A tenyésztési munka értékelésének üzemi kérdései

344

^A mezőgazdasági nagyüzemek gazdál—

kodásának további megszilárdítása és ja- vítása érdekében mindinkább szüksé- gessé válik, hogy egy—egy üzemet, vagy az üzem termeléséből egy—egy részterüle—

tet kiemeljünk, s azt sokoldalúan, a

mezőgazdasági üzem helyi viszonyainak

megfelelően vizsgáljuk és értékeljük. Az

elemzés célja az, hogy a statisztikai ada—

tok segítségével a mezőgazdasági üzemek termelési ágazatait jellemző arányokat megállapítsuk, a termelésben jelentkező hiányosságokat, jó eredményeket ismer—

tessük, és feltárjuk azok előidéző okait.

Ebben a munkában az üzemi szak- embereket — különösen az üzemgazdá—

szokat és a statisztikusokat—elsősorban az üzemben alkalmazható statisztikai módszerek kidolgozásával kell segite- nünk.

A népgazdaságra vagy nagyobb terü—

leti egységre vonatkozó Vizsgálathoz megfelelő statisztikai módszerekkel ren—

delkezünk. Az üzemen belüli és üzemek közötti értékeléshez azonban ezidőszerint nincsenek még megfelelöen kidolgozott módszereink. Ez a helyzet jórészt az ál—

lattenyésztés eredményességének vizsgá—

latánál is.

Cikkünkben az állattenyésztés értéke—

lésének módszertanilag egyik legnehezeb-

ben megoldható kérdésével: a megtermé—

kenyítések és a szaporulatok vizsgálatá—

hoz szükséges viszonyítási alap, a fedez—

tetésre és ellésre alkalmas állomány meg—

állapításával foglalkozunk.

A gazdaságok fedeztetésre és ellésre alkalmas állatállományának megállapí—

tása során —— az állomány nagymérvű

mechanikus mozgásának következtében

—— a szarvasmarha— és a sertésállomány—

nál merül fel a legtöbb tisztázatlan kér—

dés.

1955—ben az Agrártudományi Egyetem

Statisztikai Tanszéke az említett mód—

szertani Vizsgálat céljára három állami gazdaságot (Felsőbabád, Nógrádkövesd, Magyarnándor) választott ki. A gazdasá—

gok kiválasztásánál arra törekedtünk, hogy a gazdaságok között legyen olyan, amelyben az állatállomány létszáma az

* Vitacikk.

SZEMLE

A tenyésztési munka értékelésének üzemi kérdései*

év folyamán a természetes növekedéstől eltekintve többé—kevésbé állandó, illetve olyan is, amelyben a vizsgálat időszaká—

ban elég nagymérvű az állomány mecha—

nikus mozgása.

Szarvasmarhaállománya mind a három

gazdaságnak van. A Felsőbabádi Állami

Gazdaság kialakultabb állatállománnyal

rendelkezik, a Nógrádkövesdi és a Ma-

gyarnándori Állami Gazdaság állatállo-

mánya az év folyamán nagymértékben

Változott. A sertésállomány értékelésé—

nél —— tekintve, hogy a Nógrádkövesdi Allami Gazdaságban 1955 őszéig nagyobb

sertésállomány nem volt— csak a Felső—

babádi és a Magyarnándori Állami Gaz—

daság adatai szerepelnek.

Fő célkitűzésünk az volt, hogy számí—

tásainkat lehetőleg ne az Országos Terv—

hivatal és a Központi Statisztikai Hiva—

tal által a népgazdaságra vonatkozóan ki—

dolgozott irány—, illetve átlagszámok, hanem az üzem tényleges helyzetét leg—

pontosabban tükröző adatok segítségével végezzük. A szarvasmarha— és a sertésál—

lomány szaporulati viszonyainak értéke—

léséhez ellenőrzött bizonylatok adatait használtuk fel, illetve az adatok egy ré—

szét személyes megfigyelés útján állapíe tottuk meg.

A vizsgálat eredményeinek és tapasz—

talatainak kifejtése során külön—külön

foglalkozunk a szarvasmarha— és a ser—

tésállományon belül a fedeztetésre és az

ellésre alkalmas állomány megállapitásá—

nál felmerülő kérdésekkel. Az üzemek részére legmegfelelőbbnek talált módsze- rek rögzítése után bemutatjuk —— termé- szetesen csak összehasonlítás céljából ——

a vizsgálat módszere alapján kiszámított

és az országos módszerek útján nyert eredmények közötti eltéréseket.

A) Szarvasmarhaállomány

1. A fedeztetésre alkalmas állomány megállapítása

A fedeztetések és a megtermékenyítések értékelésénél a fedeztetések és a megter—

mékenyítések' számát a fedeztetésre al—

kalmas állományhoz kell viszonyítanunk.

A fedeztetésre alkalmas állomány helyes

szlsMLE 345

megállapítása azonban nehézséget okoz, ugyanis a fedeztetéseknél figyelembeve—

hető állomány a vizsgált időszak folya- mán állandóan változik. Ez a változás abból ered, hogy változik: a) az álla—

tok gazdasági felhasználása, b) a szarvas—

marhaállomány összetétele az állomány

természetes és mechanikUS mozgása következtében. Ezeket a változásokat a

módszer kidolgozásánál feltétlenül figye-

lembe kell venni, hiszen az üzemek ki- alakulatlan állatlétszáma és főként az egyes állatfajok kialakulatlan állomány- összetétele miatt a változások jelenleg még igen számottevők.

A különböző szervek, amelyek a fedez—

tetéseket és a megtermékenyítéseket főként népgazdasági vagy nagyobb terü—

leti, igazgatási egység vonatkozásában

értékelik, a fedeztetésre alkalmas állo-

mány megállapítására jelenleg az alábbi

módszereket alkalmazzák.

A Központi Statisztikai Hivatal mód—

szere szerint az egy éven felüli éveleji nőivarú állatok száma alkotja a fedezte-

tésre alkalmas állományt.

Az Országos Tervhivatal a fedeztetési

munka vizsgálatánál irányszámokkal dol—

gozik. Az állami gazdaságok tervezési uta—

sítása a megtermékenyítési hatásfokot ír—

ja elő.

Ezeket a módszereket nem a mezőgaz- dasági ilzemek, hanem nagyobb területi egységek állattenyésztési munkájának

értékelésére dolgozták ki, és így nem

is vehették figyelembe az állomány tény-_

leges évközi változását. A gyakorlatban előfordul azonban, hogy ezeket a módsze- reket használják az üzemi vizsgálatoknál is.

A mezőgazdasági üzem fedeztetésre al-

kalmas állatállományának helyes meg-

állapítása érdekében a következő feltéte—

lezésből kell kiindulnunk: ha a gazdaság állatállományában semminemű változás nem történne, akkor a fedeztetésre alkal- mas állományba a tehén— és az előhasi üszőállomány éveleji létszáma, valamint az év folyamán fedeztetésre alkalmassá vált_ üszőállomány tartozna. Ez a gyakor- latban azonban nincs így, minthogy a mezőgazdasági üzemek állatállományát a változás jellemzi. A fedeztetésre alkal—

mas állatállomány megállapítására tehát

olyan módszert kell kidolgozni, amely pontosan tükrözi az üzemek állatállomá—

nyának változását. A változást előidéző okok (selejtezés, vásárlás, eladás, koros—

bi'tás) a következőképpen befolyásolják

a fedeztetésre alkalmas állományt.

Selejtezés:

Helyesen szervezett gazdaságban a ter—

vezéskor egyedenkénti elbírálás alapján

állapítják meg, hogy az év folyamán

mely teheneket kell kiselejtezni. A kise—

lejtezett állatok rendszerint kiöregedett vagy a tenyésztésből különböző okok (tbc, méhbaj stb.) miatt kizárandó egyedek, amelyek után a gazdaság szaporulatot már nem is tervez. A fedeztetésre alkal—

.mas állomány meghatározásánál tehát a tehenek év eleji létszámát az év folya—

mán selejtezendő tehenek számával csök—

kenteni kell.

Eladás:

Az anyaállatok eladása esetében —— bár

ez egyre inkább csökkenő tételként sze-

repel az állami gazdaságokban -—— már más problémák merülnek fel. A selejte- zéshez hasonlóan az eladásokat is meg—

tervezik a gazdaságok, de ezt már nem egyedenként végzik — nem is végezhetik

—— s ebből nehézségek adódnak a fedez—

tetésre alkalmas állomány megállapításá—

nál.

Például valamely gazdaság tehenésze- tében az év első negyedében 10 darab tehén ellet le, és a második negyedévben mind a 10 darabot befedeztették. Ebben az esetben az üzem a teheneket az év elején beszámítja a fedeztetésre alkalmas állományba, így ismernie kell azt is, hogy sikeresek voltak-e a fedeztetések vagy sem. (A későbbiek során, ha a tehenek

vagy egy részük egyszeri fedeztetésre

* nem termékenyült meg, a gazdaság még

további kisérletet tehet a visszaivarzó ál- latok eredményes fedeztetése érdekében.) Probléma akkor adódik, ha júliusban eladják mind a 10 darab tehenet anélkül, hogy az üzem pontosan megállapíthatná a fedeztetések _ eredményességét. Ilyen esetben a megtérmékenyítési arány

akkor lesz számszerűleg helyes, ha a fe—

deztetésre alkalmas állományt is és a be-

fedeztetett állatok számát is csökkentjük

az eladott tehenek számával.

346

Történhet

_

a gazdaság részéről

olyan

eladás is, helyesebben. átadás más gazda-.

ságnak; amelynél megállapítottan vem—

hes állatok átadásáról van szó. Például:

A gazdaság áprilisban átad B gazdaság—

nak 5 darab öthónapos vemhes, valamint 5 darab hathónapos vemhes előhasi

üszőt. Ezek az egyedek B gazdaságban

augusztus, illetve szeptember hónapban

leellenek és ugyanebben az évben még befedeztethetők. Ebben az esetben a fe—

deztetés már B gazdaságban történik, így

A gazdaság fedeztetésre alkalmas állo—

mányából ezeket az állatokat le kell von—

ni, B gazdaságban pedig ezeket az állato—

kat hozzá kell adni a fedeztetésre alkal—

mas állományhoz.

Vásárlás:

Vásárlások alkalmával az előzőkben felsoroltakhoz hasonló problémák adód- hatnak. Ezekre nem kívánunk részlete—

sebben kitérni, csupán annyit említünk

meg, hogy eladások és vásárlások ese—

tében az eladó gazdaság fedeztetésre al—

kalmas állományát csökkenteni, a vásárló

gazdaság fedeztetésre alkalmas állomá—

nyát pedig növelni 'kell. A továbbiakban az általunk javasolt módszer ismertetésé—

nél időbelileg is meghatározzuk, hogy a vásárlásokat milyen időpontig vegyük

lényegesen befolyásolja. Azoknálaz álla—

toknál, amelyek már tenyésztésbe kerül?

tek (előhasi űsző) a korosbítás problémát

nem jelent, mivel ezek természetszerű- leg beletartoznak a fedeztetésre alkalmas állományba.

Az egy éven aluli és felüli üszők koros-

bításánál kérdéses, hogy melyik az az időpont, amelytől kezdve ezek a növen—

dékállatok is beszámítanak a fedezte—

tésre alkalmas, állományba. A Központi Statisztikai Hivatal módszere szerint ——

mint említettük —— az egy éven felüli nőivarú állatok év eleji száma tekinthető fedeztetésre alkalmas állománynak. Vizs—

gálatunknál nem a kort, hanem a 400—

450 kilogrammos súlyhatárt (elméletileg 16—18 hónapos kornak felel meg) vettük figyelembe a tenyészérettség meghatáro—

, zásánál, illetve a iedeztetésre alkalmas ál—

lományba való besorolásnál. A súly alap-

ján történő megkülönböztetést azért tar-

tottuk helyesnek, mivel az eddigi gyakor—

lat és a kiadott rendelkezések szerint az üszőket 400—450 kilogrammos súly eléré- se után lehet csak tenyésztésbe venni. Az

említett súlyhatár alapján mindhárom

gazdaságban egyedileg bíráltuk el, hogy

mely állatok. sorolhatók a fedeztetésre

alkalmas állományba.

figyelembe. * Megvizsgáltuk azt is, hogy a gazdasá—

Korosbítás: gok üszői melyik hónapban érték el

A fedeztetésre alkalmas állományt a tenyészérettségüket, illetőleg az előírt tenyészérett növendék üszők korosbítása súlyhatárt:

A tenyésztésbe vett úszók megoszlása

Fedeztetésre 22 23 24 241353?"

Állami gazdaság alkalmas állomány hónapban 3

darab százalék tenyésztésbe vett üszők (százalék)

Felsőbabád ... 90 100,0 26,7 24,4 18,9 30,0

Nógrádkövesd . .... 42 lO0,0 _ 142 443 41.6

Magyarnándor ... 39 100,0 —— 3.0 7,3 89,7

Összesen 171 100,o 13,7 16,6 az,; 4733

A tábla adataiból megállapítható, hogy

a vizsgált gazdaságok a 22—23. hónaptól

kezdve vették tenyésztésbe az üszőket,

de magas 'a két év után történő tenyész-

tésbevétel aránya is. Vizsgálatunkból ki- tűnik, hogy a * tenyészérettséget elért

üszőket helyesebb minden egyes üzem—

ben egyedi bírálat alapján a fedeztetésre alkalmas állományba sorolni. Ez a tény—

leges helyzetet mutatja. A 16—18 hóna—

pos korhatárt sem szabad azonban figyel—

men kívül hagyni. A tenyészérettség el—

érése ugyanis összefüggésben van az álla—

.,.;

tok kondíc101aval, ez pedig az állatok

ápolásával, takarmányozásával stb. Az említett korhatár alapján kiszámított

fedeztetésre és megtermékenyítésre vo—

natkozó mutatószámok a gazdaságra fel—

tétlenül serkentőleg hatnának, mivel bennük nemcsak az állatok megtermé—

%

SZEMLE

kenyítésére irányuló törekvés,

közvetve a növendéküszők gondozása, takarmányozása stb. is kifejezésre jutna.

Az előbbi szempontokat figyelembe—

véve a fedeztetésre alkalmas állományt saját megfigyeléseink alapján a követ—

kező csoportokból állítottuk össze:

1. a tehénállomány év eleji helyesbített száma,

2. az előhasi üszőállomány év eleji he—

lyesbített száma,

3. az év folyamán 400—450 kilogram—

mos súlyt elért üszők száma.

Az év eleji tehénállományt a különböző befolyásoló tényezők miatt a következő—

képpen kell helyesbíteni.

A tehénállomány év eleji számából le

kell vonni a selejtezésre kerülő tehene-

ket. Természetesen csak azok az egyedek vehetők figyelembe, amelyeket a gazda—

ság üzemtervében a fedeztetésnél már nem vett figyelembe, és szaporulatot nem számolt utánuk.

A tehénállományból le kell vonni az

eladásokat. E tétellel kapcsolatban vitat-

ható a levonás helyessége. Véleményünk szerint azonban, ha az eladásra kerülő anyaállatok számával csökkentjük a fe—

deztetésre alkalmas állományt, és ugyan—

csak csökkentjük a fedeztetések és meg- termékenyítések számát, az arány egyik

mutatószámnál sem lesz a ténylegesnél sem kedvezőbb, sem kedvezőtlenebb.

A fedeztetések és a megtermékenyíté—

sek számát tulajdonképpen csak az el- adott állatok közül ténylegesen befedez—

hanem v

347

tetett, illetve kétségtelenül megterméke—

nyült állatok számával kellene csökken—

teni. Ez a következtetés elméletileg he- lyes, tekintetbe kell venni azonban azt is, hogy bár az eladásra kerülő egyedek—

nél a fedeztetés ténye még megállapít—

ható, de az előforduló esetek legnagyobb részénél meghatározhatatlan, hogy amég—_

termékenyülés bekövetkezett—e vagy sem.

Ezt a körülményt figyelmen kívül hagy- tuk, és eladás esetében a tehénállományt, valamint a fedeztetések és a megtermé- kenyítések számát egységesen csökkentet—

tük az eladott állatok számával.

A tehénállomány év eleji számát nö—

Velni kell az év folyamán november 30—ig vásárolt üres tehenek számával, és ugyancsak növelni kell az év folyamán október 31—ig leellő vemhesen vásárolt tehenek számával.

Az előhasi üszőállomány év eleji szá—

mát vásárlások, illetve eladások esetében

a tehénállományról elmondottak szerint szintén helyesbíteni kell.

A tehén és az előhasi üszőállomány év eleji helyesbített számán kívül az üsző—

állomány egy része is beletartozik a fe—

deztetésre alkalmas állományba. A beso—

rolásnál a 400—450 kilogrammos súlyba- tárt vettük alapul. Az állomány helyes- bítését a november 30—ig eszközölt vásár—

lás és az egész évi eladás figyelembevéte—

lével itt is el kell végezni.

A fedeztetésre alkalmas állomány ki—

számítása az előbbiekben közölt módszer alapján —— a Vizsgált három gazdaságban

—- a következőképpen történt:

A fedeztetésre alkalmas állomány (darab) kiszámítása

Fclsőbabádi ' Nógrádkövesdi Magyarnándori Megnevezés

' Állami Gazdaság

1. Tehénállomány 1955. január 1-én ... . ... 4- 130 % 115 -l— 175 2. Sclejtezés ..., ... . .... —— 23 —— ll —— 16 3. Seleitezésekkel helyesbített év elejitehénállomány (1-2rovat) 4- 107 4— 104 4- 159

4. Az év folyamán november 30-ig üresen vásárolt tehén — 4- 15 4- 37

5. Október 31-ig leellett vemhesen vásárolt tehén ... — 4— 3 4- 1 6. Előhasi üsző 1955. január 1—én ... %— 31 $ 16 4— 32 7. Az év folyamán fedeztetésre alkalmas üszőállomany helyes-

bített adata ...... 4- 90 4. 42 4- 39 Fedeztetésre alkalmas állomány (34—4-t5-4—6-i—7 rovat) ... 228 180 268 A Központistatisztikai Hivatal módszere szerint ... . 196 169 253

A Központi Statisztikai Hivatal mód— alapján kiszámított mutatószámok között

szere és a javasolt módszer szerint meg— lényeges eltérés mutatkozik (lásd a 348.

állapított fedeztetésre alkalmas állomány

Oldal első tábláját).

348

SZEMLEX

A I A A A A (*A

vizsgálat K SH vi zsgálat K SH vizsgálat KSH

Megnevezés

módszere szerint (százalék)

a, Feldőbabádi ! a N ógrádkövesdi ! a Magyarnándori Állami Gazdaságban

Fedeztetési arány ... ! 79,82 92,85 79,44 84,61 68,28 72,33

Megtermékenyítési arány ... 75,44 87,75 72,78 77,51 6433 68,77

Megtermékenyítési hatásfok ... * 94,51 94,51 91,61 91,6l 95,08 95,08 Eltérés ; vizsgálat eredményeitől százalékban

F de t té i a a ...

Mígtírínéíeníitéíi arány ... ) lomo ! 116,3 lomo ! was lomo ' low

A kétféle módszerrel számított fedezte— egyedenként állapítottuk meg, ezzel tésre alkalmas állomány alapján a gaz—

daságok munkájának értéke is külön—

böző, mégpedig a Központi Statisztikai

Hivatal módszere szerint a ténylegesnél

lényegesen jobb. Az eltéréseket a két

módszer sajátosságában kell keresnünk:

Vizsgálatunk során a fedeztetésre alkal—

szemben a Központi Statisztikai Hivatal módszere csak az év eleji állományt veszi figyelembe.

A fedeztetésre alkalmas állománynál a javasolt módszer és a Központi Statisz—

tikai Hivatal módszerével a korcsopor—

tokba besorolt állatok száma között lé—

mas állományt —— mint említettük —— nyeges eltérés mutatkozik:

A A A A l A A

vizsgálat KSH vizsgálat _ KSH vizsgálat KSH

Megnevezés módszere szerint (darab)

a Felsőbabádl

Tehén ... 107

a Nógrádkövesdi ! a Magyarnándori Állami Gazdaságban

a

130 122 115 197 175

Úszó egy éven felül' ... 121 66 58 54 71 78

Fedeztetésre alkalmas állomány . . . 228 196 180 169 268 253

* Ez a rovat a Központi Statisztikai

vizsgálatunk szerint pedig az év folyamán november üszők adatait tartalmazza. Az összehasonlitásnál az szerepel.

Szembetűnő például, hogy a Felső-

babádi Állami Gazdaságban lényeges el—

térés van az egy éven felüli üszők száma

tekintetében a Központi Statisztikai Hi—

Vatal módszere és a vizsgálatunk alapján

megállapított adatok között. A Nógrádkö—

vesdi és a Magyarnándori Állami Gazda—

ságban viszont a tehénállománynál je—

lentkezik eltérés. Az eltérés oka abban kereshető, hogy a Központi Statisztikai

Hivatal módszere nem veszi megfelelően

figyelembe az állomány tényleges válto—

zását. Például a Központi Statisztikai

Hivatal számítása szerint a Nógrádkö—

vesdi Állami Gazdaságban a fedeztetésre

alkalmas állományba beszámítható tehe—

nek száma 115 darab, ezzel szemben az állományváltozás alapján megállapított fedeztetésre alkalmas állomány a követ—

Hivatal módszere szerint az egy éven felüli üszők év eleji számát, EPO-ig MKP—450 kilogramm súlyhalárt elért lenyészérett elóhasi üszők száma az egy éven felüli üszők rovatában

kező: a gazdaság tehénállománya július,

hónapban összesen 41 darab tehénnel növekedett, amelyből 1955—ben 18 darab

még fedeztethető, 23 darab pedig csak

1956—ban ellik le, és így 1955—ben a fedez- tetésre alkalmas állományba nem számít—

ható be.

Megnevezés Darab

Tehénállomány 1955. január i—én ... 115 Vásárolt fedeztetésre alkal—mas 'lehén 18 Összesen: 133 r

Ebből levonva az 1955-ben selejtezett

tehenek számla ... 11 Fedeztetésre alkalmas állomány 1955-ben .. 122

A megfigyelt három gazdaságban

együtt a fedeztetésre alkalmas állomány 1955-ben a vizsgálat szerint 676 darab, a

SZEMLE

Központi Statisztikai Hivatal módszere

szerint pedig 618 darab volt, az eltérés tehát közel 10 százalék.

Vizsgáljuk most meg, hogy a fedezte- tési munka értékelésére — üzemi szinten

349

7

_ —— mennyire használhatók a tervezési uta—

sításnak a megtermékenyítési hatásfokra

vonatkozó irányszámai.

Az irányszámok a következők:

Megnevezés

A megtermékenyítés ^A megtermékenyítési módja. hatásfok (százalék)

Úszó ... természetes 50

mesterséges 70

Tehén ... természetes 70

mesterséges 80

Az irányszámok alapján számítva a Felsőbabádi és a Magyarnándori Állami megtermékenyítések a következőképpen

alakultak volna. (A tábla adatainak he—

lyes értékeléséhez megjegyezzük, hogy a

Gazdaságban a tehenek megtermékenyí—

tése mesterséges úton történik):

Megnevezés

A Felsőbabádl [A NógrádkövesdilA Magyarnándori

Állami Gazdaságban

Tehén ! Usző [Tehén ! Úszó lTehén ! Usző

Iedeztetések tényleges száma (darab) ... 115 67 112 31 149 34 tényleges száma. (darab) ... 109 63 108 23 144 30

Hegtermékenyítések "_

OT irányszámai szerint feltételez-

hető (darab)* ... 92 34 78 16 119 17

Megtermékenyítési vizsgálat alapján (százalék) ... 94,7 94,0 96,4 742 96,6 88,2 hatásfok

OT módszere alapján (százalék) .. 80,0 50,0 70,0 50,0 80,0 50,0

* Kerekített adatok.

Az összehasonlítás szerint az irányszá- mokat mindhárom gazdaság jóval túlha—

ladta. Ennek alapján azt mondhatnánk, hogy a gazdaságok jó tenyésztői munkát folytattak. Ez a kijelentés azonban nem lenne helytálló, mivel az előírt megtermé—

kenyítési hatásfok mutatók — vélemé—

nyünk szerint —- igen alacsonyak és így

' lehetőséget nyújtanak a ghzdaságoknak,

hogy megtermékenyítési tervüket könnyű—

szerrel túlteljesítsék. A gazdaságok még akkor is túlteljesíthetik tervüket, ha a fedeztetésre alkalmas állományukat csak

részben termékenyítik meg, tehát a meg—

termékenyítések aránya a gazdaságokban alacsony.

2. Az ellésre alkalmas állomány megállapítása

Az ellésre alkalmas állományt a fedez—

tetésre alkalmas állomány vizsgálatánál közöltekhez hasonlóan mindhárom gazda—

ságban egyedi megfigyelés alapján a kö—

vetkező tételekből állapítottuk meg:

a) A tehénállomány év eleji helyesbí—

tett száma. (A helyesbítésnél levontuk a

selejtezett állatokat, amelyek azx adott évben nem hoznak szaporulatot. Ugyan—

csak levontuk a vemhesen eladott, illetve átadott állatokat. Hozzáadtuk a vásárolt teheneket, melyek az adott évben a gaz- daságban még leellenek. Az állatok vem- hességet, illetve a vemhesség idejét az állatorvosi vizsgálatok adataiból állapí- tottuk meg.)

b) Az előhasi üszőállomány év eleji helyesbített száma. (A helyesbítésnél

hozzáadtuk azokat a vásárolt előhasi

üszőket, amelyek még az adott évben a gazdaságban leellenek, levontuk azokat laz előhasi üszőket, amelyeket a gazdaság

elad, helyesebben átad.)

c) Az év eleji 400—450 kilogrammos üszők helyesbített száma. (A helyesbítés——

350

nél hozzáadtak azoknak az üszőknek szá- mát, melyek az I. negyedévben a súlyba—

tárt elérték. Eladás és vásárlás esetén

az előzőkhöz hasonlóan helyesbítünk.)

A vizsgált gazdaságokban az állatállo—x

mány változásának alapján megállapított,—'

ellésre alkalmas állomány a következö:

y.N*

Az ellésre alkalmas állomány (darab) kiszámítása

Felsőbabádl Nógrádkövesdl Magyarnándori Megnevezés

Állami Gazdaság

1. Tehénállomány 1955. január 1-én . -l- 130 -l— 115 4- 175

2. Selejtezés ... _ 28* — 14' —— 16

8. A selejtezésekkel hénállom. (1—2. rovat) 4- 102 ' —l— 101. 4- 159

4. Vásárolt, tehén ... —— % 11 4- 1 5. Előhasi üszők 1955. január l-én ... 4— 31 4— 16 —l— 32 6. 1955. január 1-én és az I. negyedévben fedeztetésre alkal-

massá vált üszők ... -l— 35 4— 3 ——

Ellésre alkalmas állomány (34-44—5—1—6 rovat) ... 168 131 192

$ módszere alapján számított ellésre alkalmas állomány 155 125 189

OT 131 152 220

* A selejtezések száma a Felsóbabádi és a Nógráudkövesdi Állami Gazdaságban eltérő a fedeztetésre alkalmas állománynál közölt számoktól. Ennek oka az, hogy az emlitett gazdaságokban a selejtezett állato—

kat hlzóba állították, de _az orvosi felülvizsgálat a IV. negyedév elején tenyésztésre alkalmasnak találta azokat, lgy'ismét bekerültek a ledeztelésre alkalmas állományba, viszont ezek az egyedek az ellésre alkal—mas állományban ebben az évben nem szerepelnek.

A Központi Statisztikai Hivatal szere szerint az ellésre alkalmas mányba tartozik:

a.) a tehenek év eleji helyesbített szá- ma,

mód—

állo-

félévben vásárolt és levonják az első fél—

évben eladott előbbi korcsoportokhoz tar-

tozó állatokat.

Az Országos Tervhivatal a szaporulatot

az év végi tehénállomány után számolja.

b) a 18 hónapon felüli üszők év eleji A három módszer szerint kiszámított helyesbített száma. szaporulati mutatók a következőképpen

A helyesbítésnél hozzáadják az első alakulnak:

A A Az A A Az A ! A Az

vizsgálat K SH OT vizsgálat K SH OT vizsgálat K S]?! OT

, módszere szerint (százalék)

Megnevezes

_, a Felsőbabádi ] a Nógrádkövesdi ; a Magyarnándori

/ Állami Gazdaságban

Szuper-nlati arányt 69,64 75,48 89,31 8931 93,60 76,97 95,31 97,03 62,73 Ellési arány 72,02 78,06 92,36 ss,54 92330 76,31 95,31 97,03 62,73

Eltérés a vizsgálat eredményeitől százalékban

Szapomliti arány ; 100,0 108,4 meg 100,o mes 86,2 100,0 101,s . sas

Ellésl arány

* 100 anyára jutó szaporulat.

A tartalmilag különböző ellésre alkal—

mas állomány alapján kiszámított mu—

tatószámokat tartalmazó tábla érdekes—

sége, hogy a Központi Statisztikai Hiva—

tal arányszámaf' általában magasabbak.

Saját Vizsgálatunk és a Központi Statisz—

tikai Hivatal módszere legjobbnak a Ma—

gyarnándori Allami Gazdaságot' mutatja,

ezzel szemben az Országos Tervhivatal

módszere szerint számítva a Felsőbabádi

Allami ' Gazdaság tenyésztői munkája a

legjobb.

Összehasonlítva a Központi Statisztikai

Hivatal módszere és a vizsgálati módsze—

iünk alapján megállapított ellésre alkal—

mas állományt az egyes korcsoportokba

tartozó állatok számában lényeges eltérés

jelentkezik.

SZEMLE 351

A

vizsgálat KSH

A A A A

vizsgálat. K SH vizsgálat K SH Megnevezés

módszere szerint (darab)

a Felsőbabádi I a Nógrádkövesdi ! a Magyarnándori Állami Gazdasághan

113 !

Tehén ... 102 124 112 160 16U

Usző' ... 66 31 19 12 32 29

Ellésre alkalmas állomány ... I 168 I 155 131 125 192 I 189

* Ez a rovat a Központi _

számát, vizsgálatunk szerint pedig az év elején, súlyhatárt elért üszők adatait tartalmazza.

Az eltéréseket vizsgálva megállapít—

ható, hogy üzemi vonatkozásban helyte—

len a 18 hónapon felüli üszőállomány év eleji és csupán az első félévben történt eladással és vásárlással helyesbített szá—

mát alapul venni. E korcsoportnál ugyan—

is lényeges különbség mutatkozik a tény—

leges ellésre alkalmas állomány és a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal módszere alap- ján számitott állományadatok között. Ez a körülmény okozza azután azt, hogy a kiszámított viszonyszámok ettől az alaptól függően rendszertelenül ingadoznak.

A megfigyelt három gazdaságban együtt az ellésre alkalmas állomány a vizsgálat szerint 1955—ben 491, a Központi Statisztikai Hivatal módszere szerint pe—

dig 469 darab volt; az eltérés közel 5 sza—

zaléki

B) Sertésállomány —

1. A fedeztetésre alkalmas állomány megállapítása

A sertések megtermékenyítésének vizs—

gálatánál a fedeztetésre (búgatásra) al—

kalmas állományt kell meghatározni. A feladat megoldása azonban nehezebb, mint a szarvasmarhaállomány esetében,

mivel a sertésállománynál még több té—

nyező nehezíti meg a pontos meghatáro- zást. Ezek a tényezők a következők:

a) a sertésállomány nagymérvű mecha-.

nikus mozgása,

b) az állományon belüli állandó válto—

zás (selejtezés, falkásítás stb.),

c) a kocák különböző _időben

malacoztatása,

(1) különböző fajtajelleg.

A felsoroltak közül különösen az első három tényező nehezíti meg évre vonat—

kozóan a búgatásra alkalmas állomány meghatározását. Ezért, de főként a kü- lönböző időben történő malacoztatás

történ'ő

Statisztikai Hivatal módszere szerint a 18 hónapon felüli üszők helyesbített illetve az l. negyedév folyam-án 4UO————450 kilogrammos

miatt kívánatos a búgatásra alkalmas ál—

lomány félévenkénti megállapítása.

A búgatásra alkalmas állomány meg—

állapításánál a következőképpen kell el- járni:

a) Az állomány mechanikus mozgása esetében mind a tenyészkoca, mind a tenyészsüldő—állományt az eladásokkal és vásárlásokkal helyesbíteni kell. Vásárlás esetén a vizsgált időszak alatt vásárolt kocákat és tenyészsüldőket a búgatásra alkalmas állományba bele kell számítani, eladás esetében pedig levonásba kell he—

lyezni.

b) Az állományon belüli változások szintén nagymértékben módosítják a vi—

szonyítási alapot. Elméletileg minden tenyészérett süldőt bele kellene számí—

tani a búgatásra alkalmas állományba, ez s.

' azonban nem helytálló, mivel leválasztás után a süldőket a hasznosítási irány szerint falkásítják, és ennélfogva a süldő—

csoport három részre tagolódik: áru, virus és tenyészsüldő. A tartás folyamán a tenyészsüldők csoportjában még továb—

bi változások történhetnek, mivel a nem megfelelő ,fejlődésű egyedeket kiselejte—

zik.

c) Nehézséget okoz továbbá a kocák különböző időben történő 'malacoztatása . is. A malacozás zömmel a tavaszi és az őszi hónapokban történik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy e tekintetben ha—

tárvonalat lehet vonni mivel az üzemek általában a malacozás viszonylag egyen—

letes elosztásra törekednek. A forgóesz—

közök forgási sebességének meggyorsí—

tása, a pénzbevételek egyenletesebbé—, tétele, az állati férőhelyek —— különösen az elletők — gazdaságos kihasználása, az egyenletes takarmányfelhasználás, az ál—

latgondozók egyenletes megterhelése mind olyan okok, amelyek a fedeztetések

352 ;

és az ellések egész év tartamára történő, viszonylag egyenletesebb elosztását, a fal—

kákban történő búgatást, illetve elletést teszik szükségessé. *

d) A különböző fajták a tenyészsüldők tenyészérettségének meghatározásánál okoznak problémát. Ugyanis: a manga—

lica süldő általában egyéves korában éri el a tenyészérettséget, vagyis 90 kilo—

grammos súlyt, a magyar-fehér hússertés és a nagy fehér hússertés viszont már 9 hónapos korában, a berkshire— és a corn—

wall—süldők pedig 10—12 hónapos koruk—

ban.1

A felsorolt, változást előidéző tényező—

ket csupán az üzemben gyűjtött adatok segítségével lehetséges megfigyelni, mi—

vel a statisztikai kérdőívek ezt nem te—

szik lehetővé. A statisztikai kérdőíven a tenyészkocasüldő csoportba sorolt állo—

mány összetétele ugyanis vegyes —— ma—

gában foglalja választástól átminősítésig az összes tenyészsüldőt —— s minthogy ezek különböző súlyúak, nem lehet a kérdőív adataiból a búgatásra alkalmas állományt megállapítani. Van ugyan egy másik kérdőív, amely a süldők súlycso—

portonkénti megoszlását mutatja, s amelyből a búgatásra alkalmas súlyha—

tárt elért süldők számát meg lehetne ál—

lapítani, azonban itt a hím— és a nőivarú süldők együtt szerepelnek. A két kérdőív

állapítani az üzemek búgatásra alkal—

mas állományát.

A jelenlegi gyakorlat szerint a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal az évi átlagos kocaállományt tekinti búgatásra alkal—

mas állománynak. Véleményünk szerint, amit az általunk végzett vizsgálat tapasz—

talatai igazolnak, a búgatásra alkalmas

állomány megállapításánál az átlagszá- mok alkalmazása üzemi szinten helyte—

len.

Az állomány változását előidéző, emlí—

tett tényezők figyelembevételével a vizs—

gálat során üzemi szinten ——-— félévre vo—

natkoztatva —— a következő tételekből ál—

lapítottuk meg a búgatásra alkalmas állo—

mányt:

a)'A kocaállomány félév eleji helyes—

bített száma. (A helyesbítésnél levontuk a félév folyamán történt selejtezéseket és eladásokat, hozzáadtuk azokat a vásárolt kocákat, melyek a félévben bebúgatha-

tók.) (

b) Az előhasi süldők félév eleji —— el—

adásokkal, vásárlásokkal -—— helyesbített száma.

0) A félév folyamán búgatásra alkal—

massá vált tenyészsüldők (90 kg—os súlyt figyelembevéve) hasonlóképpen és a se—

lejtezésekkel helyesbített száma.

A vizsgált két gazdaság búgatásra al—

megfelelő, helyes összevonásával minden kalmas állománya- a következőképpen

különösebb nehézség nélkül meg lehetne alakul:

A búgafásm alkalmas állomány (darab) megállapítása

Felsőbabádí ] Magyarnándorí Állami Gazdaságban

Megnevezés

1. n. 1 1. II.

félévben

1. Kocaállomány a. félév elején ... %— 200 4- 251 4— 100 4— 100

2. A kocákból eladás és selejtezés .. -— — 114 —— —— 85

3. Vásárolt kocaállomány ... —— —— — -——-

4. Előhasi süldők a. félév elején ... —— 4- 51 ——- J;— 126

5. Előhasi süldókből eladás ... —— — -—— -— 41 6. A félév folyamán búgatásra alkalmassá vált tenyészsüldők 4— 481 4— 22 4- 136 4— 407 7. T8nvészsüldőkből eladás ... —— 353 —- 22 —- —— 407 8. Vásárolt tenyészsüldők ... —— —- — '—

Búgatásra alkalmas állomány (1—2 4- 3-1—4—54—6—7 4-8 tov.) 328 188 236 100 KSH módszerével számított búgatásra alkalmas állomány .. 215 231 100 98

Az alábbiakban összehasonlítjuk a vi'zs- gálat során alkalmazott módszerrel, va—

lamint a Központi Statisztikai Hivatal és

az Országos Tervhivatal által alkalma—

zott azonos módszerrel kiszámított muta-

tókat.

' Schandl J. -— Horn A. —— Kertész F.: Sertésbenyésztés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 1963.

szama

353

i Vizsgálat, szerint. KSH és OT módszere

Állami _ , szerint

gazdasági Mesllevezés ' I. , ! 11. . * 1. l 11.

félévben darab

(:, Búgatásra alkalmas állomány , * 328 .188 r 215 231

— § Búgatások száma) ... 328 188 328, 188

"2 ,Megtermékenyitések száma . . 256 A * 155 256 155

E

' százalék

§ "* ' '

Fedeztetési arány ... _ ... 100,0 100,o 153—,4 81,3

.Megtermékenyitésl arány ... * ... 78,0 82,4 119,1 67,1 Mégtermékenyitési hatásfok ... 775 ' 82,4 77,5 82,4

; ' darab _ _

§ Búgatásra alkalmas állomány ... 236, 100 100 9é

;; Búgatásokszáma...—... 234 100 234 100 ' "§ Megtermékenyitések száma? ... 222 ' 99 222 99

,), A százalék

Ea" ! *

a Fedeztetési arány ...!. . . ... 99,1- 100,0 234,o ' 1024)

Megtermékenyltési arány . . . . . . . . 90,6 - 99,0 222,0 101,0 Megtermékenyltési hatásfok ... 94,8 99,0 94,8 99,0

A számszerű öszehasonlítás igen nagy

eltérést mutat a különböző módszerek'al—

kalmazásával nyert eredmények között.

Az átlagszámokra' épülő mutatószámok

az első. félévben igen torz képet adnak..

mány meghatározásánál. A vizsgálat so—

rán —— az előzőkben már ismertetett té—

nyez'őkv figyelembevételével —— az ellésre alkalmas állomány meghatározása fél—

évre vonatkozóan _a következőképpen tör- Például a Magyarnándori Allami Gazda— 'tént. Egy félév ellésrepalkalmas állomá—

, ságban, ahol a kocák első félévi átlagos nyába a' következő állománycsoportok

száma *100 darab, a tényleges fedeztetés tartoznak:

, ennek több mint kétszerese, 234 darab. Az eltérés egyrészt abból adódik, hogy a 'te- ' , nyésztésbe vett süldők az anyakocák szá-

' mát lényegesen nem növelték, mivel az

öreg kocák. leellés után vagy selejte—

.zésre, vagy hízóba kerültek, 'másrészt a süldők csak a leellés után; a második 'fél—

"évben kerültek az anyakocák közé. (Azaz,

ha például. az első félévben bebúgatunk

20 süldőt, azok anyakocánként zömmel

csak _a második félévben jönnek számí—

tásba, az évre vonatkozó átlagszámítás—

_nál tehát csak 10 koca vehető figyelem- be.) Az'átlagszámok alkalmazása az üze- mek sertéstenyésztő munkájának . ' értéke-

_lésénél , helytelen eredményekré vezet,

mivel az átlagos kocaállomány nem tük— —

rözí vissza pontosan az állományban be— —

" következett változásokat.

2. Az ellésre alkalmas állomány

megállapítása '

Az ellésre alkalmas állomány megálla—

pításánál ugyanazok a nehézségek adód—

nak, mint a búgatásra ,alkalmas állo—

5 Statisztikai Szemle

, amelyek már

, a) A kocaállomány félév eleji helyes—

bített száma. (A helyesbítésnél levontuk

azokat az eladásokat és selejtezéseket, a— félévben szaporulatot

nem hozhatnak, hozzáadtuk a félév első két hónapjában vásárolt kocákat.)

b) Az- előhasi kocaállomány félév eleji

helyesbített száma. (A helyesbítésnél az

eladást levontuk, hozzáadtuk azokat a vemhesen vásárolt előhasi kocák—at, ame—

lyek a félév folyamán_.szaporulatot hoz—

nak.) ' _" '

c) A félév első két hónapjában húga- tásra alkalmas süldők (selejtezéssel, el—

adással, vásárlással) helyesbített száma.

A vizsgált két gazdaság ellésre alkal-

mas állománya a következőképpen ala-

kult (lásd az első táblát a 354. oldalon).

A Központi Statisztikai Hivatal ,és az

_ Országos Tervhivatal az, évi átlagos) koca—

* létszámot tekinti ellésre alkalmas [állo—

mánynak. A 354. oldal második tábláján

összehasonlítjuk a különböző módszerek—

, kel számított mutatókat.

Az ellésreblkalmds állomány (darab) megállapitása

Jeno—babám ' Mígyamándosi *

Állami Gazdasúgban Megnevezés

; I. II., I. _ II.

' félévben

1. Kooaállomány : félév elején ...A; ... * 200 4— 251 4- 100 4— ma

2. A kocaállománybólszaporulatot nem hozó selejtezés és elad. -—— —— 114 —— — — 43

8. A félév első két hónapjában vásárolt kocák száma — _ —- — — —

4. Előhasl süldők : félév elején ... . —— 4- 51 ,— 4— 126 6. Előhasi sűldőkből eladás ... . . . . _ , — - -—— —— — 41 6. A télév első két hónapjában bebúgatható süldők . ... . 4- 62 _ — — 7. A félév első két hómpjában vásárolt. tenyészsüldők ... V —— —— — — 8. Kiadás : bebúgatható eüldőkból ... -— — ,... — Ellésre alkalmas állomány (1—24—34—4'—54—6 4-7—8 rovat! 262 188 100: _' 142

' KSH és mi ' *

_ Vizsgálat szerint módszere szerint _

Gazdaság * Megnevezés , I. , I II. I. I II-

félévben darab

§ 'Ellésre alkalmas állomány .. 262, ' 188 215 231

_. Leelletett anyaállatok száma . 199 82 ' 199 82

,: Éldszaporulat . . . .A,... . 2 022 * 765 2 022 766

% 100 anyára jutó szaporulat . 771 ) , 406 940 , 331

_ e. ' százalék *

Ellésl arány .' ...' ... . ;. . . . 769 435 925 853

darab "

8 * *

'5 Eilésre alkalmas állomány... . ... 100 142 100 98

§ Leellett nnyaanat'ok száma 100 , 132 100 132

§ Élőszapol'lilat ... .. . . . . . 848 738 848 738

3 * 100 anyára jutó szaporulat. . 848 519 . 848 753

; ' _, százalék _

Ellésinrány ... 100,o— 02,9 1oo,o 134,7 Az összehasonlítás azt mutatja, hogy az

átlagszámítás a Felsőbabádi Allami Gaz-

daságban az első félévben; a Magyar- nándori Allami Gazdaságban pedig a'má- sodik félévben a ténylegesnél kedvezőbb-

* nek tünteti 'fel az elért eredményeket.

_ _ _ _

Vizsgálatunk célja a tenyésztési munka

értékeléséhez szükséges fedeztetésre,'_ il- letve ellésre alkalmas állomány megálla—

pítása volt. Cikkünkben annak bebizo- nyítására törekedtünk, hagy az üzemek tenyésztői munkájának elemzésénél min—

'dig a tényleges helyzetből kell kiindulni

és a nagyobb (területi egységek részérevki- _

dolgozott módszerek üzemi szinten csak nagy fenntartással alkalmazhatók.

Véleményünk szerint a javasolt számí-

tási módszerek a valóságos képet mutat-

ják, és így figyelembe 'vehetők a gazda- ság eredményeinek elbírálásánál, külön-

-böző üzemek eredményeinek összehason—.

lításánál. ,.

A javasolt módszerek -— bár az adatok

megállapitása sok esetben helyszíni vizs—

gálatot tett szükségessé —— módosítással

*a Szocialista. szektor egészének vagy, egy részének vizsgálatánál is alkalmazhatók.

Nem tekintettük feladatunknak, hogy azokat a módszereket is kidolgozzuk,

amelyeknek Segítségével a megterméke—

nyítésekí'ől és a szaporulati viszonyokról nagyobb területi egységekre, az egész or—

szágra vonatkozóan a jelenleginél ponto—_

sabb képet kaphatnánk. Úgy gondoljuk

azonban hogy ezeket a módszereket csak abban az esetben lehet helyesen kidol—

gozni, ha az üzemekből indulunk ki, azaz

az üzemi szinten felmerülő kérdéseket nem hagyjuk figyelmen kívül. ',

Manczel Jenő

Vágó József