668 STATISZTIKAI lRODALMl FIGYELÖ
jedése döntő tényező volt a termékenység csökkenésében, viszont mindegyik nagy je- lentőséget tulajdonít a gyermeknevelés költ- ségeinek és a gyermekek életesélyeinek. El- térők a vélemények a kollektív kontroll sze—
repéről is.
(Ism.: Andorka Rudolf)
*
TRYGGVESON. R.:
AZ UMEA-HAFARANDAI DEMOGRAFIAI ADATBANK
(The demographic data base at Umea—Hapar- ondo.) - Staristisk Tidskríi't. 1978. 6. sz. 438—447. p.
1972 őszén levéltárosok. muzeológusok, egyetemi oktatók és munkaügyi szakemberek az észak-svédországi Umeaban megvitattáka Svéd Országos Levéltár irányításával felálli- tásra kerülő demográfiai adatbank elvi alap- jait. A célkitűzés kettős volt: egyrészt Norr- botten megye női munkalehetőségeit kíván- ták bővíteni. másrészt a munkaerővel olyan demográfiai adatbankot kívántak létrehozni.
amely az anyakönyvekben rejlő demográfiai és társadalomtörténeti informácókat alkalma—
sakká teszi a számítógépes feltárásra. (Nem mellékes, hogy egyúttal így biztosítják a jö—
vőre az anyakönyvek állagvédelmét is, mivel az eredeti régi. könnyen rongálódó példá- nyok forgatása fokozatosan feleslegessé vá- lik.) A munka elsősorban tudományos szem- pontból fontos, mert a kezdetben 15, 1978 közepén pedig 40 embert foglalkoztató cso- port aligha változtatta meg alapjában a munkaerőpiac helyzetét. A svéd anyakönyve—
zés viszont megfelelő pontosságú, kezdete a XVI. századra nyúlik vissza, így gépi feldol—
gozásának jelentősége messze túlnőhet Norr- botten megye — sőt Svédország -—— határain.
A népesség és a népmozgalom nyilvántar- tását hosszú ideig Svédországban is az egy- házi szervezet végezte. Az idők során három forrástípust hoztak létre: egy 1608. évi uta- sítás a keresztelési. temetési és esketési anyakönyvek vezetését, egy 1633. évi az egy—
házközségből elvándorlók, illetve az odaván- dorlók jegyzékének folyamatos készítését. vé- gül az 1686. évi kánoni törvény az egyházlá- togatási jegyzőkönyvek felfektetését — és ezekkel együtt az egyházközség népessegé- nek név szerinti összeirását — írta elő. Termé- szetesen kezdetben mindegyik forrás több—
kevesebb pontatlansággal készült. Az egyház- látogatások során készült lélekösszeírások például kezdetben nem tartalmazták sem a gyermekeket. sem az előkelőket, s ugyanúay az anyakönyvezés sem volt mindig teljes kö—
rű. hanem a lelkész pontosságigénye'nek megfelelő. Az 1749-es és a következő nép- számlálások azonban; melynek terhét rész- ben szintén az egyházszervezet viselte. ug-
rásszerű javulást hoztak a felsorolt források minőségében. A népszámlálási kérdőívek ki- töltését például nagyon megkönnyítette, ha rendelkezésre állt egy mindenkit felölelő lé- lekösszeírás. amelyre a változásokat is átve—
zették.
A demográfiai adatbank elsősorban a lé—
lekösszeírósokra épült, mivel ezek tartalmaz—
ták a legtöbb adatot, többet mint egy mai népszámlálás. A néven. foglalkozáson. ingat- lanbirtokon kívül tartalmazták az egyén szü- letési helyére, vándorlására, szüleire, felesé—
gére. gyermekeire vonatkozó fontosabb ada- tokat, sőt számos egyéb egyházi. közigazga—
tási, közegészségügyi jellegű adatot is. A migrációs jegyzékekbe viszont az egyén ne—
vén kívül az oda- vagy elvándorlás időpont—
ját, születésének törvényességét. valamint himlő elleni oltását is bejegyezték. Az adat- felvétel céljára felhasználható volt a nép- mozgalmi jelenségeket regisztráló anyakönyv, amely a szorosan vett eseményen kívül szó- mos kiegészítő adatot is tartalmazott (a szü- letés családon belüli sorszáma. a szülők élet—
kora. a házasságban eltöltött évek száma stb.). Végül szükség esetén feldolgozhatónak látszottak más, a népesség egy—egy csoport- ját érintő jegyzékek: konfirmációs összeírá—
sok, iskolai évkönyvek, szegényjegyzékek. Az adatbankba bekerülő információkat időben.
térben és tartalmukban körülhatárolták. A munka kezdeti stádiumában csak az 1820 és 1895 közötti adatokat táplálták be. Az idő—
határok megválasztását az indokolta, hogy egyrészt az 1894-es törvény következtében az anyakönyvezés megváltozott (s az anyaköny- vek 1895-től egyúttal mikrofilmezettek is).
másrészt az 1820 előtti időszak feldolgozása technikailag már túlságosan nehéz lett volna.
A térbeli körülhatárolás szakértők bevonásá- val történt. A cél az volt, hogy a minta kü- lönböző régiókból származó településeket tartalmazzon.
Tartalmilag az adatbázist az egyházlátoga—
tási jegyzőkönyvvel együtt készült lélekössze- írásra alapozták, melvnek adatait az anya- könyvekkel ellenőrizték. Az adatbázis alap—
epvségéül az egyént választották, de. további célként tűzték ki a családok —— s amennyiben lehetséges -— a háztartások rekonstruálását.
Az adatbankba való bedolgozás munkafo—
lyamatát öt részműveletre bontották. Elsőnek megvizsgálják, hogy a tervezett település for.—
rásai egyáltalán alkalmasak-e a feldolgozás—
ra: olvashatók-e, tartalmazzák—e a szükséges információkat stb. Miután a források a prá- rbán átestek—,— az eredetiekről másolatokat ké- szítenek, ezeket jegyzékbe foglalják, megír- ják a feldolgozási utasításokat. elkészítik az adatlapokat. A harmadik művelet az adatla—
pok kitöltése. Minden bejegyzésről külön kar—
ton készül, méghozzá betűhíven. A kiíráknak tilos az eredeti forrásanyagot rövidíteni vagy
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ 669
saját megjegyzéseikkel bővíteni. Az adatlap- kitöltés idejének 65—75 százalékát a lélek- összeirások feldolgozása teszi ki, az anya—
könyvek és egyéb források csak 25—35 szá- zalékot igényelnek. Végül az elkészült karto—
nokat osztályozzák az egyének és születésük alapján. (Ez utóbbi adatot az anyakönyvből nyerik.) Az osztályozás során ellenőrzik a kü- lönböző forrásokból származó azonos adato- kat és az egyének közötti kapcsolatokat. A kész adatlapokat kezdetben lyukkártyák se- gítségével vitték fel mágnesszalagra, de a munka során bebizonyosodott. hogy ez nem gazdaságos. Minden egyénről kb. 30 lyuk- kártyát kellett készíteni és ezeket ellenőrizni.
Ma ezért inkább terminálokon keresztül köz- vetlenül viszik lemezre az adatokat. mégpe- dig ellenőrzésül kétszer.
1978 végéig összesen hat település forrás- anyagát dolgozták be az adatbankba. to- vábbi három pedig munkában volt. Bár min- den technikai problémát nem sikerült meg—
oldani — nehézséget jelent például, hogy a születési anyakönyvi bejegyzések alapulvé- tele az egyének azonosításához csak kb. 30—
40 százalékban lehetséges, mivel a népesség többsége élete során lakóhelyet változtat -, az eredmények már most is bíztatók.
(Ism.: Faragó Tamás)
KULFO'LDI FOLYÓIRATSZEM LE
learning . BTA'ruc'rulru
A SZOVJETUNIÓ KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATALÁNAK FOLYÓIRATA
1980. ÉVI 2. SZÁM
Az állami statisztikai szervek feladatai a Szovjet- unió Kommunista Pártja Központi Bizottsága 1979. no—
vemberi plénuma határozatainak fényében.
A Szovjetunió népessége és a népességtöasaetételec Matiuha, l.: A termelés és a munka minőségének statisztikai vizsgálata a népgazdasági ágakban.
Litvak, Sz. -— Szal'nikov, A.: Az energiahordozók felhasználási normáinak betartását vizsgáló beszámo—
Iójelentés módosítása, az energiahordozók termelési célú felhasználását jellemző adatok elemzése.
Lermontov, M. - Tiohin, Sz. — Hackevics, L.: A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala számító- gép-hálózata anyagi—műszaki ellátása irányításának továbbfejlesztése.
Osztapenko, V.: A beruházások csoportosítása.
Az oktatással és (: társadalombiztositással kapcso- latos állami kiadások a Szovjetunióban.
statistika
okonomlcku-stalisticky Eucpis
A CSEHSZLOVÁK SZÖVETSÉGI STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA
1979. ÉVI 12. SZÁM
Dubsky, St. -— Sima, VI.: A mutatószámok helye a társadalmi—gazdasági jelenségek leírásában.
Haluska, J.: A foglalkoztatottsági arány előrejelzé—
sének módszerei a népgazdaságban a ..VVS—Sg'B" se- gltségével.
Keiku/a, J.: A klaszter—módszer áttekintése és a klaszter'elemzés alkalmazásának lehetőségei.
Benko, E.: A munkaerő újratermelésének problema- tikája Szlovákiában tekintettel a mezőgazdaságban végbemenő folyamatra.
Hrbác, I.: Az életszínvonal trendje az Észak—Morva régióban a hatodik ötéves terv első három évében.
unmmosu ...STBWSWCZIIL
A LENGYEL STATISZTIKAI FÖHIVATAL FOLYÓIRATA
1980. ÉVI 1. SZÁM
Walczak, T.: Az odatbankok szerepe és funkciója a központi információs rendszerekben.
Miiakowska, I.: Demográfiai előrejelzés: szervezet.
alapelvek és módszertan.
Kedelski, M.: Az élettartam megoszlása Lengyelor- szágban, 1950—1976.
Gawryszewski, A.: Milyen a lengyel család?
Smolinski, Z.: Két vélemény a lengyel családmo- dellről.
Micha/ska. H.: A kapás növények termésének előre- becslése.
Waszkiewicz, L.: A hasonlósági egyenletek mutatói—
nak alkalmazása az előrebecslések készítése során.
nemzetközi összehasonlításban.
Pancewicz, H.: A vajdasági statisztikai hivatal együttműködése az államügyészi hivatallal Bialystock vajdaságban.
Letka, H.: A vajdasági statisztikai hivatal erőfeszí- tései a magas színvonalú és határidős beszámolóje-
lentés készítésére.
Malkowska, I.: A munkaidő kihasználásáról készí- tett beszámolójelentés minősége.
Mucha, Z.: Szervezeti fejlődés mint a vajdasági sta—
tisztikaí hivatali munka hatékonyságának forrása.
Skipinska, A.: A kérdezőbiztosok tevékenysége a háztartásstatisztikai felvételek során.
1980. ÉVI 2. SZÁM
Zienkowski, L.: A statisztikai információs rendszer Okolski, M.: Az atomisztikus és funkcionális ,,lét—
fenntartási költség index" elmélete.
Somborskí J.: A Statisztikai Főhivatal 1980. évi sta- tisztikai kutatási programja.
Grzesiak, M.: A környezet veszélyeztetése és védel- me Lengyelországban -— hulladékok.
Míiakowska, l.: Demográfiai előrebecslés: szerve- zet. alapelvek és módszertan.
Muszynska, A.: Korreláció a vándorlási folyamat és az ország társadalmi—gazdasági fejlődése között és (: vándorlás előrejelzése.
Nowak, Z. - Síeniawska, K.: A munkatermelékeny- ség hozzájárulása az anyagi termeléshez a délkeleti régiókban az összlengyel mutatószámok alapján.
