•282
Gyakorlati okokból külön tárgyalja a korlátolt felelősségű tár- saság alakulását, működését és megszűnését. A megalakulással
kapcsolatban közli az anyaggal gyakorlatilag összefüggő álta- lános cégbejegyzési joganyagot, törvényt és gyakorlatot, a meg- szűnéssel kapcsolatban az 1927. évi IiIL t.-c.-t a cég megszűné- sének a kereskedelmi cégjegyzékbe hivatalból bevezetéséről stb.
Az egyes szakaszoknál lévő magyarázat beilleszti a paragrafust a törvény rendszerébe .a többi vonatkozó helyekre való hivat- kozás mellett. A gyakorlati cél sohasem megy az elméleti sza- batosság rovására. Nagyon hasznos minden intézkedésnél a többi kereskedelmi társaságokkal való összehasonlítás, melyet egy áttekinthető külön táblázat is megkönnyít.
II. A m. kir. Kúria önkötöttsége de decisione lata feren- daque. Szerző a m. kir. Kúriának a feloldó végzéshez való kö- töttségét tárgyaló 71-es számú polgári jogegységi határozattal foglalkozik, ismerteti a kérdés irodalmát és hivatkozással a Ppé.
"70—72., a Te. 128., 129. §-aira, melyek az elvi kérdésnek a jog- biztonság érdekében való szabályozását tartalmazzák, a jog- egységi kérdésnek teljesülési határozattal való olyan korláto- zását kívánja, hogy a felülvizsgálati bíróság feloldó határozatá- hoz csak oly esetben ne legyen kötve a tényállásnak változat- lansága esetén, ha új jogszabály (törvény, rendelet, vagy jog- egységi illetve teljesülési határozat) visszahatólag rendelkezik.
Szerző álláspontja igen érdekes és a kérdés elméleti taglalására még visszatérünk. Most csak annyit jegyzünk' meg, hogy bár a jogbiztonság szempontjából a jogegységi és teljesülési határo- zatoknak nagy értéke van, die jelentéktelen részletkérdésekben e döntések elszaporodása a jogfejlődés akadálya lehet, a kódex- nél is nagyobb merevségét okozva, a jognak a kódex rendszeres- ségének előnye nélkül. ifj. Dr. Szigeti László.
Dr. Degré Alajos; Négyeskönyv perjogi anyaga. (A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Jogtörténeti szemináriuma. Az Illés szeminárium kiadványa. Budapest, 1936.) Amikor a gyakorlati jogász ezt a jogtörténeti munkát kezébe veszi, elsőnek nyilván az a gondolata támad: v á j j o n napjainkban
— a nagy és folyton változó jogi problémák korszakában — megvan-e az indokoltsága a múltban való tallózásnak, külö- nösen a X V I . század jogi világa feltárásának? Efajta kérdés mindig felvetődik, midőn a jogtörténetírás kutató munkája va- lami pozitív eredményével ajándékozza meg a jogtudományt.
Ám ezen aggodalmat sajátságosképen épen a modern magánjog egyik -kiválósága, Szászy-Schwarz Gusztáv oszlatta el, félre- magyarázást nem tűrő szóval törve lándzsát a történeti iskola
mellett: az észjog túlkapásai ellen a történeti iskola a lörvényhozás terén a konzervatívizmust, a tudomány terén a íorrástanulmányt és élesebb szisztematikát, a jogbölcselet terén -a pozitivizmust, -azaz a létező bölcseletét és az összehasonlító
283-
módszert honosította meg: ezek múlhatatlan érdemei annak az iskolának, melynek egy Savigny, egy Puchta vetettek alapot . . .".
(Uj irányok a magánjogban, .9. oldal.)
A Négyeskönyv tudományos feldolgozásának pedig a XVI.
-század és a XX. század első fele történeti eseményeinek döbbe- netes hasonlatossága ad felette nagy időszerűséget. Mindkét kor- szak a magyar történelem legszomorúbb lapjai közé tartozik.
Akkor is, most is darabokra hullott Szent István birodalma.
Szinte izgató kérdés: mi lett a sorsuk a magyar törvényköny- veknek a török hódoltság világában? Semmivé váltak-e az állam szuverénitásával együtt, vagy pedig mint a magyar jogászi gé- niusz termékei a balsorsban is változatlanul sugároztak ki szel- lemi erőket, melyek a nemzeti gondolatot szakadatlanul ébren tartották és a magyarságot a felszabadulás korszakába átmen- tették. Nagynevű történészünk, Salamon Ferenc kutatta fel a nemzet kultúréletének megnyilvánulásait a török uralom korá- ban és az ő alapvető munkájából ismeretes, hogy a magyar igazságszolgáltatás a török területen is tovább működött. A köz- felfogás u. i. gyalázatnak és árulásnak tekintette, ha valaki bár- mely ügyben igazságtételért a törökhöz folyamodott. Ezt a magatartást önálló bűncselekménynek minősítették és „törökös- ség"-nek nevezték. A társadalom ragaszkodását a magyar igaz- ságszolgáltatáshoz senki sem szervezte meg, azt a nemzet ősi
alkotmány-' és jogfenntartó ösztöne sugallta.
Milyen lehetett az a jogrendszer és mit tartalmazhatott az -a jogkönyv, mely a XVI. és XVII. század magyarságában a lel-
ket tartotta, — oly érdekfeszítő kérdések, amelyek mellett csak az a jogász haladhat el tompa közönnyel, akiben teljesen hiány- zik a képesség a történeti analógiák megvonására és a tanul- ságok leszűrésére.
Degré Alajos egy bűvész ügyességével négy évszázad porát fújta le a Négyeskönyv dohos lapjairól és annak törvénykezési anyagát, mint friss és élvezetes tanulmányt nyújtja át az olvasó- nak. A Négyeskönyv százféle helyén szétszórt jogszabályait és szabálytöredékeit úgy illeszti egymás mellé és egymás fölé, hogy végül szerves egységet, valóságos kis perjogi kódexet varázsol -elénk. A modern perrendtartás úgyszólván valamennyi fejeze-
tével találkozunk benne. A korabeli bírósági szervezétet ép oly alapossággal ismerteti, mint a hatásköri-, illetékességi szabályo- kat, nemkülönben a peres felekre, képviselőikre, valamint az idézésre vonatkozó jogtételeket. Előttünk bonyolódik le a per (polgári és bünügy erősen elegyítve) a maga szigorú alakszerű- ségeivel, bizonyítási és ítéletalkotási szabályaival. A peres el- járás ismertetését a végrehajtási és a szövevényes perorvoslati intézmények tárgyalása követi. Munkáját a Hármaskönyvvel való egybevetéssel, pontos mutatóval és egy francia nyelven meg- fogalmazott összefoglalással fejezi be.
Ehhez a tanulmányhoz azonban nem volt elég az ügyesség;
a perjog anyagának ily átfogó szerkezeti összeállítása kivételes tudományos felkészültséget követelt. Degré Alajos fölényes tárgyismerettel, finom forrás- és szövegkritikai érzékkel, fejlett
284-
hermeneutikai képességgel fogott neki a nehéz feladatnak, me- lyet minden vonatkozásban sikeresen oldott meg.
De a mai kor jogásza is élvezettel forgathatja a világos és szabatos fogalmazással megirt művet, mert csodálkozva ismer fel benne olyan perjogi alkotásokat, melyeket eddig a modern törvénykezési tudomány vívmányainak tartott, A külföldön ho- zott ítélet semmissége (79. o.), a külföldiek percautiója (98. o.), a kereset substantiálásának kötelessége (120. o.), a pergátló és felperességi kifogások kezdetleges alakjai (141. és 143. o.), az idézési időköz elégtelenségének kifogása (íncompetentia termini, 142. o.), az előzetes bizonyítás intézményének csirái (u. n. „egy- szerű tudományvétel", 178. o.), az ügyvéd díjazása (113. o.), stb., stb. olyan eljárásjogi intézmények, melyek egyike-másika fej- lődésének tetőfokát még ma sem érte el, viszont történeti mult- juk sok tekintetben determinálja jövendő alakulásukat.
Szerzőnk világosan látja, hogy a Négyeskönyv perjogi szabályai a római jog talajába eresztik le gyökereiket, (ellen- tétében Verbőczyvel, aki franciaországi eredetről beszél, Hk. I I . rész, 6. cim, 12. §.), azokat mégis a XVI. századbeli magyar jogi szellem termékének tekinti s e felfogását meggyőző érvekkel bizonyítja is. Műve tehát tanúságtétel a magyar kultura letagad- hatatlan múltja mellett. Ez a sajátossága kiemeli Degré A l a j o s
könyvének jelentőségét a jogtudomány kereteiből: tanulmá- nyára, mint döntő bizonyítékra hivatkozhatunk, valahányszor felmerül a szüksége, hogy a magyarság kultúrtörténeti fölényét a művelt nemzetek ítélőszéke előtt igazoljuk.
ifj. Dr. Nagy Dezső.
Dr. Klug Emil és Dr. Pongrácz Jenő budapesti ügyvédek „Az adók" címmel jól kezelhető gyakorlati (könyvecskét állítottak össze, amely a ma érvényben lévő összes egyenes adókat és járulékokat, vilá- gos, rövid feldolgozásban tárgyalja. Kereskedő, iparos, háztulajdonos, mezőgazda és általában minden adózó hasznosan forgathatja a kis.
gyakorlati könyvecskét.
