• Nem Talált Eredményt

104 ZOLTÁNFY ISTVÁN: KETTEN

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "104 ZOLTÁNFY ISTVÁN: KETTEN"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

tő, egy varázslatos tájban. Második, utolsó ars poéticájában maga a madon- nát festő művész is a képbe simul, mint aki csak ott érzi biztonságban magát.

Imé, a művészet mégiscsak az a hazugság, aminek Picasso mondta, az, amely lehetővé teszi, hogy felismerjük az igazságot. Zoltánfy István gesztusai velünk halnak, de tartása, szép embersége hódítani fog, míg emberarcuk lesz a föld- lakóknak.

Amikor egy antropológus megkérdezte az indiánokat, hogyan nevezték Amerikát ők, mielőtt a fehér ember odatolakodott volna, egyikük csöndesen így felelt. „A miénk." Igen. Ilyen természetességgel és tisztán a miénk Zol- tánfy István művészete, ilyen egyszerűen gazdagodhat meg egy város. Mert fia most övé lett — immár, végérvényesen.

104

ZOLTÁNFY ISTVÁN: KETTEN

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az igazi előny viszont az volt, hogy mind- ketten tudtak sok olyan szép verset, melyet a másik még vagy már nem tudott volna felidézni.. Ezeket aztán megtanították egymásnak,

És mégis úgy tűnik fel nekem, hogy szebb a föld, mint az ég, hiszen az Oltáriszentségben velünk van, mienk az Úr Jézus.. Ott lakik a mi oltárainkon és velünk marad a

Fabian 1991; Asad 1974; Jackson 1988). Ezen összefonódások menthetetlenül kompromit- tálták az antropológiai szövegeket. Alapvető kérdés lett, hogy az antropológiai írás

ban, amelyet a Halis István Városi Könyvtárban „főztünk ki" a nagykanizsai kistérségben élők számára, és ebben a „szép új világban" ők maguk is meg

— az első esetben a fbldreformmal, a második'világháború utáni sajátos feltételek közepette, valamint a földtulajdon és a földhasználat egységének

Lehet, hogy nem is látják a színeket, vagy ha mégis, semmit nem jelent nekik.. Lehet, hogy nem

Kevés dologra vágytam oly hiú reménykedéssel, mint arra, hogy egyszer Zoltánfy István, szellemi kenyerespajtásom, földim, iskolatársam, elődöm, tá- maszom, hites barátom

Margit olyan jólelkű lett a Varjúék adakozó kedvétől, hogy mindjárt lisztet is adott volna, de mikor jobban utánanéztünk, hát kiderült, hogy nekünk is néhány sütetre