A M A G Y A R B Á N Y Á S Z A T I H I V A T A L H I V A T A L O S L A P J A
TARTALOM
Ol dal
I. Jogszabályok
2005. évi CXXXVII. tör vény a sza bály sér té sek rõl szóló 1999. évi LXIX. tör vény mó do sí tá sá ról... 50 2005. évi CLIV. tör vény a Mun ka Tör vény köny vé rõl szóló 1992. évi XXII. tör vény, va la mint egyéb mun ka ügyi tár gyú tör vények mó do -
sí tá sá ról ... 50 2005. évi CLV. tör vény a mun ka ügyi el len õr zés rõl szóló 1996. évi LXXV. tör vény mó do sí tá sá ról... 55 2005. évi CLX. tör vény a Ma gyar Köz tár sa ság gyors for gal mi köz út há ló za tá nak köz ér de kû sé gé rõl és fej lesz té sé rõl szóló 2003. évi
CXXVIII. tör vény módosításáról... 60 2005. évi CLXXII. tör vény a köz be szer zé sek rõl szóló 2003. évi CXXIX. tör vény mó do sí tá sá ról (ki vo na tos köz lés)... 63 2006. évi VIII. tör vény a ka taszt ró fák el le ni vé de ke zés irá nyí tá sá ról, szer ve ze té rõl és a ve szé lyes anya gok kal kap cso la tos sú lyos bal ese -
tek el le ni vé de ke zés rõl szóló 1999. évi LXXIV. tör vény mó do sí tá sá ról (ki vo na tos köz lés)... 63 2006. évi IX. tör vény a köz úti köz le ke dés rõl szóló 1988. évi I. tör vény mó do sí tá sá ról (ki vo na tos köz lés)... 64 23/2006. (II. 3.) Korm. ren de let a bá nya fel ügye let ha tás kö ré be tar to zó egyes nyo más tar tó be ren de zé sek ha tó sá gi felügyeletérõl ... 64 49/2006. (III. 10.) Korm. ren de let a föld gáz el lá tás ról szóló 2003. évi XLII. tör vény egyes ren delk ezé se i nek vég re haj tá sá ról szóló
111/2003. (VII. 29.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról (ki vo na tos köz lés)... 79 22/2005. (XII. 21.) FMM ren de let a mun ka esz kö zök és hasz ná la tuk biz ton sá gi és egész ség ügyi kö ve tel mé nye i nek mi ni má lis szint jé rõl
szóló 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet módosításáról ... 81 28/2005. (XII. 28.) FMM–EüM együt tes ren de let a mun ka he lyek mun ka vé del mi kö ve tel mé nye i nek mi ni má lis szint jé rõl szóló 3/2002.
(II. 8.) SZCSM–EüM együt tes ren de let módosításáról ... 81 Szer kesz tõ ség:
1051 Bp., Arany Já nos u. 25.
Te l.: 301-2917
Meg je le nik szük ség sze rint Ára: 989 Ft
I. Jog sza bá lyok
2005. évi CXXXVII.
t ö r v é n y
a szabálysértésekrõl szóló 1999. évi LXIX. tör vény módosításáról*
1. § A sza bály sér té sek rõl szóló 1999. évi LXIX. tör vény 140. §-a és az azt meg elõ zõ al cím he lyé be a kö vet ke zõ al - cím és ren del ke zés lép:
„Polgári felhasználású robbanóanyagokkal és pirotechnikai termékekkel kapcsolatos szabálysértés
140. § (1) Aki a pol gá ri fel hasz ná lá sú rob ba nó anya gok elõ ál lí tá sá ra, for gal má ra, tá ro lá sá ra, szál lí tá sá ra, fel hasz - ná lá sá ra és meg sem mi sí té sé re vo nat ko zó elõ írásokat meg - sze gi, to váb bá rob ba nó anya got vagy rob ba nó szer ke ze tet ta lál, vagy annak hol lé té rõl tu do mást sze rez, és ezt a tényt ha la dék ta la nul a leg kö ze leb bi te le pü lé si ön kor mány zat jegy zõ jé nek vagy a rend õr ség nek nem je len ti be, illetve en ge dély nél kül pi ro tech ni kai te vé keny sé get vé gez, száz ezer fo rin tig ter je dõ pénz bír ság gal sújt ha tó.
(2) Aki a pi ro tech ni kai ter mé kek elõ ál lí tá sá ra, for gal - má ra, tá ro lá sá ra, szál lí tá sá ra, fel hasz ná lá sá ra, meg sem mi - sí té sé re, bir tok lá sá ra vo nat ko zó elõ írásokat meg sze gi, öt ven ezer fo rin tig ter je dõ pénz bír ság gal sújt ha tó.
(3) Az (1)–(2) be kez dés ben meg ha tá ro zott sza bály sér tés miatt az el já rás a rend õrség, a bá nya ha tó ság, ille tõ leg a mun - ka biz ton sá gi és mun ka ügyi fel ügye lõ ha tás kö ré be tar to zik.
(4) Azt a pi ro tech ni kai ter mé ket, amely re az (1)–(2) be - kez dés ben meg ha tá ro zott sza bály sér tést el kö vet ték, el kell ko boz ni.”
2. § Ez a tör vény a ki hir de té sét kö ve tõ 15. na pon lép ha - tály ba.
Só lyom Lász ló s. k., Dr. Szi li Ka ta lin s. k.,
a Köz tár sa ság el nö ke az Or szág gyû lés el nö ke
2005. évi CLIV.
t ö r v é n y
a Munka Törvénykönyvérõl szóló
1992. évi XXII. tör vény, valamint egyéb munkaügyi tárgyú tör vények módosításáról**
1. § A Mun ka Tör vény köny vé rõl szóló 1992. évi XXII.
tör vény (a továb biak ban: Mt.) 1. §-ának (1) be kez dé se he - lyé be az aláb bi ren del ke zés lép:
* A tör vényt az Or szág gyû lés a 2005. no vem ber 29-i ülés nap ján fo gad ta el.
** A tör vényt az Or szág gyû lés a 2005. de cem ber 13-i ülés nap ján fo gad ta el.
„1. § (1) E tör vény ha tá lya – ha a nem zet kö zi ma gán jog sza bá lyai el té rõ en nem ren del kez nek – ki ter jed min den olyan mun ka vi szony ra, amely nek alap ján a mun kát a Magyar Köz tár sa ság te rü le tén vég zik, to váb bá, amely nél a ma gyar mun kál ta tó mun ka vál la ló ja a mun kát ide ig le nes jel leg gel kül föl dön vég zi.”
2. § Az Mt. 6. §-a a kö vet ke zõ új (5)–(6) be kez dés sel egé szül ki:
„(5) A (4) be kez dés ben fog lal ta kon túl me nõ en, a pos tai szol gál ta tá sok el lá tá sá ról és mi nõ sé gi kö ve tel mé nye i rõl szóló kü lön jog sza bály sze rint tér ti ve vény kü lön szol gál ta - tás sal fel adott kül de mény ként kéz be sí tett írás be li nyi lat - ko za tot
a) ha az ér de kelt a kül de mény át vé te lét meg ta gad ta, a kéz be sí tés meg kí sér lé sé nek nap ján,
b) egyéb ese tek ben az ered mény te len kéz be sí té si kí sér - let, va la mint az ér te sí tés el he lye zé sé nek nap ját kö ve tõ tizedik mun ka na pon
kéz be sí tett nek kell te kin te ni.
(6) Az olyan nyi lat ko zat tal kap cso lat ban, amely te kin te - té ben e tör vény alap ján bí ró sá gi el já rás nak van he lye, az (5) be kez dés ben sza bá lyo zott kéz be sí té si vé le lem meg - dön té se iránt az el já rás kez de mé nye zé sé vel egy ide jû leg, a kéz be sí té si vé le lem be áll tá ról va ló tu do más szer zés tõl szá - mí tott ti zen öt na pon, de leg ké sõbb a vé le lem be áll tá tól szá mí tott hat hó na pon be lül ter jeszt he tõ elõ ké re lem a bíróságnál. A kéz be sí té si vé le lem meg dön té sé re egye bek - ben a pol gá ri per rend tar tás ról szóló 1952. évi III. tör vény 99/A. § (3) és (5) be kez dé sét kell meg fele lõen al kal maz ni.
A vé le lem meg dön té se ese tén a bí ró sá gi el já rás kez de mé - nye zé sé re elõ írt ha tár idõt meg tar tott nak kell te kin te ni.”
3. § Az Mt. 17. §-a (1) be kez dé sé nek b) pont ja a kö vet - ke zõk sze rint mó do sul:
[17. § (1) A Kormány az Or szá gos Ér dek egyez te tõ Tanács egyet ér té sé vel]
„b) dönt a kö te le zõ leg ki sebb mun ka bér és a mun ka vál - laló ál tal be töl tött mun ka kör höz szük sé ges is ko lai vég zett - ség, szak ké pe sí tés szint jé tõl füg gõ ga ran tált bér mi ni mum mér té ké rõl, to váb bá a mun ka ügyi el len õr zés re vo nat ko zó, kor mány ren de let ben tör té nõ sza bá lyo zás ról;”
4. § (1) Az Mt. 76. §-ának (5) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép:
„(5) A fe lek nek a mun ka szer zõ dés ben meg kell ál la pod - ni uk a mun ka vál laló sze mé lyi alap bé ré ben, mun ka kö ré - ben, illetve mun ka vég zé si he lyé ben. A mun kál ta tó a mun - ka vál la lót a mun ka kö ri fel ada tok ról, a mun ka kör be töl té - sé hez szük sé ges is ko lai vég zett ség rõl – ki vé ve, ha ezt jog - sza bály ha tá roz za meg – a 76. § (7)–(8) be kez dé sé ben fog - lalt rend sze rint tá jé koz tat ja.”
(2) Az Mt. 76. § (7) be kez dé sé nek f)–g) pont ja a kö vet - ke zõk sze rint mó do sul, és a be kez dés a kö vet ke zõ új h) pont tal egé szül ki:
[(7) A mun ka szer zõ dés meg kö té sé vel egy ide jû leg a mun kál ta tó a mun ka vál la lót tá jé koz tat ja]
„f) a mun kál ta tó ra és a mun ka vál la ló ra irány adó fel - mon dá si idõ meg ál la pí tá sá nak sza bá lya i ról,
g) ar ról, hogy a mun kál ta tó kol lek tív szer zõ dés ha tá lya alá tar to zik-e, va la mint
h) a mun kál ta tó nál kép vi se let tel ren del ke zõ szak szer - ve zet meg ne ve zé sé rõl, il le tõ leg ar ról, hogy a mun kál ta tó - nál mû kö dik-e üze mi ta nács (köz pon ti üze mi ta nács, üze - mi meg bí zott).”
5. § Az Mt. 85/A. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép:
„(2) Jog utód lás ese tén
a) az annak idõ pont já ban fenn ál ló mun ka vi szony ból szár ma zó, to váb bá
b) amennyi ben a jog utód lás sal a jog elõd meg szû nik, az a) pont ban fog lal ta kon túl me nõ en a már meg szûnt mun ka - vi szony ból szár ma zó
jo gok és kö te les sé gek a jog utód lás idõ pont já ban a jog - elõd rõl a jog utód mun kál ta tó ra száll nak át.”
6. § Az Mt. 90. §-a (1) be kez dé sé nek e) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
[90. § (1) A mun kál ta tó nem szün tet he ti meg ren des fel - mon dás sal a mun ka vi szonyt az aláb bi ak ban meg ha tá ro - zott idõ tar tam alatt:]
„e) a gyer mek ápo lá sa, illetve gon do zá sa cél já ra ka pott fi ze tés nél kü li sza bad ság nak [138. § (5) be kez dés], illetve a gyer mek há rom éves ko rá ig – fi ze tés nél kü li sza bad ság igény be vé te le nél kül is – a gyer mek gon do zá si se gély fo - lyó sí tá sá nak”
[idõ tar ta ma.]
7. § Az Mt. 97. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a követ - kezõ ren del ke zés lép:
„(2) A mun ka vi szony meg szün te té se kor (meg szû né se - kor) a mun ka vál laló ré szé re ki kell fi zet ni a mun ka bé rét, egyéb já ran dó sá ga it, va la mint ki kell ad ni a munka - viszonyra vo nat ko zó sza bály ban és egyéb jog sza bá lyok - ban elõ írt iga zo lá so kat. Ha a mun ka vi szony
a) a pró ba idõ alatt azon na li ha tállyal, b) rend kí vü li fel mon dás sal,
c) azon na li ha tá lyú kö zös meg egye zés sel,
d) a 94. §-ban fog lalt le he tõ ség al kal ma zá sá val, vagy e) a 101. § (1)–(2) be kez dé se sze rint
szû nik meg, a mun kál ta tó leg ké sõbb a jog nyi lat ko zat köz - lé sé tõl, illetve a meg álla po dás meg kö té sé tõl szá mí tott har - ma dik mun ka na pon, egyéb ként leg ké sõbb az utol só mun - ká ban töl tött na pon kö te les a ki fi ze tés rõl és az iga zo lá sok ki adá sá ról gon dos kod ni.”
8. § Az Mt. 101. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép:
„101. § (1) A mun ka vál laló, ha mun ka vi szo nyát nem e tör vény ben elõ ír tak [87. § (2) be kez dés, 92. §, 96. §, 97. § (1) be kez dés] sze rint szün te ti meg, kö te les a mun kál ta tó szá má ra a rá irány adó fel mon dá si idõ re já ró át lag ke re se té - nek meg fe le lõ össze get meg fi zet ni. Amennyi ben a mun ka -
vál laló mun ka vi szo nyá nak meg szün te té se ki zá ró lag azért jog el le nes, mert a fel mon dá si idõ egy ré szét nem töl ti le, meg té rí té si kö te le zett sé ge a le nem töl tött idõ vel ará nyos.”
9. § Az Mt. 118/A. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép:
„118/A. § (1) A 117/B. § (1)–(3) be kez dé se sze rin ti nap i mun ka idõ tar ta má nak ala pul vé te lé vel a mun ka idõ
a) leg fel jebb két ha vi, illetve leg fel jebb nyol che ti, b) idény mun ka ese tén leg fel jebb négy ha vi, illetve leg - fel jebb ti zen hat he ti
ke ret ben is meg ha tá roz ha tó.”
10. § Az Mt. 124. §-ának (5) be kez dé se a kö vet ke zõ új c) pont tal egé szül ki:
[(5) Mun ka idõ ke ret al kal ma zá sa ese tén a pi he nõ nap]
„c) idény mun ka ese tén, a fe lek meg ál la po dá sa alap ján leg fel jebb két ha von ta”
[– rész ben vagy egész ben – össze von tan is ki ad ha tó.]
11. § Az Mt. 124/A. §-ának (4) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép:
„(4) Ha a mun ka vál laló az (1) be kez dés alap ján – a meg - sza kí tás nél kü li, illetve a há rom- vagy en nél több mû sza - kos mun ka rend ben, a ren del te té se foly tán va sár nap is mû - kö dõ mun kál ta tó nál, illetve mun ka kör ben, to váb bá a leg - fel jebb he ti 30 órás rész mun ka idõ ben fog lal koz ta tott, va - la mint az idény mun kát vég zõ mun ka vál laló ki vé te lé vel – va sár nap vé gez mun kát, szá má ra az ezt köz vet le nül meg - elõ zõ szom ba ton ren des mun ka idõ ben tör té nõ mun ka vég - zés nem ren del he tõ el.”
12. § Az Mt. 140/A. §-a a kö vet ke zõ új (3) be kez dés sel egé szül ki:
„(3) Az (1) be kez dés ben sze rep lõ nyil ván tar tás ból meg - ál la pít ha tó nak kell len nie nap tá ri na pon ként vagy egy be - füg gõ 24 órán ként a be osz tott, va la mint a tel je sí tett ren des és rend kí vü li mun ka, to váb bá az ügye let, ké szen lét kez dõ és be fe je zõ idõ pont já nak.”
13. § Az Mt. 143. §-ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép:
„(3) A tel je sít mény kö ve tel mény meg ál la pí tá sa, illetve az azo nos tel je sít mény kö ve tel mény ha tá lya alá tar to zó mun ka vál la lói cso por tok meg ha tá ro zá sa so rán te kin tet tel kell len ni a mun kál ta tó mû kö dé si kö ré be tar to zó fel té te - lek re, így kü lö nö sen a mun ka vég zés, a mun ka szer ve zés és az al kal ma zott tech no ló gia ob jek tív kö rül mé nye i re.”
14. § Az Mt. a kö vet ke zõ új 143/A. §-s al egé szül ki:
„143/A. § (1) A tel je sít mény kö ve tel mény meg ál la pí tá sa sér ti a 143. § (2)–(3) be kez dé sét, to váb bá a jó hi sze mû ség és tisz tes ség alap el vét, amennyi ben a nap tá ri hó nap át la gá - ban az azo nos tel je sít mény kö ve tel mény ha tá lya alá tar to zó mun ka vál lalók
a) leg alább fe le nem éri el a száz szá za lé kos tel je sít - ményt, emel lett
b) tény le ges át la gos tel je sít mé nyük száz szá za lék nál ke ve sebb.
(2) Az (1) be kez dés ben fog lalt eset ben a mun kál ta tó kö - te les az azo nos tel je sít mény kö ve tel mény ha tá lya alá tar to - zó va la mennyi mun ka vál laló tárgy ha vi tel je sít mé nyé nek azo nos ará nyú ki iga zí tá sá ra oly mó don, hogy át la gos tel je - sít mé nyük a száz szá za lé kos szin tet el ér je. A tárgy ha vi tel - je sít mény bért a ki iga zí tott tel je sít mény alap ján kell meg ál - la pí ta ni.
(3) A tel je sít mény ki iga zí tás so rán a mun kál ta tó ál tal meg ál la pí tott tel je sít mény kö ve tel ményt ala pul vé ve, meg kell ha tá roz ni a mun ka vál laló tény le ges tel je sít mény szá - za lé kát, azt meg kell szo roz ni száz zal, és el osz ta ni a mun - kál ta tó nál azo nos tel je sít mény kö ve tel mény ha tá lya alá tar to zó mun ka vál lalók tény le ges át la gos tel je sít mény szá - za lé ká val.
(4) Az (1)–(3) be kez dés al kal ma zá sa so rán nem kell figye lembe ven ni
a) a tech no ló gia vál tás, to váb bá
b) a mun ká ba ál lás, illetve az új mun ka kör be töl té se idõ pont já nak nap tá ri hó nap já ban, illetve az azt kö ve tõ két nap tá ri hó nap ban az ezzel érin tett mun ka vál lalók ál tal nyúj tott tel je sít ményt.
(5) A (4) be kez dés sel érin tett mun ka vál lalók tel je sít mé - nyé re az ott meg ha tá ro zott idõ szak alatt a tel je sít mény-, va la mint en nek alap ján a tel je sít mény bér-ki iga zí tás nem kö te le zõ.
(6) A mun ka vál la lót meg il le tõ ki iga zí tott tel je sít mény - bért a (2)–(5) be kez dés ben fog lalt el já rás al kal ma zá sá val meg ál la pí tott, ki iga zí tott tel je sít mény szá za lék alap ján kell meg ha tá roz ni, és a 155. § (1) és (3) be kez dé se al kal ma zá - sá val ki fi zet ni.
(7) A tel je sít mény bér-ki iga zí tás ér de ké ben a munkál - tató nap tá ri hó na pon ként kö te les nyil ván tar ta ni
a) a mun kál ta tó ál tal meg ál la pí tott tel je sít mény kö ve - tel mény ala pul vé te lé vel az egyes mun ka vál lalók tény le ges tel je sít mény szá za lé kát,
b) az azo nos tel je sít mény kö ve tel mény ha tá lya alá tar - to zó mun ka vál lalók tény le ges, át la gos tel je sít mény szá za - lé kát,
c) az egyes mun ka vál lalók (2)–(5) be kez dés alap ján ki - iga zí tott tel je sít mény szá za lé kát, va la mint
d) a ki iga zí tott tel je sít mény szá za lék alap ján a (6) be - kez dés al kal ma zá sá val meg ál la pí tott ki iga zí tott tel je sít - mény bért.
(8) Az (1) be kez dés ben sze rep lõ vé le lem a 143. § (5) be - kez dé sé ben fog lal tak meg fe le lõ al kal ma zá sá val mun ka - ügyi per ben meg dönt he tõ.”
15. § Az Mt. 144. §-ának (4)–(6) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
„(4) A kö te le zõ leg ki sebb mun ka bér meg ál la pí tá sá nál figye lembe kell ven ni a mun ka vál lalók szük ség le te it, mér - le gel ve a mun ka bé rek or szá gos szint jét, az élet fenn tar tá si költ sé ge ket, a tár sa da lom biz to sí tá si jut ta tá so kat és az egyes tár sa dal mi cso por tok vi szony la gos élet szín vo na lát, va la mint a gaz da sá gi kö rül mé nye ket, ide ért ve a gaz da sá gi
fej lõ dés kö ve tel mé nye it, a ter me lé keny sé gi szin te ket és a fog lal koz ta tott ság nö ve lé sé nek kí vá na tos vol tát.
(5) A mun ka vál la lót meg il le tõ kö te le zõ leg ki sebb mun - ka bért és a 17. § (1) be kez dés b) pont ja sze rin ti ga ran tált bér mi ni mu mot, ezek ha tá lyos sá gát – fi gye lem mel a 17. § (1) be kez dé sé nek b) pont já ban fog lal tak ra – a Kormány ál - la pít ja meg.
(6) A mun kál ta tói ér dek kép vi se let és a szak szer ve zet ál - tal kö tött kol lek tív szer zõ dés a ga ran tált bér mi ni mum (5) be kez dés ben fog lalt mér té ké tõl el tér het, a kol lek tív szer zõ dés ben meg ál la pí tott ga ran tált bér mi ni mum össze ge azon ban a kö te le zõ leg ki sebb mun ka bér nél ala cso nyabb nem le het.”
16. § Az Mt. a kö vet ke zõ új 144/A. §-s al egé szül ki:
„144/A. § Az egy órá ra já ró sze mé lyi alap bért úgy kell ki szá mí ta ni, hogy a ha vi sze mé lyi alap bér össze gét osz ta ni kell
a) tel jes mun ka idõs fog lal koz ta tás ese tén 174-gyel, b) rész mun ka idõs, rö vi debb tel jes mun ka idõs fog lal - koz ta tás, illetve ké szen lé ti jel le gû mun ka kör ben a nap i nyolc vagy he ti negy ven órát meg ha la dó mér té kû mun ka - idõ ese tén a 174 óra idõ ará nyos ré szé vel.”
17. § Az Mt. 152. §-ának (10) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép:
„(10) Ha mun ka vi szony ra vo nat ko zó sza bály fi ze té si kö te le zett ség meg ál la pí tá sá nál ha vi át lag ke re set al kal ma - zá sát ír ja elõ, ak kor egy ha vi át lag ke re se ten a mun ka vál - laló egy nap i át lag ke re se té nek a hu szon két szer ese ér ten dõ.
Mun ka idõ ke ret al kal ma zá sa ese tén a ha vi át lag ke re set ki - szá mí tá sá nál a (8) be kez dés ben fog lal tak sze rint meg ha tá - ro zott egy órá ra já ró át lag ke re set össze ge szor zan dó 174-gyel, rész mun ka idõ, rö vi debb tel jes mun ka idõ, illetve ké szen lé ti jel le gû mun ka kör ben a nap i nyolc vagy he ti negy ven órát meg ha la dó mér té kû ese tén, en nek idõ ará - nyos ré szé vel. Óra bér ese tén az egy na pi át lag ke re set az egy órá ra meg ál la pí tott át lag ke re set és a mun ka idõ mér té - ké nek a szor za ta.”
18. § Az Mt. 160. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
„160. § A mun ka vál laló ré szé re mun ka bé ré rõl rész le tes írás be li el szá mo lást kell ad ni. Az el szá mo lás nak olyan nak kell len nie, hogy a mun ka vál laló a ki szá mí tás he lyes sé gét, va la mint a mun ka bér bõl va ló le vo ná sok jog cí mét és össze - gét el len õriz ni tud ja; et tõl ér vé nye sen el tér ni nem le het.
Az írás be li el szá mo lás nak tar tal maz nia kell a rend kí vü li mun ka vég zés, az ügye let és a ké szen lét jog cí mén ki fi ze tett dí ja zást is.”
19. § Az Mt. 193/D. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép:
„(2) Ti los mun ka vál laló köl csön zé se:
a) jog sza bály ál tal meg ha tá ro zott ti la lom ba üt kö zõ mun ka vég zés re,
b) a köl csön ve võ olyan mun ka he lyén, illetve te lep he - lyén tör té nõ mun ka vég zés re, ahol sztrájk van, a sztráj kot meg elõ zõ egyez te tés kez de mé nye zé sé tõl a sztrájk be fe je - zé sé ig, illetve
c) ha a köl csön ve võ nél a mun ka vál laló mun ka vi szo nya – a mun kál ta tó mû kö dé sé vel össze füg gõ ok ra ala po zott ren des fel mon dá sá val, illetve a pró ba idõ alatt azon na li ha - tá lyú meg szün te té sé vel – leg fel jebb hat hó nap ja szûnt meg.”
20. § (1) Az Mt. 193/G. §-ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
„(3) El té rõ meg álla po dás hi á nyá ban a köl csön be adó vi - se li a fog lal koz ta tás sal kap cso la tos jog sza bály ban meg ha - tá ro zott költ sé ge ket, így kü lö nö sen a mun ka vál laló uta zá si költ sé ge it és a mun ka vég zés hez szük sé ges egész ség ügyi al kal mas sá gi vizs gá lat díj át. A köl csön be adó a köl csön ve - võ ké ré se ese tén kö te les leg ké sõbb a mun ka vál laló mun - ká ba ál lá sá ig
a) az Egy sé ges Mun ka ügyi Nyil ván tar tást mû köd te tõ szerv ál tal ki adott, a be je len tés rõl szóló iga zo lás, vagy – amennyi ben a mun ká ba ál lás ra az iga zo lás kéz be sí té se elõtt ke rül sor – a mun ka szer zõ dés egy pél dá nyát a mun ka - bér meg is me ré sé re al kal mat lan mó don, va la mint
b) a kü lön jog sza bály sze rin ti köl csön be adó ként tör tént nyil ván tar tás ba vé te lét iga zo ló ok irat má so la tát
a köl csön ve võ ré szé re át ad ni.”
(2) Az Mt. 193/G. §-a a kö vet ke zõ új (6)–(13) be kez dés - sel egé szül ki:
„(6) A 193/H. § (9)–(10) be kez dé sé be fog lalt ren del ke - zés al kal ma zá sa ér de ké ben a köl csön be adó – a köl csön zött mun ka vál laló elõ ze tes hoz zá já ru lá sá val – kö te les a köl - csön ve võt tá jé koz tat ni kü lö nö sen a mun ka vál laló szak - kép zett sé gé rõl és szak mai ta pasz ta la ta i ról.
(7) Sem mis a köl csön be adó és a köl csön ve võ kö zött lét - re jött meg álla po dás, ha a fe lek a 106. § (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott tu laj do no si kap cso lat ban áll nak egy más sal.
(8) Ha a köl csön ve võ nél tör té nõ mun ka vég zés tény le - ges meg kez dé sé ig
a) a köl csön be adó nem fe le l meg az e tör vény ben, illetve az egyéb jog sza bá lyok ban fog lalt fel té te lek nek, vagy
b) a köl csön be adó nem kö t a 193/H. § (1) be kez dés sze - rin ti mun ka szer zõ dést,
a mun ka vi szony a köl csön ve võ és a mun ka vál laló kö zött jön lét re a mun ka vég zés tény le ges meg kez dé sé nek nap já - val, a 193/G. § (1) be kez dés a) pont ja alap ján meg ha tá ro - zott idõ tar tam ra.
(9) A (8) be kez dés a) pont ja sze rint lét re jött mun ka vi - szony ese tén a mun ka szer zõ dés tar tal má nak meg ál la pí tá - sa kor
a) mun ka vég zé si hely nek a 193/G. § (1) be kez dés b) pont ja sze rin ti he lyet,
b) mun ka kör nek és sze mé lyi alap bér nek a köl csön zött mun ka vál la ló nak a 193/H. § (1) be kez dés b)–c) pont ja alap ján meg ha tá ro zott mun ka kö rét és sze mé lyi alap bé rét kell te kin te ni.
(10) A (9) be kez dés ben fog lal tak tól el té rõ en, a (8) be - kez dés b) pont ja alap ján lét re jött mun ka vi szony ese tén
a) a köl csön zött mun ka vál laló mun ka kö rét a 193/G. § (1) be kez dés c) pont ja alap ján az el vég zen dõ mun ka jel le - gé nek,
b) sze mé lyi alap bé rét – a 142/A. § meg fe le lõ al kal ma - zá sá val – a köl csön zött mun ka vál la lót fog lal koz ta tó szer - ve ze ti egy ség nél azo nos mun ka kört be töl tõ mun ka vál - lalók sze mé lyi alap bé re mér té ké nek, azo nos mun ka kört be töl tõ mun ka vál laló hi á nyá ban a köl csön ve võ te vé keny - sé ge sze rin ti ága zat ban, a köl csön zött mun ka vál laló ál tal be töl tött mun ka kör ben szo ká so san ér vé nye sü lõ sze mé lyi alap bér
ala pul vé te lé vel kell meg ha tá roz ni a mun ka szer zõ dés ben.
(11) A (8) be kez dés a)–b) pont já ban fog lal tak együt tes fenn ál lá sa ese tén a mun ka szer zõ dés tar tal má nak meg ál la - pí tá sa kor a (9)–(10) be kez dés ben fog lal ta kat kell meg fele - lõen al kal maz ni.
(12) Amennyi ben a (8) be kez dés ben fog lal tak alap ján a mun ka vi szony a köl csön ve võ és a mun ka vál laló kö zött jön lét re, a köl csön ve võ kö ve tel he ti ezzel össze füg gés ben ke let - ke zett ká rá nak meg té rí té sét a köl csön be adó tól, fel té ve, hogy e tör vény sze rint, jó hi sze mû en és tisz tes sé ge sen járt el.
(13) A (6)–(11) be kez dés tõl ér vé nye sen el tér ni nem lehet.”
21. § (1) Az Mt. 193/H. §-á t meg elõ zõ al cím a kö vet ke - zõk re vál to zik:
„A kölcsönbeadó és a munkavállaló között fennálló munkaviszony, a díjazás különös szabályai”
(2) Az Mt. 193/H. § a kö vet ke zõ új (9)–(12) be kez dés sel egé szül ki:
„(9) A köl csön zés idõ tar ta ma alatt a 142/A. § ren del ke - zé se it kell meg fele lõen al kal maz ni a köl csön ve võ vel mun - ka vi szony ban ál ló, va la mint a köl csön zött mun ka vál laló vo nat ko zá sá ban a sze mé lyi alap bér, a mû szak pót lék, a rend kí vü li mun ka vég zé sért já ró dí ja zás, to váb bá az ügye - let, ké szen lét dí ja zá sa te kin te té ben, ha
a) a köl csön ve võ nél tör té nõ fo lya ma tos mun ka vég zés tar ta ma a hat hó na pot meg ha lad ja, vagy
b) a köl csön zött mun ka vál laló a köl csön ve võ nél tör té - nõ mun ka vég zés meg kez dé sé nek idõ pont ját meg elõ zõ két év ben a köl csön ve võ nél – köl csön zés alap ján – össze sen leg alább hat hó na pot dol go zott. Ha a köl csön ve võ nél köl - csön zés alap ján mun ka vég zés sel töl tött össze szá mí tott idõ tar tam az újabb köl csön zés alatt éri el a hat hó na pot, a fen ti sza bályt a hat hó nap el éré sé nek idõ pont já tól kell al - kal maz ni.
(10) A (9) be kez dés ben fog lal tak tól el té rõ en, a 142/A. § (3) be kez dé sé ben sze rep lõ jut ta tá sok te kin te té ben kell a 142/A. § ren del ke zé se it meg fele lõen al kal maz ni a köl -
csön ve võ vel mun ka vi szony ban ál ló, va la mint a köl csön - zött mun ka vál laló vo nat ko zá sá ban, ha
a) a ha tá ro zott idõ re szóló köl csön zés ese tén a köl csön - ve võ nél tör té nõ fo lya ma tos mun ka vég zés idõ tar ta ma a két évet, vagy
b) a ha tá ro zat lan idõ re szóló köl csön zés ese tén a köl - csön ve võ nél tör té nõ fo lya ma tos mun ka vég zés idõ tar ta ma az egy évet
meg ha lad ja.
(11) A (9)–(10) be kez dés ren del ke zé se it nem kell al kal - maz ni a köl csön zött mun ka vál la ló ra, ha mun ka vi szo nyá ra a köl csön be adó nál en nél ked ve zõbb fel té te lek irány adó ak.
(12) A (9)–(11) be kez dés ben fog lal tak tól ér vé nye sen el - tér ni nem le het.”
22. § Az Mt. 193/I. §-ának (1) be kez dé se a kö vet ke zõ új d) pont tal egé szül ki:
[193/I. § (1) A köl csön zés cél já ból lé te sí tett mun ka vi - szony meg szün tet he tõ:]
„d) azon na li ha tállyal a pró ba idõ alatt.”
23. § (1) Az Mt. 193/P. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
„193/P. § (1) Köl csön zés ese tén e tör vény 3. §-ának (6) be kez dé se, 76. §-ának (5)–(8) be kez dé se, 76/B. §-a, 79. §-ának (4)–(5) be kez dé se, 86/A–96. §-ai, 97. §-ának (2) be kez dé se, 100. §-a, 106. §-a, 115–116. §-ai, 134. §-ának (1)–(2) és (5)–(6) be kez dé se, 150. §-ának (1) be kez dé se, 155. §-a (1) be kez dé sé nek má so dik mon da - ta, a 167. §-ának (2)–(3) be kez dé sei, a Har ma dik ré szé nek X. fe je ze te, a 202. §-ának c)–d) pont ja nem alkalmaz - hatók.”
(2) Az Mt. 193/P. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép:
„(2) A köl csön ve võ nek a köl csön zés ke re té ben fog lal - koz ta tott mun ka vál lalók lét szá má ról és fog lal koz ta tá si fel - té te le i rõl a ná la mû kö dõ üze mi ta ná csot, illetve kép vi se let - tel ren del ke zõ szak szer ve ze tet rend sze re sen, de leg alább fél éven te egy al ka lom mal tá jé koz tat nia kell.”
24. § (1) E tör vény – a (2) be kez dés ben fog lal tak ki vé te - lé vel – 2006. ja nu ár 1-jén lép ha tály ba.
(2) Az e tör vény 3. és 15. §-ában em lí tett ga ran tált bér - mi ni mum ra vo nat ko zó sza bá lyok 2006. jú li us 1-jén lép nek ha tály ba.
(3) Az e tör vény 20. §-ával meg ál la pí tott Mt. 193/G. § (7) be kez dé sé be fog lalt ti lal mat az e tör vény ha tály ba lé pé se - kor fenn ál ló, a köl csön be adó és a köl csön ve võ kö zött lét re - jött szer zõ dé sek re 2007. ja nu ár 1-jé tõl kell al kal maz ni.
(4) Ha a köl csön zött mun ka vál laló köl csön ve võ nél tör - té nõ mun ka vég zé sé nek idõ tar ta ma az e tör vény 21. §-ával meg ál la pí tott, az Mt. 193/H. § (9)–(10) be kez dé sé ben fog - lalt fel té te lek va la me lyi ké nek e tör vény ha tály ba lé pé se kor meg fe lel, az e tör vény hatályba lépését kö ve tõ idõ tar tam ra kell az Mt. 193/H. § (9)–(10) be kez dé sé ben fog lal ta kat meg fele lõen al kal maz ni.
(5) E tör vény ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti az Mt. 1. §-ának (2)–(4) be kez dé se.
25. § E tör vény ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a nem - zet kö zi ma gán jog ról szóló 1979. évi 13. tör vényerejû ren - de let (a továb biak ban: Nmjtvr.) 51. §-a he lyé be az aláb bi ren del ke zés lép:
„51. § (1) A mun ka vi szony ra azt a jo got kell al kal maz - ni, ame lyet a fe lek a mun ka szer zõ dés meg kö té se kor vagy ké sõbb vá lasz tot tak.
(2) Jog vá lasz tás hi á nyá ban a mun ka vi szony ra annak az ál lam nak a jo ga irány adó, amely nek te rü le tén
a) a mun ka vál laló a mun ká ját szo ká so san vég zi, ab ban az eset ben is, ha ide ig le nes jel leg gel egy má sik ál lam ban vég zi mun ká ját, vagy
b) az a te lep hely ta lál ha tó, amely a mun ka vál la lót al - kal maz za, amennyi ben mun ká ját szo ká so san nem ugyan - azon ál lam te rü le tén vég zi,
ki vé ve, ha a kö rül mé nyek bõl az ál la pít ha tó meg, hogy a mun ka vi szony szo ro sab ban kö tõ dik egy má sik ál lam hoz, eb ben az eset ben a mun ka vi szony ra e má sik ál lam jo gát kell al kal maz ni.
(3) A fe lek jog vá lasz tá sa nem ered mé nyez he ti a (2) be - kez dés alap ján egyéb ként al kal ma zan dó jog mun ka vál la - lót vé dõ, kö te le zõ ren del ke zé se i nek sé rel mét.”
26. § E tör vény ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a köz - tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXIII. tör vény 71. §-a (2) be kez dé sé nek a) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
[(2) A Mun ka Tör vény köny ve ren del ke zé se it az aláb - biak sze rint kell meg fele lõen al kal maz ni:]
„a) 3. §-ának (1)–(4) be kez dé sét, 4. §-á t, 5–12. §-á t, 15–19/A. §-á t, 21–28. §-á t, 70/A. §-á t, 74. §-á t, 77. §-á t, 84/A. §-á t, 85. §-á t, 86/B–86/D. §-á t, 97. §-á t, 102. §-ának (1)–(3) be kez dé sét, 103. §-ának (1)–(2) és (4) be kez dé sét, 104. §-ának (4)–(5) be kez dé sét, 107. §-á t, 117. §-ának (1) be kez dé sét, 117/B. §-ának (5) be kez dé sét, 118. §-ának (2) be kez dé sét, 118/A. §-ának (4)–(5) be kez dé sét, 119. §-ának (1)–(2) be kez dé sét és az (5) be kez dé sét, 120–121. §-á t, 123–126. §-á t, 127. §-ának (1)–(2) és (6)–(7) be kez dé sét, 128. §-ának (1) be kez dé sét, 129. §-á t, 130. §-ának (2) be kez dé sét, 132. §-ának (1)–(3) be kez dé - sét, 133. §-á t, 135–140/A. §-á t, 142/A. §-á t, 144. §-ának (1) be kez dé sét, 144/A. §-á t, 151. §-ának (2)–(4) be kez dé - sét, 152–153. §-á t, 154. §-a (1) be kez dé sé nek el sõ és har - ma dik mon da tát, 155–157. §-á t, 159–164. §-á t, 165. §-ának (2) be kez dé sét, 166. §-ának (2) be kez dé sét, 167. §-ának (1) és (3) be kez dé sét, 168–169. §-á t, 171–172. §-á t, 174. §-á t, 176–183. §-á t, 184. §-ának (1)–(2) be kez dé sét, 185–187. §-á t, 192/C–192/G. §-á t, 193–193/A. §-á t, 204–205. §-á t, 207. §-á t;”
27. § (1) E tör vény ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a köz - al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXXIII. tör - vény (a továb biak ban: Kjt.) 6/A. §-ának (3) be kez dé se he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
„(3) Amennyi ben a rep re zen ta ti vi tás kér dé sé ben vi ta me rül fe l, er rõl az ér de kelt fél ké rel mé re so ron kí vül, nem - pe res el já rás ban bí ró ság dönt.”
(2) E tör vény ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a Kjt.
38. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
„38. § (1) A köz al kal ma zot ti jog vi szony te kin te té ben a Mun ka Tör vény köny vé nek a mun ka vi szony meg szû né sé - rõl és meg szün te té sé rõl szóló ren del ke zé sei kö zül (Har ma - dik rész, IV. fe je zet), a 85/A. §-ának (5)–(6) be kez dé se, a 86–86/A. §, a 87. §-ának (1) be kez dé se, a 87/A. §, a 88. §, a 89. §-ának (1)–(6) be kez dé se, a 92. §-a, a 93. §-ának (1)–(2) be kez dé se, a 95–96. §-a, a 98. §-ának (1) bekez - dése, a 99–101. §-a nem al kal maz ha tó.”
(3) E tör vény ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a Kjt.
80. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
„80. § A köz al kal ma zot ti jog vi szony te kin te té ben a Mun ka Tör vény köny vé nek a mun ka dí ja zá sá ra vo nat ko zó sza bá lyai (Har ma dik rész, VII. fe je zet) kö zül a 142. §-a, a 143. §-a, a 144. §-ának (6) be kez dé se, a 147. §-ának (6)–(7) be kez dé se, a 154. §-a (1) be kez dé sé nek utol só mon da ta, a 154. §-ának (2) be kez dé se, a 155. §-ának (2) be kez dé se és a 165. §-ának (2) be kez dé se nem al kal - maz ha tó.”
28. § E tör vény ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a Ma gyar Hon véd ség hi va tá sos és szer zõ dé ses ál lo má nyú ka to ná i - nak jog ál lá sá ról szóló 2001. évi XCV. tör vény 106. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
„106. § (1) Az ál lo mány tag ja ha vi il let mény re jo go sult.
Az il let mény be osz tá si il let mény bõl, hon vé del mi pót lék - ból, il let mény ki egé szí tés bõl, il let mény pót lék ból, va la mint jog sza bály alap ján meg ha tá ro zott ese tek ben ki egé szí tõ il - let mény bõl ál l, ame lyek il let mény pót lék nél kü li együt tes össze ge nem le het ke ve sebb a kü lön jog sza bály ban meg - ha tá ro zott, a be töl tött mun ka kör höz szük sé ges is ko lai vég - zett ség, szak ké pe sí tés szint jé tõl füg gõ ga ran tált bér mi ni - mum össze gé nél.”
Só lyom Lász ló s. k., Dr. Szi li Ka ta lin s. k.,
a Köz tár sa ság el nö ke az Or szág gyû lés el nö ke
2005. évi CLV.
t ö r v é n y
a munkaügyi ellenõrzésrõl szóló 1996. évi LXXV. tör vény módosításáról*
1. § A mun ka ügyi el len õr zés rõl szóló 1996. évi LXXV. tör vény (a továb biak ban: Met.) 2. §-ának (1) be - kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
* A tör vényt az Or szág gyû lés a 2005. de cem ber 13-i ülés nap ján fogadta el.
„(1) A mun ka ügyi el len õr zést – az e tör vény ben fog lalt ki vé te lek kel – az Or szá gos Mun ka biz ton sá gi és Mun ka - ügyi Fõ fel ügye lõ ség te rü le ti fel ügye lõ sé ge i nek (a továb - biak ban: te rü le ti fel ügye lõ ség) mun ka ügyi fel ügye lõi (a továb biak ban: fel ügye lõ) lát ják el.”
2. § A Met. a kö vet ke zõ új 2/A. §-s al egé szül ki:
„2/A. § (1) Az Or szá gos Mun ka biz ton sá gi és Mun ka - ügyi Fõ fel ügye lõ ség az el len õr zé si te vé keny sé gét e tör - vény sze rin ti szem pon tok alap ján a fog lal koz ta tás po li ti kai és mun ka ügyi mi nisz ter ál tal éven ként feb ru ár 20-áig köz - zé tett el len õr zé si irány elv alap ján vég zi.
(2) A fog lal koz ta tás po li ti kai és mun ka ügyi mi nisz ter el - len õr zé si irány elve az ak tu á lis fog lal koz ta tá si fo lya ma tok - ra, a fog lal koz ta tá si cél ki tû zé sek re, a jog sza bály vál to zá - sok ra, a jog sze rû fog lal koz ta tást leg in kább sér tõ ma ga tar - tás for mák ra, ille tõ leg a fog lal koz ta tá si szem pont ból leg - na gyobb koc ká za tot je len tõ fog lal koz ta tói, ille tõ leg mun - ka vál la lói cso por tok ra ki emelt fi gye lem mel sza bá lyoz za az Or szá gos Mun ka biz ton sá gi és Mun ka ügyi Fõ fel ügye lõ - ség el len õr zé si erõ for rá sa i nak fel hasz ná lá sát.
(3) Az el len õr zé si irány elv tar tal maz za
a) az adott év ki emelt el len õr zé si, vizs gá la ti cél ja it, b) az el len õri zen dõ fõbb te vé keny sé gi kö rö ket, szak - má kat vagy ága za to kat.”
3. § (1) A Met. 3. §-a (1) be kez dé sé nek h)–i) pont ja he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
[A mun ka ügyi ellen õr zés ki ter jed:]
„h) a fog lal koz ta tás ra irá nyuló jog vi szony meg szû né sé - vel össze füg gõ – a mun ka vál la lót meg il le tõ – iga zo lá sok ki ál lí tá sá ra és ki adá sá ra, va la mint a mun ka vi szony meg - szû né sé hez, meg szün te té sé hez kap cso ló dó el szá mo lás meg tör tén té re vo nat ko zó jog sza bá lyok ren del ke zé se i nek,
i) a kül föl di ek ma gyar or szá gi fog lal koz ta tá sá nak en ge - dé lye zé sé rõl és fog lal koz ta tá sá ról szóló jog sza bá lyok ren - del ke zé se i nek”
[meg tar tá sá ra.]
(2) A Met. 3. §-a (1) be kez dé sé nek k) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
[A mun ka ügyi ellen õr zés ki ter jed:]
„k) a mun ka erõ-köl csön zés re vo nat ko zó, va la mint a mun ka erõ-köl csön zé si te vé keny ség vég zé sé re jo go sí tó jog sza bá lyok,”
[meg tar tá sá ra.]
(3) A Met. 3. §-ának (1) be kez dé se a kö vet ke zõ r) pont - tal egé szül ki:
[A mun ka ügyi ellen õr zés ki ter jed:]
„r) az Euró pai Uni ó hoz a Ma gyar Köz tár sa ság gal azo - nos idõ pont ban csat la ko zó ál lam ál lam pol gá ra és hoz zá - tar to zó ja ma gyar or szá gi fog lal koz ta tá sá ra vo nat ko zó – kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott – be je len té si kö te le - zett ség re vo nat ko zó ren del ke zé sek”
[meg tar tá sá ra.]
(4) A Met. 3. §-a (3) be kez dé sé nek c) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép, ezzel egy ide jû leg a be kez dés a kö vet ke zõ d) pont tal egé szül ki:
[(3) A mun ka erõ-köl csön zés ese té ben a mun ka ügyi ellen õr zés:]
„c) az (1) be kez dés d), i) és k) pont já ban meg ha tá ro zott sza bá lyok vo nat ko zá sá ban min d a köl csön be adó ra, min d pe dig a köl csön ve võ re,
d) az (1) be kez dés r) pont já ban meg ha tá ro zott sza bály vo nat ko zá sá ban kül föl di szék hellyel ren del ke zõ köl csön - be adó ese té ben a köl csön ve võ re, egyéb ként a köl csön be - adó ra”
[ki ter jed.]
4. § (1) A Met. 6. §-a (1) be kez dé sé nek b)–d) pont jai he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
[A fel ügye lõ az ellen õr zés so rán ta pasz talt sza bály ta - lan sá gok meg szün te té se ér de ké ben:]
„b) kö te le zi a fog lal koz ta tót a sza bály ta lan ság meg ha tá - ro zott idõn be lül tör té nõ meg szün te té sé re,
c) meg tilt ja a to váb bi fog lal koz ta tást, ha az al kal ma zás vagy a fog lal koz ta tás a 3. § (1) be kez dé se a) pont já nak el - sõ for du la ta, to váb bá b), e), f), i), k) és q) pont jai ese té ben a jog sza bály sér tés sú lyos sá ga miatt nem tart ha tó fenn, és a sé re lem rö vid idõn be lül nem or vo sol ha tó. Ha a to váb bi fog lal koz ta tás meg til tá sá ra azért ke rült sor, mert a fog lal - koz ta tó meg sér tet te a fog lal koz ta tás ra irá nyuló jog vi szony lé te sí té sé hez szük sé ges jog nyi lat ko za tok alak sze rû sé gé re vagy a jog vi szony be je len té sé re, ille tõ leg mun ka erõ-köl - csön zés ese tén a mun ka szer zõ dés köl csön be ve võ ré szé re tör té nõ át adá sá ra vo nat ko zó ren del ke zé se ket, a fel ügye lõ az el til tás idõ tar ta má ra kö te le zi a Mun ka Tör vény köny ve 151. §-ának (4) be kez dé se sze rin ti dí ja zás nak a mun ka vál - laló ré szé re tör té nõ meg fi ze té sé re,
d) kö te le zi a kül föl di mun ka vál la lót mun ka vál la lá si en - ge dély nél kül fog lal koz ta tót a Mun ka erõ pi a ci Alap ba tör - té nõ be fi ze tés re a 7/A. §-ban fog lal tak sze rint,”
(2) A Met. 6. §-ának (1) be kez dé se a kö vet ke zõ i) pont - tal egé szül ki:
[A fel ügye lõ az ellen õr zés so rán ta pasz talt sza bály ta - lan sá gok meg szün te té se ér de ké ben:]
„i) el tilt ja a fog lal koz ta tót te vé keny sé ge foly ta tá sá tól, ha a fog lal koz ta tás ra vo nat ko zó jog sza bály ban elõ írt en ge - déllyel, nyil ván tar tás ba vé tel lel nem ren del ke zik.”
5. § A Met. 7. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
„7. § (1) Mun ka ügyi bír ság ak kor szab ha tó ki, ha a fog - lal koz ta tó
a) a 3. § (1) be kez dé se a) pont já nak a fog lal koz ta tás ra irá nyuló jog vi szony lé te sí té sé hez szük sé ges jog nyi lat ko - za tok alak sze rû sé gé re vo nat ko zó, va la mint b), c), d), f), i), k), l), m) és n) pont já ban fog lalt ren del ke zé se ket egy,
b) a 3. § (1) be kez dé se a) pont já nak a fog lal koz ta tás ra irá nyuló jog vi szony lé te sí té sé hez szük sé ges jog nyi lat ko - za tok kö te le zõ tar tal mi ele me i nek meg lé té re vo nat ko zó, va la mint e), g), h), j), o), p) és r) pont já ban fog lalt ren del - ke zé sek bár me lyi két több
mun ka vál laló vo nat ko zá sá ban meg sér ti.
(2) A mun ka ügyi bír ság mér té ke
a) a 3. § (1) be kez dé se a) pont já nak a fog lal koz ta tás ra irá nyuló jog vi szony lé te sí té sé re vo nat ko zó nyi lat ko za tok alak sze rû sé gé re vo nat ko zó, va la mint b), f), i) és k) pont já - ban fog lalt ren del ke zé sek meg sér té se ese tén
aa) – amennyi ben a meg ál la pí tott egy jog sér tés egy mun ka vál la lót érint – har minc ezer fo rint tól há rom mil lió fo rin tig,
ab) – amennyi ben a meg ál la pí tott több jog sér tés egy mun ka vál la lót érint – har minc ezer fo rint tól öt mil lió fo rin tig, ac) – amennyi ben a meg ál la pí tott egy jog sér tés több mun ka vál la lót érint – har minc ezer fo rint tól nyolc mil lió fo rin tig,
ad) – amennyi ben a meg ál la pí tott több jog sér tés több mun ka vál la lót érint – har minc ezer fo rint tól tíz mil lió fo rin tig;
b) a 3. § (1) be kez dé sé nek c), d), l), m), n) pont já ban fog lalt ren del ke zé sek meg sér té se ese tén
ba) – amennyi ben a meg ál la pí tott egy jog sér tés egy mun ka vál la lót érint – har minc ezer fo rint tól két mil lió fo - rin tig,
bb) – amennyi ben a meg ál la pí tott több jog sér tés egy mun ka vál la lót érint – har minc ezer fo rint tól négy mil lió fo - rin tig,
bc) – amennyi ben a meg ál la pí tott egy jog sér tés több mun ka vál la lót érint – har minc ezer fo rint tól hat mil lió fo - rin tig,
bd) – amennyi ben a meg ál la pí tott több jog sér tés több mun ka vál la lót érint – har minc ezer fo rint tól nyolc mil lió fo rin tig;
c) a 3. § (1) be kez dé se a) pont já nak a fog lal koz ta tás ra irá nyuló jog vi szony lé te sí té sé hez szük sé ges jog nyi lat ko - za tok kö te le zõ tar tal mi ele me i re vo nat ko zó, va la mint e), g), h), j), o), p) és r) pont já ban fog lalt ren del ke zé sek meg - sér té se ese tén
ca) – amennyi ben a meg ál la pí tott egy jog sér tés több mun ka vál la lót érint – har minc ezer fo rint tól öt mil lió fo - rintig,
cb) – amennyi ben a meg ál la pí tott több jog sér tés több mun ka vál la lót érint – har minc ezer fo rint tól nyolc mil lió fo rin tig
ter jed het.
(3) Ha a mun ka ügyi ellen õr zés a (2) be kez dés a), b) vagy c) pont jai kö zül leg alább két pont ba tar to zó jog sér tés el kö ve té sét ál la pít ja meg, bír ság ki sza bá sa ese tén az a), b) vagy c) pont alá tar to zó jog sér té sek miatt al kal ma zan dó bír sá got kü lön-kü lön kell meg ál la pí ta ni. Az ily mó don meg ál la pí tott bír sá gok össze gét össze ad va kell a mun ka - ügyi bír sá got ki szab ni, mely – a (4) be kez dés ben fog lalt ki vé tel lel – nem ha lad hat ja meg a ti zen öt mil lió fo rin tot.
(4) A (2)–(3) be kez dés ben fog lal tak meg fe le lõ al kal ma - zá sá val a mun ka ügyi bír ság mér té ke száz ezer fo rint tól húsz mil lió fo rin tig ter jed het, ha a ko ráb bi mun ka ügyi ellen õr zés ered mé nye ként meg ho zott bír sá got ki sza bó köz igaz ga tá si ha tá ro zat jog erõ re emel ke dé sé tõl szá mí tott há rom éven be lül leg alább egy, a ko ráb bi val azo nos jog - sér tés meg ál la pí tá sá ra ke rül sor.
(5) Ha az el já rás alá vont fog lal koz ta tó nál az ellen õr zés meg kez dé se kor a fog lal koz ta tot tak szá ma a húsz fõ t nem ha lad ja meg, a mun ka ügyi bír ság mér té ke har minc ezer fo - rint tól a (2)–(4) be kez dés ben meg ha tá ro zott összeg fel sõ ha tá rá nak fe lé ig ter jed het.
(6) Ter mé sze tes sze mély fog lal koz ta tó ál tal nem egyé ni vál lal ko zás ke re té ben fog lal koz ta tott mun ka vál la lót érin tõ jog sér tés meg ál la pí tá sa ese tén a mun ka ügyi bír ság mér té - ke a (2)–(4) be kez dés ben meg ha tá ro zott összeg fel sõ ha tá - rá nak ne gye dé ig ter jed het.
(7) A mun ka ügyi bír ság össze gé nek meg ál la pí tá sá nál figye lembe kell ven ni kü lö nö sen a jog sza bály meg sér té sé - vel oko zott jog el le nes ál la pot idõ tar ta mát, az oko zott hát - rány nagy sá gát, a meg sér tett jog sza bá lyi elõ írások szá mát és ha tá sát, va la mint az érin tett mun ka vál lalók szá mát.
(8) A 6. § (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott egyéb jog kö - vet kez mé nyek – a 6. § (1) be kez dé sé nek a) és g) pont ját ki - vé ve – al kal ma zá sa, va la mint a mun ka ügyi bír ság egy ide jû ki sza bá sa ese tén egy ha tá ro za tot kell hoz ni.
(9) Egy ellen õr zés so rán ugyan azon jog sza bá lyi ren del - ke zés meg sér té sé ért a mun ka ügyi fel ügye lõ sza bály sér té si el já rást nem foly tat hat le, rend bír sá got nem szab hat ki, ha az ille té kes te rü le ti fel ügye lõ ség ve ze tõ jé nek mun ka ügyi bír ság ki sza bá sá ra tet t ja vas la tot, és en nek alap ján mun ka - ügyi bír ság ki sza bá sá ra ke rül sor.
(10) A mun ka ügyi ha tá ro zat ban, a Mun ka erõ pi a ci Alap ja vá ra elõ írt pénz fi ze té si kö te le zett ség ese tén a ki ad má - nyo zó szerv a hoz zá be folyt bír ság, tel je sí tett be fi ze té si kö te le zett ség 100%-á t a Mun ka erõ pi a ci Alap ke ze lé sé rõl szóló jog sza bály ban fog lal tak sze rint át utal ja a Mun ka erõ - pi a ci Alap szám lá já ra.”
6. § A Met. a kö vet ke zõ 7/A. §-s al egé szül ki:
„7/A. § (1) Amennyi ben annak meg ál la pí tá sá ra ke rül sor, hogy a fog lal koz ta tó mun ka vál la lá si en ge dély nél kül kül föl dit fog lal koz tat, kö te lez ni kell a Mun ka erõ pi a ci Alap fog lal koz ta tá si alap ré szé be tör té nõ be fi ze tés re. A kö - te le zett ség a fog lal koz ta tót annyi eset ben ter he li, ahány kül föl di te kin te té ben az en ge dély nél kül tör té nõ fog lal - koz ta tást meg ál la pí tot ták.
(2) A Mun ka erõ pi a ci Alap ba tör té nõ be fi ze tés mér té ke a) el sõ al ka lom mal meg ál la pí tott en ge dély nél kül tör - té nõ fog lal koz ta tás ese tén az en ge dély nél kül al kal ma zott kül föl di ré szé re a fog lal koz ta tás meg kez dé sé tõl az en ge - dély nél kü li fog lal koz ta tás meg ál la pí tá sá ig ki fi ze tett mun - ka bér (mun ka díj) négy sze re sé nek, de leg alább a kö te le zõ leg ki sebb mun ka bér (a továb biak ban: mi ni mál bér) nyolc - szo ro sá nak,
b) a ko ráb bi en ge dély nél kü li fog lal koz ta tást meg ál la - pí tó ha tá ro zat jog erõ re emel ke dé sé tõl szá mí tott há rom éven be lül meg ál la pí tott is mé telt en ge dély nél kü li fog lal - koz ta tás ese tén a kül föl di ré szé re a fo lya ma tos fog lal koz - ta tá sa meg kez dé sé tõl az en ge dély nél kü li fog lal koz ta tás is mé telt meg ál la pí tá sá ig ki fi ze tett mun ka bér (mun ka díj)
nyolc szo ro sá nak, de leg alább a mi ni mál bér ti zen öt szö rö - sé nek
meg fe le lõ összeg.
(3) Ma gán sze mély mun kál ta tó ál tal nem egyé ni vál lal - ko zás ke re té ben fog lal koz ta tott kül föl di en ge dély nél kül tör té nõ fog lal koz ta tá sa ese tén a ter mé sze tes sze mély fog - lal koz ta tót a (2) be kez dés ben fog lal tak tól el té rõ en
a) el sõ al ka lom mal meg ál la pí tott en ge dély nél kül tör - té nõ fog lal koz ta tás ese tén a mi ni mál bér két sze re sé nek,
b) a ko ráb bi en ge dély nél kü li fog lal koz ta tást meg ál la - pí tó ha tá ro zat jog erõ re emel ke dé sé tõl szá mí tott há rom éven be lül meg ál la pí tott is mé telt jog sér tés ese tén a mi ni - mál bér négy sze re sé nek
meg fe le lõ összeg ter he li.
(4) A (2) be kez dés a) pont já ban fog lal tak tól el té rõ en, a fog lal koz ta tót a ki fi ze tett mun ka bér (mun ka díj), de leg - alább a mi ni mál bér két sze re sé nek meg fe le lõ összeg Munkaerõpiaci Alap ba tör té nõ meg fi ze té sé re kell köte - lezni ak kor, ha a fog lal koz ta tó kül föl dit úgy fog lal koz tat to vább, hogy a mun ka vál la lá si en ge dély ér vé nyes sé gé nek le jár tát meg elõ zõ en a kül föl di szá má ra új mun ka vál la lá si en ge dély irán ti ké rel met az ille té kes ha tó ság hoz be nyúj - tott, azon ban a ha tó ság az ügy ben nem ho zott ha tá ro za tot.
(5) Ha a kül föl di ré szé re ki fi ze tett mun ka bér (mun ka díj) össze ge nem ál la pít ha tó meg,
a) a (2) be kez dés a) pont já ban fog lalt eset ben a mi ni - mál bér nyolc szo ro sá nak,
b) a (2) be kez dés b) pont já ban fog lalt eset ben a mi ni - mál bér ti zen öt szö rö sé nek,
c) a (4) be kez dés ben fog lalt eset ben a mi ni mál bér két - sze re sé nek
meg fe le lõ összeg ter he li a fog lal koz ta tót.”
7. § (1) A Met. 8/A. §-a a kö vet ke zõ új (1)–(2) be kez - dés sel egé szül ki, ezzel egy ide jû leg a § (1)–(4) be kez dé sé - nek szá mo zá sa (3)–(7) be kez dés re vál to zik:
„(1) A mun ka ügyi el já rás ha tár ide je a Ket. sza bá lya i tól el té rõ en az el já rás meg in dí tá sá tól szá mí tott hat van nap
a) a fog lal koz ta tás ra irá nyuló jog vi szony lé te sí té sé hez szük sé ges jog nyi lat ko za tok alak sze rû sé gé re,
b) a mun ka erõ-köl csön zés re, va la mint
c) a mun ka idõ re, pi he nõ idõ re, rend kí vü li mun ka vég - zés re
vo nat ko zó jog sza bá lyi elõ írások meg sér té se miatt foly ta - tott el já rá sok ban. Amennyi ben a mun ka ügyi ha tó ság elõtt olyan ügy van fo lya mat ban, amely re kü lön bö zõ el já rá si ha tár idõk vo nat koz nak, a hosszabb el já rá si ha tár idõ re vo - nat ko zó ren del ke zé se ket kell al kal maz ni.
(2) A mun ka ügyi ellen õr zés alap ján in dult el já rá sok ban vé lel mez ni kell a ta nú nak a Ket. 54. §-a (4) be kez dé se sze - rin ti olyan hely ze tét, amely alap ján õt ta nú val lo má sa miatt sú lyo san hát rá nyos kö vet kez mény ér he ti. E ren del ke zés meg fele lõen irány adó ar ra a ter mé sze tes sze mély re is, aki - nek be je len té se alap ján a ha tó ság az el já rást hi va tal ból meg in dí tot ta (be je len tõ).”
(2) A Met. 8/A. §-a a kö vet ke zõ új (8) be kez dés sel egé - szül ki:
„(8) A mun ka ügyi el já rá sok ban ki sza bott bír ság, meg ál - la pí tott be fi ze té si kö te le zett ség adók mód já ra be haj tan dó köz tar to zás nak mi nõ sül.”
8. § A Met. a kö vet ke zõ 8/B–8/D. §-s al egé szül ki:
„8/B. § Az Or szá gos Mun ka biz ton sá gi és Mun ka ügyi Fõ fel ügye lõ ség a mun ka ügyi el len õr zés sel kap cso la tos fel ada ta i nak el lá tá sá val össze füg gés ben együtt mû kö dik az Euró pai Unió tag ál la ma i nak mun ka ügyi fel ada to kat el lá tó ha tó sá ga i val. A nem zet kö zi együtt mû kö dés ke re té ben meg ke re sés re a ha tás kö ré be tar to zó fel ada to kat érin tõ en tá jé koz ta tást nyújt az el vég zett mun ka ügyi el len õr zé sek meg ál la pí tá sa i ról, va la mint a mun ka ügyi jog sza bá lyok tar tal má ról.
8/C. § Az Or szá gos Mun ka biz ton sá gi és Mun ka ügyi Fõ fel ügye lõ ség a fog lal koz ta tó ké rel mé re jog sza bály ban meg ha tá ro zott el já rá sok ban tör té nõ fel hasz ná lás cél já ból ha tó sá gi bi zo nyít ványt ál lít ki.
8/D. § (1) A mun ka ügyi ellen õr zés tá mo ga tá sa, az érin - tett ha tó sá gok mun ká já nak össze han go lá sa, a fog lal koz ta - tás ra vo nat ko zó sza bá lyok ba üt kö zõ fog lal koz ta tás el le ni ha té kony fel lé pés ér de ké ben Mun ka ügyi El len õr zést Tá - mo ga tó Ta nács (a továb biak ban: Ta nács) ala kul.
(2) A Ta nács fel ada tai köz é tar to zik:
a) rend sze res kon zul tá ció foly ta tá sa a mun ka ügyi ellen õr zés ak tu á lis kér dé se i rõl és hely ze té rõl,
b) az Or szá gos Mun ka biz ton sá gi és Mun ka ügyi Fõfelügyelõség mun ká já ról szóló tá jé koz ta tás meghallga - tása,
c) ja vas lat té te le az Or szá gos Mun ka biz ton sá gi és Mun ka ügyi Fõ fel ügye lõ ség éves mun ka prog ram já ra,
d) a mun ka ügyi el len õr zé si fel ada tok kal kap cso la tos jog sza bá lyok meg al ko tá sá ra, illetve elõ ké szí té sé re vo nat - ko zó aján lá sok té te le a fog lal koz ta tás po li ti kai és mun ka - ügyi mi nisz ter ré szé re.
(3) A Ta nács kon zul tá ci ós jog kör rel ren del ke zõ tes tü let, mely nek tag jai:
a) az Or szá gos Ér dek egyez te tõ Ta nács (a továb biak - ban: OÉT) mun ka vál la lói ol dal a ál tal de le gált há rom tag,
b) az OÉT mun kál ta tói ol dal a ál tal de le gált há rom tag, c) az OÉT kor mány za ti ol dal a ré szé rõl a Kor mány nak – a fel adat kö re sze rint a fog lal koz ta tás sal érin tett mi nisz te - rek kö zül – ki je lölt há rom tag ja.
(4) Az Or szá gos Mun ka biz ton sá gi és Mun ka ügyi Fõ fel - ügye lõ ség el nö ke a Ta nács ülé se in ál lan dó meg hí vott ként ta nács ko zá si jog gal vesz részt.
(5) A Ta nács mû kö dé sé nek rész le tes sza bá lya it ügy - rend jé ben ál la pít ja meg.”
9. § (1) A Met. 9. §-a (3) be kez dé sé nek a) pont ja he lyé - be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
[(3) E tör vény al kal ma zá sá ban]
„a) mun ka he lyen a mun ka vé de lem rõl szóló 1993. évi XCIII. tör vény 87. §-ának 5. pont já ban fog lal ta kat kell ér - te ni, ki vé ve a be dol go zó, illetve a táv mun kát vég zõ mun - ka vég zés cél já ra szol gá ló la kó he lyét vagy más, ál ta la a mun ka vég zés cél já ra biz to sí tott la kó he lyi sé get, to váb bá a ma gán sze mély mun kál ta tó – egyé ni vál lal ko zó szék he lyé - nek nem mi nõ sü lõ – la kó he lyét”
[is ér te ni kell.]
(2) A Met. 9. §-a a kö vet ke zõ (5) be kez dés sel egé - szül ki:
„(5) Fel ha tal ma zást kap a fog lal koz ta tás po li ti kai és mun ka ügyi mi nisz ter, hogy
a) a pénz ügy mi nisz ter rel egyet ér tés ben ren de let ben meg ál la pít sa a mun ka ügyi el já rá sok ban ki ál lí tott ha tó sá gi bi zo nyít vá nyok igaz ga tá si szol gál ta tá si díj té te le it,
b) meg ál la pít sa a 7/A. §-ban fog lalt kö te le zett ség ér vé - nye sí té sé hez szük sé ges el já rá si sza bá lyo kat.”
10. § A Met. 10. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
„10. § E tör vény a kö vet ke zõ uni ós jo gi ak tu sok nak va ló meg fe le lést szol gál ja:
a) a Ta nács 1993. no vem ber 23-i 93/104/EK irány elve a mun ka idõ-szer ve zés egyes szem pont ja i ról a Mun ka Tör - vény köny ve irány adó ren del ke zé se i vel együtt;
b) a Ta nács 1975. feb ru ár 10-i irány elve a fér fi ak és a nõk egyen lõ dí ja zá sa el vé nek al kal ma zá sá ra vo nat ko zó tag ál la mi jog sza bá lyok kö ze lí té sé rõl a Mun ka Tör vény - köny ve irány adó ren del ke zé se i vel együtt;
c) a Ta nács 1976. feb ru ár 9-i 76/207/EGK irány elve a fér fi ak és a nõk kö zöt ti egyen lõ bá nás mód el vé nek a mun - ka vál la lás, a szak kép zés, az elõ me ne tel és a mun ka kö rül - mé nyek te rén tör té nõ vég re haj tá sá ról, a Mun ka Tör vény - köny ve, a szak kép zés rõl szóló 1993. évi LXXI. tör vény, va la mint az egyen lõ bá nás mód ról és az esély egyen lõ ség elõ moz dí tá sá ról szóló 2003. évi CXXV. tör vény irány adó ren del ke zé se i vel együtt;
d) a Ta nács 1991. ok tó ber 14-i 91/533/EGK irány elve a mun ka adó nak a mun ka vál la ló val szem be ni, a szer zõ dés, illetve a mun ka vi szony fel té te le i re vo nat ko zó tá jé koz ta tá - si kö te le zett sé gé rõl a Mun ka Tör vény köny ve irány adó ren del ke zé se i vel együtt;
e) a Ta nács 1992. ok tó ber 19-i 92/85/EGK irány elve a vá ran dós, a gyer mek ágyas vagy szop ta tó mun ka vál lalók mun ka he lyi biz ton sá gá nak és egész ség vé del mé nek ja ví tá - sát ösz tön zõ in téz ke dé sek be ve ze té sé rõl a Mun ka Tör - vény köny ve, va la mint a mun ka vé de lem rõl szóló tör vény irány adó ren del ke zé se i vel együtt;
f) a mun ka vál lalók szol gál ta tá sok nyúj tá sa ese tén tör té - nõ ki kül de té sé rõl szóló, az Euró pai Par la ment és a Ta nács 1996. de cem ber 16-i 96/71/EK irány elve a Mun ka Tör - vény köny ve, a mun ka vé de lem rõl szóló tör vény és a nem - zet kö zi ma gán jog ról szóló tör vényerejû ren de let irány adó ren del ke zé se i vel együtt;
g) a Ta nács 1999. jú ni us 21-i 1999/63/EK irány elve az Euró pai Kö zös ség Ha jó tu laj do no sa i nak Szö vet sé ge
(ECSA) és a Köz le ke dé si Dol go zók Szak szer ve ze te i nek Szö vet sé ge az Euró pai Uni ó ban (FST) kö zött, a ten ge ré - szek mun ka ide jé nek szer ve zé sé re vo nat ko zó an kö tött meg ál la po dás ról a Mun ka Tör vény köny ve, va la mint a víz i köz le ke dés rõl szóló 2000. évi XLII. tör vény irány adó ren - del ke zé se i vel együtt;
h) az Euró pai Par la ment és a Ta nács 2000. jú ni us 22-i 2000/34/EK irány elve a mun ka idõ-szer ve zés egyes szem - pont ja i ról szóló 93/104/EK ta ná csi irány elv nek az ab ból ki zárt ága za tok és te vé keny sé gek sza bá lyo zá sa cél já ból tör té nõ mó do sí tá sá ról a Mun ka Tör vény köny ve irány adó ren del ke zé se i vel együtt;
i) a Ta nács 2000. no vem ber 27-i 2000/79/EK irány elve az Euró pai Lé gi tár sa sá gok Szö vet sé ge (AEA), az Euró pai Köz le ke dé si és Szál lí tá si Dol go zók Szö vet sé ge (ETF), az Euró pai Köz for gal mi Pi ló ták Szö vet sé ge (ECA), az Euró - pai Re gi o ná lis Lé gi tár sa sá gok Szö vet sé ge (ERA) és a Légiszállítók Nem zet kö zi Szö vet sé ge (IACA) ál tal kö tött, a pol gá ri re pü lés ben dol go zó uta zó mun ka vál lalók mun ka - ide jé nek szer ve zé sé rõl szóló euró pai meg ál la po dás ról a Mun ka Tör vény köny ve, va la mint a lé gi köz le ke dés rõl szóló 1995. évi XCVII. tör vény irány adó ren del ke zé se i vel együtt;
j) az Euró pai Par la ment és a Ta nács 2002. már ci us 11-i 2002/14/EK irány elve az Euró pai Kö zös ség mun ka vál la - ló i nak tá jé koz ta tá sa és a ve lük foly ta tott kon zul tá ció ál ta - lá nos ke re té nek lét re ho zá sá ról a Mun ka Tör vény köny ve irány adó ren del ke zé se i vel együtt;
k) az Euró pai Par la ment és a Ta nács 2002. már ci us 11-i 2002/15/EK irány elve a köz úti fu va ro zás ban uta zó te vé - keny sé get vég zõ sze mé lyek mun ka ide jé nek szer ve zé sé rõl a Mun ka Tör vény köny ve, va la mint a köz úti köz le ke dés rõl szóló 1988. évi I. tör vény irány adó ren del ke zé se i vel együtt;
l) az Euró pai Par la ment és a Ta nács 2003. novem - ber 4-i 2003/88/EK irány elve a mun ka idõ-szer ve zés egyes szem pont ja i ról, a Mun ka Tör vény köny ve irány adó ren del - ke zé se i vel együtt.”
11. § (1) E tör vény – a (2)–(3) be kez dés ben fog lalt ki vé - tel lel – 2006. ja nu ár 1-jén lép ha tály ba.
(2) E tör vény 5–6. §-a, va la mint 7. §-ának (2) be kez dé se a tör vény ki hir de té sét kö ve tõ 46. na pon lép ha tály ba.
(3) E tör vény 7. §-ának (1) be kez dé se a tör vény ki hir de - té sét kö ve tõ 8. na pon lép ha tály ba.
(4) E tör vény
a) 4–6. §-á t és 7. §-ának (2) be kez dé sét a ha tály ba lé - pést kö ve tõ en el kö ve tett jog sér té sek miatt in dí tott el já rá - sok ban,
b) egyéb ren del ke zé se it az (1)–(2) be kez dés sze rint meg ha tá ro zott ha tály ba lé pé sét köve tõen in dult el já rá sok - ban és meg is mé telt el já rá sok ban
kell al kal maz ni.
12. § (1) E tör vény ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá - lyát vesz ti
a) az egyes mun ka ügyi és szo ciá lis tör vények mó do sí - tá sá ról szóló 1999. évi CXXII. tör vény 42. §-a;
b) a Mun ka Tör vény köny vé rõl szóló 1992. évi XXII.
tör vény, va la mint az ezzel össze füg gõ tör vények jog har - mo ni zá ci ós cé lú mó do sí tá sá ról szóló 2003. évi XX. tör - vény 67. §-a;
c) a mun ka vé de lem rõl szóló 1993. évi XCIII. tör vény mó do sí tá sá ról szóló 2004. évi XI. tör vény 35. §-a;
d) a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta - lá nos sza bá lya i ról szóló 2004. évi CXL. tör vény ha tály ba - lé pé sé vel össze füg gõ egyes tör vények mó do sí tá sá ról szóló 2005. évi LXXXIII. tör vény 41. és 42. §-a.
(2) E tör vény 6. §-ának ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti
a) a fog lal koz ta tás elõ se gí té sé rõl és a mun ka nél kü li ek el lá tá sá ról szóló 1991. évi IV. tör vény 7. §-ának (4) be kez - dé se;
b) a fog lal koz ta tás elõ se gí té sé rõl és a mun ka nél kü li ek el lá tá sá ról szóló 1991. évi IV. tör vény mó do sí tá sá ról szóló 1995. évi LII. tör vény 1. § (1) be kez dé se;
c) a fog lal koz ta tás elõ se gí té sé rõl és a mun ka nél kü li ek el lá tá sá ról szóló 1991. évi IV. tör vény mó do sí tá sá ról szóló 1996. évi CVII. tör vény 37. § (1) be kez dés a) pont ja.
(3) E tör vény ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a Met.
3/A. §-a (1) be kez dé sé ben „Az Or szá gos Mun ka biz ton sá gi és Mun ka ügyi Fõ fel ügye lõ ség te rü le ti fel ügye lõ sé ge [a továb biak ban: me gyei (fõ vá ro si) fel ügye lõ ség]” szö - veg rész he lyé be „A te rü le ti fel ügye lõ ség” szö veg rész, ugyan ezen § (2) be kez dé sé ben „a me gyei (fõ vá ro si) fel - ügye lõ ség” szö veg rész he lyé be „a te rü le ti fel ügye lõ ség”
szö veg rész lép.
(4) E tör vény ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a mun ka - vé de lem rõl szóló 1993. évi XCIII. tör vény (a továb biak - ban: Mvt.) 17. §-a (5) be kez dé sé nek má so dik mon da ta he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
„Az OMMF te rü le ti szer vei az igaz ga tó ál tal irá nyí tott mun ka biz ton sá gi és mun ka ügyi fel ügye lõ sé gek, ame lyek ke re té ben mun ka biz ton sá gi fel ügye lõk mû köd nek.”
(5) Az Mvt. 84. §-a a kö vet ke zõ (4) be kez dés sel egé - szül ki:
„(4) A fel ügye lõ a tény ál lás alap ján jo go sult a mun kál - ta tó és a mun ka he lyen mun kát vég zõ sze mély kö zöt ti mun ka vég zés re irá nyuló – az ellen õr zés meg kez dé se kor fenn ál ló – jog vi szonyt szer ve zett mun ka vég zés nek mi nõ - sí te ni.”
(6) Ahol mun ka vé del mi jog sza bály vagy ál lam i irá nyí - tás egyéb jo gi esz kö ze „mun ka biz ton sá gi és mun ka ügyi fel ügye lõt” em lít, azon „mun ka biz ton sá gi fel ügye lõt”, ahol „mun ka biz ton sá gi és mun ka ügyi fel ügye lõ sé get” em - lít, azon „mun ka biz ton sá gi, mun ka ügyi fel ügye lõ sé get”
kell ér te ni.
Só lyom Lász ló s. k., Dr. Szi li Ka ta lin s. k.,
a Köz tár sa ság el nö ke az Or szág gyû lés el nö ke
