Pénzügyi-számviteli mutatók

Pénzügyi-számviteli mutatók

• 1. Likviditási mutatók: arányszámok, amelyek a rövid lejáratú kötelezettségek likvid eszközökkel fedezettségét mérik.

• 2. Tőkeszerkezeti (eladósodottsági) mutatók: az összes eszköz/jövedelem/ cash flow és adósság arányát mutatják

• 3. Működési mutatók: a menedzsment eredményességét mérő mutatók, amelyeknek két fajtája

• 3.1. Jövedelmezőségi mutatók

• 3.2. Hatékonysági mutatók

• 4. Kockázati mutatók: a hitelezők és tulajdonosok hozamának bizonytalanságát mérő mutatók

• 5. Növekedési mutatók: az időben eltérő pénzügyi adatok változásának, ütemét számszerűsítő arányszámok

• 6. Részvény és piaci mutatók: az egy részvényre vetített, értékpapírpiaci információkat tükröző mutatók

• 7. Pénzügyi megtérülési mutatók: egy projekt megtérülését elemző mutatók

Pénzügyi-számviteli mutatók

1. Likviditási mutatók

• Arányszámok, amelyek a rövid lejáratú kötelezettségek likvid eszközökkel való fedezettségét mérik

• A./ ABSZOLÚT MUTATÓK

1. Forgóeszköz befektetés: Készlet + Vevők - Spontán követelések (szállítók+egyéb)

Értelmezése: a készlet- és vevőállomány mely része nem fedezhető spontán finanszírozással

2. Nettó forgótőke: Összes forgóeszköz – Rövid lejáratú kötelezettségek

Értelmezése: az összes forgóeszközérték mely része nem finanszírozható rövid lejáratú forrással

B./ RELATÍV MUTATÓK

• Likviditási ráta= Forgóeszközök/Rövid lejáratú kötelezettségek

• Gyorsráta =(Forgóeszközök – Készletek)/Rövid lejáratú kötelezettségek

• Pénzeszköz arány=(Forgóeszközök – Készletek -követelések)/ Rövid lejáratú kötelezettségek

• Vagy:(Értékpapírok + Pénzeszközök)/Rövid kötelezettségek

Értelmezés

• 1.3. Likviditási ráta

• forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek Értelmezése: 1 Ft rövid lejáratú kötelezettségre

mennyi forgóeszközérték jut

Nettó forgótőke = likviditási ráta abszolút összegben

• nemzetközi mércéje: 2, hazai: 1,3

Értelmezés

• Gyorsráta: az igen likvid forgóeszközök

mennyiben nyújtanak fedezetet a rövidlejáratú kötelezettségekre

nemzetközi mércéje: 1, hazai mércéje: 0,7

• Pénzeszköz arány (cash ratio):(pénzeszközök + piacképes értékpapírok) / rövid lejáratú

kötelezettségek

2. Tőkeszerkezeti (eladósodottsági) mutatók

• A/ FLOW

• 2.1. Eladósodottsági mutató = pénzáramlás / összes idegen forrás

• értelmezése: az adósság mekkora része fizethető vissza adott időszak alatt

• 2.2. Adósságvisszafizető képesség = összes idegen forrás / pénzáramlás

• Értelmezése: mennyi időszak alatt fizethető vissza az adósság

• Pénzügy vs. számvitel: a pénz jelenértéke

B/ STOCK

2. 3. Idegen tőke arány =

összes adósság / összes eszköz Értelmezése:

• 1 Ft vagyonra hány Ft adósság jut

• probléma 1: könyv szerinti érték vs. piaci érték

• probléma 2: céltartalék saját, idegen vagy egyik sem?

2. 4. Adósságfedezeti mutató = összes eszköz / összes adósság Értelmezése:

• 1 Ft adósságra hány Ft vagyon jut

• nemzetközi mércéje 2, hazai régebben kb. 3

• tartalma a likviditási ráta – idődimenzió nélkül

• 2.3. és 2.4. egymás reciproka

2.5. Tőkeellátottság = Saját tőke / Összes forrás

2.6. Tőkeáttétel = Összes forrás / Saját tőke

• a tőkeáttétel a kockázat általános mérőszáma

• 2.5. és 2.6. egymás reciprokai

Jövedelmezőségi mutatók

• Sajáttőke-arányos nyereség (ROE) = Adózott eredmény/Saját tőke

• Eszközarányos nyereség1 (ROA 1) = Adózott eredmény/Összes eszköz átlagos értéke

• Eszközarányos nyereség2 (ROA 2) = (Adó és

kamatfizetés előtti nyereség (EBIT*) - adó) / összes eszköz átlagos értéke

• Árbevétel-arányos nyereség = Adózott nyereség / Nettó árbevétel

*EBIT (Earnings Before Interest and Taxes): adó és kamatfizetés előtti nyereség

Hatékonysági mutatók

A hatékonysági mutatók azt mérik, hogy a menedzsment milyen hatékonysággal hasznosítja a vállalat eszközeit.

• Ezért szokás még e mutatókat kihasználtsági mutatóknak is hívni.

• Reciprokaik az eszközigényesség

Eszközök forgási sebessége = nettó árbevétel / átlagos összes

eszközérték

Ugyanilyen logikával számíthatók az alábbi mutatók:

Készletek forgási sebessége1 = nettó árbevétel / készletek átlagos értéke

Készletek forgási sebessége2 = értékesítés közvetlen költsége/készletek átlagos értéke Vevők forgási sebessége: az adósaink fizetési

fegyelmét mutatja

Szállítók forgási sebessége: a mi vállalatunk fizetési fegyelmét mutatja

A forgóeszközök kihasználásának sajátos mutatója a forgási sebesség, amit a

forgóeszközök egy időszak, pl. egy év alatt megtett fordulatainak számával, vagy a körforgás időtartamával, a forgási napok számával mérnek. Ez utóbbi mutató úgy is

értelmezhető, hogy a készletek átlagos nagysága ennyi napi termelés ellátásához elegendő

A forgási sebesség képlete: A forgási idő képlete:

s = éves árbevétel/

éves átl. forgóeszköz állomány n = 360/forgási sebesség

Egy vállalat esetében a forgási idő 60 nap, forgóeszközeinek átlagos állománya 200 MFt.

Mekkora a forgási sebesség?

Mekkora a cég éves árbevétele?

Forgási sebesség (s) = 360 / forgási idő (n) = 360 / 60 = 6

Éves árbevétel = Forgási sebesség (s) * éves átl. FE állomány = = 6 * 200 = 1,2 milliárd Ft

Pénzügyi megtérülési mutatók

• Jelenértéket nem használó mutatószámok:

Megtérülési idő Fordulatok száma

• Pénz jelenértékét felhasználó mutatók:

1. NPV 2. PI 3. IRR

1. Nettó jelenérték (NPV)

• A nettó jelenérték kiszámításának a képlete:

• csak abban az esetben használható, ha a befektetett összeget egy összegben és azonnal kifizetjük

• egyéb esetekben: a hozamok együttes jelenértékéből kivonjuk a ráfordítások együttes jelenértékét

• A képlet tehát:

NPV = PV (H) – PV (R)

PV (H) = hozamok jelenértéke PV (R) = ráfordítások jelenértéke



 





 ⁿ

t

t

r t

NPV C

C0 1

1

2. Jövedelmezőségi index (PI – Profitability Index)

• A beruházás révén képződő jövedelmek jelenértékét a kezdő pénzáramhoz viszonyítjuk.

• Ha nem egyszeri beruházásról van szó, hanem többszöri pénzáramlásról, a képlet a következőképpen változhat:

C

r

n C

t t

t

PI

0

1 (1 )





) (

) (

R PV

H PI  PV

2. Jövedelmezőségi index (PI – Profitability Index)

• A beruházás révén képződő jövedelmek jelenértékét a kezdő pénzáramhoz viszonyítjuk.

• Ha nem egyszeri beruházásról van szó, hanem többszöri pénzáramlásról, a képlet a következőképpen változhat:

C

r

n C

t t

t

PI

0

1 (1 )





) (

) (

R PV

H PI  PV

3. Belső megtérülés ráta

(IRR – Internal Rate Of Return)

• A belső megtérülési ráta (más néven belső kamatláb) az a kamatláb, amely mellett a hozamok diszkontált összege megegyezik az egyszeri ráfordítások együttes jelenértékével.

PV (H) = PV (B) ezért NPV = 0 Képletben:

 







 ⁿ

t t

t

IRR

C C

0 1

0

A belső megtérülési ráta számolása

Nézzünk meg egy példán keresztül:

Egyszeri beruházási ktg: 10.000 1. év múlva esedékes bevétel: 7.000 2. év múlva esedékes bevétel: 6.000

legyen 1+IRR = X Rendezve az egyenletet és osztva ezerrel:

- 10 X² + 7X + 6 = 0

A másodfokú egyenlet megoldó képletébe behelyettesítve:

ebből X1 = 1,2 az

X2 = -0,5 (itt nem értelmezhető) Ha X = 1+IRR, akkor 1,2 = 1+IRR tehát az IRR = 0.2 azaz 20%

0 )

1 (

000 . 6 1

000 . 000 7

.

10 ₂ 



 





IRR IRR

a b ac b

X 2

2 4

2 , 1





 

20 17 7

20

240 49

7





 









Az IRR értelmezése

• Az IRR tulajdonképpen egy belső kamatláb

• A belső kamatláb a projekt belső hozamát mutatja meg

• Kiszámítása során matematikai veszély, ha a pénzáramlások előjele váltakozik

• Ekkor több megoldás is lehetséges matematikailag, közgazdaságilag nem

Az IRR és az NPV összefüggése

• Az NPV mutató a piaci hozam feletti

többletnyereséget tartalmazza, abszolút összegben

• Ezért ha NPV = 0, az IRR megegyezik a piaci kamatlábbal: IRR=r

• Ha NPV>0, akkor IRR> r

• Ha NPV<0, akkor IRR< r.