HamNoSys-be kódolva

Forrás: DGS Summer School, Hamburg, 2012

(5)

Fogadjuk el, hogy egy lexikai elemnek (jelnek) tekintjük mindazokat a

képződményeket, amelyek:

◦ valamilyen kézforma + orientáció, mozgási

komponens, artikulációs hely elemekből épülnek fel;

ÉS

◦ valamilyen (egyszerűbb vagy komplexebb) jelentéssel rendelkeznek

Szerkezet és jelentés

(6)

A jelnyelvi jelek erősen motiváltak:

 (Kvázi) ikonikus jelek:

◦ A jelnyelvi jel képként idézi fel az adott entitást vagy tevékenységet (vagy annak valamely jellemző

mozzanatát): FÉSÜLKÖDIK/FÉSŰ; KAJAK(OZIK); ŐZ, KAKAS, HÁLAPÉNZ(T-AD), ELKÉPZEL(ÉS)

◦ Elhalványulás – felerősödés | | fonológiai egyszerűsödés vagy finomodás: CSERESZNYE (Bp.-D.-E.-V. -[S.:

kétkezes])  CSERESZNYE (K.)  CSERESZNYE (Sz.)

◦ Nem minden jel ilyen, nem kizárólag ikonikus jelek

léteznek! (Vagy már teljesen elhalványultak…): BÁCSI (V.), ZÖLD (7 különböző)

Motiváltság a szerkezetben - ikonicitás

2012. november 23.

(7)

A jelnyelvi jelek erősen motiváltak:

 Inicializált jelek

◦ Sokszor a jny-i jel a hangzó nyelvi szó kezdőbetűjét építi bele a jel fonológiai szerkezetébe kézformaként

 Daktil: VÁC, ATOM, INTERNET (c.: 2x”i”), KIWI (D.), KÉK, KEDD, DVD

 Fonomimika: FIZIKA, GÖRÖG, BROKKOLI, BÜKK, MENY(E), MŰ, NÉP, NŐ, PADLIZSÁN (S. – Sz.)

◦ A jelnyelv jellemzően akkor hívja segítségül (engedi be) a hangzó nyelvet a fonológiai szerkezetbe, amikor egy

fogalom/entitás frissen felbukkant, és még nem alakult ki rá jel.

◦ Nem minden daktil vagy fonomimikai elem alkalmas fonológiai értelemben a jelképzésre!

◦ Néha megmaradnak… (ennek változatos okai vannak)

Motiváltság a szerkezetben - inicializálás

(8)

2012. november 23.

Nézzük meg, hogyan kapcsolódhat

össze a „fonológiai” szerkezet az

ikonikus jelentéssel!

(9)

Korpuszelemzés

1. Idővel kapcsolatos kifejezések

2012. november 23.

(10)

Egy nap és annak részei

2012. november 23.

HAJNAL REGGEL

DÉL

NAPFELKELTE

ESTE NAPNYUGTA

ÉJSZAKA ÉJFÉL DÉLUTÁN

DÉLELŐTT NAPPAL

(11)

Egy nap és annak részei – HamNoSys- ben

Ide a szavak helyett fonológiai szimbólumok jönnek!

2012. november 23.

HAJNAL REGGEL

DÉL

NAPFELKELTE

ESTE NAPNYUGTA

ÉJSZAKA ÉJFÉL DÉLUTÁN

DÉLELŐTT NAPPAL

(12)

A napok nevei és típusai

(melyik típusból hány változat van)

2012. november 23.

 HÉTFŐ (3+1)

 KEDD (4+2+1)

 SZERDA (2+1)

 CSÜTÖRTÖK (3+1+1)

 PÉNTEK (2+1+1)

 SZOMBAT (3+2)

 VASÁRNAP (1+1)

(13)

Kitüntetett időpontok elemzése

VASÁRNAP KARÁCSONY

 Ide még fonológiai szimbólumok jönnek!

2012. november 23.

(14)

2012. november 23.

Hogyan halad az idő?

MÚLT ELŐTTE NEMRÉG

RÉGES-RÉGEN TEGNAP

TEGNAPELŐTT TAVALY

JÖVŐ

AZUTÁN MAJD

HOLNAP

HOLNAPUTÁN JÖVŐRE

JELEN MOST

AZONNAL MA

IDÉN IDŐ

AMIÓTA - AMEDDIG

(15)

2012. november 23.

Hogyan halad az idő?

(HamNoSys elemzés kerül ide!)

MÚLT ELŐTTE NEMRÉG

RÉGES-RÉGEN TEGNAP

TEGNAPELŐTT TAVALY

JÖVŐ

AZUTÁN MAJD

HOLNAP

HOLNAPUTÁN JÖVŐRE

JELEN MOST

AZONNAL MA

IDÉN IDŐ

AMIÓTA - AMEDDIG

(16)

(17)

Korpuszelemzés

2. Kommunikációval és mentális folyamatokkal kapcsolatos kifejezések

2012. november 23.

(18)

A kommunikáció formái

2012. november 23.

MOND SZÓL KÉRDEZ BEVALL ELUTASÍT BECSAP FELJELENT MAGYARÁZ MEGHÍV

ELFOGAD HALL MEGHALLGAT KIHALLGAT

MEGBESZÉL TÁRGYAL (a,b) TOLMÁCSOL RELÉZIK

Kifelé mozog Befelé mozog

Körkörös

mozgás

(19)

2012. november 23.

A kommunikáció formái

BESZÉL PLETYKÁL

PANASZKODIK (kicsit kifelé is) REKLAMÁL

TITKOL

[egy helyben

való mozgás]

(20)

Ami a fejünkben jár…

2012. november 23.

TANUL (a, b) MEGJEGYEZ EMLÉKSZIK ÉRT ISMER

ELHISZ ELFELEJ

T GONDOLKODIK

ELKÉPZEL / ÁLMODIK ELTÉVED / TÉVESZT

TAPASZTAL LÁT BEFOGAD

TANÍT MAGYARÁZ FIGYEL NÉZ

ÉREZ FÉL

SZERET TETSZIK HARAGSZIK UTÁL

AGGÓDIK AKAR

MEGLEPŐDIK

MEGNYUGSZIK

CSODÁLKOZIK

KÍVÁN

(21)

Szakirodalmi előzmények:

 Kamp/Reyle (1993): diskurzus-reprezentáció

 Chomsky (1995): logikai forma

 Jackendoff (2002): konceptuális séma

 Bierwisch (2001, 2007): szemantikai primitívek repertoárja

2012. november 23.

Szemantikai jegyek tettenérése a

formában

(22)

 A hangzó nyelvekben is találhatók egyértelmű szemantikai jegy – formai elem összefüggések (többes szám, múlt idő stb.), de ezek jellemzően morfoszintaktikai egységek. (+Gond: a kivételek – pl. angol foot/feet kezelése)

 Dosszié-elmélet: bizonyos konceptuális elemek csoportosan kapcsolódnak (és tárolódnak az

agyban) az adott entitás elnevezésében. Pl.

kutya = állat, emlős, 4lábú, stb + 3D modell (séma) + hang (ugatás)

Szemantikai jegyek tettenérése a

formában

(23)

 Bizonyos felfogások szerint létezik egy univerzális szemantikai repertoár, amely egyéni tapasztalatok alapján aktiválódik és rendeződik

 Léteznek ún. szemantikai primitívek,

amelyek általános jelentést hordoznak, több mindennek az alapját képezik, ezek

specifikálódnak egy későbbi szinten az

elnevezésben is (pl. ehető dolog vagy kerek tárgy)

2012. november 23.

Szemantikai jegyek tettenérése a

formában

(24)

 A jelnyelvben igen erősen jelen van ez a fajta „építkezés”:

 Sok esetben egy általános mozdulat számos konkrét dolgot jelenthet. – Pl. SÍK (2xB

kézforma, tenyérrel lefelé, széttartó mozgás)  konkrét jelentése lehet:

 SÍKSÁG, ALFÖLD

 ASZTAL

 FÖLD, TALAJ

Szemantika és forma kapcsolata a

jelekben

(25)

 A bemutatott példák pedig azt mutatták meg,

hogy bizonyos konceptuális elemek milyen formai jegyekben reprezentálódhatnak:

◦ Ami a kommunikációval kapcsolatos, az a szájnál jön létre

◦ Ami a mentális folyamatokra utal, az a homlok-halánték vonalában jön létre

◦ Ami érzelmi töltetű, az a testtel érintkezve jön létre

◦ Ami befogadó jellegű, az befelé irányuló mozgást tartalmaz, ami kiáramló, az kifelé irányuló mozgású.

◦ Az idő haladása ugyancsak irányokkal ragadható meg

◦ A szimbolikus időpontok pedig valamilyen jellegzetes tevékenységet / entitást idéznek fel

2012. november 23.

Szemantika és forma kapcsolata a

jelekben

(26)

Köszönöm a figyelmet!

2012. november 23.