A Német Szövetségi Köztársaság keleti kereskedelme

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

1079

Románia a nyolcvanas években csak há- rom árufőcsoportban tudta nyugati kereske—

delmi részesedését megtartani: olajtermékek.

egyszerű kemikáliák és műtrágya. vas és acél.

A Szovjetunióval folytatott kereskedelmét új utakra kivánja terelni. A további szoro- sabb olajegyüttműködésre való törekvés so—

rán 1985-ben a két ország szerződést kötött.

és a Szovjetunió évi 3—3,5 millió tonna nyersolaj szállítását vállalta. Románia szov—

jet viszonylatú exportja 1984—ben 15.5. 1985- ben 20.7 százalékkal nőtt.

(Ism.: Holmi Edit)

A NÉMET SZUVETSEGI KÖZTÁRSASÁG KELETI KERESKEDELME

(Osthandel verliert erneut an Bedeutung.) — Deu- tsches Institut tűr Wirtschaftsforschung. Wochenbe- licht. 1988. 13. sz. 182—191. p.

Az európai KGST—országokkal folytatott nyugatnémet külkereskedelem 1987-ben is—

mét csökkent: az import 14, az oda irányuló export 9 százalékkal. A forgalomcsökkenés elsősorban a Szovjetunióval lebonyolított kül- kereskedelmet jellemezte — amely leginkább az energiahordozók. és ezen belül is a föld- gáz áresésével függött össze —, míg a kisebb KGST-országok viszonylatában csak 4 száza- lékkal csökkent a forgalom. A külkereske- delem fellendülésének esélyei a kedvezőbb politikai légkör ellenére sem javultak.

A Szovjetunió részesedése a Német Szö—

vetségi Köztársaság külkereskedelmében 1987-ben 1,6 százalékra mérséklődött az energiaáresés előtti 2.7 százalékról. A be—

hozatal értéke egyötödével kisebb volt az egy évvel korábbinál, és az 1984. évinek csak a felét érte el. Az import túlnyomó részét (70 %) a kőolaj és a földgáz tette ki. Avisz- szaesés 1986-ban az olaj, 1987-ben pedig főként a földgáz áresésére volt visszavezet- hető. Exportbevételének kiesését a Szovjet—

unió nem tudta más termékek exportjával ellensúlyozni. A félkész- és késztermékexport fokozására irányuló erőfeszítések nem jártak

sikerrel.

A szovjet áruk versenyképességének növe- lése a népgazdasági hatékonyság fokozásá- val érhető el. Részleges javulás a külkeres- kedelmi szervezetek reformja útján várható.

Az üzemek nyugati export iránti érdekeltsé- gének növelését szoloálja a döntési jogkö- rök átruházása a vállalatokra. minisztériu- mokra vagy a szövetségi köztársaságokra, valamint a vállalati gazdálkodásban a devi- zabevételekből való részesedés bevezetése.

A szovjet Ipar exportgyengeségének leküz- déséhez 1987-től hozzájárulhatnak a külföldi tőke és know—how beruházásokat jelentő vegyesvállalat—alapitások (20—ből 8 nyugot-

német érdekeltségű), amelyeknél a termékek tőkés devizáért való értékesítése a nyereség hazautalásának a feltétele. Bár még korai lenne gazdasági jelentőségük megítélése.

de valószínűsíthető. hogy belátható időn be- lül a vegyesvállalatok a szovjet ipar nem—

zetközi versenyképességét döntően nem ja- víthatják, de hozzájárulhatnak a szovjet gaz- dasági nyitáshoz.

_ A Német Szövetségi Köztársaság Szovjet- unióba irányuló exportja az importnál ke- vésbé csökkent. Exportesélyeit a márka fel—

értékelése nem befolyásolja. sőt az OECD- országok közül növelni tudta részesedését (20 %). Az export áruösszetételében :: beru- házási javak dominálnak: a gépek. elektro- technikai termékek. járművek. valamint a vas- és acéltermékek egyaránt egyharmados arányt képviseltek, de a gépipari termékek tekintetében erőteljesen csökkent a szovjet piac jelentősége. Vegyipari termékek tet- ték ki az export egyötödét. amelyekből a visszaesés jóval mérsékeltebb volt. Megis- métlődött a korábbi gyakorlat: a devizaszű- kösség nem a folyamatos termeléshez szük- séges félkésztermékek, hanem sokkal inkább a gépipari termékek vásárlásának visszafo- gásával járt.

A kisebb KGST-országokkal lebonyolított forgalomban a nyugatnémet export kevés- bé, 3 százalékkal. míg az onnan származó behozatal értéke 5 százalékkal csökkent. A Német Szövetségi Köztársaság kiviteli több- lete kismértékben növekedett. Bár a kétol- dalú kereskedelem feltételei általában iob—

bak voltak. mint szoviet viszonvlatban. (: leg- több KGST-ország óvatos eladósodási poli- tikát folytatott. Tekintettel arra. hoav szűkös beruházási eszközeiket növekvő mértékben az energiagazdasáaba kénytelenek fektetni.

más területek modernizációs szükségletei összetorlődtak.

A kereskedelem árustruktűráiára az a lel- lemző, hogy a Német Szövetségi Köztársa- sáa főként beruházási javakat exportál. és importiában a foovasztási iavak. élelmisze- rek és félkésztermékek dominálnak. Ezen or- száacsoport szerkezetótalakitási nehézsénei—

re utal. hoov a nvuaatnémet importőrr'ib késztermékvásárlásai csökkentek: a Kelet—

Eurőoából beszerzett aépek aránya az 1980.

évi 1.5 százalékról 0.8 százalékra. s a leaie- lentősebbnek számító ruháznticikk—import 7.5-ről 5 százalékra süllyedt.

Ami az egyes országokat illeti. Magyar- orszáa kínálja a legnagyobb elhelyezési piacot az exportőröknek. 1987—ben a kivitel értéke annak ellenére csökkent 4 százalék- kal. hogy Magyarországon a gazdasági nö- vekedés ismét _avorsult. Az onnan származó behozatal viszont csupán ebből az ország—

ból bővült, s az áruösszetételen belül nő- vekedett a késztermékek aránya. Említésre

1 080

méltó. hogy a Kelet-Európából származó gépipari termékek fele Magyarországról ér- kezik, s ennek az erős pozíciónak az elé- réséhez számos kétoldalú kooperáció és kö- zös vállalat is hozzájárult. Jelenleg 300 szer- ződéssel a Német Szövetségi Köztársaság a legjelentősebb partnere Magyarországnak;

1985 óta 7—ről 25-re emelkedett a vegyes- vállalatok száma, de ezek termelése és ér- tékesitése nem bir népgazdasági jelentő- séggel.

A szerző a továbbiakban összefoglalja a magyar gazdaságpolitika legfontosabb tö—

rekvéseit. amelyek a külpiaci egyensúly hely- reállítására, a fizetési mérleg javítására irá- nyulnak. Az eladósodás miatt az exportbe- vételek egyötödét a kamatfizetések emész- tik fel. A politikai kapcsolatok javulását pél- dázza egy kultúrintézet magyarországi fel- állítása és a turistaforgalom erőteljes nö- vekedése.

Csehszlovákia a második legjelentősebb piac, és egyedül ebben a relációban növe—

kedett a nyugatnémet export. Az óvatos csehszlovák hitelpolitika eredményeképpen fizetési nehézségek nem korlátozzák az ipar modernizálását szolgáló gépipari és elektro- technikai termékek vásárlását, amelyből a szállítások 20 százalékkal nőttek. A nyugat- német import nagy részét energiahordozók és acéláruk alkotják. gépipari termékekre mindössze 5 százalékos részesedés jut. Az 1987-ben megkötött környezetvédelmi szer- ződések közvetlen kereskedelmi hatásai csak hosszabb távon jelentkeznek; ugyanis ater- melési volumen növelését nem szolgáló.

költséges környezetvédelmi berendezések vásárlása háttérbe szorul.

A Lengyelországgal folyó kereskedelmet a hetvenes évek eleje óta a lengyel adós—

ságterhek nehezítik. Az import jelentős része ruházati termék. szén- és réz: a szénimport azonban jelentősen visszaesett. Lengyelor—

szág az export ösztönzése érdekében köny—

nyítette a vállalatok saját jogú külkereske- delmi ügyleteinek feltételeit, és lehetővé tette a devizabevételek egy részének köz- vetlen felhasználását.

Románia kereskedelempolitikájának első- rendű célja 1990—ig külföldi adósságainak visszafizetése. E politika következtében a nyugatnémet kivitel 1987—ben újra erőtelje- sen visszaesett; az 1980. évinek csak egyhar- madát tette ki. Elsősorban az élelmiszer- és a nyersanyagexportőrök bevételei estek visz—

sza: a gépipari export 1987—ben a korábbi évek alacsony szintjén stagnált. A Romániá- ból származó import csak mérsékelten csök—

kent. így 0,8 milliárd márka értékű román aktívum alakult ki.

A Bulgáriával folytatott kereskedelemre magas nyugatnémet kiviteli többlet jellemző.

(Az export az importnak négyszerese.) Az

1987. évi forgalom csökkenése elsősorban a beruházási javak exportját érintette. A nyugati kereskedelem növelésére Bulgária három vegyesvállalat alapításáról tárgyalt.

továbbá két elkülönített vámszabad gazda- sági övezetet hozott létre. Növekvő eladóso—

dásának leküzdésére külföldi tőkebevonással és know—how—vásárlásokkal reagál. (

A keleti kereskedelemben 1987-ben elért mélypont utáni kilátások nem kedvezők. Rö—

vid távon alig várható javulás. és kérdéses, hogy a szovjet gazdasági vezetés mennyi—

ben használja ki a hitellehetőségeket az importtöbblet finanszírozására. A kisebb KGST—országok árukínálatának számottevő javulása sem várható rövid távon. Ezt fokoz—

za, hogy hagyományos exporttermékeik egy részét továbbra is mennyiségi és vámkoriá- tok sújtják. így például a csehszlovák kész—

termékek 7 százalékát. a Magyarországról származó importnak mintegy a felét mester—

séges kereskedelmi korlátok befolyásolják (az export 25 százaléka vám-. 18 százaléka úgynevezett önkorlátozás alá esik). Ezen korlátok mielőbbi leépítése lehet a kereske- delem élénkítésének egyik eszköze.

A KGST-országok felismerték külkereske- delmük szervezeti gyengeségeit, ezért en- nek enyhítésére egyre több vállalat nyeri el az önálló külkereskedelmi jogot. Felismerték a szakemberképzés fontosságát: a reklám—

és marketing szakemberek képzésére a szov—

jet vezetés devizát biztosít. Más területeken is hiány mutatkozikkorszerű közgazdasági ismeretekkel rendelkező szakemberekben.

Feltehető, hogy a közeljövőben az oktatás.

a szakemberképzés és az egyéb szolgálta- tások kinálatának növekedése jelenthetik a kelet—nyugati kooperációk. vegyesvállalatok új, bővülő területeit.

(ism.: Kiss Ádámné)

WlENER'l'. H. :

AZ EURÓPAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉG ACELIPARA ES FOGLALKOZTATÁSI HELYZETE

(Europeische Stahlpolitik: Wirtschaftllche Zwönge und Beschöftigungshoffnungen.) — Wirtschaftsdienst.

1988. 3. sz. 136—143. p.

A Német Szövetségi Köztársaság vas—

kohászatát újabb kapacitás— és létszámle- építés fenyegeti, sőt olyan üzemek is van- nak, omelyekben súlyos foglalkoztatási kö- vetkezményekkel leállítják a termelést.

Az acélipar válsága regionális értelemben is megmutatkozik, mivel kevés helyen erő- sen összpontosítva termelnek. Az 1985. évi adatok szerint a Ruhr-vidéken 17, a Saar—

vidéken 15 százalék volt a vaskohászat aránya az ipari foglalkoztatottak számában.

ugyanakkor az ország többi körzetében ez