A terület- és településfejlesztés főbb jellemzői Heves hegyében

(1)

- 3 -

BODNÁR LÁSZLÓ

A T E R Ü L E T - É5 T E L E P Ü L É S F E J L E S Z T É S FŐBB J E L L E M Z Ő I HEVES HEGYÉBEN

Rezüme: (Die w i c h t i n g s t e n C h a r a t e r i s t i k a der Gebiete - und S i e d l u n g s e n t - w i c k l u n g im Komitat Heves) Die G r u n d p r i n z i p i e n der Gebiets - und Sied- l u n g s e n t w i c k l u n g bestinmten d i e P a r t e i - und Regierungsorgone am Anfang der 1970-er Jahre. Auf dessen Grund sind i n den Vergangenen a n d e r t h l a b Jahrzehnten z a h l e i c h e Ergebnisse enstanden, aber e i n T e i l der f r ü h e r e n Sorgen i s t doch geblieben - und wegen der Veränderung der umstände der g e s e l l s c h a f t l i c h e n und w i r t s c h a f l i e h e n Entwicklung s i n d auch neos Spannungen entsanden.

Die A n a l y s i e r u n g der Erfahrungen der Vergangenen Z e i t p e r i o d e , d i e s i c h verändernden g e s e l l s c h a f t l i c h e n und w i r t s c h a f t l i c h e n Voraussetzungen, d i e neuen Antforderungen der i n t e n s i v e n E n t w i c k l u n g , d i e W e i t e r e n t w i c k l u n g der Lendkungssystems d i e V e r b r e i t u n g des Demokratismus machen es n ä t i g , d i e w i c h t i n g s t e n Z i e l e und Afugaben der G e b i e t s - und Jahrtausendswende zu bestimmen i h r e P r a x i s zu m o d e r n i s i e r e n . Bei der Untersuchung der geographischen Gründe der Gebiets - und Siedlung» - e n t w i c k l u n g auf d i e Landes - und i n t e r n a t i o n a l e n Erfahrungen aufgebaut habe i c h d i e nachstehenden Forschungen Jür w i c h t i g g e h a l t e n :

- Die N a t u r f a k t o r e n , d i e d i e G e b i e t s e n t w i c k l u n g grundlegend b e l i n f l u s s e n . Ueren Wirkung und Wierkungsrad und - a r t verändern s i c h während der Entwicklung s t ä n d i g .

- Die s o z i a l e n Faktoren bedeuten d i e Ansprucheseite der G e b i e t s e n t - w i d k l u n g . I h r w i c h t i n g s t e s Element i s t der Mensch, a l s P r o d u k t i o n s h r a f t und a l s Konsument. Die Umgestaltung der Gesselschafts - s t r u k t u r b r i n g t d i e M o d i f i k a t i o n der P r ä f e r e n z e n , der Faktoren gegenüber der t e r r i t o r i a l e n Zuständen m i t s i c h . I h r e auf d i e G e i b e t s e n t w i c k l u n g ausgeübte Wirkung z e i t einen immer s t ä r k e r werdenden Prozess.

- Die G e s e l l s c h a f t s f a k t o r e n haben eine determinierende R o l l e i n dem

(2)

- 4

G e b i e t s e n t w i c k l u n g . Sie m o t i v i e r e n bedeutend d i e Entwicklung und deren Tendenzen. Im K o m i t a t , aber auch im Land geht d i e f r ü h e r cteterminierende R o l l e der I n d u s t r i e z u r ü c k , d i e der L e r i d w i r t s c h a f t dagegen w i r d immer s t ä r k e r . Die t e c h n o l o g i s c h e n Änderungen haben auch w e i t e r h i n auf d i e G e b i e t s e n t w i c k l u n g eine grosze Wirkung.

A t e r ü l e t - és t e l e p ü l é s f e j l e s z t é s i r á n y e l v e i t a p á r t - és a kormány- z a t i szervek az 19 70-es évek e l e j é n h a t á r o z t á k meg. Ennek a l a p j á n az e l - múlt m á s f é l évtizectoen számottevő eredmények s z ü l e t t e k , m i n d a z o n á l t a l a korábbi gondok egyrésze továbbra i s megmaradt ás — a t á r s a d a l m i és a gszdasági f e j l ő d é s körülményeinek megváltozása m i a t t — ú j f e s z ü l t s é g e k i s k e l e t k e z t e k .

Az e l m ú l t időszak t a p a s z t a l a t a i n a k elemzése, a v á l t o z ó t á r s a d a l m i és gaz- dasági f e l t é t e l e k , az i o t e n z í v f e j l ő d é s ú j követelményei, ®z i r á n y í t á s i rendszer t o v á b b f e j l e s z t é s e és a demokratizmus k i s z é l e s í t é s e szükségessé t e s z i , hogy meghatározzuk a t e r ü l e t - és t e l e p ü l é s f e j l e s z t é s e z r e d f o r d u l ó - i g s z ó l ó legfőbb c é l j a i t és f e l a d a t a i t , k o r s z e r ű s í t s ü k g y a k o r l a t á t .

Ennek megalapozására^{t ö b b} éves p o l i t i k a i és á l l a m i e l ő k é s z í t ő munka f o l y t , amelyben a kormányzati szervek és a tanácsok m e l l e t t tudományos i n t é z e t e k és t á r s a d a l m i szervezetek i s r é s z t v e t t e k . Az e l m ú l t időszak t a p a s z t a l a t a i egyértelműen i g a z o l j á k , hogy e l e n g e d h e t e t l e n a t e r ü l e t - és t e l e p ü l é s f e j l e s z t é s folyamatának rendszeres figyelemmel k í s é r é s e , az e l é r t eredmények és a k e l e t k e z ő ú j problémák a l a p j á n a hosszútávú f e l a d a -

t o k rendszeres á t t e k i n t é s e , p o n t o s í t á s a i i s .

A különböző intézkedések a t e r ü l e t f e j l e s z t é s s t r a t é g i a i c é l j á u l a z t j e l ö l t é k meg, liogy a népgazdaságnak és egy-egy t e r ü l e t n e k az e r ő f o r r á s a i t hatékonyan h a s z n o s í t s á k , s a népesség é l e t k ö r ü l m é n y e i n e k színvonalában meglevő t e r ü l e t i különbségeket m é r s é k e l j é k . A s t r a t é g i a i célok e l é r é s e érdekében a termelőerők további ésszerű t e r ü l e t i k o n c e n t r á l á s á r a és a v i - déki központok i p a r i f e j l e s z t é s é r e t ö r e k e d t e k , és a népesség t e r ü l e t i e l - helyezkedésében s az i n f r a s t r u k t ú r a és a t e l e p ü l é s h á l ó z a t f e j l e s z t é s é b e n i s t o v á b b i k o n c e n t r á c i ó s f o l y a m a t t a l számoltak. Kiemelt f e l a d a t l e t t , hogy meg k e l l g y o r s í t a n i az e l m a r a d o t t országrészek f e j l e s z t é s é t , tovább k e l l mérsékelni a főváros gazdasági s ú l y á t , meg k e l l s z i l á r d í t a n i a vá-

(3)

r o s h á l ó z a t o t , és k o r s z e r ű s í t e n i k e l l a t e r ü l e t f e j l e s z t é s i r á n y í t á s á t . A határozatoknak ú j eleme v o l t az, fiogy a t á r s a d a l m i termelés hatékonyságá- nak növelését és a t e r ü l e t i aránytalanságok csökkentését nem k i z á r ó l a g az i p a r , hanem a mezőgazdaság és az i n f r a s + u k t é r a t e r ü l e t i l e g d i f f e r e n c i á l t és gyorsütemű f e j l e s z t é s é v e l és a s z e l l e m i erők arányosabb t e r ü l e t i e l - helyezésével k í v á n t á k m e g v a l ó s í t a n i .

Heves megye hazánk k i s megyéi közé t a r t o z i k , t e r ü l e t e az ország t e - r ü l e t é n e k 3,9 %-a, lakónépessége az országénak 3,3 V a . A t e r ü l e t - és t e - l e p ü l é s i j e l e s z t é s f ö l d r a j z i a l a p j a i n a k v i z s g á l a t á n á l a hazai és nemzetkö- z i t a p a s z t a l a t o k r a é p í t v e az a l á b b i v i z s g á l ó d á s o k a t t a r o t t a m f o n t o s n a k : - A t e r m é s z e t i tényezők, amelyek alapvetően b e f o l y á s o l j á k a t e r ü l e t i f e j - l ő d é s t . Ezek hatása, a hatásmértéke és módja a f e j l ő d é s során á l l a n d ó a n v á l t o z i k . (Lackó L . 1985.)

Heves megye t o p o g r á f i a i l a g az É - i Középhegységet és az A l f ö l d h a t á r t e r ü - l e t e i t f o g l a l j a magában. A k é t nagy t á j t a l á l k o z á s a fokozza a t é r s é g v á l - t o z a t o s a r c u l a t á t , m i v e l az Északi-Középhegység több r é s z t á j b ó l t e v ő d i k össze: t e r m é s z e t f ö l d r a j z i , g e o l ó g i a i s a j á t o s s á g a i n á l fogva k ü l ö n egység, a Mátra, a 0ükk és a B ü k k a l j a , a Zagyva- és a Tana-völgy, az É s z a k - a l f ö l - d i h o r d a l é k l e j t ő és az É - b o r s o d i dombvidék.

A megye l e g j e l e n t ő s e b b ásványi anyagai: a l i g n i t , a s z i n e s é r c és a mészkő, de a t é g l a és a c s e r é p i p a r alapanyagai i s több t e r ü l e t e n f e l l e l - hetők. Az országos termelésben több f o n t o s termékből számottevő a r á n y t k é p v i s e l a megye, az ország l i g n i t t e r m e l é s é n e k több mint négyötöde innen származik. A M á t r a a l j á n a pannon rétegekben j e l e n t ő s l i g n i t t e l e p e k vannak. A Mátra fő tömege v u l k á n t e r e d e t ő . E t e r ü l e t e n a v u l k á n i működés már az eocén- és oligocénban e l i n d u l t .

Érces tömzsök k i a l a k u l á s á t ó l k í s é r v e ez á k o r á b b i működés hozta l é t r e a Mátra ő s é t , a Lahóca-hegyet. A k ü l s ő l e g j e l e n t é k t e l e n n e k l á t s z ó Lahóca a rézbányászat szempontjából érdemel f i g y e l m e t . A r e c s k i r é z é r c k i a l a k u l á - sában ennek az övezetnek j e l e n t ő s szerepe van. A r e c s k i rézérc e l ő f o r d u - l á s a v i l á g nagy r é z p o r i . i r o s l e l ő h e l y e i v e l mutat azonosságot. 1979-ben az érc mennyisége, minősége, i l l e t v e az i p a r i vagyonban v a l ó f é i i k é s z l e t a l a p j á n a r e c s k i é r c e . i ő f o r d u l á s t a v i l á g legnagyobb 26 r é z é r c e l ő f o r d u l á - sa közé s o r o l j á k . Az 1 m - r e j u t ó ércvagyon á t l a g o s a n 75 t ,7 a mure v a l ó é r c e t t e k i n t v e minden m - r e 1 t fémére j u t .2

(4)

- 6 -

HEVES MEGYE TERÜLETI ÉS ÁLLANDÓ NÉPESSÉG SZERINT/ MEGOSZLÁSA TELEPÜLESENKENT mS-ben.

területibb)- m 0-20 E3 20,no

m W-M

%% 60,1-80

a m

^{so, 1-100}

e b t w -

népességszám! ív)

@ 0-600 H 601-1000 ííjD 1001-2000

@2001-3000

% W1-50C0 1 8 5001-

1 ábra

{. ábra

(5)

7 -

A Bükk hegység a megye k e l e t i t e r ü l e t é r e n y ú l i k be. A mezozoikumban a hegySégképzö mozgásokkal összefüggésben szubvulkánok i s k e l e t k e z t e k ( p l . Szarvaskő), a mélységi vulkánok anyaga ( W e h r l i t , gabbré, diabáz) a későbbi l e p u s z t u l á s m i a t t a f e l s z í n r e j u t o t t . A harmadkorban a szárazzá v á l t hegységrészek az e r ó z i ó s folyamatok hatása a l á k e r ü l t e k és tönkösöd- t e k . A l e p u s z t u l á s s a l egyidőben a Bükk e l ő t e r é b e n f o l y t a t ó d o t t a t e n g e r i üledék lerakódása. A sekély tengeröblökben szén és k ő o l a j t e l e p e k a l a k u l - tak k i . A Bükk d é l i peremi sávjában Eger környékén a miocénban v u l k á n i anyag halmozódott f e l ( r i o l i t , r i o l i t t u f a ) , amely az e g r i és a környékbe- l i pincék k i a l a k í t á s á t b i z t o s í t j a .

Az antropogén vonások a t e r m é s z e t i t á j b a n , így a M á t r a a l j á n , a Bükk t e r ü - l e t é n j ó l k i m u t a t h a t ó k .

A t á r s a d a l m i tényezők a t e r ü l e t i f e j l ő d é s i g é n y o l d a l á t j e l e n t i k . Legfon- tosabb elemük az ember, m i n t termelőerő és m i n t f o g y a s z t ó . A t á r s a d a l m i s t r u k t ú r a módosulása a p r e f e r e n c i á k . a t e r ü l e t i á l l a p o t o k k a l szembeni tényezők módosulásával j á r . Ezeknek a t e r ü l e t i f e j l ő d é s r e g y a k o r o l t h a t á - sa erősödő f o l y a m a t o t m u t a t . (Lackó L . 19B5.) A d e m o g r á f i a i jelenségek v i z s g á l a t á n á l elemeztem a népsűrűség a l a k u l á s á t , a népesség t e l e p ü l é s é t , elhelyezkedését a különböző méretű és j e l l e g ű ( f u n k c i ó j ú ) t e l e p ü l é s e k e n . Meghatároztam a t e l e p ü l é s e k a l a p r a j z i t í p u s a i t és ezzel összefüggésben v i z s g á l t a m azok n a g y s á g r e n d j é t .

Tanulmányoztam a népesség d e m o g r á f i a i ö s s z e t é t e l é t , s z e r k e z e t é t . Az 1960, 1970. és 1980. é v i népszámlálás a l a p j á n a g r á r , vegyes és urbánus j e l l e g ű t í p u s o k a t k ü l ö n í t e t t e m e l . V i z s g á l a t t á r g y á t képezte az i s , hogy a 10 évenkénti népszámlálások k ö z ö t t hogyan a l a k u l t a t e l e p ü l é s e k f o g l a l k o z á s i s t r u k t ú r á j a .

A f e l s z a b a d u l á s u t á n három é v t i z e d b e n , v a g y i s az e x t e n z í v f e j l e s z t é s időszakában a különböző e l m a r a d o t t t e r ü l e t e k népességének é l e t s z í n v o n a l a k ö z e l í t é s é b e n egyik f o n t o s tényező a népesség f o g l a l k o z á s i és e z á l t a l j ö - vedelmi viszonyainak j a v í t á s a .

A népesség gazdasági a k t i v i t á s á n a k l e g j o b b fokmérője,az a k t í v k e r e - sők népességén b e l ü l i arány.

A gazdasági a k t i v i t á s á l t a l á n o s emelkedési m o d e l l j e k é t i r á n y ú : - egyrészt a népességen b e l ü l növekszik a munkába á l l ó k aránya (amely a

j e l e n b e n s z i n t e k i z á r ó l a g a n ő i népességre é r v é n y e s ) ;

(6)

- 8 -

- másrészt, ha a k o r ö s s z e t é t e l kedvező, a munkából k i l é p ő k számát megha- l a d h a t j a a fnunkába belépők száma. .

E l m é l e t i l e g t e h á t a k é t tényező a l a k í t j a egy-egy t e r ü l e t a k t i v i t á s - növekedését, de az a k t í v keresők gyarapodásának ez a módja wár a m ú l t é .

Az e l m ú l t é v t i z e d b e n ugyanis a fentebb e m l í t e t t " k l a s s z i k u s " munka- e r ő t a r t a l é k o k k i m e r ü l t e k , ás egy-egy t e r ü l e t e n az a k t í v keresők számának a l a k u l á s á t , növekedését vagy éppen csökkenését döntően ® munkaképes korú népesség a l a k u l á s a , i l l . a vándorlás h a t á r o z t a meg, A munkaképes korú né- pesség aránya v i s z o n t az elkövetkezendő években e l ő r e l á t h a t ó l a g lassú csökkenésnek i n d u l .

Heves megye a k t í v keresőinek aránya 1949 és 1970 k ö z ö t t 19,6 száza- l é k k a l növekedett, ezen b e l ü l 1949—1959 k ö z ö t t 20,2 százalékos p o z i t í v , 1960—1969 k ö z ö t t több mint 0,5 százalékos fogyás á l l t e l ő . i t t tehát az

"elöregedés s z e l e " már k é t é v t i z e d e j e l e n t k e z e t t . A folyamat f e l g y o r s u l á - s á t j e l z i , hogy az i n a k t í v keresők száma 1960—1970 k ö z ö t t mintegy négy- szeresére n ő t t , ugyanakkor az e l t a r t o t t a k száma 22 s z á z a l é k k a l csökkent

A városokban az a k t í v keresők számának — a népesség számától i s gyorsabb növekedése c s a k i s annak a következménye, hogy e? időben a népes- ség j e l e n t ő s hányada városokban l é p munkaviszonyba, vágyj s a f a l u r ó l a városba k ö l t ö z é s t e n d e n c i á j a é r v é n y e s ü l .

Az 1970. é v i népszámlálás a d a t a t a l a p j á n a megyében é l ő f a l u s i l a - kosság 46,06 százaléka v o l t a k t í v kereső, míg az I n a k t í v keresők aránya 14,57 százalék, az e l t a r t o t t a k é p e d i g 39,36 s z á z a l é k ,

Az 1980. é v i népszámlálás s z e r i n t a f a l u s i lakosság keresőinek a r á - nya (45,91 g y a k o r l a t i l a g v á l t o z a t l a n maradt, nagy mértékben megnőtt v i s z o n t az i n a k t í v keresők aránya (24,63 i s , 29,45 %-ra csökkent az e l t a r t o t t a k é .

1960 és 1970 k ö z ö t t az a k t í v keresők számának a l a k u l á s a - - f ő l e g az i s m e r t demográfiai okok m i a t t — egyenetlen v o l t . A növekedés üteme 1968- 69-ben v o l t a l e g g y o r s a b b , mert az 1950-es évek e l e j é n s z ü l e t e t t nagy- létszámú é v j á r a t o k ekkor l é p t e k munkába. Az 1968-as gazdasági szabályozó- rendszer ugyancsak k e d v e z e t t a létszámemelkedésnek.

(7)

9 -

HEVES MEGYE TELEPÜLÉSEINEK LAKOSSÁGA 1985.01.01 -én

1^5001-vooo SI1OOOO-.... Fo

2. ábra

2. ábra

(8)

Az i n a k t í v keresők növekedésére v i s z o n t erőseo t á t o t t az 1967-es é v - ben b e v e z e t e t t gyermekgondozási s e g é l y , annak nagymérvű i g é n y b e v é t e l p . Az 1970-es évek közepéig f o l y t a t ó d o t t — a k o r á b b i n á l azonban mérsékeltebb ütemben — az a k t í v keresők abszolút számának növekedése, e t t ő l kezdődően v i s z o n t megindult mérsékelt csökkenése.

Ennek okai a következőMben összegezhetők:

- a m o b i l i z á l h a t ó m u n k a e r ő - t a r t a l é k csaknem t e l j e s e n k i m e r ü l t ;

- a demográfiai apály m i a t t egyre kisebb létszámú é v j á r a t o k á l l t a k munká- ba ;

- a népességen b e l ü l folyamatosan növekedett az idősebb korúak száma és

aránya; ^

- csökkentőleg h a t o t t az a k t í v keresők arányára a korkedvezményes nyugdí- jazás (a r o k k a n t s á g i nyugdíjasok száma n ő t t , a t s z - t a g o k n y u g d í j k o r h a - t á r á t l e s z á l l í t o t t á k ) :

- egyre többen v e t t é k igénybe a gyermekgondozási s e g é l y t .

Az i n a k t í v keresők száma t e h á t az 1960-as évek második f e l é b e n n ő t t meg nagymértékben, s ez az emelkedés ütem ar 1970-es évek közepéig t a r - t o t t , majd lassú mérséklődés k ö v e t k e z e t t be.

Az e l t a r t o t t a k aránya az 1960-as évek l e g e l e i é n még közel azonos v o l t az a k t í v k e r e s ő k é v e l , de az Ismert demográfiai okok m i a t t , a s z ü l e - tésszám rohamos csökkenése és a nők fokozatos munkába á l l á s a m i a t t ezután rohamosan csökkent az e l t a r t o t t a k száma.

Ezt példázza, hogy a 100 a k t í v keresőre j u t ó i n a k t í v keresők szám ma már j ó v a l több, e l t a r t o t t a k é kevesebb mint 20, i l l e t ő l e g 10 é v v e l k o - rábban.

Az a k t í v keresőkre j u t ó e l t a r t o t t a k számának rohamos csökkenését mu- t a t j a , hogy 1960 és 1970 k ö z ö t t 100 f ő r e számítva a községekben 1 9 4 r ő l 8 5 - r e , a városokban 6 A - r ő l 71-re c s ö k k e n t . A t o v á b b i redukálódást j e l z i , hogy a megyében 1980-ban már csak 67 e l t a r t o t t j u t o t t 100 a k t í v k e r e s ő r e . Az 1980. é v i népszámlálás a l a p j á n hazánkban az a k t í v keresők néogazdasági ágak s z e r i n t i ö s s z e t é t e l é n e k v á l t o z á s á t az j e l l e m z i , hogy m é r s é k l ő d ö t t a hetvenes években a mezőgazdaságból a nem mezőgazdasági ágazatokba v a l ó átáramlás, ugyanakkor egy újabb á t r é t e g z ő d é s i folyamat i n d u l t , meg, a s z o l g á l t a t á s j e l l e g ő , v a g y i s a t e r c i e r ágazatokba. Ennek s hazánkban ú j jelenségnek a következménye, hogy az 1970-es évek k ö z e p é t ő l már az ip&r és é p í t ő i p a r a k t í v k e r e s ő i n e k aránya és szán® i s c s ö k k e n t .

(9)

HEVES MEGYE TERMÉSZETES SZAPORODÁSA (illetve fogyása) TELEPÜLESENKÉNT 1985-ben.

•

. P L

HATVAN 296 3U1 GYÖNGYÖS£>52 m

EGER 727 668

HEVES 163 170 természetes szaporodás

y

I j élve születések

m halálozás itt íi termeszptes fogyás

m

természetes szaporodás -60 (plU362fd,m

tffó.m 20fű)

ill. term, fogyás'

3. ábra

3. ábra

(10)

-

n -

3. ábra

(11)

HEVES MEGYE ÁLLANDÓ NÉPESSÉGÉNEKCSALÁDI ÁLLAPOT SZERINTIMEGOSZLÁSA (1985.Jan.1-én) A megye összesáilcncá népességs:3í9201 fó,ffl%.

pTTT] városok csszes állandó népessége•133 396 fó községekállandó népessége -• 275305 tó náfien, hajadon: 118 613 fő összesen házas••187 217 fa összesen Ilii;özvegy•• 31402 fó összesen JÜSeivalt• 11964fó összesen 5.ábrc

(12)

- 14 -

Ugyanakkor a s z o l g á l t a t á s i , a s z á l l í t á s i és h í r k ö z l é s i j k t i v keresők aránya nagy mértékben g y a r a p o d o t t . Heves regye f a l v a i b a n sz i p a r b a n , ke- reskedelemben és a "nem anyagi ágakban" csökkent az a k t í v keresők aránya, az é p í t ő i p a r b a n , mezőgazdaságban v i s z o n t növekedés k ö v e t k e z e t t be. A me- zőgazdaságban f o g l a l k o z t a t o t t a k számának növekedését az i s b i z o n y í t j a , hogy egyes községekben a visszaáramlás j e l e i i s megmutatkoznak. Vannak t s z - e k , amelyekben a l é t s z á m számottevően e m e l k e d e t t . Ezek egy része a k i e g é s z í t ő tevékenység révén ( p l . 9odony, T a r n a l e l e s z ) , és más részük sz alaptevékenység b ő v í t é s é v e l ( p l . Nagyréde) t u d j a n ö v e l n i d o l g o z ó i számát.

A gazdasági tényezőknek d e t e r m i n á l ó szerepük van a t e r ü l e t i f e j l ő d é s b e n . Számottevően m o t i v á l j á k a f e j l ő d é s t , annak t e n d e r e d á i t . A megyében de országosan i s az i p a r korábban meghatározó szerepe csökken, a mezőgazda- ságé e r ő s ö d i k . A t e c h n o l ó g i a i változások topábbra i s nagy h a t á s s a l vannak a t e r ü l e t i f e j l ő d é s r e . (Lackó L. 1983)

Heves megye i p a r á g a z a t i f ö l d r a j z á n a k v i z s g á l a t á n á l különös f i g y e l m e t f o r - d í t o t t a m az energiagazdálkodás, a fémfeldolgozó i p a r v i z s g á l a t á r a . Az u t ó b b i időben erősen f e l l e n d ü l t a fémfeldolgozó i p a r . Újabb v á l l a l a t o k j ö t t e k l é t r e , régebbi v á l l a l a t o k a l a k u l t a k ú j j á . Budapestről k i t e l e p ü l t v á l l a l a t o k összeolvadva és sokrétű tevékenységet f o l y t a t ó üzemek válnak s z é t a f e j l ő d é s következtében. A Finomszerelvényárugyár telephelyének k i - v á l a s z t á s á n á l döntő szerepe v o l t a népgazdaság t e r v s z e r ű , arányos f e j - l e s z t é s é n b e l ü l a v i d é k i i p a r t e l e p í t é s . A VILATI I r á n y í t á s t e c h n i k a i Be- rendezések Gyára Egerben 1967. j ú l i u s 1 - é n kezdte rreg működését.

Gyöngyös e l s ő és legnagyobb gyára a MÁV V á l t ó - és K i t é r ő g y á r . A város dé- l i részén é p ü l t f e l az 1950-es években. Másik j e l e n t ő s üzeme Gyöngyösnek az Egyesült I z z ó és V i l l a m o s s á g i g y á r . 1896-ban a l a k u l t Budapesten. A gyár 1983-ban k e r ü l t az 1982-ben a l a p í t o t t M i k r o e l é k t r o t e c h n i k a i V á l l a l a t szervezetébe. A Heves Megyei Vas- és Fémipari V á l l a l a t székhelye Eger.

Legújabb t e l e p í t é s ű e g r i k ö z p o n t i v á l l a l a t a K ö n n y ű i p a r i A l k a t r é s z g y á r t ó V á l l a l a t (KAFV).

J e l e n t ő s i p a r i t e l e p í t é s v o l t a S i r o k i M á t r a v i d é k i Fémművek, amely 1962- ben kezdte rreg t e r m e l é s é t .

Megyénk részesedése az országos t e r m e l é s b ő l az é p í t ő a n y a u i p s r b a n a l e g nagyobb a bányászat u t á n . Már a f e l s z a b a d u l á s e l ő t t i s j e l e n t k e z e t t ez a

f e j l e t t s é g . A Bükk hegység északnyugati o l d a l á n k ö z é p k o r i mészkő és

(13)

- 15 -

agyagpala f o r d u l e l ö . Ezek a közetek a b é l a p á t f a l v a i Cement- és Mészmu, v a l a m i n t a kisebb mértékű s z i l v á s v á r á é i mészégetés és a f e l s ő t á r k á n y i Mészkőőrlő nyersanyagát i s s z o l g á l t a t j á k . F e j l e t t az é p í t ő a n y a g i p a r t e r ü - l e t i elhelyezkedése: cementgyár van Selypen és B é l a p á t f a l v á n , üveggyár Parádsasváron, a megyében több t é g l a g y á r van. Köztük európai v i s z o n y l a t - ban az egyik legmodernebb t é g l a g y á r Mátraderecskén van. A kezdvező megyei adottságok k i h a s z n á l á s á t o l y a n beruházások, r e k o n s t r u k c i ó k j e l z i k , m i n t a S e l y p i E t e r n i t g y á r és a Mátra Gázbetongyár.

Hazánk i p a r i termelésének kb. 25 V-át a könnyűipar s z o l g á l t a t j a . Heves megyében ez az é r t é k az országos á t l a g a l a t t marad. A megyében nem f e j l ő - d ö t t , nem a l a k u l t k i a könnyűipar minden ága. Az országos nagy v á l l a l a l - tok megyébe k i t e l e p í t e t t üzemeinek termelése nem számottevő. Csupán a f a - és b ú t o r i p a r j e l e n t ő s e b b . A l e g j e l e n t ő s e b b f a f e l d o l g o z ó üzemek Egerben, Gyöngyösön, S z i l v á s v á r a d o n , Recsken, Hatvanban vannak. A f a f e l d o l g o z ó munkálatokat a M á t r a i Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság v é g z i . A Bükki Nem- z e t i Park t e r ü l e t é n e k nagy része a v á l l a l a t e r d e i t f o g l a l j a magában. A megyében működő 3 b ú t o r i p a r i egység közül k i e m e l k e d i k az A g r i a B ú t o r g y á r . A v á l l a l a t 1952-ben a l a k u l t .

Az e l m ú l t 15 évben az élelmiszergazdaság szerepe a t e r ü l e t - és t e l e - p ü l é s f e j l e s z t é s b e n a f e l t é t e l e z e t t n é l nagyobb v o l t . A f o g l a l k o z t a t o t t létszám és a megművelt f ö l d t e r ü l e t csökkenése m e l l e t t d i f f e r e n c i á l t a n n ő t t az ágazat j e l e n t ő s é g e az egyes t e r ü l e t e k gazdasági f e j l ő d é s é b e n , a l a k o s s á g i jövedelmek és életkörülmények t e r ü l e t i k ö z e l í t é s é b e n . Szorosab- bá v á l t a nagyüzem és a t e l e p ü l é s k ö z ö t t i k a p c s o l a t . Egyes gazdaságok szerepe meghatározó a t e l e p ü l é s f e j l ő d é s é r e (Nagyréde, ü e t k ) .

A mezőgazdaságban egyre inkább e l t e r j e d n e k az i p a r s z e r ű t e r m e l é s i rend- s z e r e k . A megye h í r n e v é t ö r e g b í t ő s z ő l ő t e r m e l é s j e l e n t ő s v á l t o z á s o n ment á t . A művelődési mód és f a j t a k o r r e k c i ó eredményeként — a t e r m e l ő t e r ü l e t csökkenését e l l e n s ú l y o z v a — j e l e n t ő s e n n ő t t a termelés mennyisége. S t a - b i l i z á l ó d o t t a 9 t / h a á t l a g t e r m e l é s . A megyében r é g i t e l e p í t é s ű a c u k o r - , dohány- és malomipar. Ezek mellé az u t ó b b i években t á r s u l a t a h ú s - , t e j - és k o n z e r v i p a r . Az E g r i Dohánygyár t e l e p h e l y é t a hevesi dohány és az o l - csó munkaerő h a t á r o z t a meg. A h a t v a n i konzervgyártás a nyersanyagra, míg a húsipar és a t e j i p a r a f o g y a s z t ó p i a c r a t e l e p ü l t .

A termelőerők f e j l e t t s é g é n e k j e l e n l e g i és j ö v ő b e n i s z í n v o n a l a mel-

(14)

- u

l e t t a f ö l d r a j z i k ö r n y e z e t e l t é r ő j e l l e g e , a termelőerők k i a l a k u l t s t r u k - t ú r á j a i n d o k o l t t á tesz meijhatározott r e g i o n á l i s k ü l ö n b s é g e k e t . Cél t e h á t a mindenkori gazdasági, t á r s a d a l m i f e l t é t e l e k á l t a l o b j e k t í v e nem i n d o - k ö l t különbségek k i e g y e n l í t é s e . Az 1980. é v i népszámlálás e l ő z e t e s adata- i r a é p í t v e megvizsgáltam a f a l v a k b a n é l ő lakosság l a k á s t i e l y z e t é t , továbbá a k ö z m ű e l l á t o t t s á g o t , k e r e s k e d e l m i e l l á t o t t s á g o t , k u l t u r á l i s h e l y z e t é t , v a l a m i n t a mutatókra é p í t v e sz ö s s z h a t á s t . A l a k á s e l l á t o t t s á g o t az 1, 2 és 3 - X szobás lakások összességének átlagában elemeztem az 1980. é v i adatokra é p í t v e , míg a t ö b b i adatokat a KSH Heves Hegyei S t a t i s z t i k a i Év- könyvének f e l h a s z n á l á s á v a l nyertem az a l á b b i mutatókra alapozva: (1175.

é v i adatok):

1 . / L a k á s e l l á t o t t s á g (1980. é v i e l ő z e t e s adatok) 2 . / V i l l a m o s e n e r g i a h á z t a r t á s i fogyasztók szára 3 . / A közüzemi v í z h á l ó z a t b a bekapcsolt lakások száma 4 . / A vezetékes és palackgáz h á z t a r t á s i fogyasztók száma

• 2 5 . / A k i s k e r e s k e d e l m i b o l t o k a l a p t e r ü l e t e m

2 6 . / Az összes vendéglátóhelyek a l a p t e r ü l e t e m

7 . / A k i s k e r e s k e d e l m i összes e l a d á s i f o r g a l o m . 1000 F t . 8 . / A b ö l c s ö d é i és óvodai f é r ő h e l y e k szárra

9 . / Az á l t a l á n o s i s k o l a i o s z t á l y t e r m e k szárra 1 0 . / A r á d i ó e l ő f i z e t é s e k száma

1 1 . / A t e l e v í z i ó e l ő f i z e t é s e k szára

' 1 2 . / Tanácsi könyvtárak k ö n y v t á r i egységeinek szára

Meghatároztuk a népességszám és az egyes adatsorok ( X , , X7 Xn

• é s y,, yn> k o r r e l á c i ó s e g y ü t t h a t ó j á t . A k o r r e l á c i ó s ' e g y ü t t h a t ó ( r ) é r t é k e a k é t adatsor függőségi k a p c s o l a t á r a u t a l . H i n é l

közelebb van az egyhez, annál szorosabb a k a p c s o l a t a k é t adatsor k ö z ö t t .

Az adatsorok k o r r e l á c i ó s e g y ü t t h a t ó j a ( r )

Adatsor r

i

2

3

0,99 0,99

0,84

(15)

- 17

4 0,95

0,87 0,65 0,89 0,92 0,93 0,97 0,99 0,89 5

6 7 8 9 10 11 12

A l a k á s e l l á t o t t s á g , a v i l l a m o s e n e r g i a fogyasztók száma, a TV e l ő f i z e t é s e k száma erősen függ a lakosság számának növekedésétől, annak v á l t o z á s a i t ó l . Szoros k a p c s o l a t van a népesség száma és a r á d i ó e l ő f i z e t é s e k száma a ve- zetékes és palackgáz h á z t a r t á s i fogyasztók száma, az á l t a l á n o s i s k o l a i osztálytermek száma, a b ö l c s ö d é i és óvodai f é r ő h e l y e k száma k ö z ö t t . Köze- pes a kapcsolat a t a n á c s i könyvtárak egységeinek száma, a kiskereskedelem összes e l a d á s i forgalma, a k i s k e r e s k e d e l m i b o l t o k a l a p t e r ü l e t e , a közüze- mi vízhálózatba bekapcsolt lakások és a lakosság számának növekedése kö- z ö t t . Legalacsonyabb a k a p c s o l a t az összes vendéglátóhelyek a l a p t e r ü l e t e és a lakosság számának növekedése k ö z ö t t .

A f a l v a k f e j l ő d é s é b e n egyre határozottabban nyomon követhető, a különbség növekedése, a p o l a r i z á c i ó erősödése.

Az i n f r a s t u r k t u r á l i s e l l á t o t t s á g fogyatékosságának felszámolása évszáza- dos mennyiségi és minőségi ( t e c h n i k a i ) elmaradást k e l l , hogy p ó t o l j o n .

A megye azon t é r s é g e i b e n (elsősorban a füzesabonyi és hevesi j á r á s ) ahonnan j e l e n t ő s a népesség e l v á n d o r l á s a , bizonyos i n f r a s t r u k t ú r a t ö b b - l e t t e l t a l á l k o z u n k . Kedvezőbbek a lakássőrOség m u t a t ó i , k i s e b b a közössé- g i intézmények á l t a l n y ú j t o t t s z o l g á l t a t á s o k i g é n y b e v é t e l e .

A 12 adatsor a l a p j á n k i s z á m í t o t t u k az alkotóelemek r e l a t í v t r e n d j é t a l a - kosság függvényében.

- A t r e n d a gazdasági, t á r s a d a l m i f e j l ő d é s i folyamatok á t l a g o s növekedési irányának m e g j e l ö l é s é r e s z o l g á l .

- Az 1980. é v i népszámlálás e l ő z e t e s a d a t a i r a alapozva a megyében é l ő f a - l u s i lakosság számának növekedése és a v i z s g á l t adatsor k ö z ö t t l i n e á r i s a k a p c s o l a t .

(16)

- l e -

ft t r e n d ( t r ) é r t é k e i t a l i n e á r i s r e g r e s s z i ó s függvénye

y = ax + b "a'^! e g y ü t t h a t ó j á b ó l s z á m í t o t t u k k i .

tr 3

* 10 OOP

y

ahol az ay" a szóbanforgó adatsor á t l a g a .

A lakoság számának növekedésével l i n e á r i s a n , l e g i n t e n z í v e b b e n a közüzemi v í z h á l ó z a t b a bekapcsolt lakások száma, majd a kereskedelmi e l a d á s i f o r g a - lom, a k i s k e r e s k e d e l m i b o l t o k a l a p t e r ü l e t e , a b ö l c s ö d é i és óvodai f é r ő - helyek száné, az á l t a l á n o s i s k o l a i o s z t á l y t e r m e k száma, a vezetékes és a palackgáz h á z t a r t á s i fogyasztók száma, a TV e l ő f i z e t é s e k száma, l a k á s e l - l á t o t t s á g , r á d i ó , e l ő f i z e t é s e k száma, v i i l a m o s e n e r g i a h á z t a r t á s i fogyasz- tók száma, a t a n á c s i könyvtárak k ö n y v t á r i egységeinek száma, sz összes vendéglátóhelyek a l a p t e r ü l e t e n ő t t . Az alkotóelemek r e l a t í v t r e n d j é n e k V os megoszlása a következő:

V í z e l l á t á s 79 S„'0 TV e l ő f i z e t ő k száma 51 0

'S

Pénzforgalom 75 h L a k á s e l l á t o t t s á g 49 0,n

B o l t i e l l á t o t t s á g 65 Rádió e l ő f i z e t ő k száma 49 0,•"o Óvodai, b ö l c s ö d é i e l l á t o t t s á g 62 0,0 V i l l a n y e l l á t o t t s á g 47 0.

Tantermi e l l á t o t t s á g 57 0.'s K ö n y v á t e l l á t o t t s á g 42 0,'S Vendéglátóhelyek a l a p t e r ü l e t e 40 0,

A l a k á s e l l á t o t t s á g b a n a megyében t e r ü l e t e n k é n t j e l e n t ő s e l t é r é s e k vannak. Ezek az e l t é r é s e k a f a l v a k n a k a t e l e p ü l é s h á l ó z a t b a n e l f o g l a l t h e l y é b ő l , f u n k c i ó j á b ó l i s adódnak. Összefüggnek az egyes t e r ü l e t e k ma még t a p a s z t a l h a t ó é l e t s z í n v o n a l k ü l ö n b s é g e i v e l , v a l a m i n t azzal az ö r ö k s é g g e l , amely az életmód hagyományosan egyszerű és igénytelenebb f o r m á j á b ó l adód- nak. f e j l e t t e b b a l a k á s k u l t ú r a az urbánus j e l l e g ű f a l v a k b a n , az agrár és vegyes j e l l e g ű e k n é l a b o r v i d é k i t e l e p ü l é s e k b e n .

A lakásépítkezések üteme azokban a községekben gyorsabb, amelyek a t e r ű l e t i f e j l e s z t é s i p o l i t i k á n a k megfelelően k ö z p o n t i szerepet kapnak, Az á l -

(17)

- 19 -

lami és szövetkezeti er forrásokból épített lakások számában és arányában évenként és a települések funkciója szerint is jelent s eltérések vannak.

Az utóbbi években a városkörnyéki településeknél is intenzíven n tt a la- kásépítések száma. A lakásállomány számszer növekedése mellett annak összetétele, korszer sége javul, de még mindig nem kielégít .

A falusi közm ves vízellátással ellátott népesség aránya kedvez en alakult, amely nagyrészt a községi .társulati beruházások tervezettnél nagyobb kapacitás belépésének a következménye.

A kislétszámó települések ellátásának biztosítása a magas építési költsé- gek miatt nagyobb gondot jelent.

A falusi kiskereskedelmi hálózat jelénlegi helyzete a rendeltetési egységek egy részének koncentrációját, másrészt fejlesztését követeli meg.

Az alsófok központokban és az alapfoké településekben végrehajtott szö- vetkezeti fejlesztések nagyságrend és áruösszetétel szerinti alakulása nem minden esetben tükrözte a településhálózat fejlesztési terv követel- ményeit, így az egyes falvak kereskedelmi ellátottsága jobb volt, mint als fok központjaiké. A hálózat szakjelleg szerinti összetétele, a tele- pülések nagysága, ill. szerepköre szerint is jelent sen eltér.

Korszer ség szempontjából az óvodáknak csak a fele megfelel . Az is- kolák tárgyi feltételei rendkívül eltér ek. Egyes építkezéseknél elmarad- tak egyes járulékos létesítmények, amelyek rontják az intézmények korsze- r ségi színvonalát.

A közm vel dési intézményi hálózat mérsékelten fejl dik. A m vel dési otthon jelleg intézmények tipizálásával több intézmény megsz nt, de az ellátatlan települések száma emelkedett. A mozi- és könyvtárhálózat a falvakban kiépült, de korszer sége nem kielégít .

A községekben lev ipartelepek és a tsz-ek által befizetett telepü-

lésfejlesztési összegeket a megyei tanácsok gy jtötték össze és azok dön-

töttek felhasználásáról. A középtávé tervek cékitüzéseinek megfelel en a

fejlesztési eszközök jelent s hányadát a megyeszékhelyen és a magasabb

szerepkör településeken használták fel; 1976 és 1979 között Heves megyé-

ben 24 milliárd forintot fordítottak a szocialista szektorban beruházá-

sokra, ennek közel egyharmadát a középfoké központokban. Ezen belül a nem

anyagi ágakban felhasznált 3,3 milliárd forintnak csaknem 80 %-át, taná-

(18)

qsi beruházásokra pedig 33

%-át

szintén ezekre a településekre költötték, így a községek háttérbe szorultak.

Az infrastruktúra, els sorban a lakás és közm ellátottság fejleszté- sének és használatának lakosságra háruló terhe településtípusonként elté- r nagyságú és arányú. Ez eltér en hat a lakosság életkörülményeire és társadalmi egyenl tlenségeket idéz el .

1986. január 1-t l új gazdálkodási, rend lépett, életbe a tanácsoknál.

Az új pénzügyi rendszer lényege a helyi tanácsok nagyobb önállósága, sza- badabb mozgási köre és nagyobb felel ssége. A tanácsok a nemzeti jövede- lem csaknem ötödével, az államháztartás kiadásainak pedig több mint 22 ával gazdálkodnak hazánkban. El irányzatuk a VII. ötéves tervben 946 mil- liárd forint, ami 46 Vkal több az el z tervciklusban felhasznált pénz- összegnél. Ennek mintegy háromnegyedét*a már meglev a tervid szak folya- mán létesített intézmények, m ködtetésére, fenntartására, valamint válla- lati kiadásokra, negyedét pedig fejlesztési célokra kívánják felhasznál- ni. A nagyobb változások a fejlesztési lehet ségek elosztása tekintetebej) következtek be. Egy helyi tanács a következ módokon jut fejlesztési le- het séghez:

- Els a lélekszám alapján arányosan képz d , úgynevezett fejkvóta. Ebben az ötéves tervben, évente átlagosan csaknem 2000 forint jut egy lakos- ra. Az elosztás során ebben településenként nagyok az eltérések. A me- gyei tervekben a fejkvóta évi átlaga 400 és 2600 forint között szóró- dik.

A normatív fejlesztési lehet ség (fejkvóta) településenkénti megállapítá- sa, a központi ajánlások és a helyi sajátosságok figyelembevételével tör- tént a megyében. A differenciálás legfontosabb alapelve a településeknek az infrastruktúra ellátásban meglev fejlettségi színvonala, valamint a VII. ötéves tervid szakban jelentkez , ellátási funkciója. A városok egy

f re jutó fejlesztési lehet ségének megállapításánál figyelembe vették a -lakásellátás, valamint a középfokú 6ktatás fejlesztésével összefügg ,

igen magas költségeket.

A községeknél az alapellátás gyorsabb ütem fejlesztését.

A központi szabályozás szerint a településeket 5 csoportba sorolták.

A városokat két csoportba, 8 községeket három csoportba.

(19)

- 21 -

A városok normativ fejlesztési lehet ségei:

I. csoport: 2015 Ft/f /év Eger

Heves

II. csoport: 1018 Ft/f /év Gyöngyös

Hatvan

A két városi csoport megkülönböztetését indokolja az I. csoportban a me- gyeszékhely funkciója és egyes alapfoké ellátási területeken (lakás, köz- m ) meglév kedvez tlen ellátottsága. Hevesnél, a városi átlagnál jóval gyengébb ellátottság támasztja alá az els csoportba tartozást.

A községtelepülések csoportokba sorolásánál is az ellátási színvonalat, valamint a települési funkciót vették figyelembe. A megye településein 14 ellátottsági mutató alakulásának megfigyelésére került sor. Az ellá- tottsági mutatók kiválasztásánál azt vették figyelembe, hogy a mutató tükrözze a község fejlettségi szintjét, illet leg a tanácsi fejlesztési formák által "befolyásolható" legyen az ellátottság színvonala. Az egy f re jutó fejlesztési lehet ség megállapításánál á nagyközségek, községek 3 csoportba kerültek. Az els csoportba — társközségekkel együtt — azok a nagyközségi, községi tanácsok, amelyek a környez települések ellátá- sára kiható feladatokat látnak el, illetve a település kiemelt üdül helyi szerepkörrel bír. Ezek a tanácsok rendelkeznek a nagyközségi és községi tanácsok közül a legmagasabb fejkvótával (880 Ft/f /év).

A megye többi települése az egyes községek ellátottsági színvonalától

függ en két csoportot alkotnak. A második csoportba kerülnek és ezzel

párhuzamosan nagyobb fejkvótát kapnak, azok a települések, ahol az ellá-

tottsági színvonal az átlagtól alacsonyabb és a lemaradás behozatala a

következ években költségesebb fejlesztéseket igényel (vízellátás, álta-

lános iskola). Ebbe a csoportba sorolható néhány jobban ellátott, de üdü-

l helyi, idegenforgalmi feladatai miatt er teljesebben fejlesztend kö-

zség is (Fels tárkány, Mátraderecske, Mátraszentimre, Noszvaj, Poroszló,

Sarud).

(20)

- 22 -

A harmadik csoportot azok a települések alkotják, amelyek ellátottsági színvonala átlagos, illetve azt meghaladó.

A társközségek egy f re jutó fejlesztési lehet sége a székhelyközséggel azonos, mivel a fejkvótát tanácsonként állapították meg.

- Másodikként említhet az a céltámogatás, amelynek lényege, hogy a me- gyei tanácsok egyes célok megvalósítására feltételrendszert dolgoztak ki, s azok a helyi tanácsok, amelyek a feltételeknek megfelelnek, auto- matikusan elnyerik az állami támogatást.

Heves megyében a népgazdasági prioritásokhoz kapcsolódóan céltámogatást biztosítanak a lakásellátás, az ivóvízellátás és a középfokú oktatás fel- tételeinek javításához, valamint a megyei sajátosságokból adódóan az ál- talános iskolai tanterem ellátottság javításához és az egyes a VI. ötéves tervr l áthúzódó beruházások befejezéséhez. Az igényekhez szükséges cél- támogatások alsó határa — összhangban a helyi tanácsok által benyújtott pályázati igényekkel — megközelíti az 1,1 milliárd forintot, fels hatá- ra pedig a többletlakás építéséhez számításba vett pótlólagos állami tá- mogatás biztosítása függvényében közel 1,3 milliárd forint körül alakul- hat. A fels határt növelheti kedvez központi döntések esetén a tervezé- si tartalékból öt év alatt igénybe vehet 100 millió forint is. A közép- távú tervben a helyi tanácsonkénti céltámogatás összege el zetes jelleg- gel szerepel, végleges jóváhagyás az éves tervekben történik meg. A cél- támogatási el irányzatok alsó és fels határa közötti különbség fedezete a központi egyeztetések alkalmával rögzített pótlólagos állami hozzájáru- lás. Amennyiben a népgazdaság helyzetéb l adódóan a pótlólagos állami hozzájárulás csökken, a többlet lakásépítkezésekhez számításba vett cél- támogatás mérsékl dik, illet leg a vízellátás céltámogatásához szükséges pótlólagos források erejéig> a megyei beruházások esetében csak az alsó határnak megfelel teljesítés történhet.

- Harmadikként az oly sok vitát kiváltott, de Össztársadalmi szinten még- is általánosan elfogadott településfejlesztési hozzájárulás.

Az elmúlt években több fórumon merült fel a lakosság azon igénye, hogy a községfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos rendeletet korszer sítsék.

Nem tartották igazságosnak, mert részben tárgyi adókhoz és részben jöve-

delemadókhoz kapcsolódott, függetlenül az érintettek anyagi, szociális

helyzetét l, jellemz en azon rétegek mentesültek a hozzájárulás fizetése

(21)

- 23 -

alól, akik egyébként anyagi helyzetük miatt erre képesek lettek volna (pl. adómentes lakóháztulajdonosok stb.).

A kormányzat a kialakult helyzetet áttekintve tett javaslatot az Elnöki Tanácsnak a lakossági adókkal összefügg legdemokratikusabb törvényerej rendelet, az 1974. évi 12. tvr. megalkotására.

A tvr. kell jogi alapot biztosít a helyi tanácsok fejlesztési pénzeszkö- zeinek kiegészítésére, hogy önállóan gondoskodhassanak a település intéz- ményeinek és közfeladatai ellátásának fejlesztésér l.

Heves megyében 1985-ben kezdtek fiozzá a helyi tanácsok az ezzel összefüg- g el zetes feladatok végrehajtásához.

Az 1986. évi februrári felmérések alapján a megyében a településfejelesz- tési hozzájárulást a következ településenek nem szavazta meg a lakosság:

Eger város, Mikófalva, Fels tárkány, Mátraballa, Mátraszentimre, Ecséd, Tanra rs, Mez szemere, Nagyút településeken. Egerben ivóvízellátás javí- tására, köztemet létesítésére, tanuszoda építésére akarták a telepü- lésfejlesztési hozzájárulást felhasználni. Mikófalván, Ecséden, Tarna r- sön, Feldebr n, Mez szemerén, Nagyúton vízm társulat létesítése miatt, Eels tárkányban és.Mátrabalián vízm társulati érdekeltségi twzzájárulást fizetnek, ezért nem szavazták meg. Mátraszentimrén pedig a jelent s számú üdül ház tulajdonos az üdül helyi díj kötelezettségre tekintettel szava- zott nemmel.

Azokban a településekben, ahol nem elég körültekint en határozták meg a célokat, vagy a "Tehot" magasnak találta a lakosság, ott a településfej- lesztési hozzájárulást nem támogatta (Eger és Mátraszentimre) vagy csak igen kis mérték szavazattöbbséget értek el. Pi. Mátraderecskén 51,7 V A célok kiválasztásánál az. volt a f hiba az utóbb említett három telepü- lésnél, hogy nem vették kell en figyelembe, hogy más a helyi lakosság igénye, és mást igényelnek az üdül tulajdonosok. Eger város esetében célszer bb lett volna településrészenként meghatározni a célt vagy cé- lokat.

Természetesen a cél megválasztásánál túl fontos szerepet játszott a szer-

vezés is. Pl. Gyöngyös város esetében az, egész munkát nagyarányé felvilá-

gosító munka el zte meg. Ebbe a munkába bekapcsolták a HNF Városi Elnök-

ségét, a KISZ Bizottságot, a Szakmaközi Bizottságot, a területi pártszer-

vezeteket. Ezt követ en a nagyobb vállalatok dolgozóival szerveztek ta-

(22)

- 24 -

lálkozóí. A találkozó célja minden esetben a megjelent jogszabály ismer- tetése, s ennek kapcsán az elképzelések és vélemények megismerése volt.

A városodás folyamatának mérséklése szükségszer vé teszi^ a központi és tielyi szabályozás, valamint a helyi gyakorlat módosítását. A módosulásnak két irányban kell érvényesülni:

- Egyrészt drágítani kell a városba letelepedést. Közelíteni kell a fa- lusi lakossághoz a városokban élö teherviselését az infrastruktúra szolgáltatásainak igénybevételéért befizetend díjakban. Segíteni kell a városokban is az átlagtól eltér igények kielégítését, de az ezzel járó terheket teljes métékben át kell hárítani az építtet kre.

- Másrészt kedvez bb feltételeket kell teremteni a falvakban él népes- ség számára a falusi lakásépítés hitelkondíciói javításával az infra- struktúra létrehozásában, annak igénybevételéért addig ráhárított terhek mérséklésével.

Egyre inkább jelentkezik az el relátó gazdaságszervez és tervez tevé- kenység a településhálózat központjainak, valamint az ezzel kapcsolatos vonzáskörzeteknek a fejlesztésében, A területileg elhelyezked vonzásköz- pontok hálózata biztosíthatja a kiegyenlítetebb ellátást, azt, hogy a megye minden lakója racionális távolságon belül igénybe vehesse a maga- sabb szint szolgáltatásokat.

Felhasznált irodalom

Beluszky P. (1964): Falusi településeink osztályozása. Földr. Ért. 13.

pp. 415—423.'

Beluszky P. (1979): Borsod-Abaúj-Zemplén megye falusi településeinek típusai. Földr. Ért. 28. pp. 339—370.

Bodnár L. (1979): A falvak foglalkozási szerkezetének típusai Heves me- gyében. Területi Kutatások. 2. pp. 62—73.

Enyedi Gy. (1975): A magyar falu átalakulása. Földr. Ért. 4. pp.

293—299'.

(23)

- 25 -