Cohen-Skalli, B. – Laskar, D.: Rövid távú foglalkoztatottsági függvények és termelékenységi ciklusok

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

KULFULDI STATISZTIKAI IRODALOM*

A STATISZTIKAI ÁLTALÁNOS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA

COHEN-SKALLI. B. — LASKAR. D.:

RÖVID TÁVÚ FOGLALKOZTATOTTSAGI FUGGVÉNYEK

ÉS TERMELEKENYSEGI CIKLUSOK

(Fonctions d'emploi a court terme et cycles de productivité.) — Annales de I'INSÉÉ. 1980. 38—39. sz.

123—152. p.

Az utóbbi években fokozódó érdeklődés ki'- sérte a foglalkoztatottság rövid távon belüli alakulását magyarázó függvényeket, illetve az ezzel kapcsolatos munkatermelékenységi vizs- gálatokat. Minthogy a munkatermelékenység a munkaerőköltség alakulásának egyik jelen—

tős tényezője. a kérdés az általános árszin- vonal szempontjából sem közömbös. Egyre több kísérlet történt olyan elméleti modellek megfogalmazására. amelyek ökonometriai eszközökkel is verifikálhatók.

Ezek a vizsgálatok általában alátámasz—

tották azt a feltevést, hogy a munkatermelé- kenység a recesszió időszakában csökken, kedvező konjunktúra idején emelkedik. Töb- ben vizsgálták a termelés munkaerő-elaszti—

citását, de azelaszticitási paraméter nagysá- gára vonatkozólag igen különböző következ- tetésekre jutottak. Abban általában meg- egyeztek, hogy az elaszticitás az egységnél magasabb számérték.

A tanulmány a vállalati magatartások szempontjából foglalkozik a kérdéssel: az, hogy a vállalat mekkora munkaerőt kiván foglalkoztatni (vagyis saját termelékenységét hogyan kívánja alakitani), tulajdonképpen klasszikus döntési probléma. A tanulmány ebben a vonatkozásban sorra veszi a válla- lati döntések kritériumait. A döntés minden esetben megkötöttségektől függ; ezeket leg—

több esetben a termelési függvény képes al- kalmas formában kifejezni. A döntést külön—

böző tényezők befolyásolják, igy például a termékpiac várható alakulása. az értékesí—

tési kilátások, valamint a munkaerőpiac fel—

tételei. ami elsősorban a munkabérekben fe- jeződik ki. A döntés legfontosabb kritériuma általában az elvárt nyereségmaximum. Ez mindenekelőtt dinamikus költségfüggvény meghatározását követeli meg. A költségfügg—

vény egyrészt a statikus költségeket határoz- za meg (azokat. amelyek a változók szintjé- től. például a készletek értékétől függnek), másrészt az illeszkedés költségeit (coűts d'—

ajustement). amelyek a döntési változók vál—

tozásától függnek. Ezek többfélék. Vannak köztük olyanok. amelyeknek hatása nem azonnal. hanem kisebb—nagyobb időbeli ké—

sedelemmel következik be, amikor is nem je- lent különbséget, hogy a késedelem techni- kai vagy szervezeti okok következménye.

A vállalatok döntési mechanizmusának vizsgálatában a modellek általában kétféle megközelítést alkalmaznak: az ún. dichoto—

mikus és az integrált megközelítést. A dicho- tomikus megközelítés esetében nincs explicit költségfüggvény, mig a másik esetben expli—

cit költségfüggvény létezik. Az első esetben a döntés közvetlenül az alkalmazott kritéri—

um maximalizálásától függ. Ez azonban gyak- ran olyan maximalizálási feladatokhoz vezet, amelyeknek megoldását nehéz megkeresni. A vállalati magatartások döntési modelljeinek alkalmazási területe egyébként többféle Ie—

het: a munkaerő-foglalkoztatottságon kivül a beruházási döntések képviselnek jelentős súlyt. Helyénvaló, ha a vállalat már eleve és a priori olyan magatartási formára határoz- za el magát, amely a beruházási kereslet és (: munkaerő—kereslet szempontjainak ösz—

szeegyeztetésére törekszik.

A tanulmány a továbbiakban kellő részle—

tességgel foglalkozik a munkaerő-kereslet meghatározására szolgáló ismertebb model- lekkel; így mindenekelőtt a Holt—Modiglia—

* A Statisztikai Szemle 1962, júliusi számától kezdődően a ,,Staiisztikai Irodalmi Figyelő"-ben a külföldi statisztikai könyvek és folyóiratcikkek ismertetését havonta közli.

A Külföldi statisztikai irodalom egyes fejezetein belül az anyag általában könyv' és folyóirat—zikk- Ismertetésekre tagolódik. (Ezeket * választja el egymástól,) Az ismertetések szerzők. illetve ahol szerző nincs, a címek betűrendjében következnek egymás után.

7 Statisztikai Szemle

210

ni—Muth—Simon-féle (HMMS) modellel és ennek változóival. Bemutatja. hogy a várt kereslet változására a modell változói ho—

gyan reagálnak. Nagyjából hasonló szem- pontok dominálnak azokban a modellekben is, amelyeket a szerzők a továbbiakban be- mutatnak, igy a Brechling—Ball- és a Saint Cyr-féle modellekben. Ezek részben elkülöní- tik a munkaerő—foglalkoztatottságra vonatko- zó döntéseket az egyéb vállalati döntések—

től, például a beruházási, készletezési dön—

tésektől, részben pedig nem különítik el azo- kat (tehát dichotomikusak). Ez utóbbi eset- ben a munkaerő-kereslet meghatározását nem tekintik autonóm vállalati döntésnek. hanem olyan optimum-feladatnak. amelyet részben különféle kikötések és konjunkturális ténye- zők határoznak meg; részben a gazdasági élet lassúbb alkalmazkodási képességéből következnek, részben pedig bizonytalansági

tényezők (például a készletalakulás. a jövő- beli kereslet) befolyásolnak. Annak okát pél- dául, hogy a vállalat miért csak időbeli ké—

sedelemmel képes a munkaerőpiaci feltéte- lekhez igazodni, a tanulmány abban véli megtalálni. hogy az esetek többségében a kereslet változatlan szinten maradása leg—

alábbis kétséges. Ez más szóval azt jelenti.

hogy új munkahelyek létrehozása kockázat—

tal jár.

A továbbiakban a szerzők még több is- mert munkaerő-keresleti modellt mutatnak be, így például Fair modelljét. Fairrel egyetér- tésben megállapítják, hogy a vállalat maga- tartása túlságosan komplex jelenség ahhoz, hogy egy költségfüggvény minimalizálásával ki lehetne fejezni, illetve meg lehetne hatá- rozm.

(Ism.: Nyáry Zsigmond)

GAZDASÁGSTATISZTI KA

FIEJKA. Z.:

A VILÁG lPARA

AZ ÚJ NEMZETKÖZI GAZDASÁGI RE'NDBEN (lmplementing NIEO: Regulation of the Structure of World industry.) -— Development and Peace. 1980.

2. sz. 55—71. p.

Az iparban azúj nemzetközi gazdasági rend két lényeges elemet hozott magával:

egyrészt végbement a világ ipari termelésé- nek átrendeződése a fejlődő országok javá—

ra. másrészt kialakult az ipari konzultációk rendszere.

Az átrendeződés eredményeképpen a fej- lődő országok 2000-ig várhatóan a világ ipa-

"ri—termelésének 25 százalékát fogják adni.

* * Az új nemzetközi gazdasági rend alapdo- kumentumait az Egyesült Nemzetek Szerve- zete Közgyűlése 1974. májusi, hatodik rend—

kívüli értekezlete dolgozta ki. E dokumentu- mok ugyan még nem használták az .,átren- dezőclés" kifejezést, cselekvési programjuk- ban azonbon már az iparosítás olyan prob- lémáit fogalmazták meg, amelyek az átren—

deződést meghatározó alaptételnek tekinthe- tők.

_Az UNIDO (United Nations Industrial De- velopment Organization -- az ENSZ Iparfej- lesztési Szervezete) az ún. Limai Deklaráció- ban már úgy határozta meg az ..új nemzetkö- zi gazdasági szerkezet"-et, mint ami az ipari termelési kapacitások területi elhelyezkedésé- nek megváltozásával jöhet létre. mégpedig egyes ipari ágazatoknak (: fejlődő országok—

ba való áthelyeződésével. úgy, hogy a fejlett országok a .,nemzetközileg kevésbé verseny- képes" ágazatok áthelyezését fogják ösztö- nözni. elősegítve bizonyos meglevő termelési kapacitások tényleges átvitelét, illetve új ipari

kapacitásoknak a fejlődő országokban törté- nő kialakítását.

A szerző kiemeli, hogy a fenti téma nem—

csak az ENSZ keretében képezi vita tárgyát.

hanem az elméleti kérdésekkel foglalkozó nemzetközi fórumokon (például Római Klub) is a figyelem középpontjába került.

Összességében a világgazdaságban három alapvető szerkezeti változás különböztethető

meg.

-- Sok ipari ágazat belépett a ..felnőtt kor"-ba.

!. ez már nem csupán a hagyományos ágazatokra (textilipar, bőr-cipőipar. kerámiaipar) vonatkozik.

hanem a korszerűnek számító ipari ágazatokra (ko—

hászat. gépjárműipar stb.) is. E korszerű ágazatok nagy beruházási és K—i—F igényükkel. valamint a ma- gas szakképzettségű létszám viszonylagosan nagy ál—

lományával tűnnek ki. S ámbár ezek az ágazatok fölöttébb dinamikusan fejlődnek, mégis csupán je- lentéktelen mennyiségű ipari munkaerőt szivnak fel.

A fejlett gazdaságú országok számára mind ne- hezebbé válik a verseny az alacsonyabb műszaki szin—

vonalat képviselő gyártmányok előállítása terén. A műszaki és a társadalmi infrastruktúra, a közoktatás fejlődése, az alacsony bérű munkaerő bősége. a tár—

sadalmi juttatások egyaránt a korszerű iparfejlesztés alapkövetelményei. A folyamatot segítik a termelés—

ben végbemenő műszaki és szervezeti változások is.

Mindez az Ipari szakosítás széles körű terjedésével jár együtt. Fontosabbá válnak a termelés előkészítő fázisai: az ipari szolgáltatások gazdasági erőforrássá

válnak.

— A társadalmi -— és részint az oktatási — fej- lődéssel párhuzamosan új társadalmi feszültségek alakultak ki. A termelési szerkezet és az alkalma- zott technika már nem elégíti ki a társadalmi elvá- rásokat, az oktatás fejlődése jelentősen megváltoz- tatja a képzettségi szerkezetet, s a magasan kép—

zett munkaerő kínálata messze meghaladja a szűk—

ségleteket. A kevésbé szakképzett munkaerőből Eu- rópa növekvő importra szorul, a tömegtermelést foly—

tató, gyakran magas gépesítettségl színvonalú és nagy tőkeigényességű ipari ágazatokban. A befo- gadó országoknak azonban számolnlok kell a munka- nélküliség. a belső társadalmi problémák, konflik- tusok fokozódásával.