145-
(cserébe-, a j á n d é k b a a d ó , visszaadó stb.) tartozik a tulajdonjogot a marhalevél hátulsó oldalán a szerző nevére átruháztatni. Azonban a szerző tartozik a tula,jdonátruházási záradékot megszerezni abban az esetben, ha marhalevéllel már ellátott állatot örökség, illetve hagyo- mány vagy bírói megítélés után vagy hatóságilag elrendelt árverésen szerez meg, ha az állatnak az előző tulajdonos nevére szóló olyan marhalevele van, amelynek hátulsó oldala tulajdonjog átruházási nyi- latkozatot nem tartalmaz. Ha az ilyen módon szerzett állatnak olyan marhalevele van, amelyen az előző tulajdonos tulajdonjoga a marha- levél hátulsó oldalára vezetett nyilatkozatban van feltüntetve, az új marhalevelet közvetlenül a szerző nevére kell kiállítani.
Az 1928. évi 4020/M. E. számú rendelettel életbe léptetett vasúti üzletszabályzat módosítása tárgyában hozott 1938. február 26-án ha- tálybalépett és 1938. december 31-éig hatályban maradó 19.869/1937.
V. számú rendelet (B. K. 46. sz.).
A vasúti üzletszabályzat 26. §-ának 1. bekezdése az alábbi ki- egészítéssel módosul:
A vasút azoknál az utasoknál, akik bármilyen bérlet, vagy mérsékelt áru menetjeggyel utaznak, a kézipodgyásznak személyko- csiba való bevitelét a díjszabásban súly és tartalom tekintetében kor- látozhatja. Ez a kiegészítő rendelkezés nem érinti az idézett üzlet- szabályzati rendelkezés eddigi szabályait.
Az ügyvédi meghatalmazsáról szóló 1938. évi VI. t,.:c. hatályba léptetéséről és a bélyeges ügyvédi meghatalmazás nyomtatványok forgalomba hozásáról szóló 40.636/1938. P. M. számú rendelet. (B. K.
50. szám.)
Az 1938. évi VI. t.-c. 1938. március 15. napján lép hatályba.
Az idézett törvénycikk hatályba lépése napjával 50 filléres, 1 pengős, 1 P 50 f-es, illetőleg 2 P értékjelzésű okirati illetékbélyeg- gel és' a megfelelő 10 f-es, 20 f-es, 30 f-es, illetőleg 40 f-es értékjel- zésű ügyvédi jóléti hozzájárulási bélyegszerü rajzzal ellátott „ügy- védi meghatalmazás" című nyomtatványok bocsáttatnak forgalomba.
Ezek eladási ára a nyomtatott pénzügyi bélyeg és az ügyvédi jóléti hozzájárulási bélyegen feltüntetett értékek együttes összege.
Osztalékszelvények. (A MNB. 298. számú körlevele)..
A MNB. a 300/1936. M. E. számú rendelet 1. §-ának 3. bekezdé- sében meghatározott jogkörében továbbiakig felmentést ad az idézett kormányrendelet 1. §-ának 2. bekezdésében foglalt tilalom alól min- den olyan belföldi kibocsátású részvény osztalékszelvény© tekinte- tében, amely az 1936/37., az 1937. vagy ennél korábbi üzleti évre járó osztalék felvételére jogosít fel. A felmentés hatályos tekintet nélkül arra a körülményre, vájjon a kibocsátó vállalat közgyűlése a tényleges behozatal időpontjáig már határozotté a szelvényeken
Polgári Jog 1938 3. sz. 2
146-
megjelölt üzleti évre fizetendő osztalék tekintetében, illetve a társa- ság megkezdte-e már az osztalék folyósítását.
A fentiek értelmében tehát magyar kibocsátású részvények mindama osztalékszelvényei, melyek az azokon feltüntetett szöveg értelmében az 1936/37., az 1937., vagy ennél korábbi üzietév után járó osztalék felvételére jogosítanak, továbbiakig kiilön engedély nélkül hozhatók be Magyarország területére. Dr. P—ő.
A s „ © i r ö M é s n SMeöélk^Mgftrosnüsásoík" SMeftélk- mm®ffiiü©ss©g® süh tmp aüll©(l©lk]k©d®sx ö©n*w©s©ö©Ib©im=
A különböző adóknak, illetékeknek és járulékoknak behaj- tása a pénzügyi hatóságoknak a mostani nehéz gazdasági viszo- nyok között sok gondot okoz és nagy fáradsággal, valamint költ- ségekkel jár. Különösen áll ez azokra a közterhekre, melyek haláleset folytán való átszállással, illetőleg megszerzéssel kap- csolatban fizetendők, tehát az öröklési illetékre, továbbá az in- gatlan vagyonátruházási illetékre és járulékaikra.
Az öröklési illeték, valamint a haláleset folytán, esedékes ingatlan vagyonátruházási illeték fizetése az örökösre vagy hagyományosra rendes gazdasági viszonyok- között is gyakran súlyos teherként nehezedik, főként azért, mert az illetékek alá eső vagyontárgyaknak részben egyáltalán nincsen hozadékuk, részben pedig a hozadék a fizetendő illetékhez viszonyítva cse- kély. 1 Fokozott mértékben áll ez a mostani viszonyok között általában, de főként-a mezőgazdasági üzemekben használt ingó- ságokra, valamint mezőgazdasági ingatlanokra. A vagyonátruhá- zási illetékekről szóló 1920. évi X X X I V . t.-c. részben számolt a fenti körülményekkel s azért 55. §-ában felhatalmazta a pénz- ügyi hatóságokat arra, hogy ha az örökösödési illeték azonnal való befizetése vagy behajtása a fél vagyoni helyzetének meg- romlására vezetne, ezek fizetésére öt évig terjedhető részlet- fizetési kedvezményt engedélyezhetnek. A pénzügyminiszternek módjában áll öt évnél hosszabb ideig is halasztást, nyújtani az illeték kifizetésére. ,
A fenti törvényes intézkedés azt mutatja, hogy az állam kénytelen számolni azokkal a nehézségekkel, amelyek az örök- lési illeték megfizetése körül az örökösök részéről felmerülnek, kénytelen számolni e nehézségekkel, mert az öröklési illetéknek kiméletlen behajtása értékes gazdasági alanyok tönkretételére vezethetne, ami sem az állam erkölcsi céljaival, sem pedig az államkincstár fiskális érdekeivel nem volna összeegyeztethető.
Mindebből következik, hogy minden olyan megoldás, amely az elhalálozás folytán esedékes illetékeknek és járulékaiknak pon- tos fizetését a fizetésre kötelezett fél megterhelése nélkül elő-
