KISEBB KÖZLEMÉNYEK: 157- dagógusra orvosi vizsgálatokat se rábízni, a szaktudás hiánya itt is ugyanolyan akadály.
A lélektannak és a pedagógiának csak az a munkamegosztás válik a javára, ha pedagógus és pszichológus nem kontárkodnak e g y - más területére, hanem mindegyik a maga feladatát végzi, egyik a pedagógiai megfigyelést, másik a teszt-vizsgálatot. A kettő együtt adja a tökéletes és gyakorlati gyermekmegismerést.
Noszlopi László.
Egyéni törzslap — pályaválasztás.
Szabad pályákon az utódpótlás: nemzeti érdek. Megkönnyítik ezt az iskolában lelkiismeretesen és felelősségteljesen vezetett egyéni törzslapok. A törzslap a növendékeket végig kíséri — a nyu-
gat iskoláiban — a tankötelezettség legfelső határáig. A törzslapra) feljegyeznek minden lényeges mozzanatot, akár előnyös az vagy hát- rányos, javuló vagy visszaeső. A pályaválasztó az őt fényképszerűén jellemző törzslappal áll a tanácsadó bizottság elé, amely meg- győzően kimutatja, milyen pályát ne válasszon a serdülő. Az egyéni törzslap kérdéseire és rovataira azok az iskolák tudnak kimerítően megfelelni, ahol műhely nevelést, szerszámismerelet is tanítanak, ahol a toll nem szorította ki a nevelés másik nagy eszközét: a.
szerszámot. A nyugati iskolákban így van ez, pl. Párisban 367 'elemi;
iskola van 40 tanuló részére fa-, fémmühelyekkel, a gyermeki kéznek megfelelő szerszámokkal felszerelve. A kézügyességet iparosmester tanítja. Ugyanilyen szervezetű a polgári iskola, ille- tőleg annak három csoportja: az ipari, kereskedelmi és mező- gazdasági. .
Mit tartalmaz a törzslap?
Környezet-leírást: a szülők korát, foglalkozását, (háztartásban élő-e vagy kenyérkereső foglalkozása van-e az anyának?), a szülők műveltségét, de azt is,, hogy iskolázottság, vagy önmívelés útján- szerezték-e azt? A testvérek számát, azok foglalkozását,'a családban- élő rokonok viszonyát, hol laknak, hányan laknak együtt stb.
A törzslap második része kiterjed:
a) a szellemi képességekre: felfogóképességre, észjárásra, ér- deklődésre, ízlésre, közönyre, — ezek kisebb-nagyobbméretű meg- nyilvánulásaira. Milyen jellegű az emlékezőtehetség: látási, hallási,, mozgási? Miként tud gondofatokat összekapcsolni,. rendezni, meg- különböztetni — milyen irányú az érdeklődés, milyen erejű a kitar- tása?
b) testi képességekre: a testi szervezetre, betegségekre, ezek iránti hajlamra, érzékszerveinek élességére; működésére (látás, h a l - lás, tapintás). Mennyi idő- alatt fárad el? Mire van képessége?
Milyen szerszámokkal szeret foglalkozni? Vannak-e öröklött h a j - lamai? Kedvezők vagy kedvezőtlenek-e: ezek?.
158 KISEBB KÖZLEMÉNYEK. 158.
c) Jellembeli tulajdonságokra: ilyenek: szorgalom, kitartás,
•megbízhatóság, eltulajdonítás (hazugság, felelőtlenség, árulkodás), nyilt vagy zárkózott magatartás; jószívűség, vagy önzés; tiszta- ságra, rendszeretetre való készség, modor, embertársaival való
•érintkezés, szégyenérzet; lelki finomság vagy durvaság; megelége- dett vagy elégedetlen természet.
d) szellemi és testi képességei, .tulajdonságai milyen viszony- ban vannak jellembeli tulajdonságaival? Megbízhatóságról, becsü- letről mi a szülők felfogása? Nem ébreszt-e a szülői ház a növen- dékekben képességeiknek meg nem felelő vágyakat? Mi miatt volt a gyermek legtöbbször büntetve vagy jutalmazva?
A törzslapot kitöltők (pedagógus, házi és iskolai orvos, iparos,
^kereskedő) figyelme kiterjed egyebek közt a következő kérdésekre:
mit áldozhatnak a szülők a gyermek nevelésére? Mivel szeret fog- lalkozni az ifjú? Szabadban vagy zárt helyiségben dolgozik, vagy
tartózkodik-e szívesebben? Mivel tölti szabad idejét? Szeret-e ol- vasni? Milyen könyveket? Szereti-e a rajzot? Segít-e a házi vagy más munkában? Melyek a kedvenc játékai? Jó testvér, jó barát-e?
•Ülő vagy álló foglalkozást kedveli-e? Kisipari műhelyben vagy gyárban dolgozna-e szívesebben? Városban, tanyán, falun szeret-e
•élni? Az utóbbi esetben a serdülőt a falusi mesterségek felé irá- nyítják. A beteg tanulók irányításában az orvosnak jut nagyobb szerep.
A lelkiismeretesen vezetett egyéni törzslap kimutatja a prak- t i k u s észjárást, a gyermekkel veleszületett gyakorlati képességeket,
az akarat szilárdságát stb., de kimutatja az elkényeztetett gyerme- ket is, aki elől a szülők beteges gőgje, előítélete eltakarta a becsü- letes munka aranytartalmát.
A pszichotechnikai vizsgálatok — ott, ahol ezek lehetsége- sek — kiegészítik az egyén adatait, de nem pótolják. A pszichotech- nikai megállapítások — a fiataloknál — nagymértékben függnek a pillanatnyi állapottól. Ha fáradt, zavart, megilletődött, vagy félénk a tanuló, akkor a vizsgálat a valótól eltérő képet ad. A jel- lembeli tulajdonságokról sokkal kevesebbet jelez, mint a nyolc éven át vezetett törzslap. Már pedig kétségtelen, hogy a pályavá- lasztásnál a jellembeli tulajdonságok döntők. De tévedések min- denütt előfordulhatnak, a fejlődés ideje meglepetéseket hozhat.
Előfordul, hogy egy ifjú egy bizonyos idő után olyan képessége- Jcet mutat, amelyeket eddig senki nem gyanított, arra is van' eset,
hogy vannak fiatalok, akik örömmel hagyják ott az iskolát, de
"később tanulmányaik folytatására szívesen térnek oda vissza, stb.
Az egyéni törzslapok lelkiismeretes vezetése különösen a fia- talabb tanítókra nézve üdvös tanulságokat rejt magában. Tapasztalni fogják számos esetben, t hogy 14 éves korban mennyire megváltoz-
\
KISEBB KÖZLEMÉNYEK. 159.
-nak az egyes növendékek, akik kezdetben csintalanoknak, rosszak- :nak,. hazugoknak, engedetleneknek, figyelmetleneknek látszottak. És
fordítva, pl. felsőbb osztályokban, ahol az értelmes tanulásra van -szükség, gyengéknek fognak bizonyulni azok, akik gépiesen el-
hadarták a leckéket addig, amíg az" nem volt sok és amíg nem követelt kitartó figyelmet. A törzslap tanulságot fog mutatni arra, hogy könnyelműnek, haszontalannak minősített tanulóból ter- melőképes embert is lehet nevelni kitartó türelemmel, széretettel
«és munkával. Ahol az iparosnak és kereskedőnek helye van az isko- lában, ott a szabad pályák felé való irányítás logikus és termé- szetes.
A törzslapok kitöltése a tanítóságra vár. A tanító-jelölteket erre elő kell készíteni. Itt Taine mélyreható megfigyelésére hivat- kozom: »A környezet a legnagyobb formálóerő! Ennek alapján
a városi gyermekek tanítására a tanítójelölteket a városokban kell kiképezni, mert a városi tanító érti meg a városiaknak lelkületét.
A tanyákon élő egyszerű gazdák, munkások mezítlábas gyermekei- nek megértéséhez, megszeretéséhez és irányításához tiszta levegőt csak a tanyák központjaiban felállított tanítóképzőkben lehet be- szívni. Olyan jelöltek, akik a tanyai életet ismerik, szeretik és -szívesen laknak ott, s a kezdetleges viszonyok között is megelége-
dettnek érzik magukat, ezt a megelégedettséget át tudják ültetni tanítványaik lelkébe. A városhoz szokott, magas műveltséggel bíró, de gyakorlati gazdasági ismeretekkel nem rendelkező néptanító
>és a Itanyák osztatlan népiskoláiban összezsúfolt szegény gyermekek
•és azok szülei egymásra igen sokszor közömbösök maradnak (még a fővárosok külső kerületeiben is). A tanyai néptanítónak szeretnie kell á t a n j á t , annak népét. Nem az a fontos, hogy magasművelt- ségű legyen, hanem az, hogy gyakorlati ismerete, gazdasági tudása .legyen alapos, hogy a rábízott szegény nép bajait megértse s így .azoknak vezetője, gyámolítója és útbaigazítója lehessen.«
Befejezésül idézzük itt Duruy francia közoktatási miniszter
•szavait: »Akkor cselekszünk az ország kívánságának megfelelőleg, ha gondoskodunk o l j tanítókról, kik a rájuk bízott ismeret terjesz- tését tökéletesén értik s kik szívük minden dobbanásával úgyszól- ván a szenvedélyig érzik betöltendő kötelességük teljesítését.«
Orel Géza.
