Kik éltek 896 előtt a Kárpát-medencében?

zett, egy daraoig szóim sem tu­

dott, de aztán m egvallotta, hogy a borítékban e nnek éppen a felét találta. A z ezredes úr egyáltalán nem jö tt zavarba: úgy látszik, a m ásik felét a feleségem m egtar­

totta m agának, m ajd pótolom , m ondotta, de azóta sem látták egym ást.

S zabó M ik ló sék ötszobás, szépen beren d ezett családi h áz­

ban laknak. A feleséget is otthon találtuk, eg y ü tt idéztük fel a rég ­ m últ esem ényeit.

— A nyósom sokat m esélt a családjukról. A h o l annyi gyerek

van, ott m indig tö rtén ik valam i.

Együtt

unokával

A z unokákról, dédunokákról ' k é r­

dezősködöm . Ú jabb szám olás, sorba kell venni a testvérek családját, m íg k i­

derül, hogy n e g y ­ v enkét unokának és féltucatnyi d é d ­ unokának ö rv en d ­ hetnének a n ag y ­ szülők, ha m ég é l­

nének.

Lajos bácsit hat éve a nicki pap te­

sem akart. A h averokkal ö ssze­

b eszéltünk és felu taztu n k P est­

re. A nyám titokban eladott egy zsák kukoricát, azon vettem m eg a vonatjegyet.

K őm űves szak m át tanult, P esten dolgozott. A hatvanas év e k elején jö tt az üzenet S op­

ron b ó l, Jóskától: gyere haza, ha tudsz, segíts az építkezésnél.

P ersze, hogy eljött. R akta a fala­

kat, s közben el-e ljá rt focizni a S oproni T extilesb e, ahol csa k ­ h am a r felfedezték futballtehet- ségét. R ábeszélték, m aradjon S opronban, m unkát o tt is talál, s

Kik éltek 896 előtt a Kárpát-medencében?

• Kristó Gyula/MTI-Press

A legutóbbi időkig általán o ­ san elfo g ad o tt n ézetnek szám í­

tott, hogy a K árpát-m edencében csak g y ér szám ú népesség élt, azaz hogy a m agyarság egy csaknem üres, lakatlan térséget vett birtokába. E z t a fajta gyanút táplálta, hogy írott források alig- alig szólnak a térség 9. századi történetéről, ab b ó l a kev ésb ő l is, am i fentm aradt, néh án y nem áll­

ta ki a k ritik a p róbáját. N agyon sokáig m egtév esztette a k u ta tó ­ kat például az o ro sz ő skrónika azon m egjegyzése, hogy az av a­

ro k egy szálig k ipusztultak, h i­

szen orosz közm o n d ás szólt ar­

ról: „elv esztek , m in t az avarok, akiknek sem n em zetségük, sem ivadékuk n in c sen ” . E g észen , a

‘k ö zelm últig a régészeti leleteket is e tévhit alap ján keltezték, így például az av a r síro k at lezárták az avar b iro d alo m 8— 9. század fo rdulóján tö rtén t m egsem m isí­

tésekor, s alig-alig m erték felté­

telezni, hogy az avarok m e g él­

té k a m agyar h onfoglalást.

Miért sem m isült meg az avar nyelv?

A z utóbbi n éh á n y év, illetve egy-két évtized az ed d ig i kép át­

értelm ezését hozta. E b b en az írott források m e lle tt a régészet és a nyelvészet e g y a rán t fontos szerepet játszo tt. K id erü lt p él­

dául, hogy az av a ro k to v á b b élé­

sére a 9. század m á so d ik felétől a 10. század k ö ze p éig terjedő időre nézve jó a d a ta in k vannak.

871 tájáról m e g b ízh a tó forrás szól olyan d u n án tú li avarokról, akik áttértek a k eresztén y hitre, és a keleti fran k k irályoknak adót fizettek. É p p en a h o n fo g la­

lás korából egy m á sik forrás az avarok p usztáit e m líte tte , felte­

hetően a F első -T isza-v id ék re gondolva. V an h ír arról is, hogy avarok az A d riai-ten g er m elléki H orvátországban m ég a 10. sz á­

zad közepén is léteztek, m e g ­

őrizték avar népi sa játo sság ai­

kat. A régészet az utóbbi időben m ind gyakrabban tételezi fel, hogy az avarok tárgyi h ag y a té­

kának nyom ai a 8. század végét k övetően is fellelhetők a K ár­

pát-m edence k ülönböző részein (a D unántúlon, É szak-B ácská- ban, a T iszántúlon).

A z avarok a legnagyobb v a­

lószínűség szerint v alam ilyen tprök nyelvet beszéltek. E zzel szem ben a K árpát-m edence leg­

korábbi helynévanyagában m eglepően kevés a törö k b ő l m egfejthető elem . E zt csak ak­

ként lehet m agyarázni, hogy az avarok a 8. század végétől a m a­

g y arh o n fo g lalásig eltelt h áro m ­ négy em beröltő alatt elv esz tet­

ték nyelvüket. Ez a körülm ény adhatja m agyarázatát, hogy az orosz ő skrónika az avar nép k i­

p u sztulásáról szólt. P edig nem az avar nép, hanem „csak” az avar nyelv sem m isült m eg. K ét­

ség sem fér hozzá, az avarok nyelvüket szlávra cserélték fel.

Mire utalnak a szláv jövevényszavak?

R égóta tudjuk, hogy szlávok éltek a Felvidék nyugati részén, ahol a m agyar honfoglalásig lé­

tezett az itteni szlávok, a m orvák fejedelem sége. B izonyos, hogy s z lá v o k — h asonlóan az av a ro k ­ hoz — a K árpát-m edence legkü­

lönbözőbb pontjain éltek a 9.

században. E gyre m arkánsab­

ban rajzolódik ki egy, a F első- T isza-vidéken élt szláv n ép e s­

ség régészeti em lékanyaga, de szláv tem etőkkel m áshol is ta ­ lálk o zu n k a térségben; sokszor azonban m ár nem lehet határo ­ zottan elkülöníteni őket az a v a­

ro k sírm ezőitől. íg y például b i­

zonytalan, hogy a K is-B alaton körüli, 10. századi tem etőkbe szláv o k avagy avarok te m etk ez­

tek-e. A töm eges szláv je len léte t a m agyar honfoglalás körüli idők b en az bizonyítja a leg­

egyértelm űbben, hogy a K árp át­

m edence ősi, indoeurópai ere­

detű folyónevei közül ú gyszól­

ván valam ennyi (például D una, T isza, D ráva, S záva, M aros, S zam os, K őrös, T em es, Olt, V ág stb.) szláv k ö zv etítéssel k e­

rült a m agyarba, vagyis a m a­

g y aro k e n ev e k et a szlávoktól v ették át. E szláv o k tó l ered a m ag y ar nyelv igen nagy szám ú szláv jö v e v én y sz ó k in cse is.

Három uralm i központ lehetett

A szlávok és az avarok m el­

le tt m ég háro m -n ég y népesség b izonyosan é lt 895 előtt a té r­

ségben. 860-ból írott forrásunk v an arra, h o g y az A lp o k alján (a m ai B urgenland területén) van- g aro k (eredetileg török nyelvű onogurok) laktak. M ivel a D u­

nán tú l egészen a m agyar h o n ­ foglalásig frank u ralo m alatt ál­

lott, ö nm agában is feltehető, de írott és nyelvi ad ato k révén is b i­

zonyítható, hogy g erm án ny el­

W s ^M

^{^} (((■ J í .

aaim uKat tariuiuiK. u z az.uu ia- Ián m á r nem is vett részt m in ­ denki.

— G ondoltak-e arra, h ogy egyszer j ó lenne újra eg yü tt le n ­ ni?

— A rra talán m á r so h a nem kerül sor. K arácsonykor, m eg h ú sv étk o r egy -eg y üdvö zlő la ­ pot k ü ld ü n k egym ásnak.

H orthy M iklós kere sztfia b e ­ csukja a családi fotóalbum ot.

— K ár, hogy nem ta lálk o z­

tunk előbb. Az édesan y ám tudta volna igazán elb eszéln i e z t a tö r­

ténetet.

vet b eszé lő b ajo ro k (ném etek), esetleg g epidák éltek itt. A K ár­

pát-m edence m ásik feléből, E r­

délyből (m eg talán az A lfö ld b i­

zonyos részéből) b o lg á r-tö rö ­ kök léte m utatható ki. N éhány évvel a honfoglalás előtt, 892- ben írott forrás szól az E rd ély fe­

letti b o lg á r uralom ról. E b o lg á r­

törökök azonban szintén e z e k ­ ben az év tizedekben, v ag y is a 9— 10. század fo rd u ló ja körüli időben elszlávosodtak. N em k i­

zárt, hogy az A lföld legdélibb részén, az A l-D u n a m en tén m o rv aszláv o k laktak, s itt m o r­

va u ralom érvényesült.

A rra a kérdésre, ho g y k ik é l­

tek a m ag y ar h onfoglalás elő tt a K árpát-m edencében, m a m ár azt a v álasz t adhatjuk: a té rsé g ­ ben h árom u ralm i k ö zp o n t (a frank, a m o rv a és a bo lg ár) alá rendelve, illetve azoktól fü g g et­

lenül n agy szám ban éltek sz lá ­ vok, to v á b b á a nyelvi érte lem ­ ben vett elszlávdsodás útján e lő ­ reh alad t avarok, v an g aro k és bolgárok, valam in t n y elv ü k et m egtartó ném etek. B izonyosra vehető, hogy nem találtak a be-

■jövő m agyarok a térség b en m a ­ gyarokat, továbbá rom ánokat.