Célkit¶zés 7 5

(1)

INNOVÁCIÓÉRZÉKENYSÉGE A DÉL-ALFÖLDI

RÉGIÓBAN

Kutatási jelentés

BAROSS DA_ELEM_07_MGK_INNO

Dr. Benk®-KissÁrpádDr. BodnárKárolyKisKrisztiánDr. HorváthJózsef

SzegediTudományegyetem Mez®gazdaságiKar,

Hódmez®vásárhely

2010

ISBN978-963-306-079-7

(2)

1. Bevezetés 3

2. Összefoglaló 6

3 Summary 7

4. Célkit¶zés 7

5. Anyag ésmódszer 9

5.1. A kérd®ívkérdéssoportjai . . . 9

5.2. Adatfelvétel:. . . 9

5.3. Azadatfeldolgozás: . . . 10

6. Eredmények 10

7. Legfontosabbmegállapítások 11

7.1. A gazdaságokjellemz®alapadatai(1. Kérdéssoport). . . 11

7.2. Informáióforrásokhasználata(2. kérdéssoport) . . . 12

7.3. Termeléshezszükségestényez®kmegléteésezekid®beliváltozása(3. kérdéssoport) 17

7.4. Milyentehnológiaszínvonaljellemzi? (4kérdéssoport) . . . 18

7.5. Mely tényez®kettartjafontosnakversenyképességiszempontból? (5. kérdéssoport) 23

7.6. Milyenfeltételekmellettfejlesztene aég? (6. kérdéssoport) . . . 24

7.7. A tehnológiafejlesztés akadályai(7. kérdéssoport) . . . 29

7.8. Megvalósítottéstervezetttevékenységek(8. kérdéssoport) . . . 32

8. Összehasonlítás méret éségformaalapján 38

9. Összefoglalás 40

10. Javaslatok, megjegyzések 41

(3)

Magyarországon 2008-ban, a kb. 26 ezer

milliárd forintos GDP-b®l több mint ezermil-

liárdot adott a mez®gazdaság, vagyis durván

4%-ot. Ausztriábanez az arány 1,5%, deDá-

niában a GDP-nek mindössze 1,3-1,4 százalé-

kát állítja el® a mez®gazdaság. Magyarorszá-

gon a Dél-Alföld mez®gazdasági jellege az or-

szágtöbbitérségéhezképestmindigiser®telje-

sebb ésmeghatározóbbvolt;etérségben átlag

felettiamez®gazdaságipoteniál,amiévszáza-

dostermelésitapasztalattalpárosul.

A 2006. éviada-

tok szerint a Dél-

alföldi Régióban a

bruttó hozzáadott

érték 11,7 százalé-

kát - szemben az

országos 4,1 szá-

zalékkal - a mez®-

gazdaság termelte

meg, ami a legma-

gasabb arány a ma-

gyar régiók között.

Az el®bbiek mellett

az ország mez®gaz-

daságból származó

bruttó hozzáadott

értékének kereken

egynegyedét állította el® a régió, öt száza-

lékponttal többet, mint a második legtöbbet

produkálóÉszak-alföldiRégió.

A Dél-Alföld vezet® szerepe a mez®gazda-

sági foglalkoztatottakmagasarányábanis tet-

ten érhet®, ugyanis országosanitt a legmaga-

sabb a mez®gazdaság arányaaz összes foglal-

koztatottakonbelül,12,5%szembenaz5,5%-os

országosátlaggal. [5℄

Ugyanakkor megjegyzend®, hogy a fejlett

mez®gazdaságok alapanyag termelési oldalról

"levannakfojtva",azazjóvaltöbboutput,ter-

mékkibosátásáraképesekajelenleginél,tehát

jelent®sszabadtermelésikapaitássalrendelke-

zik.

Az élelmiszeripar azonban korlátozottan

tudjafelvenniazalapanyagokat,jelenlegakitö-

rési pontnakaz ipari felhasználást (biomassza

energia, épít®ipar, gyógyszeripar) tartják in-

kább. Ez egy általános tendenia része - az

ipar és szolgáltatások dinamikusabb növeke-

désre képesek, mint az agrárium, ezért minél

fejlettebbgazdaságilagegyállam,amez®gazda-

ságrészarányaannálalasonyabb,ugyanakkor

több forrásáll az ágazatitámogatásokrendel-

kezésére.

Avállalkozásokinnováióstevékenységének

el®segítésére számos pályázat, támogatás ér-

het® el. Ennek ellenére a hazai vállalkozá-

sok (KKV-k) közül az innováiós hajlam er®-

sen szektorfügg®. Leginkább az informáió

tehnológiai,ipari,biotehnológiaégek,illetve

kutatóintézetekvalamintoktatásiintézmények

egyedül vagykonzoriumiformában pályáztak

innováióspályázatokra,éséltekaz innováiós

járulék el®nyeivel, pályázatiforrásokkal(JED-

LIK,INNOCSEK).

Az innováiókés azok elterjedése az adott

ágazatban, tehnológiában versenyképességi

el®nyt jelent. Amennyiben az adott ég ver-

senypiaonm¶ködik,fejl®désének,életbenma-

radásánakfeltételeagyorsalkalmazkodóképes-

ségéshatékonyságnövekedés,melysokesetben

valamilyeninnováiótfeltételez. [8℄

Azagrárium jellegzetessége, hogy él® szer-

vezetekkel,bizonytalankörnyezetifeltételekkö-

zött, változó min®ség¶ környezeti és termelési

tényez®k(föld,id®járás,fajta)mellettvégzite-

vékenységét. Egyadott termelési egység (vál-

lalkozás)által termesztettvagy tenyésztettfa-

jok, fajták száma, illetve ezek kombináiója

sokféle lehet. A termelés hatékonysága, ater-

mel®üzem mérete, piaiszerepeszámos ténye-

z®t®lfügg, emellett apiai támogatásokrend-

szeretorzítóhatásúlehet,nembeszélveagyor-

sanváltozójogszabályikörnyezetr®l.

Az agrárégek

azonbanbizonyosér-

telemben determi-

náltak is a terme-

lési tevékenységgel

kapsolatban. Te-

vékenységváltásnak,

új fajták, tehnoló-

giák bevezetésének

többakadályaislehet. Hiábajövedelmeznejól

(4)

talajokon nem lehet jövedelmez®en termesz-

teni, egy istálló esetleg sak bizonyos állat-

faj vagy tehnológia alkalmazására alkalmas.

Fajták, tenyészetek közötti nom eltéréseket

módszertannal, tehnológiával,szakmai tudás-

sal(humán er®forrás)kelléslehethatékonyan

követni.

Amez®gazdaság,különösena90-esévekele-

jén jóval kisebb mértékben részesedett a be-

ruházásokból, mint amennyivel hozzájárult a

bruttó hozzáadott értékhez. Az országos át-

laghozképestazegyesrégiókbanazeltéréskü-

lönböz®,deáltalánosságbanelmondható,hogy

ebb®l a szempontból a mez®gazdasági jelleg¶

régiók-köztükels®sorbanaDél-alföldiRégió-

A KSH 2008-as tanulmánya szerint 2006-

ban az ily módon számítottelmaradt beruhá-

zások értéke közelítette a 34 milliárd forintot

- mintegy 129 millió eurót -, amelynek közel

nyoltizedea hárommez®gazdasági jelleg¶ré-

gió-Dél-Alföld,Észak-AlföldésDél-Dunántúl

-vesztesége. A tanulmányrámutatarra, hogy

az évek során elmaradt fejlesztések következ-

ményeként a mez®gazdaság eszközállományá-

naktehnikaiszínvonalanemjavultlényegesen,

ami hozzájárult az ágazat gazdasági súlyának

sökkenéséhez. A használatbantartott elavult

gépek, berendezések rontják az agrárium ver-

senyképességét. [5℄

Gabonahozamokalakulása Hozam

t/ha

Parlagosgazdálkodás 0,1-0,2

Ugarosgazdálkodás 0,4-0,6

Vetésforgóaszázadfordulón 1,0-1,5

Magyarországaz1970-esévekben 3-4

Élenjáróüzemekaz1970-esévekben 5-6

Élenjáróüzemekaz1990-esévekben 8-10

1.táblázat. Gabonahozamokalakulása[14℄

A mez®gazdaság fejl®dése során drámai

mértékben n®ttek meg a hozamok. A hoza-

moknövekedésévelegyüttsökkentahozamin-

gadozás,kiszámíthatóbbávált atermelés. En-

nek ellenére a mez®gazdaságot -különösen a

szabadfölditermelést- mégmindigkokázatos,

nehezenkiszámíthatótermelésikörnyezetveszi

körül.[14℄

Magyarországonagazdaságoktöbbséget®-

kehiány miatt öner®b®l nem tudja a verseny-

képespiaitermelés m¶szakitehnológiaihát-

terétmegteremteni. Csak kevésolyan magyar

tulajdonú vállalkozás van, amely képes lenne

tevékenységétb®víteni, leginkább a t®kehiány,

azelavulttehnológiákalkalmazásaésaszerény

innováiómiatt.[6℄Többmás fontosszempont

mellett tehát az alkalmazkodás képességének

egyikfeltételeazinnováió. Nemlehetmereven

elzárkóznibizonyosújtehnológiákbevezetésé-

t®l,amelyeknélkül elképzelhetetlenakorszer¶

ésversenyképesmez®gazdaság[6℄.

A hazai agrárinnováiósháttér helyzeteel-

lentmondásos. Azelmúlt id®ben egyeskutató-

intézetek megsz¶ntek, vagy átalakultak. Pél-

dáulafajtafenntartássalésnemesítéssel fogla-

kozómakóiHagymakutatóÁllomásmegszünte-

téseután tevékenységétaHortseedKft. vette

át, miután a fajtalieneket megvásárolta. A

ég sikerét bizonyítja, hogy folyamatosan vol-

takképesekelegend®mennyiség¶fémzároltve-

t®magotprodukálniszélesválasztékban.

A Szarvasi HAKI (Haltenyésztési Kutató

Intézet) nem sz¶nt meg ugyan, de piaképes

tehnológiáit, piai viszonyok között üzemel-

teti, illetve égek alakultaka felhalmozott in-

nováiók piai használatára. Halas fejlesztés,

melyben részt vesznek konzorium formában,

új édesvízi fajok tenyésztésének megindítása

(5)

lítetthalfajokédesvízbenisnevelhet®k,ígyko-

moly kitörésipontotjelentenek ahazaihalter-

melésszámára.

A Szegedi Gabonakutató Kft. rendkívül

sikeres, 30 növényfajt nemesít, f®terméke a

búza, kukoria, napraforgó. Reziszteniagene-

tikaikutatásai nemzetközirangúak. Újtermé-

keketvezetettbeafunkionálisélelmiszerekte-

démiai kutatóintézetek szerepét részben at®-

keer®smez®gazdasági szolgáltató jellemz®en

multinaionális égek- vették át, saját kutató

poteniáljukeredményeivet®magban,fajtában,

tehnológiában, gépekben jelennek meg apia-

on,f®legaintenzívszántóföldinövénytermesz-

tés, és iparosítható állattenyésztési ágazatok-

ban.

Fontosabb innováiók melyek hatással voltak és lesznek a mez®gazdaságra. A fel-

soroltinnováiókmind küls®k,azaz kívülr®lérkeztekéstermészetesenamez®gazdaságonkívül

több szektor,ágazatis hasznosítja ezeket az eredményeket (szolgáltatások,turizmus, oktatás).

Az említett innováiók két jelent®s tényez®re gyakorolhatnakhatást amennyiben hasznosítják

®ket. Azegyikatermelésbiztonságánaknövelése,amásikatermeléshatékonyságánaknövelése.

1. Azels®aGPS tehnológia(lehet®véteszi apreízióstalajm¶velést, kés®bbateljesenau-

tomatizálttalajm¶veléstis.

2. A második a biotehnológia elterjedéseés használata amely az állattenyésztésben ésnö-

vénytermesztésbenhozottújeredményeket(takarmánygyártás,biogáztermelés,szennyez®

anyagoklebontása,állategészségügystb.).

3. AharmadikazInternet, amiazinformáióhozvalógyorshozzájutást,ésinformáióserét

kereskedelmet,oktatástforradalmasította(ésmégkomplettfolyamatirányításra,termelési

élraisalkalmassátehet®).

4. A negyedik a m¶holdas id®járás el®rejelzés biztonságának fejlettsége, amely segítségével

el®rejelezhet®a sapadék, fagy, szél ésezáltal fel lehet készülni széls®ségeseseményekre.

Különösenazid®járásel®rejelzésénekfejl®désefontosakörnyezetifeltételeknekkitettme-

z®gazdaságtermelésibiztonságánakfokozásához.

5. Azötödik helyreamobiltelefónia került, ami a kommunikáiótgyorsította fel. A mobil-

kommunikáióvolt talán az egyikleggyorsabbanterjed® innováió egyszer¶ségénél,hasz-

nosságánál,ésmegzethet®ségénélfogva[10℄.

Egyéb várható áttörések, amelyekaz agráriumotisérinthetik:

Tömegével találhatók informáiók az ag-

ráriumot érint® lehetséges újdonságokról, az

élelmiszer termelés, tehnológia, vagy éppen a

biomassza-termelés témakörében. A futuroló-

gusok semegységesek annaktekintetében, mi-

lyenfejl®désiirányokvárhatóak,dealapvet®en

biztos,hogyazélelmiszerellátásstratégiaiterü-

letvolt ésmarad.

Az ágazat nem maradhat ki az általános

hatékonyságversenyb®l,újtehnológiák,fajok,

módszerekátvételéb®l. Egyfel®lanépességnö-

vekedéseésatermészetier®forrásokfogyásael-

használása áll szemben a tehnológiai innová-

iókkal, és a hatékonyság-növekedéssel. Kér-

dés hogy a két hatás közül globálisan melyik

lesz az er®sebb, meghatározóbb. Ami biztos:

a gazdaságilag iparilag, tehnológiailag fejlet-

tebb, t®keer®sebbgazdaságoknagyobb eséllyel

rendelkeznekennekaproblémánakamegoldá-

sára mint atehnológiafejlesztéseket elhanya-

golók.

(6)

Mesterségeshús (szövettenyésztés)kutatása-Hollandia(Eindhoven),USA[12℄.

Algaalapúolaj,alkohol,fehérjeel®állítás-USA,[13℄.

Robottehnológiákakézimunkaigényeságazatokban(Japán).

GPSalapútávvezérelt talajm¶velés,jelenlegkísérletalattvanNyugat-Európában.

Talajnélkülitehnológiák.

1

Tengeriésédesvízi aquakultúrák(halakésalasonyabbrend¶ él®lények)terjedése.

Továbbifajták,fajoktermelésbevonása(bivajtök,tátorján,energianövények).

Újterületektermesztésbevonása(aridterületek,sivatagiterületek).

Ipariautomatizálásfokozatostérnyeréseegyeságazatokban(hatékonyság).

Atehnológiaváltásés fejlesztésekfontosabbfeltételei:.

1. Legyenzet®képeskeresletatermékekiránt

2. Legyenigény,szándékafejlesztésre 2

3. Legyent®keafejlesztéshez

4. Legyenszellemiháttéréspoteniálafejlesztésekelvégzéséhez

5. Legyenképzettmunkaer®

Tehnológia fejlesztéseknek magas a beru-

házási igénye, t®keigénye, és a háttéripar sze-

repeis meghatározó. Anagyobb fejlesztéseket

leginkábbanagyobbégekengedhetikmeg.

Emellett a fejlesztés folyamatos innová-

iót is igényel a gyorsuló tehnológiaváltás

miatt.[15℄ A munkaer®re gyakorolt hatás sem

elhanyagolható: A fejlesztések általában a

munkaer® min®ségére érzékenyek (8 osztály

nemelég). Aképzettmunkaer®igénymelletta

fejlesztések egyfel®l munkaer® felesleget okoz-

hatnak, másrészt munkaer®igényt is generál-

nak, ám f®leg képzett munkaer®t a szerviz, a

marketingésegyébszolgáltatásokterületén.

2. Összefoglaló

Atanulmánytmegalapozóadatokata2009-

benfelvett265kérd®ívmintprimeradathalmaz

adja mely felmérés az agrár vállalkozások in-

nováiós poteniálját, attit¶djeit volt hivatott

elemezni. A kérd®ívesfelméréseket mélyinter-

júkkalegészítettükki. Akutatássallekérdezett

égek,vállalkozások aDél-Alföldi régióbante-

vékenykednek,összesen160ezerhektárterüle-

tetfedtekle,éskb. 5700foglalkoztatottalren-

delkeztek.

A lekérdezett minta nem reprezentatív, a

társas vállalkozások, illetve a nagyobb é-

gekszándékosantúlreprezentáltakvoltakazért,

mertinnováióstevékenységet leginkább ana-

gyobb égek képesek végezni. Természetesen

nemhagytukkiazadatfelvételb®lakisebbvál-

1

Többhazaiégnél(pl.FloratomKft.,ÁrpádAgrárRt.) márévekótam¶ködik.

2

Afelmérésaztmutatja,hogyfejlesztésiszándékalapvet®enmegvanavállalkozásokközött

(7)

(mennyirefogadókészek,nyitottak vagy éppen

elzárkózóak)nagyonfontos ágazatipiaiszem-

3 Summary

Thestudybasedonprimarydataamefrom

questionnaire survey and in-depth interviews

whihwerearried outin 2009within agriul-

tural enterprises operate in the South Great

Plain Region. Proessing the primary set of

datawiththehelpofinterviewsprovidedvalu-

ableinformationaboutinnovation potentialof

enterprisesandtheirattitudes.

The queried enterprises have about 160

thousandhetaresofareaoveredbythemand

approx. 5700 employees. The olleted sam-

ple was not representative, the larger enter-

prises (orporations, o-operatives) are over-

represented beause mainly they an pursue

innovation ativity. Of ourse we do not left

outthesmallerenterprises(privatefarmers)be-

ause their general attitudes (e.g. how reep-

tiveand openthey are)are veryimportant in

onnetionwiththeireetiveandeientop-

eration.

4. Célkit¶zés

A kutatás élja annak megállapítása, mi-

lyenküls®ésbels® tényez®kafontosakahazai

(különösen adél-alföldi) agrárvállalkozásokin-

nováiókkal,újításokkal,fejlesztésekkelkapso-

latos attit¶djeinek befolyásolásához. Mely té-

nyez®kakadályozzákvagy segítik az innovatív

tevékenységeket azok bevezetését, el®állítását,

használatát, milyen er®saz innováióshajlan-

dóság. Van-e fogadókészség küls® innováiók

befogadására, van-e saját innováiós aktivitás

ésazhogyanterjed.

A különböz® tényez®ket soportosítani kí-

vánjukbels®illetveküls®,segít®illetvegátlóté-

nyez®kre. Valószín¶legegyetlentényez®önma-

gábannembefolyásolhatjaazinnováióvalkap-

solatos hozzáállást, hasak minden tevékeny-

ségetegyetlenélérdekébenkívánunkértelmezi

ésvizsgálni,ezpedigapiaonvalóminélhaté-

konyabbéstartósabbmegmaradás,esetlegb®-

vülés.

Azinnováiófogalmátazagráriumbankissé

kib®vítveisértelmezhetjük. Arendkívülsokté-

nyez®megléte, atermékszerkezetváltás korlá-

tai miattazadotttermelésitehnológianom-

hangolásaissokesetbeninnovatívtevékenység

(pl. egy új metszési módszer, az egyes fajták

közöttieltérésekgyelembevételeagrotehnikai

módosítások, vagy éppen új fajták termelésbe

vonása: bodza,homoktövis,amarant, energia-

növényekre való áttérés, fajtaváltás). Ebb®l a

szempontból az agrárium rendkívülinnovatív-

naktekinthet®,mertazadottkorlátozottkörül-

ményekhez való minéljobb alkalmazkodásjel-

lemzi.

A kutatási kér-

d®ív és módszertan

igen terjedelmes és

sokrét¶ lett éppena

vizsgált ágazat vál-

tozatossága miatt.

Ezzel együttsemál-

lítható, hogy teljes

egészében általános

szabályokat sikerült

vegytisztánelkülöní-

teni és deniálni, de a lényegesebb kérdésekre

talánválasztkaphatunk.

Akapottadatbázisajelenleginéljóvalno-

mabbésrészletesebbelemzésekreislehet®séget

ad,deatúlzottelaprózás neméljaajelenlegi

munkának. A különböz®tényez®ket egymással

összefüggésben,esetlegtöbbélsoportmegha-

(8)

márnem azágazatot, hanem kisebb alsopor-

tokatjellemezhet.

Azinnováióméréseirántinagyfokúérdek-

l®dés oka az innováió hatásaa vállalkozások,

iparágak,szektorokésazegésznemzetgazdaság

teljesítményére. Ebb®l kifolyólagaz innováió

sikerének feltételeivel kapsolatos informáiók

nagy jelent®séggel bírnak az innováió folya-

matánakmegértésében,illetvealegmegfelel®bb

innováió-politikakialakításában. Kutatásunk-

Mind az 5 Shumpeteri innováiós alap-

esetrelehet példát sorolni,amelyaközelmúlt-

banazagráriumbanmentvégbeaDél-Alföldön,

illetve Magyarországon. A példák természete-

senateljességigényenélküllettek kiválasztva,

ésazinnováióktöbbségekiterjedtatermékfel-

dolgozásrais,mertazinnováiósokszornema

termel®nélhanemafeldolgozásbanjelenikmeg.

pl. élelmiszeripar,energetikaifelhasználás,so-

magolás,választékb®vítés.

Az innováió alapesetei:

1. Új termék létrehozásaolyan, amelyet afogyasztókmég nem ismernek, vagyúj min®ség¶

termék létrehozása;(pl. termesztett bodza, homoktövis és termékei, amarant és termékei,

stru,emu,tönkölybúza éstermékei,afrikaiharsaésegyébintenzívhalfajok tenyésztése,

Hungarikumfajok, energianövények termesztése).

2. Újtermelésieljárásbevezetése,aminemfeltétlenülvalamilyenújtudományosfelfedezésen

alapul,hanematermékújtípusúkereskedelmikezeléseislehet;(pl. ökológiatermesztésbe

vontfajok, biotermesztésbensvegyszermentesen termesztett,fajták, komplettrendszerek,a

talaj-nélküli üvegházi növénytermesztés, de idetartozik például meglév® termék újfajta fel-

használásaamireazolajrepeésanapraforgó lehetpéldaabiodízelkapsán,hasonlóprojekt

aBásKiskunmegyei Homokhátságiélprogramamelyakiszáradóterületekenpróbáljöve-

delmez®en termeszthet®fajokatésfajtákatelterjeszteni).

3. Új piaokratörtén®nyitás, olyanpiaok, ahol avállalatel®tte mégnem tevékenykedett,

vagyazújpiateremtéseisidetartozik;ehhezjárulhattermészetesenamarketinginnováió

is, mintkib®vítettinnováiósértelmezés. (pl. mangalia húsés félsertés Spanyolországba,

Japánbatörtén®exportja,Hungarikumtermékekhazaipiaratörtén®újrabevezetése,zömé-

ben exportrakerül® homoki spárga hazai piaokra valóelhelyezésestb.).

4. Újnyersanyagforrások,félkész-termékekforrásainakfeltárása,függetlenülattól,hogytelje-

senújakvagymárel®zetesenléteztek,sakavállalatnemhasználtafel®ket;(pl. olajrepe,

napraforgó energetikai felhasználása, energiaf¶, energiaf¶z, olasz nád, pellet és biobrikett

alapanyagok,biomassza termelés).

5. Új (ipari) szervezetlétrehozása, ami lehet monopolhelyzetlétrehozása, de ide tartozik a

franhiseis. (Pl. TÉSZ-ek,BÉSZ-ek egyébszövetkezések létrehozása).

(9)

5.1. A kérd®ív kérdéssoportjai 3

Akérd®ív8kérdéssoportbólállt. Leggyakrabbanskálázóstípusúválaszokatlehetettadni,mely-

benalehetségesválaszok0=egyáltalánnem,5=Teljesmértékben.

1 kérdéssoport: A gazdaságokjellemz® alapadatai(égforma, égvezet®i adatok, kép-

zettség,nyelvtudás,terület,termékkör,árbevételi adatokstb.).

2. kérdéssoport: Mib®l tájékozódnak a termel®k, és milyen gyakran? A különböz®

informáióforrásokhasználatának fontossága (F), és gyakorisága (GY). (0-5 között pon-

tozva).

3. kérdéssoport: Termelésheztevékenységhezszükségestényez®k,kapaitásokmegléte

ésezekid®beliváltozása(Igen/Nemtípusúkérdések)múltra,jelenreésajöv®revonatkozva.

4. kérdéssoport: Hogyanítélimegsajátgazdaságát(0-5közöttpontozva). Hatékony-

ságra,jöv®képre,önképrevonatkozókérdések.

5. kérdéssoport: Melytényez®kettartjafontosnakaégversenyképességiszempontból

(küls®ésbels®tényez®k0-5közöttpontozva).

6. kérdéssoport: Milyen feltételek mellett fejlesztene a ég (küls®és bels® feltételek

megléte0-5közöttértékelve).

7. kérdéssoport: Atehnológiaifejlesztésakadályai. Azfelsoroltküls®ésbels®tényez®k

milyenmértékbenakadályozzákafejlesztéseit(0-5közöttértékelve).

8. kérdéssoport: Megvalósítottéstervezetttevékenységek. Agazdálkodássalkapsola-

tosfontosabbtevékenységeketsoroltunkfel,melyekrenégy lehetségesválasztlehetettadni

afelsoroltkérdésekre(Nemtervezem,Megtörtént,Folyamatbanvan,Tervezem) 4

.

5.2. Adatfelvétel:

A primer adatokat a Mellékletben megta-

lálható papír alapú kérd®ívvel végeztük, sze-

mélyes megkereséssel. A kérd®íves adatgy¶j-

téstmélyinterjúkegészítettékki. Desk-researh

adatgy¶jtéstis végeztünk,meglév®adatokbe-

szerzéséreaKSH,interneteskiadványok,inter-

netenelérhet®adatokkigy¶jtésével.

A meglév® poteniális 60.000 adatelemb®l

voltak nem releváns részek. A válaszadó pél-

dáulazértnemválaszoltállattenyésztésijelleg¶

kérdésre,mertnem foglalkozikállattenyésztés-

sel, ezért nins az adott tevékenységb®l szár-

mazó eredménye ésadata, tehát nem releváns

számra akérdés. A Nem releváns adathiány

esetében (pl. a legfontosabb növényre vonat-

kozó adat a sak állattenyésztéssel foglalkozó

égnélüresvolt)ugyanúgyaN/A=Ninsadat

jelölést használtuk a NR=Not relevant he-

lyett.

A meg nem válaszolt kérdéseket a N/A

(ninsadat)jelleljelöltükmeg,illetve,aholmás

adatokbólahiányzóadatpótolhatóvolt (szár-

maztatottadat) akkorbesült adatot használ-

tunk,deeztafeldolgozássoránkülönmegjelöl-

tük. Akérd®ívekbenahibásankitöltöttadato-

kat nem vettük gyelembe, illetve, ha a hiba

3

Az ábrák éstáblázatok esetében a két számjegy els® számaa kérdéssoportot, a második pedig az adott

kérdéssoportonbelülikérdéssorszámátjelöli.

4

Ebbenakérdéssoportbangyakrantöbbválasztismegadtakaválaszadókegykérdésre. Pl.Nemtervezem

ésFolyamatbanvan.Ezértakett®sválaszokatnemdolgoztukfelmindenesetben.

(10)

nálataeFt helyett, vagyegyébelírások)akkor

javítottuk. A feltett kérdésekegy része szek-

torspeikus(agrár,ésmez®gazdaságijelleg¶),

másrésze szektorsemleges volt, tehát az agrá-

gáltató égek is kitölthették, bár a szektorok,

ágazatokösszehasonlító elemzése nem volt ré-

sze apályázatnak. Ez akés®bbifeldolgozások

részelesz.

5.3. Az adatfeldolgozás:

Azadatokels®dlegesfeldolgozásátEXCEL,

OpenOe,valamintSPSSprogrammalvégez-

tük. Az adatok feldolgozása során általában

a válaszok átlagértékeit és szórását vettük -

gyelembeateljesmintára,részmintákra,illetve

kérdéssoportonkénti kereszt táblákat szigni-

kaniákat,összefüggéseketvizsgáltunk.

Az elemzéseket árbevétel, gazdasági forma

alapján kereszttáblával, függetlenségvizsgála-

tokkal,Welh-próbávalegészítettükki.

A válaszadókat égforma alapján (ster-

mel®, Egyéni vállalkozó és Családi gazdaság

=Családi típusú és a Kft. Rt. szövetkezet

=Piai típusú) soportokra osztottuk. Egy

másik soportosítás az árbevétel alapján tör-

tént,aholkülönelemeztüka200MFt/évalatti

ésefölöttiárbevétel¶vállalkozásokat. Tekintve,

hogykevéségadottmegárbevételadatokat,a

kés®bbiekbenmeghatároztukaégekárbevéte-

létSFHalapjánis. Ebbenazesetbenaterületi

adatokból,munkaer®létszámból,illetveameg-

adottnövénykultúrákbóltudtunkkövetkezteté-

seketlevonni.

Az els®dleges eredményeket táblázatokban

és grakonon jelenítettük meg, vizsgáltuk az

adott kérdésére adott válaszok%-os összetéte-

lét, gyakoriságát, a legvalószín¶bb válaszokat,

aválaszokértékénekátlagát,szórását(aválasz

egyöntet¶ségét,kompaktságát).

Természetesen nem minden kérdés-válasz

magyarázatakerültleírásra,sakazinnováiós

attit¶ddel kapsolatos kiugró vagy gyelemre

méltó, esetleg ellentmondásos eredmények. A

jelen tanulmány összefoglalójeleg¶, nem élja

az elkészült több száz táblázat és összefüggés

részletesmagyarázataésleírása.

6. Eredmények

Az innováió bizonyos értelemben sajátja a magyar (és minden) mez®gazdaságnak, hiszen fo-

lyamatosan változó és bizonytalan környezeti feltételek között ez elengedhetetlen. A magyar

mez®gazdaságmindig is innovatív volt, nem olyan értelemben, hogy az innováióbólszabadal-

mak, dokumentált eljárásokszármaznakvolnaels®sorban, hanem a meggyelésen ésasaját -

alasonyt®keigény¶-meggyelések,termelésinomhangolásokon -keresztül.

Számos innováió és újítás nem kutatóintézetekb®l, hanem helyi

termel®kt®lered. Legtöbbszörmeglév®tehnológiákhelyi adaptálása

történik(pl. helyiépítés¶kis teherszállítók, asetteg®k,traktorrasze-

reltfutószalag adinnyebetakarításban,újfajták, különböz® hibridek és

keresztezésekmelyeketpróbaszerensealapján végeznekel). Sokeset-

ben apróbb tehnikai módosítások történnek, melyek egy adott sz¶-

kebbtermel®i körbenterjedneksakel.

Az OSLOkézikönyv 3. kiadásatovább b®vítetteaz innováió fo-

galmát,környezetifeltételeit,kapsolatátaK+Fprojektekkel. Akézi-

könyvAmellékleteszámosinnováiótsorolfel,aGPStehnológiától

kezdveafunkionálisélelmiszerekbevezetéséig,azInternetkib®vítetthasználatátólakörnyezet-

barát somagolásig. Jelen munkábannem az innováiókat, ötleteket gy¶jtöttük össze(néhány

példátperszefelsoroltunkamegfelel®helyen),hanemazinnováiófogadókészségének,innováiós

tevékenységjeleitkerestükagrárégekközött.

(11)

környezeti,gazdaságifeltételekmellettminélgazdaságosabbantudjontevékenykedniésfolyama-

tosanberuházásokatvégez,képezi amunkatársakat,egyrefejlettebbgépeket,tehnikákatszerez

bevagyfejlesztki. Ezaégfolyamatosaninformáiókatgy¶jtésfeldolgoz,keresialehet®ségeket,

összehasonlít,mér,kalkulál,számol,elemez.

7. Legfontosabb megállapítások

7.1. A gazdaságok jellemz® alapadatai (1. Kérdéssoport)

Azels®kérdéssoportsakazalapadatokra

vonatkozott. Avizsgáltagrárégekrejellemz®,

hogy agazdasági vezet®ik átlagéletkora50 év

körüli, anyelvismeret szintjenagyonalasony,

agrárszakmai végzettsége) (közép vagy fels®-

fokú)aégvezet®k60%-ánakvan.

A társas vállalkozások aránya a mintában

45%, a többi egyéni vállalkozó, saládi gazda-

ság,®stermel®. Avizsgáltégekösszesenmint-

egy 131ezerha-ongazdálkodnak,éskb. 5700

f®talkalmaznakf®ésrészmunkaid®ben.

Árbevételrevonatkozóadat kevésérkezett,

ez sak kalkulálni tudtuk, de megjegyzend®,

hogyebbenaszektorban(különösenanemtár-

sas vállalkozásokesetében)magas anem hiva-

talos értékesítés aránya(méz, gyümöls, zöld-

ség, stb.) tehát pontos hiteles árbevételi ada-

tokat nem lehetkinyerni, sak közvetett mód-

szerrel.

Megye kérd®ív (db)

Csongrádmegye 88

Békésmegye 112

Bás-kiskunmegye 57

N/A 6

Pestmegye* 2

Összesen 265

Cégtípusok darab %

Egyénivállalkozás 47 17,7

Családivállalkozás 26 9,8

stermel® 62 23,4

Gazdtársaság 119 44,9

N/A 11 4,2

Összesen 265 100

2.táblázat. Akérd®ívekmegyeiéségformákközöttimegoszlása(n=265)

Afelméréséljanem azagrárvállalkozásokvezet®inek reprezentatívvizsgálata,haneminno-

váiósaktivitása,ezértazels®fejezetbenszerepl®adatoknemazágazatothanemsakavizsgált

mintátjellemzik.

A legtöbb kérd®ívBékésmegyéb®l,a legkevesebbBás-Kiskun megyéb®l érkezett. Alapve-

t®en a kérd®ívek kitöltöttségi foka 65-75% volt, ami els®sorban azzal a már említett ténnyel

magyarázható,hogyszámoskérdésreazadottvállalkozásnaknemvoltadata(pl. kertészetiég

nem adhatottválasztállattenyésztésikérdésekre).

5

Amásiktípusúadathiány,amitaválaszadó

nem akart megadni. Ez jellemz®en azárbevé-

telhez kapsolódóadat amelynélaválaszhiány

igenjelent®svolt (70%).

A tevékenységek alapján (állattenyésztés,

növénytermesztés) nem soportosítottuk, de

felmértük afontosabb ágazatokat. Sajnos eb-

benarészbenissokvoltahiányzóilletvekétér-

telm¶adat,ezértazágazatokgyelembevétele

kés®bbielemzésrészelesz.

Aválaszadók kb. 56%-a szakirányú közép,

vagy fels®fokú agrárvégzettséggel rendelkezik.

5

Kett®kérd®ív Pest megyéb®lérkezett, Ceglédr®l,ésCeglédberelr®l,deez a terület,gazdaság földrajzilag

elfogadható,ezértazadatokatfeldolgoztuk.

(12)

1.alapfokú 22 8,3

2.középfokú 40 15,1

3. szakirányúközépfokú 61 23.0

4.fels®fokú(diploma) 37 14.0

5. szakirányúfels®fokú(diploma) 97 36,6

N/A-ninsadat 8 3,0

Összesen 256 100

nins 105 39,6

N/Aninsadat 98 37.0

angol 20 7,5

angol-német 8 3.0

német 13 4,9

Egyéb 21 7,9

Összesen 265 100

3.táblázat. Szakképzettségésnyelvismeretaválaszadókközött

Ezmindenképp pozitívnak tekinthet®, demeg

kell jegyezni, hogy a lekérdezéssorán atársa-

ságokat (Kft., Rt., szövetkezetek) szándékosan

túlreprezentáltuk,mertavizsgálat tárgyain-

nováió inkább a nagyobb égek között vizs-

gálható.

Megjegyzend®,hogyavezet®kátlagéletkora

50±10év,tehátavezet®inemzedékváltásha-

marosan elkezd®dik. A szakképzettség meg-

léte különösen a tervezési folyamatokban ját-

szik szerepet. Részletesebb vizsgálatokkimu-

tatták, hogyaszakképesítésselrendelkez®kál-

talábanreálisabbanítélikmegalehet®ségeiket.

A nyelvtudási szint nem ad okot optimiz-

musra,hiszenavilágbanzajlófrissmez®gazda-

ságiéstudományoseredményekel®szöridegen

nyelven,leginkábbangolul) érhet®kel.

6

A fej-

lett tehnológiájú mez®gazdaságok (USA, Né-

metország)számosagrár,kutatóintézetiésok-

tatásihonlappalsegítikasajátgazdálkodóikat,

és informálnak a legfrissebb tehnológia ered-

ményekr®l. A nyelvi ismeretek hiánya tehát

er®senkorlátozófaktor lehet ahazai agrárvál-

lalkozókszámára.

Anyelvtudáshiányánakmásikkövetkezmé-

nye, hogy pl. a Külföldi tanulmányutak je-

lent®sége az informáiószerzésben igen alaso-

nyan van pontozva a 2 kérdéssoport kérdé-

seiben, holott ötletekhez, kapsolatokhozels®-

sorbanafejlettebbmez®gazdasággalrendelkez®

országokbanlehethozzájutni.

7.2. Informáióforrások használata (2. kérdéssoport)

Ebbenakérdéssoportbanel®refelsoroltin-

formáióforrásokfontosságát,éshasználatának

gyakoriságát lehetett pontozni 0=egyáltalán

nemfontos,nem gyakranhasznált, és5=na-

gyonfontos, nagyongyakranhasznált min®sí-

téssel.

Azeredményekszerintalegfontosabbinfor-

máióforrás általában a saját meggyelés, sa-

ját kísérlet. Ráadásul ez jóvalmeghatározóbb

asaláditípusúvállalkozásokesetében. Hason-

lóképp fontos informáióforrás a szakmai TV

m¶sorisebbenakörben,tehátasaláditípusú,

kisebbvállalkozásokaszakmaiTVm¶sorokkal

jólmegközelíthet®kmertmagasanézettségés

azelfogadottság.

Emellett agazdálkodókhitelesinformáió-

forráskénttekintenekésjobbanhallgatnakafa-

lugazdászokra,szakért®kre, mint atársas vál-

lalkozások. A szakkönyvek használata mind-

kétsoportbanmagasanpontozott,fontosakés

szükségesek tartják. Ez kiemelend® és fontos,

mertjelzi, hogyatermel®kalapvet®enkövetik

az ágazati tehnikát, használják a szakirodal-

mat.

Közepesen fontosnak tartják a termel®k a

kutatóintézeteket, egyetemeket mint informá-

ióforrást.Ittvalószín¶legazeltér®igényekben

lehet ellentmondás, hiszen a termel®k közvet-

len gyakorlati megoldásokat igényelnének, az

egyetemek,kutatóintézetek sokszorsak elmé-

letimegoldásokatadnak(illetveatermel®knem

tudják megzetni a kutatási kapaitásokat, az

6

Bátranfeltételezhetjük,hogya3. táblázatbana37%n/a=Ninsadatesetébenanyelvismeretszinténnins

meg

(13)

lémák megoldásárapályáznak).

Örvendetesazonbanazinternetjelent®sége,

ahozzáférésma márgyakorlatilagteljes,80%-

ésigenjelent®süzletipoteniáltjelenthetagaz-

dálkodókszámára.

1.ábra. Tanfolyamokképzésekfontossága

Atermel®szervezetetekgyakorlatbanhasználható,kiszámíthatóbiztonságostehnológiákat,

módszereketigényelnek,aKutatóintézetek,egyetemekezt nemmindigtudjáknyújtani.

Az informáióforrásokat használati gyakoriságalapján vizsgálvaazonban nagyobb az elté-

rés. Társasvállalkozásokgyakrabbanvesznekigénybekülfölditanulmányutakat,tanfolyamokat,

nagyobbasúlyaazüzletipartnerekvéleményének,éskisebbasúlyaafalugazdászoknak,ésamé-

diának. Minden szintenmeghatározóazonbanavev®k,vásárlókvéleményeésasajátkísérletek

végzése.

Nagyon fontos és gyakran használt infor-

máióforrás a 2.5kérdésreadott Sajátkísér-

let vagy meggyelés adata. Ez alapvet® jel-

lemz®jeazagráriumnak,hiszenazágazatfolya-

matosankeresiahatékonyabb,jövedelmez®bb,

olsóbb megoldásokat, és a válaszadók 60%-a

gyakorinak (4 pont)illetvenagyongyakorinak

(5pont)nevezimegasajátkísérletet.

A saját kísérlet alatt természetesen nem

azt kellérteni, hogy a termel®k laboratóriumi

szint¶ tudományosjelleg¶, és tudományosku-

tatómunkátvégeznek,deeznemisbaj. Ezsok-

szor egyfajta próba szerense módszer, két-

ségtelenül olsó, hatékony és pontosan arra a

kérdésre ad -nem tudományos-választ, ami a

termel®t érdekli. A 2.5 kérdésre adott magas

pontszám jelzi, hogy megoldandó kérdés van

b®ven, érdemes lehet a Kutatóintézeteket ku-

tatóm¶helyeketebbebevonni.

7

Termel®i-kutatóitalálkozókmegszervezésejóéshasznosíthatóeredményekkeljárókutatásiötleteketadhat.

(14)

3.ábra. Sajátkísérlet ésmeggyelésgyakorisága

(15)

Árbevétel szerint vizsgálvamár kevéselté-

rést tapasztalunk az informáióforrások hasz-

nálatának módjában, eltérés inkább a gyako-

riságában van. A 200 M Ft/év árbevétel fe-

lettiégekközüljóvalgyakrabbanutaznakkül-

földre,vesznekrésztképzéseken,ésittnagyobb

az internetszerepeis. Akisebb árbevétel¶é-

gekviszontaszakmaim¶sorokbólésafalugaz-

dászoktól tájékozódnak gyakrabban. A szak-

könyvek szerepe mindkét soportban azonos,

egyformánmagasraértékelikaszerepét.

Összességében megállapítható, hogy a leg-

fontosabb informáióforráskéntaválaszadók a

Sajátkutatást(41,9%),aVásárlóivisszajel-

zést (41,1%), ésaSzakmaikönyvekéskiad-

ványokat (35,8%)jelölimeg.

Természetesenezinkábbazonágazatokralehet ajellemz®,amelyektehnológiailagmégnem

kiforrottak,illetvesokparaméterenlehetváltoztatni(pl. kertészet).

A nyomtatott informáió források közül messze a leggyakrabban a szakkönyveket veszik

igénybe. Szerensére a hazai ellátás (pl. a Mez®gazdasági Kiadó kínálata) igen b®séges, és

az eredményekszerintigensikereslehet. Egybenez azt ismutatja,hogy az agráriumbantevé-

kenyked®kmunkájukhozigenszívesenhasználjákaszakmaikiadványokat,azokpresztízsemagas.

Emellettaszakmaifolyóiratok(magazin,gazdaságilapok) ismagaspresztízs¶ek,ráadásula

választékittiselégb®séges.

A legkevésbéfontosnak, hasznosnak tartjáka 2.1 Külfölditanulmányutakat (30,2%)és a

2.3Egyetemekéstudományosintézményeketaválaszadók. Azokokközétartozhat,hogyater-

mel®ivonalatels®sorbanagyakorlatihasznosságérdekli,mígazEgyetemek,Intézetektöbbnyire

elméletieredményeketadnak.

A külföldi tanulmányutakra visszatérve, a nyelvismeret hiányosságán kívül az is lehet az

alasonyra értékelés oka, hogy termel®k ritkán vagy egyáltalán nem tudnak kijutni szervezett

formábankülföldiégekhez,ezalehet®ségsakegysz¶kebbrétegetérint.

Teljesen ellentmondó a 2.1 kérdésre adott

válasz. Aválaszadókakülfölditanulmányuta-

kategyáltalánnemtartjákfontosnak,defonto-

sabbnaktartják,mintamennyiregyakranrészt

vesznek bennük. Gyakorlatilag azonban a vá-

laszadókfele(50%)szerintegyáltalánnemgya-

koriésnemisfontosezalehet®ségszámukra.

Összességében megállapítható, hogy a ter-

(16)

6.ábra. Külfölditanulmányutakfontossága

(17)

használható praktikus, friss ismereteket kere-

sik, nem pedig a bonyolult, nehezen megvaló-

síthatótevékenységeket. Fontosabizalom,ésa

ióvalkapsolatosan(Falugazdász,Másgazdál-

kodók).

7.3. Termeléshez szükséges tényez®k megléte és ezek id®beli változása

(3. kérdéssoport)

Ebben a kérdéssoportban (Igen/Nem) tí-

pusúkérdésekettettünkfel,nempedigskálázós

kérdéseket. Ameglév®kapaitások,éstehno-

lógiák vizsgálata kimutatta, hogy a égek kb.

45-50%-a bír középtávú, és kb. 50-55%-a be-

ruházási tervekkel. Ez rendkívül pozitív is le-

het amennyiben az üzletiterv készítése a nor-

málüzletmenetrésze. Valószín¶azonban,hogy

gyakran a támogatásokhoz pályázatokhoz ké-

szülneküzletitervek,amelyeknembiztoshogy

teljesegészébenagazdálkodók,inkábbatámo-

gatókelvárásaittükrözik.

Azinnováiósjelleg¶tevékenységekaránya

alasony,dejavulótendeniátmutat(szabadal-

mak, újítások aránya). A beruházási hitelek

aránya pedig egy egészséges kokázatvállalást

isfeltételez.

Haa"Családi"ésa"Piai"jellegetvesszük

gyelembe az árbevétel helyett, nem szigni-

kánsan ugyan, de a kisebb égek vallják "in-

novatívabbnak" magukat. T®keer®, géppark,

t®kejelleg¶ egyéb kapaitások tekintetében a

társas vállalkozások állnak jobban. Hasonló-

képpen a nagyobb égeknek vannak értékesí-

tési szerz®déseik (100%), ebben a tekintetben

a"Családi"égekhátránybanvannak.

Kapaitások megléte és

aránya

Jelen Jöv®

igen nem igen nem

3.1.Középtávúüzletitervvel 44,50% 47,90% 51,70% 31,70%

3.2.Fejlesztési,beruházásitervvel 50,60% 38,10% 56,60% 26,40%

3.3.Rövidlejáratúbankhitellel 44,20% 47,50% 39,60% 41,10%

3.4.Beruházásihitellel 47,20% 43,40% 44,50% 35,50%

3.5.Interneteshonlappal 20,80% 69,10% 30,60% 50,90%

3.6.Internethozzáféréssel 81,10% 12,10% 70,90% 8,30%

3.7.Szabadalom,know-how 2,60% 85,30% 6,00% 72,80%

3.8.Újítással,innováióval 10,60% 77,70% 15,80% 63,40%

3.9.Újsajátfajtával 3,40% 86,40% 5,70% 72,80%

3.10.Kereskedelmiegységgel 8,70% 82,60% 12,50% 66,80%

3.11.Tárolókapaitással 69,10% 23,80% 67,90% 14,30%

3.12.Szállításikapaitással 60,80% 31,30% 57,00% 23,00%

3.13.Értékesítésiszerz®désekkel 77,40% 15,80% 70,20% 10,90%

3.14.Teljesgépparkkal 54,30% 33,60% 56,20% 21,10%

4.táblázat. Kapaitásokmeglétevagyhiánya%-ban

Saját fajta, innováió, újítás (hailyen for-

mában kérdezzük) nem jellemz® általában a

szektorra,dearányanövekv®. Tárolókapaitás

megléte, épületek arányamagas, de ezekjelle-

gét,összetételét,min®ségét,korszer¶ségétnem

pontosítottuk.

Kereskedelmi szerz®désekkel -melyek a

biztonságos termeléshez és értékesítéshez

(18)

rendelkezik. A jöv®beni tervek agéppark b®-

vítésének szándékára utalnak. Vizsgálva az

árbevételszerintieltéréseket,szintemindenka-

paitásmeglétébenanagyobb égek vezetnek.

8

Különösen nagy az eltérés az üzleti terve-

zésfolyamánanagyobbégekjavára,tárolóka-

paitások,és értékesítési szerz®dések, géppark

tekintetében. Érdekes, hogy az innováió jel-

leg¶kérdésekben (saját fajta, szabadalom,in-

nováió)ninsszignikánseltérésa200MFt/év

alatti és feletti égek esetében, azaz a kisebb

égeklegalábbannyirainnovatívak,mintana-

gyobbak.

téstistakarnak,valószín¶leggépésingatlanbe-

ruházások történtek jellemz®en támogatások-

ból. Azinternethozzáférés mamárnem prob-

léma (a múltban komoly versenyhátrányként

tartották számon), de saját honlappal (aktív

internethasználat) még kevés agrárvállalkozó

rendelkezik. Ezkomolyelmaradásazipariésa

szolgáltatószektorhozképest,ahollegalábbegy

statikus honlapja a legtöbb égnek van. Ma-

gyarázatkénttalánmegfelel,hogyahonlapokat

általábanmarketingélokrahasználjákaégek,

akisebbtermel®ktöbbségealapanyagokatter-

mel,ésmeglév®kapsolatainakértékesít,nins

gazdaságiel®nyeahonlapmegvalósításának.

7.4. Milyen tehnológia színvonal jellemzi? (4 kérdéssoport)

A4. kérdéssoportbanaégek önmagukról

alkotottvéleményérevoltunkkívánsiak. Szin-

tén 0 ponttól 5 pontig lehetett jellemezni a

gazdaság jellemz®it és egyben a gazdaságot.

Aválaszok aránya,megoszlásaegybenfügghet

a égformától, és a vezet® szakképzettségét®l,

ezérttáblázatos formában foglaltuk össze eze-

ket azadatokat.

A válaszokalapjánalapvet®en3f® sopor-

totlehetmegkülönböztetni,kb. 1/3-1/3arány-

ban. Ezenbelülaégformagyelembevételével

megállapítható,hogyaégek többségeközepe-

sen,vagy eléggéversenyképesnekistartja ma-

gát. Részletesebben vizsgálvaa 4. kérdésso-

portot, a egyes tényez®k szintjén ez már nem

ennyireegyértelm¶.

Cégtípus

4.7 Összességeben versenyképes

Érték

Egyéni

váll.

Családi

váll.

sterm.

Gazd.

társa-

ság

Összes

0 0 0 5 3 8

1 1 0 7 7 15

2 2 4 2 9 17

3 12 5 12 38 67

4

19 9 14 41 83

5 13 4 8 18 43

Összesen 47 22 48 116 233

5.táblázat. Versenyképességéségforma(0=egyáltalánnem,5=teljesmértékben)

A versenyképességre való rákérdezésnélszinte minden égtípus alapvet®enversenyképesnek

tartjamagát(3-as,4-espont),tehátaégekkb. 70%-aállítja,hogyösszességébenversenyképes.

Részletesebbvizsgálatokazonbanjelent®seltéréseketmutatnakégsoport,végzettség,ésméret

szerintegyaránt.

Haazonbanakérdéssoportbólháromfaktortegyüttvizsgálunk:

8

Kereskedelmiszerz®désekkelanagyobbégekmindegyike,azaz100%-arendelkezik.

(19)

4.4Alegproduktívabbfajtáthasználom (0-5pont),

4.6Képzettmunkaer®thasználom (0-5pont).

akkorakérdésekreadottválaszokösszegeminimum0,maximum15pontlehet. Ebbenafelosz-

tásbanavizsgáltégekközül82értel10-15pontközöttiértéket, 101éga5-10pont

közöttit,és82 ég maximum5pontot. A kérdésektermészetesenegymássalösszefüggnek.

Akik a legmodernebb tehnikákat használják, azok jellemz®en magasan képzett munkaer®t is

használnak,ésmásszempontbólisversenyképesszemlélettelrendelkeznek.

Arraaz általános (4.7) kérdésre, miszerint összességében versenyképesnek tartja-e magát a

ég, aválaszadók több mint 80%-a igennel válaszol(3, 4, vagy 5 pont). Ez azonban némileg

ellentmondazel®z®ekbenrészletezettvizsgálatoknak.

Vezet® szakképzettsége

4.7 Összességeben versenyképes

Érték alapfokú közép

fok

szakirá-

nyú

közép-

fok

fels®fok

(diploma)

szakirá-

nyú

fels®fok

(dip-

loma)

Összes

0 1 3 1 2 3

10

1 2 2 3 6 2 15

2 4 1 5 2 5 17

3 4 14 17 11 22 68

4 2 9 20 12 42

85

5 2 7 11 2 21 43

Összesen 15 36 57 35 95 238

6.táblázat. Versenyképességmegítéléseavégzettséggelösszefüggésben

Haaversenyképességet(önkép)avégzettséggelvetjükössze,megállapítható,hogy a "Csa-

ládi"égekmagasabbértékbenhasználnakegyszer¶tehnológiákat,ugyanakkoregy

másikkérdés alapján pedighatározottan állítják,hogy amit lehetautomatizálnak.

Ezteljesmértékben ellentmondás, amiazt jelentheti,hogy a"Családi"jelleg¶ égekis leg-

alábbfeloszthatókegyinnovatívabb,ésegytradiionálisabbrészre.

Ha az árbevétel alapján vizsgáljuk a égeket versenyképesség szempontjából, bizonyított,

hogy nins szignikánsa megítélés kérdésében, tehát vannak versenyképeskisi és nagy égek

egyaránt. Ezértnem jókérdésfeltevésaz,hogy mekkoraahatékony versenyképesüzemméret?,

hiszenez leginkábbamegtermelt termékekt®l,azintenzikálástól,gépesítettségt®lfügg(pl. in-

tenzív virágkertészet ésszántóföldi gabona esetén tejesen más birtoknagyságokszükségesek az

üzemi mérethatékonyságeléréséhez). Ennek megállapításáraatesztüzemiSFH (Standard fede-

zetihozzájárulás) szolgál.

9

Igengyelemreméltó,hogyaFajtahasználat(4.4kérdés)tekintetébenisafajtaproduktivitása

els®dleges,illetvemeghatározószempont. Akorszer¶,intenzív,produktívfajtáknagymértékben

9

azSFHazadotttermék,állatfajvagynövénykultúraesetébenazegységére(ha,db)jutótermelésiértékés

változóköltségkülönbözete.

(20)

8.ábra. Automatizálás

(21)

befolyásoljákatermelékenységet. A0pontotadótermel®k(12%)valószín¶legmásszempontok

alapjánválasztanakfajtát(sajátfelhasználás, speiális piai igények,hagyományok, vagy éppen

forráshiány miattikényszerhasználat stb.).

Azadatokbóljólmeggyelhet®,hogya200MFt/évalattiárbevétel¶kisebbégek általában

egyszer¶bb tehnikákat, a nagyobbak pedig jobb, fejlettebb tehnikákat, valamint képzettebb

munkaer®talkalmaznak.

Nem szignikánsan, de ebben az összeha-

sonlításban is érdekes módon a 200 M Ft/év

alatti bevétel¶égek állítják nagyobb mérték-

ben, hogy amit lehet automatizálnak, ami ér-

dekes és ígéretes, hiszen t®keer® tekintetében

hátránybanvannak. Ezazadatjelezhetiaztis,

hogyfelnöv®benvanegyviszonylagkisméret¶,

dedinamikuségsoportavizsgáltmintában.

A megkérdezett égek többségesajátteh-

nikaihátterét általábanjónaktartja,demind-

össze kb. 8-10%-aállítja sak, hogy a legmo-

dernebb tehnikát használja. Ugyanakkornem

jelentéktelen arány (22%) állítja, hogy egyál-

talán nem használ modern tehnológiát, tehát

az agrártermel®k tehnikai háttere egyáltalán

nem egységes. Sajnos ez a tény kihat a ter-

melési hatékonyságra ésjövedelmez®ségre, va-

lószín¶lega nem hatékony piai szerepl®ket a

támogatások tartják sak életben, illetve nem

piai alapon, hagyománytiszteletb®l, vagy ön-

fenntartásradolgoznak.

Természetesen ahatékonyságnem sakgé-

pesítésen és tehnológián, hanem fajtákon is

múlik. Ezért jó jel, hogy a 4.4 kérdésre (9.

ábra) adott válaszok azt jelzik, hogy a terme-

l®kzömébenkorszer¶,illetvemegfelel®fajtákat

használnak,afajtaválasztásraodagyelnek.

Azautomatizálásraadottválaszszinténazt

mutatja,hogyaégektöbbségefelismerteaha-

tékonyságfontosságát,hiszen ez versenyel®nyt

jelenthet számára. Természetesen többségben

vannak a 3 pont feletti fontosságot adók, de

az is látható, hogy a válaszadók kb. 25-30%-

a ezzel a kérdéssel nem foglalkozik komolyan.

Ennek az is az oka, hogy bár szívesen fejlesz-

tene,automatizálnaavállalkozás,det®kevagy

kokázatvállalásikedvhiányamiatterrenemis

képes. Aversenyképességitényez®kfontosságát

aakövetkez®fejezetrészletezi.

(22)

11.ábra. Automatizálás

(23)

7.5. Mely tényez®ket tartja fontosnak versenyképességi szempontból?

(5. kérdéssoport)

A versenyképességet befolyásoló tényez®k

vizsgálatánálszintén0-tól5-iglehetettazegyes

tényez®ket pontozni. A válaszokból teljesen

egyértelm¶en kiderült, hogy aégek a gépesí-

tésszükségességéttartjákalegmeghatározóbb-

nak,alegfontosabbnak. Teljesenvilágosanlát-

szikagépesítésfontosságánakfelismerése,mint

apiaon maradás alapfeltétele. Az egyöntet¶,

gyakorlatilag90%-osvéleményegybenrealitás-

érzékettükröz(magas,4és5ponttöbbsége).

Valószín¶leg a gépesítés szükségességével

vanösszefüggésbenazEUforrások(támogatá-

sok) iránti igény, amelyb®l ezeket a fejleszté-

seket at®kehiányoságazatmegtud valósítani.

A realitásérzéket tükrözi méghogy akérdések

közüla piaialkalmazkodóképesség megléteis

magas arányban szükségesfeltétel, dea égek

általábansajnoslepontozták akutatásfejlesz-

tés szükségességét, marketinget, az oktatás és

aképzésszerepétaversenyképességben.

10

Ezekben a véleményekben a Társas ("Pi-

ai")ésaNemtársas("Családi")vállalkozások

nagyjából azonosvéleményenvannak. Csak 4

kérdésben vaneltérés akét égsoportközött.

Azinformatikaifejlesztéseket,ésahitelforráso-

kata"Piai"égek,mígaföldterületektagosí-

tását,ésakutatásfejlesztéstérdekesmódon a

"Családi" égek tartják fontosabbnak mégpe-

dig szignikánsan. Ismét egy fursa és fontos

eredményakisebb égek javára, ésújfent utal

egyinnovatívabb,dinamikusabbrétegreaCsa-

ládi típusúégek soportjánbelül. Ha azon-

banazárbevételszerintimegoszlástvizsgáljuk,

akkorsokkaltöbbpontonmutatnakeltéréstaz

eredmények.

Anagyobbégek(200 MFt/évfelett) fontosabbnaktartjákazinformatikaifejlesztéseket,a

tagosítást,ahitelforrásokat,asústehnológiákhasználatát,azEUforrásokat,aszövetkezést,és

azoktatást,valamintaképzettmunkaer®használatát. Ezekmind hatékonyságnövel®tényez®k,

melyeketinkábbanagyobbégektudnakigénybevenni.

10

Azoktatást,tanfolyamokatviszontegyebekben,fontosnaktartják(2.kérdéssoport).

(24)

Nemsakazagrárvállalkozásokra,hanemáltalábanahazaiKKVszektorrajellemz®amitaz

5.9kérdésreadottválasz,at®kehiányazelérhet®hitelekhiányajelez(12. ábra).

A t®kehiányakadályozza aberuházásokat, fejlesztéseket, fékezi ahatékonyság növekedését.

Ráadásulat®kehiányazagrárvállalkozásokatsokkalkomolyabbansújtja,mintazegyébégeket.

Ugyanakkorazagrártermelésrendkívült®keigényeságazat,azellentmondástehátnyilvánvalóa

t®keigényésarendelkezésreállóforrásokközött.

Szinténmagasraértékelikaégek asústehnológiákat, denemannyiraegyértelm¶enmint

agépesítést. Valószín¶legamintábanlév®extenzívebbtermeléstfolytatóégek nemtulajdoní-

tanakjelent®ségetsústehnológiáknak(agépesítésmégnem sústehnológia),vagy azadott

termék,fajtaesetébenninssústehnológiai háttér. Azonbanmégezzelamegközelítéssel is

ígéretesahozzáállásmert4és5pontotaégektöbbmintafeleadotterreakérdésre.

Hasonlóahelyzetaszövetkezésekkel. Báraszövetkezésnálunknemkiforrott,sokbuktatóval

jár,emellett érzelmielutasításis szerepet játszik,mégisjelent®snek, fontosnak éskívánatosnak

tartjákatermel®kakooperáiókat,szövetkezéseket.

Valószín¶legaz elmélet ésa gyakorlatközött nem lehetteljesaz egyez®ség, merta gyakor-

latbanaszövetkezésekésegyüttm¶ködéseknemmindigstabilak,éstöbbelbizonytalanítópéldát

éltek át a termel®k az elmúlt években. Ennek ellenére biztató, hogy a többség -legalább is

elméletileg-nemelutasítóaszövetkezetiformávalszemben.

7.6. Milyen feltételek mellett fejlesztene a ég? (6. kérdéssoport)

Innovátorattit¶ddelavizsgáltégek4-5%-

a rendelkezik, ®k azok akik merészebben vág-

nánakbele fejlesztésbe,vállalvána kokázatot

is. Összességébenmeggyelhet®éskimutatható

egy er®s igény is mind a tehnológia, mind a

munkaer®fejlesztésére,tehátazágazatiszerep-

l®knemzárkóznakelazújdonságokbevezetésé-

t®l,ennekinkábbküls®akadályaivannakmint

bels®k.

Alegfontosabbakadálytermészetesenat®-

kehiány,ezenkívülmeggyelhet®egykokázat-

kerül® attit¶d is, ami inkább a veszteségmini-

(25)

malizálásbólfakadhat (nem vezetnekbe kísér-

leti tehnológiát, új fajtát hiszen az kokáza-

tosmegtérülés¶,ésapiaiszerepl®knekninse-

nekt®ketartalékai). Ezértfontossegítséglenne

azegyesinnovatív eljárásoktámogatásaako-

kázatokátvállalásával(támogatottkísérletifej-

lesztés).

A 6. kérdéssoportban azokat a feltétele-

ket kérdeztük le, amelyek jobban hajlamosít-

hatnak fejlesztésekre. Akérdésekközötttalál-

hatóküls®ésbels®feltétel egyaránt.

A fejlesztési feltételek vizsgálata a teljes

mintán azt mutatta, hogy a legfontosabb fel-

tétel a pia kiszámíthatósága, és a fejlesztési

támogatások megléte (72%). A piai környe-

zet kiszámíthatósága atartalékokkalnem ren-

delkez®termel®ket érintitermészetesen. A in-

gadozó piaot, változó keresletet, gyorsan vál-

tozó árakat nem lehet szeretni, mert igazából

nem lehet ráfelkészülni, illetvemesterségesen

lehetárakatbefolyásolnikülönösenat®zsdeké-

pestermékekesetében(búza,kukoria)amikor

-pl. tárolókapaitásokhiányamiatt,vagysze-

zontermékestén atermel®kiszolgáltatottabb.

Abizonytalanságakadályozzamégaközép-

távútervezéstis,alikviditáshiányapedigkény-

szereladásokhozvezethet(veszteségminimalizá- lás).

Fontosszempont,hogy afejlesztéssel növe-

kedjen az árbevétel és sökkenjenek a költsé-

gek, tehát javuljona hatékonyság, sökkenjen

az önköltség. Ez mindenképp raionális gon-

dolkodásmódra utal, ezek a feltételek -a pia

kiszámíthatóságán, és a támogatások elérésén

kívül- az eredményesség éshatékonyság növe-

kedéseirántiigénytfogalmazzákmeg.

Meggyelhet®méga"biztosratörekvés"hi-

szen szívesebben fejleszt a égek többsége ha

atehnológia már elterjedt (követ® stratégia),

mintha épp bevezetés alattvan. Ez akoká-

zatkerül® attit¶d azonban nem túl innovatív,

hiszen a komparatív el®nyöket egy új tehno-

lógia bevetésével ekkormár nem lehet kihasz-

nálni,mertmármindenkiazthasználja.

Apianyerés, stabilitásmelletttermészete-

senaköltségeksökkentéseisfontosszempont.

Az ábra szerint legalább olyanfontos ebben a

költségérzékeny ágazatbanatakarékosság,ha-

tékonyságmintmáspénzügyiszempontok.

A költségsökkent®beruházások ésinnová-

iók egy része beruházásokkal jár (gépek, be-

rendezések) más része a hatékonyság megvá-

sárlása (nagyobbhozamúfajták)amelysorán

nem az összköltség, hanem a fajlagos költség

sökken.

(26)

Amásikfeltétel azárbevételnöveléseatermel®kszerintmertabevételeknövekedéseesetén

természetesenjobbakafejlesztéslehet®ségei. Perszeönmagábankülön-különértelmezveezeketa

pénzügyijelleg¶kérdéseket,aválaszoknemmeglep®ek,demásmásoldalrólnézveösszességében

ahatékonyság,piaiversenyképességirányábamutatnak.

Érdekesdenemmeglep®,hogyaégekasa-

játer®meglététkevéssétartjákfontosnakmint

atámogatásokat. Azok értelemszer¶enaz le-

het, hogy mobilizálható saját er® (Eredmény-

tartalék, T®ketartalék egyéb saját forrás) te-

kintetébenazágazatbiztosannemálljól.

11

A6.4kérdésszinténküls®feltételre,amez®-

gazdaságitámogatásokhatásárakérdezrá. Ma

mártermészetes,hogyatámogatások-mintaz

egyetlen igazán biztonságos, és elég kiszámít-

hatóforrás-elvárásabeépülagazdálkodókter-

veibe, ezértbizonyos fejlesztéseket sak támo-

gatásokbóltudnak megvalósítani.

A tehnológiasere mint fejlesztési ok szintén magasan pontozott, bár a válaszadók ennek

valamivel kisebb jelent®séget tulajdonítottak, mint a pénzügy szempontoknak. Mindenesetre

értelmezvea válaszok arányait,a válaszadók szerintis atehnológiai fejlesztés egyben hatéko-

nyabb,versenyképesebbm¶ködésteredményez,tehátpénzügyilegispozitívhatású.

Szintén pénzügyi szempont a saját bels® források szerepe. Valószín¶leg elméleti a kérdés,

mertasajáter® alegkritikusabbtényez®(azagrárvállalkozásokalult®késítettek, t®kekészletük

nemmobil,sokszoralulértékelt,hitelfedezetiértékükalasony.

Azalasonyésbizonytalanmegtérülésmiattasajátt®kebevonásaazegyiklegkokázatosabb

m¶velet, de megléte (és persze egyéb szempontok megléte) esetén a vállalkozók fejlesztésekre

használnákfel.

A következ®fejezet jól mutatja milyen kokázatokat tartanak fontosnak a gazdálkodókfej-

lesztésekesetén,amiigazoljaazel®z®ekbenfelsorolttényez®ket.

11

Sajnos aSaját er® (t®keellátottság) fontossága mellett, tudvalev®, hogy ez a feltételhiányzikleginkább a

fejlesztésekhez.

(27)

19.ábra. Támogatásokmintfejlesztésifeltétel

(28)

21.ábra. Atehnológiaváltásmintfejlesztésiélszerepe

(29)

Összhangban a 6. kérdéssoporttal, kima-

gaslóaner®sfejlesztéstakadályozótényez®lehet

apiai,üzletikiszámíthatósághiánya(5.pont),

amisokkaljobban jellemziaz agráriumotmint

pl. azipari termelést,vagy aszolgáltatásokat.

Aválaszadók60%-atartjaeztakérdéstfejlesz-

tésikokázatnak. Továbbiproblémánakapia

hiányát (7.4. pont), saját t®ke hiányát (7.15.

pont)ésajövedelmez®séghiányát(7.9)említik

a válaszadók. Ezzel együtt pl. az innováiós

készség hiányát, vagy a fejlesztési ötletek hiá-

nyátközepesfontosságúnaktartják.

Érdekes, hogy a kokázatvállalás hiányát

(7.22. pont) sak a válaszadók 5,6%-a tartja

meghatározónak, holottmás kérdéssoportban

ezegyfontosgátlótényez®.

A akadályozó tényez®k (7. kérdéssoport)

Közepesen(3) Nagyon(4) Meghatá-

rozóan(5)

7.1.Befektet®khiánya

16,6% 7,9% 11,7%

7.2.Bankhitelekhiánya 20,4% 14,0% 16,2%

7.3.Támogatásokhiánya 18,5% 25,3% 36,6%

7.4. Piahiánya 13,2% 26,0% 43,8%

7.5. Akiszámíthatógazdaságikörnyezet 10,2% 17,7% 60,0%

7.6.Oktatásképzésismeretátadáshiánya 31,5% 9,2% 2,8%

7.7. Bürokratikus,szabályozásiakadályok 19,2% 19,6% 38,5%

7.8.Gyengenaturálishatékonyság 34,9% 16,7% 10,3%

7.9. Vállalkozásajövedelmez®séghiánya 24,6% 20,6% 40,5%

7.10. Bizonytalan,kokázatosmegtérülés 16,3% 25,8% 42,1%

7.11.Tervek,ill.atervezéshiánya 26,6% 9,9% 6,7%

7.12.Innováiótsegít®intézményekhiánya 25,4% 12,3% 8,7%

7.13.Termékpályásszövetkezésekhiánya 25,4% 14,7% 12,3%

7.14.Megfelel®módszertanhiánya 31,3% 8,3% 4,5%

7.15. Sajátt®kehiánya 15,1% 23,4% 38,1%

7.16.Szakismerethiánya 14,7% 12,5% 8,7%

7.17.Versenytársakhatása

29,4% 15,1% 6,0%

7.18.Képzettmunkaer®hiánya 20,4% 13,6% 6,0%

7.19.Fizikaimunkaer®hiánya 17,7% 12,5% 10,9%

7.20.Jogiakadályok

25,7% 14,0% 12,5%

7.21.Innováióskészséghiánya 32,5% 10,3% 4,0%

7.22.Kokázatvállaláshiánya 32,9% 13,1% 5,6%

7.23.Jóötletekhiánya 23,0% 10,3% 7,1%

7.24.Jópéldák,jógyakorlathiánya 25,0% 8,7% 8,3%

7.25.Kell®infrastruktúrahiánya 24,6% 17,9% 11,1%

7.26.Agrárlogisztikailánhiánya 24,6% 19,8% 15,5%

7.táblázat. Milyenmértékbenakadályozzákafentitényez®kafejlesztéseket

Aválaszokbólúgyt¶nik,hogy aküls®tényez®khatását felértékelikavállalkozások,asaját

magukonmúlótényez®ket(módszertan,szaktudás,tervezés,innováióséskokázatvállalásikész-

ség,befektet®kbevonása 12

)pedigalulértékelik,holottsokesetbenpl. aképzettmunkaer®,mit

12

Abefektet®k hiányát nemtartják problémánaka égek, holottt®kebevonás tekintetébena támogatásokon

(30)

termelési tényez® -különösen magasan gépesített intenzív tehnológia mellett- elengedhetetlen

fontosságú.

13

Emellett atáblázat magáért beszél. Piai,pénzügyi korlátok mellettazonbanmagas abü-

rokratikusakadályokaránya,dealegfontosabbnak(60%)akiszámíthatósághiányáttartják.

Afejlesztéstakadályozótényez®ketsokeset-

beneltér®enítélikmega"Családi"ésa"Piai"

soportbatartozóégek.

A társas vállalkozások szinte minden "hi-

ányt"kisebbproblémánaktekintenek. Kevésbé

érinti®ketatámogatások,apia,azoktatáshi-

ánya,vagyéppenazinnováióséssegít®intéz-

ményekés szövetkezéshiányamint a"Családi

típusúgazdaságokat. Bárazegyestényez®kab-

szolút értékei magasak (pl. a t®kehiány 3,64

pont az 5-b®l, ez a saládi gazdaságok esetén

3,99pont,azeltérésazonbanszignikáns).

Árbevételszerintivizsgálatszerintismajd-

nem teljesen ezekben a tényez®kben van elté-

résa két soport között. A kisebb árbevétel¶

égeket jobban sújtják a pénzügyi jelleg¶ hi-

ányok, a támogatásokhoz való hozzáférésben,

piailehet®ségben,oktatásiszolgáltatásbanjö-

vedelmez®ségben, tervezésben, szövetkezési le-

het®ségbenszignikánseltérés tapasztalhatóa

kisebbégekhátrányára.

A gazdálkodók szakmailag jónak, megfele-

l®enképzettnektartják magukat. Eztigazolja

2. kérdéssoportban lév® szakkönyv haszná-

latmagassúlya,ésaképzésekenvalórészvételi

szándékis.

A humáner®forrásokmin®sége agazdálko-

dókszerintmegfelel®, bárafolytonosképzések

szerepét nemszabadlebesülni.

Fontos szempont,és többhelyen isrákérdeztünka piaikiszámíthatóságra mint tényez®re.

A piakiszámíthatóságát meghatározónak, nagyon fontos tényez®nektartják, mintaz ábrából

ésbankhitelekenkívülküls®t®kebefektet®kishozhatnakforrásokat. Ezamegoldásazértsemlehetszimpatikus,

mertaküls®t®kebefektetésáraatulajdonosijogokmegosztása.

13

Afejlesztéseket akadályozó tényez®k ismét ugyanazokat a tényez®ket mutatják meghatározónak. A piai

problémákésat®kehiányalegsúlyosabbfejlesztésiakadályaégekszerint.

(31)

24.ábra. A piaikörnyezetkiszámíthatósága

(32)

is jól látható. A kiszámíthatóságot rendszerint termelési szerz®désekkel igyekeznek lefedni a

gazdálkodók.

Ebben egyértelm¶en anagyobbéspiai típusúégek vannakel®nyben, itt aszerz®désekkel

rendelkez®karánya100%. Kisebbgazdálkodókszerz®désekkellefedetttermelésikapaitásaiennél

jóvalalasonyabbak.

Daáraazagráriumotsegít®államiésnonprotégek,vállalkozásfejleszt®intézményekmagas

számának,úgyt¶nikagazdálkodóknemtúlzottanérdekl®dnekazintézményekszolgáltatásaira.

Innováiókat segít® külön intézmény leginkább ötleteket, tanásokat tud adni (marketing,

szervez®dés), mely a gazdálkodók sak egy kisebb részét érdeklik természetesen. Ezzel szem-

ben a 2. kérdéssoportban már kitértünk rá, hogy a konkrét segítségetjelent® falugazdászok

éstanásadókjóvalfontosabbak különösenakisebb gazdálkodókszámára. A gazdálkodókegy

nemkisrészeugyanisagazdaságitúlélésértküzd, számukraakonkrétgazdaságisegítség(hitel,

támogatás,biztospia,gyakorlati szaktanásadás)jóvalfontosabbmintazelviüzletitanásadás.

7.8. Megvalósított és tervezett tevékenységek (8. kérdéssoport)

Az utolsó kérdéssoportban a válaszoknak

többfajta kombináiója valósulhatott meg. A

lehetségesválaszokmiszerintazadotttevékeny-

ségetazadott égtervez, nem tervezi,megva-

lósult,vagy folyamatbanvan, nem jellemezhe-

t®ekmindigegyválasszal.Lehetséges,hogyegy

tevékenységetazért nem tervez egy ég, mert

már megvalósult, vagy azért, mert már folya-

matbanvan,ígyatöbbszörösválaszadásgyak-

ranel®fordult,ezeketnemtudtukmindeneset-

benkisz¶rni.

A kapott adatokat elemezve azt találtuk,

hogy viszonylag kevés ég tervez beruházáso-

kat. Ez érthet® az el®z® kérdéssoportokra

(33)

bizonytalanmegtérülésstb.). Aberuházásokhi-

ányaazonbanhosszabbtávonbiztoshatékony-

ságromlást illetve versenyhátrányt idéz majd

el®.

A beruházások egy jelent®s hányada terü-

letnövelésreirányul,eztaztjelzi,hogyazadott

vállalkozásmégnemérteelazoptimálisüzem-

méretet, illetve extenzív fejlesztésben gondol-

kodik.

Másoknálahatékonyságjavítóberuházások

(tehnológiavásárlás, fejlesztés) szándéka ma-

gas,ezaztjelenti,hogyazüzemméretmármeg-

van,af®élinkább akiszámíthatóságésaha-

tékonyságfokozása.

Emellett -vélhet®en jogszabályi megfelelés

miatt- a környezetvédelmi beruházások száma

isjelent®s. Alegismertebbkényszerberuházás

telezettségazállattartótelepeknél.

Újtermékek fejlesztésére, bevezetésére irá-

nyuló tevékenység sak néhány vállalkozásnál

gyelhet®meg, bárajöv®beni terveikben ez a

számjóvalmagasabb. Ezönmagábannem ne-

gatív fejlemény, ha a meglév®termékek is pi-

aképesek. Emellett nem várható el a KKV-

k többségét®lhogy fejlesztéseket,innováiókat

végezzenek, ezt mindig egy kisebb szegmens,

mintmintaadóvégzi,ésazoksikereeseténindul

beakövet®imagatartás.

Ugyanakkormeggyelhet®aszakképzettség

hatása a jöv®beni tervezésben. A szakirányú

végzettséggelrendelkez®kvalószín¶leg bátrab-

banésrealistábbanlátjákafejlesztésilehet®sé-

geket.

26.ábra. Fajtab®vítésiszándék

Afajtab®vítésvagyfajtasereönmagábannemkerülsokkaltöbbpénzbe(forgóeszközigény),

erre akérdésremárjóvalnagyobbaváltoztatók,kísérletez®karánya. Ennek okalehetperszea

fajtab®ségenkívülbeltartalmiel®írás,termeltetésiszerz®dés,vagyéppenahozamtöbbletelvárás.

Ugyanakkoraválaszadók50%-amegvan elégedveeddigifajtáival,eszerintazmegfelel®ho-

zamotprodukál,atehnológia,akeresletameglév®fajtákraismegfelel®.

(34)

28.ábra. Újtehnológiabevezetésiszándék