SZEMLE
Informatika
(H e lyi tanterv)
A z ezredfordulón, a z „inform áció korában" aligha ke rü lh e tő el, hogy a z in form áció gyűjtése, feldolgozása, tárolása az iskolai tananyag része legyen, m égpedig n em csak egy - m égoly integratív - tantárgy keretein belül. A z Inform atika c.
ta ntárgy bevezetése ugyanis - ezt m a m ár m indenki látja - egyre kevésbé odázható el. M ásfelől a tantárgy m aga is - csakúgy, m int a m űveltségi terület, am elynek részét k é p e z i-s z ü k s é g k é p p e n P éter Rózsa gondolatához kapcsolódik:
„Verssel kezdtem, matematikával folytattam, a számológépek gyakorlatával végeztem. Mindez összefonódik. A kultúra egy."
(Péter Rózsa: Játék a végtelennel Tankönyvkiadó. 1969. Függelék) Éppen ezért viszont nem lehetséges az inform atikai alapism eretek tanításának egy tantárgyra korlátozása, már maga a „m űveltségi terület” fogalm a is tantárgyak közötti kapcsolatot tételez fel. Az alábbi - némi nagyképűséggel „helyi tanterv”-nek nevezett - elképzelések azonban egyelőre - éppen a kezdeti nehézségek m iatt - csak egyetlen, Inform atika című tantárgyra vonatkoznak. Fontosnak tartom azt is m egiegyezni, hogy ugyané tantárgyra vonatkozó, de az alábbitól sok szem pontból különböző, részletesen kim unkált tanterv és tanm enet is készült már az Inform atika-Szám ítástechnika Tanárok Egyesülete gondozásában. Az alapvető különbség, ami miatt ez a helyi tanterv elkészült, hogy az ISZE program ja erőteljesebben kötődik a szám ítástechnikához, míg én a humán oldalt, az interdiszciplináris vonatkozásokat legalább olyan fontosnak tartom . M ind
azonáltal term észetesen nagyra értékelem az ISZE által kidolgozott program ot, a m e ly
nek összeállításában magam is igyekeztem közreműködni, de úgy vélem : a helyes d ö n tésekhez alternatívákra és kom prom isszum okra van szükség.
I. A tantárgy célja: Az alapfokú oktatásban résztvevő tanulók felkészítése a m odern társadalom inform ációáradatának hatékony kezelésére. Ennek megfelelően a tanulók m egism erkednek az információ fogadásának, feldolgozásának és átadásának em beri és technikai m ódszereivel és eszközeivel.
II. A kialakítandó jártasságok és készségek jelentős m értékben eszközfüggőek. Ezért a következőkben m egfogalm azott m inimum - és optim um szintek között szám os fokozat képzelhető el, a m inim um szint azonban meg technikai segédeszközök nélkül is elérhető.
M inim um szint:
1. A legfontosabb szem élyi inform ációk ismerete és használata. Életm entő inform ációk (vércsoport, gyógyszerérzékenység, stb.)
2. M etakom m unikatív inform ációk értelm ezése, elemi m etakom m unikációs technikák.
Viselkedési szokások.
3. A legyegyszerübb képi inform ációk értelm ezése (közlekedési táblák, térképjelek, piktogram m ok stb.). A fényképezés alapjai. Térképhasználati alapism eretek.
4. Táblázatok, grafikonok használata, készítése. A m enetrend használata.
5. A nyelvi kom m unikáció kultúrált és hatékony form áinak és m ódszereinek elsajátítása (szóban és írásban). Szövegértelm ezés, lényegkiemelés, jegyzetelés írott szöveg és elő adás alapján (a szöveg tartalm i színvonala meg kell, hogy feleljen a tanulók életkori sa játosságainak).
6. Könyvek, folyóiratok használata tartalom jegyzék illetve m utatók segítségével. Lexi
konok, szótárak, enciklopédiák, kézikönyvek használata.
7. Könyvtárhasználati alapismeretek. Katalógushasználat.
8. Az elektronikus inform ációtárolás és - továbbítás eszközeinek ism erete és h aszná
lata (lemezjátszó, m agnetofon, képmagnó, telefon, telefax, telex, személyhívó, üzenet- rögzítő, stb.) Elektronikus töm egkom m unikáció.
9. A szám ítógép és részegységei. Bekapcsolás, lem ezek forrná zása, program ok b e töltése, mentés.
78
S ZEM LE O ptim um szint (a fentieken kívül):
10. Az inform ációérték értelmezése. A redundancia fogalm ának ism erete. A hír.
11. Egyes inform ációs technikák form anyelve. A reklám.
12. A statisztikai adatok információs értékének ismerete.
13. Egyes sokszorosítási technikák ismerete, a fénym ásoló használata. N yom datech
nikai alapism eretek. Újságszerkesztés alapfokon.
14. Szám ítógépes felhasználói program ok kezelése (szövegszerkesztő, adatbázis-ke
zelő, szám olótábla, utility programok). A lem ezegység tartalom jegyzéke. M enühasználat.
A nyomtató kezelése.
15. Forrásközpontok, inform ációs rendszerek használata.
16. Telem atikai alapism eretek. Komplex elektronikus szolgáltatások.
17. Az inform áció kódolása és dekódolása. Egyszerű titkosírá sok. A biológiai in fo rm á ció, az öröklődés.
18. A vezérlés és szabályozás alapfogalmai. Pozitív és negatív visszacsatolás. R obo
tok.
19. Pénzügyi alapinform ációk értékelése, felhasználása. Bankszám la kivonat, árfo
lyam, kamat. H itelkártyák és bankautom aták használata.
Nyilvánvaló, hogy a fenti készségeket és jártasságokat nem lehet kialakítani egy ta n tárgy óráin és m ódszereivel. A felsoroltak egy - a Nemzeti Alaptanterv eddigi vá lto za taival koncepcionálisan összecsengő - műveltségi tartalom alapfokú képzésben reali
zálható eredm ényei lehetnek, ha egy nevelőtestület fel tudja vállalni ezt a koncepciót, és a m egfelelő tantárgyi környezet (és persze a megfelelő segédeszközök) rendelke
zésre állnak.
III. A tantárgyi környezetet illetően - egy dinamikusan változó iskolarendszerben kü
lönösen - többféle m egoldás lehetséges. Ez a tervezet abból indul ki, hogy a jelenlegi tantárgystruktúra gyökeres m egváltoztatása jelentős előkészületeket igényel, ezért csak hosszabb távon képzelhető el, ugyanakkor - az alapfokú képzésben résztvevő tanulók már jelenleg is erősen túl vannak terhelve, így egy új tantárgy bevezetése az összóra- szám növekedése miatt esetleg több kárt okozna, mint hasznot. Ezért az inform atika ö n á l
ló tárgyként való bevezetését pillanatnyilag nem tervezzük, de ennek lehetőségét a ké sőbbiekben nem zárjuk ki. Ugyanakkor - bár a kialakítandó jártasságok és készségek fenti felsorolása alapján a tananyag jelentős dekoncentrálása nem csak lehetséges, h a nem szükségszerű is - szükségesnek látszik, hogy a képzési tartalom gerincét egy ta n tárgyon belül koncentráljuk. Erre a technika tantárgy látszik legalkalm asabbnak. E te rv e zet azzal szám ol, hogy a technika tantárgyon belül - annak törzsanyagát m eghagyva, de jelentősen á tc s o p o rto s ítv a - a 6. osztálytól kezdődően évi 32 órában inform atikai a la p képzés folyna. Egyidejűleg különösen a magyar, környezetism eret, földrajz, biológia, m atem atika és rajztantárgyakon belül kiemelt szerepet kapnának az inform atikai képzés céljait tám ogató anyagrészek. Terveink szerint abban az esetben, ha iskolánknak lehe
tősége nyílna a tízosztályos képzésre való áttérésre, a 9-10. osztályokban az inform ati
kai képzés már önálló tantárgy keretén belül folytatódna.
IV. A tananyag beosztása:
6. osztály:
1. Az inform áció szó értelm ezése. Egyszerű információs játékok (torpedó, Kérsz még egy inform ációt? , barkochba).
2. Inform ációhordozók a hétköznapi életben. Hogyan lehet inform ációt átadni?
3. Alapinform ációk m agunkról és környezetünkről. Bemutatkozás, „idegenvezetés” . Fontos és lényegtelen inform ációk.
4. A m etakom m unikáció fogalma. Hogyan jelez a kisbaba, a néma, milyen inform ációt hordoz az em berek és állatok viselkedése?
5. G yakori képi inform ációk gyűjtése és értelm ezése (közlekedési táblák, piktogram - mok, m árkajelek, védjegyek, képi utasítások: „Színezd ki!”, „Kösd össze!", stb.)
6. Miről m esél a térkép?
7. Hogyan találok meg egy könyvet a könyvtár polcain: a könyvtári rend. Hogyan találok meg egy tém át, egy adatot egy könyvben: a tartalom jegyzék, a különböző m utatók hasz
nálata. A tárgyszó értelmezése.
79
SZEM LE
8. Fejezetek az inform ációtovábbítás történetéből (füst-, dob- és zászlójelek, morze, telefon). A telefon használata. Titkos információk, egyszrű titkosítási eljárások.
9. A beszéd, mint az inform ációtovábbítás eszköze. Hogyan fejezzük ki m ondanivalón
kat világosan, érthetően? Beszédm űvelési gyakorlatok.
10. Adatok olvasása táblázatokból, grafikonokról.
11 Az információ tárolása. Hangrögzítés. A lemezjátszó, magnetofon, képmagnó hasz
nálata. Mire jó a m ágneslem ez? A számítógép részegységei. A szám ítógép üzem behe
lyezése, program ok futtatása.
7. osztály:
1. Újabb inform ációs játékok (pl. szóbridzs).
2. További közlekedési információk: elakadásjelzés, irányjelzés, gépkocsik o rszágjel
zése.
3. A szövegértés és lényegkiemelés gyakorlása. Tartalmi kivonatok készítése.
4. További tájékozódás a könyvtárban. Lexikonok, enciklopédiák, szótárak használata A jelm agyarázat.
5. Fejezetek a könyv, a könyvnyom tatás és a sokszorosításitechnikák történetéből a tégelysajtótól a mai nyomdagépekig.
6. A m enetrend használata egyszerű esetekben (mikor indul, m ikor érkezik, stb.) 7. Klasszikus képrögzítési eljárások. A fényképezés alapjai.Lényegkiem elés a képen Piktogramm ok, em blém ák tervezése.
8. Szám ítógépes program ok mentése, másolása. A billentyűzetkezelés gyakorlása. A lem ezegység tartalom jegyzéke.
8. osztály:
1. Inform ációk az emberiség történetében. Jelképek. Cím erek,zászlók.
2. Bonyolultabb jelrendszerek: a Most mutasd meg! játék. A tudom ány jelrendszere:
fizikai, kémiai, fonetikai stb. jelek. A Braille-írás. Az információ kódolása. A genetikai in
form áció, az öröklődés szabályai.
3. Inform ációk az egyénről: m egjelenés, modor, íráskép. Viselkedési normák.
4. Jegyzetelés élő beszéd alapján. Vázlatkészítés. Önálló kifejtés a vázlat szerint. B e
széd- és stílusgyakorlatok.
5. Az információ mennyisége és értékelése. A hír, a pletyka, a hamis információ, a részin
formáció, a lényegtelen információ. Újságírás alapfokon. Sajtótörténeti alapismeretek.
6. Szám ítógépes alkalm azói program ok használata. Szövegszerkesztési a lapism ere
tek. M enühasználat.
7. A szám ítógép, mint rendszer. Információk a szám ítógépről(m em ória, sebesség, stb.) Utility program ok (pl. N orton,PcShell stb.) Szám ítógépes hálózatok. Az adatátvitel.
8. A datbázisok kezelése, használata. A forrásközpont fogalm a,alrendszerei. Kataló
gushasználat a könyvtárban.
9. Inform ációs rendszerek mindennapjainkban: népességnyilvántartás, tá rsa d a lom biztosítás, banki inform ációs rendszerek, statisztikai információk. Közvélem énykuta
tás. A statisztikai inform ációk értékelése.
10. Töm egkomm unikáció. Az elektronikus kom m unikáció eszközei, használatuk. A tö m egkom m unikáció hatásm echanizm usa, m anipulálás az információval. Az m form atizált társadalom . A telem atika alapjai.
11. A vezérlés és szabályozás alapjai, az autom atika elem ei(biztosítók, relék, kézi és autom atizált vezérlés, visszacsatolás). Mire valók, hogyan m űködnek a robotok?
Ism ételten hangsúlyozni kell, hogy a tananyag a tantárgyak közötti szerves kapcsolatot és a tanárok alkotó együttműködését feltételezi, amire - megítélésem szerint - iskolánkban a feltételek adottak. Nyilvánvaló továbbá, hogy a tananyagban felsorolt témakörök sok eset
ben csak alapozó jellegű tárgyalást tesznek lehetővé, erre az alapi a azonban kiválóan lehet majd támaszkodni a 9 - 1 0 . osztályban (amint erre lehetőség nyílik). E két évfolyamon az alapismeretek bővítése, a gyakorlás lenne a cél, különösen akkor, ha a tárgyi feltételek erre lehetőséget biztosítanak. Ezen túlmenően az érdeklődő és a 10. osztály után továbbtanulni kívánó tanulók elméleti ismereteit, látókörét is bővíteni lehetne.
R ÉVÉSZ G YÖ R G Y
80
