• Nem Talált Eredményt

A mezőgazdasági szociálpolitika három éve 1945–1947

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A mezőgazdasági szociálpolitika három éve 1945–1947"

Copied!
9
0
0

Teljes szövegt

(1)

A mezőgazdasági szociálpolitika három éve 1945—1947.

Trois années de la politígue sociale on matiére d'agriculture (1945—1947).

Résumá En envisagea/nt l'aspect de l'agri-

culture hongroisesous Fil/nme de la politigue sociale, on apercevoit one les événements des

trois dernieres années l'ont radicalement

transformé. A l'appréciation de ces événe- ments, les points de vue de la politigue du travail se rc'velent comme particulicrement

instructifs. '

La ráforme agraire de 1945 avail classe dans le groupe inferieur des petits proprie- taires non seulement des agriculteurs ayant chi—ja une terre de faible étendue (leur nombre s'éleve a 250000), mais aussi des salariás (au nombre de 370000), en leur rlistribuant des terres. A ce dernier chiffre _s'ujoutent más de 80.000 membres de famille ani ont acco—mpagne' les cliefs de famille, nouveaua' beneficiaires de terres. Ainsi le marché du travail n'aurait plus compte (lue 300000 salariás agricoles au total. Mais en consideration du fait gue nombre de gen-s' s'cn retournaient a ljagriculture, guittant leurs mátiers d'autrcfois, ensuite aue ni le senvice militaire ni une activitc industrielle (lopasssant la normale n'en attirent pas des i'rlains-d'oeuvrc, pratiouement on doit evaluer o 4'00 ou 450 mille l'clement ouvrier aula actuellement liagriculture.

En 1930, on a/vait estime a 360

de journees de travail le besoí/n annuel en n'zains—d'oeuvre de l'agriculture proprement, dite. .1 u meine moment, la capacité de la po-

pulation aoricole syéwvait a !,71 millions de journccs de travail, ce aui veut dire (Iue 2], % de la main-d'oeuvre agricole restaient inutilisaoles. D'apres les re'centes c'i-aluations, cui sont cependant fonde'es sur une base legerement diffe'rente, actuellement lc be- soin annuel total en mains-d*oeuvre de l'agricullure hongroise monte a 338 millions de jonrnóes de travail, alors ljllC Za popula- tion agrícole en pourrait fournir AMI mil—

lions, [,a imain-dioeuivre non e.;r-ploitce se cliiffrc (lonc par 23.3%. Ainsi, cn (lépit de la reform—e agraire, le grave problem—e de l'emploi subsiste encore

Les considerations sociales etant passées au premier plan, cela camenait gue, sous ce iapport, les salaires ont connu une progres—

sion favo—rable dans l'agriculture. Sur une base de valeur róelle, les salaires ;actuels font 100 a 140% de ceua: d'a/vant la guerre.

Mais c'est un simptóme nullement rassurant one les revenus en argent de l'agriculture, alu fait des pertes immenses subles pendant la guerre, montrent un fl'e'chissement de ,59% par rapport a la situation de 1938.

Cela influe defavorablement sur les reve- inus en salaires aussi, car etant donnée la

millions ,

Situatio-n difficile, les cultiviateurs n'em—

bauchent des ouvriers gue dans les cas du strict nécessaire.

Des che/ngements se sont intervenus dans le domaine du droit ouvrier également, Les dispositions portant atteinte a la liberté et a l'égalite' en droit des ouvriers ont été in.

calide'es. Désormais la juridiction du tra- vail appartiendra ewclusivement aua tribu—

naua, les autorités administratives n'auront plus le droit diemercer des fonctions de inge. Le reglem/ent des conditions legales de service touchant les salarie's de l'horti- culture fnaue un chemin nouveau en ma- tiére de droit ouivrier.

Le placement agricole, e'tant autrefois la táohe des autoritás, est passe' dans l'attri—

laution de la representation des interets ouvriers de l'agriculture. Le placement, lui,

est non seulement eaclusif, mais il a un

(varactere obligatoire (l'on ne peut, en effet, embaucher un ouvrier (Iue par le ca- nal du bureau de placement, et l'ouvrier lui—meine, cherchant du travail, doit s'adres- ser au bureau de placement). La situation nouvelle n'est pas toujours au gre' des eniployeurs, cependant le réglement pro- chain du problemo du patronat et du sala- rtat y apportera un remede. '

Tous les salarics agrícoles sont deja assi—

miles a l'assurance sociale obligatoire contre la maladie, l'accident, la vieillesse, l'invraliditc', te vewvage et Porplielinage. Les primes (s'elevant a environ 10% du sa- laire) sont entierement a la charge des employeurs, et dest a l'Institut general des Assurances Sociales (]uüncom—be le soin de l'assurance. (Les dispositions legales pres- orivent guiau terme dudálni d'ewperience de sept mois, soit a la fin de bannee 1947, les modifications nécessaires en ce domain-e devront etre appligue'es.)

Il est encore a noter, et celui-ci ca/racté- rise L'etat des oho'Ses foncicrementr change, cuc les intérels des ouvri'ers agricoles sont deja représentc's par une confede'ration autonome, celle des ouvriers de la terre et des pettts proprietaires (FÉKOSZ). C'est elle oui pour—

voit au placement; revolution favonable des salaires montre également son efficacit'e';

elle a un role dans la gestion locale des as- surances sociales ; enfin, son initiative dans les ouestions du rapport de service est in- contestable. Pour one la cooperation pari-

taire des representations des inte'réts soit

assurée dans l'agriculture, il mangue encore le réglement de celle des cultivateurs. Mais cela aussi aura lieu bientót.

*

(2)

9— 10. szám

Az utolsó három év alapvető változások időszaka mezőgazdaságunk területén, Ez kellő indok, hogy a következa'lkben az alábbi szempontoknak megfelelően a történteknek átfogó képét nyujtsuk.

1. Több százezer mezőgazdasági alany (túlnyomólag földnéllcílli munkás és törpe—

birtokos) földhözjuttatás révén bekerült a _ kisbirtokosok legalsó csoportjába. Célkitűzés volt a juttatottaknak alapot adni az ön- álló gazdálkodásra és alkalmat a szociális helyzetük javítására,

2. A munkafeltételek lényegesen megja—

vultak, ami a munkavállalók életszínvona- lát hivatott emelni.

3. A munkástörvényeknek azok a ren- delkezései, amelyek a munkások jogegyenlő—

ségét sértették, hatályon kívül helyeztet- tek.

4. A munkaközvetítés, amely eddig ha—

tósági feladat volt, átment a munkás ér—

dekképviselet hatáskörébe.

5. A társadalombiztositásban a mezőgaz- dasági munkások elnyerték az ipari mun—

kásokéval azonos jogokat.

6. Végül a mezőgazdasági munkások is önálló érdekképviselethez jutottak.

Az egyes fejlemények megvilágításra szorulnak. Az új helyzettel a munkaügyi politika nézőszögéből foglalkozunk. Ugyanis a munkaügyi feladatkört, érinti közelebbről a lakosság kielégítő foglalkoztatásának a kérdése, feladatkörébe vág a termelés ké—

zimunkaszükségletének a biztosítása és _ az egyetemes érdekekkel összhangban —— a munkafeltételek korszerü irányú fejlesz- tése is.

ad 1. A két Világháború között a bőség, valamint a gazdasági válságok és a munka- nélküliség tarkította időszakban, a figye- lem mind behatóbban fordult a fogbalkoz— , tatottsag megismerése felé. Az akkori meg- figyelések szerintl a mezőgazdaság terüle- tén (ideértve a termelésnek egyéb ágait is)

az) az állandó alkalmazottak (gazdasági cselédek) a teljesítöképességük teljes idejé- ben vannak foglalkoztatva: foglalkoztatott- ságuk tehát 100%-os;

?) ) a 10—100 kat, hold nagyságú területen dolgozó, annakidején még kisbirtokosnak ne—

vezett réteg a saját, vagy bérelt birtokán az év folyamán csaknem állandóan talál mun-

1 Magyar Gazdasz'lgl—iutato évi 6. sz, külön kiadványa.

Intézet 1933.

324 194? ,

kát, sőt a dolgozó családtagjaik is otthont fejthetik ki a munkaképességüket, a nyári;

szorgos időben pedig idegen munkaerők se—

gítségét is igénybeveszik, Ennek a csoport——

nak foglalkoztatási mértékét átl—agosan 96%-ra lehetett becsülni;

c) a legfeljebb 10 kat. holdig terjedő kis——

és törpebirtokosok, valamint a napszámosok vegyes csoportjában a foglalkoztatottság' mértéke megközelítőleg 66%-ra volt tehető- A mun,?aképességük kedvezőtlen kihasználá—

sának olt-ai között olyanok is szerepeltek, mint

a sűrű agrárnépesség aránytalan nagy száma a törpebirtok területén, továbbá

az ország egyes területein (főleg a nagy határral biró és nagy lélekszámú alföldi köz—v ségekben) a települési viszonyok okozta munkapiaci túlkínálat, a távolabbi környé- ken pedig a ki nem elégíthető munkapiaci kereslet, végül

a földnélküli munkavállalók nagy száma, valamint mnnkaalkalmuk bizonytalansága és elégtelensége, ami már a mezőgazdaságban megmaradásukat veszélyeztette (Landflucht)_, Nem volt érdektelen az az eredmény sem, amely egyrészt a földmívelés (szántó, rét, le-v gelő, szőlő, kert, erdő és fogat) és az állat- tenyésztés (ló, szarvasmarha, juh, serte—sba—

romt'i) lcézimankaszükségletének, másrészt a mezőgazdasági népesség teljesítőképességének a felmérésből adódott. Az eredmények az 1930. évi állapotnak (termelési helyzetnek,.

állatállománynak, stb.) megfelelő képet tük-v rözték vissza. A termelés a mezőgazdaság:

egész területén évi 360 millió munkanapszük—

ségletet támasztott, ehhez képest azonban a falusi lakosság teljesítt'ikepessége (évi 265 munkanap feltételezésével) 471 milliómunka- napnak felelt meg. Más szóval, az akkori népesedési, birtokmegoszla'isi és gazdálkodási rendszer mellett a mezőgazdasági népesség—' munkaidejének 52,l,%-a mara-dt kihasználat—

lannl.

Figyelemreméltó volt az is, hogy miképen alakult az 1 kat. holdra eső átlagos kézi- munkaszükséf/let a 100 holdon aluli (Aisbín

tok) és a 100 holdon fel/üli, (nagybirtok) te—

rületen. Az összehasonlítási alap egyöntetű- sége érdekében figyelmenkíviil hagyva mind- kettőnél az erdő— és legelőteriiletet, a kapott jelzőszám szerint —_ ha a nagybirtok kézi- munkaszükségletét IDO-zal vesszük egyenlő——

nek — a kisbirtok kézin'iunkaszükséglete 125, Ennek az a magyarázata, hogy a kisbirtokon.

(3)

a több kézimunkát igénylő termelési ágak—

nak (kapasnövények, szőlő, kert, gyümölcsös) szerepe viszonylag nagyobb. Számottevő ké—

zimunkaszükségletet jelent az állattenyésztés és az apróallatok tartasa is. Az 1 kat. holdra eső átlagos állatlétszám pedig a kisbirtokon nagyobb volt, mint a nagybirtok területén.

Ezek a körülmények hathattak a készülő események hátterében.

;z események kifejlődését a nagybirtok- rendszer megszüntetésérűl szóló törvény ho- zatala és annak végrehajtása jelentettel

]. Az igényhevelt terület megoszlása mívelési ágankint.

Rópartitíon des superficíes ezproprídes sui—varrt les branohes de culture.

T 2 r ü ! e l _ Superfirí:

Mivelési ág kat. hold — az:

Brambes de cullure penis cadmium): % Szántó —— Terre: tables ... 2,879.112 51'4 Ken Verger: ... 42.056 0'8 Rét —— Prairie; . . . ... 345.l33 6']

Szőlő —— Vtgnobles 46.045 0'9

Legelő —— Pálura es 50.060 9'8

Erdő _ Bois :! Érőts . 1,406.210 25'1 Nádas —— Ruseliéres ... 29.008 05 Termékellen terülel— rres incultes 302021 5'4

Osszesen: —— Tomux S,599.645 1000 2. Juttatottak főbb foglalkozási csoportok

szerint.

Lex bénéfioiaires suivant les groupes de profession.

A juttatott -— Terre: attribuée;

terület —— xuperfirie személyek egy személyre Foglalkozási csoport száma összesen átlag— mo-

Groupes de profession nombre de: latale _yerme par béní- personnes ficiaire bénéficiaires kal. hold — arpmu

cadaslraux Gazdasági cselédek ——

Domesligues ugrifüles. . . . 109875 922255 8'4 Mezőgazdasági munkások —

' Ouvriers agricole; ... 261088 1,288.463 4'9 Törpebirlokosok Tré:

petit: prapriílaire; ... 213330 829517? 3'9 Kisbirtokosek— Petit: pro—

priétaire: ... 32.865 143.13 1 4'4 Szcgődményes iparosok és

kisiparosok —— Salariéx

industriels el artimns . . . . 22.164 53.866 74 Képesileit (aki) gazdák——

Inge'nieurs-agronomes 1 . 256 4.548 1 l '6 Erdészeti alkalmazottak -—

Employe'; forestierí ... l.!ó4 16.998 6'0 Összesen: —— Totaux 642342 3,258.738 5'1 Az 1945. évi földreform soran az 1. sz. táb—

la adataiból kitünőleg 5.6 millio kdt_ hold területet sojdtz'tottak ki a földreform céljaira.

Ez a 162 millió kat. hold összbirtok területnek (erdő—, nádas- és földadó alá nem eső terü—

v lettel együtt) több mint 30%-át jelentette. A változás tehát mélyreható volt es ennek meg- 1 1945. évi VI. törvénycikk, illetőleg a (300/1945. M. E. rendelet (a Magyar Köz—

löny 10. számában).

felelően a birtokstruktum lényegesen megvál—

tozottJ

A 10 kat, holdig terjedő birtokosok kezén lévő terület a földreform előtt kereken 3.1 millió kat. hold (az összterületnek közel 20—

százaléka) volt. A földreform után ugyanez a terület már több mint 6.2 millió kat. hold (majdnem 40%). A törpe— és kisbirtokosok száma mintegy 400.000 fővel szaporodott, az, egy főre eső birtokterület átlaga pedig' ebben a kategoriaban 3.5 kat. holdról mintegy 5 kat. holdra emelkedett.

Ha tekintetünket a 20 kat. holdig terjedő birtokhatarig terjesztjük ki, amelyen belül a Icéz'imunk-dszükségletet a birtokos a saját és családtagjainak munklaereiéoel általában, fe-

dezni tudja, a földreform előtti 5.1 millió—

kat, hold terület (az összterületnek mint—

egy 32%-a) a földreform után már vala—

mivel tübb, mint 9 millió kat. hold terüle- tet (közel 60%-ot) tesz ki. Ebben a vi—

szonylatban a kép úgy fest, hogy a birto- kosok nagyobb része a 6—12 kat. hold nagyságú birtokterület határai közé esik.

Jobban szemlélteti azonban a 'áltozast az, hogy a 20 kat. holdig terjedő terület nagyobb része szántóföld és ez az ország szántóföldi területének ma már 68—70 százalékát foglalja el.

Kérdezhető, hogy ilyen változások után történhetett-e módosulás d lcézinmnka- szükséglet és a kész?:mmkadllomány eddigi arányába/m? Válaszolni nem olyan egy- szerű. A mezőgazdaságnak a háború alatt elszenvedett súlyos kárai után ma a bé—

kebelitől eltérő becslési alap tárul elénk

a kézimunkaszükséglet felmérésénél. Atei-

jessé vált kisbirtokrendszer mellett a mi- velési ágak volt arányaiban is lényegesebb változásoknak kellett bekövetkezniök. Vé—

gül a vetésterületek alakulásában szamol- nunk kell a termelés tervszerű alakítását célzó törekvések érvényesülésével is. Én- nélfogva a kérdés megválaszolásánal in—

kább ebméleti jellegű, értékelésről lehet;

csak szó.

Ilyen alapon utalhatnnk az 1947. évi 176- tésterv alapján készült nmnkderőmár—

legre,2 amely a teljes munkanapsziikség- 1 Az alapadatok Somogyi Sándor (ir-nak az 1947. évi mezőgazdasági tudományos kongresszuson ,,A magyar földbirtokp'oliti—

karol" címen tartott előadásából.

2 A mérlegtanulmany szerzője Balla Sán- dor.

(4)

194?

9—10. szám 326

let és a rendelkezésre álló munkaerőállo— kosoknak, kisebb számban a 10 kat. holdon many arányát világítja meg. Eltér-őleg a aluli kisbirtokosoknak egy része is.

korabbi módszerektől, a i'nunkasziikség— A földreform folytan kereken 110000 gaz- let felmérése a, mezőgazdasági őslermelés—

nek a szokásos kerete/fen túl nyúló teljes területére terjedt ki (tehát felölelte a gom- baikertészetet, méhészetet, selymészetet, ta—

lajjavítást, vízi munkálatokat és a mező—

gazdasági ipart is) és az egyes termelési ágakon belül szakszerűbben állapittatott meg a niunkanapsziikséglet. Emellett felté—

telezett volt a korszerű növénytermesztéssel járó ősszes kézimunkáknak az elvégzése.

Az országos mérleg szerint a mezőgazda—

ság egész területén évi 338 millió nmnkaw _napszükséglet jelentkezik: 22 millióval ke- vesebb, mint az 1930. évi számítások ered—

ménye.

A mezőgazdasági foglallmzásúak felje—

sitőlcépesse'yánek me'állapítz'isx'inál a mér- leg helyesen nem az optimális és a realitá—

soktól távoleső évi 265 munkanap teljesít- ményből indul ki, hanem a teljesítőképes—

ség átlagát a kisbirtokrfmdazer jelenlegi helyzetére is tekintettel évi 200 munkanap- pal veszi (a főidőnyre, vagyis márciustól—

novemberig 174 nap, a téli hónapokra pe- dig 26 nap esik). Ezen az alapon a mező—

gazdasági ne'pesség teljesítőképessége össze- sen évi 441 millió munkanapra tehető, ami a kimutatott szükségletnel 23.3%—kal több.

Abból a körülményből, hogy a ki nem hasz—

nált munkaerő az 1930. évi 24%—kal szem—

ben még mindig 23.3%, az eltérő számítási

módszert is mérlegelve következtethetiink az időközben előállott népességszaporulatrag de még inkább arra, hogy a mezőgazdaság élő- és holtfelszerelésében történt háborús károk nagyon hátrányosan befolyásolják a munkakapaeitás kedvező kihasználását.

Emellett vizsgálatot kíván az is, hogy a.

teljesen, vagy részben mezőgazdasági mun—

kavállalásra rászorulók hol?/ado hagyon áll a. történt változások után.

Az utolsó békeévben, 'ag'ls 1938—ban 754000 mezőgazdasági munkavállalót tar—

tottak nyilván. Köziilők 220000 volt állandó alkalmazott (gazdasági cseléd). Az egész állomány 64%-ban férfi, 2l.%-ban női és 15 százalékban gyermek munkavállalőkból ál—

lott. Nem rendszeresen jelentkezett a mun- kapiacon az 5 kat. holdon aluli törpebirto- 1 Az ország jelenlegi népessége 9.3 mil- lióra tehető, vagyis a népsűrűség km?—

ként már több, mint 100.

dasági cseléd és 261.000 i'nezőgazdasági munkás jutott földhöz. Feltehető, hogy a munkáslétszámbol kivált kb. 80.000 olyan női és gyermekmunkavállalő is, akik ezután a földhözjuttatott családfő birtokán dolgoz— * nak. Az állandó munkavállalásra utaltak száma tehát mintegy 300000 főre csökken—

hetett. Ebben már számoltunk a háborús veszteségekkel es a termeszetes szaporodás- sal is. Ha viszont figyelembevesszük a vá—

rosokból kiszorult és a mezőgazdaságba visszatért elemeket, úgy a jelenlegi munkás—

laf'tszámot 425000 főre tehetjük.1

A háborút megelőzően olyan volt a me- zx'Sgazdasági termelésünk kapacitása, hogy évi átlagban 150 munkanap juthatott 1 me—

zőgazdasági munkavállalóra. Egy mun—ka—

napra átlagosan 10 és fél munkaórát szf—

mítva, a 150 napos elfoglaltság közel 1600 munkaóranak, vagyis az ipari munkás 200 napos elfoglaltságának felelt meg.

Igen valószínű, hogy azok a törpe- és kis—

birtokosok (számuk több 100 ezer főt tehet ki), akik a saját birtok elégtelensége, vagy a családtagok nagy szama miatt munkavál- lalásra szorulnak, lefoglalják (; teljes lekö- töttséyot nem igénylő mun/molkalmaloat (l 15—50 kill. holdas birtokol-on éspedig a helyben kínálkozó alkalmi napszámos mun—

kák, valamint a részesmívelés vállalásával.

Nagyobbára csak ilyen munkaalkalmakről lehet szó, mert a háborús veszteségek arra szorítják a gazdálkodókat, hogy elsősorban a saját és családtagjaik munkaerejére tá- maszkodjanak, igénybe vegyék a kölcsönös munkamegsegítes eszközeit is es csak a munkatorlődás idején alkalmazzanak nap—

számosokat. Erre készteti őket egyébként a munkabérek viszonylagos magassága is,

Az állandó munkavállalásra utaltaknak tehát komolyabb foglalkoztatást csak az 50 holdon felüli terület nyujthat. Ez a birtok—

terület (a nem mivelhető területekkel együtt) — nem számítva az erdőket és kőz—

legelőket — a földreform után legfeljebb 25 millió katihold (ebből 300 ezer hold esik az állami birtokokra). Egy munkavállalóra tehát átlagban nem juthat több 4—5) kat.

hold nagyságú nmnkateriiletnél, ha figyel—

men kívül is hagyjuk, ami nem helyes, a 1 Ennyi munkást tüntet fel a munkaköz—

vetítő irodák 1047 július havi jelentése is

(5)

gazdálkodók és családtagjaik személyeit. Ma—

rad még kb. 2 millió kat. hold (túlnyomó részben állami tulajdon) erdőterület, ahol a munkák zöme a téli időszakra esik és mint ilyen inkább kiegészítő munkaalkalomnalc tekinthető. Azoknak a száma viszont, akik az erdőkben egén: éven. át foglalkoztathatók, jelenleg 25.000 főnél nem több.

A munkaterület a, liicz'őgazdasági munka- vállalói; számára szűkebb lett és a munka—

vállalók foglalkoztatásának évi átlaga átme- netileg a 150 munkanap alá esett, Számol- nunk kell az állandó mImkanélkiiliekkel is, vagyis olyanokkal, akik 'a mezőgazdasági idényben egyáltalán nem juthattak munká—

hoz. Számuk a mnnkaközvetitö irodák július havi jelentése szerint 50.000 fő. Ez az össz- munkáslétSZám 11.9%—a, vagyis %—ban megkö- zelítőleg annyi, mint voltaz1938. évi 12.5%.1 Az állaiállomúnzmnk, amely az állandó foglalkoztatás- igac'i alapja, 22—70%—os csök- kenést innia a bz'zkebelivel szemben. Gyor- sabb javulás ezen a téren csak akkor vár—

ható, ha a természetes szaporodáson túlme- nően import útján is fedezhetnénk a hiányo—

kat. A több Itóziniun—kaorói igénylő Icapás— és ipari nöliél'Vl/Ci: erősebb felkarolása, még in—

kább a kert és _(n/iimölcsiermeszlás fejlesz- tése kedvezőbbé tehetné a foglalkoztatás úl—

lopotút. Ebből a szempontból ugyancsak ki- vánatos volna a li'iozőgazdasúgiiparunk fej- les—dése. Számolva azonban a természetes le- hetőségekkel és az átállítással járó hosszabb idővel, figyelnünk kell olyan tényezőkre is, amelyek a multban az agrárnépfelesleg leve—

zetéséne'l számításba jöhettek. Ilyennek szá- mított az ipari és— a háztartási foglalkozta—

tás.

3. Az OTI-uál'biztosított ipari munkavállalók;

és háztartási alkalmazottak száma.

Soloriés industriels— ei omployés de ménage assurés a l'lnstitul général des Assurances

sooiales.

Munkavállalók —— Délignation 1938 19472) Ipari munkavállalók —— Sulmíé: m-

dusmels ... 702 .512 568.662 Házlartásl alkalmazollak _ Employe':

de ménage ... 141927 37.081 Összesen —— Totzux 850.439 605.743 E két foglalkozási ág a fenti kimutatásból kitűnőleg még nem, érte el a foglalkoztatás békebeli szintjét. Valószinü tehát, hogy az 1 L. ,,llflezőgazdasági munkanélküliség" e.

tanulmányt a M'. Stat. Szemle, 1939, évf.

365, l.-on.)

2 KHT. május havi taglétszám.

ipari termelésnek a hároméves tervben elő—

irányzott emelkedése elsősorban és jó ideig az ipari munkanélkülieket fogja munkába.

állitani. Ez a meggondolás eredményezte ná- lunk is a mezőgazdaságban átmenetileg nem foglalkoztatható munkavállalók egy részének

külföldi elhelyezését, ami, ha szűk határok

között is, Svédország felé megkezdc'ídött, ad 2. A mezőgazdasági munkabérfejlődés jellemzésére megemlítjük a következőket. A gyakorlatban alkalmazott mimlcabórfizotési rendszerei—.- ssorepe a kisüzemi gazdálkodás—

általánossá válása után megráltozoit. így : konvenciós éves c—wlédbérrel egyen 'angú, ha nem elterjedtebb lett a bentkosztos cseléd—

bér. (Az ilyen alkalmazottak száma azonban a negyedére csökkent.) A szakmány ( teljesit—

mény) béreket csaknem kiszorította a részes—

bér. A kisiizemekben többnyire elszóródott (kisebb terjedelmű, rövidebb idejű) munka- alkalmak viszont megnövelték a napszámos- _munkabérek jelentőségét. Ezzel szemben az idény- (sommás) munkások alkalmazása 'inárcsak szórványosan fordul elő,

A fizetendő munkabéreknek szabályozás útján való kialakítása a multhoz képest i'nesszebbmenően érvényesül. A fejlődést min- dennél jobban érzékeltetik a tényleges imm- labéradoiok. lzek közül a ma fontosabbnak számító munkabéreket idézzük, de feltüntet- jük a békebeli bérekkel szemben mutatkozó különbségeket is. Összehasonlítási alapnak az 1939. évet vettük.

A napszámosmunka órabére: átlagos mun- kánál "HH—121 fillér, nehéz vagy szakszerü munkánál 121—155 fillér, aratási és cséplési munkánál pedig lab—168 fillér. Megemlí—

tendő, hogy a két határ között a Vármegyei munkabérek általában a felső határ vonalán vannak és mint közepes munkabéreket 10 százalékkal túl is fizethetik, Ami a napszá- mosbéreknek a be'kebelivel 'aló összehasonlí- tását illeti, más—más eredmény adódik asze- r'int, hogy ezeket a búzaárhoz (munkáltatói szempont), vag ' a készpénzkereset reálérté—

kéhez (munkás szempont) viszonyítjuk. Bé—

kében a napszámoskereset egy órára eső ré—

sze átlagos munkánál 1.2 kg búza árának fe—

lelt meg, a jelenlegi órabér (80 Frt búzával számolva) ezt meghaladja kb. 20%-kal. Reál—

értékalapon _ az 1947 okt végén 1939 augusztusvégi bázison illo—et elérő létfenny

tartási index alapján számítva _ a tény- legesen fizetett napszámbérek értéke a béke- beliek illtl—_lÉG%-ának felel meg. A nap—

(6)

9— 10. szám 328

1947

számbérkereset (10 teljesített munkaórára) [fejlődése ugyanis 1939-ig a következő volt:

az 1934—35. évben 1'32 pengő az 1935—36. évben 1'2? pengő az 1936—37. evben 131 pengő az 1937—38. evben 1 ? pengő az 1938—39. évben 210 pengő

A benn.-osztag alkalmazott évi bére a tel-

jes ellátáson, elhelyezésen és mosáson kívül minimálisan 6 (1 gabona, 2 (1 árpa, 1 pár bakancs és talpalása, 1 kocsi szalma, 1 db 40 kg—os süldő és külön havonként 30—40 Frt készpénz; maximálisan a felsoroltakon kívül 8 (1 csövestengeri, egy öltözet munkás—

rnha és havi 46 Fr't készpénz. Országos át- lagban a bentkosztosok bére a bekebelihez képest 15—25%—kal emelkedett.

A konvenciós alkalmazottak (cselédek) évi bére 14 () gabona, 4gárpa,1600 n—öl tengeri- föld, 400 n-öl kertt'öld, tehén— és borjútartás (vagy ehelyett napi tie—2.5 liter tej), 1 anya-

sertés és 1 évi szaporulat tartása, baromfi—

tartás, 20 kg só, 20 kg szalonna, 20 liter petróleum, 1 pár bakancs, a szükséges tü—

zelő, lakás és külön bavonkint 34—39 Frt (szőlőmívelő vincellérnek 72—94 Frt) kesz- pénz, A konvenciós bérnek jelentős (mintegy 30—3570—05) emelkedése a természetbeni és készpénzjárandőságok erős emelésére vezet—

hető vissza. Ezt az előnyt fokozza az, hogy az éves alkalmazott a naturáliákkal házigaz- dálkodást folytathat és így az évi bérnek használati értéke (csupán hivatalos árakkal számolva) számára közel 5000 Fr't értéket képvisel. Természetesen a munkabérnek elő- állítási költsége is arányt,)san nőtt a béremel- kedéssel. Feltételezve a birtok békebeli fel—

szerelésének érintetleneegót és kedvező (koc- kázatmentes) gazdálkodási viszonyokat, mi- nimum 7 kat. hold föld teljes jövedelme szükséges a cselédbór előteremteséhez.1 Ha a társadalombiztosítási és adóköltségeket is szái'nitz'isbavesszük, a cseledbér teljes költ- sége 8 kat. hold, hiányos felszerelés és ked—

vezőtlen termés esetén ennel jóval több.

Az aratási kereset (aratás, bordás és asz—

tagolás fejében) jobb földön a termés 11—

12.5%-a, gyengébb földön pedig 1.2.5 14%-a, ezenfelül az előírt élelmezés is jár. A béke—

beli teljes aratórész 8—1(l% volt. Az emel—

kedes (3770) tehát számottevő.

A csáplési rószbér elevátor mellett 5, ele—

!. L. részletesebben Gelley Andor ,,Kisbir- tokos és szegődmenyes" címü dolgozatában;

a ,,Gazdasági Ad'atO'k"-l)an a mezőgazdasági szakemberek hivatalos közlönyében, 1947 má—

jusi számában.

vátor nélkül pedig 5.5%. Békében a cseplési részkereset 3.5, illetőleg 4% volt. Az emel—

kedés 37%-os.

A munkást megillető terményrész' az ősz- szes munkák elvégzése eseten jobb és gyen—

gébb föld szerint burgonyánál 1/3—2/5, ten-

gerinél 1/3—2/5, cukorrépánál 2/5. A burgo—

nya és a tengeri megmunkálásáért járó rész tehát 18—22%—kal, a cukorrépáé pedig 43 százalékkal emelkedett,

A helyzet előnyös volta még egyebekben is kifejezésre jutott. Igy a női munka egyenjo—

gosíttatott a férfi munkával. A napszámosok az I. osztályú bercsoportba már 18, a II.

osztályba férfiak 15, nők 16 éves kor betöl-

tése után bejutnak. A II. osztályú munkás X

80, a III. osztályú pedig (%%-át kapja az I. . osztályú órabéreknek, ami 5—10%—ka1 több, mint a háború előtt. A munkaidő is szabá- lyoztatott. A pihenő idő pedig napi 2 óra, a főidényben 2 és fél óra, nehéz munkánál 3

ora, amiből a f(íitlenyben % óra fizetett pi-

henő idő. A rendes munkaidőn túl 25%-os, éjjel és munkaszüneti napon vérzettnmn—

káért 50%-os túlórapotlék már a mezőgazda- ságban is jár. Az élelmezési járandóság a bekebelihez képest bő. A terményikereset ha- zaszállítása teljesen a munlniltatót terheli.

Fizetett szabadságidt'í jár éspedig az első év- ben 6 nap, amely folytonos szolgálat mellett évenkint 1 nappal, maximum 12 napra emel- kedik.

A jó munkabérek a munkások szán'iára csak abban az esetben jelenthetnek teljes előnyt, ha a mezőgazdaságban a penzbevetel kedvezően alakul, ami a termelőket több munkás alkalmazására is ösztönzi. Különö- sen a napszámos-munkabehreket érinti az a változás, amelyet a mezőgazdaságunk kősz- pénzbevetelénel tapasztalhatunk.

4. A mezőgazdaság készpénzjövedelméuek alakuláoaJ)

'Varía/tio'n des revenus en lement ele llagri—

culture.

Millió pengő Milliom de pengő:

Gazdasági év Annán écanomígze:

1934—35 674

1935— úSÖ 746

1936 —37 899

1937*38 %O

1938—39 1 .220

Millió forint Milliom de flon'ru

1946—4? 1.730

1 A Magyar Gazdaságkutató Intézet 54.

számú "Gazdasági helyzetjelentés"—ének II.

részéből.

(7)

1946/47-ben 1938/39._évi áron számolva 496

millió pengő. ,

Amikor a mezőgazdaság pénzbevétele az utolsó békeévvel szemben 59 százalékos csökkenést mutat, nem lehet kétséges, hogy a. mezőgazdaságban a munkabérek—re is csak kevesebb juthatott. Más szóval a gazdálko- dók kénytelenek a termelés rovására olyan munkákat elhagyni, amelyek a multban a munkások számára munkaalkalmat jelentet- tek. Megnyugtató fejlődés az lenne, ha az 1 km. holdra eső munmabé/rlcöltse'g _ a szo—

ciális szempontból fejlődést jelentő munka- bérek fenntartása és a foglalkoztatás növe- lése mellett is _. csökkennek, ami feltételezi a mezőgazdaság egyidejű és több irányú fej- lődésének a kedvező lehetőségét. Ennek ne- hézségei miatt mezőgazdaságunk helyzete válságos.

ad 3. Az új helyzet a munkajog területén is új jogszabályok alkotását vonta maga után. ,,A dolgozók nagykorúsítása" névvel il- letett törvényhozói ténykedés a munkások egyéni szabadságát sértő rendelkezéseket hia- tályon kívül hely/estel Ez azt jelentette, hogy a munkahelyét el nem foglaló, vagy munkahelyéről önkényesen eltávozó munka—

vállalót karhatalommal előállíttatni ezután nem lehet. Hasonlókepen, nem lehet helye bűnvádi eljárásnak, ha a munkavállalók ér—_

dekeik érvényesítésére a munkáltató

összebeszélnek, vagy munkástársaikat a munka beszüntetésére igyekeznek rávenni.

A demokratikus közvélemény a munkaer—

köles önkéntes érvényesülésében látja a munkateljesités igazi biztosítékát és ilyen irányú közszellein kialakításában jelentős eredményt vár a neveléstől és a munkás ér—

dekképviseletek munkájától. Ehhez termé- szetesen hosszabb idő kell és így, mint "rend- szerint háború után, a munkaerkölcs csökke- nése miatt panaszok nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaságban is előfordulnak.

ellen

Másik lényeges változás volt, hogy a mun- kaviszonyból folyó vitás ügyekben (perek- ben) ezután csak a rendes biróságok, mint munkaügyi biróságok ítélkezhetnek.2 Meg- szünt tehát a munkaperekben a közigazga—

tási hatóságoknak eddig gyakorolt bírói tény- 1 1946. évi XIX. törvénycikk a munkavál—

lalók egyéni szabadságát, jogegyenlőségét és emberi méltóságát sértő egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről.

2 1800/1946. M. E. sz. rendelet a Magyar

Közlöny 1946. évi 46. számában.

kedése, ami munkavállalói oldalról a politi- kai hatalom befolyásának lehetősége miatt volt kifogásolt.

Végül figyelmetkeltő a kertészeti alkalm—a—

zottak szolgálati jogviszonyának a, rende-

zése is,] mert ez az őstermelő gazdálkodás

nehezebben szabályozható területén, épen egy fejlődő termelési ággal kapcsolatban je- lent úttörő munkát.

ad 4. A gazdasági munkaközvetítés új rendszere az irányadó rendelkezések tartal- mánál fogva2 két szóval jellemezhető: kizá—

rólagos és kötelező. Kizárólagos, amennyi- ben munkavállalól—Iat gazdasági munkára csak a mezőgazdasági inunkásérdekképviselet (Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége, rövidítve FÉKOSZ) községi, ille- tőleg városi munkaközvetítő irodája közve—

títhet (a községi elöljáróság csak ott, ahol a munkaközvetítő irodát a FÉKOSz még nem állította fel). Kötelező pedig annyiban, hogy 3-nál több napos (aratz'isnál és cséplés—

nél már 1 napos) munkára a munkáltató csak a niunkaközvetítő iroda útján közvetí- tett munkavállalót alkalmazhatja, a munka—

vállaló pedig csak a inunkaközvetítt'i iroda útján vállalhat ilyen munkát, A munkaköz- vetítő iroda, ha 3 napon belül nem képes munkást közvetíteni, vagy a munkavállalót elhelyezni, szabad felvételre, illetőleg elhe- lyezkedésre jogosító tanusítványt köteles adni. Emellett minden munkaviszony kezdő és befejező napját (akkor is, ha az 4 nag)—

nál rövidebb) a munkáltató az "irodának je—

lenteni tartozik. A rendelet kimondja még, hogy a munkaközvetítés ingyenes és pártat—

lan, 'agyis az iroda nem tagadhatja meg a munkás közvetítését, amiért pl. a munkás- érdekképviseletnek nem tagja.

Kétségtelen, hogy e területen a munkaköz—

vetitői feladatok ellátása kiváló rátermett- ségét, némi gazdasági ismeretet, ügyviteli jártasságot, helyi és személyi tájékozottsá—

got, nem utolsó sorban szociális és jogi ér- zéket követel a x'nunkaközvetitö embereitól.

Feladataik súlyosabbak annáli'ogva is, hogy meg kell küzdeniök a termelés kiterjedt te- rületével és a lakosság szétszóródottságával járó távolsági nehézségekkel. Ezt kívánja el- lensúlyozni a munkáltatókat terhelő, előbb említett bejelentési kötelezettség, amelynek l A rendelet elfogadása és hatálybalépte—

tése még az 1947. évben várható.

?- Az 100800/1945. F. M. sz.

Magyar Közlöny 160. számában).

rendelet (a

(8)

9— 10. szám

alapján az iroda munkás és munkáltatói kia—

tasztert tud felfektetni es ennek segítségével

tájékozódni tud a munkaviszonyok területi,

mennyiségi és minőségi alakulásáról. Viszont, minthogy a munkaviszonyok a kisüzemi gaz—

dálkodási rendszerben annyira elaprózódtak es a távolságok nagyok, terhes szerep hárul a munkáltatókra is. Ezért az eljárási sza- bályok gyakorlati alkalmazása nem minden—

ben találkozott a munkáltatók tetszésével.

ad 5. A kép, amely a, mezőgazdasági mun—

kavállaló/.: társadalomblztosílási holyzelétje—

lenleg mutatja, lényegesen más, mint volt a multban.l Mindenekelőtt a biztosítási kötele- zettségük tekintetében fennálló kivétele/;

megszüntek. Más szóval, a munkavállalók a mezőgazdasági őstermelés bármely ágában a munkaviszony tartama alatt társadalomma- losltásm kötelezettel-, amely kötelezettség teljes egészben a munkáltató/cat terheli. A munkavállalók baleseti és öregségi (özvegy—

ségi) biztosítása fennállott a multban is, de a biztosítási szolgáltatások szempontjz'iból mérhető súlyuk alárendelt jelentőségű volt.

A legkomolyabb kockázat, betegség esetére a munkavállaló nem volt biztosított, csupán az állandó gazdasági alkalmazott betegsege ese- tén terhelte a munkáltatót betegellátási kö- telezettség. Jelenleg a gazdasági munkavál- lalók társadalon'ibiztositása kiterjed mind a betegség és a baleset, mind pedig az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság kockáza- taira, illetőleg eseteire.Társadalombiztositá- sunk az ipari munkavállalók körét felölelően futott be komoly fejlődést. Ennek eredme- nyei most kiterjesztettek a mezőgazdasági munkavállalókra is. Azzal az indokolással, hogy az intézményes erők összevonásával a dolgozók társadalombiztositása terén nagyobb eredményeket lehet elérni, a gazdasági mun—

kavállalók biztosítását is az Országos Társa—

dalombiztosító Intézet, (OTI) látja el.

A mezőgazdaságnak különleges helyzeté- ből és a gazdasági munkavállalók eltérő életviszonyaiból következik, hogy a társa,—

dalomblztositás rendszere nem mindenben azonos az ipari munkavállalóke'nl, A leg- jellemzőbb eltérések a következők.

1 Szabályozász'tt tartalmazza a 8180/1945.

M. E. (Magyar Közlöny 102. számában), a 3050/1947. M. E. (Magyar Közlöny 68. szá—

mában), a 8660/1947. Korm. r. (Magyar Köz- löny 160. számában) és a 72.000/1947. N. M.

(Magyar Közlöny 68. számában) számú ren—

(leletek.

330 * 1942"- *

A bélyegrendszert (a társadalombiztosí—

tási díjat a munkáltató biztosítási bélye—

geknek a munkavállaló bélyeglapjaira ra- gasztása útján rója le) az új biztosítás he—i lyesen átvette. Ennek révén a mezőgazda—

sági munkáltató mentesül a munkavállaló—

nak az ipari társadalombiztosításnál szoká- sos be- es kijelentésével kapcsolatos írás-—

beli munkáktól, valamint a fizetendő ösz- szeg: kiszámításától, lévén a társadalombiz—

tosítási díj a biztosítottak külön-külön eso—

portjában (I-es csoportban a 18 éven l'e—

liili ferfiak, ll—es csoportban a 18 éven aluli férfi, valamint női és gyermekmun'ká- sok) egységes. Az alkalmaztatás szokásos időtartamainak n'legfelelően a díjlerovásra napi, heti és havi bélyegek rendszeresít- tettek.

Eltérés mutatkozik abban is, hogy a me—

zőgazdaságban a társadalombiztosításikölt—

ségek fedezete nem egy, hanem több ténye—

zőből adódik. Ezek közül, a közületi boz- zájárulásokat nem részletezve, legfontosabb

1. az egységes társadalombiztosítási díj,

amelyet a munkáltató bélyegek ragasztása útján ró le, 2. a földadó alanyainak a hoz—

zájárulása, amelyet a 150 koronánál több.

kataszteri tisztajövedelmű birtok

évenkint fizetni, tekintet nélkül arra, hogy a birtokosoknak alkalmazottja van-e, vagy nincs és 3. az átalánydíj, amelyet olyan munkáltatók fizetnek, akiknek földadó alá eső ingatlanuk nincs (pl. gombatermelők), vagy ha van, annak nagysága a munkáltató által foglalkoztatott munkavállalók létszá—

mával arányban nem áll.

Annálfogva, hogy a mezőgazdaságban a munkavéjzes a legtöbb munkavállalónál nem folyamatos és a téli időszakban kényszerű munkaszünet áll fenn, a biztosí—

tottak betegségi segélyjogosnltsága is eltérő az ipari munkavállalókétól mind a munka—

viszony ideje alatt (aktiv tagság), mind a munkaviszony megszünáse után (passzív

tagság). A segelyjogosultság fennáll az ak—

tiv tagság alapján akkor, ha a munkáltató a munkavállaló bélyeglapján a megbetege—

dést megelőző két hónapban legalább 4 heti dijat lerótt, passziv tagság alapján pedig n'iárcius, illetőleg április hónapjáig terjedő

hatállyal akkor, ha az előző évben a mun-

kavállaló legalább 18, illetőleg 25 héten át biztosítási viszonyban volt.

Józan elt'irelz'itásra mutatott az a rendel—

tartozik __

(9)

líezés,í amely szerint mi?". óv cloi'miihei' hó ill-éig vizsgálat alá kell venni a társada—

lombiztositz'mt szabályozó rendelkezéseket es eljárási szz'ibz'ilyokzit zihlu'il zi Szempont- ból, hogy zi jelenlegi rendszer zi mezőgaz—

iizisz'igi lzikozisz'ig érdekeinek és zi f.:yzikor—

iziti szempontoknak megfelel ?? llzi a szer—

zett, izipziszizilziiok alapján zi rendszer meg—

Vflliü'zieliz'ih'zl biztosítás

tása ii'z'int niegfeleh'i lépéseket kell tenni.

indokolt. zi módosi—

Eddig 3 hónap telt el zi biztositas meg—

indulása óta, A vizsgálat fogja megállapí—

tani, hogy zi tz'ii'sziilzilomhiztosítz'ia amely a iiilllll(2llit'*l"kölisÖglieli kifejezve, ki). log/g—kzil terheli zi, termelest (ziz ipzii'lizin lSO/O—kal), eddig milyen ei'etlniéi'inyel ment át zi gya—

korlatlan. Általános figyelem irányul aziránt is, hogy hol, milyen mértékben es milyen formában jelentkeznek zi biztosítási kocká- zatok. lxlzzt—ilosszefiigg zi bevételek és kiadá- sok mikenti alakulása. A szerzett tapaszta- latok l)(—?f0l)'z'lSStll lesznek annak eldöntése—

nél is, hogy milyen mértékben lehet iiizijd eny—

híteni a SZUigi'lliállz'lSl felteteleket. kiterjesz—

teni zi, liiztogítottzik legeólszeri'ili- ben kiépíteni zi korszerű gyogyi—llz'itz'isi te—

nyezők (i'einleh'ik. stb.) és ügyviteli Szervek hálózatát zi niezi'igzizdzm'ig területén. Az ál—

talános közegészne'agiigyi politika szempont—

jzii is előtérbe jöhetnek.

körút 68

Amikor zi, niezőgaztlzis gi munkavz'illzih'ik társadalonihiztosításávál együtt jár a mun—

kaviszonyok számbavétele es nyilvántar—

tása, kézenfekvő az zi gondolat, hogy egy—

idejüleg eli'zgitteSsék kiaz a

amelyet egyrészt a, munkakő.:irclitrfs, mázz—

részt a lormelospolitilni iámaszf ia. munka- viszonyok ismerete iránt. Ugyanis; zi Hill!!—

kaviszonyok területi, időbeli és

alknlz'isz'iiiak mindenkori isn/ierete nyujtja, zi i'nunkakozvetiiésben zi ninnkz'is- (is munkál- tatói kzitziszter tfelfokt'etteséhez szükséges adzitokzit, De mert; zi munkaviszonyok előbb jelzett zilziknlz'izizií zi termelés ii'z'inyaitol ősz l'ejlődegetől függenek, zi, ninnkz'iviszony—

adatok alapján ezek fejlődési t'olvaniatz'it if figyelemmel kísérhetjiik. Ilyen alapon keresve zi foglalkoztatás bővíiósői'v irányuló szociális törekvések összeegyeztetését zi, ter—

azii'kséglet ,

niini'íaegi

1 8660/1947. M. E. sz. rendelet, zi (Magyar

Közlöny 160. számában).

inelesi politlkz'l'al, biztosabb alapra épít- hetnénk, mint zi jelenben.

ad 6.. A. társadalmi. életfejlődesnek ahhoz zi fokához értünk, amelyen a,, mezőgazda- sági— mszcerillalók zi foglalkozási érdekeik védelmét saját érde/cirézmíselct (FÉKOSZ) útján éi'véi'iyesithetik. L'tzil'zi csupán a munkaügy területére: zi, mnnkaközvetitést :l. munkásság érdekképviselete hivatalos minőségben látja el, a munkásokra nézve előnyös minikzibéi'fejlődés az érdekképvise- letük aktivitását mutatja, a társadalom—

biztosítás helyi iigyvitelében is résztvesz- nek, a nninkaviszonynkzit érintő kérdések- hen pedig élénk kezdeményező szerepet fej-

tenek ki. '

Az út, zi munkáséi'dekképviselet mostani z'illász'iig az ipari mni'ikásmozgalmakon ke- resztül vezetett, el, Ez természetesen ra'—

nyomtzi bélyegét nemcsak külföldön, hanem nálunk is zi mexi'ígazdasági ninnkz'iséi'dek—

képviselet törekvéseire. A mozgalom azon- ban a hivatalos jellegű feladatok vállalása folytán a mezőgazdaságban új adottságok- kal és új szem-pontokkal is találkozik, Ez főleg abban érvényesül, hogy a mezőgazda—

sági munkavállalók viszonyz zi munkálta- iókhoz más, mint; az iparban, Először is erős érdeklcwogséy áll _fenn közöttük. Jó termés esetén pl. nemcsak a gazdálkodó jár jól, hanem a munkás előnyére zi i'ószesbé—

rek hozama is nagyobb. Emellett, zi legtöbb munkavállaló a saját kertjében, vagy illet—

ményföldjén maga is gazdálkodik. Az idő—

járás es zi piaci árak mikénti alakulása tehát zi iiini'isziltzitótz es a nmnkaválalalót egyaránt érdekli. Az egymásra ntaltságu- kat, még jobban aláhúzza a fermészet'i tó- nyezőlrtőz való kölcsönös füzgge'sülc és (L mun—Mmulaszfásból előállít/ató károk jóvá nem tehető mlm/. Harmonikus együttmű- ködésük tehát a mezőgazdaságban életker—

dés. Minthogy a kölcsönös érdekek érvé- nyesülni tudása jól szerlvezett és együtt—

működésre ösowhangolt párhuzamos érdek—

ki vizs—eletek ini'iködeset tételezi fel, a mun- kz'serdekkepviselet' fejli'idese hathatósan já! ' i'nlhat hozzá, annak a rendezésnek sikeré- hez, amely ziz érdekképviseleti kérde'mt a magyar i'nezőgzizdaságlmn organikiisan hi-

'atott tető alá hozni,

Náduifalvy József dr;

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

tanévben az általános iskolai tanulók száma 741,5 ezer fő, az érintett korosztály fogyásából adódóan 3800 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban.. Az

* A levél Futakról van keltezve ; valószínűleg azért, mert onnan expecli áltatott. Fontes rerum Austricicainm.. kat gyilkosoknak bélyegezték volna; sőt a királyi iratokból

Garamvölgyi „bizonyítási eljárásának” remekei közül: ugyan- csak Grandpierre-nél szerepel Mátyás királyunk – a kötet szerint – 1489 májusá- ban „Alfonso

1949 .... évek között a mezőgazdasági keresők száma közel 700 000 fővel csökkent. A mezőgazdasági aktív keresők jelentős része megvált a mezőgazdasági munkától,

Legyen szabad reménylenünk (Waldapfel bizonyára velem tart), hogy ez a felfogás meg fog változni, De nagyon szükségesnek tar- tanám ehhez, hogy az Altalános Utasítások, melyhez

A kiállított munkák elsősorban volt tanítványai alkotásai: „… a tanítás gyakorlatát pe- dig kiragadott példákkal világítom meg: volt tanítványaim „válaszait”

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik