Statisztikai Szemle, 96. évfolyam 4. szám 433–444. oldal
Szakirodalom
Folyóiratszemle
Fuchs, R.:
Család és foglalkoztatottság, 2016 (Familie und Erwerbstätigkeit 2016.) – Statis- tische Nachrichten. 2017. Nr. 10. Seite 828–835.
A jellemző családtípusok az idők folyamán változnak, és ez hatással van többek között a foglalkoztatás alakulására is. A cikk szerzője az éves gyakoriságú ausztriai háztartási felvé- tel – a mikrocenzus – és az ahhoz kapcsolódó munkaerő-felmérés adatainak felhasználásával ezt a változást, illetve annak hatását elemzi.
Az emberek családban elfoglalt helye, sze- repe életük során változik, továbbá a férfiak és a nők esetében különböző a betöltött szerep szerinti megoszlás is. A 2016. évi adatok szerint a 15–19 éves osztrák lányok 98,9 és az ilyen korú fiúk 98,3 százaléka még szülei vagy legalább egyik szülője háztartásában élt. 20 éves kortól e tekintetben már korántsem egye- zik ennyire a szüleik háztartásában élők ará- nya. A 20–24 éves fiúk több mint kétharmada, míg a lányok 54,5 százaléka élt még mindig szülei háztartásában 2016-ban. A 25–29 éves nők 29,9 százaléka már maga is gyermeket nevelt, de a velük azonos korú férfiak esetében ez az arány csak 14,4 százalék volt. A férfiak 31,3, a nőknek mindössze 17,7 százaléka élt még mindig a szülei háztartásában.
30 éves kortól a nők és a férfiak közül is egyre többen élnek párkapcsolatban és nevel- nek gyermeket. Ennek a családtípusnak az aránya a 40–44 év közötti korosztályban a legmagasabb, majd az életkor előrehaladtával csökken. Ez a csökkenés a nőknél alacsonyabb életkorban kezdődik, mint a férfiaknál. Az 55–
59 éves korosztályban már mindkét nem ese- tében a párkapcsolatban élő, gyermeket nem nevelők vannak többségben. Az életkor előre- haladásával nőnek a nemek közötti különbsé- gek. A férfiak többsége továbbra is párkapcso- latban él, a nők között viszont egyre több az egyedülálló, és 74 éves kor felett már ők van- nak többségben. A két nem eltérő születéskor várható élettartama miatt ugyanis a nőknek a férfiakénál jóval nagyobb az esélyük arra, hogy megözvegyüljenek.
Az UNICEF (United Nations International Children’s Emergency Fund – az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Gyermek Gyorssegély- alapja) modelljének megfelelő családok száma 2016-ban Ausztriában 2 millió 421 ezer volt.
(Az UNICEF család alatt a következőket érti:
házasságban vagy élettársi kapcsolatban élő párok gyermekkel vagy anélkül, illetve gyer- mekét egyedül nevelő anya vagy apa.) A családok 58 százalékában (1 millió 403 ezer) élt gyermek. A gyermeket nevelő családok közül házasságban 930 ezer, élettársi kapcso- latban 163 ezer élt, míg a maradék 310 ezer egyszülős család volt. A párkapcsolatban élők közül nagyobb arányban neveltek gyermeket a házasságban, mint az élettársi kapcsolatban élők (57,8 szemben a 46,1 százalékkal). A családok száma az 1986. évihez viszonyítva a népesség növekedésénél gyorsabb ütemben nőtt, és ebben a gyermeket nem nevelő csalá- dok arányának megugrása játszott szerepet, ami viszont az élettársi kapcsolatok nagyobb gyakoriságával függött össze. 1986-ban még az összes család 53,8 százaléka volt házastársi kapcsolatban élő gyermeket nevelő pár, 2016- ban viszont már csak 38,4 százaléka. Az élet-
434 Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 96. évfolyam 4. szám 433–444. oldal társi kapcsolatban élő, gyermeket nevelő
családok aránya 1,4-ről 6,7 százalékra nőtt, de a gyermeket nevelő párok aránya az összes családból így is 55,2-ről 45,2 százalékra mér- séklődött. Az egy szülőből és gyermekből álló családok aránya lényegében állandósult (12-ről 13 százalékra változott). Az egyszülős csalá- dok döntő többségében (93,7 százalékában) a gyermeket az anya nevelte.
Nőtt a nevelt gyermekek átlagéletkora.
2016-ban 15 évesnél fiatalabb gyermek mind- össze 770 ezer családban élt, míg 633 ezer családban csak 15 éves vagy idősebb gyermek volt. A családban gyermek státusúnak minősü- lők 35,4 százaléka már a 18. évét is betöltötte.
A családok között 80 ezer mozaikcsalád volt, azaz olyan család, amelyben a gyermeket nevelő pár egyik tagja nem a vér szerinti szülő. A 25 év alatti gyermekek 8,4 százaléka 2016-ban ilyen családban élt, de ebből csak minden tízedikben nevelte gyermekét új part- nerével az apa.
A gyermekgondozási ellátást Ausztriában az apa ugyanúgy igénybe veheti, mint az anya, ám ezzel a lehetőséggel csak kevés férfi él.
Jellemzően az anyák azok, akik – feladva kereső foglalkozásukat – otthon maradnak, jóllehet nő azok aránya, akik csak addig ma- radnak háztartásbeliek, míg gyermekeik elérik az iskoláskort.
A 15–64 év közötti gyermeket nem nevelő nők 61,2, a gyermeket nevelők 76 százaléka volt foglalkoztatott 2016-ban. A némileg meglepő arányok a korstruktúrával függnek össze, azzal, hogy a gyermeket (már) nem nevelők között többen tartoznak az 50 éves és idősebb korosztályba, akiknek már kisebb a munkaerőpiaci aktivitása. A nők foglalkoztatá- si rátája erősen, a férfiaké alig függ attól, hogy nevelnek-e gyermeket vagy sem. A 25–29 éves, gyermeket nevelő nők foglalkoztatási rátája például fele a hasonló korú gyermeket nem nevelőkének, a férfiaknál viszont mind-
össze 5 százalékpont a különbség, s az is a gyermeket nevelők javára. A nőknél az arány 50 éves kor felett fordul meg, ettől az életkor- tól a gyermeket nevelő nők foglalkoztatási rátája érdemben meghaladja a gyermeket nem nevelőkét, a férfiakra viszont életkortól függet- lenül ez jellemző.
Más iparilag fejlett országokhoz hasonlóan, az utóbbi két évtizedben, Ausztriában is nőtt a nők munkaerőpiaci aktivitása. A 25–49 éves korosztályba tartozó nőknek 1996-ban még csak 65,6 százaléka volt foglalkoztatott, 2016-ban viszont már 76,2 százaléka. Ez egyben azt is eredményezte, hogy csökkent a férfiak és a nők foglalkoztatási rátája közötti különbség, ami az 1996. évi 25,7 százalékpontról 20 év alatt 10,7 százalékpontra zsugorodott, sőt a gyerme- ket nem nevelő nők foglalkoztatási rátája 2016- ban már enyhén meg is haladta a gyermeket nem nevelő férfiakét (83,9, illetve 82,6 száza- lék). A 15 éven aluli gyermekek jelenléte a háztartásban a férfiak és a nők foglalkoztatott- ságára ellentétesen hat, a gyermeket nevelő férfiak aktivitása meghaladja a gyermeket nem nevelőkét, a nőknél viszont a gyermekekről való gondoskodás jelentősen mérsékli a munkaerőpiaci jelenlét intenzitását. A 15 éven aluli gyermeket nevelő férfiak 91,9 százaléka volt foglalkoztatott 2016-ban szemben a hason- ló paraméterekkel rendelkező nők 66,9 százalé- kával (1996-ban még 95,6, illetve 54,2 százalék volt a megfelelő mutató).
A női foglalkoztatottság növekedése kizáró- lag a részmunkaidős szegmensre korlátozódott, s a 15 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő nők többsége 2016-ban ilyen formában dolgozott. A 25–49 év közötti, 15 éven aluli gyermeket nevelő, részmunkaidőben dolgozó nők száma 2016-ban 241 ezer volt, szemben az 1996. évi 118 ezerrel. A részidős munkavállalás népsze- rűsége nem csak ebben a körben nőtt meg.
2016-ban már minden negyedik nő és a gyer- meket nem nevelő férfiak 13 százaléka rész-
Szakirodalom 435
Statisztikai Szemle, 96. évfolyam 4. szám 433–444. oldal munkaidős foglalkoztatott volt. A részmunka-
időben dolgozó férfiak aránya azonban így is relatíve alacsony, a 25–49 éves korosztályban 9,8 százalék volt, ezen belül a 15 évesnél idő- sebb gyermeket nevelő férfiakra jellemző a legkisebb arány (6,9%). (Igaz, 1996-ban ez utóbbi arány még csak 2,4 százalék volt.)
Ausztriában jelentős azoknak az anyáknak az aránya, akik gyermekük születése után a korábbinál kisebb időkeretben dolgoznak, vagy teljesen feladják foglalkoztatott státusu- kat. A 15 évnél fiatalabb gyermeket nevelő nők 76,1 százaléka minősült foglalkoztatottnak 2016-ban, amiből 10 százalékot az éppen gyermekgondozási szabadságon levők, további 49 százalékot pedig a részmunkaidősök tettek ki, azaz mindössze 17 százalékuk dolgozott teljes munkaidőben.
Az anyák minél fiatalabb gyermeket nevel- nek, annál kisebb a munkaerőpiaci aktivitásuk.
2016-ban az egy év alatti gyermeket nevelő nők 54,9 százaléka anyasági ellátást vett igénybe, és csak 17,7 százalékuk dolgozott, az utóbbiak aránya az egy és két év közötti gyermeket neve- lőknél is csak 31 százalék volt. Míg az anyák munkaerőpiaci jelenléte erősen összefügg legki- sebb gyermekük életkorával, az apáknál ilyen kapcsolat nem mutatható ki.
Ausztriában a gyermeket nevelő családok többségében az apa a főkereső. A 15 éven aluli gyermeket nevelő párok 44,9 százalékánál az apa teljes, az anya részmunkaidősként dolgozott 2016-ban, 18,5 százalékánál pedig csak az apa dolgozott. A párok mindössze 13,2 százaléká- ban volt mindkét fél teljes munkaidős foglal- koztatott. A családok 11 százalékában az egyik fél – jellemzően az anya – gyermekgondozási ellátást vett igénybe, míg kevesebb mint 10 százalékában az anya volt a főkereső, vagy mindketten részmunkaidősként dolgoztak.
Minél fiatalabb a gyermek, annál nagyobb azoknak a családoknak az aránya, ahol a férj a kizárólagos vagy a főkereső, de még azokban a
családokban is, ahol a legkisebb gyermek már iskoláskorú (6–14 éves), mindössze 20 százalék volt a két teljes munkaidős keresővel rendelke- zők aránya. 2006-hoz képest így is jelentős elmozdulás figyelhető meg. A kizárólag a férfi keresetéből élő családok aránya 26,6-ről 18,5 százalékra mérséklődött, igaz közben csökkent a két teljes munkaidős keresővel rendelkezőké is. A 15 éven aluli gyermeket nevelő párok 53,9 százalékánál az apa teljes, az anya részmunkaidőben dolgozott 2016-ban, ami 10 százalékponttal magasabb a 2006. évinél.
A 15 éven aluli gyermeküket egyedül ne- velő nők között a teljes munkaidőben dolgo- zók aránya jóval magasabb, mint a párkapcso- latban élőké, viszont összességében az egye- dülálló anyák kisebb arányban voltak foglal- koztatottak 2016-ban, mint a párkapcsolatban élők, és ugyanez jellemző az apákra is. (A gyermeküket egyedül nevelő apák 77,7 száza- léka dolgozott 2016-ban, szemben a párkap- csolatban élőkre jellemző 91,3 százalékkal.) Bár a teljes, illetve a részmunkaidős foglalkoz- tatás aránya e két családtípusban eltér egymás- tól, az egyedülálló és a párkapcsolatban élő nők körében 2016-ban a foglalkoztatottak aránya már azonos volt (sőt, az előbbieknél 0,4 százalékponttal elmaradt az utóbbiakétól), míg korábban egyértelmű különbség mutatko- zott az egyedülálló nők javára.
Lakatos Judit
E-mail: Judit.Lakatos@ksh.hu
Wiesbauer, A.:
A népességszám alakulása az osztrák régiókban, 2016
(Bevölkerungsentwicklung in den Regionen Ös- terreichs im Jahr 2016.) – Statistische Nachrichten.
2018. Nr. 1. Seite 12–20.
Az 1960-as évek elején valamivel több mint hét millióan éltek Ausztriában. A lakos-
