• Nem Talált Eredményt

Á SVÁNY - ÉS kőzettan ALAPJAI

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Á SVÁNY - ÉS kőzettan ALAPJAI"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

S

ZAKÁLL

S

ÁNDOR

,

Á SVÁNY - ÉS kőzettan ALAPJAI

1

(2)

AZÁSVÁNYTANÉSkőzettanTÁRGYA, ALAPFOGALMAK

I. Á

SVÁNYTAN ÉSkőzettan

1. B

EVEZETÉS

Ha nagyon röviden akarjuk meghatározni, akkor azt mondhatjuk, hogy az ásványtan és kőzettan a Világegyetem (elsősorban a Föld) természetes úton képződött (és ma is képződő), szilárd halmazállapotú anyagaival foglalkozik.

Az anyag a Világegyetemben atomokból áll. Az atomok a kémiai elemek azon legkisebb részecskéi, melyek közvetlenül megszabják az elemek kémiai sajátságait.

Az alábbiakban röviden megismerkedünk a kémiai elemek kialakulásával, eloszlásával, gyakoriságával, különös tekintettel a Földre. Áttekintjük az ásványtan és kőzettan legfontosabb alapfogalmait és a legfontosabb ásványképződési folyamatokat.

Az ásvány- és kőzettan kapcsolódó tudományterületei

Digitális Egyetem, Copyright © Szakáll Sándor, 2011

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Finomfelbontású légköri általános cirkulációs modellek (teljes Földön finomítjuk a légköri modell rácshálózatát). Változó felbontású légköri általános

Ennek grafikonja:.. Ha a valószínűségi változó egy adott intervallumba esésének valószínűségét akarjuk meghatározni, akkor a sűrűségfüggvény görbe alatti

Amfibol: Elsősorban a piroxénnel téveszthető össze; ha nagyon kisméretű, akkor szabad szemmel vagy kézi nagyítóval nem különíthető el egymástól a két

Megjelenés: sötét színű, általában afíros, olykor fenokristályban (olivin, piroxén, vagy plagioklász) gazdag kiömlési kőzet.. Lényeges elegyrészek:

Alkalmazásukkal el tudjuk különíteni a homokkövek csoportjait, ráadásul a rendszer a közép-, nagy- és durvaszemcsés homokkövek (azaz 0,25–2 mm-es szemcseméret)

Ilyen értelemben tehát az ásvány és a kristály nem szinonim fogalmak, noha van átfedés közöttük; ez abban rejlik, hogy az ásványok túlnyomó többsége

¥ Gondoljuk meg a következőt: ha egy függvény egyetlen pont kivételével min- denütt értelmezett, és „közel” kerülünk ehhez az említett ponthoz, akkor tudunk-e, és ha

Ha egy megadott jellemző változását akarjuk meghatározni, két, területileg különböző sokaságban, természetes, hogy a megfelelő területi index nagyságát a vizsgált