V E G Y E S . 1 0 1
Humboldt Vilmos emlékezete. Abból az alkalomból, hogy április S-áa v o l t ez igazán nagy és á t f o g ó szellem elhalálozásának 100. évfordulója, a hálás u t ó k o r sűrűn emlékezett meg a német nemzet és művelődés érdekében kifejtett korszakos tevékenységéről. Spranger Ede, aki Humboldt Vilmosról írt két n a g y klasszikus m u n k á j a * révén erre elsősorban h i v a t o t t , m o s t a Forschungen und Fortschritte c. folyóirat április 1-i s z á m á b a n vezető helyen emlékezik meg r ó l a s a j á t o s mélyenszántó előadásban. Bevezetőleg szervesen összefüggő képet ad a korabeli német történeti és nemzetpolitikai viszonyokról, amelyek közepett
„ a nemesség p o l g á r i a s í t á s á r a és a polgárság nemesítésére törekedett", m a j d négy t á r g y ilag elhatárolt fejlődési korszak szerint á l l í t j a elénk Humboldtnak nevezete- sebb törekvéseit, alkotásait. Már úgynevezett tanulóéveiben (1787—1798) megírta
„Eszmék egy kísérlethez az állami tevékenység h a t á r a i n a k m e g á l l a p í t á s á r a " c.
m u n k á j á t , amely azonban csak 1851 u t á n jelent meg. Ebben az időben meg- termékenyítő érintkezést t a r t o t t fenn Schillerrel és Goethével. A vándorévek- ben (1798—1808) Hermann und Dorotheáról szóló esztétikai t a n u l m á n y á n a k befejezése (1807) u t á n b e j á r t a P á r i z s t , Spanyolországot, R ó m á t és mély be- nyomásokkal gazdagodva a király meghívására élére került a vallás- és köz- o k t a t á s ü g y számára a l a k í t o t t ú j osztálynak. I t t m á r a tevékeny. érettség korá- b a n (1809—19) tizenhat havi működésével r á n y o m t a bélyegét az egész porosz o k t a t á s ü g y r e : „Az egész' ember kiművelése szellemének belső erőiből kifolyó- l a g " . A z elemi iskolát - Pestalozzi módszerével igazi népiskolává a v a t t a ; a gimnáziumba beoltotta az idealisztikus neohumanizmus szellemét; az egyetem egységét a filozófiai ismeretek t o t a l i t á s á n a k eszméjével igyekezett biztosítani;
a szakképzés jogosultságát .csak az egész ember kiművelése u t á n ismerte él.
A hét évvel később megalakult önálló Ministerium der geistlichen, Unterrichts- und Medizinalangelegenheiten is H u m b o l d t buzgólkodásának köszönhető. 1813- b a n jelent meg „Emlékirata a német alkotmányról", amelyben A u s z t r i a és Poroszország dualizmusát időbeli a d o t t s á g k é n t elfogadja ugyan, de a német nemzeti jellem megóvása érdekében hozzáfűzi ezt a ma is időszerű m o n d a t o t :
„ H o g y értelmi és erkölcsi jelentésben valóban egy Németország van, amely nem P o r o s z o r s z á g és A u s z t r i a . és hogy ennek a Németországnak segítségére kell lenni, a z t Metternich nem érti és nem érzi meg". Végre az öregkori elmélye;
dósben (1820—35) Humboldt végleg kivált az állami szolgálatból és főleg nyelvi és összehasonlító nyelvtudományi t a n u l m á n y o k k a l foglalkozott/ „Hum- boldt m é g - a z állam szolgálatában is megőrizte belső lényét, mert csak ennek van közvetlen vonatkozása az örökkévalósággal. A világot mint tanuló, ván- dor és tevékenykedő f o g a d t a m a g á b a ; a világiam, de felette a k a r t maradni, m i n t bensőleg kiszélesített .személyiség, amelynek hatékony örök eszmealakját átérezte. Ez az önmagába való elmélyedés egyik jellegzetes vonása a német
lényegének és sorsának." . k f .
* Wilhelm v. Humboldt und die Humanitatsidee (19282, 506 1.). Willielm
•v. Humboldt und die Reform des Bildunyswesens (1910, 255 1.). Az Internationale Zeitschrift für Erziehung f. é, 2. száma vezetó' helyen Alfréd Bauinl-r tollából közöl megeiiilékezést \V. v. Humboldtról.
