8. szám
nélküliség nemzetközi állásáról, az európai államo- kat a munkanélküliség foka szempontjából a má- sodik számú táblázat sorrendbe állítja.
Ebben a sorrendben Németalföld áll szomorú ve- zetőhelyen, ahol a kereső népességnek 13'6%-a van munka nélkül.
Ugyancsak a Wirtschaft und Statistik becslése
szerinti
—793-—— 1938
szerint a Világ kimutatható munkanrélkülijeinek száma a folyó év elején 16'5 millió körül van, kö- rülbelül az 1936. évi színvonalon.
A 3. számú táblázat a foglalkoztatottság index- számait közli a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal adatgyüjtése alapján. Ezek az adatok nagyjából az 1. számú táblázat adataihoz igazodnak.
MEZÖGAZDASÁG
Adalékok a földbirtokmegoszlás kérdéséhez.
Contmlbution á la guesu'on de la répa/rtition de la propriété fonciére en Hongrie.
Résnmé. Le tableau I montre, diaprés une enguéte exécutée en 1935 au sujet des exploitations ayricoles, la répartition, suivant la contenance, de la superficíe totale des propriétés fonciéres en Hongrie. On y voit, pour la répartition des biens j'onciers, deux íácheux symptómes: de llensemble des propriétés, il revient relativement trop aux toutes petites proprie'tés de moins de 5 arpents ca'dastraux et aux grosses propriétés de plus de 3000 arp. cad.
Ccpendant, ce tableau-lá ne denne pas une idée exacte. Car il comprend aussi les foréts, les rose- liéres, les terres non assujetties a l'im'pót foncier, ainsi gue les páturages représentant également une valeur relativem'ent faible; d'ailleurs, une partie considérable de ces derniers, appartenant a des sociétés communales de páturage, sont des pro- príéte's collectives ne devant pas étre considérées comme grandes propriéte's.
Ciest le tableau 2 et le graphigue ci-dessous gui montrent la répartition par comitat et catégories de proprie'tés de la superficie agricole proprement dite, *comprenant les terres labourables, les jardins, les pruiries et les vignes.
D*aprés le tableau 2, la répartition de la propriété est moins ine'gale gue diaprés llautre tableau basé sur la superficie totale des biens
toutefois, dans certains comitats, la situation laisse a désirer.
foncíers;
*
A birtokmegoszlás ismerete az agrár- kérdések megoldásának egyik legfontosabb, bár természetesen nem egyedüli '.feltétele.
A földtulajdon mellett a mezőgazdasági né- pesség tagozódása, a mezőgazdasági népes- ségnek a szorosabb értelemben vett mező- gazdasági területhez viszonyított sűrűsége és talán elsősorban a mezőgazdasági ter- melés azok a tényezők, amelyeknek együt- tes és párhuzamos Vizsgálata tudnak fele—
letet adni a megoldásra váró agrárkérdé- sekre. A birtokmegoszlás ismerete egyma- gában már csak azért sem nyujthat meg- felelő tájékoztatást, mert csak a földtulaj- donosokat, a mezőgazdasági népességnek tehát mintegy 60%-át érinti és figyelmen kívül hagyja a földnélküli agrárproletariá- tus tömegeit, holott éppen ez utóbbiak ad- ják a magyar agrárke'rdésnek legsúlyosabb problémáját. Hangsúlyozni kell azonban, hogy nemcsak a mezőgazdasági proletariá- tus kérdése, hanem a többi agrárprobléma is a legszorosabb Összefüggésben állnak a birtokmegoszlással, különösen ha a törpe- birtokosság ill. a törpebirtok helyzetét vizs- gáljuk, amelynek megoldása a most elfo- gadott telepítési törvénynek egyik legfon- tosabb célkitűzése.
A földbirtokok megoszlását nagyság szerint a birtokok egész területének figye- lembevételével 1. sz. táblázatunk szemlél- teti az 1935. évi magyar üzemstatisztkai felvétel nyomán. A kategorizálással kap- csolatban néhány megjegyzést óhajtunk előrebocsátani. Kisbirtok alatt általában olyan nagyságú birtokot értünk, amelyet a föld tulajdonosa családtagjainak segítsé—
gével önmaga is képes megművelni. Közép- birtok az, amelyet tulajdonosa már csak idegen munkaerők alkalmazásával, de az irányításnak, vezetésnek és felügyeletnek saját kezében való megtartásával tart fenn és vezet. A nagybirtok tulajdonosa már az irányítást, vezetést és felügyeletet is kény—
telen alkalmazott gazdatisztjeivel megosz—
tani. A kisbirtokon belül három szűkebb nagyságkategóriát különböztetünk meg: a törpe—, kisparaszt- és nagyparasztbirtokot.
Törpebirtok az olyan ingatlan, amelynek tulajdonosa az ingatlan jövedelméből egye-
58
8. szám —— 794 __ 1938 1. A földbirtokok összes területe nagyság szerint Magyarországon 1935-ben.
Super/ime totale des proprie'tés fonciéres en Hongrie en 1935, suivant la contenance.
Nombre Superficie lotale Átlagos
., . ., , ., b'rt k -
Birtoknagvság __ Contenance A foldbirtokok — des fropneteswfonczeres sdgkaiizhgoyld
* osszes terulete En
szama kat. hold % el'iíiáf'éáa.
arp. cad.
kat. hold ——arp. cad. ;
Törpebirtok —— Propriéte's dites naines . . . 0—5 1,184.783 1,631.246 101 14 KiSparasztbirtok —— Petites propriétéspaysannes 5—20 848657 3,503.322 21 '8 100 Nagyparasztbirtok- Grandes ,, ,, 20—100 88.903 3,208.462 20'0 36'1 Kisbirtok együtt — Ensemble des petites proprie'tés 0—100 1,622.343 8,343.080 51'9 5'1 Középbirtok — Mayenncs proprie'tés 100—1000 10.994 2,929.965 1822 2605 Nagybirtok —— Grandes propriétés ... 1000—8000 768 1,250.599 7-8 1.628'3 Nagybirtok 3000 kat. holdon felül —— Grandes proprie'tés
de plus de 3000 arp cad. ... 302 3,558.250 22'1 11.782'3 Nagybirtok együtt 1000 kat holdon felül —— Ensemble
des grandes propriétés, plus de 1000 arp. ami.. 1.070 4,808.849 29'9 4.494'3 Összesen — lotal 1,684.407 16,081.844 1000 98
dül és önállóan megélni rendszerint nem tud és arra van kényszerítve, hogy ——
amennyiben hivatásszerű főfoglalkozása a földmivelés — nagyobb mezőgazdasági üzemekben bérmunkát is vállaljon s törpe- birtokának jövedelmét ezzel a bérmunka—
jövedelemmel kiegészítse. A kisparasztbir- tok tulajdonosa ingatlanának jövedelméből önállóan is meg tud élni, akként azonban, hogy rendszerint nem szorul idegen mun- káskézre, hanem családtagjaival műveli a földet, szemben a nagyparasztbirtokkal, ahol a tulajdonos, az esetek túlnyomó több- ségében, állandóan vagy ideiglenesen idegen hérmunkásra is szorul. Gyakorlati tapasz- talatok és az átlagos helyzet figyelembe—
vételével a statisztika kisbirtok alatt a 100 kat. holdon aluli, középbirtok alatt a 100—1000 kat. holdas, nagybirtok alatt az 1000 kat. holdnál nagyobb területű birto- kokat mutatja ki. A kisbirtok szűkebb nagyságkategóriáit szem előtt tartva, mint törpebirtok az 5 kat. holdnál kisebb, mint kisparasztbirtok az 5—20 kat. holdas, mint nagyparasztbirtok a 20—100 kat. holdas ingatlanok kerülnek kimutatásra. Az 1000 kat. holdnál nagyobb területű nagybirto- kokat két nagyságcsoportra bontjuk: 3000 kat. holdnál nagyobb és kisebb birtokokra.
Az 1000 kat. holdon felüli nagybirtok két ilyen kategóriára való osztását különösen a telepítési törvény kívánta és tette szüksé- gessé, amely kiindulásként a mezőgazda—
sági terület 3000 kat. holdjában állapította meg az 1936: XXVII t —.c 8. §--a alapján a birtokpolitikai érdekből való kisajátítási eljárás lehetőségét Meg kell azonban itt
jegyeznünk, hogy a telepítési törvény értel—
mezése szerint sem a nagybirtok, sem a 3000 holdon felüli birtok nem fedi azt a fogalmat, amelyet a magyar. statisztikai gyakorlat, valamint a köztudat is erről a két vnagybirtoktípusról ismer. A magyar hivatalos birtokstatisztika ugyanis akkor, amikor ,,nagybirtok"-ról beszél, egy ter—
mészetes illetve jogi személynek egy köz—
ség, járás vagy egy vármegye határába eső, vagy az egész országban lévő összes ingatlanait érti és nincs figyelemmel sem a birtok mivelési ágaira, sem a birtok egyes részeinek összefüggésére, sem az esetleges tulajdonos társak tulajdonilletőségére, sem pedig a kataszteri tiszta jövedelemre. Ez- zel szemben a telepítési törvény csak azt a birtokot ismeri el ,,nagybirtoknak", amely—
nek ,,egy község határában fekvő, vagy több község határában fekvő, de egymás—
sal összefüggő területéből a mezőgazdasági terület ezer kataszteri holdat, e terület
kataszteri tiszta jövedelme pedig 10.000 koronát meghalad?)
1. sz. táblázatunk a magyar birtokmeg—
oszlás két egészségtelen tünetére hívja fel figyelmünket, nevezetesen a két szélsőséges kategóriának, a törpebirtokoknak és a köz- gazdasági irodalmunkban gyakran ,,mam- mut" birtoknak nevezett 3000 itat. holdon felüli nagybirtokolmak aránylagos nagy
1) Lásd az 1936:XXVII. t.-c. 8. §. (2) bekez—
dését, valamint a 10. §. (1) bekezdését. Ennek megfelelőleg a ,,háromezer holdon felüli" nagybir- tok definíciójában a mezőgazdasági terület három—
(zer holdja és ennek 30000 koronát meghaladó kataszteri tiszta jövedelme szerepel
8. szám
_—-795—
részesedésére. Az első az önálló és biztos megélhetést nem nyujtó földtulajdon, mely- nek birtokosai legtöbb esetben napszámos bérmunkára szorulnak s ezzel a munka- kínálatukkal a mezőgazdasági proletariátus helyzetét nehezítik, a másik az a birtok—
típus, amely aránytalan nagyságával és túl- nyomó részben kötött forgalmi jellegével leginkább akadályozza az egészséges bir—
tokmegoszlás kialakulását és ezzel a szo- ciális békétlenséget és feszültséget idézi elő.
Ez a két birtokkategória együttvéve 5,189.496, kat. holdat tesz ki s így az ország egész területéből 32'2%-aot foglal le.
A földvagyon egészségtelen megoszlását az egyes kategóriák körébe eső birtokok átla- gos nagyságára vonatkozó adatok is szem- léltetik. Különösen a 3000 kat. holdon fe- lüli nagybirtokok majdnem 12.000 kat. hol- dat kitevő átlaga mutat rá a bírtokmegosz- lás aránytalanságára és az államhatalom korrigáló beavatkozásának szükségességére.
A birtokmegoszlásnak az 1. sz. táblán bemutatott képe mezőgazdasági vonatko- zásban azonban nem tökéletes, miután az alapul vett területben bent vannak az er- dők, nádasok és földadó alá nem eső terü—
letek is. Az erdők a mezőgazdasági népes- ségnek munkaalkalmat nem nyujtanak és nagygazdasági rendszerben való kezelésük ellen kifogást emelni nem lehet, mert ez közgazdasági szempontból inkább előnyös, mint hátrányos. A földvagyon helyes meg- oszlása szempontjából a "helyes tájékozó—
dást és az igazságot is jobban megközelíti tehát, ha nem az összes, hanem csak a
mezőgazdasági területek birtokmegoszlását vizsgáljuk. Ilyen alapon a birtomegoszlás sokkal egészségesebb és jobb képet mutat.
Ha ugyanis csak a szántó, rét, legelő, kert és szőlőterületeket nézzük, az arány a tá- gabb értelemben vett kisbirtokra már 59'8%, a kiizépbirtokra 17'6%, a nagybir-
tokra pedig csak 22'6%.
Ha pedig kivesszük a mezőgazdasági
területből a legelőterűleteket is, amelyek nagyobb részükben mint szikes és mező- gazdasági művelésre kevésbbé alkalmas te- rületek kisebb mértékben hasznosíthatók, és a mezőgazdasági népesség foglalkozta- tása szempontjából alig vehetők figyelembe, úgy a birtokmegoszlás az előbbinél is ked- vezőbb képet mutat.!)
1) A legelőterületek figyelmen kívül hagyását a hirtokmegoszlási kérdéseknél azért is helyesnek
találjuk, mert a közbirtokossági és volt úrbéres földbirtokoknak majdnem %%át ,,közép"- és
19 38 Kisbirtok ... 65'90/0 Középbirtok ... 14'20/0 N agybirtok ... 19'90/0
Az a terület, amelyre ezek az országos arányszámok vonatkoznak, a mezőgazda—
sági munkaalkalmat nyujtó 11. n. ,,szoro- sabb értelemben vett mezőgazdasági terü—
let", amely 11,441.490 kat. holdat tesz ki, vagyis az ország egész területének 70'7%-át.
Ennek a területnek részletesebb, hat nagy- ságkategóriába osztott birtokmegoszlása a következő:
törpebirtok . * ... 13'30/0 kisparasztbirtok . . . . ,. . . 28'60/0 nagyparasztbirtok . — ... 24'0%
középbirtok ... 14520/0 nagybirtok 3.000 kat. holdon alul 6'10/0 nagybirtok 3.000 kat. holdon felül 18'8"/0
Bár ez a csoportosítás sokkal jobb és elfogadhatóbb képet nyujt az ország birtok- megoszlásáról, mint az a hat nagyságkate—
góriára tagolt csoportosítás, amely az ősz- szes területre mutatta ki ezeknek a birtok- kategóriáknak arányait, a két'szélső birtok—
típus aránya itt is kifogásolható. Az ország szorosabb értelemben vett mezőgazdasági területének több mint egynegyede (13'3%
%— 13'8%) részben törpebirtok, részben
mammutbirtok. A törpebirtokoknak ezt az aránylagos nagy részesedését az 1920. év—
ben megkezdett földreform is elősegítette, amely szociális céljának tekintette a Világ- háborúban résztvett vagyontalan földmíves népesség földhözjuttatá—sát. Ez a földreform több mint egymillió kataszteri holdat jut—
tatott nagyrészben olyanok kezébe, akiknek azelőtt földtulajdonuk nem volt s akik részben a reform pénzügyi *megalapozat- lansága, részben pedig az időközben be—
következett gazdasági válság miatt törpe—
birtokukat egészséges rkisbirtokká kiegészí- teni s ezzel a mezőgazdasági népességne'l rendkívül szükséges és kívánams egészséges felmenő osztálymozgalmat szolgálni nem tudtákf)
A magyar főldbirtokpolitika egyik fő- törekvése tehát az kell, hogy legyen, hogy ezt az állapotot korrigálja. Ez indította a
,,nagybirtoknak" mutatja ki a statisztika, holott ezek a kisbirtokosság kollektív tulajdonát képezik.
1) Lásd a kérdés ismertetését Hajdu István dr.:
,,A telepítési törvény és végrehajtási rendeletének fontosabb rendelkezései" című tanulmányát, amely a rádióban is felolvastatott.
58'
8. szám —— 796 — 1938
2. Magyarország szorosabb értelemben vett mezőgazdasági Répartition, par comitat et catégories de propriétés, de la super-
A vármegye A vármegye szorosabb értelemben vett mezőgazdasági .. szorosabb érte-
AZ. osszes lemben vett törpebirtok kisparasztbirtok bggggOk mezőgazdasági 5 kat.,holdon alúl petítes propriétés paysamws
ser- Vármegye .) Nm... tata Pizzát; tiara?! 75—20 k... holdigam— ...,
szam total des Super/ide terület terület
1770 riétes agrícole 779773" szám kat. hold szám kat. hold
one. ment dgie leur leur 0/0 lmr lemfsuper' %
píípíoggz?! nombre 553733: nombre finci;5717 —
D u n á n t ú l —
1 Baranya ... 65.280 496.378 41.048 60.607 12'2 18.827 195.379 394 2 Fejér ... 69.206 544.185 54.291 64.916 119 11.890 114.576 211 3 Győr Moson és Pozsony 38.906 318.523 28.350 38.045 119 7.601 70.919 223 4 Komárom és Esztergom 30.360 213.736 22.182 27.037 126 6.364 63.471 29'7 5 Somogy ... 93.075 752.066 62.420 93.391 124 26.281 253.260 337 6 Sopron ... 41.236 243.816 31.193 45.028 185 8.496 78.065 320 7 Tolna . . . f . . . 66753 489.277 45.931 72.984 149 16.857 164491 5336 8 Vas ... . . 63.303 406.427 42.690 54.402 13'4 16.714 145.207 35'7 9 Veszprém ... 50.11 1 427 .294 32.419 45.009 105 13.742 135.739 31'8 10 Zala ... 98.783 483.427 72.851 102.637 212 22.590 187.744 388
A 1 f ii I d — 11 Bács-Bodrog 36.120 258.759 25.859 65.453 13'7 7.562 72.906 282 12 Békés ... 72.334 521.563 52.283 39.238 13'3 15.092 145.180 278 13 Bihar ... 42.290 362.661 29.366 45.674 126 9.846 96.099 265 14 Csanád, Arad és
Torontál ... 43.184 305.644 32.165 41.811 137 8.282 79.703 26'1 15 Csongrád ... 55.159 467.647 36.330 50.577 108 13.527 125.705 269 16 Hajdu ... 50.358 383.627 37.379 42.696 111 9.091 90.492 23'6 17 Jász N. K. Szolnok . 85.731 742.456 58.607 81.254 109 19.036 181.933 24'5 18 Pest- Pilis- Solt Kiskun 299259 1,596.126 236683 218626 137 45.722 423.993 26'6 19 Szabolcs és Ung . . 74.859 660.316 55.778 76.769 116 14.791 140233 2123 20 Szatmár Ugocsa és
Bereg ... 34.659 293.793 24.139 34.197 11'7 8.014 75.314 25'6
É s z a k ——
21 Abauj—Torna 22.643 169.185 14.506 19.833 117 6.099 54.610 323 22 Borsod Gömör és
Kishont ... 64.742 396.629 47.024 55.535 14'0 13.458 121.233 306 23 Heves ... 76.291 419.788 59.394 79.656 190 13.625 122.335 29'1 24 Nógrád és Hont . . . 43.634 289.809 32.252 43.751 15'1 9.262 82.913 28'6 25 Zemplén ... 30.235 198.358 22.510 31.677 160 6.431 55.193 278
Országrészenkint összesen —
I. Dunántúl ... 617013 4,375.129 433375 604056 14'0 149362 1,408.851 3232 ! II. Alföld ... 793953 5,592.592 588589 696295 1255 150963 1,431.558 25'6 III. Eszak ... 237545 1,473.769 175686 230452 156 48.875 436.284 29'6
Összesen 1,648.511 11,441.490 1,197.650 1,ő30.803 13-5 349200! 3,276.693N 28'6
1) Tj. városokkal együtt.
magyar törvényhozást arra, hogy a telepí- tésről és más főldbirtokpolitikai intézkedé- sekről szóló 1936. évi XXVII. t.-c.—vet meg- alkossa. A törvény főcaéljának tekinti az egy-egy földmíves-család eredményes gaz—
dálkodását lehetővé tevő kisbirtokoknak, tehát az 5—20 kat. holdig terjedő kis- parasztbirtokoknak szaporítását, túlnyomó- részben akként, hogy lehetővé teszi a törpe—
birtokok kiegészítését s ezzel tulajdonosaik- nak azt, hogy bérmunkavállalás nélkül sa- ját birtokukból is önállóan meg tudjanak
élni. Ezzel kapcsolatban a telepítési tör- vény, valamint az egyidejűleg alkotott hit—
bizományi törvény lehetővé tette azt is.
hogy ott, ahol szükséges, az állam a 3000 kat. holdon felüli mezőgazdasági terül—ettel biró mammutbirtokok bizonyos területileg összefüggő típusait kisajátítási eljárás alá vehesse s 3000 kat. hold mezőgazdasági te- rület érintetlenül hagyásával pontosan meg állapított és körülírt bizonyos mezőgazda- sági területeket birtokpolitikai célra igénybe- vehessen.
8. szám — 797 — 1938 terütetének birtokmegoszlása vármegyénként 1935. évben.
ficie agricole proprement dite de la Hongrie dans l'anne'e 1935.
területéből —— Réparíílion de la super/isis agricole proprement dile, par comitat
nagyparasztbittok középbirtok nagybirtok _ grandes proprie'tés _)
gmggsysggzg'dés moyennes WOW'éfés 3000 kat. holdon alul 3000 kat. holdon felül §
(20—100kut. hold1g-arp c.) (100—1000k.holdig-arp.c ) moins de 3000 arp cad, plus de 3000 arp. cad. Comitats 1) _a
terület terület terület terület 2
szám kat. hold szám kat. hold szám kat. hold szám kat. hold .t;
leur leur so- % leur leur so— % lzm' leur so— % leur leur so- % §
nombre WW"! nombre ?"ficu nombre perücw nombre Perfime §
__ arp. cad. arp. cad. arp. cad. arp. cad.
T r a n 8 d a 7: u b i e
4.959 139103 28'0 413 30.957 6'2 15 10.852 2'3 18 59.480 11'9 Baranya 1
2.548 81.877 15'0 385 80.746 14'8 68 81.849 151 24 120221 22'1 Fejér 2 2.629 89.888 282 298 44.948 141 19 22.347 71 9 52.376 164 Győr M P. 3 1.595 49.326 23! 196 22.847 107 9 5.851 2'8 14 45.204 21 1 Komárom E. 4
3.727 103478 13 7 530 63.790 8'5 74 68.192 9'1 43 169955 22' 6 Somogy 5
1.369 41.816 172 158 21.828 80 14 15.098 6 2 6 41.981 17'2 Sopron 6 3.623 112661 230 301 41.860 86 27 26.099 5'4 14 71.182 14'5 Tolna ? 3.527 89.929 22 2 327 56.643 139 33 26.653 66 12 38.593 82 Vas 8 3.521 98.710 23 1 371 49.101 11'5 37 26.705 63 21 72.030 16'8 Veszprém 9 2.755 63 027 13 0 535 59.221 123 32 18.003 38 20 52.795 109 Zala 10
G r a n d e P 1 a i n e _
2.518 86.785 33'5 163 26.343 10 2 12 9.936 39 6 27.336 105 Bács-Bodrog 11 4.529 147121 2392 360 66.728 12 8 58 57.432 11'1 12 35.864 6 8 Békés 12
2.664 88.712 245 367 59.533 16'4 39 31.698 8'7 8 40.945 113 Bihar 13
2.450 82.836 27'1 271 53.338 17 4 12 11.935 39 4 36.021 118 Csanád A.. T. 14 4.936 153962 32 9 344 46.023 9 8 13 9.337 21 9 82.043 17 5 Csongrád 15
3.461 123148 32'1 388 62.984 16 4 28 18.522 4'9 11 45.785 119 Hajdu 16
7.193 242479 32"? 839 151.444 20' 4 41 37.703 5'1 15 47.643 6'4 Jász N.K.Sz. 17 14.785 476.371 29'8 1.959 276085 17'3 80 61.679 3'9 30 139372 8'7 Pest P. S. K. 18
3.471 117174 178 738 163.332 24'7 66 85.108 129 15 77.700 117 Szabolcs U. 19
2.071 69.873 238 406 69.999 23'8 24 28.473 9'? 5 15.987 5'4 Szatmá/r [T.B. 20
N 0 r d
1.746 44.888 26'5 269 36.061 21'3 17 9.114! 55 6 4.679 27 Abauj—Torna 21
3.620 99.251 250 583 63.318 16' 0 42 27.080 6'8 15 30.212 7'6 Borsod G. K. 22
2.660 79.808 19'0 565 75.984 18 1 35 25.345 61 12 36.660 8'7 Heves 23
1.615 43.930 15'2 448 63.584 219 43 30.758 107 14 24.873 8'5 Nógrád H. 24
1.035 30.589 154 219 26.341 13'3 30 22.856 11'6' 10 31.702 15'9 Zemplén 25
P a r r é g i 0 u
30.253 869.815 197 3.514 471941 1019 328 301.649 6' 9 181 718.817 16' 4 Transdamubie I.
48.078 1586461 28'4 5.835 975309 1751 373 351323 63 115 548.646 9'8 Gr. Ploine 11.
10.676 298.466 203 2.084 265288 18'0 167 115153 78 57 128.126 8"? Nord III.
89.007 2050742 240 11.433 1,713.038 150 868 '709025 67 353 § 139050; 12-2 Total
1) Y compr. les villes autonomes.
2. sz. táblázatunk és grafikonunk vár—
megyénkint és országrészenkint abszolut számokban és arányszámokhan mutatja ki a már részletezett és ismertetett hat birtok- nagyságkategória területi részesedését, de nem az összes területre, hanem csak arra az ú. n. ,,szorosabb értelemben vett mező- gazdasági terület"—re nézve. amely a szántó.
1',éft kert és szőlő területeket foglalja ma- gában Táblázatnnkkal kapcsolatban hang- súlyoznunk kell hogy a Vármegyei adatok végösszege eltérést mutat az országos ösz-
szesítő adatoktól. Ennek az az oka, hogy
vármegyei adataink nincsenek tekintettel az ugyanazon birtokosok más vármegyében fekvő birtoktesteire. míg az előbb közölt országos eredmények az egy birtokos ke—
zén levő egész területet, a megyei határokra való tekintet nélkül, a megfelelő nagyság- csoportban mutatják ki.
A három részletkategóriába tagolt és tá- gabb értelemben Vett, vagyis 100 kataszteri holdon aluli kisbirtokok országos aránya,
— ha e gy-egy birtokosnak az ország egész
8. szám
területén található minden ingatlanát, illetve : ezek összegét vesszük figyelembe — a szo—
rosabb értelemben vett mezőgazdasági terü—
letben 65 9%, míg a vármegyei tagozódás—
ban (2. sz. tábla) 66 1% (13' 5—j—28 6—4—24 O).
A vármegyei tagozódás tehát csak 02% -kal emeli a kisbirtokoknak az ország szorosabb értelmében vett mezőgazdasági területé-ben való arányát ami azt mutatja, hogy a kö- zép— és nadgybirtokoknak megyei határokkal való eszmei eldarabolása kevés kisbirtok- részletet mutat fel.
Az alábbi összeállításunkhan az egyes vármegyxéket a 100 kat. holdon aluli kis- birtok aránya szerint csoportosítottuk. A kisbirtok részesedését 2. táblázatunk nyo- mán szintén a ,,szorosabb értelemben vett mezőgazdasági terület" tehát a szántó, rét, kert és szőlőterület alapján számítottuk:
A 100 kat. holdon aluli birtokok részesedési
Vármegye aránya a szorosabb
értelemben vett mező- gazdasági területből
Baranya ... 79'6
Bács-Bodrog ... 75'4
Zala ... 73'0
Tolna ... 71'5
Vas ... 71'3
Csongrád ... 70'6
Abaúj—Torna ... 70'5
Pest-Pilis—Solt-Kiskun . . 70'1 Borsod, Gömör és Kishont 69'6
Békés ... 69'3
Jász—Nagykun-Szolnok . . 68'1
Sopron ... 67'7
Heves ... 67'1
Csanád, Aradi és Torontál 66'9
Hajdu ... 66'8
Veszprém ... 65'4
Komárom és Esztergom . 65'4
Bihar ... 63'6
Győr, Moson és Pozsony . 62'4
* Szatmár, Ugocsa és Bereg 61'1
Somogy ... 598
Zemplén ... 59'2
Nógrád és Hont 58'9
Szabolcs és Ung . . . . 50'7
Fejér ... 48'0
Ebből az összeállításból megállapítható tehát, hogy a legjobb és legegészségesebb birtokmegoszlást Baranya vármeayében ta—
láljuk, ahol a ,,szorosabb értelemben vett
———798-—— 1938
mezőgazdasági területnek" majdnem nyolc- van százaléka a földmíves magyar paraszt-
ság kezén van. És nem rontja le ezt a
tágabb értelemben vett kisbirtokon belüli részletkategorizálás sem, amennyiben itt a törpebirtokok aránya is az országos átla—
gon alul van. Sajnos, éppen Baranyában a legveszedelmesebb az egyke, tehát abban a vármegyében, ahol a kisbirtokosság hely- zete a földvagyon megoszlása szempontjá—
ból a legjobb. A népsűrűség is ritka ebben a vármegyében, amennyiben itt a szorosabb értelemben vett mezőgazdasági terület min- den négyszőgkilome'terére csak 59'9 mező—
gazdasággal foglalkozó lélek esik, szemben az országos 679 lélekszámú mezőgazda- sági népsűri'isé,Öe.gel
A második helyen szereplő Bács—Bodrog vármegye abból a szempontból tűnik ki, hogy itt a 20 kat. holdon felüli, ú. n. nagy- parasztbirtokok aránya a legnagyobb, 335%
(az országos arány csak 24'O%), ami azt jelenti, hogy a tágabb értelemben vett kis- birtokok területének majdnem a fele ebben a vármegyében a jómódú parasztság tulaj—
donában van. A nagyparasztbirtokoknak ez a magas vármegyei átlaga a bajai járásban 42*3%—ra szökik fel. Ebben a járásban a németségből kerülnek ki ezek a jómódú parasztbirtokosok.
Zala vármegyében a kisbirtokok magas arányszámát elhomályosítja a törp—ebirtokok nagy részesedése. Zalában ugyanis az
említett területek 21'2%—át foglalják le
a törpebirtokok, szemben ennek a bir- toktípusnak a szorosabb értelemben vett mezőgazdasági területhez viszonyított 136
%-os országos arányával. Ezek szerint
Zala vármegyében van az egész ország—
ban a legtöbb törpebirtok, s így a legtöbb birtokos kisexisztencia, amelyet azonban itt a kert— és szőlőterületek aránylagos nagy terjedelme magyaráz és részben enyhít is. Ebben a várme- gyében ennek a két mívelési ágnak a terü- lete 44.025 kat. hold, vagyis a szorosabb értelemben vett mezőgazdasági területnek 9'1%-a, szemben ennek a két művelési ág—
nak 5'0%—os országos arányával. Ennek megfelelőleg Zala vármegye az országnak az a vidéke, ahol a mezőgazdasági népes—
MAGYARORSZÁG SZOROSABB ÉRTELEMBEN VETT MEZÖGAZDASÁGI TERULETÉNEK BIRTOKMEGOSZLÁSA VÁRMEBYÉK SZERINT 1935-BEN
RÉPARTITION, PAR CATÉGORIES DE PROPRlÉTÉS ET PAR como/o, DE LA SUPERFlGlE AGRIBOLE
%
PROPREMENT DITE EN HONGRlE EN 1935
HAJDÚ CSANÁD. ARAD ES TORONTÁL
gállllllllo %
SZABOLCS ÉS UNG NÓGRÁD ÉS HONT
Középblrtok 100—1000 kat. holdon
Moyennes propriétés, de 100 á 1.000 arp. c.
Nagybirtok 1.000—3000 kat. holdon
ZEMPLÉN
Grandes propriétés,de 1.000 'a 3.000 am. a.
SOMOGY
Nagybirtok 3.000 kat. holdon felül Törpebirlok 5 kal. holdon alul
Proprlétés names, au—dessous de 5 arp. cad.
Grandes propiétés de plus de 3.000arp. 0.
R. H. de St. 1938"
A: Kis parasztbirtok 5—20 kat. holdon
RD); Petites propriétés paysannes. de 5 a 20 arp. c.
Nagy parasztbirtok 20—100 kat holdon
A...lHlIIm Grandes propriétés paysannes, de 20 á 100 arp. o.
M. SL 81. 1938
8. szám —799— 1938
"ségnek a szorosabb értelemben vett mező—
gazdasági területhez viszonyított sűrűsége a legmagasabb, amennyiben itt a mezőgaz- dasági terület minden négyszögkilométerére 91'8 mezőgazdasággal foglalkozó népesség esik, szemben az országos 67'9 lélekszámú népsűrűséggel.
Tolna amegyében és Vas vármegyében is magas a kisbirtokok aránya, de a törpe—
birtokok is meghaladják ezekben a várme—
gyékben az országos átlagokat, ellentétben Abaúj—Torna vármegyével, ahol a törpebir—
tok arányszáma alacsony. Az összeállításban a kilencedik helyen szereplő Borsod vár- megyében a törpebirtokok már 14'0%-ra emelkednek, míg Békés vármegyében
133% a részesedésük. Az ezután következő Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében ala—
csony a törpebirtokok aránya, de magas a 20 kat. holdon felüli nagyparasztbirt—okok részesedése: 32'7%. Élénk tanubizonysága ez a jász-kun nép életrevalóságának, szor- galmának és kitartásának. Sopron vármegyé—
ben már csak 23'O% ennek a jómódú pa-
rasztrétegnek a birtoka, míg a törpe- birtokok 18"5%—ra emelkednek, amelyet még túlhalad Heves vármegye, ahol a szorosabb értelemben vett mezőgazdasági
területnek 19'0%—a törpebirtokosok tulaj-
donában van.Előbbi összeállításunk csak nagy álta- lánosságban mutatja az egészségtelen bir- tokmegoszlással bíró vármegyék helyzetét, mert a 100 kat. holdon felüli birtokok há-
'r'r
rom alkategóriajanak, a középbirtokoknak, a 3000 kat. holdonaluli és felüli birtokok—
nak megoszlása és aránya teheti súlyosabbá, vagy enyhébbé az aránytalan birtokmeg- oszlást. Ezek közül a vármegyék közül ugyanis három vármegyében, Somogyban, Fejérben és Komáromban Aa mammutbirtokok a szorosabb értelemben vett mezőgazdasági területek több mint húsz százalékát teszik ki, szemben ennek a birtok'típusnak 12'2
%-os országos arányával, míg két várme- gyében, Nógrádban és Szatmárban ezek a mammutbirtokok 10%-on is alul vannak.
Ebben az utóbbi két vármegyében tehát a 100 kat. holdon felüli birtokok nagyobb része középbirtok és olyan nagybirtok, amelynek területe 3000 kat. hol—dnál kisebb, s amelyek így az egészségtelen birtok'meg—
oszlás szempontjából lényegesen enyhítik a helyzetet.
Mindenesetre Fejér vármegye foglalja el a legelső helyet, mint a legegészségtele—
nebb birtokmegoszlással bíró vármegye.
Súlyosbítja itt a helyzetet a mezőgazdasági népsűrűség rendkívüli ritkasága, amennyi- ben Fejér vármegyében a szorosabb érte- lemben vett mezőgazdasági terület minden négyszögkilométerére csak 540 mezőgaz- dasággal foglalkozó lélek esik, szemben az országos 67'9 lélekszámú mezőgazdasági
népsűrű'séggei-ll Némethy Béla dr.
1) Erre nézve lásd szerzőnek ,,Hol van az or-
szág telepítési területe?" című, a Magyar Társaság kiadásában megjelent munkáját.
