STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ
403
lésére is. Nem is beszélve az ún. járulékos költ- ségekről, melyek abból adódnak, hogy az ilyen területen élők és dolgozók hamarabb mennek nyugdíjba.
Végül is tehát nemcsak azért kell töreked- nünk a környezeti ártalmak mérséklésére, hogy jobb levegőt szívjunk, hanem azért is, mert ezáltal sok kiadást megtakaríthatunk.
(Ism.: Hoványiné N. Eszter)
TEACHMAN, J. D.—SCHOLLAERT, P. T.:
, A GYERMEKEK NEME_
ES A SZÚLETÉSEK IDÖZlTESE
(Gender of children and birth timing.) — Demography.
1989. 3. sz. 411—423. p.
A szerzők azt vizsgálják, hogy a meglevő gyerekek neme hogyan befolyásolja egy követ—
kező szülés időzítését. Áttekintve az érintett
témában ez ideig megjelent munkákat, a követ- kező főbb hipotézisek szolgáltak jelen tanul- mány alapjául.
Az amerikai szülők kismértékben részesítik előnyben a fiúgyermek születését, ez is inkább csak az elsőszülöttekre vonatkozik. Sokkal je—
lentősebb az a törekvés, hogy a családban mindkét nembeli gyermek legyen, illetve, hogy a gyermekek nemi összetétele kiegyensúlyozott legyen. Ezért azok a családok, ahol korábban csak egynemű gyermekek születtek, jóval na- gyobb valószínűséggel vállalkoznak egy követ- kező szülésre, mint ott, ahol mindkét nembeli gyermek van. Az egygyermekes családokban a nemi összetétel természetszerűen kiegyensú- lyozatlan, így az első gyermek neme attól füg—
gően befolyásolja a második időzítését, hogy a szülők előnyben részesítik-e a másik nemet.
Két gyermek esetén a nemi összetétel lehet ki- egyensúlyozott, illetve kiegyensúlyozatlan is.
Azokban a családokban, ahol a gyermekek azo- nos neműek, egy harmadik gyermek időzítése az ellenkező nemű gyermeket kívánók relatív arányától függ. Hasonló megállapítások tehe- tők magasabb paritás esetén is. Kiegyensúlyo—
zatlan nemi összetétel mellett az ellenkező ne—
mű gyermek kívánása nem függ attól, hogy a meglevők milyen neműek. Meglepő, hogy azok a nők, akiknek egyetlen fiúgyermekük van, na—
gyobb valószínűséggel vállalkoznak a második gyermekre, mint azok, akiknek egy lányuk van, holott a fiús mamák általában kevésbé biztosak szülési szándékukat illetöen, mint azok az asz—
szonyok, akiknek lányuk van.
A fentiek alapján feltehető tehát, hogy az első gyermek neme nem befolyásolja a második szülés időzítését. Két gyermek esetén viszont a nemi összetétel hatással van a harmadik gyer- mek időzítésére. Azok az anyák, akiknek gyer—
mekei azonos neműek, hamarabb szülnek újra, mint azok, akiknek mindkét nembeli gyerme- kük van.
A jelen vizsgálat különbözik a korábbiaktól módszerében és mintakialakításában is. Elő—
nyei az alábbiakban foglalhatók össze: nagy esetszám, nem csak házas nőkre terjed ki, mind feketékre, mind fehérekre vonatkozó informá—
ciókat tartalmaz, az adatok részletesen tartal- mazzák azokat a szülésekre vonatkozó infor- mációkat, melyek a szülések időzítésének elem- zéséhez szükségesek.
Az adatok az Országos Családnövekedési Vizsgálat 1973-es, 1976—os és 1982-es felvételei- ből származnak. Azoknak a 25—44 éves nőknek az adatait dolgozták fel, akiknek legalább egy gyermekük van, családi állapotuktól függetle- nül. Mivel a mintában azoknak a nőknek a szá- ma, akiknek négy vagy annál több gyermekük van, olyan alacsony, hogy feldolgozásra alkal- matlan, ezért a szerzők csak a második és a har- madik gyermekek időzítését vizsgálták.
Az egygyermekes fehér anyák száma 9662 és a feketéké 6197, a kétgyermekes fehér nők 7792-en, a feketék pedig 7917-en szerepelnek a mintában.
A második és a harmadik gyermek időzítésé- nek vizsgálata oly módon történt, hogy ahhoz az életkorhoz, ahány éves az anya az előző szü- lés idején volt, hozzáadtak 12 hónapot, majd attól kezdve 6 hónapos intervallumokra osz- tották az időt. Minden intervallumra megálla—
pítják, hogy egy nő abban a 6 hónapban szült—e vagy sem. Egy adott intervallumnál azokat az anyákat vették ügyelembe, akik addig még nem szülték meg a vizsgált sorszámú soron követ—
kező gyermeküket, illetve az adatfelvétel még nem történt meg. Azt a néhány esetet, akinél az első és a második vagy a második és a harma- dik szülések között eltelt idő tartama nem éri el a 12 hónapot, az első intervallumba sorolták.
Mivel az intervallumonkénti valószínűségek aszimptotikusan függetlenek, ezért ezeket az intervallumokat egyetlen mintában lehetett egyesíteni. A fekete nők termékenységi viselke—
dése gyakran egyéni vonásokat mutat, ezért rájuk külön mintát alakítottak ki. Mivel a függő változó kétértékű — történt—e szülés vagy sem —, az adatok elemzése logisztikus regresszióval történt. A használt modell a folytonos kocká- zatiráta-modellek diszkrét megközelítése, ezért a nyílt intervallumokból származó információk is felhasználhatók.
Ha feltételezzük, hogy nincs olyan módszer, amellyel biztonsággal lehetne garantálni a szü—
letendő gyermek nemét, akkor a gyermekek
nemi összetétele független a háztartás társa- dalmi—gazdasági helyzetétől. Igy a szülések idő- zítésének alapmodelljében csak a nemi kompo- zíció szerepel független változóként, A mo- dellbe még bevonták az időtartamhatást is, mi- vel a szülés időzítése számottevően függ az el—
telt időtől. Továbbá figyelembe vették az anya korat az előző szülés idején. Ez utóbbi lépést két dolog is indokolja: egyrészt a gyermekek nemi összetétele csak akkor befolyásolhatja a
404
a következő szülés időzítését, ha a párok haté- konyan szabályozzák termékenységüket (ez inkább csak az idősebb nőkre jellemző), más—
részt idősebb korban a születési intervallumok hosszabbak, ezért az életkor a szülés időzítését önmagában is befolyásolja.
A második és a harmadik gyermek születé- sére vonatkozó modellből kimaradt a nemi összetétel hatása. Ez azzal magyarázható, hogy a nemi összetételnek az életkorral alkotott interakciója között 98 százalékos korreláció áll fenn, s igy figyelembevétele az eredményeket megbízhatatlanná tenné. Ez a módosítás a modell illeszkedését szignifikánsan nem rontja.
Az eredmények mind az egy-, mind pedig a kétgyermekes anyákra megfelelnek a korábbi elvárásoknak. Ugyanakkor továbbra is magya—
rázatra szorul az a jelenség, hogy azok az egy- gyermekes anyák, akiknek fiuk van, miért szü- lik meg hamarabb második gyermeküket, mint a lányos mamák. Ha feltételezzük, hogy létezik fiúpreferencia, ennek éppen fordítva kellene történnie. A szerzők a korábban megjelent cikkekkel összhangban arra a következtetésre jutottak, hogy a fehér nők esetén a fiús mamák nagyobb valószínűséggel élnek házasságban, s ha a családi állapot hatását kiszűrik, a gyer- mek nemének nincs szignifikáns hatása egy kö—
vetkező szülés időzitésére. A feketéknél ez a különbség szintén jelentkezik, de a családi álla—
pot hatásának megszüntetésével csak csökken, és nem tűnik el a Hús és lányos mamák közötti
STATISZTIKAI lRODALMI FIGYELÖ
különbség. Ennek hátterében'az áll, hogy a "fe- hér nők fontosabbnak tartják a legális házassáe got, mint a feketék, ahol pedig sokkal gyakrab- bak a házasság nélküli együttélések. _ '
A szerzők kiszámítják a gyermekek megszü- letésének valószínűségeit' az előző gyermek szü- letését követő különböző időtartamok után a közelítően, medialis korú 20 évesekre a második gyermekeknél, illetve a 25 évesekre a harmadik gyermekeknél. A házas és nem házas nők között olyan nagy különbségek mutatkoznak — külö—- nösen a fehéreknél és a második gyermekek- nél —, hogy nyilvánvaló, mindazok a tényezők, amelyek a családi állapotot befolyásolják, ha—
tással vannak a szülések időzitésére.
A kiegyensúlyozatlan nemi arányú kétgyer- mekes fehér családokban a második gyermek születését követő 10 évben nagyobb arányban vállalkoznak harmadik szülésre, aházasoknál 6, a nem házasoknál 10 százalékpont a különbség.
A feketéknél még nagyobbak az eltérések:
10—13, illetve 7—10 százalékpont. A szerzők hangsúlyozzák, hogy eredményeiket csak az életben levő gyermekek nemének megfigyelésé—
vel kapták, azaz következtetéseik csak közve—
tetten bizonyítottak. Eredményeik nem mond- tak ellent azon hipotézisüknek, miszerint nem a már meglevő gyermekek neme, hanem a ki—
egyensúlyozott nemi összetételre való törekvés befolyásolja egy következő gyermek időzítését.
(lsm. : Gárdos Éva)
BIBLIOGRÁFIA
A Központi Statisztikai Hivatal Könywár és Dokumentációs Szolgálathoz az alábbi fontosabb könyvek érkeztek be:
STATISZTIKAI ÉVKÖN YVEK
STATISTICAL yearbook. Thailand 1989. National Statistical Officer Bangkok. NSO. 1989. XXVI, 479 p.
Thaiföld statisztikat évkönyve, 1989.
l—OSS—B—OOOI [ 1989
ÁLTALÁNOS STATISZTIKAI MUNKÁK BÁ'RDSEN, G.—KLO VLAND, J. T.: Finding the right nominal anchor: the cointegration of money, credit and nominal income in Norway. Coventry. Univ. of Warwick.
1990. 21, [25] p.
Megtalálni a helyes nominális ,,horgonyt": (: pénz, hitel és nominális jövedelem együttes koordinációja Norvégia'bluz?!i
811 FOWLER, F. J.—MANGIONE, TH. W.: Standardized survey interviewing: Minimizing interviewer—related error.
Newbury Park, Calif, [etc.] Sage. 1990. 151 p.
Standardt'zált interjú. Az interjúkészítői hiba minimumra csökkentése.
713164
FRASER, C. DrHOLLANDER, A.: On membership in clubs. Conventry. Univ. of Warwick. 1990. 44 p.
A ,,klubtagság" optimalizálási elmélete. 128 811
ICHIKA WA, M.—MILLER, M.—SUTHERLAND, A.:
Entering an preannounced currency band. Coventry.Univ.
of Warwick. 1990. 10, [2] fol.
Belépés egy előre bejelentett valuta-érdekcsoportba.
81 1 127 M YLES, G. D.: Imperfect competition with intermediate goods: a simulation analysis of a two-sector model.
Coventry. Univ. of Warwick. 1990. 33 p.
Tökéletlen verseny félkésztermékekkel: kétszektorú modell szimulációs elemzése.
811 125 Det NORDISKA chefsstatikermöteti Helsingfors 1989. - The meeting ofthe chief statisticians of the Nordic countries in Helsinki 1989. Kobenhavn. Nordiska stat. sekretariatet.
1990. 276 p.
A skandináv vezető statisztikusok találkozója.
713192 OHLSSON, E.: Seguential Poisson sampling from a business register and its application to the Swedish con- sumer price index. Stockholm. SCB. 1990. 20, [17] p. *
Szek venciális Poisson-mintavétel az üzleti nyilvántartásból és alkalmazása a svéd fogyasztóiár—indexre. 8 H
Ill PFANZAGL, J.: Estimation in semiparametric models:
Some recent developments. New York [etc.]. Springer-Ved.
1990. 111 p. ,
Félparametrikus modellek becslése: néhány új észgeltgiltelz.
6
