e TERÚLET És NÉPESSÉG e
Középiskolai tanáraink és szakképesítésük.
Les professeurs cl7e'coles moyennes et leur gualification professionnelle en Hongrie.
Re'sume'. La Hongrie actuelle a 152 étab-
lissements denseignement secondaire, a saooir
28 g_jmnases 70 re'al-gymnases (cette der—
niere espéce décole fonctionne olepuis 1.924—
195), 22 écoles réales et 32 écoles moyennes de jeunes filles (pour la plupart, des gym- nases). En 1925—1926, on y comptait pres de 62. 000 éléves et 3.278 professeurs. (Dans ce dernier nombre, les maitres de religion ne faisant pas partie des écoles en guestion et clautres professeurs charges de leeons sont également compris; les chiffres ayant e'te' dépouil- lés par e'cole, chague professeur y figure au- tant de fois gu"il a (lle'coles moyennes a pourvoir.) D'aprés les données, sur 1 pro- fesseur il y ai'ait19 e'lcoes; et si lon ne compte pas les maitres de religion mention- ne's, 21.
Les tableaux F' II III et I V présentent la répartition des professeurs suioant leur emploi, le genre et le caractere oles écoles comparant leur nombre a celui des écoles et des éléves, et mettant en lumiere les don—
nées par dife'rents nombres proportionncls.
Dans l'apereu ci-dessous, on trouvera les autres données relatives a la situation person' nelle des professeurs, mais ces données ne se rapportent gu aua: professeurs ayant pour uni—
gue ou principaleprofession denseigner dans les e'coles moyennes, et (lent la proportion est (le 86'80/0.
C'omme les tableaucc V VI et VII ne comprennent gue les professeurs ayant un diplóme clélivré par les commissions (lleaxamen de professeurs d, (Ecole moyenne, les maitres de religion, les professeurs de olessin, de gym- nastigue, etc., ny figurent pas. Les profes—
seurs y sont relevés suiiant les matieres pour lesguelles ils ont un diplóme;
il en ressort gue 550/0 sont gualiűés pour enseigner plus de deux matieres (le nombre
des matieres obligatoires est ole deux). Puisgue
les groupes de matieres 1—6, 8, 10, 13—15 et 17—18 du tableau VI sont les plus im—portants pour le programme cllétudes des e'coles moyennes, c'est pour ceux-ci gu'il y a le plus ale professeur cliplőme'; ce fait res- sort encore plus du tableau VII, oil ils sont groupés tlaprils les differentes ma-
tieres.
A középiskolai tanárság sorsa a sok más- féle közoktatásügyi probléma közt is erősen az érdeklődés középpontjában áll. Ennek a tanári karnak a megsegítése, megfelelö erők- kel való utánpótlása rendkívül fontos nemzeti feladat, amelynek %egoldására igyekszik köz—
oktatási kormányunk többféle újabb intézke- dése,"intézménye is (ösztöndíjak, külföldi ma—
gyar intézetek, amianárképző-intézetek reformja és szaporítása). Az alábbiakban néhány lé- nyegesebb adatot közlünk a középiskolai taná- rok létszámáról és egyéb fontosabb körülmé-
nyeiről (nagyobbrészt az 1924/25. tanévről),
köztük a tanároknak szaktárgyak szerint való megoszlásáról is.
A mai Magyarországnak megfelelő terü-
letre a háború előtt (1913/14 ben) 123 közép—
iskola jutott 43 ezer tanulóval. Ezzel szemben 1924/25- ben 152 középiskolánk volt kerek—
számban 61 ezer tanulóval. A középiskolai taná- rok száma is ehhez képest a háború előtti
közel kétezret tevő létszámról 2.687—re emel—
kedett. (A tanároknak ebben a létszámában sem a bejáró hitoktatók, sem más óraadók nem szerepelnek.) Igy megállapíthatjuk, hogy a középiskolai tanári létszám a háború előtti állapothoz képest az iskolák és tanulók szá- mával párhuzamosan emelkedett ugyan, de mégsem olyan arányban, mint a tanulók száma;
az utóbbiak számának a mondott idő alatt történt 40'20/0-05 emelkedésével a tanárok számának 87'40/o-os emelkedése áll szem—
ben. Míg tehát a békében 22'2 volt a ta- nulóknak egy tanárra (értve a renales és helyettes tanárokat a tornatanárokkal együtt)
eső létszáma, addig 1924/25—ben ez az arány-
szám 22'6-ot tett; a mostani állapot tehát valamivel kedvezőtlenebb.Uj középiskoláink legnagyobb számmal a háborút, illetve a forradalmakat követő tan—
években —— 1920— ban és 1921- ben —— nyíltak meg; az 1920/21. tanév óta viszont alig Vál- tozott a középiskolák száma. A tanulók száma a háború után évek során át 56 ezer körül mozgott; csak az 1923/24. tanévben emelke- dett ez a szám körülbelül ezerrel, a követ- kező (1924/25.) iskolai évben pedig három- ezerrel, a legutolsó tanévben Végül ismét ezerrel, úgyhogy ekkor 61.757—et tett atanév végén osztályozott nyilvános és magántanulók
15
3. szám.
_ 204
1927 összes száma. Ami a tanárok számát illeti,az 1921/22. tanévig ebben a tekintetben emel—
kedést látunk, aminek okai —— a menekült tanároknak a mai Magyarországon való elhe- lyezkedése, továbbá az új intézetek felállítása
—— ismertek; a háború ntán(1918/19.ben) az óraadókkal együtt 2.816 volt a tanárok lét-
száma, mely a jelzett 1921/22. tanévig foko—
zatos emelkedéssel 3.397-re növekedett. Innen kezdve 1924/ 25-i g a szanálással kapcsolatos lét- számcsökkentés miatt apadt némileg a számuk.
Alább közöljük néhány táblázatban aközép- iskolai tanárokra vonatkozó fontosabb adato- kat és pedig lehetőleg a legutolsó (1925/26.) tanévről, ott azonban, ahol a részletes adatok
nem állanak még rendelkezésünkre, az 1924/25.
tanévet vettük alapul.
!. A középiskolai tanárok létszáma az 1920/21—
1924/25. tanévekben.
A'ombre des professeurs diétablissements d'ensez'gnement sceondaire (mac années scolaires de 1920—1921 a
1924—1925.
;
l !
tanév — amne scolaíre
A tanári minőség megnevezése analité (le professem
§l922/23 1923/24. 1924/25.
'19—11m
t l l
Rendes tanár 1)
Professrm 07 dmairel) 2 388 2. 525;2 509. 2 519
i 99!
Helyettes tanár *) § id.-5
Professeur ad/oint *) 248 l7tt 1313 %i 142
Bejáró hitoktató ,_
llaítres de rel. ne fai— l
sm)! p, partie de lie'cole 378 353: :538 334; 314
Más óraadó —— Autres 3169, 349; 341 32H 268
Összesen — Au total3. 383 3 397 3.3 319§ 3 309 3 269
Egy tanárra jutott ta [_
nuló— Propertion (les;
(;lélfes pour Z profes-
seur llió 1155 lí'lilí'vl le'/i
,) A tornatanárokkal együtt (l92t/25-ben 150 rendes és egy helyettes tornatanár) — l' compris les professeurs dr gymnastigue (en 19 ?4—19'25 il ;; avm't 150 prof ort/matrac de gynmast et 1 prof. admint de gymnnst .).
Az I. sz. táblázat szerint az utolso fel- tüntetett tanévben a tanárok 78",'o-a (2.545) rendes tanár volt, míg a helyettes tanárokra alig néhány százalék esett. A rendes és helyet—
tes tanárok közt nem részletezttik külön a toruatanárokat, akiket kimutatásaink egyéb—
ként állandóan külön kiemelnek; ezeknek a száma a rendes tanárok kozt mintegy Go/o—ot tesz; a helyettes tanárok közt viszont alig akad tornatanár. A bejáró hitoktatók zömét a másvallású tanulókat hittanra tanító lelké—
szek, hittanárok teszik; a bejáró hitoktatók és más óraadók együttes aránya körülbelül 180/o-nak felel meg.
Az I. sz. táblázat utolsó sora rámutat arra is, hogy a tanítás intenzitása (természetesen pusztán a számok összevetése alapján mért intenzitásról van itt szó) az 1921/22. tanévtől kezdve veszített erejéből, minthogy évről-évre valamivel nagyobb _ tehát kedvezőtlenebb ——
lett a tanulóknak egy tanárra esö arányszáma.
(Mindenesetre érdeklődéssel kell várnunk a most folyó 1926/27. tanév évvégi eredményeit is, minthogy rendes beiskolázás és előhala- dás mellett ebben a tanévben kerültek a
középiskola elsó évfolyamába az 1915. szep—
tembertől 1916. augusztusig született gyer- mekek; az a nemzedék tehát, mely a hábo—
rúnak ezekben az első terméketlen éveiben született, a jelen tanévben érkezett el a közép- iskola padjaihoz, eltekintve attól, hogy egy
tek —— már az 1924/25. tanévben érkezett Oda.) Az 1925/26. tanévben 70 reálgimnázin—
munk, 28 gimnázimnunk, 22 reáliskolank és 32 leányközépiskolánk volt. Az összes isko- lák számában eszerint a reálgimnáziumok 46'1.
a gimnáziumok 18',4 a reáliskolák 14 5, a, leányközépiskolák pedig 21' 00/0——kal részesed- tek (L. a II sz táblázatot.) Ha már most a tanulók számának megoszlását vizsgáljuk szin- tén az egyes iskolafajok szerint, úgy talaljuk.
hogy gimnáziumaink és reáliskoláink népeseb- beka reálgimnáziumoknál, leányközépiskoláink pedig a négy iskolafaj kozt legkevésbbé népe—
sek Végüloami a tanári létszámot illeti ennek a (II. sz.) táblázatnak arányszámaiból kitűnik, hogy a tanulók számához viszonyítva a reál—
gimnáziumok és még inkább a gimnáziumok kevésbbé, ellenben a reálískolák és fóképen a leányközépiskolak jobban vannak ellátva tanárokkal.
Ezt az utóbbi körülményt megerősítik a.
lll. sz. tábla adatai is, amelyek a tanulóknak egy tanárra esö arányszámait iskolatajonkint tüntetik fel és %dig olytormán, hogy a tanu- lók számát a teljes tanári létszámhoz viszo- nyítják, valamint a bejáró hitoktatók nélkül vett létszámhoz is (A bejáró hitoktatók ugyanis a legtöbb középiskolánál a tanulóknak csak egy kisebb részével a másvallásr'rakkal foe—
lalkoznak; az értéknek levonása után fennma- radt tanári létszám tehát alkalmasabb a tulaj- donképeni arányszámok kiszámítására. A be- járó hitoktatók száma egyébként a gimna- ziumoknál és reáliskoláknál 6— "(M/, a reál- gimnáziumoknál és a leányközépiskoláknal 11—120/0 közt váltakozik) Középiskolaink- ban eszerint, ha a bejáró hitoktatókat nem számítjuk, általában 21 tanuló jut egy ta- nárra. lskolafajonkint pedig a sorrend így
3. szám.
_ao5—
1927ll. Aközépiskolai tanárok, tanintézetek és tanulók iskolafajok szerint. _
Les professeu—rs des établissements d'enseignement secondaire suioant les écoles, les éléves et les gem—es
III. A középiskolai tanulóknak egy tanárra eső arányszámai iskolafajok szerint.
Proporh'on pom- 1 professeur des éleves des établis—
sements densez'gnement secondaire, suivant le genre
d'écoles. (] école
ll , .a § M ' ' F. tanárra ' tott tanuló —
_ ll r.laJléV . % v % § A? ; ng'n/mrh'on pál; 1 profasxvur
l s k o l a f a _] [MME §$§: § § §§§ df; ami
Gemes (l'écolcs SCO. 4555 (: É 35 3 ,, . l 1 l _ ? i . fasN
___—___ __ lanev lg: 'E !; 335328;
101176 szama —— nombre 4 l ( gg És: § § .agllgffá
—:'—— 7— — ""Ha" W 1 mze'e sm (me :SE— ! 23 0 "1 0
szám 1934/25 27 13.136 ami 51; § .: a ! g—g § ie § a s
szerintl) ' ( . § ! ;;ng § ;; És § 353 5"
Gimnazium nombre 1925/26 28 16.761 602 'EEÉ EE ; %% %% ? Ég §
' ! — .o s, **;— j_§
Gymnases _ 192425 178 21'6' 17-9 __m , _,L. l'": % §"ng l"
() Ám..— __._-1 ,,______ i a E
' 'U ( u ' . . . s a tel'es tanári létszám— . : ;
i 1920/26 18 4 223 lö; ! hozíviszlonfyítva— mp— ! E
,_ _ 7 ( ' 1' tuld —, _ :
! Szám 11924/25 41 27.980 1.445 § lfíééláfmfff .'_ iroi m is-s u.i ; 18-15
! szerint — g abejáró hitoktatók nél- " ;
Reálgimnázium ! nombre 1925/26 70 28.204 1451 "' km A NO" 50_-'"[W [! . §
§ _,__ _, "1111/ij de religion ne ; §
Réul-gymnases : 1924/25 467 460 M'? f.u3mz:p.,mn'edeMole 24-i ? "3146 m, . le?, ; zoo
_ 0 H,, — w— ., ; — v '
'o A -/. w. ( .N , . ' l t 1 !
EMD/26 JÓ _Z_ 15 'l [%B ageljes tanári létszám— [ § ! ; j
w — ' _ _ oz vis o 'ítvawr . * § ? f '
szám !1924/2n az 9.3163 504 a ,mdivffi,cl.fmí'5£l ; ! ' %
szerint " w—v —É Él ,, pmfm'eurs .. —, *J'J'Sl l it?—1 ? ibn Mű [ 198
, _ § : ( t " _' _ *
Reáliskola Énmubie 1925261 Éí J.234 496 § [ akbíieljír—ókiltgkgiakneíj !
' ; _, __ _ * _, _— nn fir ; d h'gt iv É _ !
Ecoles "meg 0/ 19/3481" 1747? 19 (griff _;aiÉszp. ;mrrleiedenfl'r'colle ; 3414 g 21-8 ; ZU'U ma ; ao-o
; 0 1925/2151 14-5 14-9 15-1 * [ 1 '
A, mi ' ' 7 l , - .. , . ., .
Leányközép- l szálat Egy—%) 32 10410 7733 tanarok megoszlasa is a kulonfele Jellegu in-
iskola lám,", 192526 32 10555 729 tézetek közt,, az aranyszámok azonban itt is Ecolcs moyen ? , ', ( _, —' _ _ mutatnak nemi eltereseket, amiket aztán a
. 1921) "3.7 zal-0 II"! 22 0 , . .. ,
nes de _](IMVLIES (, ) ,, ,_,,_ __ ,, _ tabla utolsó rovataban feltuntetett aranysza- űllcs 1925/26 210 171 222 mok (az egy tanárra jutó tanulók száma) is : szám [ 19 24120 159 60 842 3969 megerősítenek Igy azt látjuk, hogy a refor—
szerint ,— matus, a kir kath és a községi középiskolák—
osszesen í710"'ll'(f192 ban az egy tanárra eső tanulói létszám az
'l'oml 192490 átlagon meglehetősen felül áll7 míg a többi
"0 , mio/71050" 1000 1 iskoláknál ez az arányszám az átlag körül
?; (*)/"J i I 00 " mozog, kivéve a magánintézeteket, amelyek—
1) A bejáró hitoktatókkal és más óraadókkal együtt—. —— Y compris les maítres de 7eligion ne faisant pas paziie de lécole el lns autres professems chargés de lcnons
következik: gimnáziumok (egy tanárra át—
lag 24 tanuló), reálgimnázinmok (22), reál—
iskolak (200) es leanyközépiskolák (16).
A N. S tabla adatai szerint 66 közép—
iskola tartozott az allam rendelkezése alá
(állami és kir. kath. intézetek), 56 intézet (a
községi, róm. kath. stl). iskolák) viszont az allam vezetése alatt állott és 30 intézet anto—
nóm felekezeti (református és ág. ev.) volt. A tanulóknak 1924/25—ben közel fele (46'40/0) járt az állam rendelkezése alatt álló, jó egyharmada
(34'40/0l az állam vezetése alatt álló és mint- egy egyötöde (19'20/0) az autonóm felekezeti
tanintézetekbe. Kevés eltéréssel ugyanilyen anek rendkívül alacsony átlagát (mintegy 8 ta- nuló jut ezeknél egy-egy tanárra !) az magya- razza, hogy itt a tanári személyzet nagy része több helyen is elfoglalt óraadókhól kerül ki.
* ,
Adataink a középiskolai tanarokat a to- vábbiakban aszerint osoportositják, hogy kö—
zülük hányan tanítanak a középiskolában egyedüli, ialetve főfoglalkozasként és hányan csak mellékfoglalkozasképen. A tanári sze—
mélyzetnek eszerint 1924/25—ben 86'80/0-a tar- tozott az első és 13'20/0—a (430 tanár) a ma—
sodik csoportba. A további részletes adatok már csak az első csoportba tartozokról vagyis azokrol szólnak, akiknek egyedüli vagy főfog- lalkozásuk a középiskolákban való tanítás. Eb—
ben a létszámban, mely 1924/25—l)en 2.839 volt, 13'50/o—kal részesedlek a nők a férliak 86'50/0-os aránya mellett, viszont az egyházi
15*
3. szám. ——206— 1927 IV. A középiskolák, valamint! tanulóik és tanáraik jelleg szerint l924/25-ben.
Les établissements dlenseignement secondm're, leurs éléves et professeurs en 1924—1925, sninant le caractére des écoles.
x ,, A tanulók § A tanárok') % §?x
A középiskolák jellege § % Eléves § .owessews*) %% § És
*a) § g,, , 1 * w if;
Cametiere des écoles moyennes 83 És sza!!! szám ÉS (3356; .
""S, 8 8 szerint 0/0 * szerint 0/0 %t: m$ E
N ,_ V ' mo kN
,—,M. 17 4: '" d *" nombre ,, nombre m " AHN %.
Éz állam lrendd- Állami —— Ecoles ni. d'Etat . . 59 25.700 422 §; 1264 438 203
Égsjmítaxes— Kir. kath. — Ecoles m. rag/ales §
parl'Etat catholigues . . . . 7 2.597 42 § 118 4'0 ; 22'0
Községi — communales . . 11 5.336 88 § 245 8'3 218
Az állam vew Róm. kath. —— catholignes rom. 35 12.707 209 613 207 20'7
tése alatt -— Sons i Izr. alapítv. — entretennes par des
14 át;???" de fondaiions israe'lites . 3 1'277 21 63 21 %B
L' Egyesületi — d*associations . 3 1010 1"? , 49 I'? 206
Magán —— prine'es 4 570 ()"9 ; 68 233) 8'4
glelgitffiíggfjggífg ! Református — calvinistes, 21 8.375 Ha ' 377 12—95 22-2
autonomes li g. hitV. evang. —— lnthe'riennes 9 3.270 54 § 158 § 5'3 § 20'7
Összesen _ Toíal: 152 60.842 1000 §§ 2.955 1000 206
1) A bejáró hitoktatók nélkül. — Non compris
egyének ugyanennek a személyzetnek egyne- gyed részét tették. Utóbbiaknak az arányában évek folyamán állandó emelkedést látunk; az
1921/22. tanévben a jelzett személyzetnek
csak egyötöd része tartozott az egyház köte—lékébe. Az igazgatókra és rendes tanárokra 88'30/0, a helyettesekre 5'50/0, az óraadókra (a bejáró hitoktatókkal együtt) 6'20/0 esett. A tanárok haromnegyed részének volt középis- kolai, 12'50/0-anak rajz—, torna—, ének-, gyors- iras— stb. tanári, 2'20/0-anak polgari iskolai tanári oklevele (utóbbiak a leanyközépiskolak—
ban tanitottak), a többi része pedig más ta- nári (tanítói) oklevéllel, illetve másféle képe- sítéssel vagy oklevél nélkül működött (9'50/0).
Vallásra nézve a tanarok 60'60/o-a róm. kath., 20'60/0-a református, ll'öo/o-a ág. ev., 5'60/o-a izr. és 1'70/0—8. egyéb vallású volt. Ami az anya—
nyelvet illeti, a magyaron kívül számbavehető
töredékkel (1'30/0) csak a német szerepel
anyanyelvként.A tanárok nyelvtudására nézve szintén al- lanak adatok rendelkezésünkre; a 2.797 ma- gyar anyanyelvű tanar közü126'8O/o csak ma—
gyarul, 42'20/0 a magyaron kívül még egy,
'21'00/0 még két, 6'90/0-a még három, 3'10/0
pedig háromnál több idegen nyelven tudott.Az idegen nyelvek közt természetesen a német nyelv tudása a legáltalánosabb; a magyar anyanyelvű tanárok 71'20/0-a tudott németül;
ebből 29'20/0 esik azokra, akik a németen kí- vül még más nyelvet (nyelveket) is tudtak.
Azoknak aranya, akik németül nem, de egyéb idegen nyelven (nyelveken) tudtak, csak 20/0.
Ha minden tanárt annyiszor veszünk számba,
les nza'itres de religion ne faisant pas partie de llécole.
ahany idegen nyelven beszélt, akkor 1990 volt a németül, 531 a franciaul, 245 az an- , golul, 219 az olaszul, 191 a tótnl, 69 az olabul, 184 pedig az egyéb (horvat, szerb, orosz stb.) nyelven tudók szama. *
Az eddig tárgyalt adatokra nézve altala- nosságban meg kell jegyeznünk, hogy azok a tanárok, akik több intezetben is tanítanak, annyiszor szerepelnek a tanári létszámban, ahany intézetben tanitanak, minthogy az ada- tok feldolgozása is intézetenkint történik. Az ismertetett tanari létszám tehat nem a sze- mélyek (egyedek) szamat tünteti fel, hanem az intézeteknél működő tanerők összességét, amely természetesen több, mintha minden ta- nart csak egyszer vennénk figyelembe.
Az alább következő adatok, amelyek a ta—
narokat szaktárgyailc szerint ismertetik és ame—
lyekre a hivatalos statisztika eddig nem ter—
jeszkedett ki, ezúttal tehát először közöltet—
nek, ezzel szemben minden egyes tanart csak egyszer vesznek számba. Ez a létszám tehát a fentivel ellentétben pontosan a személyek számat mutatja ki és pedig azoknak a taná- roknak a számát (az igazgatókkal együtt), akik a középiskolai tanáwizsgál izottságoktól ( (összesen négy ily bizottság működik, mind—
egyik egyetemi székhelyen egy- egy) nyerték oklevelüket és valamelyik középiskolában az 1924/25. tanévben tényleg tanítottak. Nem
szerepelnek tehat az alabbi (V. sz.) kimuta—
tásban azok, akiknek nincs ilynemű okleve- 1íik,mint a hittanárok rajz, torna-, énekta—
nárok.
_ 3. szám. _ 207'_ 1927 ' V. Az országos középiskolai tanárvizsgáló bizottságoktól oklevelet nyert és középiskolákban
tényleg működő igazgatók és tanárok szakok szerint az 1924/25. tanévben.
Professeurs et directeurs en activite' aux écoles moyermes ei ayant eu Lm diplóme de la commission d'examen de professcws d*e'coles moyennes, suL'LLaLLt les matieres, aLmÉe scolaL're 1924—1925.
§ l l !; ?; ' ! § . ék":
.!É 5, % § :: s§ 5333
33 Szaktárgyak—Mauéres ;g§ 313 gi'g ÉÉ gg§§w
Na W ;, N*) 815 2955 ""c É'GNNS
ÉS * % 0 E A 45 .?— a :? 53 %x V! az:
[24 ;:o ** e; % § " § sa * Jr.-"43W
[ § ,;
A) Két tárgyra képesített tanárok: !
Professeurs gualifie's pour cnseL'gLLer 2 mat'iéres 1
1 Latin—görög _ latin-grec . . § 247 76 152 3 16
2 Magyar-latin _ hongLOL's- latin . ] 367 87 222 17 41
3 Magyar--német _ hongroi-s allemand. *, 207 32 69 48 58
4 Magyar——francía _ hongrois— frangaLs . § 23 _ 1 8 14
5 Német- latin _ allemaLLd latL'LL . : 102 26 62 12 2
6 Német-francia _ allema'nd-frangais .' 84 _ 1 16 17
7 Francia—latin _ fLLaLLgais-latin 4 3 — _ 1 2
8 Történelem-latin _ ILL'stOL'Le-latL'LL . , 160 41 85 15 19
9 Történelem—görög — histoire-grec . ,; 2 1 1 _ _ —
10 Történelemmagyar _ ILL'stoL're-HhüiigTOZ-S " 29 4 7 3 15
11 Történelem német _ histoiLe-allemand . . 7 1 _ _ 6
12 Történelem— bölcsészettan _ histoz're-phL'losophL'e. 1 — — _ 1
13 Történelemföldrajz — hL'stoLre-ge'ographie . * 161 22 67 36 36
14 Földrajz-természetrajz _ ge'ographie- ILL'stOL're LLatLLrelle É 164 35 81 22 26
15 Természetrajz-vegytan _ histoire natur. chL'mL'e § 63 5 18 19 21
, 16 Természettanvegytan _ physig—uechL'mL'e . 4 _ _ _ 4
17 Mennyiségtan-természettan — matlLéLLLat.-plLyngLL_e ? 394 70 186 64 74 ""
18 Mennyiségtan-ábr mértan — mathémat.—géométrie. § 25 2 2 20 1
19 Német-földrajz — allemamd--géographie . . .§ 1 _ 1 _ _
20 Mennyiségtanbölcsészettan _ mathe'matnphilosophie . J 1 1 _ — ——
Összesen _ Total 1.995 403 955 284 353
B) Három tárgyra képesített tanárok:
Professeurs gLLali/le's pam" enseL'gLLeL 3 matiéres
1 Latin-görög, német _ latin-green, allemand 7 2 4 _ 1
Latin——görög, francia _ latingrec, frangaL's . . 2 _ 1 1 _
Latingörög, bölcsészettan _ latin-grew, philosop/LL'e . - 8 1 2 _ _
Latin—görög, történelem _ latL'LLgrec, histoLLe . % 4 1 8 _ _
2 Magyar latin, görög,r _ hongroislatin, grec 17 5 7 1 4
Magyarlatin francia — lLongL'ois latL'LL, fraLLgaL's 1 _ _ _ 1
Magyar—l—atin, német — hongrois latin, allemand . 12 2 3 5 2
Magyarlatin bölcsészettan _ ILOLLgLoLs—latL'LL, philosoph. 2 2 — — _
Magyar-latin, történelem — lLongmL's latL'LL, histoire , 8 1 3 _ 4
3 Magyar-német, francia __ hongrOLs- allemand, fLaLLgaLs 5 1 _ 3 1
Magyar-német, történelem _ILOLLgLOL'sallemand, ILL'stoLre 2 _ _ 1 1 Magyar—német, bölcsészettan _ hOIlf/TO'LS'CZHBWLU philos. 2 1 — — 1
4 Német-latin, francia _ allemand—latin, franc. 5 2 1 1 1
Német—latin, horvát _ alleLLLaLLd—latiu. create 1 1 _ _ _
Német latin történelem _ allemand latin. hL'stOL'rL 3 1 _ 1 1
Ném. latin, bölcsészettan_alleLLLaud-ZLJLLL'LL, philosoph . 2 1 1 _ _
5 Német- francia, angol _ al/emand——fL(LLLgaL's, anglaL's 2 _ 1 _ 1
;1Ném. francia, bö' esészettan—allcm. fraHCü/LS, phLlosoph. ' 1 _ _— _ 1 GJ 'I'örténelem-latin, francia _ ILL'stoLLe-latL'LL, fLaLLfaL's . 1 _ 1 _ _
§ Történeienrlatin, földrajz _ lLLstOL'L'e-latL'LL, ge'ogmph. 2 _ 2 _ _ , Tört-latin, bölcsészettan _ histoLLc—laLL'LL, philosophie. 1 _ 1 _ _ 7 ;: 'l'örténelem-magy, francia _ lLL'stoiLe—hongrois, meLg'aL's 1 _ 1 _ ——
§ Történelem-magy., földt._hL'stoiL'e—hongrois, ge'ograph. 2 _ — 1 1 83 Földlajz felm. rajz. német_géographL'e-histoire Tatum
; alleLLLaLLLI. . . . . . . . . . . . . , ' 1 _ 1 _ —
% Fööidiajz-termiajz történelem _ géographie—histoire
LLGILLL. lLLstoiLc. ? 1 _ 1 _ —
Földrajz- termi -1ajz, bölcsészetian _géogmphL'e ILLst0LLe ; _
l natur, plLL'losoplLLe , 1 _ _ 1 ——
? H
3. szám.
1927
§ / e' i' ; N' e ; . s': m
'n ' ;l .? ] 3 3 GM, 51
!; : , se ait, mig atgk§3
E"? Szaktárgvak——Miatz'öres É'Él'ɧ Él§l§:;§i§§
% —- sg ; s; nes; ag ikres—§":
Egg %% ;; _sa geil; Eau ;—§-';gs§
m * :O ;; 5 0 a: s be; § ki MSN—nk;
,; ,— f:;
; 1; ' ? lt
Földrajz term. —rajz, vegytan —— géographie-histoire na- ;; ;
tun, chimie . 13 ;; 1 5 3 4
9 Mennyiségtan természettan, boloseszettan—mathemat ; §
physigue, philosophie , '; 4 ; l 2 ;; — 1
Mennyiségtan-természettan, vegytan — mathémat. -phy— ; I :
sigue, chimie ; 1 ; —— — — 1
;; Mennyiségtan-természettan, ábr miért.—an —mathémat.— * ; ;;
" physigue, ge'ome'tn'c . ' 2 , __ 15 1 ; 1
Összesen — Total 109 ; 23 ; 40 ; 19 ;; 27
, l ;;
C) Négy tárgyra képesített tanárok: _ ; ;;
Professeurs guali/ie's pour enseigner 4 matieres ; : : '
1 ;; Latin-görög, magyar bölcsészettan —— latin-mee, hon— § ; ;
; grois, philosoph. . E 1 ;; 1 _- — ——
; Latin görög, német, francia — latin--grec, allam, franc. ; 1 ; — — — ;E 1 2; Magyar-latin német, történelem —— hongrois--latz'n- allem *; . , ;
, histoire . . . ( 1 ;; 1 , —— —
; Magyar latin német, bölcsészettan _ hangzas-latin, 1; ;? 1;
;; allem., philosoph . 1 ;; — 1 —— -——'
3; Mennyiségtan-term -tan, bölcsészettan, vegytan— mathé— , ; ;
;! mat physigue. philosoph. , chimie * ; 1 ?; —— '; ;; —— ; 1
; Összesen —— Total ; 5 *; 1 ;; 2 —— 1; 2
' D) Öt tárgyra képesített tanár:
Professeur gualiűé pour enseigner 5 matieres
1;; Magyar--német, latin, történelem, bölcsészettan ;; "; ,; ;;
;; Hongrois fülem., latin, hz'stoire, philosoph... ;; 1 ;; _ ;; 1 ;; —— _; —
?; Mindössze ; száma — nombre 2.110 427 '1 998 ;? 303 , 382
i' Au total ; 0 1000 ;; 20'2 47'3 ; 14'4 18'1
' 0 :" ,
Kimutatásunk eszerint 2.110 ilyen tanárt vesz számba, akik közül 115-nek (5'50/0) van kettőnél több tárgyból képesítése. (A gim—
náziumoknál 5'6, a reálgimnáziumoknál 43, a reáliskoláknál 63 és a leányközépiskolák—
nál 7 60/0 a kettőnél több tárgyból képesítés—
Sel biró tanárok száma.) A számbavett 2.110
tanár közül 20' 20/0 esik a gimnáziumokra, 47 30/0 a reálgimnáziumokra,1440/0 a reál-
iskolákra és 18 10/;, a leányközépiskolákra.
Az A) csoportot azaz a kettős szaktár- gyak csoportját vizsgálva, úgy találjuk, hogy azoknak a tárgyaknak a páros csoportOSítá- saban, amelyekből való sikeres vizsga oklevél és tanári állás elnyerésére jogosít, 20-féle variáció lehetséges, illetve 1924/25-ben tény—
leg ennyi variáció volt. Némely csoportosítás, mely itt előfordul, mint a történelem—görög, a történelem-bölcsészettan, a mennyiségtan—
bölcsészettan, ma már nem alapja az ok- levél kiadásának s így az itt felvett né—
hánytanár oklevelét még a régi alapon sze—
rezte. Vannak tárgykapcsolatok (történelem- német, német—földrajz), amelyek csak kivé—
telesen nyújthatnak szakképesítést. Találunk végül két oly esoportosítást (a francia- latin, a természettan-vegytan), amelyre a középiskolai tanítás rendjében rejlő okok- nál fogva kevés a jelentkező. Ilyenformán tulajdonképpen 13 csoport (az 1—6, 8, 10, 13—15, 17—18 sorsz. alatti) marad fenn, mint amely az általában szokásos képesítése- ket tartalmazza, amennyiben az ezekről kiállí- tott okleveleknek a középiskolák tanulmányi rendje alapján leginkább megvan az érvé—
nyesítési lehetőségük.
A több tárgyra képesített tanárok (B.— D.) csoport) szaktárgyai közt is mindegyiknél szerepel két oly tárgy, amelyek alapján az illető tanár ennek a 13 csoportnak vala-
melyikébe besorozható. Egyrészt azfl'vríitóbbi
körülmény miatt, másrészt a képesítések egy- séges és könnyebb áttekinthetése végett cél—
szerűnek látszott egy oly kimutatás készítése, amely az V. tábla A) csoport'ában feltűnte- tett 20-féle szakesoportot véve alapul, rámutat arra, hogy az egyes szakcsoportokra hány tanár van képesítve. (l. a VI. számú kimutatást).
3. szám.
Neee—_ 31927
VI. A középiskolai tanárok szakcsoportok szerint 1924/25-ben'3)
Les professeurs mlyfítablissements (l'ensez'gnement secondaire en 1924—1925, mivan! les grampcs rle matiéres.')
%i § Osszesen i' § § § f:. § (:
e Szaktárn'vak l; lotal ; §: :3 :
SE 5 - k ————— —————— l 53 §§ ; §; 36335
sg G r 0 u p e s d e m a [ i e r e s , szám ? ! "§ Ebla , 5333 ÉÉÉ':
§ § ; szerint ot,, ; 333 733 az 3—3
vik ! nombre U mc; 0534 3 ki
1 Latin-görög Latin-grec . . * 283 125 % ' es 169 5 21
2! Magyar--latin —— Hongrois- latin , 408 180 1 96 237 23 52
3 Magyar-mémet —— Hongrois allemand , , 231 102 36 75 57 63
4 Magyar--francía — Hongrois- franrais . j % 1'3 ; 1 2 11 16
5 Nemet latin —- Allemandlatin . _ . % 137 00 í5 75 19 8
6 Német-francia — Allemand-fmm-ais " 48 2'1 ? 3 3 20 22
7 ! Francia-latin _ Frangais-latin 13 06 ' 2 3 3 5
8 Történelem-latin —— Histoíre-latin 182 80 44 98 16 24
9 Történelem—görög —— Hístoz'revgrec . , 6 03 2 4 ——— ——
10 Történelem- magyar — Histoire- hongrois , % 44 I'!) , 5 13 5 21
11 Történelem német —— Histoire- allemand 15 O'? ; 2 3 2 8
12 Történelem- bölcsészettan —— Histoire-philosoph 2 01 1 — l
13 Történelem földrajz —- Histoíre--géogmph.. . 166 ' 7'3 ( 2—2 70 37 37 14 Földrajz-természetrajz —— Géograph -hist. natuielleÉ 180 L 80 * 36 88 26 30 15 Természetrajz- vegytan " Histoz're natur. -chimz'e 76 ' 33 6 23 22 25
16 Természettan vegytan —— Physigue- c/zz'mie 6 03 x — —— —— 6
17 Mennyiségtan--természettan — Arithme't -physigue 402 17 8 t 71 188 65 78 18 ; Mennyisegtan——ábr mértan % Arilhme't -géome't7ie . 27 132 3 2 2 21 2
19 * Német földraj z — Allemand—géogmphie . . 2 01 ( N 2 — —
20 Mennyiségtan bölcsészettan —— Arithmét. philosophie 6 0-3 2 2 — 2
Összesen — Total . 2.264 1000 453 1.058 332 421
l i .
1) E táblázaton minden egyes (az V. sz. táblázaton íeltüntetett) középiskolai tanár annyiszor szerepel, ahány szakcsoport képezhető a tárgyaiból (az V. sz. tábla A) csoportja szerint). —— Ici chague professeur (releve' au tableau V) figure (mian! de fois gu'on peut former de groupes de matieres de ses matieres (dyaprés
lc groupe A) du, tableau V).
Ezen a táblázaton tehát minden egyes, a középiskolai tanárvizsgáló bizottságoktól oklevelet nyert és valamely középiskolában tény—
_leg működő tanár annyiszor szerepel, ahány szakcsoport képezhető tárgyaiból az említett 20- féle csoportosítás alapján. (Az ide be nem sorozható variációk, mint a bölcsészettan és egy más tárgy vagy a francia-görög, továbbá az angol nyelv, mely csak harmadik tárgy- ként szerepelhet, természetesen kimaradtak a felsorolásból), A VI. táblázat alapján tehát megállapíthatíuk hogy a képesítések száma szerint a szakcsoportok a következő sorrend—
ben következnek:
a képesítések
szám szerint Oo-ban
1, inaoyarlatin . . . . 408 181)
2. mennyiségtan- teunészettan 402 178 3. latin- görög . . . . . . 283 12'5 4. magyar-német . . . . . 231. 102 5. történelem—latin , , . , 182 80 6. földrajz—terniészetmjz . . 180 80 7. történelem-földrajz . . . 166 7'3
8. német-latin . . . . . 137 80
Ha a kiválasztott 13 szakcsoportot vesz- szük ismét alapul és a még hiányzó ?) szakosoportot keressük fel kimutatásunk- ban (VI. sz. tábla), azt látjuk, hogy ezek
mindegyikénél a képesítések száma a IDO-on
alul marad.
Ugyanis
a természetraiz-vegytan . . . . , . , . 70 a német—francia , , . . . . . . . . 48 a történelem-magyar . . . . , . . . 44 a magyar-francia . , . . . . . . . , 30 a inennyiségtan-ábr. mértan . . . . . . 27
tanerővel szerepel.
A középiskolai tanári oklevéllel bíró és a középiskolákban tényleg működő tanárok szakképesítései — a tárgyakat most már nem csoportosításban, hanem külön-külön tekintve —— összesen 15 tárgyra terjednek ki.
(L, a VII. sz. kimutatást.)
3. szám. —2lO-—4
1927'
VII. A középiskolai tanárok az egyes szaktár- gyakra való képesítés szerint 1924/25-benJ) Les professeurs dlétablz'ssements d'mseignement secon- daire en 1924—1925'), suivant leur gualification amo
diffe'rentes matieres.
% .. , § (, ezt
3 Osszesen § ;; § is;
E . * ? § S [É
§ Szaktargyak Total Lt S ki £§
: : ' es
?; Matiéres d'en- ig §?) _; %%
§ seignement Eg 0; §€ Ég %s %%
113 (45 '" És ;;aggá
% § § § : ÉM § ; 3 §
1 Latin. . . 955 22' 250 553 57 95 2 Görög —— Grec 284 65 87 170 5 22 3 Magyar— Hongrois 682 15'7136 316 87143 4 Német—Allemand 398 92 70 147 87 94
5 Horvát _ Croate 1 0'( 1 —§ —
6 Francia — Fran—
cais. . 79 18 3 7 3 39
7 Angol — Anglais 2 00 — 1 —— 1
8 Történelem— His-
toire. . 387 89 72 174 57 84
9 Földrajz — Géog
raphie . 346 80 58 158 63 67
10 Természetrajz ——
Hísioírenaturelle 243 56 41 106 45 51 11 Természettan —
Physigue . . § 406 94 71 188 65 82 12 Vegytan—Chimíe ; 82 [9 6 23 22 31
13 Mennyiségtan —— _
Arithmétigues 428 9'9 74 190 85 79
14 Ábrázolómértan
—— Géométrie . 27 06 2 2 21 2
15 Bölcsészettan -— §
Philosophie . . ) 22 05 8 8 l 5
x ' ;
Összesen _ Total §4.342 1004 879H2.043§§625§§795
1) E táblázaton minden egyes (az V. sz. táblá- zaton feltüntetett) középiskolai tanár annyiszor sze- repel, ahány tárgyból képesítést nyert. — Ici chaguc professeur (relevé au tableau V) figure antant de fois gu'il peut, du fait de son diplóme, ensez'gner de matieres.
Ezen a kimutatáson minden egyes (az V.
sz. táblázaton feltüntetett) középiskolai tanár annyiszor szerepel, ahány tárgyból képesítést nyert. A középiskolákban tanitott tantárgyak számára (nem számítva a horvát nyelvet, amely nem tantárgy) ezek szerint 1924/25-ben 4.341 tanerő állott rendelkezésre. Figyelmen kívül hagyva a csak 2 tanerővel szereplő angol nyel- vet, legkevesebben voltak képesítve a vegytanra
(1'90/0), a francia nyelvre (1'60/0), az ábrázoló
mértanra és bölcsészettanra (0'6—0'50/0); a fennmaradó—többi 9tárgy közül legtöbb tanárnak van képesítése a latin (22'00/0) és a magyar (15'70/0) nyelvre, míg a többi tárgyak a követ—kező sorrendben követik egymást:
mennyiségtan, amelyre a tanerők 990/0—a természettan ,, ,, ,, 9' 4 ,
német ' ,, ,, , 9 '.2
történelem , ,, ,, 8' 9 ,,
földrajz ,, ,, ,, 8' O ,
görög ,, ,, ,, 6 5 ,,
természetrajz ,, ,, ,, 5' 6 ,, van képesitve.
Az 1924/25. tanévben gimnáziumaink leg—
nagyobb része reálgimnáziummá alakult át, amelyeknek tantervében a görög helyett (a felső négy osztályban) valamely modern ide- gen nyelv (francia, angol, olasz) kötelező tantárgy. Mindenesetre kívánatos volna, hogy a jelzett három nyelvből több tanárunk nyer- jen egyetemi képesítést; képesített nyelvtanárok hiányában ugyanis reálgimnázinmaink egyré- sze kénytelen lesz ismét gimnáziummá ala—
kulni, aminthogy erre a multban is volt példa, vagy ha ez nem is történik meg, a modern nyelvek tanítására képesített tanerők hiánya a reálgimnázínmok szaporításának gátat vet.
Asztalos Józgef dr.
