STATISZTIKAI HÍRADÓ
SZEMÉLYI HÍREK
Vezetői megbízás visszavonása. Dr. Bagó Esz- ter, a KSH elnökhelyettese Dr. Szép Katalintól, a Statisztikai kutatási és oktatási főosztályon a főosz- tályvezető-helyettesi feladatok ellátására adott meg- bízását 2004. augusztus 31-ei hatállyal visszavonta.
Vezetői megbízás. Dr. Pukli Péter, a KSH el- nöke Dr. Szép Katalint – a Mintavételi és módszer- tani osztály vezetése mellett – főosztályvezetői megbízással 2004. szeptember 1-jei hatállyal kine- vezte a Statisztikai kutatási és oktatási főosztály ve- zetőjévé.
Címadományozás. Dr. Pukli Péter, a Közpon- ti Statisztikai Hivatal elnöke tartósan kiemelkedő szakmai tevékenysége elismeréséül 2004. augusz- tus 1-jei hatállyal szakmai tanácsadói címet ado- mányozott Fábiánné Peszteritz Mónikának, az Adatgyűjtő főosztály köztisztviselőjének; valamint Pálmai Péternek, az Informatikai főosztály köz- tisztviselőjének.
Jutalmazás. Közszolgálati jogviszonyban töl- tött idejük alapján, 2004. augusztus hónapban, jubi- leumi jutalomban részesültek:
30 éves szolgálatáért: Bélteki Lászlóné (Adat- gyűjtő főosztály), Káplán György (Informatikai fő- osztály), Vinkler Jánosné (Adatgyűjtő főosztály).
35 éves szolgálatáért: Andóné Pezpalecz Éva (Informatikai főosztály), Botár Györgyné (MPI), Cserni Klára (Életszínvonal és emberi erőforrás- statisztikai főosztály), Gecséné Széles Klára (Infor- matikai főosztály), Pálházyné Halászi Kinga (Nép- számlálási főosztály), Susán Viktorné (Adatgyűjtő
főosztály), Vig Andrásné (Életszínvonal és emberi erőforrás-statisztikai főosztály).
40 éves szolgálatáért: Benczik János (Műszaki és ellátási főosztály), Désiné Kolonocs Ilona (Elnöki Titkárság), Helt Ferenc (Gazdasági elnökhelyettes), Mihályffy László (Statisztikai kutatási és oktatási fő- osztály), Stágel Antalné (Adatgyűjtő főosztály), Ujj Károlyné (Adatgyűjtő főosztály).
*
Közszolgálati jogviszonyban töltött idejük alap- ján, 2004. szeptember hónapban, jubileumi jutalom- ban részesültek:
25 éves szolgálatáért: Ruszkainé Bódai Julianna (Adatgyűjtő főosztály).
30 éves szolgálatáért: Berencsi Péterné (Iparsta- tisztikai főosztály), Jónás Istvánné (Informatikai fő- osztály), Tóth Lórántné (Adatgyűjtő főosztály).
35 éves szolgálatáért: Czege Attila (Iparstatisz- tikai főosztály), Helmle Judit (Informatikai főosz- tály), Hernády Tamásné (Adatgyűjtő főosztály), Léránt László (Informatikai főosztály), Őri Istvánné (Informatikai főosztály), Papp Péterné (Informatikai főosztály), Pék Péterné (Szolgáltatásstatisztikai fő- osztály), Roznai Zoltánné (Igazgatási és költségveté- si főosztály).
40 éves szolgálatáért: Andaházi Szeghy Ildikó (Fogyasztás és felhalmozás statisztikai főosztály), Basa Istvánné (Igazgatási és költségvetési főosz- tály), Gyalókay Csabáné (Iparstatisztikai főosztály), Nádházy Gyuláné (Iparstatisztikai főosztály), Pék Józsefné (Pénzügyi főosztály), Vámos Attiláné (Adatgyűjtő főosztály), Varga Anna (Népesedés-, egészségügyi és szociális statisztikai főosztály).
SZERVEZETI HÍREK – KÖZLEMÉNYEK
A Stratégiai Fejlesztési Tanács (SFT) 2004.
szeptember 17-én ülést tartott, amelynek témái a kö-
vetkező napirendi pontok voltak: 1. Az MPI vezető- jének útmutatója a projektek tervezésére és működ-
STATISZTIKAI HÍRADÓ 1026
tetésére c. előterjesztés megbeszélése (előterjesztő:
Papp Zoltán); 2. A Régióközpontok jövőbeni felada- tai c. előterjesztés megbeszélése (előterjesztők:
Györki Ildikó, Grábics Ágnes, Kovács Tibor, Klonkai László); 3. A Területi tájékoztatás helyzete témában beadott előterjesztések megbeszélése (elő- terjesztő: Kovács Tibor); 4. Ütemterv a KSH területi szervezeti egységeinek átszervezésével összefüggő munkaügyi kérdések rendszerezésére c. munkaanyag megbeszélése (előterjesztő: Balogh Miklós); 5. A Régióközpontok informatikai fejlesztése I. ütem c.
előterjesztés megbeszélése (előterjesztő: Papp Zol- tán); 6. A KSH Stratégiai mutatószám-rendszerének (BSC – Balanced Scorecard) kialakítása tárgyú elő- terjesztés megbeszélése (előterjesztő: Papp Zoltán);
7. Tájékoztatás a Programtervezési és értékelési rendszer (PTR) projekt eddig elvégzett feladatairól (előterjesztő: Probáld Ákos); 8. Vitaanyag az SFT működéséről (előterjesztő: Papp Zoltán).
Az SFT az előterjesztett anyagok többségét el- fogadta. Az 1. napirendi pontban említett Útmutató hatályba lépett. A Programtervezési és -értékelési Rendszer (PTR) projekt további feladatokkal bővült, hogy az ún. TEVE adatbázis alkalmas legyen a 2005. évi munkaterv készítésére és figyelemmel kí- sérésére. Az SFT a működéséről szóló vitaanyagot a következő ülésen tovább tárgyalja.
A Magyar Statisztikai Társaság ez évi konfe- renciáját Balatonfüreden tartották, 2004. október 14- és 15-én. A nyitóülést dr. Pukli Péter, a KSH elnöke vezette és dr. Herman Sándor, az MST elnö- ke köszöntötte a résztvevőket. Az ülés témája ezúttal a statisztikai etika kérdésköre volt. (Előadók voltak:
dr. Szilágyi György, a közgazdaságtudomány dokto- ra és Tamás Péter, a Magyar Tudományos Akadé- mia SZKI-kutatója.) Ezt követően három munkaülé- sen folytak az előadások és a viták. Az I. munkaülé- sen (elnök: dr. Harcsa István) az öregek helyzetét, a II. munkaülésen (elnök: Klonkai László) a nagy adatbázisok kezelését, a III. munkaülésen (elnök: dr.
Soós Lőrinc) pedig a társadalomstatisztikai kutatá- sok történeti kialakulását és a műhelymunka jelenle- gi helyzetét mutatták be az előadók. A zárszót meg- előzően került sor a Keleti Károly Pályadíjak átadá- sára. (A konferencia részletes bemutatására a későb- biekben visszatérünk.)
A statisztika arcai címmel a Magyar Statiszti- kai Társaság szakmai ülést rendezett 2004. október 21-én, a KSH Nagytanácstermében. Az ülésen dr.
Herman Sándor, az MST-elnöke, a Pécsi Tudo- mányegyetem tanszékvezető egyetemi docense el- nökölt. Az ülésen elhangzott előadások a következők
voltak. Dr. Pukli Péter (a KSH elnöke): Mi a hivata- los statisztika?; Dr. Hunyadi László (a Statisztikai Szemle főszerkesztője): Ezredfordulós kihívások a statisztikatudomány előtt; Dr. Rappai Gábor (a Pé- csi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi do- cense): A Bolognai folyamat kihívásai a statisztika felsőoktatásában; Dr. Laczka Éva (az MST főtitkára, a KSH főosztályvezetője): Hogyan válnak a tények adatokká?; Borsi Balázs (A GKI Gazdaságkutató Rt.
kutatásvezetője): Statisztika a gazdaságkutatók sze- mével. (A rendezvény részletes bemutatására a ké- sőbbiekben visszatérünk.)
A Magyar Statisztikai Évkönyv 2003, har- mincegy fejezetben, gazdag, részletes adatokkal fog- lalja össze Magyarország 2003. évi társadalmi- gazdasági helyzetét, földrajzi, éghajlati jellemzőit és környezeti állapotát. A magyar adatok jobb megérté- sét és megalapozott értékelését szolgálják az utolsó fejezetben közölt nemzetközi adatok. Az évkönyvet főbb fejezetenként módszertan teszi gazdagabbá. A Függelék bemutatja a gazdasági szervezetek gazdál- kodási forma szerinti osztályozását és alapos áttekin- tést tartalmaz a Központi Statisztikai Hivatal kiad- ványairól.
(Magyar Statisztikai Évkönyv, 2003. Központi Statisz- tikai Hivatal. Budapest. 2004. 610 old.)
A Társadalmi helyzetkép 2003 című reprezen- tatív kiadvány 12 fejezetben nyújt átfogó képet a tár- sadalmi jelenségek világának különböző területeiről a következő tagolásban
– A népesdési folyamatok, a népességstruktúra, a csa- ládformálódás és a családmegszűnés legfontosabb jellemzői.
– A népesség iskolázottsága, az iskolázási esélykü- lönbségek változásai.
– A munkaerő-piaci folyamatok, a keresetek alakulása.
– A jövedelemszerkezet, a jövedelmi egyenlőtlenségek változásának leglényegesebb aspektusai.
– A háztartások fogyasztásának, kiadásszerkezetének és vagyoni helyzetének alakulása.
– A lakáshelyzet, a lakáspiac, a lakásmobilitás tenden- ciái.
– Az egészségi állapot és az ezzel szorosan összefüggő életminőség leglényegesebb vonásai, az egészségügyi ellá- tás rendszerének főbb jelzőszámai.
– A különböző típusú társadalmi problémák – az alko- holizmus, a bűnözés, a drogfogyasztás – elterjedtségének változása.
– A társadalmi integráció politikai, vallási és egyéni aspektusai.
– A szabadidő-felhasználás legfontosabb jellemzői.
– A szociális védőháló különböző elemei (családtámo- gatások, nyugdíjszerű ellátások, az egészségkárosodáshoz kapcsolódó szociális intézmények, segélyek).
– A társadalmi rétegződés, a társadalmi mobilitás vál- tozásának legjellemzőbb vonásai.
STATISZTIKAI HÍRADÓ 1027
A fejezetek végén található fogalomtár, vala- mint a szövegközi kereszthivatkozások megkönnyí- tik az adatok közötti tájékozódást.
(Társadalmi helyzetkép, 2003. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 2004. 256 old.)
A 2001. Népszámlálás feldolgozott eredmé- nyeit közreadó sorozat 19. kötete Családtípusok, családformák címmel a különböző családtípusok, a házaspárok alkotta, valamint az egyre terjedő, élet- társi kapcsolaton alapuló, továbbá az egyszülős családok korábban még be nem mutatott jellemzői- ről ad tájékoztatást (az egyszülős családnál aszerint csoportosítva, hogy az apa vagy az anya él együtt gyermekével). Külön fejezet foglalkozik az egye- dül élő személyekkel. A táblázatok szerkezete le- hetővé teszi a házaspárok és az élettársi kapcsolat- ban élők alkotta családformák jellemzőinek össze- hasonlítását éppúgy, mint az egyszülős családok és a gyermekes házaspárok, élettársi kapcsolatok gyermekszám szerinti és más jellegzetességeinek feltérképezését.
(Népszámlálás 2001. 19. köt. Családtípusok, család- formák. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 2004. 360 old.)
*
A sorozat 20. kötete az időskorúakra vonatko- zóan közöl adatokat. Mivel a népszámlálás eredmé- nyeit közreadó sorozat más kötetei is tartalmaznak a korcsoportos adatok révén az idősekre vonatkozó in- formációkat, ezért a jelen 20. kötet csak a legfonto- sabb adatokra koncentrál, mégpedig olyan szerke- zetben, amely megkönnyíti az időskorúak helyzeté- nek sokoldalú statisztikai bemutatását. A kötet táblá- zatai három fő csoportra tagozódnak: 1. Időskorú és fiatalabb személyek demográfiai, foglalkozási, ház- tartás-, család és lakásadatai – összehasonlító jelleg- gel. 2. Részletes adatkombinációk az időskorúak kor, nem, legmagasabb iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, foglalkozás szerinti összetételéről, háztar- tás és családi jellemzőiről, lakáshelyzetükről. 3.
Időskorúak adatainak területi metszetben történő bemutatása (megyékre vonatkozó eredmények régi- ónkénti csoportosításba), valamint településtípusok szerinti tagolás). A részletes területi adatok iránti igényt a statisztikai kistérségek adatainak közlése elégíti ki. Szöveges elemzés foglalja össze az idős- korúak helyzetének legfontosabb országos és területi jellemzőit, illetve az 1990-es években bekövetkezett változásokat.
(Népszámlálás 2001. 20. köt. Az időskorúak életkö- rülményei. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 2004.
242 old.)
A Társadalmijelzőszám-füzetek legújabb száma az Indikátorok az oktatási rendszer elemzésé- hez című, elméleti, módszertani kiadványban egyfe- lől összefoglalja, hogy milyen indikátorrendszerek állnak rendelkezésre az oktatásstatisztika számára;
majd részletezi az oktatás egy lehetséges indikátor- rendszerének felépítését, mely az OECD Education at a Glance és a magyar OKI Jelentés a magyar közoktatásról anyagaira épülne. A rendszer elképzelt részei: Az oktatás kontextusával kapcsolatos indiká- torok; Az oktatás és a tanulás kimeneti indikátorai;
Az oktatásban felhasznált pénzügyi és humán erő- források; Belépés az oktatás rendszerébe, az abban való részvétel és a tanuló továbbhaladása; A tanulási környezet és az iskola szervezete. A kiadvány ezt követően elemzi a magyar oktatásstatisztika jelen problémáit, melyek nagy része a rendszerváltozás utáni átalakulásból (például az intézményregiszter hiánya), részben pedig a megnövekedett nemzetközi adatigényből adódik. Végül a 2001/2002-es tanévtől érvényes megújult oktatásstatisztikai rendszer meg- figyelési szintjeit, illetve az oktatási indikátorok és mutatószámok táblázatos csoportosítását adja közre a kiadvány.
(Indikátorok az oktatási rendszer elemzéséhez.
Társadalmijelzőszám-füzetek. Központi Statisztikai Hivatal.
Budapest. 2004. 50 old.)
Megjelent a Lakásstatisztikai évkönyv 2003 cí- mű kiadvány, melyet a KSH Társadalomstatisztikai főosztályának Lakásstatisztikai osztálya készített. Az évkönyv 15 grafikont, összefoglaló és területi időso- rokat, a 2003-as év részletes adatait közli, valamint a kötet végén a legfontosabb nemzetközi adatokat. Kü- lön fejezet adja közre a Lakásviszonyok 2003 c. felvé- tel adatait tartalmazó táblákat. A 2003-as évi adatok a következő témák szerint csoportosulnak: építési enge- délyek, lakásengedélyek, lakásépítési költség, lakos- sági lakáshitelezés, lakásmegszűnés, üdülőépítés, la- kásállomány, önkormányzati lakásállomány, önkor- mányzati lakásgazdálkodás. A magyar és angol nyel- vű táblákat, grafikonokat közlő kiadvány módszertani fejezettel zárul. Az évkönyv melléklete egy CD-ROM, amely pdf és doc formátumban elektronikusan is elér- hetővé teszi a kiadványt.
(Lakásstatisztikai évkönyv 2003. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 2004. 182 old.
A Demográfiai évkönyv 2003 ugyancsak CD- ROM melléklettel jelent meg, mely három állományt tartalmaz: 1. Magyarország népesedése 2003: A kö- tet teljes anyaga, továbbá a Részletes adatok és a Te- rületi adatok fejezetek 2003. évi adatai. 2. Történeti statisztikai idősorok 1865–2003. 3. Magyarország
STATISZTIKAI HÍRADÓ 1028
demográfiai atlasza 2003, amely a kötetben szereplő 2000. évi adatok alapján mintegy 130 térképet tar- talmazó digitális atlasz. A térképek megyei és kistér- ségi (területi) szinten mutatják be a főbb népesedési jelenségeket. A lemez a táblázatokban szereplő ada- tokat Excel formában tartalmazza.
(Demográfia évkönyv 2003. Központi Statisztikai Hi- vatal. Budapest. 2004. 183 old.)
Az Életmód-időmérleg sorozat újabb kiadvá- nya A háztartások közötti együttműködés jellemzői II címmel jelent meg. A tanulmánynak célja a KSH 1999/2000-es életmód- és időmérleg-felvételének eredményeinek bemutatásán kívül az is, hogy átfogó képet adjon a háztartások közötti transzfertámogatá- sok elméleti hátteréről, valamint a korábbi hazai ku- tatási előzményekről és a külföldi megközelítések- ről. Az elemzés külön fejezetben utal az 1986 és
2000 közötti fontosabb társadalmi és gazdasági vál- tozásokra, melyek hatással lehettek a háztartások közötti támogatási rendszer változására. Az 1999/2000-es életmód- és időmérleg-felvételének adatai alapján a következő témákban történik elem- zés: az anyagi jellegű támogatások előfordulása, il- letve a háztartások objektív anyagi és jövedelmi helyzete közötti összefüggések; a nem anyagi és munkajellegű transzferek; az időgazdálkodás; anyagi és munkajellegű transzferek együtt járása; szülők és gyermekek közötti transzferek. A közel 50 oldalas elemzéshez irodalomjegyzék tartozik, majd részletes táblák következnek. A kiadványt a felhasznált ada- tok forrását és az alkalmazott technikák leírását tar- talmazó módszertani rész zárja.
(A háztartások közötti együttműködés jellemzői II.
Életmód-időmérleg. Központi Statisztikai Hivatal. Buda- pest. 2004. 100 old.)
Helyreigazítás. Előző számunk SZERVEZETI HÍREK – KÖZLEMÉNYEK rovatában tévesen az jelent meg, hogy a betegségek együttes előfordulását, azaz a komorbiditást vizsgáló kiadványt a KSH Népesedés- Egészségügyi és Szociális Statisztikai főosztályának Szociális Statisztikai osztálya jelentette meg. A kiadványt – helyesen – a nevezett főosztály Egészségügyi osztálya jelentette meg.
Megjelent a Gazdasdág és Statisztika című folyóirat 2004. évi augusztusi száma.
MŰHELY – ELEMZÉSEK
A Gazdasági Versenyképességi Operatív Program (GVOP) kapcsolata a gazdaságfejlesztés stratégiájával. – Tejnóra Tibor
Magyarország külkereskedelmének és külkereskedelmi statisztikájának története. – Herzog Tamás
A magyar külkereskedelem 2003. évi forgalma. – Imre Magdolna – Herzog Tamás MÓDSZERTAN – STATISZTIKAI GYAKORLAT
Kutatás-fejlesztési statisztika ma. – Dr. Szunyogh Zsuzsanna
