Healy, M.J.R.: Tudomány-e a statisztika

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

KULFOLDI STATISZTIKAI IRODALOM'

A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA

HEALY, M. .I. R.:

TUDOMÁNY-E A STATISZTIKA

(Is statistics a science? — Journal of the Royal Statistícal Society. A. széria. 1978. 3. sz. 385—393. p.

A szerző azt a régi és már sokak által vi- tatott kérdést veti fel, hogy tudomány-e a sta- tisztika vagy pedig technológia? A problé- mát annak megfelelően, hogy előadása a Királyi Statisztikai Társaság Orvosi Szekció—

jában hangzott el, valamint saját érdeklő- dési köréből következően, az orvosi statiszti- ka szemszögéből és esetenként igen egyéni nézőpontból tárgyalja.

A tudomány és a módszertan összefüggé—

seit sokan különböző szempontokból vizsgál- ták. A tudomány a szerző megállapítása sze- rint az igazság keresése, helyes ismeretek továbbfejlesztése, amely csak gondos önkri-'

tika segítségével haladhat előre. A tudomá- nyos gondolkodás lényege, hogy hipotézise- ket állit fel, és ezeket teszteknek veti alá.

A tény önmagában jelzi egy sor módszerta—

ni kérdés vizsgálatának szükségességét: a gondolkodás induktív és deduktív logikájá- nak. a statisztikai inferenciának az összefüg—

géseit. A statisztikus hol az egyedi jelenség alapján következtet az általánosra. hol az általános jelenség alapján az egyedire. Ez utóbbi gondolatmenet szerint a statisztikai megfigyelések az általános törvényszerűség bizonyítására alkalmas ,,egyedi tesztek" csu- pán. A szerző mindenekelőtt ezzel a felfogás- sal száll vitába. Az tény, hogy a tudomány bizonyos hipotéziseket fogalmaz meg, ame—

lyeknek logikai következtetéseit azután a megfigyelés eredményeivel veti egybe. Ha egyezés van. a hipotézist igazolták; ha nincs, a hipotézist elvetik vagy legalábbis újabb megfigyelésekre van szükség. A gyakorlati statisztikus szempontjából nem a szignifikán—

ciateszt a tárgy alfája és omegája. sőt egyes elméleti statisztikai irányzatok, például a bayes—i statisztika szempontjából sem az. A szerző véleménye ebben a vonatkozásban úgy összegezhető. hogy az ,,ideális" tudós fogal- mát nem feltétlenül az a típus testesíti meg.

amely elméleteit örökösen újabb és újabb tesztekkel kívánja alátámasztani. A szerző legalább ennyire ,.ideális" típusnak ítéli pél- dául az orvosi Iaboratóriumokban nagyszá- mú megfigyelésen alapuló kísérleteket vég- ző kutatót. akinek -— a statisztikai becslés és a kísérletek megtervezésének statisztikai fel- adatán túlmenően — lényegében nem a hi—

potézisek igazolása a feladata. Ez az első probléma. A másik ebből a tényből adódik:

egyesek szemében éppen ezért ez nem a ,.tiszta" tudomány, hanem inkább a ,,tech- nológia" fogalomkörébe tartozik. bár a szer- ző helyesebbnek tartja az "alkalmazott tudo—

mány" kifejezést. Bármelyik fogalmat is fo- gadják el, a szerző hangsúlyozza, hogy a feladat nem ..az igazság keresése". hanem a felismert igazság gyakorlati alkalmazása.

Például az űrrepülés kétségtelenül felhasz—

nálta a Newton-féle gravitációs törvények eredményeit, de az űrkísérletek mégsem a teória igazolását szolgálták. Sőt a relativitás—

elmélet megrendítette a Newton-féle koncep- ció alapjait. de az űrkísérletek sikerét ez egyáltalán nem befolyásolta. Mind a tudo- mány. mind a technológia kisérleteket foly- tat: a technológiai kísérletek azonban nem hipotézisek igazolását vagy a szignifikancia—

szint megállapítását szolgálják. A tudomá—

nyos kísérletek a feltett kérdésre kvalitatív választ kívánnak: igaz-e a feltevés vagy nem?

A technológia a feltett kérdésekre kvantitatív, számszerű választ kíván adni. A mezőgazda- sági statisztika köréből vett példával illuszt- rálva: nagyszámú megfigyelés alapján vá—

' A Statisztikai Szemle 1962. júliusi számától kezdődően a "Statisztikai Irodalmi Figyelő"-ben a külföldi statisztikai könyvek és folyóiratcikkek ismertetését havonta közli.

A Külföldi statisztikai irodalom egyes fejezetein belül az anyag általában könyv- és folyóiratcikk- ismertetésekre tagolódik.

7 Statisztikai Szemle

_ (Ezeket ' választja el egymástól.) Az lsmertetések szerzők. illetve ahol szerző nincs, a címek betűrendjében következnek egymás után.

770

laszt akar adni arra a kérdésre, hogy példá- ul a műtrágyával kezelt szántóföld mennyivel nagyobb hozamot biztosít a műtrágyázatlan földnél? ltt kétségtelenül határvonal húzódik a tudomány és a technológia között, de a tudomány éppen úgy rászorul a technológiá- ra, mint a technológia a tudományra; bizo—

nyos értelemben a kettő komplementáris. A szerző az orvostudomány és az orvosi gyakor- lat példáját hozza fel: az orvostan tudomány- jellegét senki sem vitatná; az orvosi praxis- ban, a gyógyítás mindennapi gyakorlatában azonban kétségtelenül azok az elemek ér- vényesülnek, amelyek a fentiek értelmében technológiának minősülnek.

A szerző szerint a fenti megállapítások a statisztika területén is lényegesek. Ha a fia- tal statisztikus nem az oktatói pályát választ- ja, el kell készülnie arra, hogy tevékenysége iránt gyakrabban merülnek fel a mindenna- pi gyakorlat, a .,technológia" oldaláról igé- nyek, mint a tiszta tudomány részéről. A szerző elsősorban a kísérletek megtervezését, továbbá a lineáris modellek készítését és ezek általánosításait sorolja ide: az alkalma- zott statisztika eszerint mindenképpen tech- nológia. Az alkalmazott statisztika területén végzett kisérletek rendszerint nem a statisz- tikai módszertani kutatás fogalomkörébe tar- toznak, hanem az illető szaktudomány köré- be, ahol a statisztikus tevékenykedik. Az or—

vosstatisztikus például megfelelő egészség- ügyi adatgyűjtési módszereket és alkalma- sabb elemzési eljárásokat kísérletez ki, álta- lában pedig szakterülete feladatainak meg- oldásából neki is ki kell vennie a részét.

(Ism.: Nyáry Zsigmond)

RECHNER, Y.:

A FRANCIA KURNYEZETUGY! MINISZTÉRIUMBAN FOLYÓ STATISZTIKAI TEVÉKENYSÉG

(La statistiaue au ministére de l'Environnement et du Cadre de vie.) — Caurrier Statistiaue. 1978.

8. sz. 3—30. p.

Franciaországban a közigazgatás már na- gyon régen megkezdte a környezet számba- vételét: például az erdőállomány számbavé- teléről az első jegyzéket már 1783-ban ké—

szitették, a vállalatok első nómenklatúrája pedig 1810-ből származik.

A környezet számbavételében új vonást je- lent, hogy a különböző minisztériumi szervek a legutóbbi évtizedben megkezdték össze- hangolt, együttes környezetvédelmi és kör—

nyezetstatisztikai tevékenységüket a komplex területfejlesztés és a természeti erőforrások

racionális kihasználása keretében.

Ez a tudatos tevékenység majdnem egyide—

jűleg indult meg valamennyi fejlett nyugati országban, és 1972-ben az ENSZ stockholmi

környezetügyi konferenciájával nemzetközi.

együttműködéssé szélesedett ki.

Franciaországban — közvetlenül a minisz—

terelnök alá rendelt —— ágazatközi környezet—

felmérési csoport (GIEE) alakult, amely 1973- ban és 1974-ben megfogalmazta a környezet—

statisztika fő koncepcióit. Eszerint a feladat .,. .. a környezettel kapcsolatos fizikai, társa- dalmi és gazdasági paraméterek kvantitatív információ—rendszerének kialakítása és a ku- tatások és munkálatok irányítása".

A francia Országos Statisztikai Tanács (Conseil National de la Statistiaue) 1976 és 1980 között megvalósítandó ötéves program- ja keretében kijelölte a középtávú statiszti—

kai program prioritásait, többek között a kör—

nyezetstatisztikáét is. Egyúttal leszögezték, hogy nem kívánnak önálló adatgyűjtési ap—

parátust kialakítani, hanem inkább a köz- igazgatási adatforrásokból fogják a környe- zettel kapcsolatos információkat beszerezni az érintett szolgálatok együttműködésével. A Környezet— és Életkeretügyi Minisztérium (a továbbiakban Környezetügyi Minisztérium) kis létszámú Statisztikai főosztálya az Élet Mi—

nósége Közigazgatási Bizottság (Délégation _ á la aualité de la vie) alá van rendelve. E főosztály feladata a környezetstatisztikai in—

formáció-rendszer kialakítása és ennek kere- tében az alábbiak megfigyelése:

— a környezet és annak hosszú távú alakulása (ide.

tartoznak a természeti miliő. a városi és falusi élet- tér szervezete, a fauna, a flóra és mindezek köl-

csönhatásai) :

— a társadalmi—gazdasági rendszer (termelési, ke- reskedelmi, fogyasztási és szabadidő-tevékenységek) és a környezet állapota közötti összefüggések.

Megva lósításuk statisztikai eszközei:

-— felvételek és egyéb adatgyűjtések,

— adatbázisok és file-ok szervezése,

—- szintézisek készítése.

A környezetstatisztikai tevékenységben részt vesznek a Környezetügyi Minisztérium külön- böző szakszolgálatai is (levegő- és vízvédel- mi, hulladékgyűjtési, urbanizációs szolgálat, nemzeti parkok, vadászati, halászati felügye- letek), amelyeknek saját adatfeldolgozási rendszerük van. Részt vesznek továbbá:

—a különböző tudományos szervek. amelyeknek kutatási szakterülete a növény- és állatvilág, a taxi—

kológia, az élettér és életkeret;

— az Állami Statisztikai és Gazdaságkutató inté- zet (lNSEE) és a közigazgatási szervek;

——a környezetet befolyásoló tevékenység szakmi—

nisztériumai (Mezőgazdasági Minisztérium, lparügyi Minisztérium. ldegenforgalmi Minisztérium stb.).

A környezetstatisztikai munkálatok egy ré- sze a koncepciók kialakításából áll, más ré- sze statisztikai felvételekből, az adatok fel- dolgozásából és feltárásából.

A környezetstatisztika köre:

1. az élettér, 2. a természet,