Hozzászólások, a szekcióülések összefoglalói
Mader Béla,
a szegedi J ó z s e f Atlíla Tudományegyetem Könyviárának főigazgatója
Az 1980-as évek elejétől a modern világ - amelyet akkor még a "nyugati" jelzővel is illettünk - k ö n y v tárosai olyan változások középpontjában találhatták magukat, amelyek eddigi környezetüket mind fizikai, mind szakmai értelemben jelentősen módosították.
Az integrált rendszerek elterjedése a n a g y k ö n y v tárakban nemcsak a displayk villogó, kit lelkesítő, kit kissé megijesztő látványával járt, hanem ez az új
"látvány" egyik elemévé vált egy új információs struk
túra megizmosodásának is, Ebben az évtizedben a modern világ könyvtárosa számára majd minden könyvtárban rutinmííveletlé lett a bibliográfiai adatbá
zisok online lekérdezése, a helyi adatbázisok - saját katalógusok - építése és használata, majd a CD-ROM rendszerek használatbavétele.
Az egyetemi és tudományos könyvtárak poten
ciális felhasználói körét jelentő oktatók, kutatók, tudósok környezete talán még a könyvtárakénál is erösebben változott meg. A munkahelyeiken, sőt: a lakásukban használt, egyre csökkenő árú személyi számitógépek hálózatán keresztül nemcsak az egye
temeken, hanem az országon belül és kívül is ö s s z e köttetésbe kerülnek akár egymással, akár a szakiro
dalom minden típusával, fajtájával. Az igények újabb lehetőségek kutatására ösztönöznek, a lehetőségek pedig újabb igényeket generálnak.
Nekünk, akik az imént vázolt fordulatot hazánkban is szeretnénk megélni, mindenekelőtt az új informá
ciós struktúrákat kialakító közvetlen szakmai és tágabb környezetünk hatás-ellenhatás mechaniz
musát nem szabad figyelmen kivül hagynunk.
Különösen akkor nem, ha nem követőként, hanem az új kialakításban tudatos résztvevőként kívánunk megjelenni. Ez a kívánalom korántsem a korábbi, fon
tosságában évtizedeken keresztül tudatosan háttérbe szorított, következésképp a hierarchia alsó szintjein elhelyezkedő könyvtári és információs intéz
ményrendszer sértődött követelése. A hazai informa
tikai struktúra kiépítésébe, tartalommal való feltöltésébe, megújításába való közbeszólási igényünk nem más, mint kötelességünk teljesítése. E feladat viszont s z ü k s é g e s s é teszi, hogy az alapvető hatásmechanizmusokat Ismerjük. A hatás-ellenhatás konfigurációban, amely a szolgáltató és a felhasználó között akár a két fél akaratától függetlenül is működik, az egyik fő elem a számítógépes hálózat.
Természetesen ez is változó elem, mint a szóban forgó viszony minden más eleme. Változásai min
denképpen jelentős hatással vannak és lesznek az elektronizálódó könyvtár és környezete kapcsolatai
ra. Ennek következtében nem tartom kitérőnek, ha e konferencián a számítógépes hálózatokról sem feled
kezünk meg.
Tapasztalataim szerint a hazai könyvtáros - ha már valamilyen szintű számítógépes környezetben dolgozik is - a számitógépes hálózat fogalmát a leg
különbözőbb módon értelmezi, mégpedig attól a telje
sen téves felfogástól kezdve, hogy a számítógépes hálózat két vagy több számítógép valamilyen kábelek
kel való összekötése. A műveltebb értelmezések előtt azonban már köztudott, hogy szükséges az adotl hálózatban vagy hálózatokban üzemelő különböző szintű és feladatú gépek közötti kapcsolat is, illetve hogy a számítógépes hálózat lényege a megegyezés alapján kialakított szabályokban rejlik, amelyek az egyes számitógépek kommunikációját levezénylik, s amelyeket protokollnak nevezünk.
Az így értelmezett számitógépes hálózatnak a hazai könyvtárosok társadalmában talán legismer
tebb megjelenési formája OCLC-network, amely tipikusan egycélú zárt hálózat. Célja a meghatározott szolgáltatást nyújtó host összekötése a terminálok
kal, miközben az egyes terminálok közöffi összeköt
tetésről nincs szó. A szolgáltatásokéri fizetni kell, azaz a hálózati tagság nem ingyenes.
A számítógépes hálózatok általánosabb és elter
jedtebb formája a többcélú nyílt rendszer, amely többféle szolgáltatást tud teljesíteni. T ö b b szakíró által is használt kedvenc hasonlattal szólva, a számí
tógépes hálózatok nagy része olyan, mint egy autó
pálya, amelyen számos különböző típusú jármű s z á guldozhat egy időben.
A "computer to computer" hálózatokban a terminá
lok nincsenek egymással közvetlenül összekötve, de megvan a lehetőségük arra, hogy a hálózat egy olyan gépéhez csatlakozzanak, amelyről elérhetik egymást.
A téma szűkítése céljából maradjunk azoknál a hálózatoknál, amelyek egyetemi vagy akadémiai kutatási hálózatoknak nevezhetők. Ezek is t ö b b - célúak, ám elsődlegesek bennük az oktatás és kutatás céljait szolgáló kínálatok. Szolgáltatásaik általában a következő címszavak alá sorolhatók be:
• interaktív tevékenységek.
• elektronikus levelezés,
• fájltranszfer,
• jobtranszfer.
Könyvtári szempontból az első két szolgáltatás
csoport a legérdekesebb. Az interaktív tevékenysé
gek sorába lehetőség van a könyvtári katalógusok és más adatbázisok széles körű használatára. A hang
súly a széles körön van. A felhasználó lehet egy másik könyvtár vagy egyedi olvasó is. Ugyanaz az al
rendszer, amely biztosítja pl. az egyes könyvtárak katalógusainak nyilvános, tehát ingyenes h a s z n á latát, számos más információt Is kínálhat mind köz
vetlen környezete, mind a nagyvilág számára. K ö z v e t -
5 0 4
TMT 38. évf. 1991.1 2. s í .
lenül területünknél maradva, néhány példa: az egye
temi oktatók telefonszámai, az elektronikus levelezést h; .-.ználók névsorai és úgynevezett postafiókjai, vasúti és buszmenetrendek, egyetemi események, konferenciák s t b . De hogy a mai, tradicionális könyvtárértelmezésünkhöz közelebb álló példákat is felsoroljak, tájékoztathatnak az új beszerzésekral, ezekre felhasználói reagálásokat fogadhatnak, a kölcsönzők megnézhetik, hogy az adott könyvtárban mit írtak a "számlájukra" stb. A különböző célú adat
bázisok szintén elérhetők a hálózati szolgálat körében. Tapasztalataink szerint a könyvtárak által épített speciális, nonprofit adatbázisok használata mindig térítés nélküli.
Az elektronikus levelezés lehetősége korántsem perifériális. Segítségével a szakmai információk özöne cserélhető s teríthető szét szerte a világon, természetesen az egyedi kapcsolatok szigorúan titkos jellegének betartása mellett. Az elektronikus levelezés csomagkapcsolt hálózaton át történő bonyolítása nagyobb terjedelmű dokumentumok, i n formációcsomagok átvitelét is lehetővé teszi, ami könyvtári szempontból egyáltalán nem érdektelen.
A most felvázolt hálózati modellben a s z ű k e b b értelemben vett könyvtéri felhasználás csak egyetlen elem, viszont elvileg a megcélzott felhasználók körének egészét elérheti bármely szolgáltatás. S természetesen az egyes könyvtárakaf is, amelyek egymás használóiként lépnek fel.
E hálózatok tartalmi fejlődése döbbenetes ütemű.
Itt jelentkezik a legerőteljesebben az említett hatás
visszahatás. Az információ terjedési körének tágulása az információs adattárak és szolgáltatások számának és minőségének gyors növekedéséhez vezet. Ezzel párhuzamosan maga az információ is keresi azokat az utakat, amelyeken minél több fel
használót, pontosabban a potenciális felhasználók egészének minél nagyobb hányadát érheti el. Nagyon e g y s z e r ű e n fogalmazva, annak a kétoldalú felis
merésnek vagyunk tanúi, hogy mit ér a hálózat, ha nincs benne áramoltatandó ínformáció, s mit ér az i n formáció, ha kapcsolódások hiányában nem ér el a megcélzottakhoz. Már most megállapíthatjuk, hogy nemcsak külföldön, hanem itthon is erősödnek a számítógépes hálózati rendszerek és a hagyományos információs intézmények - mondjuk most egyértel
műen: a könyvtárak - egymást felismerő törekvései.
A hálózati kapcsolódási lehetőségeknek c s u p á n csak a könyvtárakkal szorosabb kapcsolatba kerülő alakzatairól szólok. S nem a hálózatok valamilyen hie
rarchiáját, besorolását követve, hanem jelen esetben kizárólag a könyvtári praktikus megfontolások sze
rint, igy még egy hálózati modellt kell feltétlenül megemlítenem, mint hazai Jövőnk szempontjából figyelemre méltó lehetőséget.
Ez a modell lányegében az OCLC-hez hasonlít, csak abban tér el tőle, hogy egy központhoz viszony
lag kis számú, azonos feladatkörű könyvtár kapcsoló
dik, ám rajta keresztül egymás elérésére Is lehetősé
günk van.
Az elmondottak talán alkalmasak arra, hogy fő témánk és célunk általam helyesnek vélt megkö
zelítési szempontjait világossá tegyék. Az új informá
ciós struktúra egyik meghatározó elemekónt f u n k c i o náló hálózatok általános jellemzői alapján ú g y vélem, hogy nálunk az OCLC típusú fejlődési út nem követ
hető. Itt ugyanis alapvető az a bevétel, amelyből a hálózat szolgáltatásai fenntarthatók, állandóan megújíthatók.
A hazai megoldás követendő, talán úgy is fogal
mazhatnék: továbbra is követendő útja a többcélú akadémiai hálózatok, oktatási és kutatási igények szolgálatát prioritással vállaló válfajának megho
nosítását célzó törekvés. E hálózatok filozófiája és gazdasági háttere olyan, amely jelen helyzetünkben talán a legreálisabb fogódzókat adja. Szeretnék röviden bemutatni egy Ilyen hálózatot, amely a maga megvalósultsagában számunkra több szempontból példaértékű.
A JANET (Joint Academic Network) egy nyolc csomóponti géppel működő csomagkapcsolt X.25 hálózat, fizikailag a British Telecomtól bérelt vonala
kat használja. Minden ilyen gép (szonda) a különböző egyetemeken és kutatási Intézményekben telepített alapgéphez kapcsolódik, ez utóbbiak a helyi hálózat termináljait kötik ö s s z e . A JANET tagjai között van minden angol tudományegyetem, a legtöbb műszaki egyetem, műszaki, mezőgazdasági, környezeti és orvosi kutatási intézményhálózat, s néhány egyéb intézmény, ezek közül Is első helyen a British Library.
A hálózat indításakor az University Grand Commit- tee elkülönített egy tekintélyes összeget, hogy a JANET keretében az egyetemi és kutatóintézeti könyvtári számítógépesítést fejlessze belőle. T ö b b projekt indult be, ezek közül az egyik legelső a bibli
ográfiai rekordok adatbázisokba gyűjtését támogatta.
Rögtön utána megalakult a JANET User Group for L l - braries; ennek feladata, hogy a hálózat által biztosí
tott lehetőségeket és eszközöket a könyvtárakhoz továbbítsa. A hálózati menedzsment legfőbb leté
teményese a Network Advisory Committee, amelynek tagjai között ott van a Computer Board, a közok
tatásügyi minisztériumot képviselő, az egyetemi számítógépes szolgáltatások koordinálásáért felelős testület. Benne van továbbá a JANET könyvtári hasz
nálói csoportja és - természetesen - több kuta
tóintézményi érdeket képviselő testület.
A JANET-hez kapcsolódó egyetemi könyvtárak által használt könyvtári Integrált számitógépes r e n d szerek igen különbözőek. Leggyakrabban a GEAC Community Access modulját használják, többen pedig a Dynlx, a Libertás, a DOBIS/LIBIS és az OCLC integráltrendszerét, vagy ezek egyes moduljait.
A katalógusok és szolgáltatások rendszere, szintje és színvonala Igen különböző. Szinte napról napra fejlődnek. Céljuk egy széles körű, de mégis körülha
tárolható felhasználói sokaság Igényelnek kielégí
tése. A rendszert mint a nonprofit felhasználók rend
szerét lényegében a költségvetés finanszírozza.
1987-ben a British Library két szolgáltatással k a p -
5 0 5
Hozzászólások, a szekcióülések összefoglalói
csolódott a rendszerhez, s természetesen a hálózat szolgáltatásait maga is használja. A British Library Blaise Line szolgáltatásához tagsági díj fizetése szükséges, az Arttel igénybevételekor a megrendelé
sek után kell fizetni.
A hazai, nagyon hasonló célú hálózatról, az //F-ről mind felépítését, mind testületeit, mind céljait tekintve, a könyvtáros közvélemény a szakiroda
lomból elég keveset tud. Annyi mindenesetre isme
retes, hogy 1986-ban az OMFB és a Magyar T u d o m á n y o s Akadémia támogatáséval a SZTAKI-n belül jött létre az IIF Programiroda, illetve a JANET- hez sok tekintetben hasonló célzatú program és eszmei hálózat. Indításakor és a későbbiekben is szoros kapcsolatot tartott fenn az információfeldol
gozásban és -terítésben nagy szerepet játszó intéz
ményekkel, a könyvtárakkal. A program céljai közül legújabban a felsőoktatási és közgyűjteményi i n formációs infrastruktúra fejlesztése került előtérbe.
A még nem hivatalos javaslat kiválóan foglalja össze a fejlesztési irányokat. A profilterületeken e határok
kal kiváltott későbbi fejlődés reményében a nonprofit kutatási és oktatási tevékenységet támogató és lehetővé tevő program minden elemében költség
vetési támogatásra szorul. Hiba lenne tehát, ha egye
temi könyvtári számítógépes rendszerünk kialakí
tásakor, illetve ennek kezdeti lépéseit megtéve, a már meglévő IIF-et nem mint keretet tekintenénk.
Az utóbbi évek egyik legszínvonalasabb s legeuró
paibb magyar projektje éppen az IIF. Ú g y érzem, hogy az általam elmondottak részletei mind azt támasztják alá, hogy szorosan kell kapcsolódnunk hozzá. A JANET példája mutatja, hogy a könyvtári érdekeket érvényesítendő, milyen képviselő-testületeket, bizott
ságokat kell létrehoznunk, illetve milyenekben helyet kapnunk, tagságot kérnünk. Biztos vagyok benne, hogy javaslatom nem ellentétes a főreferátumban meghatározott alapvető kívánalmakkal. A közvetlen felelősségi kört szűkítve ón azt nézem, hogy mi az egyetemi és tudományos könyvtárakként feltétlenül teljesítendő feladat, és az miként summázható. Ez a feladat nem más, mint első lépésként saját intéz
ményünk, egyetemünk hálózatán keresztül saját katalógusunk online használatának biztosítása. Ez
Poprády Géza,
az O r s z á g o s S z é c h e n y i Könyvtár főigazgató-helyettese
Az O r s z á g o s S z é c h é n y i Könyvtár (OSZK) örömmel fogadta el a meghívást a Számítástechnika a magyar egyetemi könyvtárakban '91 című konferenciára.
Örömünk fokozódott, amikor megkaptuk Zsidai József bevezető előadását. Ennek okát három pont
ban tudom összefoglalni:
1. A Zsidai J ó z s e f felvázolta elképzeléssel nagyjából és egészében egyetértünk.
2. Az elképzelésben az OSZK-nak, a nemzeti könyvtárnak megfelelő szerepe, feladata, kötele
zettsége van.
minden egyetemi könyvtárban feltételezi az integrált könyvtári rendszer szoftver- és hardverfeltételeinek megteremtését.
Következő lépésként a helyi szolgáltatások kiegé
szítéséhez a külső adatbázisok biztosítása kínálko
zik, majd újabb lépésként az egyéb szolgáltatások felkínálása, pl. az e-mail kölcsönzés, az egyetemi belső dokumentumok továbbítása stb.
A második lépésként megoldandó feladatok sorába illeszkedik a nemzeti könyvtár számítógépes szolgáltatásainak bekapcsolása.
A hálózati megoldás harmadik eshetőségére a finn egyetemi könyvtári hálózatot tudnám felhozni. Ennek érdekessége kettős. Az egyik az, hogy Itt csak egye
temi könyvtárak kapcsolódnak ö s s z e , mégpedig olyan módon - és ez a második érdekesség - , hogy mindegyikük a VTLS integrált könyvtári rendszerét használja, s központi rendszerük pedig szolgáltatást nyújt a helyi rendszereknek. Az OCLC-hez képest az a különbség, hogy csak az egytípusú könyvtárak nagyon szűk körét érinti, illetve hogy a résztvevők egymással is kapcsolatban állnak. A főreferátumban megfogalmazott központi katalógus iránti kívánal
maknak ez a legmegfelelőbb forma. Ám a meg
valósítás esélyeit nézve ne feledkezzünk meg arról, hogy a finnek egyik egyetemi könyvtára történetesen nemzeti könyvtár is. s a tervezett könyvtári hálózat
ban részt vevő könyvtárak száma csekély. A hazai megoldások végleges kimunkálásánál e példa azért mindenképpen figyelembe veendő: alkalmazására az IIF-be szorosan integrálódó alrendszer formájában kerülhetne sor.
Befejezésül annak a reménynek szeretnék kife
jezést adni, hogy ez az együttlét alkalmas lesz arra, hogy céljaink világossá váljanak szakmán belül és kívül is. Ugyancsak bízom abban, hogy a megoldási lehetőségek modelljeinek ismeretében a meg
valósításra a legjobb utat tudjuk kiválasztani. Nem kevésbé hiszem azt, hogy törekvéseink támogatásra találnak, hiszen valós szükségletek, Igények kielégí
téséről van szó. A hazai egyetemi és tudományos könyvtárak, nagyobb közgyűjtemények többsége számos olyan tapasztalat birtokában van már, hogy kellő anyagi támogatással a jelenlegi lemaradás behozható.
3. Az OSZK-nak e téren eddig végzett munkája, annak eredményei beleillenek az elképzelt rend
szerbe.
Ú g y gondolom, e konferencia legfontosabb célja és eredménye az kell legyen, hogy a magyar k ö n y v tárak számítógépesítésére vonatkozó elképzelést célként megfogalmazzuk, és letegyük az illetékesek asztalára. Ehhez szükségesnek tartom, hogy legalább felsorolásszerűen rögzítsük a Zsidai J ó z s e f által vázolt elképzelésnek azon fontosabb pontjait, ame
lyekkel a nemzeti könyvtár egyetért.
506
TMT 38. i v f . 1 9 B 1 . 1 2 . t l .
• Általánosságban valóban s z ü k s é g e s egy átfogó, e g y s é g e s , hazai könyvtári Információstruktúra- terv kidolgozása. Felelős kormányzattól csakis átfogó és e g y s é g e s terv támogatása várható el.
• E feladatot egy szakértői bizottságra kell rábízni, amelyben az 5 - 6 könyvtáros és számítástechni
kai szakember mellett közgazdásznak és j o g á s z nak is kell lennie.
• A bizottság könyvtáros és könyvtári számítástech
nikai tagjai munkaidejük felében, kétharmadában munkahelyi feladatalkat lássák el, azaz a koncep
ció kidolgozása közben naponta szembesüljenek a realitásokkal.
• A koncepció kidolgozása és megvalósítása kormányzati felelősség, költségvetési támogatás
sal. Konkrét összeget valóban csak a n a g y s á g r e n di orientálás céljából lehet megadnunk. A reáli
sabb számok kidolgozása a szakértői bizottság feladata.
• A Miniszterelnöki Hivatal Tudománypolitikai Tit
kársága mint csatorna egyrészt a legfőbb felelősségvállalóhoz, a kormányhoz, másrészt a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz, az MTA-hoz és az O r s z á g o s Műszaki Fejlesztési Bi
zottsághoz - mint a megvalósítás felelős szervei
hez - megfelelő elképzelésnek tűnik.
Mindehhez két kiegészítő megjegyzést fűzök. Az egyik; a három szervnek a koncepció megvalósítása során egy koordináló titkársággal, esetleg csak titkár
ral kellene diszponálnia a Művelődési és Közoktatási Minisztérium könyvtári osztályán belül vagy mellett.
A másik: meggondolandó, hogy társult tagként a három szervhez ne csatlakozzék-e a Belügyminiszté
rium.
Most a szakmai vonatkozásokról:
• A könyvtáraknak legalább ebben a vonatkozásban mellőzniük kell az autarchikus é s presztízsszem
pontok vezérelte gondolkodásmódot. A rendszer
ben részt vevő 70 könyvtár mindegyikének, be
leértve természetesen az OSZK-t Is, úgy kell d o l goznia, hogy ő egy integrált rendszer egyik tag
könyvtára, amelynek szolgáltatásokat kell nyújta
nia a rendszer számára, hogy a rendszer s z o l g á l tatásait maga is igénybe tudja venni.
• A számítástechnika könyvtári alkalmazásának eredményei és hiányosságai - akarjuk, nem akar
juk - reálisan tükrözik a mai magyar helyzetet.
• S z ü k s é g e s a magyar dokumentumtermós számító
g é p e s feldolgozása; a feldolgozandó dokumentu
mok körének, a feldolgozás mélységének megha
tározása, a munkamegosztásra vonatkozó Javaslat kidolgozása a szakértői bizottság feladata. A f e l dolgozott anyagnak nemzetközi cserére is alkal
masnak kell lennie.
• A 70 könyvtár szolgáltatéskópes integrált k ö n y v - és folyóirat-katalógusa onllne hozzáférhetőséggel gyakorlatilag a külföldi könyvek és folyóiratok k ö z ponti címjegyzékének szerepét is betölthetnó.
• A rendszer szolgáltatásait a részt vevő 70 könyvtár minél kevesebb áttételű közvetítésével a legkisebb falusi, iskolai könyvtár vagy mozgó
könyvtár számára Is hozzáférhetővé kell tenni a
"dokumentumok egyetemes hozzáférhetősége" e l v é n e k j e g y é b e n .
• Nemzetközileg elsősorban az Európai K ö z ö s s é g , Illetve az E u r ó p a T a n á c s országainak Irányába kell orientálódnunk.
Az egyetértés deklarálása után az OSZK szerepé
ről:
Az OSZK-nak mint nemzeti könyvtárnak feladata a hungarikák körébe tartozó dokumentumtermés gyűjtése, feldolgozása, megőrzése, így a hazai termésé is, néhány dokumentumtípust, nevezetesen a szabványokat és szabadalmakat leszámítva. A f e l dolgozásban könyvtári gyűjteményi és bibliográfiai célú feldolgozást kell megkülönböztetni. Ez utóbbi a könyvekre, zeneművekre, térképekre, időszaki k i a d ványokra vonatkozik.
Ha számítógépes koncepcióról van szó, n y i l v á n való, hogy a számítógépes adattárak létrehozásában is alapvető szerepe, feladata van az OSZK-nak. Az OSZK természetesen vállalja is ezt, s tett is ennek érdekében már egyet s mást, hogy csak a Magyar Nemzeti Bibliográfia! (MNB) említsem. Ugyancsak nemzeti könyvtári feladataink a központi szolgáltatá
sok, közülük is a legfontosabbak a központi katalógu
sok. Ezek gépi feldolgozásában is értünk el biztató eredményeket a Nemzeti Periodika Adatbázis (NPA) számítógépesítése révén. Az MNB-re és az NPA-ra külön is kitérek.
Azt tapasztalom, hogy a magyar könyvtári közélet nincs kellően informálva az OSZK számítógépesítési tevékenységéről, annak eredményeiről. Magam Is hallottam már, hogy az OSZK egy kövület, nem tart lépést a korral, vagy hogy már évek óta költi a pénzt a számítógépesítésre, de nincs semmiféle eredmény, semmiféle szolgáltatás.
A könyvtér nyilván nem megfelelő propagandája, a megőrzés vagy szolgáltatás nem könnyű dilemmája, de leginkább talán - hogy Zsidait idézzem - "a n e m zeti sors, a történelmi út felelős a kialakult hely
zetért". Tényként vegyük tudomásul ezt a helyzetet, s próbáljuk megváltoztatni. Itt most a következők Ismertetésével:
Az OSZK-ban 1 9 6 8 - b a n merült fel az MNB számí
tógépre vitelének gondolata. Az elképzelés 1 9 7 6 - b a n valósult meg. Ekkor kezdődött el az MNB könyvek, sorozatok, időszaki kiadványok adatbázisának építése idegen gépen a Számítástechnikai Koor
dinációs Intézetben (SZKI). Ma mér mintegy 3 0 0 ezer rekordot tartalmaz az adatbázis, még mindig az SZKI gépén. 1 9 8 2 - b e n jött létre az OSZK számítógé
pesítését koordináló fejlesztési osztálya. 1 9 8 6 - b a n az információs infrastruktúra fejlesztési (IIF) prog
ramhoz kapcsolódó O T K A - p á l y á z a t o k o n 28 millió forintot kaptunk két részletben.
Ez tette lehetővé, hogy 1 9 9 0 - b e n egy IBM 9 3 7 7 - e s számítógépet vegyünk, s b e s z e r e z z ü k a DOBIS/LIBIS integrált könyvtári szoftvert. 1 9 8 8 - b a n megalakult a számítástechnikai alkalmazási osztály, 1 9 8 9 - 1 9 9 0 - b e n dolgoztuk ki a N E K T Á R - t e r v e t , a nemzeti könyvtár átfogó információs rendszerének
507
Hozzászólások, a szekcióülések összefoglalói tervéi. Jelenleg azon a konvertálóprogramon dolgo
zunk, amely lehetővé teszi az SZKI-ban tárolt adatbá
zis hazatelepítését és használatát a DOBIS/UBIS- szel. Reményeink szerint ez év végére ez megvalósul, és akkor 15 év MNB-anyaga online hozzáférhető lesz. Megemlítem néhány kolléga nevét, akinek ebben az eredményben meghatározó szerepe volt:
Sebestyén Géza, Zirci Péter, Fügedi Péterné, Szűcs Jenőné.
Tervezzük, hogy egy- vagy kétnapos rendezvény keretében az OSZK számítógépesítési tevékenysé
géről beszámolunk a könyvtáros társadalomnak, lehetőleg már bemutatóval egybekötve.
A nemzeti adattárak közé illő NPA megszületése az OSZK számítógépesítésének ugyancsak országos eredménye. Az NPA feltöltése többéves előkészítő- fejlesztő munka után 1984-ben kezdődött, szintén külső, a Központi Statisztikai Hivatal birtokolta gépen. Jelenleg 1 9 8 2 - i g visszamenőleg tartalmazza a magyar könyvtárak külföldi folyóiratainak, mintegy 24 ezer időszaki kiadvány bibliográfiai és lelőhely
adatait, a hálózaton online hozzáférhetőséggel. Az M N B - k ö n y v e k adatbázisának hazatelepítése után az NPA hazatelepitése lesz a soron következő nagy f e l adatunk. Ennek - most úgy tűnik - megvan a finan
ciális lehetősége. Az NPA negatív érdekessége, hogy intézményesített költségvetési fedezete sohasem volt. Más feladatok terhére kigazdálkodott létszám, más feladatoktól elvont pénzek, bizonytalan, ese
tenkénti költségvetési támogatások, pályázatokon elnyert pénzek jellemzik az NPA történetét.
Az egyelőre PC-n levő, de hálózaton keresztül szintén online elérhető hungarika adatbázis szintén a nemzeti adatbázisok része lehet.
A nemzeti könyvtár feladatainak korszerű ellátása révén - természetesen - szerves eleme lesz az i n tegrált számítógépes rendszernek, és bizonyos lépé
seket meg is tett már ebben az irányban. Ez felveti a programrendszer, a szoftver kérdését is. Számitó
gépes szakembereink szerint célszerű lenne a rend
szer többi könyvtárának is ezt alkalmaznia, hogy ne legyen szükség pl. az M N B - a d a t b á z i s b a n történő kereséshez, a vele való adatcseréhez egy konvertáló- programra, a DOBIS/LIB1S egyébként alkalmas i n tegrált feldolgozásra. Speciális igények esetén bizonyos módosításokkal, fejlesztésekkel.
Az OSZK-t gyakran szokták Gróf S z é c h é n y i Könyvtárként emlegetni, némi ironikus szemrehá
nyással arra utalva, hogy arisztokratikus, a könyvtárügytől kicsit elzárkózó intézmény vagyunk, különösen azóta, amióta a királyi várban székelünk.
Az arisztokratikus jelzőt csak abban az esetben v á l laljuk magunkra, ha ez igényességet, színvonalat, minőséget jelent.
A szakértői bizottság nyilván elég jó lesz ahhoz, hogy tudja, milyen kérésekkel kell foglalkoznia. Még jobb lesz a bizottság, ha odafigyel a külső hangokra
is, a hozzáértőkére és a laikusokéra egyaránt. Négy olyan kérdést említek meg, amit nem lesz könnyű megoldania.
1. Az integrált rendszerben való tematikus keresés, az erre alkalmas információkereső nyelv proble
matikája.
2. Az állományok retrospektív feldolgozása, bevitele az adattárakba.
3. Az OSZK központi - könyvekről tájékoztató - katalógusainak kérdése: mi legyen velük? Ha nagy munka- és időráfordítással sikerülne gépre vinni ezek anyagát, még mindig csak a központi lelőhelyjegyzék szerepét tudnák betölteni, tema
tikus keresést ui. nem tennének lehetővé. Vagy maradjanak meg hagyományos formájukban mind
addig, amíg a tagkönyvtárak teljes állományukat gépre viszik, és ezáltal megvalósul a tartalmi keresést is lehetővé tevő "országos kk"?
4. Megvalósítási terv kidolgozása a hazai dokumen
tumtermés adattáraira: ki, mit, milyen mélységig, milyen szervezetben, mennyiért stb. dolgozzon fel.
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete és a Könyvtári és Informatikai Kamara közös felkérésére megalakult a Könyvtárak Számítógépesítési Tanácsadó Bizottsá
ga. Kívánatos, hogy a két bizottság szorosan működjön együtt, annál is inkább, mert néhány személy azonos lesz bennük.
Az egyetemi könyvtáraknak be kell tölteniük egy fontos, nem egyetemi feladatkört is, a gyakorló, elsősorban a műszaki értelmiség szakirodalmi i n formációval, szakirodalommal való ellátását. E g é s z szakkönyvtári rendszerünk átalakulás előtt áll. Az állami vállalatok, ipari kutatóintézetek gazdasági nehézségei, amelyek gyakran egzisztenciális n e h é z ségek, oda vezetnek, hogy a vállalatok, intézetek első takarékoskodási intézkedésükként megszüntetik a helyi szakkönyvtárakat. Ezek legtöbbször formálisan fenntartott, nem túl értékes gyűjtemények, de gyak
ran olyan szakkönyvtárak is, amelyek megszűnése komoly űrt hagy maga után.
Mivel szakirodalmi információ nélkül a jelentősebb magánvállalatok nem létezhetnek, előbb-utóbb re
mélhetőleg jelentkezik egy olyan Információs igény, amelynek kielégítésére a megyei, városi könyvtárak közvetítésével az egyetem és felsőoktatási intéz
mények könyvtárai lesznek alkalmasak, s így hivatot
tak is. Erre korábbról éppen itt, Miskolcon van példa.
Az elmúlt években számos együttműködési, kooperációs terv születésének lehettünk tanúi. M i n d ezek a próbálkozások hamvukba holtak, nem marad
tak egyebek deklarációnál. Ennek számos oka lehet, én egyre hívom fel a figyelmet: az említett együttmű
ködési tervekből hiányzott az Igazi mozgatóerő, az egymásra utaltságon alapuló közös érdek, a "nincs más út" motivációja. Most lényegében megint egy együttműködésen alapuló tervről beszélünk. Ez Is csak terv marad? Ha nem, az két dologgal magyaráz
ható:
508
T M T 3 8 . é v f . 1 9 9 M 2 . « z .
• mindannyian felismertük, hogy ha nem lépünk tovább, állva maradunk, s elmegy mellettünk az idő;
• olyan szegények vagyunk, hogy elszigetelt, z s á k utcába vivő vagy partikuláris eredményeket hozó
megoldásokra egyre kevesebb lehetőség van.
Szakmai Igényességünk és s z e g é n y s é g ü n k lehet tehát az, ami kicsit optimistábbá tehet bennünket mostani elképzeléseink megvalósítását Illetően.
Virágos Márta,
a Debreceni Orvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának főigazgatója
Az eddig elhangzott előadásokból a történeti visszatekintés és a valóban fennálló szervezetlenség bemutatása ellenére mégis a kibontakozó jövő az, ami megmarad bennünk: azok az elméleti elgondolá
sok, külföldi tapasztalatok, amelyeket követnünk kel
lene majd az ajánlások kidolgozásában. A külföldi (finn, angol) példák jól mutatják, hogy a külföldi fel
sőoktatási intézmények információs infrastruktúra hálózatának kiépítését majdnem mindegyik esetben a kormányzat saját hatáskörébe vette. Ez azt jelenti, hogy a kormányzat kérte fel a szakértőket egy olyan koncepció kidolgozására, amilyet a jelen pillanatban Magyarországon én még mindig nem látok. De leg
alább megtörtént az első lépés: a Művelődési és Közoktatási Minisztérium ui. elkészített egy ajánlást, amely az e g é s z felsőoktatási hálózat információs inf
rastruktúrájának kiépítésére szolgálna. Itt igen j e lentős helyet foglalnak el a közgyűjtemények, a könyvtárak. A könyvtárak a saját részükről a viszont- a j á n l á s t - úgy érzem - még nem készítették el.
A mi feladatunk Itt és most: elsősorban minden szekcióban mindenki próbálja elmondani könyvtárá
nak valóságos helyzetét, hogy a szóban forgó kon
cepciót vagy programot kidolgozhassuk. Talán emlé
keznek arra, hogy Zsidai József valamennyiünknek kiküldött egy kérdőívet, amelyben arra buzdított, hogy a számitógépesités jelenlegi helyzetéről számol
junk be. A felsőoktatási könyvtáraknak csak a fele küldte el ezt a beszámolót, ami azt jelenti, hogy 30 egyetem könyvtárából mindössze 15-ből van valami
lyen képünk számitógépes technikájukról.
A számitógépes technika mindenesetre' bevonult már a könyvtáraink életébe is. Itt már nincs visszaút.
Figyelemfelkeltésként szeretném elmondani, hogy a számítógépes technika, illetve az új információs t e c h nológiák alkalmazását a könyvtárakban négy nagy területre érdemes bontani:
1. gépesített könyvtári katalógusok, a d a t b á z i s - k e z e lők;
2. ügyvitelszervezés, kiadványszerkesztés;
3. számítógépes bázisra épülő használóorientált szolgáltatások;
4. a felhasználók képzése.
Az első téma mér egy évtizedes múltra tekint vissza: a széles körű érdeklődésre számot tartó ada
tokat előszeretettel szervezik valamilyen adatbázissá, főleg gépi adatbázissá. Ezt a munkát a könyvtárak a már meglévő eszközökkel próbálták megoldani. Ez azt jelenti, hogy mindenütt olyan gépen dolgoztak, amelynek a közelébe fértek, s olyan adatbázis
kezelőt használtak, amilyenhez hozzájutottak. A merészebbek nem rettentek vissza a saját kísérle
tezéstől sem. Hogy e téren nem alakult kl még nagyobb káosz, arra vezethető vissza, hogy nem volt több pénz újabb hardver- és szoftvereszközök vásárlására. Egy külföldi szakértő nagyon találóan jegyezte meg, hogy az elmúlt száz év kőnyvtártechnl- kai újításai közül - beleértve a telefaxot, az írógépet, a másolástechnikát is - egyik sem jelentett olyan mértékű átállást, s nem járt annyi hibával, mint az elektronikus adatfeldolgozás meggondolatlan beve
zetése. Ez nagyon jól Illik a magyarországi helyzetre is, mert ahogy a felmérést átnéztem, a válaszoló 15 könyvtár az adatbázis-kezelők Igen-igen széles skálájáról számolt be.
Nincs két olyan könyvtár, ahol ugyanazt h a s z n á l ják. Ennek szerintem nemcsak az az oka, hogy a könyvtárosok nem tudják a másik helyen mit c s i n á l nak kollégáik, hanem az Is, hogy rossz magyar szokás szerint elkezdünk "házilag diklcselnl", és akkor majdcsak kihozunk valamit belőle. A felsőok
tatás területén sokkal nagyobb az adatbázis
kezelőkben mutatkozó eltérés, mint pl. a megyei könyvtáraknál, ahol valami közös elvet mégis lehet találni. Igen sok helyen használják a TEXT-STAR adatbázis-kezelőt. Ha a két könyvtártípusra jellemző helyzetet Összehasonlítom, azt kell mondanom, hogy az egyetemi könyvtárak sokkal önzőbbek.
Az ügyvitelszervezésnél ugyancsak mindenki meg
próbált valamilyen eredményt elérni. Itt pl. a k ö l c s ö n zést lehet - lehetne — gépesíteni, ami elég sok helyen előfordul, de nyilvánvaló, hogy e téren la ez egyéni vállalkozások kerültek előtérbe. Hogy m i n denki eldlcsekedhessék valamivel, egy-egy terület számítógépesítésébe fogott bele, ahelyett, hogy az egész könyvtári munkafolyamat számítógépesíthető mozzanatalt nézte volna.
A könyvtárközi kölcsönzés m e c h a n i z m u s a - ü g y v i tele a legelmaradottabb Magyarországon. Ez e g y r é s z t abból következik, hogy telefonhálózatunk rendkívül rossz minőségű, másrészt pedig a hálózatban való keresésnek a legtöbb helyen nincs meg a technikai feltétele. Ugyan lehet, hogy most már az egyetemi könyvtáraknak a fele be van kapcsolva az IIF- hálózatba, de nem több, mint a tele. Tehát csak a fele tudja használni. Viszont azt hiszem, hogy Itt egyéb technikákat ia figyelembe lehetne venni, pl. a telefa
xot, amely szintén alkalmas a könyvtárközi k ö l c s ö n zés meggyorsítására. Aztán lehet e szolgáltatásnál olyan újításokat is bevezetni, amelyek valóban a
5 0 9
Hozzászólások, a szekcióülések összefoglaló) számítógépesítés felé vihetik a vele kapcsolatos
müveleteket.
A legnagyobb eredményt a harmadik pontban érték el a felsőoktatási könyvtárak. Nyilvánvalóan abból is adódik ez, hogy legfontosabb feladatuk mégiscsak az információszolgáltatás. Ez azt is jelenti, hogy a felhasználó főként ez iránt fejezi ki az igényét, s itt lehet a leglátványosabb eredményeket elérni. Az online információszolgáltatás nagyon gyor
san honosodott meg hazánkban is, igen jó ered
ményekkel. Az első lépéseket 1978-ban tették, majd 1982-ben kezdődött el az üzemszerű online keresés.
A Magyar Posta is 1982-ben szervezte meg a vonal
kapcsolt hálózatot, az ún. Nedíx-vonalat, amely a tele
kommunikációs feltételeket biztosította az online szolgáltatások üzemszerű viteléhez.
Érdekességként jegyzem meg, hogy a legtöbbet használt öt szolgáltatóközpont a Dialóg, az STN Inter
national, a Data-Star, a DIMDI és az Orbit volt. A Dia
lógon belül a leghosszabb kapcsolási időt a Chemical Abstracts Search, a Medline és az Eric adatbázis használata kötötte le. Az utóbbi években a CD- technika igen sok könyvtárban kezdi kiszorítani az online információs szolgáltatást. Ennek két oka van:
az olcsóság; technikailag sikerült megoldani a CD- leolvasók hálózatban való üzemeltetését.
Bittsánszky Géza,
a Tudománypolitikai Titkárság kormányfőtanácsosa Az információs rendszerek, a számítástechnikai eszközök a műszaki fejlsztés során a kezünkbe adott lehetőségek, ajándékok.
Az elmúlt években ezeknek a lehetőségeknek a megteremtése, rendelkezésre bocsátása, hozzáfér
hetővé tétele volt a fő kérdés. Nagy nehézségek között zajlott ez le akkor, amikor ezek az eszközök relatíve drágábbak voltak, mint most. Ma annál s ü r getőbben merül fel annak a kérdése, hogy a ránk bízott technikai eszközökkel jól sáfárkodjunk. Az egyetemi szférában egy alapellátottság többé- kevésbé már kialakult; megvannak az eszközök, s raj
tunk múlik, hogy a hasznosításukról gondoskodjunk.
É n a 3 0 könyvtárnak kiküldött felmérést látva, megerősítve láttam ezt a gondolatot, hogy igenis erre van szükség. Sokkal több eszköz van a kezünkben, mint amit hasznosítunk. Meg kell gondolnunk, hogy ezen a téren a technikai fejlődés olyan gyors, hogy néhány éven belül ezek az eszközök - ha csak elszórt, sporadikus egyéni kezdeményezések alapján szerzik be őket - könnyen műemlékké v á l hatnak anélkül, hogy hasznosulnának. Ebből a szem
pontból a könyvtáraknak, kivált az egyetemi k ö n y v táraknak kiemelt felelősségük van.
Elhangzott itt a nemzeti adattárak, adatbázisok építésének a gondolata. Ha a nemzetközi kapcsola
tokra gondolunk, nagyon szívesen vesszük azt, ha hozzáférhetővé tesznek számunkra ingyen, vagy vi-
Bár igen nagy a lemaradása a magyar egyetemi és tudományos könyvtáraknak, nagyon sok esetben megpróbálják a legújabb technikákat gyorsan átvenni. Felettébb síkeres akciók is akadtak e téren.
Példaként az MTA Könyvtárát kell megemlítenem, ameiy a legelső volt a CD-technika alkalmazásában.
De mint Zsidai J ó z s e f említette előadásában, egyéb helyeken is elterjedt ez az adatbázis-szolgáltatás, nyilvánvaló, hogy olcsósága miatt.
A negyedik pont alá sorolt felhasználóképzésről annyit, hogy ebbe a sok egyetemi könyvtár által korábban is preferált tevékenységbe olyan mérték
ben kezd bevonulni a számítástechika, amilyen mór
tékben eszközei az egyetemeken és könyvtáraikban rendelkezésre állnak.
Az, hogy az egyetemi könyvtárak infrastrukturális helyzete ilyen képet mutat, abból is adódik, hogy az egész magyar felsőoktatás olyan, amilyen. Az elmúlt években nagyon sok kísérlet, próbálkozás történt arra, hogy a magyar felsőoktatást fejlesszék, de mégsem kapta meg a szükséges anyagi támogatáso
kat. Nyilvánvaló, hogy a felsőoktatás fejlesztése nélkül az egyetemi könyvtárakat sem lehet fejlesz
teni, mert egy egyetemi könyvtár hűen tükrözi az egész egyetem állapotát. A kormányzatnak kell kidol
goznia a teljes koncepciót, s minden egyetemi könyvtárnak el kell azt fogadnia, mert egyébként nem lehet előrelépni.
szonylag kedvező térítési feltételekkel külföldi adat
bázisokat. Hogy mi valóban európaiaknak érezhessük magunkat, akkor valahol a viszonosság kérdése is felmerül, illik viszontszolgáltatást nyújtanunk. Létre kell tehát hozni azokat az adatbázisokat, információs forrásokat, amelyeket ezeken a rendszereken keresz
tül szolgáltatni tudunk.
S z ó esett itt általában a könyvtárakról. A könyvtári hálózatok részben az információ csomópontjai, részben pedig a szakmai tudásnak, kezelésének, hoz
záférhetővé tételének, az új technikának a tovább
adás! helyei. Ezek kiépültek az egész országban, nem kell új intézményeket létrehozni. T ö b b alkalom
mal is szóba került a Tudománypolitikai Titkárság és egy könyvtári tanulmány elkészítése. Örülök annak, hogy odáig jutottunk, hogy ilyenfajta szakmai és együttgondolkodási igény is megfogalmazódik, bár megjelent volna korábban.
Én nem vagyok abban a helyzetben, hogy itt ígéretet tegyek, hogy a szóban forgó tanulmány finanszírozását vállalni tudjuk, de lehetőséget látok arra, hogy ha ez megalapozott, tudni lehet, hogy mire használják fel a pénzt, Illetve ml lesz ennek az ered
ménye, a pénz rendelkezésre bocsátása nem ütközik akadályba.
Nap mint nap látom a külföldi támogatások koor
dinációját. Most foglalkozunk azzal, hogy összeállít
sunk egy olyan témaválasztékot, amely a külföldi
5 1 0
T M T 3 8 . é v f . 1991.1 2. sz.
segélyfelajánlások kapcsán tárgyalási alap lehet. J ó eséllyel indul az egész könyvtárügy és a számító
gépes információ ügye akkor, ha ezt jól körülhatárolt, értékelhető, áttekinthető formában oda tudjuk tárni az esetleges donátor elé.
Fontos dolognak tartom a lobbyzást, a nyilvá
nosság, a közvélemény meggyőzését. Manapság tudomásul kell venni, hogy egy demokratikus, parla
mentáris rendszerben arra van pénz, amit az illetékes képviselők hajlandóak lesznek megszavazni.
Ehhez részint a képviselőket, részint a közvé
leményt kell meggyőzni. J ó l kell eladnunk ezt az ügyet, hogy a pénzügyi háttér megteremthető legyen.
Ú g y gondolom, hogy a kormányzat, a könyvtárak, a könyvtárosok egyesületének együttműködése reális
nak tekinthető. Minőséget kell produkálni, mert ma egyre nehezebb lesz látszattevékenységekre és megalapozatlan programokra pénzt szerezni.
Ennek fordítottja viszont: ha valami megalapozott, áttekinthető, minőségi terveket tartalmaz, akkor arra meglesz a p é n z ü g y i fedezet is, azok között a feltételek között, amelyek az ország anyagi teljesítőképessége mellett biztosíthatók.
A kezdeményezőkészség, az ötletesség, a felelős
ség és az együttműködés azok az Ismérvek, amelyek mintegy garanciát tudnak nyújtani arra, hogy terveik realitássá válhassanak.
Aladics Sándor,
az O r s z á g o s Műszaki Fejlesztési Bizottság főosztályvezetője
Az OMFB-ben feladattómák vannak, témafinanszí
rozás folyik egy nyilvános célpályázat keretében.
1992-ben talán elindulhat egy olyan célpályázati rendszer, amelyben a kormányzat és a szakmai közösségek együttműködésével létrejött nemzeti prioritások, vagy nemzeti prioritásnak tekinthető i n novációs kezdeményezések finanszírozására nyílik lehetőség. Zárt vagy kevésbé nyitott pályázatok is meghirdethetők, ha ezt a parlament és a kormányzat jóváhagyja.
Jelzésértékű volt, amit ebben a témában mondtam, ám ha önök összefognak, s szakmailag kooperálva megtalálják a közös cselekvési ügyeket, akár az IIF projekt következő 3 éves elemeinek az ügyeit, ez a program segítséget tud nyújtani a maga szerény esz
közeivel. Csurgay főtitkárhelyettes úr elmondta, hogy 3 évre elosztva mintegy 6 0 0 millió forint és 6 millió dollár, 2 millió ECU áll rendelkezésre. De ezt koránt
sem csak könyvtárfejlesztésre, a magyar informatikai ügyek támogatására, az itt megjelenő fejlesztésekre szánják. Belőle bizonyosan csak egy töredék Juthat az egyetemi könyvtárakra.
Ha a Magyar Távközlési Vállalat két éven belül tényleg beköti a háromezer tervezett csomagkapcsolt központot, akkor nem látom akadályát annak, hogy az ö s s z e s könyvtár bekapcsolható legyen, és ez finan
szírozható is lesz.
A magyar könyvtárügy alapellátását nemcsak elkülönített állami pénzalapokból, intézményi forrá
sokból, önkormányzati forrásokból, hanem az állami költségvetés dedikált részéből Is finanszírozni kel
lene. Ha az államháztartási törvényhez kötődően ezt az ügyet állami feladatnak nyilvánítja a Parlament, akkor valószínűleg sokkal jobb környezettel, sokkal nagyobb pénzekkel fognak rendelkezni, mint az itteni nyitó előadásban emiitett 1 , 3 - 1.5 milliárd forint.
Tolnai György,
az O r s z á g o s Munkaügyi Központ osztályvezetője, a Könyvtárak Számítógépesítési T a n á c s a d ó
Bizottságának elnöke
Ez a bizottság egy olyan időszakban született, amelyben több oldalról lépett fel az igény iránta. El
hangzott egy olyan gondolat Zsidai főigazgató úrtól, hogy "nincs kitűzve az a cél, amerre haladnunk k e l lene". Azt Is hallottuk, hogy "kalandorok lepték el a szakmát". Ha előrenézünk, hogy merre kell menni, és mi mibe fog kerülni, a költségeket nem látjuk előre.
Nem csak az Infláció miatt. A távközlési díjak, a h a r d verárak mozgása még megbecsülhető, de sok olyan terület van, amelyre nehéz még becslést is mondani (az üzemeltetés, a bevezetés, az oktatás stb.).
Ez a bizottság, amely két hónapja jött létre, két nagy területet tekint feladatának:
1. A mindennapi életünkhöz kapcsolódó feladatkört.
Az ország tele van kísérletező kedvvel, mindenki
sok próbálkozást ismer. T ö r e k s z ü n k arra, hogy megvizsgáljuk azt a néhány alkalmazást, amellyel eligazítást nyújthatunk annak, aki ezt Igényli.
Olyanformán kell ezt érteni, hogy bizonyos szoft
vertanácsadásra készítjük fel a bizottságot. Sze
r e n c s é s véletlen, hogy több felmérés született arra vonatkozóan, hogy milyen a használt géppark.
Mindenképpen úgy gondolom, hogy néhány helyre feltétlenül el kell menni megnézni egy-egy feldol
gozást, alkalmazást.
Kaptunk Itt más ötleteket Is tennivalóinkat illetően.
Ezek szerint nemcsak a hardver-szoftver kérdést, a feldolgozott adatállományokat kell vizsgálni, hanem a közeli fejlesztési terveket is. ott, ahol már folyik a munka, s feltárni azokat a kapcsolódási
511
Hozzászólások, a szekcióülések összefoglalói lehetőségekel, amelyek mások számára rendel
kezésre állnak egy-egy alkalmazás átvétele céljá
ból.
A feladat korántsem csak önöket érinti, hisz minden egyetemi könyvtár elindult a gépesítés felé, és járja a maga útját. Nem mondható el ez egy sor közművelődési könyvtárról, ahol szeretnének valamit lépni, s ki kell számukra jelölni, merre men
jenek.
2. Olyan képet kell megrajzolnunk, amely egy gépesítési program fő tényezőit adja meg. Előtérbe kell helyezni a könyvtári rendszer hierarchiájának elemeit, a központi nagykönyvtárakat, az egyete
mek, vállalatok könyvtárait egészen a felhaszná
lóig, aki jó esetben saját terminálján akar majd a szolgáltatásokba becsatlakozni.
Feltétlenül foglalkozni kell a szabványok kérdésé
vel. Nemcsak könyvtári szabványokról van szó, hanem az adatcsere-formátumról, a nemzeti MARC-formátumról is, vagy pl. adatállományok minimális adattartalmának a megfogalmazásáról.
Az O r s z á g o s S z é c h é n y i Könyvtár mély, részletes bibliográfiai leírásokat készít. Ezeket egyszer mások is át fogják venni, akik - mondjuk - szűkebb karakterkészlettel, egészen más mezo- struktúrával dolgoznak. Itt az ideje, hogy a helyze
tet ebből a nézőpontból is felmérjük, és ered
ményeinket közreadjuk.
Sóron László,
a Művelődési és Közoktatási Minisztérium könyvtári osztályának vezetője
Örömömre szolgált, hogy a kormányzati felelősség árnyaltan fogalmazódott meg, és nem ragadt meg annál a korábban gyakori megközelítésnél, hogy egyrészt "...a kormány adjon pénzt, másrészt a kormány mondja meg...". Nekünk az itt elmondottakon túl is van kormányzati felelősségünk, mégpedig meg
teremteni az előfeltételeket. A minisztériumra háruló legfontosabb feladat az, hogy a könyvtári
tájékoztatási rendszer kényszerű, elkerülhetetlen átalakítását vállalja. Olyan átrendezését, amely a szakma valós érdekeinek megfelel. Kinos és keserves eljárások sorozatára kell addig számítani, amíg nem tisztázza a minisztérium, hogy a kormány
nak milyen felelőssége van a könyvtári-tájékoztatási rendszerben, mi az, amiért a kormánynak felelősséget kell vállalnia. Ebben az évben a minisztériumnak min
denképpen meg kell határoznia ezeket a feladatokat.
Az új, kialakuló könyvtári-tájékoztatási rendszerben a felsőoktatási könyvtárak jelentős szerepet fognak kapni. Ez azt is jelenti, hogy az e körön kívül maradó könyvtárak vonatkozásában a kormányzati felelős
ség sokkal kisebb lesz, s azok az intézmények jobban ki lesznek szolgáltatva a fenntartói környezet változásainak.
Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a kormány
zat lemondhat az intézményrendszer fontos tagjairól.
Viszont le kell mondania azokról az intézményekről,
A számítástechnikai részkérdések közül egyetlen
egyet emelek csak ki. Az a benyomásom, hogy saját területét mindenki nagyon jól ismeri, hisz is abban, amit csinál, de elég nagy a tájékozatlanság arról, hogy másutt mi zajlik. Sok esetben bizonyos türelmetlenség is megmutatkozik a másféle elkép
zelésekkel kapcsolatban. Olyan szemlélettel lenne jó felmérni a jelenlegi helyzetet, amely elte
kint az egyes csoportokat sok esetben szembeál
lító érdekektől. Terepet kellene kínálni azoknak is, akik korlátozott erőforrásokkal rendelkeznek.
Egyetértek azzal a megfogalmazással, hogy a hálózati funkcióban elérhető könyvtári megoldá
sokra nagyon széles körű tevékenység folyik, de ez szükségszerű, mivel a könyvtári szolgáltatások
ra mindenki igényt tart.
A finanszírozás kérdéséről lényegesen többet kel
lene beszélnünk. Azok a határvonalak jól megfo
galmazódtak, amelyeken belül a kormányzattól, az államtól várhatók el bizonyos fejlesztések.
Másrészt - helyesen - az önkormányzati jogok is hangot kaptak. Ezek - az eltartás tényóböl követ
kezően - bizonyos könyvtárak számára szinte kijelölik, hogy merre menjenek.
Szeretnénk felmérni a gépesítéshez szükséges beruházási, bevezetési és az üzemeltetési költsé
geket, egymástól elkülönítve. A telefonkapcsoló
dási költségekről nagyon ritkán hall az ember.
amelyek egy korábbi szemlélet szerint jöttek létre, és egy korszerűbb rendszer hatékony elemeiként nem maradhatnak meg.
Szeretnék beszélni a felsőoktatás információs inf
rastruktúrájáról. A minisztériumnak e vonatkozásban még nem kristályosodott ki egészen az álláspontja.
Az MKM vezetésétől szeptember végéig kaptunk lehetőséget arra, hogy tovább dolgozzunk azon az anyagon, amely a fejlesztési tennivalókat meghatá
rozza.
Kölcsönösen elfogadtuk - s ez jelentős eredmény - , hogy a felsőoktatáson belül két egymástól elvá
laszthatatlan információs rendszer működjék:
• az egyik közvetlenül az oktatási szisztémába épül be,
• mellette pedig elválaszthatatlanul ott működik a könyvtár mint ennek az infrastruktúrának a másik alrendszere.
Fontos, hogy ezt az alapelvet a minisztérium i l letékes főosztályai között tisztáztuk.
Szeretnék még arról is beszélni, hogy az év első felében a British Councll finanszírozott egy v i z s g á l a tot, amely külföldi szakértők közreműködésével átvilágította a magyar könyvtárakat. Nem kaptunk igazán jó minősítést. Nem azért tartották korszerűt
lennek a magyar könyvtárakat, mert nem voltak eléggé gépesítve, hanem a szemléletük miatt. A fő
5 1 2
TMT 36.évf. 1991.12.sz.
kifogás az volt, hogy a magyar könyvtári rendszer nem felhasználóbarát, nem a felhasználó áll a köz
pontban. A gépesítés is a felhasználóért van. Ha nem tudunk olyan automatizálást megvalósítani, ahol a gépesítés is a felhasználóért van, akkor joggal érde
meljük meg a kritikát.
Ennek a vizsgálatnak volt egy kedvező mozzanata 3, mépedig az, hogy a vizsgálat alatt, majd lezáró sze
mináriumán a Világbank európai ügyekkel foglalkozó igazgatója is jelen volt, és bejelentette, hogy haj
landók lennének igen kedvezményes hitelt adni Magyarországnak a felsőoktatási könyvtárak problé
máinak megoldására. 5 0 - 100 millió dollárt ígért.
Egy hónap múlva az ajánlatot 1 5 0 - 200 millió dollár-
Zalainé Kovács Éva,
a Kertészeti Egyetem könyvtárának igazgatója, a Könyvtári és Informatikai Kamara elnöke
Az eddig elhangzott előadásokhoz biztosan lehetne még sok kisebb-nagyobb eredményt hozzá
fűzni, de azt gondolom, itt és most nem elsősorban az eredmények felsorolása a cél. Annál is inkább, mert szakma, a legfőbb hiányosságokról pedig az előadá
sokban már szó esett, sokban már s z ó esett.
Bevallom őszintén, amikor a konferenciáról először szó esett, kissé szkeptikus voltam s z ü k s é gességét illetően. Aztán arra gondoltam, talán most már olyan Időket élünk, amikor egy ilyen fórumon e l hangzónak alapján a kormányzat is megérti, hogy egy országos könyvtári információs rendszer létre
hozása nem elsősorban és csak a szakma érdeke, hanem a kormányzat felelőssége is. Ezt érzem a leg
fontosabbnak, hogy ne csak egymásnak bizony
gassuk az országos adatbázisok, az integrált online rendszer létrehozásának szükségességét, hanem hogy megtaláljuk azt a felelős vezetőt, vezetőket, akik megértik ennek fontosságát ós az ehhez s z ü k s é g e s pénzeszközök felett is rendelkeznek. Remélem, itt ülnek körünkben. A kormányzati felelősség h a n g s ú lyozása mellett a szakmának, és Itt és most ennek a konferenciának feladata az elvek lefektetése. Ehhez és az ezen való együttgondolkodáshoz vetnék fel néhány gondolatot.
Egyetértve az országos rendszer feladattervének kidolgozásával, meg kellene kezdeni az egyetemi könyvtárak ehhez való felzárkóztatását. Bizony nem egyenletes az egyetemi könyvtárak színvonala sem a hardver, sem a szoftver tekintetében. A kompatibilitás érdekében s z ü k s é g e s lenne az együttműködés, a közös pályázat. A kis lépések elve és az egyetemek várható fejlesztése alapján meg kellene vizsgálni az egyetemi könyvtárak hálózata kialakításának lehetőségét, figyelembe véve a már meglévő rendsze
reket. Mind az országos, mind az esetleges egyetemi hálózat kialakításában Is felmerült a szoftver kérdése. Várjunk-e arra. hogy a magyar könyvtárosok és számítástechnikusok közös nevezőre jutva kldol-
ra emelte fel, úgy, hogy a felsőoktatási könyvtárak mellett a tankönyvkiadás problémáit Is rendezni lehetne ebből.
Már elkészítettünk egy kormányanyagot arra vonatkozóan, hogy milyen fejlesztési feladatokat tudnánk megoldani egy esetleges világbanki hitelből.
Biztató, hogy a Világbank bizalma igen nagy, és a kormány nem zárkózott el attól, hogy az előkészítő munkálatokat megkezdjük.
A minisztériumnak a jövőben Is az a feladata, hogy a feltételeket teremtsen meg a gépesítéshez, és szakértői bizottságokra bízza ezek előkészítését.
Döntéseket viszont csak akkor hozzon, amikor feltét
lenül államigazgatási és kormányzati szintű döntésre van szükség.
gozzák azt a rendszert, amit az elmúlt évtizedben nem dolgoztak kl, vagy válasszunk más, jól működő külföldi szoftvert? Én az utóbbira szavaznék.
Zsidai főigazgató úr említette, hogy Ausztriában kormányzati döntéssel kényszerítették az egyetemi könyvtárakat az elektronizáció útjára. Egy Ilyen, mind a szoftver, mind a hardver finanszírozását jelentő kényszerítésnek a magam részéről akár holnap Is szívesen állnék elébe. A pénzügyi támogatáson kívül fontosnak tartom az ösztönzést Is. Tudniillik azt, hogy a könyvtárakat magukat Is ösztönözni kellene, é r d e keltté kellene tenni egy országos rendszerben való részvételben, pl. a részvétel arányában nyújtott k e d vezményekkel, igy kialakulhatna egy olyan helyzet, amelyben mindenki tudná, mit miért ad, Illetve kap.
Az alapvető cél az integrált online rendszer létre
hozása a s z ü k s é g e s Információ minél gyorsabb meg
szerzése érdekében. Ennek a fórumnak azt kellene meghatároznia, hogy ennek elérésében kinek ml a feladata. Mi a feladata a kormányzatnak, a pénzügyi támogatásnak vagy Irányításnak, ml a feladata az egyetemi könyvtárigazgatóknak, ml az OSZK-nak, a szakmai Önkormányzatnak, az egyesületnek, a kama
rának stb.
Mivel lehet ösztönözni a könyvtárakat a r é s z v é telre? Mert kényszeríteni, ahogy Zsidai főigazgató úr mondta, nem lehet. Én az egyetemi könyvtárak vonat
kozásában fontosnak tartom, hogy minden egyes egyetemi hallgató azonos feltételekkel Induljon, és azonos információszerzési lehetőségei legyenek, füg
getlenül attól, hogy melyik egyetemre Iratkozik be.
Egy országos integrált rendszer létrehozása kapcsán még beszélnünk kellene az e g y s é g e s tezau
rusz megvalósításáról, a rendszer használatára való alkalmazói és használói felkészítésről, az Információ értékének meghatározásáról. É n ebben látnám a szakma feladatát, Illetve az ösztönzők esetleges ar
zenálját Is. Mivel az egyetemi könyvtárak Intézményi könyvtárak, nagyon fontosnak tartom a fenntartók megnyerését, mielőtt még más az ellenkezőjét tenné.
5 1 3
Hozzászólások, a szekcióülések összefoglalói Ezért javaslom, hogy az itt született állásfoglalásokat
a rektori konferenciával Is Ismertessük meg.
Szándékosan nem szóltam a már meglevő adatbá
zisokról, illetve egy Integrált online rendszer feltéte
leinek megteremtésével kapcsolatos eddigi, közös egyesületi és kamarai munkálatokról, mert ezek kép
viselői, szakértői Itt ülnek körünkben, és gondolom,
nálam hitelesebben megismertetnek minket az eddig elért eredményekkel.
Az itt elmondottakat gondolatébresztőnek s z á n tam a holnapi szekcióülésre is, ahol úgy gondolom, ezeket a kérdésköröket a jelenlegi, nem é p p e n kiegyensúlyozott országos könyvtári helyzetet tudomásul véve kellene megvizsgálni.
Horváth Tibor,
az O r s z á g o s Pedagógiai Könyvtár és Múzeum főigazgató-helyettese, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke
Itt nemcsak egyetemi könyvtárak kaptak szót, hanem - mint meghívottak - az országos szak
könyvtárak is. Ez azért fontos, mert ezáltal a szakma legérdekeltebb része közösen tájékozódhat valami
lyen új konstrukcióról, s erre ösztönzi a kormányzatot, a minisztériumot is. Ebben az új konstellációban fontos, ha ugyan nem meghatározó szerep jut a fel
sőoktatási könyvtáraknak.
Ami a 6 0 - a s évek óta eddig a szakkönyvtárügyben, illetve a szakirodalmi tájékoztatásban történt, vala
hogy mindig eltért az elérni kívánt céloktól, ui. a fel
sőoktatás már akkor is létező könyvtárai helyett ilyen
olyan "tárcaszintű" képződményekre bíztuk a vezető szerepeket. Ezek rengeteg pénzt - százmilliókat - költöttek el, s jószerivel mára a nevükre sem emlé
kezünk, olyannyira könnyűnek találtattak szakmánk életében.
A kérészéletű képződményekkel szemben az egye
temek nagyon régóta léteznek, és mindig Is fognak létezni. Ezek felettébb stabil intézmények, így k é z e n fekvő, hogy a szakirodalmi tájékoztatást mindenek
előtt rájuk építsük. Ez egyben minden egyetem figyel
mét felhívja arra, hogy egy egyetemi könyvtár nem
csak egyetemi könyvtár, hanem egy ellátási rendszer
nek a része, amely az országos szakkönyvtárakkal együtt szakterületi metszetét adja a szakirodalmi ellátásnak.
Két dologról akarok Itt beszélni. Először is azokról a körülményekről, amelyek közepette ez a konferen
cia létrejött. Másodjára ennek a konferenciának a célját szeretném teendőkké konkretizálni.
A körülmények között említem azt, hogy szakmánk elég sokat "sírdogált", hogy nincs pénz. Az elmúlt hónapokban aztán számos pofon érte, mégpedig jogosan, ugyanis volt pénz, amit csak azért nem lehe
tett nekünk adni, mert fejlesztési tervezeteink nem voltak elég érettek. Két nappal ezelőtt Kálmán Attila államtitkár ismét közölte velem: ha ml le tudunk tenni egy megalapozott tervezetet, akkor nem lesz akadálya annak, hogy bizonyos financiális csatornák megnyíl
janak számunkra.
Ez a konferencia egy Ilyen terv kidolgozásának első stációja lehet. Ez természetesen keményen f e l
veti a könyvtárigazgatók felelősségét, s elodázhatat
lanná teszi a könyvtári menedzsment szigorú bírála
tát.
Még a körülmények között említeném, hogy a mi
nisztériumban időközben megszületett a felsőoktatás elektronízáclós terve, s ennek negyedik olvasata a felsőoktatás és a közgyűjtemények elektronízáclós tervezetévé bővült. Először történt meg, hogy á m i nisztérium egyik szervezeti egysége tudomásul veszi a másik szervezeti egységet is, hogy netán lehetne egy közös fejlesztési tervet is nyélbe ütni. E tekintet
ben tehát nagyon kedvezővé vált a minisztériumi f e l állás.
Ami a teendőket illeti. Az a bizottság, amelyről Zsidai József mint a tervezet kidolgozójáról beszélt, máris felállt, és működik. Itt ül elnöke, Tolnai György.
Hozott is magával egy akciótervvázlatot, a nemzeti terv programjának a vázlatát, amelynek elkészítésére jogosultságot kapott a Művelődési és Közoktatási M i nisztériumtól. Mi több: rendelkezik annyi pénzzel, hogy munkáját az Idén el tudta Indítani. T o v á b b i pénzei még hiányoznak.
Tolnai G y ö r g y felkérő levelet intézett Zsidai J ó zsefhez, hogy gyümölcsöztesse szervezőképességét, tapasztalatait e bizottság munkájában.
T ö b b e n felvetették a kormányzat felelőaségét.
Mivel a könyvtárügynek nagyon sok arca van, az á l lamigazgatás mindig és éppen neki konvenláló a r c u lat alapján sorolta be és rangsorolta. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Pécsett született javaslata:
fel kellene támasztani a múlt században volt O r s z á gos Könyvtári Felügyeletet, ennek tagjait - kellő fel
hatalmazással - a Művelődési és Közoktatási M i nisztérium, az Akadémia, az OMFB, az egyetemet fenntartó tárcák delegálnák. Így az ügy kl tudna törni abból az egyoldalú besorolásból, amelyben leledzik.
Ez nem azt Jelenti, hogy kivennénk a szakmai felügyeletet a Művelődési és Közoktatási Minisztéri
um hatásköréből; annak könyvtári osztálya tekinté
lyét nem csorbítaná, inkább erősítené az ilyen célok
kal és felhatalmazásokkal létrejött felügyelet.
514
TMTS8. Avf.1M1.1S. U,
Összefoglaló A számítástechnika alkalmazása az egyetemi
könyvtárakban szekció munkájáról (Vezette: Virágos Márta)
A s z e k c i ó igen tartalmas műnkét végzett. Minden tudományterület képviselői jelen voltak, minden szak
területről elhangzott néhány értékelés. A tudomány
egyetemek részéről mindössze egy. Az E L T E - r ő l nem Jelent meg senki, az ottani munkákról nem kaptunk semmitéle képet.
A vita az alábbi két téma körül kristályosodott k i : 1. Elképzelhető-e egy nagy, e g y s é g e s rendszer, vagy
inkább maradjunk meg egy alulról jövő építkezés
nél, a közepes erőforrásokra telepített, régiókra alapozott, egy-egy réglón belül azonban e g y s é g e s rendszerek kiépítésénél, amelyek a kompatibilitás elvének megtelelve átjárhatók lennének a többi rendszerekkel, igy abból a szempontból megma
radhat az Intézmények szabadsága, hogy a mér meglévő adatbázis-kezelőket, szoftvereket tovább
ra is felhasználhatják, miközben az új szoftvereket személyes konzultációkkal, tapasztalatcserékkel választanák ki.
2. T ö b b e n felvetették, hogy a Tolnai-féle bizottság mennyire tudja majd képviselni az egyetemi k ö n y v tárak érdekeit. Azt sem tudtuk, hogy kik a bizottság tagjai, de erről utólag kaptunk tájékoztatást.
Kiderült, hogy egyetemi könyvtári képviselő nincs is benne.
A szekció legfontosabb megállapítása: meg k e l lene határozni az egyetemi könyvtárak azon felada
tait, amelyeket egyrészt a felhasználó állít velük szemben, másrészt amelyeket saját intézményük vár el tőlük. Nyilvánvaló, hogy az országos érdekeket képviselni kell, de az egyetemi könyvtárakat nem szabad kiragadni saját Intézményükből. L e g e l é b b az Intézményi érdekeket kell figyelembe venni, utána megállapítani a regionális, majd az o r s z á g o s feladatokat.
Nem sok s z ó esett arról, hogy az egyetemi könyvtár az egyetem része. Az egyetemeknek már van saját egyesületük, a HUNINET, amelyet a rektori tanács hívott életre. Ez az egyesület azért alakult meg, hogy a magyar felsőoktatásnak e g y s é g e s számí
tástechnikai koncepciót adjon. Elsőrendű feladata most, hogy létrehozza a magyar felsőoktatási Intéz
mények információs Infrastrukturális hálózatát. T ö b b megoldás van: vagy az IIF-hálózatot kell felhasználni erre, vagy egy akadémiai típusú hálózatot kell valami
lyen formában létrehozni. A konferencia ajánlásainak egy példányát feltétlenül el kellene Juttatni a HUNINET elnökének, aki a kormányzatnál az ö s s z e s magyarországi felsőoktatási intézményt képviseli.
összefoglaló Az Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (IIF) és az egyetemi könyvtárak szekció munkájáról (Vezette: Mader Béla)
A legszorgalmasabban tanácskozó- szekció munkája tanúsítja: az egyetemi könyvtárak felis
merték, hogy bizonyos fejlesztési stratégiákat közösen, egymást támogatva kell kialakítaniuk.
Az e g é s z s z e k c i ó e g y s é g e s volt abban, hogy épít
kezni alulról kell, minden eddigi eredményt felhasz
nálva. E pozícióból kell keresni a Jövőbeni fejlődés útjait. Miközben 70 könyvtár kooperációjára lehet számítani, valószínű, hogy a pénztől függően csoport- prioritások alakulhatnak ki ebben a m e z ő n y b e n .
Minden könyvtárnak a saját házatáján kell elő
relépnie. Első lépésként a meglevő alapon a helyi megoldásoknak kell kialakulniuk. Az ehhez s z ü k s é g e s szoftverek és hardverek (néhány esetben csak kiegészítések) világbanki hitelekből, pályázatokból beszerezhetők. Ha megvannak a saját helyi rend
szerek első elemel, akkor máris kapcsolatban vagyunk egymással egy hálózatban. Ezt a kapcsolatot kell később magasabb szintre emelni.
Egyetlen olyan magyar könyvtár van, a Budapesti Műszaki Egyetemé, ahol valóban működik az integrált rendszer. Azt kell elérni, hogy az Ilyen rendszerek minden nagyobb könyvtárban meghonosodjanak.
Második lépésben az ekként kialakuló hálózat azt adja, aminek Jelen pillanatban Németországban, Angliában és bizonyos amerikai hálózatokban vagyunk tanúi. A legtöbb területen nincs 20 éves e l maradásunk; van megfelelő szellemi felkészülés, megvan a hardverfeltétel la, ha bizonyos alapvető dolgok teljesülnek (pl. a világbanki pályázatokból finanszírozni lehet az integrált rendszerek moduljai
nak a megvásárlását, s ennek alapján megvalósítani a teljes hálózati kapcsolódást).
Olyan felelős testületekre van szükség, amelyek alkalomadtán elképzeléseinket világosan tükröző s egyben reális terveket tudnak benyújtani. Van annak bizonyos realitása, hogy a világbanki hitelek terhére jó néhány könyvtári bizottság Integrált rend
szermodulokat tud majd beszerezni.
5 1 5
