A tartalomból: Vermes Pál: Költségnövelő vagy mi­

ECONOMICA

A SZOLNOKI FŐISKOLA TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEI 2009.2.

A tartalomból: Vermes Pál: Költségnövelő vagy mi­

nőségi tényező? 0 Csizmás Artúr István-Csizmásné Tóth Judit: Az üzleti tervezés különböző méretű vállalatoknál 0 Szentesi Ibolya: Az agresszív finan­

szírozás kockázatai 0 Horváthné Kökény Anna­

mária: A lakástakarékpénztári megtakarítások elő­

nyei 0 Lengyel Lajos: Az öntözésfejlesztés idősze­

rűsége 0 Semeginé Tariszka Éva: A szervezeti belső kommunikáció 0 Szűcs Róbert Sándor: A piac ritka árucikkei: a „reklámfaló” nemzedékek 0 ^Horváth Marianna: Két szerző a hálózatokról (könyvrecen­

ziók)

ECONO M ICA

A Szolnoki Főiskola Tudom ányos Közleményei 2009/2.

Szerkesztőbizottság:

Dr. Nagy Rózsa főszerkesztő Dr. Fülöp Tam ás felelős szerkesztő

Prof. Dr. Lengyel Lajos Dr. Pénzes Ibolya Rózsa

Dr. Túróczi Imre

Fábián Péter, olvasószerkesztő Bodolai Mária, tervezőszerkesztő Angol nyelvi lektor: Csatlós Krisztina Szerkesztőségi titkár: Batáné Busái Andrea

© Szolnoki Főiskola

Felelős kiadó: Dr. Székely Péter, rektor Szerkesztőség:

Szolnoki Főiskola, Szolnok, Tiszaligeti sétány Telefon: 56/421-455

E-mail: fulop@ szolf.hu ISSN 1585-6216

A folyóirat cím oldala és a grafikai arculata Bodolai Mária munkája

A Cam pus vezető építésztervezője: Pálinkás István

M egjelenik évente 4 alkalommal 11 >5 A/5 ív terjedelem ben, B/5 form átum ban

Példányszám: 400

Nyomdai munkálatok:

Alum ni Kiadó Kft.

Tartalom

Gazdaságtudományok

Vermes Pál: Költségnövelő vagy minőségi té n y e z ő ? ...3 Csizmás Artúr István-Csizmásné Tóth Judit: Az üzleti tervezés

különböző méretű vállatoknál... 19 Szentesi Ibolya: Az agresszív finanszírozás kockázatai... 31 Földi Katalin: Északi vagy déli vásárlási modell l e s z ? ... 47 Müller Anetta—Kórik Valéria: Az észak-alföldi fürdők szerepe a turizmusban

és a rekreációban... 58 Horváthné Kökény Annamária: A lakástakarékpénztári megtakarítások előnyei... 73

Műszaki és agrártudományok

Lengyel Lajos: Az öntözésfejlesztés id ő s z e rű s é g e ...81 Nagy Valéria-Szabó Emese: Biogáz előállítási kísérletek hozamfokozó

adalékanyagokkal... 92 Kalmár Imre-Kalmárné Vass Eszter-Balogh Katalin-Szabó Emese-Nagy Valéria:

Technológiafejlesztés ízesített puffasztott termékek e lő á llítá s á ra ... 97

T ársadalomtudományok

Semeginé Tariszka Éva: Szervezeti belső ko m m un ikáció... 103 Szűcs Róbert Sándor: A piac ritka árucikkei: a „reklámfaló“ nemzedékek... 113 Bálint Sándor: Emberekről, értékekről - érdekekről... 123

Recenziók

Horváth Marianna: Két szerző a hálózatokról... 127 S zerző in k... 129

ECONOMICA 2009/2

Vermes Pál

Költségnövelő vagy minőségi tényező?

A vevőszolgálat feladatai és funkciói

Verm es, P á l : The Functions and T asks of Custom er Service

The present study deals with the establishm ent o f the functions an d the system ization o f custom er service tasks after the examination o f its characteristics.

Starting from the com plex character o f custom er service we can see that quality and custom er satisfaction com e to the fore o f the functions. It can be experienced that the custom er service operated in the com plex requirement system is determ ining for m anufacturers.

K e y words: custom er service, service, function, quality.

Kulcsszavak: vevőszolgálat, szolgáltatás, funkció, minőség

Áttekintés. A vevőszolgálat mint rendszer vizsgálata és jellegzetességeinek feltárása (Económica, 2008. évi 1. száma) után a jelen tanulmány a vevőszolgálat feladatok rendsze­

rezésével és a funkciók meghatározásával fog­

lalkozik. A vevőszolgálat komplex szolgáltató jellegéből kiindulva a funkciók középpontjába a minőség és a vevőelégedettség kerül. Érzé­

kelhető, hogy az összetett követelményrend­

szerben működtetett vevőszolgálat meghatáro­

zó jelentőségű a gyártó/szolgáltató számára.

1. A tanulmány célkitűzése, megközelítések

Az Económica 2008. évi 1. számában megjelent tanulmányom címének (A vevőszolgálat rend­

szerszemléletű megközelítése) megfelelően a vevőszolgálatot elsősorban mint rendszert vizs­

gálta. és megá’lapltotta, hogy a vevőszolgálat meghatározott feladatok integrálására és folya­

matos kombinálására hivatott sajátos rendszer, mégpedig részrendszer. A gondolatmenet foly­

tatásaként jelen tanulmány a vevőszolgálati funkciók, a részletes feladatok rendszerezésé­

nek megoldását kíséreli meg abból a célból,

hogy további szempontokat adjon a vevőszol­

gálati tevékenység hatékony kialakításához.

Megközelítésűnkben elsősorban a gépek, be­

rendezések vevőszolgálata szerepel kimondat­

lanul is, de nem kizárólagos érvénnyel.

A vevőszolgálat kialakulására, szolgáltatási jellegére tekintettel egyértelműen megalapozott­

nak tűnik az, hogy elsődlegesen a gyakorlati tapasztalatok olyan halmazáról van szó, amely a piaci követelmények és más tényezők hatására folyamatosan gyarapodik. Az empirikus megkö­

zelítés igazolhatja, hogy először a több mint 100 éves vevőszolgálat feladatait célszerű áttekin­

teni, és csak ezt követően foglalkozni a — rend­

szerszemléletű megfontolások eredményeit is felhasználó további szintetizálás útján— a vevő- szolgálati funkciókkal.

2. A vevőszolgálat feladatai

Az eddigi vizsgálódás (Vermes, 2008) eredmé­

nyei, a szakirodalom áttamimányozása igazolja, hogy a vevőszolgálat történetének első öt-hat évtizedét követően érhetők tetten azok a törek­

vések, amelyek a piaci követelmények kiteljese­

désével egybeesőén bővülő vevőszolgálati fela-

Nagy Valéria-Szabó Emese

Biogáz előállítási kísérletek hozamfokozó adalékanyagokkal

Nagy, Valéria-Szabô, Em ese: Experim ents to Produce B iogas using Additives to Produce H igher Yield

The biogas plants that are based on b a sic m aterial with low organic dry matter c o n te n t-in the interest o f the wanted biogas production and m ethane production - need to dope other organic matter, for example in the form o f different kinds of seaso n a l biom ass. The effect of various recipes can be increased b y the properly cho sen biogas production technologies. A t the Technical and Agricultural Facu lty of the Szolnok University College in frame o f  nyos Jed lik project we developed a laboratory fermentor lin e so we had opportunity to make parallel experiments with som e treatments combination.

K e y w ords: biogas, fermentor, additives, biom ass, yield.

A technológiai folyamatok összekapcsolásán alapuló megújuló energia előállítási-, és haszno­

sítási projektek folyamatosan a prioritást élvező K+F+l tématerületek közé tartoznak. Metán ala­

pú megújuló energiahordozó anaerob lebontás­

sal bármiféle szerves hulladékból előállítható.

Szerves hulladékok és melléktermékek pedig bőven keletkeznek a mezőgazdaságban. A Szol­

noki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fa­

kultásán az NKFP3-00006/2005. számú Jedlik Ányos projekt keretében összehasonlító kísér­

leteket végeztünk az alkohol előállítás mellék­

termékeként keletkező lepárlási maradékokkal (szőlő- és gyümölcs törköly), valamint cukorárak présmaradvánnyal és silózott szudánifűvel.

A z üzemi körülményeket reprezentáló biogáz előállító (hozamfokozó) kisértetsorozat célja an­

nak a kérdésnek a megválaszolása, hogy a kü­

lönböző alkohol előállítási melléktermékek bio­

gázüzemi adalékanyagként való alkalmazása milyen változásokat eredményez a biogáz elő­

állítás intenzitásában egy csupán állati eredetű biomasszát — sertés hígtrágyát — tartalmazó fermentorhoz képest?

1. Biogáz előállítási kísérletek kezeléskombinációi

A hozamfokozó kísérleteink folyamán a kontroll fermentoit -8 % szárazanyag tartalmú sertés hígtrágyával terheltük, ennek megfelelően a többi fermentort is -8 % szárazanyag tartalmú biomasszával terheltük. Ez utóbbi fermentorok alapanyaga *4% szárazanyag tartalmú sertés hígtrágya volt, melynek szerves anyag tartalmát (-3,6% ) megfelelően aprított, homogenizált növényi eredetű adalékanyagok hozzáadásával megnöveltük.

Biogáz előállítási kísérleteinkben adalék­

anyagként az alkohol előállítás mellékterméke­

ként keletkező présmaradványt (a préselés után visszamaradt bagaszt), szőlő- és gyümölcs-le­

párlási maradékokat alkalmaztuk, illetve a könnyen tartósítható, jól tárolható silózott szu­

dánifűvel is végeztünk kísérleteket. [Kalmár — Kalmámé - Szabó, 2007.]

Azt is vizsgáltuk, hogy az adott receplúrák baktériumkezelés hatására hogyan befolyásol­

ják a biogáz termelés beindulását, egyenletes­

ségét, a termelődött biogáz mennyiségét, annak

1. tábfázat

Különböző receptúrák

A la p a n y a g m a g n o v » z é s e / * z á r a z a n y a g

t a r t a lo m % - b a n

A d a lé k a n y a g m a g n e v e z é s a /a z á r a z a n y a g t a r t a ­ l o m é b a n

B a k t é r iu m - k a z a lé «

K a z a l é i m b in é c k ó

ja la s e rté s h íg trá g y a

8 % _

_

s e rté s hígtrágya 4%

R óna C u ko rc iro k P résm aradvány

-

R C P

s e rté s hígtrágya 4%

R óna C u ko rá ra k P résm aradvány RCPB

s e rté s h íg trá gya C W úm ólcsT öíköly (le p á rlá s i m aradék) G YT

s e rté s hígtrágya 4^5

G Y üm ófásT örköly (le p á rlá s i m aradék)

* G YTB

s e rté s hígtrágya 4%

S Z ö ió T ö fkó ly (le p á rlá si m aradék) 4%

S ZT

s e rté s h íg trá gya 4%

S Z ó iő T ö rköly (le p á rlá s i m aradék) 4%

♦ S ZTB

s e rté s hígtrágya 4%

S íó z o tt S Z u dá n F ű 4%

S S ZF

metántartalmál. Az 1. táblázat tartalmazza a naponta beadagolt alap- és adalékanyagokat (azok szárazanyag tartalmát), illetve az esetle­

ges baktériumkezeléseket.

2. Kísérleti körülmények, módszerek

A kísértet elvégzéséhez az összehasonlítható­

ság végett az üzemi technológiák megalapozá­

sára kifejlesztett kísérteti fermentorsor [Kalmár- né— Kalmár— Nagy, 2007.] minden fermento- rában először közel hasonló kiindulási feltéte­

leket alakítottunk ki. A homogenizádós időszak­

ban a z anaerob fermentáció során lejátszódó folyamatok feltételrendszerét figyelembe véve megteremtettük a kísértetekhez szükséges opti­

mális körülményeket:

— a z oxigéntől elzárt környezetet (~0,3 mg Oz/dm*).

— a mezofil baktériumtörzsek életfunkcióinak ellátásához és termelésűk optima'izálásá- fooz szükséges állandó és kiegyenlített hőmérsékletet (36.5 — 37.5°C).

— az acetogének és metanogének számára egyaránt megfelelő pH-t (6 ,5 — 7,5),

— a megfelelő redoxpotenciált (— 370 mV) és

— a lebontás hatásfokának javítása érde­

kében a rendszeres keverést (kétóránként 1 percig). [Szabó - Nagy, 2008.]

Kl összehasonlító kísérleteinkben a stabilizá­

lódási szakasz után a fermentorokban rátöltéses biogáz előállítási technológiát modelleztünk me- zofil körülmények között: a fermentortérfogat -5 tf%-ának megfelelő kierjedt trágyát kiengedtünk és ugyanannyi frisset — a szükséges adalék­

anyagokkal együtt — utántöJtöttünk. A fermen- torok a felfutási időszak alatt, illetve az összeha­

sonlító időszakban napi állandó terheléssel mű­

ködtek.

Kísérleteink során rendszeresen ellenőriztük az anaerob fermentáció fenntartásához szüksé­

ges technológiai körülményeket, regisztráltuk a keletkezett biogáz mennyiségét és összetételét, a különbózó kezeléskombinációk intenzifikáló hatásának értékeléséhez vizsgáltuk az input és output anyagok jellemzőit.

3. A vizsgálati eredmények ismertetése és értékelése

A felfutási időszakot kővetően a kisérietek összehasonlító szakaszában vizsgáltuk a külön­

böző receptúrák biogáz-, illetve metánterme­

lésre gyakorolt hatását

Irodalmi adatok szerint a -8 % szárazanyag tartalmú sertés hígtrágyából — folyamatos rá- tötéses üzemű körülmények között — akkor megfelelő a biogáz termelés, ha a fejlődő biogáz mennyisége 1 dm3 fermentortérfogatra vetítve megközelíti az 1 dm3-t. Az általunk alkalmazott kísérleti paraméterek mellett a kontroll fermentor napi biogáztermelése — a szakirodalmi forrá­

sokhoz hasonlóan — megközelítette az egy fermentortérfogatnyi mennyiséget

A kisérietek összehasonlító időszakában az adalékolt fermentorokban a gázfejlődés inten­

zitása meghaladta a kontroll fermentomál mért értéket. A gyümölcstörköllyel adalékolt bakté­

riumkezelt fermentor biogáz termelése a kontroll fermentor biogáz termelésének a kétszeresét is meghaladta (2. táblázat). A kísérleti eredmények alapján megállapítható, hogy a különböző alko­

hol előállítási melléktermékek, erjesztés« mara­

dékok biogáz üzemben hozamfokozó adalék­

anyagként alkalmazhatók, a biogázhozam meg­

közelíti, i'letve esetenként meghaladja a 2 dm3 biogáz / 1 dm3 fermentor-térfogat mennyiséget is.

A lebontandó biomassza (az egyes recep­

túrák) összetétele befolyásolja a keletkező bio­

gáz energetikailag hasznosítható metántartal­

mát is. Az egyes fermentorokban képződött bio­

gáz átlagos metántartalma 57-62% közötti. A gyümölcs lepárlási maradék esetében a bakté­

riumkezelés pozitív hatása a biogáz összeté­

telének változásában is megmutatkozott. A bak­

tériumkezelés csökkentheti a fermentáció időtar­

tamát, valamint annak minőségét — a szerves anyag kierjedési arányát— is javíthatja. A kezelt fermentorokban képződött biogáz metántartal­

ma 3%-kal volt magasabb a kezelés nélküli fer­

mentor esetében mért értéknél.

Szakirodalmi források szerint 1 dm3 fermen- tor-térfogatra vetítve átlagosan 0,6 — 0,7 dm3 metántermeléssel számolhatunk. [Schulz — Eder, 2005.] Ezt az értéket a kontroll fermentor és a Sílózott szudánifűvel adalékolt fermentor is elérte. Az alkohol üzemi melléktermékekkel ada­

lékolt fermentorok metántermelését vizsgálva megállapítottuk, hogy azok fajlagos metánterme­

lése megközelíti, esetenként meghaladja az egy

1 táblázat

A kontroll fermentor termeléséhez viszonyított átlagos biogáztermelés a különböző receptúrák hatására

K ezelés kom binációk Keze tét-kom bin

« c ió je le

“ | biogáS em ielés

5 J

Term elődött biogáz átla g o s m etántartalm a

K o n tro ll K 100 58

R ó n a C u ko rö ro k P résm aradvány __ _ R ó n a C u ko rciro k P résm aradvány b a kt. kezeléssel

RCP 191 57

RCPB 181 ‘ 56

G Y ü m ö lcsT ó rkő ly (le p á rlá s i m aradék)_____________

G Y ú m ö lcsT o íkö ly (le p á rlá s i m aradék) bakt.

ke ze lé sse l

G YT 145 61

G Y T8 206

ü

S Z ó ló T ö rk ö ly (le p á rlá s t m aradék) 168 61

S Z Ö ióT óritö lv (le p á rlá s i m aradék) b a kt. ke ze lé sse l SZTB 171 61

SHÓzott S ZudániFú SSZF 123 59

_ ___ ___ keze léskombi n á d ók ___

■ K ii RCP = RCPB ■< G Y T •• GYTB d S Z T x SZTB p S S Z F |

1. ábra. Az alkalm azott adalékanyagok hatása a fajlagos metántermelésre

Jelm agyarázat:: K = kontroll, RCP = Róna Cukorcirok Présmaradvány, GYT = GYúmólcsTörkófy (lepárlási maradék), S ZT = SZöfőTörkőly (lepárlási maradék), SSZF « m z o tt SZudániFű, B = baktériumkezelés

fermentor-térfogatnyi mennyiséget. Kísérleteink alapján megállapítható, hogy az intenzív hozam­

fokozás nem ment a metántartalom rovására. Az 1. ábrán látható, hogy kísérleteinkben a legna­

gyobb fajlagos metánhozamot a baktériumkezelt gyümölcs lepárlási maradék adagolásával értük eí, a szóló lepárlási maradékkal és a cukor­

cirok bagasszal adalékolt fermentorok fajlagos metántermelése ennél valamivel alacsonyabb volt, de még így is jóval meghaladta a kontroll íermentorét.

A biogázok gázmotorokban történő haszno­

sítása olyan energetikai célú felhasználást je­

lent, melynek hulladék-ártalmatlanítási funkciója is van. A biogáz energetikai célú előállításának szempontjai a maximális metánkihozatal, a vi­

szonylag nagy energiatartalom, a minél egyenle­

tesebb hozam és a minőség. A potenciá’isan rendelkezésre álló alap- és adalékanyagokkal előállított biogázok közül — hozam és metán­

tartalom alapján — kiválaszthatók a motorok mű­

ködése szempontjából is megfelelő összetételű biogázok (cukorcirok présmaradvány adalék­

anyaggal, illetve gyümölcstörköly adalékanyag­

gal előállított biogázok), amelyek az energia- nyerési feltételeket kielégíthetik.

4. kísérleti megállapítások, Következtetések

A projekt keretében több cukorcirok- és kender­

fajta kombinációval, illetve alkohol üzemi lepár­

lási maradókokkal végeztünk kísérleteket. A biomassza adalékolás és az a'kalmazott mik­

robiológiai kezelés minden esetben fokozta az adott fermentor-térfogatra vetített biogázhoza­

mot, ami a gyakorlatban hozzájárulhat a biogáz üzemek megtérülési mutatóinak javulásához.

Az alkohol előállítás melléktermékeinek, le­

párlási maradékainak kedvező minőségi tulaj­

donságai és biológiai lebonthatóságuk révén kitűnő táplálékok lehetnek a metanogén bakté­

riumok számára. A laboratóriumi körülmények között kitenyésztett baktériumkultúra a könnyen bontható bagasszal és a biológiai úton nehezeb­

ben bontható szölőtörkóllyel adalékolt fermen­

torok biogáztermelését szignifikánsan nem mó­

dosította. A baktériumkezelés hatása inkább a

biogáztermelés gyorsabb felfutáséban mutatko­

zott meg.

Az etanoi előállítási, előkészítési és erjesztés!

maradékok biogáz hozamfokozó adalékanyag­

ként — megfelelően megválasztott technológiai paraméterek mellett — alkalmazhatók a biogáz üzemekben. A szezonálisan rendelkezésre álló friss adalékanyagok silózott bagasszal, i'letve cirokfélékkel bármely naptári időszakban kivált­

hatók.

Vizsgálataink igazolták, hogy a fermentáció­

ban résztvevő alap- és az adalékanyagok mi­

nőségi jellemzői (pH. C/N arány, szárazanyag tartalom), az adalékok előkészítési módja, a beadagolt mennyiség, valamint a technológiai paraméterek mind-mind befolyásolják a fajlagos

Iro d a lo m

1. K alm ár Im re — Ka Imámé Vass E szter— Szabó Emese: A cukorciro*. m h t egy lehetséges bogázhozam -fokozó adalékanyag. Előadás. MTA AMB XXXI Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás, G óóöló 2007. január 23.. CD kiadvány

2 . K alm árrá Vass E szter - Kalm ár Im re - Nagy Valéria:

Ü zem körülm ényeket is reprezentáló kísérleti eszközrendszer továbbfejtesztése bógazelóál.téshoz.

Poszter. M TA A M 8 XXXI. K utatási és Fejlesztési Tanácskozás. G ödóK 2007. január 2 3 . 3. kötet p 118-122, CD kiadvány

3. M eggyes A ttila - Nagy Valéna - Szabó Emese:

Bioadalékanyagok hatása a bOgázterm elésre. Poszter.

biogázhozamot, illetőleg a fajlagos metánhoza­

mot. (Meggyes— Nagy—Szabó, 2008 ] Biogáz­

üzem indításakor — illetve minden esetben, amikor receptora változtatásra kerül sor — meg kell vizsgálni az input anyagok jellemzőit az opti­

mális technológiai paraméterek kiválasztása és alkalmazása érdekében. Biogáz hozamfokozó kísérleteink igazolták a megújuló energia elő­

állítási és hasznosítási folyamatok összekapcso­

lásának lehetőségét és szükségességét is.

összességében kijelenthető, hogy az ada­

lékanyagként alkalmazott növényi eredetű mel­

léktermékek jelentősen megnövelték a fermen- torok fajlagos biogáz-ill.metántermelését, azon­

ban a keletkező biogáz metántartalmát szignifi­

kánsan nem változtatták meg.

V I.A liökdi Tudományos Tájgazdálkodási Napok. Mezőtúr 2008 október 16-17., CD kiadvány, összefogtatok p 50 4 . NKFP3-000062005. számú .Biom asszára alapozott,

kom plex, kapcsolt hó- és v.lam osenergia élőálltáéi technológia’ cím ű Je d ik Ányos proyekl 3 . szakmai beszám olója. 2009. március

5 Schulz, Heinz - Eder. Barbara S ö rg y á rtá s ; CSER Kiadó. Budapest 2005.

6. Szabó Emese - Nagy V aléria B cgáz üzem létesítését m egalapozó biogáz hozamfokozó kísérletek növényi eredetű adalékanyagokkal. Poszter. M űszaki Kém ia. Na­

pok ’08. P arítcn Egyelem . Veszprém 2008 ápnfas 22-24.. p 275-278