• Nem Talált Eredményt

Modellkorrekciók alkalmazása egyedi tüzelőanyagcsepp párolgásának méréses vizsgálatára

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Modellkorrekciók alkalmazása egyedi tüzelőanyagcsepp párolgásának méréses vizsgálatára"

Copied!
9
0
0

Teljes szövegt

(1)

1

Modellkorrekciók alkalmazása egyedi tüzelőanyagcsepp párolgásának méréses vizsgálatára

Csemány Dávid1, Józsa Viktor

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3, Magyarország

Absztrakt: A gyakorlatban előforduló tüzelőanyag-permet párolgásának vizsgálata komoly kihívást jelent az apró cseppek jelenléte miatt, így gyakran nagyobb átmérőjű egyedi cseppek párolgási folyamatát vizsgálják, ugyanakkor ezek a mérések bizonytalansággal erősen terheltek, mely megnehezíti a modellvalidációt. Jelen cikk ezen mérési hibákat okozó hatások numerikus modellbe történő implementációjával és a számítási eredmények mérési adatokkal történő validációjával foglalkozik. Ezen nagyméretű cseppek esetén a párolgás intenzitása jelentősen növekszik magas hőmérsékleten a hősugárzás következtében. A párolgás kezdeti szakaszában a konvektív hőátadás dominál, majd egyre inkább a cseppet tartó felfüggesztésen keresztül hővezetéssel érkező hőáram válik meghatározóvá. Ugyanakkor a felfüggesztés anyaga mellett, annak átmérőjének és a csepp méretének viszonya döntően befolyásolja ezen zavaró hatás mértékét.

1. BEVEZETÉS

Napjainkban a tüzelőberendezések jelenléte továbbra is igen jelentős mind az energiatermelési szektorban, mind pedig a közlekedésben. Ennek megfelelően a folyékony tüzelőanyagok jó hatásfokú felhasználása továbbra is aktuális kutatási terület a szigorodó környezetvédelmi előírások és a berendezések megfelelő üzemének biztosítása következtében, mely a különböző megújuló forrásból származó tüzelőanyagok térnyerésével tovább erősödik [1,2].

A porlasztott tüzelőanyagcseppeknek el kell párologniuk és keveredniük az égési levegővel, mielőtt elérik a lángfrontot, tehát az égőtértervezés egy fontos részfolyamata a permet hő-és anyagátadási viszonyainak modellezése [3–5]. Az alkalmazott modellek sok esetben mérési eredményekre is épülnek, ugyanakkor egy valós permetben lévő apró cseppek párolgásának mérése igen körülményes. Mivel az alapvető fizikai folyamat azonos, ezért ennek áthidalására nagyobb méretű, egyedi cseppek párolgását vizsgálják [6–8]. Ezen egyedi csepp mérési módszerek két nagy csoportba sorolhatók be. Az egyik módszernél a cseppet egy erre a célra kialakított, jellemzően SiO2 felfüggesztés segítségével rögzítik, majd így helyezik be a vizsgálati térbe [9]. Ez a felfüggesztés bizonyos esetben lehet azonban egy hőmérsékletszenzor, így a csepp hőmérsékletének időbeli alakulása nyomon követhető [10]. A másik módszer esetében a csepp egy ejtőtoronyban mozog és mozgás közben regisztrálják a méretváltozását [11].

A felfüggesztett cseppet alkalmazó eljárás méréstechnikailag számos előnnyel rendelkezik.

A csepp nyugvó helyzetben van, így a kényszerített áramlás nem befolyásolja az eredményeket.

Az átmérő változása egy fixen telepített nagysebességű kamerával könnyedén nyomon

1 Felelős szerző. E-mail címek: csemany@energia.bme.hu, jozsa@energia.bme.hu

(2)

2

követhető. Azonban a jellemzően nagyobb cseppméretek (800–1000 μm) következtében a cseppet körülvevő forró felületek felől jelentős a hősugárzás hatása, melyet ernyőzéssel lehet csökkenteni [8]. A másik igen jelentős zavaró hatás a felfüggesztésen keresztüli hővezetéssel érkező hőáram, mivel a felfüggesztés hővezetési tényezője jellemzően nagyságrendekkel nagyobb, mint a cseppet körülvevő gáz hővezetési tényezője. Az ejtőtornyos vizsgálatokat nehezíti, hogy mozgó csepp méretváltozását kell elemezni, ugyanakkor nincs szükség felfüggesztésre, így nem történik extra hőbevitel. Amennyiben a csepp körül áramló gáz sebességét úgy szabályozzák, hogy a csepp és az ezt körülvevő gáz áramlási sebessége közötti sebességkülönbség alacsony legyen, úgy a kis Reynolds szám következtében a kényszerített áramlás hatása a párolgásra nem számottevő [11]. A cseppméret általában kisebb, 100–200 μm tartományba esik, ugyanakkor a hősugárzás továbbra is szerepet játszhat. A mérési módszerekre és így az alkalmazott párolgási modellek validációjára általában elmondható, hogy az alábbi paraméterek jelentik a leginkább jellemző bizonytalanságokat: a felfüggesztés geometriai és anyagi tulajdonságai, a hősugárzás vonatkozásában a csepp hőmérséklet és méretfüggő feketeségi foka, valamint a falhőmérséklet és az elrendezésre jellemző szögtényező. Ezen kívül további bizonytalanság a cseppátmérő származtatása, mivel az elkészült felvételek esetében gömbszimmetriát feltételezve a valójában nem gömbszimmetrikus cseppre egy olyan egyenértékű átmérőt származtatnak, mely annak a gömbnek az átmérője, mely ugyanakkora térfogattal rendelkezik, mint a készített kép 180°-os forgatásával nyert forgásszimmetrikus objektum. Továbbá a csepp vizsgálati térbe történő behelyezése alatt az előmelegedhet, illetve a modellezés során használt anyagjellemzők is bizonytalansággal terheltek, melynek hatása bizonyos jellemzők esetén jelentős lehet [12]. Ebből kifolyólag a modellvalidáció során sokszor nehéz lehet eldönteni, hogy a modell hibás vagy a mérési bizonytalanság okozza az eredmények torzulását.

Az irodalomban a nyugvó, felfüggesztett csepp mérése az elterjedtebb. A felfüggesztésen keresztüli hővezetést a modellkorrekciók egyik változata úgy veszi figyelembe, hogy egy korrekciós tényezőt vezet be, mellyel a csepp párolgási intenzitása korrigálható [13,14] Ez a módszer azonban erősen függ a mérési elrendezéstől. A másik módszer a csepp hőmérlegében a felfüggesztésen át érkező hőáramot és a hősugárzást forrástagként veszi figyelembe, feltételezve, hogy az extra hő egyenletesen oszlik el a cseppen belül [15,16]. Jelen cikkben a második módszer szemléletét alkalmazzuk, mivel ez lehetővé teszi az általánosabb érvényű következtetések levonását.

2. A PÁROLGÁSI MODELL ÉS HŐMÉRLEG BEMUTATÁSA

Egy felfüggesztett tüzelőanyagcseppre vonatkozó klasszikus elrendezést szemléltet az 1.

ábra. Az alkalmazott párolgási modell alapvető egyenleteit széleskörűen használják numerikus megoldókban [17]. A modell részletes magyarázata megtalálható a [3,18] forrásokban, azonban most csak a csepp hőmérlege szempontjából legfontosabb összefüggéseket tárgyaljuk. A következő egyenleteket minden időlépésben megoldjuk, addig, míg a csepp mérete egy előre meghatározott célértékig csökken. A tüzelőanyagok szükséges anyagjellemzői a NIST adatbázisból származnak [19].

(3)

3

1. ábra. Felfüggesztett tüzelőanyagcsepp.

A csepp felületéről elpárolgó anyagáram:

𝑚̇𝐷 = 2𝜋𝐷𝐷𝑣𝜌𝑔𝑙𝑛(1 + 𝐵𝑀), (1) ahol D a pillanatnyi cseppátmérő, Dv a tüzelőanyag gőz és környezeti gáz kölcsönös diffúziós együtthatója ρg pedig a gőz-gáz keverék sűrűsége. BM az anyagátadásra vonatkozó Spalding szám. A csepp, valamint a felfüggesztés hőmérlege:

𝑚𝐷𝑐𝑝𝑙d𝑇d𝑡𝐷 = 𝑄̇𝑐,𝐷− 𝑚̇𝐷𝐿 + 𝑄̇𝑟,𝐷+ 𝑄̇𝑓, (2) 𝑚𝑓𝑐𝑓d𝑇d𝑡𝑓= 𝑄̇𝑐,𝑓− 𝑄̇𝑓, (3) ahol cpl és cf a csepp, valamint a felfüggesztés fajhője, m a tömeg, T a hőmérséklet, D és f alsóindexek pedig a cseppre és a felfüggesztésre vonatkoznak, valamint L a párolgáshő. A (2) és (3) egyenletekben szereplő forrástagok az alábbiak. A csepp felé konvektív hőátadással érkező hőáram:

𝑄̇𝑐,𝐷= −ℎ𝐷𝐷2𝜋(𝑇𝐷− 𝑇), (4) ahol hD a hőátadási tényező, mely a megfelelő Nusselt szám összefüggésből számolható [20], T a csepp körüli gáz hőmérséklete. A csepp felé a környezetből hősugárzással érkező hőáram:

𝑄̇𝑟,𝐷 = 𝐷2𝜋𝜀𝜑𝜎0(𝜃𝑟4− 𝑇𝐷4), (5) ahol ε a csepp és a hősugárzást kibocsátó objektum emissziós tényezőinek szorzata, φ a geometriai elrendezésre jellemző térszögarány, Θr a hősugárzást kibocsátó objektum hőmérséklete., σ0 pedig a Stefan-Boltzman állandó. A felfüggesztésen belül egydimenziós hővezetést feltételezve a szálon keresztül a csepp felé érkező hőáram a Fourier-törvény alapján:

𝑄̇𝑓= −𝑘𝑓𝑑24𝜋(𝑇𝐷𝐷/2−𝑇𝑓), (6) ahol kf és d a felfüggesztés hővezetési tényezője és átmérője. A csepp felé érkező teljes hőáram a (4)-(6) egyenletek összegéből határozható meg. A felfüggesztés felé a környezetből érkező konvektív hőáram:

𝑄̇𝑐,𝑓 = −ℎ𝑓𝑑𝜋 (𝐻 +𝐷20𝐷2) (𝑇𝑓− 𝑇), (7) ahol hf a hőátadási tényező [20], H a felfüggesztés hossza, D0 pedig a csepp kezdeti átmérője.

A csepp mérete a kezdeti tranziens felfűtési szakaszban növekszik a csekély anyagátadás és a

(4)

4

jelentős sűrűségcsökkenés következtében Az időlépés végi cseppátmérő az időlépés elején és végén számolt folyadéksűrűségek integrál középértékének felhasználásával határozható meg, hogy a fenti hatás megfelelően modellezhető legyen.

3. AZ EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE

A 2. ábra. a párolgási modell validációját szemlélteti Nomura et el. [9] és Yang [21] mérési eredményeire vonatkozóan n-heptán cseppekre nitrogén, illetve levegő atmoszférában. p a környezeti nyomás, T0 a csepp kezdeti hőmérséklete, u pedig a nyugvó csepp körül áramló levegő sebessége. A hősugárzás szerepét a következő módon vesszük figyelembe: mivel a hősugárzásra vonatkozó paramétereket a legtöbb mérés esetében nagyfokú információhiány és bizonytalanság terheli, ezért egy érzékenységvizsgálati paraméterként tárgyaljuk. Folytonos vonal szemlélteti azt az esetet, amikor az (5) egyenletben lévő ε∙φ szorzat egységnyi, vagyis a hősugárzás hatása maximális, a csepp és a hősugárzást kibocsátó objektum fekete testként viselkedik, továbbá a sugárzásos hőáram teljes része eljut a csepphez. Szaggatott vonal azt az esetet szemlélteti, amikor az ε∙φ szorzat zérus, vagyis a hősugárzás elhanyagolható. A valóságnak megfelelő paraméter e két határ között található, ezzel a módszerrel a hősugárzásra vonatkozó bizonytalansági sáv szemléltethető. A 2a ábrán látható, hogy a modell jó egyezést mutat Nomura et al. méréseivel, a mért eredmények a bizonytalansági határon belülre esnek.

Eltérés csak 756 K hőmérsékleten figyelhető meg, de ez nem számottevő. A 2b ábra eredményei csak hősugárzás nélküli esetre vonatkoznak, mivel a Yang mérése szabad térben kis sebességgel áramló gázban történt. Itt érdemes megjegyezni, hogy ekkor a sugárzásos hőáram veszteségként lép fel a csepp szempontjából az alacsonyabb hőmérsékletű laborkörnyezet miatt, ennek hatása azonban kevéssé jelentős. A mérés a felfüggesztés átmérőjének csepp párolgásra gyakorolt hatását vizsgálja. Látható, hogy a modell 50 és 150 μm szálátmérő esetén jó egyezést mutat, 300 μm esetén viszont már jelentős az eltérés. Ennek oka, hogy ilyen nagy d/D0 aránynál már a csepp gömbszimmetrikus jellege a folyamat során igen korán torzul, így a modell alkalmazhatósága már korlátolt.

2. ábra. Párolgási modell validációja Nomura et al. (a) és Yang (b) mérései alapján. Szaggatott vonal azt az esetet jelöli, amikor a hősugárzás elhanyagolható, folytonos vonal pedig azt, amikor annak hatása maximális.

A 3. ábra Chung [11] ejtőtornyos kísérletéhez validált modellszámításokat szemlélteti.

Ebben az esetben nincs felfüggesztés, azonban a hősugárzás szerepe a jellemzően kisebb cseppátmérő ellenére a magas hőmérséklet következtében jelentős lehet. A 4. ábra Harada et al. [10] n-dodekán csepp levegő környezetben történő mérésére vonatkozó modellvalidációt

(5)

5

mutatja. A csepp felfüggesztése ebben az esetben termoelem, így a csepp hőmérséklete is mérhető a folyamat során. A számítás és a mérés között jó egyezés tapasztalható.

3. ábra. Párolgási modell validációja Chung mérései alapján. Szaggatott vonal azt az esetet jelöli, amikor a hősugárzás elhanyagolható, folytonos vonal pedig azt, amikor annak hatása maximális.

4. ábra. Párolgási modell validációja Harada et al. mérései alapján a cseppátmérő (a) és a csepphőmérséklet (b) időbeli változására vonatkozóan. Szaggatott vonal azt az esetet jelöli, amikor a hősugárzás elhanyagolható,

folytonos vonal pedig azt, amikor annak hatása maximális.

A modellvalidációt követően áttérünk a hősugárzásra és a szálon keresztüli hővezetésre vonatkozó paramétervizsgálat részleteire. Az 5. ábra a hősugárzás hatását szemlélteti két szélsőséges helyzetben: egy kisebb átmérőjű csepp alacsonyabb, illetve egy nagyobb átmérőjű csepp magasabb hőmérsékletű környezetben. tD30% az az időtartam, amíg a csepp átmérője a kezdeti érték 30 %-ára csökken. Ez tulajdonképpen a mérési tartományra vonatkozó határ, mely méréstechnikailag széleskörűen alkalmazott és a dimenziótlanítással a különböző paraméterek mentén vizsgált esetek közös skálán hasonlíthatók össze. A változó paraméter az ε∙φ szorzat, a felfüggesztésen keresztüli hővezetést elhanyagoltjuk. Látható, hogy az első esetben a sugárzásos hőáram részaránya a teljes hőáramban nem növekszik számottevően, ugyanakkor a második esetben jelentős az érzékenység a hősugárzást meghatározó paraméterekre vonatkozóan, vagyis nagy csepp és magas hőmérséklet esetén a hősugárzás jelentősen befolyásolhatja a mérési eredményeket. A 6a. ábra a különböző forrásból származó hőáramok részarányát szemlélteti ε∙φ = 0.5 esetén, SiO2 felfüggesztésre. Látható, hogy a párolgás kezdetén a konvektív hőátadás a meghatározó, azonban az állandósult állapotot elérve a felfüggesztés és a csepp hőmérséklete közötti különbség csökken, valamint a csepp mérete is csökken, így ez a

(6)

6

hőáram csökken. A sugárzásos hőáram részaránya a csepp méretétől függően egy adott értékig növekszik, majd főként a méretcsökkenés miatt csökken. A szálon keresztüli vezetéses hőáram részaránya kezdetben elhanyagolható, a folyamat végén azonban, amikor a szál és a csepp mérete már összemérhető, ez a hőáram dominál. Az is látható, hogy eltérő forráspontú folyadékok esetében lehet eltérés. Az n-dodekán kevéssé illékony, esetében a vezetéses hőáram részaránya kismértékben alacsonyabb. Ennek magyarázatát a 6b ábra szemlélteti. A magasabb forráspont következtében a csepp állandósult állapotú hőmérséklete is magasabb, így a szál és a csepp közötti hőmérsékletkülönbség, mely a vezetéses hőáram hajtóereje, alacsonyabb.

5. ábra. Sugárzásos hőáram részaránya két szélsőséges esetben.

6. ábra. Különböző források részaránya a teljes hőáramban (a) és a felfüggesztés és csepp hőmérsékletének különbsége (b).

A felfüggesztésen keresztül hővezetéssel érkező hőáram nagyságát jelentősen meghatározó paraméter a d/D0 arány, vagyis, hogy a felfüggesztés átmérője mekkora a csepp méretéhez képest. Minél nagyobb ez az arány, annál inkább terhelt a mérés és annál jelentősebb ez a hatás.

A 7a ábra n-heptán cseppre vonatkozóan szemlélteti a D2-profilokat különböző átmérőviszonyok esetén a hősugárzás elhanyagolásával. Látható, hogy 0.05 átmérőviszony felett a D2-profilok a lineáristól jelentős eltérést mutatnak, alatta a vezetéses hőáram hatása lényegében elhanyagolható. Ez a 7b ábrán is látható, ekkor a vezetéses hőáram aránya a csepp élettartama során 10 % alatti, kivéve a folyamat legvégét. Érdemes megjegyezni, hogy a környezeti nyomás és hőmérséklet természetesen meghatározó, azonban ezen trendeket nem befolyásolja számottevően. Ennek alapján a milliméter nagyságrendbe eső cseppek mérése

(7)

7

esetén 10–50 μm szálátmérő megfelelő, a vezetéses hőáram hatása csekély. A felfüggesztés átmérője mellett fontos annak anyagmegválasztása is. A 8. ábra n-heptán csepp párolgását szemlélteti nitrogén környezetben SiO2 és Pt felfüggesztés esetén azonos kezdeti és peremfeltételek mellett, a hősugárzást elhanyagolva. A SiO2 hővezetési tényezője 1.4 W/(m∙K) [22], míg a Pt hővezetési tényezője 71 W/(m∙K) [23], így a Pt felfüggesztés esetén a vezetéses hőáram jelentősebb, vagyis amennyiben egy hőmérsékletszenzort használunk felfüggesztésként, mely tipikusan lehet Pt, úgy tisztában kell lennünk azzal, hogy ezzel jelentős extra hőt vezetünk a csepphez és így akár jóval nagyobb hőmérsékletet mérhetünk.

7. ábra. A D2-profilok lineáristól való eltérése (a) és a vezetéses hőáram részaránya (b) különböző d/D0

arányok esetén.

8. ábra. Cseppméret (a) és hőmérséklet (b) alakulása különböző anyagú felfüggesztések esetén.

4. ÖSSZEFOGLALÁS

Numerikus modellezés segítségével megvizsgáltuk a szakirodalomban található tipikus, egyedi csepp párolgásra vonatkozó mérési elrendezéseket. A csepp hőmérlegében figyelembe vettük a hősugárzás, valamint a felfüggesztésen keresztül hővezetéssel érkező hőáram hatását.

Az eredmények validációját követően az alábbi megállapításokat tehetjük:

1. A milliméter nagyságrendbe eső, nagyobb átmérőjű cseppek esetén a hősugárzás hatása jelentős lehet, ezt tovább fokozza a magas környezeti hőmérséklet, mely növeli a párolgás intenzitását.

(8)

8

2. A párolgás kezdeti szakaszában a konvektív hőátadás dominál, a szálon keresztüli hőáram elhanyagolható. A mérési elrendezéstől, a kezdeti és peremfeltételektől függően a hősugárzás szerepe is jelentős lehet. A csepp élettartamának végén a hőmérleget a felfüggesztésen keresztüli hőáram dominálja, ekkor a szál átmérője és a csepp mérete egymással összemérhető. Érdemes megjegyezni, hogy illékonyabb folyadékok esetén a hatás jelentősebb lehet az alacsony forráspont, így nagyobb hőmérsékletkülönbség következtében.

3. d/D0 = 0.05 felett a D2-profilok jelentősen eltérnek a lineáristól a szálon keresztüli fokozott hővezetés következtében. E küszöbérték alatt azonban a vezetéses hőáramnak a szerepe csekély, részaránya a teljes hőáramban 10 % alatti a csepp élettartama során, kivéve a folyamat legvégét.

4. A hőmérsékletszenzorként alkalmazott anyagok hővezetési tényezője jellemzően nagyobb, mint a rögzítésre szélesebb körben használt SiO2 hővezetési tényezője, így a mért csepphőmérséklet magasabb lehet, mint SiO2 felfüggesztés esetén.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

A kutatás az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-19-3-I-BME-236 és ÚNKP-19- 4-BME-213 kódszámú, Új Nemzeti Kiválóság Program, a Boyai János Kutatási Ösztöndíj és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával, az NKFI Alapból az OTKA-FK 124704 projekten keresztül valósult meg.

IRODALOMJEGYZÉK

[1] A. O’Connell, M. Kousoulidou, L. Lonza, W. Weindorf, Considerations on GHG emissions and energy balances of promising aviation biofuel pathways, Renew.

Sustain. Energy Rev. 101 (2019) 504–515.

doi:https://doi.org/10.1016/j.rser.2018.11.033.

[2] D.F. Correa, H.L. Beyer, J.E. Fargione, J.D. Hill, H.P. Possingham, S.R. Thomas-Hall, P.M. Schenk, Towards the implementation of sustainable biofuel production systems, Renew. Sustain. Energy Rev. 107 (2019) 250–263.

doi:https://doi.org/10.1016/j.rser.2019.03.005.

[3] S. Sazhin, Droplets and Sprays, 2014. doi:10.1007/978-1-4471-6386-2.

[4] A.H. Lefebvre, V.G. McDonell, Atomization and Sprays, Second Edi, CRC Press, Taylor & Francis Group, Boca Raton, 2017.

[5] W.A. Sirignano, Fluid Dynamics and Transport of Droplets and Sprays, 2nd ed., Cambridge University Press, Cambridge, 2010. doi:DOI:

10.1017/CBO9780511806728.

[6] H. Nomura, T. Murakoshi, Y. Suganuma, Y. Ujiie, N. Hashimoto, H. Nishida, Microgravity experiments of fuel droplet evaporation in sub- and supercritical environments, Proc. Combust. Inst. 36 (2017) 2425–2432.

doi:https://doi.org/10.1016/j.proci.2016.08.046.

[7] C. Chauveau, M. Birouk, I. Gökalp, An analysis of the d2-law departure during droplet evaporation in microgravity, Int. J. Multiph. Flow. 37 (2011) 252–259.

doi:https://doi.org/10.1016/j.ijmultiphaseflow.2010.10.009.

[8] H. Ghassemi, S. Baek, Q. Sarwar Khan, Experimental study on binary droplet evaporation at elevated pressures and temperatures, 2006.

doi:10.1080/00102200500296697.

(9)

9

[9] H. Nomura, Y. Ujiie, H.J. Rath, J. Sato, M. Kono, Experimental study on high-pressure droplet evaporation using microgravity conditions, Symp. Combust. 26 (1996) 1267–

1273. doi:https://doi.org/10.1016/S0082-0784(96)80344-4.

[10] T. Harada, H. Watanabe, Y. Suzuki, H. Kamata, Y. Matsushita, H. Aoki, T. Miura, A numerical investigation of evaporation characteristics of a fuel droplet suspended from a thermocouple, Int. J. Heat Mass Transf. 54 (2011) 649–655.

doi:https://doi.org/10.1016/j.ijheatmasstransfer.2010.08.021.

[11] S.S. Chung, O. Kawaguchi, Evaporation Rate of Free Paraffin Hydrocarbon Droplets in a High-Temperature and High-Pressure Gas Stream, JSME Int. J. Ser. B. 38 (1995) 121–128. doi:10.1299/jsmeb.38.121.

[12] D. Csemány, V. Józsa, Fuel Evaporation in an Atmospheric Premixed Burner:

Sensitivity Analysis and Spray Vaporization, Processes. 5 (2017).

[13] C. Chauveau, M. Birouk, F. Halter, I. Gökalp, An analysis of the droplet support fiber effect on the evaporation process, Int. J. Heat Mass Transf. 128 (2019) 885–891.

doi:https://doi.org/10.1016/j.ijheatmasstransfer.2018.09.029.

[14] C. Chauveau, F. Halter, A. Lalonde, I. Gökalp, An experimental study on the droplet vaporization: effects of heat conduction through the support fiber. IT 2008, 2008.

[15] P.A. Strizhak, R.S. Volkov, G. Castanet, F. Lemoine, O. Rybdylova, S.S. Sazhin, Heating and evaporation of suspended water droplets: Experimental studies and modelling, Int. J. Heat Mass Transf. 127 (2018) 92–106.

doi:https://doi.org/10.1016/j.ijheatmasstransfer.2018.06.103.

[16] K. Han, G. Song, X. Ma, B. Yang, An experimental and theoretical study of the effect of suspended thermocouple on the single droplet evaporation, Appl. Therm. Eng. 101 (2016) 568–575. doi:https://doi.org/10.1016/j.applthermaleng.2015.12.022.

[17] Ansys Fluent Theory Guide 2019 R1, 2019.

[18] D. Csemány, V. Józsa, Uncertainty of droplet evaporation measurements and its effect on model validation, in: M. Costa, M. Rabaçal, E. Fernandes, J. Pires, P. Coelho (Eds.), Proc. 9th Eur. Combust. Meet., Lisbon, 2019: p. 6.

[19] E.W. Lemmon, M.O. McLinden, D.G. Friend, Thermophysical Properties of Fluid Systems, NIST Chemistry WebBook, NIST Standard Reference Database Number 69, (2019). doi:doi:10.18434/T4D303.

[20] VDI e. V., ed., VDI Heat Atlas, Second, Springer, Berlin, Heidelberg, 2010.

doi:https://doi.org/10.1007/978-3-540-77877-6.

[21] J.-R. Yang, S.-C. Wong, An experimental and theoretical study of the effects of heat conduction through the support fiber on the evaporation of a droplet in a weakly convective flow, Int. J. Heat Mass Transf. 45 (2002) 4589–4598.

doi:https://doi.org/10.1016/S0017-9310(02)00164-3.

[22] TU Wien Institute for Microelectronics, Silicon Dioxide Properties.

https://www.iue.tuwien.ac.at/phd/filipovic/node26.html (Utolsó elérés: 2020. április 10.).

[23] Technical data for Platinum.

https://periodictable.com/Elements/078/data.html#Platinum.SpecificHeat.note (Utolsó elérés: 2020. április 10.).

Ábra

1. ábra. Felfüggesztett tüzelőanyagcsepp.
A 2. ábra. a párolgási modell validációját szemlélteti Nomura et el. [9] és Yang [21] mérési  eredményeire  vonatkozóan  n-heptán  cseppekre  nitrogén,  illetve  levegő  atmoszférában
4. ábra. Párolgási modell validációja Harada et al. mérései alapján a cseppátmérő (a) és a csepphőmérséklet  (b) időbeli változására vonatkozóan
5. ábra. Sugárzásos hőáram részaránya két szélsőséges esetben.
+2

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A fiatalok (20–30 évesek, más kutatásban 25–35 évesek) és az idősek (65–90 évesek, más kutatásban 55–92 évesek) beszédprodukciójának az összevetése során egyes

Az ELFT és a Rubik Nemzetközi Alapítvány 1993-ban – a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával – létrehozta a Budapest Science Centre Alapítványt (BSC, most már azzal

A második felvételen mindkét adatközlői csoportban átlagosan 2 egymást követő magánhangzó glottalizált (az ábrákon jól látszik, hogy mind a diszfóniások, mind a

Feltevésem szerint ezt a kiadást ugyanaz a fordító, azaz Bartos zoltán jegyzi, mint az előzőt, s vagy azért nem tüntették fel a nevét, mert az ötvenes évek klímájában

A már jól bevált tematikus rendbe szedett szócikkek a történelmi adalékokon kívül számos praktikus információt tartalmaznak. A vastag betűvel kiemelt kifejezések

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Már csak azért sem, mert ezen a szinten még nem egyértelmű a tehetség irányú fejlődés lehetősége, és végképp nem azonosítható a tehetség, tehát igen nagy hibák

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik