A F A J Z A T P U S Z T A I P A R K TERMÉSZETI ÉRTÉKEI*
DR. KÁR ASZ IMRE1—S ALGÁN É KOSIK ANIKÖ-
B e v e z e t é s
Az 1970-es évek óta hazánkban felgyorsult a természeti értékek számba- vétele és. védelem alá helyezése. Az utóbbi évtizedben alakítottuk ki nemzeti p a r k j a i n k a t és tájvédelmi körzeteink nagy többségét. Az országos jelentőségű védett területek m e g h a l a d j á k ma m á r az ország területének 4 százalékát (Kopasz 1978, Temesi 1980).
Az országos jelentőségűek mellett több száz megyei és egyéb helyileg fontos kisebb kiterjedésű természeti érték is védelmet kapott. Heves megyében a Bükki Nemzeti P a r k o n kívül hét o b j e k t u m o t az Országos K ö r n y e z e t - és Természetvédelmi Hivatal nyilvánított védetté: gyöngyösi Sárhegy, Szőlőskei- erdő, kerecsendi-erdő, erdőtelki arborétum, pélyi m a d á r r e z e r v á t u m , siroki Nyírjes-tó, tiszafüredi m a d á r r e z e r v á t u m (Kopasz 1978, V. Szabó 1978). A megyei tanács további 24 védett területet t a r t nyilván (Id. 1. táblázat). E területek többségének részletes feltárása még h á t r a van. Jelenleg folyamatban v a n a Mátra Tájvédelmi Körzet szervezése is.
A m á r védett értékek részletes tanulmányozása mellett n a p j a i n k b a n is folyik a további, védelemre érdemes természeti és kultúrtörténeti értékek felmérése, feltérképezése. 1979—80-ban egy ilyen, jelenleg még n e m védett objektumot, a fajzatpusztai kúria p a r k j á t vizsgáltuk meg. E területet az utóbbi években megjelent közlemények és t é r k é p e k természetvédelmi t e r ü l e t k é n t említik, ill. jelölik, pedig védetté nyilvánító határozat m é g nem született (Fehér 1973, Tóth 1978). A p a r k o t feltérképeztük, f e l m é r t ü k botanikai és k u l t ú r t ö r - téneti értékeit. Eredményeink alapján védelemre javasoljuk.
Földrajzi e l h e l y e z k e d é s e , leírása
Fajzatpuszta (a l e g ú j a b b térképek F a j z a t néven jelölik) a Mátra déli lábá- nál — ahol a m á t r a a l j a i szőlők találkoznak; a hegyvidék tölgyes erdőivel —- a Kalyinka és a Más-pataka közötti 371 m tengerszint feletti magasságú hegyháton fekszik. Északról a 615 m magas K á v a - h e g y és a Sástó-domb,
* H e v e s m e g y e v é d e t t és v é d e n d ő t e r m é s z e t i é r t é k e i No. 1.
1 H o Si M i n h T a n á r k é p z ő Főiskola N ö v é n y t a n i T a n s z é k , Eger
3 Á l t a l á n o s Iskola, G y ö n g y ö s h a l á s z
1. sz. táblázat Heves megye természetvédelmi területei (megyei értékek)
1981. szeptember 30.
T e r ü l e t n e v e
s z á m J e l l e g e K i t e r j e d é s e
( h e k t á r )
V é d e t t é n y i l v á - n í t á s é v e
1. Gyöngyösi D i m i t r o v - k e r t n ö v é n y t a n i 2 1952
2. P a r á d i ö s j u h a r n ö v é n y t a n i — 1954
3. Verpeléti V á r h e g y f ö l d t a n i 30 1975
4. I s t e n m e z e j e N o é Szőlője f ö l d t a n i 29 1975
5. P á r á d — R e c s k g e s z t e n y e f a s o r n ö v é n y t a n i 4 1975
6. I l o n a - v ö l g y i - f a s o r n ö v é n y t a n i 3 1975
7. Recski a r b o r é t u m n ö v é n y t a n i 69 1975
8. E g e r b a k t a i l á p t a v a k n ö v é n y t a n i 738 1975
9. M i k ó f a l v a f a k ö v ü l e t e k f ö l d t a n i 115 1978
10. Monosbél, é d e s v í z i m é s z k ő b á n y a f ö l d t a n i 7 1978
11. E g e r — D e m j é n — E g e r s z a l ó k 192 1978
k a p t á r k ö v e k f ö l d t a n i
12. Eger v é d e t t f á i n ö v é n y t a n i — 1978
13. Siroki v á r k ö r n y é k e f ö l d t a n i , t á j k é p i 94 1978
14. K á p o l n a i h á r s f á k k u l t ú r t ö r t é n e t i — 1978
15. G y ö n g y ö s t a r j á n k a s t é l y p a r k S ó s i - r é t n ö v é n y t a n i 4 1978 16. B ü k k s z e n t e r z s é b e t N a g y k ő és f ö l d - és 184 1978
k ö r n y é k e , P l e i s t o c é n a l a p s z e l v é n y n ö v é n y t a n i
17. Bátori n a g y o l d a l f ö l d - é s 31 1978
n ö v é n y t a n i
18. V á m o s g y ö r k , szoc. o t t h o n p a r k j a n ö v é n y t a n i 6 1978
19. Pélyi s z i k e s e k n ö v é n y - és 1270 1978
á l l a t t a n i
20. G y ö n g y ö s s o l y m o s B á b a - k ő , C s á k - k ő f ö l d t a n i 1 1978 21. P é t e r v á s á r i g y e r t y á n o s - t ö l g y e s n ö v é n y t a n i 40 1978
22. Nagyeged n ö v é n y - és 21 1978
á l l a t t a n i
23. Poroszlói s z i k e s e k n ö v é n y - és 1368 1978
á l l a t t a n i
24. S z i l v á s v á r a d i p a r k o k n ö v é n y t a n i 12 1978
ö s s z e s e n : 4220
nyugatról az 598 m magasságú Havas tekint le rá. Közigazgatásilag Gyöngyös- tarjánhoz tartozik.
A kb. 300x500 m kiterjedésű (8,6 ha) megközelítően téglalap alakú park közepén dél felé néző klasszicista stílusban épült, földszintes nagy kúria áll.
Jelenleg magánterület. Az épületet kissé elhanyagolt állapotú angolpark veszi körül. A kúria mögött erősen leromlott állagú kis kápolna látható. A kápolnát kb. 200 m2-nyi felületű, sekély tó öleli körül, melyet napjainkban csak idősza- kos csapadékvíz táplál. Tavaszi hóolvadások idején vízmélysége eléri a 100—120 cm-t, nyáron pedig csupán a mélyebb részeiben áll víz. A kápolnához vezető fahídnak csak a maradványai láthatók. Hasonló állapotban van a ligetes park déli bejáratánál levő másik (ún. Alsó-tó), mintegy 150 m2-nyi területű tavacska is, melynek közepén kb. 20 m2-es, nagyjából kör alakú szigetecske van. A lakóépület mögött szépen gondozott a francia park. Területén három nagyobb (Kápolna-rét, liget, szérűskert) és egy kisebb tisztás (volt teniszpálya) található.
500
A park bejáratánál hatalmas méretű vadgesztenyefa áll.
Története
A települést 1328-ból említi először írásos emlék. Ettől kezdve különböző helyeken Fayzad, Feyzed, F a i z a t néven is szerepelt a f o r r á s m u n k á k b a n . Az Aba-nemzetségbeli T a r j á n i család birtokolta 1592-ig, e k k o r L ó r á n t f f y Mihály megvásárolta. Halála u t á n l e á n y a , L ó r á n t f f y Zsuzsa örökölte és a gyöngyösi r e f o r m á t u s egyháznak adományozta. Az eklézsia a területet bérbe adta a t a r j á n i a k n a k , akik m a j o r k é n t használták. A protestáns kézre került u r a d a l m a t 1633-ban P á z m á n y Péter f o g l a l t a el, s jezsuitákat telepített oda. 1711-ben m á r III. Károly király birtokolta, majd 1773-ban Almássy Pál vette meg.
Területét ekkor még ligetes e r d ő borította és legeltetésre használták. Almássy az erdő egy részét kivágatta és k ú r i á t , b e n n e m a g á n k á p o l n á t építtetett (Voit 1978). Más f o r r á s o k szerint a birtok a XVI. sz. végétől a Pálos-rendi vörös
A kúria, előtérben az amerikai diófa
barátoké volt, akik a jelenlegi kúria helyén álló kolostorban laktak. A benne levő kápolnát istentisztelet céljára használták és az alagsori fülkékbe temet- keztek. A közeli, jelenleg is Templom-bereknek nevezett erdőben szintén állt egy kolostoruk. Gazdasági épületeik a jelenlegi Kocsordos helyén voltak. II.
József, a kalapos király a XVIII. század végén Magyarországon feloszlatta a rendet, birtokaikat elkobozta. Ekkor került árverésre a birtok. Almássy a régi kolostort építtette át, meghagyva annak alagsorát. (Dr. Asbót István Tassiló személyes közlése a családi krónika alapján.)
Almássy a kúria körül angol mintára parkot alakított ki, melyet három tavacska tett hangulatosabbá. A tavacskákhoz a vizet a Káva-hegy északi oldalán fakadó — ma már a Más-patakot tápláló — Nádas kútból vezették.
A mesterséges vizesárkot, (amely a Csöves-völgy meghosszabítása) az utóbbi időben nem gondozták, így napjainkban a tavak táplálására nem alkalmas. A parkba külföldről hozatott fafajok egyedeit telepítette. A birtokot 1821-ben rokonának, Forgách Zsigmond grófnak hat évre bérbe adta. 1850-ben Fajzat- puszta ú j birtokosa már Scultéty István volt. Ö a kúria mögötti, egykori fürdő- házat 1897-ben kápolnára építtette át. Erre utal a kápolna márványtáblája, melyen a következő felirat olvasható: „Gyermeki kegyelet emelte ezen kápolnát egy szeretett anya emlékére. 1897". A kápolnában családi kriptát alakítottak
Részlet a kápolnából 504
ki, azóta a család temetkezési helye. Scultéty halálakor öt lánya örökölte a birtokot. Közülük h á r o m a másik kettőtől megváltotta az örökséget, s így Fajzat háromrészes osztatlan tulajdon m a r a d t . A tulajdonosok egyikének francia f é r j e volt, így vált egyharmadrész f r a n c i a tulajdonná. A század elején (1916-ig) Scultéty Gabriella és f é r j e gazdálkodott a birtokon. A p a r k ekkor élte virág- korát. Az I. világháború kitörése u t á n a család rokona Wollmann Ödön meg- vásárolta a két Scultéty lánytól a résztulajdonukat, a háború miatt a francia résztulajdont azonban n e m tudta megvenni. A két h á b o r ú között az örökös Wollmann René gazdálkodott Fajzaton. Főleg szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkozott, ennek nyomai ma is fellelhetők. J. P e r r y a francia hányad örököse 1920-ban, mint francia katona érkezett Magyarországra, s 1928-ban telepedett le Fajzaton. Ott élt 1973-ban bekövetkezett haláláig. A k ú r i a és a park fele n a p j a i n k b a n is személyi t u l a j d o n b a n van.
A k ú r i a lakói tisztában vannak a p a r k értékeivel, s bár hivatalosan még nem nyilvánították védetté a területet, ők mégis, m á r évekkel ezelőtt, házilag készített t á b l á k a t helyeztek el a park bejáratainál. így a környék lakóiban tudatosították, hogy a park területe természetvédelmi terület.
N ö v é n y z e t e
A park az Északi-Középhegység cseres-tölgyes z ó n á j á n a k a része. A park körüli cseres-tölgyes (Quercetum petraeae-cerris) erdőben a csertölgy (Quercus cerris) dominál. A természetes erdő cserjeszintje sűrű, f a j o k b a n gaz- dag. Leggyakoribb f a j a i : Acer campestre, Cornus mas, Cornus sanguinea, V i b u r n u m lantana, Euonymus europaeus, Rosa canina, R h a m n u s catharticus.
Az erdő egyik mesterséges tisztása az ún. Kápolna-rét, mely köré örökzöldeket (Pinus silvestris, Pinus nigra, Picea abies, Taxus baccata, Buxus sempervirens) ültettek. A kúria előtti nagy tisztás (Liget) köré egyéb f a f a j o k a t (Aesculus hippocastanum, Tilia platyphyllos, Tilia cordata, F r a x i n u s excelsior, Fraxinus angustifolia) telepítettek. E tisztáson meghagytak az eredeti f á k b ó l (Quercus petraea, Qu. cerris) is néhányat és melléjük amerikai dió (Juglans nigra), japán akác (Sophora japonica), virginiai boróka (Juniperus virginiana), vad- gesztenye (Aesculus hippocastanum) és hársak (Tilia platyphyllos, T. cordata) kerültek.
A díszlő fák többségét a park létesítői ültették. E fák óriási m é r e t e ma már tekintélyt parancsoló. A legjelentősebb egyedek mellmagassági törzskerület méreteit a 2. táblázatban ismertetjük, a térképvázlaton e f á k a t kis körök je- lölik. A magassági értékek csupán becsült adatok. A táblázatban felsoroltakon kívül több más fa törzskerülete is megközelíti a 200 cm-t. Esztétikus elren- dezésűek a park fenyőféléi és a f r a n c i a p a r k o t lezáró nagy n y í r f á k (Betula pendula) is. Az ÉNY-i kis tisztás szélén igen szép habitusú, rendszeresen termő szelídgesztenye (Castanea sativa) látható. A p a r k tavacskáinak p a r t j á t hatalmas méretű vízigényes f a j o k díszítik. Közülük külön említést érdemel a két közel öt méteres törzskerületű n y á r f a (Populus canescens) és a f e h é r fűz (Salix alba), amelyeknek törzskerülete 250 cm.
A park védelmet érdemlő idős fái
1. sz. táblázat
N é v 1. Castanea sativa 2. Jun-iperus v i r g i n i a n a 3. J u g l a n s nigra 4. Sophora j a p o n i c a 5. F r a x i n u s excelsior 6. Fraxinus, excelsior 7. F r a x i n u s a n g u s t i f o l i a 8. P o p u l u s canescens 9. Populus canescens 10. Salix alba
11. Tilia platyphyllos 12. Tilia platyphyllos 13. Acer p l a t a n o i d e s 14. Aesculus h i p p o c a s t a n u m 15. Aesculus h i p p o c a s t a n u m 16. Aesculus h i p p o c a s t a n u m 17. Aesculus h i p p o c a s t a n u m 18. Aesculus h i p p o c a s t a n u m 19. Aesculus h i p p o c a s t a n u m 20. Aesculus h i p p o c a s t a n u m 21. Aesculus h i p p o c a s t a n u m 22. Quercus cerris
23. Quercus cerris 24. Quercus cerris 25. Quercus cerris 26. Acer c a m p e s t r e 27. Acer c a m p e s t r e 28. Acer c a m p e s t r e
Elhelyezkedése a p a r k b a n az É N y - i tisztás déli szélén k ú r i a előtti tisztás
k ú r i a előtti tisztás k ú r i a előtti tisztás a l a k ó h á z K-i f a l á n á l a b e j á r a t melletti t ó n á l a k ú r i á t ó l ÉNy-ra a k ú r i á t ó l D-re a k ú r i á t ó l D-re
a b e j á r a t melletti t ó n á l a k ú r i a előtti tisztáson a k ú r i á t ó l DNy-ra Uszításon
Ny-i b e j á r a t n á l b e j á r a t i tónál k ú t k ö z e l é b e n k ú t közelében k ú t közelében k ú t közelében k ú t k ö z e l é b e n első tisztáson első tisztáson k á p o l n a mellett k ú r i á t ó l É N y - r a S z é r ű s k e r t mellett k ú r i a N y - i f a l á n á l k ú r i a N y - i f a l á n á l k ú r i a N y - i f a l á n á l
T ö r z s k e r ü l e t Magasság*
cm m
12
125 12
285 25
— 18
300 25
270 23
280 25
460 30
440 30
250 12
290 20
225 18
230 20
300 18
260 18
180 16
210 17
225 20
170 16
270 18
225 18
340 24
290 22
360 25
240 22
290 16
230 15
210 15
K u l t ú r t ö r t é n e t i (építészeti) értékei
A park közepén álló földszintes kúria klasszicista stílusban épült, 1800 körül. A Heves megyei Levéltár 427/1854 számú okirata szerint eredetileg eme^
letes volt, az elülső homlokzaton négyoszlopos rizalittal, s kettős lépcsőfeljárat- tal, a hátsó f r o n t o n négy faoszlopos tornáccal. 12 szobás volt a kastély, a föld- szinti helyiségek boltozatosak, a t e t ő zsindelyes. Valószínű, hogy a felsőrészt később lebontották és az épületet ú j tetőszerkezettel látták el.
Az épületben m a is 12 szoba van, berendezésük részben XIX. századi (cserépkályhák, ládák). A tulajdonosok n a p j a i n k b a n igyekeznek a b i r t o k u k b a n levő, eredeti t á r g y a k a t visszatelepíteni az ország különböző helységeiből. A berendezéshez tartozik több, a m ú l t század végéről, ill. a XX. század első éveiből való szekrény, asztal, szék, festmény, amelyeken évszám és FAIZAT felirat szerepel.
Az épület külseje a tető kivételével maj is megfelel az 1854-es leírásnak, bár emeletnek nyoma sincs. Elképzelhető, hogy a leírás a jelenlegi földszintet
* Becsült érték
506
A park legvastagabb fája a 4,6 m-es törzskerületű nyárfa.
említi ,,emelet"-nek, ugyanis az épület alatt alagsor és pince van. A pince fülkéi részben dongaboltozatokkal, részben fiókos teknőboltozattal készültek (Voit 1978). A homlokzaton is megfigyelhető a négy oszlopos rizalit, tympanon.
Az egyik tulajdonos, dr. Asbót István Tassiló tulajdonában levő múlt századi ezüsttálon belekarcolva szintén jelenlegi f o r m á j á b a n látható a kúria képe 'személyes közlés).
Az erdő szélén állt az oszlopos homlokzatú fürdőház. Külön-külön a gaz- dasági épületek és az ispánház. A fürdőházat építtette át Scultéty István 1897-ben kápolnává. Oromzatos homlokzatán két csúcsíves ablak látható, kö- zöttük hasonló kiképzésű az ajtó. Az ajtó fölött eredetileg színes üvegekkel díszített körablak volt, melyet később téglával beépítettek. A körablak kikép- zése ma is látható. Belső tere egynemű négyzetes alaprajzú, sík mennyezetes.
Oldalfalait faburkolattal látták el, melyre az építéskor freskókat festettek.
Parkrészlet
A nyugati falon viszonylag jó állapotban m e g m a r a d t B u r c k h a r d Szent Istvánt és Markovszky Leó osztrák festő Szent Malvint ábrázoló képe. A kápolna oltárképét Anibole Caracci f e s t e t t e (Krisztus levétele a keresztről). A kép a II. világháborút követő években e l t ű n t (dr. Asbót személyes közlése). A kápoL nába többször betörtek, a k r i p t á t kifosztották. Jelenleg omladozik, de viszony- lag könnyen helyreállítható.
A parkról készült hitelesnek m o n d h a t ó d o k u m e n t u m o k — két múlt száza- di f e s t m é n y és egy fotóalbum k é p e k k e l — P e r r y n é b i r t o k á b a n vannak. Frecskay E n d r e 1909-ben készült „A s z é r ű s k e r t " című festménye kivételével reprodukció készítésére nem alkalmasak.
Ö S S Z E F O G L A L Á S
1979—80-ban a f a j z a t p u s z t a i kastély és p a r k j a esztétikai, eszmei és termé- szeti — elsősorban botanikai — é r t é k e i t tanulmányoztuk. K i t é r t ü n k a település történetére, építészeti v o n a t k o z á s á r a is. A nagyon szép fekvésű p a r k b a n levő 28 n a g y m é r e t ű védelemre érdemes f a közül kiemelendő:
1. A park nyugati b e j á r a t á n á l álló 300 cm-es törzskerületű, kb. 18 m magas, igen szép, szabályos vadgesztenyefa.
2. A kúria előtti park 285 cm-es törzskerületű, kb. 25 m magas egészséges, termő fekete diófája.
3. A kúria előtti tisztáson díszlő 125 cm törzskerületű, f á v á nőtt virginiai boróka.
4. Két óriási méretű (460, ill. 440 cm törzskerületű) nyárfa.
5. A kúriától ÉNY-ra az erdőszélen díszlő 360 cm törzskerületű és a kúria előtti tisztáson álló 340 cm törzskerületű igen szép alakú csertölgyek.
A park részben magántulajdonban van, de tulajdonosai nem korlátozzák a látogatást, kivéve a kastély belső terét, amelyben jelenleg is laknak.
Védetté nyilvánítása a parkban található ritka és öreg fák, valamint k e r t - építészeti tanulmányozásra való alkalmassága miatt feltétlenül indokolt.
IRODALOM
1. F e h é r , M. (1973): A M á t r a k i s l e x i k o n j a , A M á t r a ú t i k a l a u z á b ó l (5—11.
2. Kopasz, M. (1978): V é d e t t t e r m é s z e t i é r t é k e i n k . Bp. Mezőgazdasági Kiadó, 136—139.
3. S a l g á n é Kosik, A. (1980): A f a j z a t p u s z t a i p a r k e r d ő . S z a k d o l g o z a t 6—10.
4. Dr. S z a b ó M i h á l y h a g y a t é k i l e l t á r 1973.
5. V. Sziabó, F. (1978): A t e r m é s z e t v é d e l e m t e r ü l e t e i és é r t é k e i É s z a k - M a g y a r o r - szágon. Fol. Hist. N a t . Mus. M á t r a . 5—23.
6. T e m e s i , I. (1980): K ö r n y e z e t v é d e l m i ABC. Bp. O K T H . 113—117.
7. T ó t h , A. (1978): A M á t r a t e r m é s z e t v é d e l m i t e r ü l e t e i . A M á t r a ú t i k a l a u z á b ó l . 43—56.
8. Voit, P. (1978): F a j z a t p u s z t a . H e v e s m e g y e m ű e m l é k e i III. 244—245.
9. K i m u t a t á s a H e v e s megyei t e r m é s z e t v é d e l m i t e r ü l e t e k r ő l . Megyei é r t é k e k .
DIE L A N D S C H A F T L I C H E N B E S O N D E R H E I T E N D E S F A J Z A T P U S Z T A E R P A R K S
VON
DR. IMRE K Á R Á S Z — S A L G Á N É KOSIK ANIKÓ
In den J a h r e n 1979—80 haben w i r die ásthetischen, geistigen u n d land- schaftlichen — in der e r s t e r Linie — botanischen W e r t e des heute noch unter Schutz stehenden Schlosses und P a r k e s von Fajzatpuszta studiert. Wir sind auch auf die Geschichte, architektonische und kulturgeschichtliche Beziehun- gen der Siedlung eingegangen.
Fajzatpuszta liegt a m südlichen R a n d e des Mátra-Gebirges zwischen den Báchen K a l y i n k a und Más. Verwaltungsmássig gehört es zu Gyöngyöstarján.
Der Flácheninhalt des P a r k e s ist 8,6 ha, in seiner Mitte steht die u m 1800 im klassizistichen Stil g e b a u t e ebenerdige groBe Kurie. Sie ist mit einem englischen P a r k im v e r w a h r l o s t e n Z u s t a n d umgeben. Hinter der K u r i e ist eine im J a h r e 1897 g e b a u t e stark' v e r f a l l e n e Kapelle zu sehen, die ein stim- mungsvoller kleiner See u m r i n g t . Hinter dem Wohngebáude befindet sich ein hübsch gepflegter französischer Park.
In d e m schön gelegenen Park stehen 28 alte B á u m e van groBem Ausmass, die des Schutzes w ü r d i g sind. Ihr R u m p f u m f a n g in Brusthöhe bewegt sich zwischen 200—460 cm. Die wichtigsten sind die folgenden:
1. Der a m westlichen E i n g a n g des P a r k e s stehende Aesculus hippocastanum mit einem R u m p f u m f a n g von 300 cm.
2. Der im Waldchen vor d e r Kurie s t e h e n d e Junglans nigra.
3. Der auf der Wiese vor der Kurie z u m Baum gewordene J u n i p e r u s virgi- 4. Zwei P o p u l u s canescens mit gewaltigem Ausmass.
5. Der von der Kurie nord-westlich a m Rande des Waldes und der auf der Wiese vor der K u r i e stehende Quercus cerris (Ihr R u m p f u m f a n g ist 360 bzw. 340 cm).
6. Der a m R a n d e der wiese stehende, f r u c h t b a r e gesunde Castanea sativa.
Der P a r k ist zum Teil Privateigentum, aber seine Inhaber schránken den Besuch nicht1 ein. Wegen der sich im park befindlichen seltenen und altén Báume, sowie w e g e n seiner Geeighetheit zur G a r t e n b a u s t u d i e r u n g sollte der Park unbedingt u n t e r Naturschutz gestellt werden.
niana.
Die Adressen d e r Verfasser:
Salgáné Kosik A n i k ó
Általános iskola
Gyöngyöshalász
Dr. Kárász I m r e Eger, Szabadság tér 2.
3301 Magyarország
510
