• Nem Talált Eredményt

A bírálóbizottság értékelése Lévay Péter Pál „Egyszerű összefonódott rendszerek geometriája és a fekete lyuk

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A bírálóbizottság értékelése Lévay Péter Pál „Egyszerű összefonódott rendszerek geometriája és a fekete lyuk"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

A bírálóbizottság értékelése

Lévay Péter Pál „Egyszerű összefonódott rendszerek geometriája és a fekete lyuk qubit megfelelés” című értekezésének témája a kvantumos összefonódottság geometriai módszereken alapuló vizsgálata, és a kidolgozott módszerek alkalmazása húrelméleti fekete lyuk rendszerekre.

A Jelölt 8 tézispontban összegzi kutatási eredményeit. Munkájának első felében a kétqubites összefonódott rendszerek geometriáját; többqubites rendszerek SLOCC összefonódottsági mértékeinek algebrai geometriai szerkezetét; a fermionikus összefonódottság jelenségét;

bizonyos speciális tulajdonságú összefonódott rendszerek és a Freudenthal-rendszerek kapcsolatát tárta fel. Munkájának második felében az összefonódottsággal kapcsolatosan kidolgozott geometriai rendszert egy új nyelvként használta fel húrelméleti eredmények átfogalmazására. Ennek segítségével húrelméleti kompaktifikációval származtatható szuperszimmetrikus és nem szuperszimmetrikus fekete lyuk megoldások matematikai szerkezetét térképezte fel; elsőként mutatott rá az STU-modell speciális négyqubites rendszerekkel való kapcsolatára; leírta a fekete lyuk qubit megfelelésben felbukkanó elemi qubit rendszereknek az extra dimenziókra feltekeredő membránok csavarodási konfigurációiként történő értelmezésének lehetőségét; továbbá az E7 szimmetriával rendelkező fekete lyuk megoldások entrópiaformula szerkezetét vizsgálta a kvantuminformáció elmélet eszköztárával.

Az eredmények közül a bizottság kiemelte a negyedik, ötödik és nyolcadik tézispontot, különösen a Freudenthal-féle hármas rendszerekkel kapcsolatos eredményeket, valamint a szuperszimmentrikus-megoldások, attraktor-mechanizmus és a qubit-megfeleltetés szemléletes fizikai tárgyalását.

A Jelölt belátta, hogy a Freudenthal-rendszerek összefonódottsági mértékeinek egyértelműsége a variációs Hitchin-funkcionálok létezésével kapcsolatos.

Az STU-modell esetén modulusfüggő háromqubites állapotot vezetett be és megmutatta, hogy a modulusterek stabilizációját leíró attrakciós mechanizmus a fekete lyuk qubit megfelelés duális leírásában GHZ-szerű állapotok eseményhorizonton történő desztillációjaként értelmezhető. Igazolta, hogy a szuperszimmetrikus esetben az attraktor-egyenletek pontosan akkor teljesülnek, ha a bevezetett modulusfüggő háromqubites kevert állapotok konkurrenciái eltűnnek.

Megmutatta, hogy az E7 csoport 56 dimenziós ábrázolásán alapuló entrópiaformula szerkezete a Fano-sík segítségével jellemezhető szemléletes, véges geometriai jelentéssel rendelkezik.

A bizottság a Jelölt témaválasztását izgalmasnak és időszerűnek tartja, az összes tézispontot önálló, jelentős és új tudományos eredménynek fogadja el.

A bizottság a disszertáció anyagának teljességét figyelembe véve úgy értékeli, hogy jó kiindulás lehet a témáról szóló monográfiának az írására.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A FLYQM 2006 elején történt megjelenése után azonban, a munkámban egyre nagyobb szerepet kapott a húrelméleti fekete lyuk megoldásokkal kapcsolatos eredmények

Például a négy-qubit rendszerek SLOCC összefonódottsági osztályainak precíz jellemzése húrelméleti módszerek bevetésével vált lehetővé [BDD + 10], miután kiderült, hogy

Ennek megfelelően igen sok tekintetben új megvilágításba helyezte ezt a kvantumelméletben mind az elvi alapok, mind a kvantumos információ kezelésének

négydimenziós fekete lyuk egy ötdimenziós véges horizontú objektum négydimenziós metszete (130. Bekenstein gondolatkísérlete az entrópiát információvesztésre és

Alátsző onellentmondás mögött azvan, hogy két kiválasztott fekete lyuk esetén aztttkozés nagyon ritka, de az utolsó fáziskozmológiai távolságból is észlelhető..

A kilökődés megnevezés arra vonatkozik, hogy a gravitációs hullámok által aszimmet- rikusan elvitt impulzus hatására a két fekete lyuk összeolvadásából előálló új

Tóth Zoltán 1925-ben publikálta M átyás király idegen zsoldosserege (a fekete sereg) című művét,5 amely nem mellesleg a Magyar Tudományos Aka­. démia Lévay-díjával

Lőrinczy Katalin, Juhász Márk, Csontos Ágnes, Fekete Bálint, Terjék Orsolya, Lakatos Péter László, Miheller Pál, Kocsis Dorottya, Kárpáti Sarolta, Tulassay Zsolt, Zágoni