1908 ápri lis. VI. évf. 4. sz.

Teljes szövegt

(1)

1908 ápri lis. VI. évf. 4. sz.

A zombori törvénykezési és fogházépület tervpályázata.

Építési programm.

A törvénykezési épület két emelet sorral terve-

zendő. A fogház esetleg közvetlen összeköttetésben állhat a törvénykezési épülettel. Az építkezési telek sík egyenletes terepen fekszik. A pince padozata a talaj szinétől max. 1'60 m. mélységre

tervezendő.

A tervezésnél fősúly a célszerLíség mellett a taka- rékoss<'Í.gra fordítandó. A homlokzatok minden feles- leges cifraság mellőzésével, de a helyi viszonyok figyelembe vételével akként tervezendők, hogy az épület rendeltetése azokban külsőleg is kifejezést nyerjen.

Földszinten. J. Telellkönyvi osztály: a telek- könyvtár, a telekkönyvvezetők, a telekkönyvi bíró, a telekkönyvi bíró segédje, az árverések és végre- hajtók, a telekkönyvi kiadó, iroda, iktató, irattár.

II. Vizsgáló bíróság: bíró, bíró segédje, jegyzői iroda, terheltek, felek és tanúk, bLínjel-kamra.

!Il. járásbíróság: vezető járásbíró, a bírák részére 4 szoba, jegyzői irodák részére 4 szoba, a jeayzők és ügyészségi megbizott 2 szoba, a felek, ii~yvédek és tanúk, a bűnjelek és szerelvények, az :t::lttár, tárgyalóterem, szolga, tartalék.

Fogház! épületben: őrmesteri lakás, felügyelői l~kás, őrtanya 1'~ őr részére, szoba az inspecliós és látogatók részére, fogházkonyha, kamra, mosó- konyha, fürdő, fertőtlenítő, kórház, iskola és ima- terem, rabmunkaterem és árú raktár, rabruharaktár

és kamra, litografia, magánzárka 12 drb, társas- zárka II drb, halottas kamra, szoba a tanítók és lelkészek részére.

A bírálati jegyzőllönyvből.

felvétetett Budapesten 1908. évi március hó 6-án.

Jelen vannak: Dr. Imling Konrád államtitkár mint elnök, Dusóczky Károly miniszteri tanácsos, Dr. Záborszky István, miniszteri osztály tanácsos.

A Magyar Mérnök-és Epítészegylet részéről :, Fitt- ler Kamill építé'iz, udvari tanácsos. A Magyar Epítő·

müvé3zek Szövetsége részéről: Marion A/lOS ép:- tész. Meghívott magánépítészek : Tőry Emil m(:- egyetemi nyilv. rendkív. tanár, építész, Hoepjner Guidó építész.

A pályázati tervek benyujtásának határideje 1908.

évi február hó 20-ik napjának délelőtti 10 órája, amely időpontig beérkezett 23 pályázónak 25 terve.

A feladat megoldásának sikeres keresztülvitelét megnehezítette az a körülmény, hogy a telek első

benyomásra túlságosan böségesnek látszik.

Azok a tervek, amelyek a helyi viszonyok ala- posabb ismerete nélkül készültek s amelyeknél 2Z épületek helyszinrajzi elrendezése nem az Erzsébei- parkra, hanem a mellékutcák, vagy oldalt fekvő

terek egyikére, vagy valamely sarokra disponált2- tott, azok a feladatot már eleve eltévesztették

tS

sikeres megoldást nem nyujtottak. Mindazon terve:<

azonban, amelyek helyrajzi főelrendezése a város

Führer Zsigmond Fiai

Mész-, építési -, cement, és sír)Főraktár, Mészégető kemencék: DIOSGYORÖTT és REVE N, ,', ,', ,', TÉGLAGyÁR, Kőfejtési telepek:

NYIREGYHÁZA.

Bodrogkere,ztur, Sze-

,', ,', renc" Tarcal és Bodrogszentes, ,', ,'~

FELLNER LEO fénymásolópapir és vász-

FORGÓ ÉS TÁRSA

üvegezés;

nak. Rajz-. vázlat-, má- vállalat ::

műszaki papll'gyál'a, Bpest, solópapir és vásznak. Tel-

jes fénymásolati berende- Budapest,

VII"

Dohány - utca t6- t8.

V., Váci-ut 4.: T,t,fon 28-48. zések. Rajz-, Írószerek

Sűroönyczlm

: Poz Itiv Budap est.

és építészeti nyok dús \ álasztékban. n\,omtatvá- - - Elvállal mindenféle épületüvegezést. - -

.

I FURMANN GYULA

~UDAPEST, VII. DOB .... UTCA 14. SZAM:

Epítészeti tervek passepartourozását és cachirozását a

=

legnagyobb gonddal és ízléssel készíti.

=

(2)

díszes parkjára, az Erzsébet-parkra szolgál, azok, a helyi viszonyok figyelembe vétel ével, helyesebb kiinduló pontot találtak, s így figyelembe vehetők

voltak.

A bizottság a bírálás kiindulási téteIül előzetes

elvi jelentőségii megállapításokat ezek előre bocsá- tása dacára nem állított fel, csupán a mellett fog- lalt állást, hogya helyi viszonyokra való tekintet- tel, a főépület homlokzatának okvetlenül az Erzsébet-parkra kell néznie, ezen elhatározást a bíráló bizottságban az érlelte meg, hogy város- rendezési szempontból csakis a város legdíszesebb p:\rkjára néző főhomlokzati megoldás lehet az egyedüli kivánatos, annál inkább, mert erre a parkra irányulnak a főközlekedési vonalok.

Orlk és Somló terve. A főépületnek és az egész épületcsoportnak helyrajzi disp:)siciója teljesen

megfelelő. A teljesen körülépített összefüggő

vonalat feltüntető épületcsoportosítás simul a telek idomához.

Ezen épiiletcsoportok akadémikus szimelriális elrendezésiikkel tetszetős képet nyujtanak. Azáltal, hogy a tervezők a telket teljesen körülépítik, csak kis mértékben teszik szükségessé kerítésfalak fel- építését.

A törvényszéki épiilet hivatal helyiségei az ügy- menetnek megfelelő összefüggésben állanak egy- máshoz. A lépcsőzetek és closetcsoportoknak ki- helyezésével elérik tervezők azt, hogy a hivatali helyiségek meg nem szakított gyiirüt képeznek, miáltal az összefüggés az osztályok között állan- dóan fennáll. Tervezők a kocsibehajlókat az alag- sorba tették és így a hivatalos helyiségek és a folyo- sók lépcsőzetekkel meg3zakítva, a földszinten sin- csenek. Ezt tervezők az által érték el. hogy magas alagsort létesítettek.

Az eredeti tervben feltüntetett zárkaépület nem felel meg, mer! szaggatott udvarok állanak elő,

miért a bizottság a zárkaépület alternativ meg- oldását tartja helyesnek, hol e hibák kiküszöböl- tettek.

Ezen al:ernativ megoldással a fogházépület csoportja kedvező, mert úgy a lakásrészeknek, val1mint a gazdasági és kezelési részeknek épület- csoportonkint való összefoglalása helyes.

A fogház körülépített külső folyosojával teljesen megold ják tervezők azon feladatot, hogy közvet- lenül az utcára egyetlen helyiségből se nyíljék abl$lk. Ugyanez felemlítendő a zárkarésznél is.

Ugya törvényszéki épület, mint a fogházi épület, teljesen megoldott terv benyomását kelti, amit nem ront le az a hiba, hogy az esküdtszéki tárgyalási terem nem elég széles, és hogy a folyosók 2.20 méter szélessége keskenynek látszik. Az előbbi

hibán a terv alakjának megváltoztatása nélkül lehet segíteni, a folyósók pedig a tárgyalótermek előtti

NEUSCHLOSS ÖDÖN és MARCEL ·

Oőzfúré3z, faárú és parketlgyár. Ács és asztalos-iizlet.

Épitési vállalat. - Pozsonyi-út 21-23. szám.

SZABó ANTAL szobrász

VII. KER., VÁROSLIOETI-fASOR 39-41.

előcsarnokok helyes alkalmazásával, a kellő kiszéle- sítésseI már el vannak látva.

Az alaprajzzal összhangban áll az épületek hom- lokzata, aminek miívészi és középületnek teljesen

megfelelő, kiképzése tervezők dicséretére válik.

jablonszky f'Ó"enc terve. Az épületcsoportok helyrajzi főelrendezése és azok egymáshoz való viszonya helye~ és szimetrikusan akademikus fel- fogást mutat. Ugy a törvényszéki épületnél, mint a fogháznál a helyiségek egymásutánja az ügy"

menetnek teljesen meg"felel. A terv általában jó, érett megoldást mutat, amely a feladat behat ó tanulmányozására vall.

Tervező az épületcsoport elhelyezésénél nem kö- veti a megadott telek határvonalait és az oldalt

eső tér felé függetleníti magát attól, hogy ezen kis tér felől előkertet létesít. ezzel az elrendezéssel az az alaprajznak szimetrikus épszögü megoldást biztosít.

A

törvényszéki épületnél létesített széles főfolyosó helyes, de a keskeny oldalfolyosókba való átmenet nem nyújt szép megoldást. Az oldalfolyosó k szé- lessége ellen kifogás nem tehető, csak a táro-yalé- terem előtt volna megszélesítése kívánatos. '"

A traktusokba beiktatott melléklépcsők jó elhelye- zésüek, de a helyiségek folytonosságát megszakítják.

A földszinti kocsibehajtó a helyiségek össze- függését megzavarja, s a folyosóknál beiktatott

lépcsők alkalmazását teszi szükségessé.

A fogház, lakás és kezelési, illetve gazdasáo"i helyiségei jól vannak összefoglalva és kellő össz~­

függésben állanak, de hibát követ el a tervező,

amikor a folyosóknak az utcára való kihelyezését részben elhanyagolja, mert az utcára nyíló helyi- ségek álbnak elő. (Munkaterem, litographia stb.)

A fogház egyik melléklépcsője sötét.

A homlokzat nagy invencióval készült ugyan, de tu!ságo"san díszes és törvényszéki épületnek nem eléggé megfelelő.

Sebestyén Arthur terve. Az éplilelek szituális el- helyezésében és azok egymáshoz való viszonyaiban tervező akademikus szép megoldást nyujt, és amikor függetleníti magát a telek határvonalainak SZoros betartásától, nem követ el hibát, mert szép tet- szetős, szimetrikus, jól tagolt arányos épülette~teket létesit. Elég szerencsésen küzdi le a teljesen sza- ba?on álló telekkel fellépő nehézségeket. Oyakor- lah tekllltetben azonban terve lényeges hibáktól nem mentes. Ilyenek a gyakorlati io·ényeknek nem megfelelő arkadszerü folyosók, melyek túlsok őri­

zetre szorulnak.

" Hiányzik a törvénykezési épületből a kocsi-

behajtó, a helyiségeknek egymás mellé rendezése általában megfelel az iigymenetnek. Hibás a bün-

tető tárgyalási terem tagoltsága, amely terem különben is keskeny és hibás az esküdtszéki tár-

"Satorinl' köhabarcs-anyag

olcsó és kitünő épitő anyag, fagymentes, szintartó, kőkemény, plasztikus. - Több szinben szállitja

Satori-gyar Budapest. IX .. Dandár-u . 25.

MARGITTA IGNÁci

mázoló mester. Budapesten,VII., Dohány-u. 34 •.

Telefon: 98- 37. Telefon; 98- 37.

(3)

~

N

::.::

O ..J

~

O :c

~ 1:

O O u...

===

Q .'

- . , f ' ' , '

illi '

" f .• ~

t . Eiiiil

... ·rr:!··

' =1:- ... .. oo- -

J

... -

·n . .

··!"~l

. miii ._- eli

~ <:

N ::.::

o ..J

~ o

1:

'O u...

(4)

4

N

<-

cr:

:s

p..

« i= z N (fJ

cl ..J :0 u...

N

<-

cr:

« p.. ..J

«

...;

(5)

~.~ _.

- 0 ~ ; ~~~~~~~~~~~

:~.l ~;~}: ... ·:·t~.· :·:!~~~~~,:~.·~;·~~.\::r~ ;~;;t~~~, :2·;~·.~;:/~/1::':

',::,

ALTERNATlVA

(r.

EMELET).

I. Dl].

ALTERNATIVA (ll. EMELET).

ALTERNAT1VA (fÖLDSZINT).

ll. EM. ALAPRAJZ·

ORTH ÉS SOMLÓ, BUDAPEST·

(6)

6

~ cn ILl ll. ..:

o ~

~

u-

Z ILl

~ ILl ti..

>-::.::'

N cn Z O ...J

~

~

r:

«

N ::.::' O ...J

::E O :r:

'O ti..

...

O

(7)

....:

(8)

....:

:::

(9)

N ...

e>::

cl.

...l

f:::

N z

(j")

o ...l

-o tt..

bJ.L=====-~-

....:

r:

(j") tLI cl.

o ::>

~

ci"

::>

r-e>::

-tLI z

>-r-

(j")

~ tLI tLI (j")

....:

;::

(10)

10

~ cn

~ p..

..: cl ::J I'Q -0- cn N

~ cl

...J b ...J .::J

:r

~ cl

(11)

r:

<c N ~

O ...J

::;s O l: ...J

<c cl ...J

O

(12)

_._. ___ ._._.-- _._. __ ._. __ ._._-. __ . __ .-.- _. __ . __ .• "...,..I",,"I·.- = ' i l

H I) ;4~,...r-=Jl.r ~J""fF - --- -- .. r .

r. EM. ALAPRAJZ.

MEOVETT TERV.

-F;r....---TI---=--: T: · t·:::=r ~·,:",Ia~

~' i" " .:-:,:.,

:,:·3::

, I

Ii

I

LI:

I

li l

fOL,

EB

I ,

1\!,I !J : : :"' :' - ~.

i

- -. - - - r - I I ' ; i:l'1~ft'r. t

,-"---+-- 1 ... ' ~ ~:~:1;:2.~; I;lj:~ 3] I ~ t ·::~:·, . : ~

" - ' " '

~r

'\

i .::::., ~ ij • .

. t-==-I ~ ' ~_; nP

. ~ ':::~ :: I . ' ,' '"-t : : :: ..

lb ! L~··I. ·· : ~ .·

I I

,

~ ll-l ~ ''':~: , "'i~ ~ ~ r t·:t-:lt "f:rl;i~ ~:fJ :'.:~:~~_. l r '":. :': '" !

I

II ( r~JIL{;iJl,~j! ~ " l" ' l ' ::': T , J ' : I~ l

.

I ~

__ :~ 1-,_ ... ,

1 I ~ I ~II

~.

~ - . J11111,;

~1:

.. ..,IJ.)':u.iJ

""''''II1'''

.l·

I __

-t'·:!,.

.-Ji

;

• - ... 1 " · ...

1 D I -J'>.···" , ,- l

L '1 - . I -

I

j"

J!:Mi~lf l r.~~~··;,- ' i . :

r- .(- ~. ': ID·:t ~:~ \' = ~ .'~~. ' . .

l . j n ' .

~'l ~·~ .!E ·.?· II'·.:,7 .'.:::~~':lit ~~

f --'"

1 ' - ' . - - - - - -

~

..

I~'

-

f" .... , . J-

-.1 I ' , · - ;pti ' . , , ~. 1 . -

~~ r ~ !H ij ! dtiiJ ;if - 1~~4

~~I:c l : .:: :~ ~ ~~: ~:j '

I '

fÖLDSZINTI ALAPRAJZ.

DR. HŰLTL DEZSŐ, BUDAPEST.

~

(13)

FŐHOMLOKZAT.

FÖLDSZINTI ALAPRAJZ.

MEG VETT TERV. PÁRTOS GYULA, BUDAPEST.

(14)

14

MEGDICSÉRT TERV.

j

"

~

.

< •

... ,

·U

"

, ,

fŐHOMLOKZAT.

fÖLDSZINTI ALAPRAJZ.

K. CSÁSZÁR fERENC, BUDAPEST.

(15)

fÓHOMLOI(ZAT.

, -

-"-

I

lJ; I J

~ ""7.:::~-::;~_:

lj I I .

~

li i l l !

l

i -I

I)

,

.

il

i '}

.

!

j- - - - - -- - '

I,i

~ ~ j

I '

1

~ I , '

\ I

W

I! i

ri

~~ b f! l

l

,

I r - I

I

I

i

,

1!lJ Ir-- 11 -!

~ f- I ~ ii

. lIli~ "íi

-~ "'f"

J ;

I

~i 0 r=-:-- - ~

:

J.

~

!

- j li

i ~ i ; 1 :1 :il ~~[I ; . r,

1--.,-- h I ; !

,

~j ,-

l ~ +-

I

, :1

.:

... .

;

, ... ; IIIII

-

- "

11111 11111

1-=

~'

~

ll,

t.

~ ~ 13*1

.'-~ J

I ttlHll Htt

D .... ~

~ ~~'

-~

1 _ ;-[

....

t ! ..

I i

"1

l

~f

- "l ~ ~T"'-

I

i ! - -

,

i ,~ ; ~

-l

~:

~I=

~ r

ul:

~

t I

-'~

L

: .... l

&e= I ; :

-HI

~I

- ri

~ :

ri. '

\ ' ,

:, ;

~ ;

'LL

..1-,

~ i

. I

~T l

!

I

l ; , ) :

\ ), i '

\ 11

t H ~l

J

l

,

l

i

\

<

}, l - h \

II

~ •

h

:; ~ - - ~'

I I I I I I

, - ---

fÖLDSZINTI ALAPRAJZ.

MEGDICSÉRT TERV. HLATKY SCHLICHTER GYULA, BUDAPEST.

(16)

16

fÖHOMLOKZAT •

. FÖLJ:?SZINTI ALAPI\AJZ.

NÉMET LIPÓT

(17)

gyalási terem elrendezése, amely amellett, hogy keskeny, rendeltetésének nem felel meg, mert a visszavonulók csakis a közönségen át közelít-

hetők meg.

A fogház helyiségeinek elrendezése teljesen meg-

felelő, de hibás, hogyazárkaablakok részben az utcára kilátást engednek.

A homlokzat egységes művészi koncepció, .amelyért tervezőt feltétlen elismerést illeti meg.

Dr. Hültl Dezső terve. A törvényszéki épület helyrajzi elhelyezése az Erzsébet-parkra néző fő­

homlobattaI helyes. Kevésbbé szerencsés a fogház-

épűlet alaprajzi elhelyezése, amely egyik mellék- utcát foglalja el s így a teleknek kerítésfalakkal

leendő körülépítését teszi nagy mértékben szük- ségessé.

A törvényszéki épület nagyobb csarnokokkal túlságos gazdagon és költségesen van megtervezve, ami vidéki törvényszéki épületnél felesleges, bár a monumentális és architektonikus szép hatás el nem vitatható. A hivatali helyiségek nagyjában az ügy- menetnek megfelelő elrendezéssel terveztettek, csak az ügyészségnek,'"amely a büntető bíróság osztá- lyába ékelődött, mondható hibásnak.

Ugyancsak elhibázott az esküdtszéki tárgyaló- terem elrendezése, amely elrendezés következtében a visszavonulókhoz az esküdtek, vagy a bírák csakis a közönség részére fenntartott helyen át jutnak.

A kezelési és gazdasági helyiségek elhelyezése az ügymenetnek általában megfelel, nem szerencsés azonban a zárkaépület elhelyezése, melynek ablakai szabadon az utca felé nyilnak. A zárka részére nyujtott alternativ elrendezése ezen hibát kikerűli.

A törvényszéki épület homlokzata nagyon szép, monumentális hatású és művészi kvalitást árul el.

Pártos Gyula terve. A terv a helyi viszonyok- nak megfelelő felfogással készült és ezért jó a törvényszéki épületnek az Erzsébet-parkra néző

elhelyezése. A törvényszéki épület alaprajzi elosz- tása meglevő jobb sablonok mintájához hasonlít sez okból hivatali helyiségei is általában meg- felelnek az ügyme~letnek. Hibás az esküdtszéki tárgyalóterem elrendezése. A törvényszéki épület jobboldali szárnya az I. és ll. emeleten megszűnik.

miáltal némi architektonikus nehézségekkel küzd a tervező. Az első emeleten végighúzódó céltalan- nak látszó folyosót tervező csupán a közlekedés céljaira gondolja fenntartani.

Sötétek a törvényszéki épület földszint jén a hátsó középtraktusban levő előszobák.

A fogház helyiségeinek elrendezése az ügy- menetnek általában megfelel, hibás, hogya zárka- ablakok az utcára néznek. A törvényszéki épület

TAKÁCS LÁSZLÓ :!zs~'eÓr:

Budapest, VIII. , Hunyadi-utca 39. sz.

RELLA VASBE1 1 0N

Budapest,

IX., Üllői-út

25. sz.,

Telefon 69- 77.

fsz . 4.

SÁNYAY VIKTOR műasztalos

Min.taterlJ1ek: v., Lipót. körut 20.

Gyár: V., Váci.út 74. Telefon 65- 82.

17

homlokzata szép, monumentális megoldást nút tat, modern !llűvészi törekvés dicséretes megnyilat- kozásával.

Császár Ferenc terve. A szituális alapelrendezés felfogása megfelelő. A törvényszéki épület hivatali helyiségeinek elosztásánál hibás az, hogy úgy a járásbírósági tárgyalási terem, mint az elnöki tanács- kozó, az illető osztályoktól elszakítva az épület más részébe kellő összefüggés nélkül helyeztettek el.

A főlépcső hátsó előterének megoldása az épület l-ső emeletén levő pillérekkel célt tévesztett, miután az előteret szétszakítja. Az alatta levő helyiségekben

levő pillértestek zavarólag hatnak. A törvényszéki épü let udvaraiba vezető kocsibehajtó kierőszakqlt

és olyan lejtőket tesz szükségessé, amelyek a kis távolságra nem fejleszhetők ki nagyobb esés nélkül és költséges támfalak nélkül.

A fogházzárka részének ablakai az utcára nyíl- nak, ami hibás. A lakás elhelyezése az

r.

emeleten

nem kedvező, mert csak a kezelési részeken át közelíthető meg. Az ügymenetnek a helyiségek elhelyezése a fogház kezelési részében különben sem felel meg, az összetartozó részek, mint iskola, imaterem és lelkészszoba teljesen szét vannak szakítva.

A törvényszéki épület homlokzata ügyes kon- cepciójú, monumentális hatáslt, és jellegzetes. A fogház épülete azonban tIlIságosan díszes, gazdag és kastélyszerű hatást tesz.

Hlatky-Schlichter Gyula terve. Az épületek alap- rajzi elrendezésében tervező amellett, hogy alkal- mazkodik a telek határvonalaihoz szimetriklls fő­

dispoziciójában, megfelelő tervet mutat be.

A törvényszéki épület és fogház közötti udvar (8.00 méter) nagyon keskeny és így a földszinti helyiségek sötétek.

A törvényszéki épület helyiségei nek elrendezése általában megfelel az ügymenetnek.

A lépcsőterek nagyon közel esnek egymáshoz és így nem jó elosztásuk. Bár a törvényszéki épület baloldali traktusa 7.00 méter nagyon mély. A tár- gyalási termek mégis keskenyek. A mély traktus- ban alkalmatlan keskeny hivatalos helyiségeket létesít. A büntető tárgyalási terem atraktusban némileg eldugott helyen van.

A fogház alaprajza nagyon eltagolt, túlsok a bejárás. A zárkarész földszint je sötét, miután oldalt világítást csak az

r.

emeleten kap. Nem segít ezen a tervezett felülvilágító sem, mert az emeleti folyosók a fényt elfogják.

A fogház helyiségeinek elosztása egyébbként helyes.

A homlokzat ügyes kéz munkája, középületnek

Krisztián és N ovák Te~:~~~~~~g~

műterem: Budapest, VI., Kmetty-utca 20. sz.

Ajánlják magukat homlokzat, IeJ emdíszítménvek s ipar-

művészeti tárgyak kivitelére minden stílben.

KLOPfER JAC

csász. udvari üveges és kir.

Budapest, VI L, Dohány-u. 10.

Telefon 17--88.

RÁKOS MANÓ szobrász

Budapest, VII., Bálin.t.u. 7. saját ház.

Készít: mindennemű gipsz-, kő-, műkő-, stuccatur-, Rabitz-

műmárvány-munkákat. Telefon 52-52,

(18)

18

megfelelő kiképzéssel, a főorom e!tagozott apró- lékossággal van diszítve.

Németh Lipót terve. Főalaprendezése és szimet- rikt,ls elhelyezkedése az épületcsoportoknak kedvező jó benyomást kelt.

A törvényszéki épület helyiségei általában meg- felelnek az ügymenetnek, hibás az esküdtszéki tárgyalóterem, amely épp úgy, mint a 16. számú tervé rendeltetésének nem felel meg. A fogház helyiségei a gazdasági rész és kezelési rész helyes elosztásával az iigymenetnek általában megfelelne, ha a panoptikus udvar meIIőzése következtében elnyújtott folyosó-rendszeríí zárkaépület a két épületet egymástól teljesen el nem szakítaná.

Ezen két épületcsoport között semmi intern ö szefüggés nincs, egyikből a másikba az emeleteken

D D

Tervpályázati határidők:

1908. ápr. 30. Máv. igazgatósága: Uj pest váro- sában létesítendő magyar kir. áIIamvasúti közép- és főiskolai internátus tervei. Díjak 1500, 1000 és íOO k., 2 tervet megvesznek 400 - 400 k-ért.

1908. ápr. 16. Hadügyminisztérium bécsi palo- tája (8,600.000 k.); díjak: 20,000, 15,000 és két 10,000 k.

1908. ápr. 30. Bartha Miklós szoboremléke (költség 35,000 k.); díj az építés.

1908. máj. 20. Kaposvá,r város polgármestere : nyári színkör tervezése. Epít6költség 120,000 k.

Díjak: 800, 500 és 200 k. Megvétel 200 k

Steinbach O a' b o r

dlszlto. k~r~i~.os iii és

BUDAPEST, Vr., Podmaniczky-utca 18. sz.

Telefon: 20-76. Telefon: 20- 76.

H ERZL L. M

épületüvege-

• zési vállalat,

BUDAPEST, VU., Károl y- körút 7. sz.

egyáltalában jutni nem lehet s a földszinten is csak a letartóztattak által használt udvarokon át.

A zárka rész folyosója ugyanis belső közlekedési helyül nemcsak nem tekinthető, de ilyen célra

leendő felhasználása teljesen kizárja a zárkarész

használhatóságát.

Homlokzata középületszeríí ugyan, de kiképzése míívészi invenciót nem mutat.

A birálóbizottság a 2000 koronás első díjat Or/h Ambrus és Somló Emil budapesti építészek nek, a 1400 koronás második díjat jablonszky Ferenc hudapesti építésznek, a 800 koronás harmadik díjat Srbeslyén Artur budapesti építésznek ít~lte.

Megvették dr. Hültl Dezső és Pártos Gyula budapesti építészek terveit. K. Császár Ferenc és Hlatky-Schlichter Gyula terveit megdicsérték.

D D

1908. máj. 3/. MarczaIi közkórház pályatervei a kórház választmányi elnökéhez nyujtandók be.

r. díj 300 kor., megvétel 200 kor. Bíráló-bizottság tagjai: Lehne Vilmos főszolga bíró, Dipold Béla

főmérnök, dr. Szaplonczay Manó tiszti főorvos,

dr. Fülöp István kórházi igazgató-orvos.

1908. jun. 15. Athénben Constantin császár emléke; díjak: 5 drb 5000 k és 2009,1500, 1000 k.

1908. okt. 26. Magyar Mérnök-és Epítész-Egylet : aranykönyv és állványa, díj: Ybl-ér~m.

1909. jan. 9. Magyar Mérnök-és Epítész-Egylet : könyvtárpalota ; díj: aranyérem és 1200 k,

Fűtés, szellöztetés, világítás, \'Izvezeték

Hoffman Miklós és Rohonci Hugó

magánmérnök Telefon 96- 96.

Budapest, VI. ker., Podmaniczky-utca 14. sz.

R E ITZE R FERENC ;:~~~1~~

BUDAPEST, VII., RÓZSA-UTCA 32. SZ.

- - TELEFON-SZÁM 11- 81. - -

(19)

lJTERMEJ\6

O ya lus László.

A négyemeletes bérház tervezésénél elsősorban a befektetett tőke jövedelmezőségére kellett tekin- tettel lenni. E cél szem előtt tartásával tervez- tettek a helyi viszol1yoknak megfelelőleg a föld- s:dnten nagyobb és kisebb üzlethelyiségek, az eme- leteken pedig 2-5 szobás lakások.

A stilus modern román. Az István-tér és Kis- diófa-utca szöge a szabályos 10 szög két oldalának felelvén meg, a sarok levágás és kupolaalakítás ezen alapon törlént.

Az építkezés pausál-összegben adatott ki Stobbe

INTEI\IEUI\VÁZLAT.

István-téri bérház.

Adolf építőmesternek, aki valóban derekas munkát végzett, amidőn ezen 1139 négyzetméter beépített területü épületet 8 hónapi munkaidő alatt négyzet- méterenkint 235 koronáért elkészítette.

A lakatosnl1tnkát jablollszky ferenc, mázoló- munkát özv. Vanek Károlyné, üvegesmunkát Glatz András, padló- és falburkolatokat Testory P. és társa, vízvezetéket janisch János és fia, tapétát Sieburger és társa, szobafestést R.ácz Márton, a liftberendezést Wertlzeimer P. és társa készí- tették.

TEI\VEZTE: LÖffLEI\ BÉLA.

(20)

20

SZABOLCSI POLYÁK BÉLA ÚR ISTVÁN-TÉRI BÉRHÁZA.

TERVEZTE: GYALUS LÁSZLÓ. ÉPITETTE : STOBBE ADOLf.

(21)

TERVEZTE: NovAK IMRE. HALL.

-

(22)
(23)
(24)

24

Q 7-

..J «

N <fl

(25)
(26)

Mai nappal átvettem a "Krónika" rovat szer- kesztését.

E rovat ezután is mindazon rövid híreket hozza, melyek a tervező és kiilönösen a pályázó építészt érdeklik.

Teret kívánok azonban szorítani a mindenkor legaktuálisabb és leginkább közérdekű és az egész építészséget közelről érdeklő kérdés meg1;leszélé- sére. Műszaki, lapjaink: a M,érnök- és Epítész- Egylet "Heti Ertesítője", az "Epítő Ipar", a "Vál- lalkozók Közlönye" és "Vállalkozók Lapja" ugyan tág teret nyujtanak, és pedig hetenként, szakíróink.

nak, mindazonáltal úgy vélem, hogy csak a közös ügyet, a kari érdeket, az építőmLÍvészet céljait szol- gáljuk, ha a nagyközönséget is érdeklő építő­

mLÍvészeti kérdések tárgyalására ezen lap hasábjain is teret nyitunk.

Az elvontabb építőmüvészeti, esztétikai kérdé- sek is idetartoznak. Az építészet mai forrongó, folyton fejlődő, szinte lázas alakulása, a modern és nemzeti stiltörekvések az eszmecserét ez irány- ban is indokolttá teszik.

E rovat minden kartárs előtt nyitva áll. Elfogu- latlan véleményét itt szabadon közölheti, ameny- nyiben egyéni vagy vállalati érdekeket nem szolgál.

Most, midőn e rovat szerkesztését elvállaltam, kérem a tisztelt kartársak szíves támogatását és jóindulatát. Kertész K. Róbert.

Az új Nemzeti Színház.

Jakabffy Zoltán.

Hetven évvel ezelőtt épült föl a Nemzeti Színház, a színmüvészetnek első állandó temploma Pesten, az ország fővárosában; hosszú évekig egyedüli otthona volt a drámai muzsának és véd bástyája a magyarságnak. Ma hét állandó színházban esténként majdnem tízezer ember keres szórakozást. Szín- házaink, különösen az Operaház és a Vígszínház, teljesen modernek, a Nép-, Magyar, a Király Szín- házak is megfelelnek a követelményeknek. Csak a Nemzeti Színháznak jutott a legmostohább sors, kis színpadja kényelmetlen, éppen nem !tízbiztos

nézőtere ma már teljesen tartlfatatlan; pedig a Nemzeti Színháznak kell igazán minden tekintetben kiválónak lenni, mert ez a nemzet első színháza.

Alkalmas színpaddal kell bírnia a müsorába tartozó színmüvek tökéletes előadására, kényelmes, !tíz- biztos nézőtérrel kell bírnia, hogy a közönség megszeresse, jól érezze magát benne s örömmel járjon oda. Csak a rendezők tudják, hogy mily t n

onasl nehézségekkel kell megküzdeniök, midőn a Nemzeti Színház színpadján egy nagyobbszabású drámát kell előadni. A közönség és a sajtó csak zúgolódik a hosszú szünetek miatt, vagy hely- teleníti a nem eléggé tökéletes és jellemző díszletet, de nem látja, hogy micsoda emberfölötti munka folyik a leeresztett vasfüggöny mögött. A színpad oly kicsiny és a hátsó színpad teljesen hiányzik, hogya lebontott szín alkotórészeit, a színfalakat és a bútorokat stb. távoleső helyekre, a Múzeum- körútig kinyúló raktárba vagy a színházudvarra kell hordani. Ez a díszletek nagy rongálásával jár és rendkívüli idővesztésbe kerül s valóságos sziszifuszi munka, mert igen gyakran előfordul, hogy a rákövetkező szín az előbbi díszletet követeli s akkor kénytelenek megint a távol eső helyekről a díszieteket és a bútorokat újra a színpadra hordani.

Az öltözők szükek és kényelmetlenek, a színpad

szellőzése rossz és tökéletlen, úgy hogy minden szünetben a színpadnak hátsó, az élettani intézet kert jére néző kapuját ki kell nyitni, hogy friss levegő jusson a színpadra, de ezáltal a színészek nagyon könnyen meghülésnek vannak kitéve. A

nézőtér hiányairól és hibáiról azt hiszem a közön- ség teljesen meg van győződve, aki csak egyszer látta azt a tolongást, ami a szük rnhatárakban és a szük folyosókon végbemegy, az mindenesetre megérti ez állapot tarthatatlanságát. Szóval új Nemzeti Színház fölépítésére égető szükség van.

A régi már nem méltó fejlett drámai müvésze- tünkhöz s nem való, hogy színészeinket és közön- ségünket nap-nap után kitegyük olyan veszélynek,

aminő tüz esetén a hiányos berendezés és a kevés számú kijáratok folytán előfordulhat.

Igaz ugyan, hogy szép és kedves dolog volna a régi színházat, mint Pest első állandó színházát, melyhez annyi lélekemelő emlék fűződik, fenn- tartani mint egy mLÍemléket, hogy a késő utókor is meghatottan szemlélhesse az első színházat, ahol magyar nyelvünk először elhangzott. Sajnos, ez azonban ma már nem lehetséges.

A

Nemzeti Szín- ház ma már nem áll régi alakjában úgy, ahogy azt 1837 -ben fölépítették. A 70-es évekbe)1 két hatalmas bérházat emeltek tőle kétoldalt, új hom- lokzatot is kapott, belső elrendezésében is változást szenvedett. A régi színházat bármilyen nagysza- bású átalakítással célszerűvé és használhatóvá tenni tehát nem lehet.

Az új Nemzeti Színház építésénél elsősorban

fölmeriil a hely kérdése. Hová építsük? Több. telek jött kombinációba, de legjobb és legszebb hely mégis a régi színház telke, természetesen a két bérház lebontásával nyert telekrészekkel együtt.

Ezen elrendezés mellett szól különösen a hagyo-

(27)

mány. Ezen a helyen állott a színház hetven évig, álljon ott továbbra is. A nagylelkű adományozó azon kikötéssel adta ezen telket, hogy azon a Nemzeti Színház álljon. Ezen elhelyezés ellen csak egy érvet lehet felhozni, hogy az építés al1tt, mely mindenesetre két évet vesz igénybe, hol játszanak a Nemzeti Színház tagjai. Az előadások zavartalan folytatása némi akadályokba ütközik, de semmi~

esetre sem olyanokba, amelyek le nem győzhetől<.

A vallás-és közoktatásügyi minisztérium, melynek hatáskörébe tartoznak most az állami színházak, az új Nemzeti Színház építésének kérdését magáévá tette s rövid időn belül megoldani kívánja. Első­

sorban kimondotta, hogy csakis a régi helyet tartja legcélszerübbnek az új Nemzeti színház számára, nemcsak a hagyomány szempontjából, hanem gazdasági okokból is. Mert a régi telek, lerombolván a két bérház:J.t is, még mindig olcsóbb, mint bármely más a főváros belsejében lévő és megvásárolható alkalmas telek, továbbá az idegen telek kisajátítása nagymértékben késleltetné is az új en1Zeti Színház fölépítését.

Megállapodván tehát a régi telekben, másod- sorban gondoskodni kell ideiglenes színházról, hol a Nemzeti Színház személyzete az építkezés ideje alatt, azaz két évig, játszhassék. E célból a közoktatási minisztérium tárgyalásokat folytatott a magánszínházakkal, de ezek közül egyik sem volt

kibérelhető.

Nem is lenne helye3 a Nemzeti Színház ked- véért egy magánszínházat megszünietni és annak társulatát szélnek ereszteni. Kombinációba került az Operaház és az Uránia Színház is. Ezekben felváltva játszana a Nemzeti Színház személyzete, és pedig 2-3 estén az Operában, 3- 4 estén pedig az Urániában; de bár az Uránia alkalmas volna kisebb szalondarabok előadására, színpadja azon- ban teljesen célszerütlen, nincs mellékhelyisége, elégséges öltözője s a hozzájutás cS:J.k-a nézőtéren

át van biztosítva. Nem marad tehát más hátra, mint egy új színházat építeni, akár álbt'ldó, akár pedig ideiglene3 jelleggel.

Ha a kormány állandó színház építésére hatá~

rozná el magát, úgy helyesebben cselekedne. ha ezt Budán a Horváth-kertben vagy esetleg a Döb·

rentei-téren építené föl, Budának úgy is szüksége van egy rendes, kényelmes és állandó színházra.

Ha pedig ideiglenes jellegü színházat akarna építeni, melyben a Nemzeti Színház személyzete csak az építkezés ideje alatt tartaná előadásait s aztán lebontás alá kerülne, úgy mindenesetre egy szerény, csak a legszükségesebb követelményeket

kielégítő színházat kell építeni. Véleményem sze- rint ezen ideiglenes színház számára keresve sem találnánk jobb helyet, mint a központi városház hatalmas udvarát.

Az új Nemzeti Színház építésével egy igen fontos városszabályozó kérdés is kerül szőnyegre.

Ugyanis azt mindenki érzi és tudja, aki Budapest forgaImát megfigyeli, hogya Rákóczi-út-Kossuth- Lajos-utca és a Múzeum-körút- Károly-körút ke- resztezése mai alakjában semmi esetre sem alkal- mas a forgalom lebonyolítására. Ez a forgalom pedig még növekedni fog, különösen akkor, ha a villanyos vasutat a Kossuth-Lajos-utcán megépítik, ami szükségképpen be fog következni. Ezen keresz- tezés helyére tér kell, nemcsak a forgalom köny- nyebb lebonyolítására, hanem városrendezési és esztétikai szempontokból is. Ezen teret meg kell alkotni és pedig minél előbb, hogy a Nemzeti

Színház építése ne szenvedjen késés t. Kertész K.

Róbert építész mutatott be nemrégiben egy igen szép és érdekes megoldást: a keresztezés helyén 1 10 méter hosszú és 50 méter széles teret létesít.

Kertész terve szerint a jelenlegi Pannonia-szálló- nak a SZÍnház felé eső határpontjából a Rákóczi- útra merőleges utca nyittatnék. Ezáltal a Pannonia- szálló a színház felé eső részén a jelenlegi határ- traktus átépítése által utcai homlokzatat nyer. Az utca a sZÍnhh mögött is elvonul s merőlegesen

torkollik a Múzeum-körÚtra. Ilyképpen egy L alakú terület áll rendelkezésre, ezen területen a Nemzeti Színház tökéletesen lépíthető.

Az új Nemzeti Színháznak, mely hivatva van legalább is egy évszázadon át szolgálni a magyar drámai müvészetet, teljesen új rendszer szerint kell épülnie. Színházemberek előtt régóta isme- retes, hogy a mai színpadi berendezés. még a leg~

tökéletesebb is, teljesen alkalmatlan igazán és tennészetes haUsok elérésére. A kétszáz év óta használatban levő kulissza-színpad ma már lejárta magát. A színpadi kép,et kulisszák és szuffiták nélkül kell megoldani. Es hogya kulisszák és a szuffiták nélkülözhetők legyenek, meg kell szün- tetni azt az okot, mely ezen díszleteket szüksé- gessé teszi. A kulisszák és a szuffifák a színpad oldalfalainak, a zsinórpadlásnak és a világító tes- teknek eltakarására szolgálnak, ne legyen semmi eltakarnivaló s akkor ezen díszletek teljesen fölöslegessé válnak. Az üres sZÍnpadnak a színpad- nyíláson keresztül a horizont kell bemutatnia, ha ezt elérjük, akkor ezen színpadra bármilyen szín egyszerLíen és könnyen, fölösleges cafrangok nélkül felállítható és természetes hatás elérhető lesz.

A bécsi nemzetközi építészeti kiállítás.

Jelen év május hó IS-án veszi kezdetét Bécsben a VII!. nemzetközi építész-kongresszus. Ugyanakkor és ugyanott nyílik meg az egyhavi időtanamra ter- vezett nemzetközi építészeti kiállítás.

Első alkalom ez, ho,gy összecsoportosítva lát- hatjuk majd a különböző nemzetek épÍtőmüvészeti

alkotásait, azon alko:ásokat, melyek az uto/só tíz év al2tt Msziil e/l (a kiállítási programm egy pontja), akár megépültek azok, akár cs~k mint müvészi eszme kerültek tervezés alá. A kiállításon

résztvevő államok: Ausztria, Belgium, Bulgária, Kanana, Anglia, Németország, franciaország, Hol- landia, Olaszország, Mexikó, Portugália, Orosz- ország, Svédorsz~g-, Svájc, Spanyolország, Török- ország-, Egyesült-AlIamok és Magyarország.

Ebben a díszes, nemzetkQzi társaságban a ma- gyar építőm(ívé,zetet méltóan képviselni, ez elé a feladat elé állíttatott a magyar építész-gárda. A ki- állítási bizottság- még mult év őszén alakult meg Fittler Kamill elnöklete alatt. k'nek kiállítások szer~

vezésében és rendezésében eddig több ízben kifej- tett sikeres tevékenysége és agilitása önmagában biztosítan i látszik az eredményt. Oróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter, a kon~

gresszus magyar védőbizottságának díszelnöke 10.000 korona állami segélyt engedélyezett a ki- állítás támogatására. A főváros, a keresk. min. és a földmívelésügyi minisztériumok a részvételt, sajnos, megtagadták.

Ezideig 55 kiállító jelentett be 359 lapot. A ki- állítók névsorában ott látjuk épÍtőmüvészeti köz- életünk nagyjait és a fiataiokat egyaránt. fáj~

dalommal és csodálattal látjuk azonban Alpár Ignác távo,maradását. A mezőgazda5<'Ígi múzeum

festői épiiletcsoportja, a börze és az osztrák-magyar

(28)

28

bank épületének tervei nélkül az utolsó tíz év tevékenysége bizony csonkán kerül bemutatásra.

A tervek e pó 18-ikáig küldendők be a Magyar Mérnök- és Epítész-Egyletbe a kiállítási zsüri dmére. A zsüri négy tagját a kiállítási bizottsig választotta (Fittler K., f1ikisclz R., Árkai A., Pogdny M.J, öt tagot pedig a kiállítók választanak titkos szavazással.

A kiállítás a "Gartenbaugesellschaft" épületében rendeztetik, melyet ez alkalomból ideiglenes tolda- lékkal látnak el. Az épület két, a főhomlokzatra nyíló termét Ausztria tartotta fenn magának.

A középső nagyteremben a különböző nemzetek által beküldött legkiválóbb mLívek helyeztetnek el.

Az osztrákok baloldali terméhez csatlakozik a magyar terem, melynek alapterülete circa 180 m2,

A terem felső világítással bír és így az összes falfelületek a kiállítás céljára használhatók ki.

Tervbe van véve egy külön osztály létesítése, mely- ben a magyaros jellegLí tervek csoportosíttatnak össze. Ez a csoport esetleg külön teremben állít- tatik ki.

Valamennyi terv paszpartu nélkül, fénytelen, fehér keretekben lesz kiállítva. A rendezést a helyszínen öttagú bizottság végzi; ennek tagjai: A. Ba{ogh L., Maróti O., Sebestyén A., Málnai B. é3

Tátray L. (K.

K.

R.)

A stílusok tröszt je. Arra a hírre, hogy Mr. Schwáb az ismert amerikai acélkirály és milliár- dos New-Yorkban a bloisi kastély és a Trianon mintájára palotát szándékozik építtetni, a "Figaró"

költője, G. A. de Caillavet egy balladát írt, mely építész körökben méltán számíthat érdeklődésre.

A balladában a milliárdos megbízatást ad az építésznek, )lOgy a mLítörténeti stílusokat nagyban szállítsa. Ervényesüljön az épületen a francia renaissance, szláv motivum, klasszikus- és rokokó- elem, Henri, ll. és az összes Lajosok stílusa, minden, mi megálmodható és absurd: görög temp- lom, kínai pagoda, izlam teraszok, tornyok és tor- nyocskák, minaretek felvonóhíddal, oszlopcsarnokok és obeliszkek. Az új palota sarokra terveztessék.

Egyik oldalról tekintve nllltassa a híres armenou- vil.ei plvillon profilját, a másik oldalról pedig a csalódásig hLíen a firenzei dómot ábrázolja, Midőn az építész a feladat hallatára elájul és görcsösen

D D

rángatódzik, az építtető megvetéssel szól hozzá:

"Hitvány európai, hát nem érted, mit kívánok?

A stílusok tröszt jét akarom!"

A Kecskeméten létesítendő állami elme- gyógyintizet terv pályázatán az első és máso- dik díjat egyenlő 5000-5000 koronás részben Korb és Giergl, valamint Bálint és Jámbor buda- pesti élJítészek nyerték 'el, a harmllc:lik 2000 koro- nás díjat szótöbbséggeL Lechner Odön és Sebes;

tyén Artur budapesti épUészek. A minisztérium egyenkint 1000 koronával megvásáro~ta a Koloni:J;

Dymphne, Humanitás és a Vöröskereszt kettős­

körben , jeligés pályaterveket, amelyek szerzői:

Hiibner Jenő, Kőrösi Albert Kálmán, Ybl Lajos és Jakabffy Zoltán, Schodits Lajos budapesti míí- építészek.

Tervpályázati hirek. . ' A csurgói takarékpénztár intézeti házának február 25-én lejárt pályázatán 20 pályamúvet adtak be. A bíráló-bizottság az első 80J koronás díjjal Hímler Dezső kaposvári építész "Székházain!c' jeligéjLí mLívét tüntette ki. Azonkívül dicséretben részesítette az lISZ. L." jelíí pályamunkát, szerzője

Szente Lajos szombathelyi építési.

Túrkevei fiú- és leányisKola tervpályázata március l-én járt le. Tizennyolc pályázó 24 pálya- mLível vett részt a versenyben, melyek köziil a a bíráló-bizottság Komor Arnold kir. főmérnök, a szolnoki ni. kir. áJIaillepítészeti hivatal nöke és yárosi mérnök bírálata alapján a hirdetett 400 é3 200 kor. jutalomdíjat egyesítvén, azt két egyenlő

összegben a "Bene cogito?" és a "Keve" jeligéjli terveknek, mint a beérkezett tervek közül a leg- jobb és legsikerültebb két tervnek ítélte oda. Mind- két tervnek szerzője: Dobovsz/ry József István szentesi építész.

A szabadkai ref. templom tervpáiyázatán az első 500 koronás díjat /(ovács Károly blldapesti

építész nyerte. ,

A belvárosi takarékpénztár tervpályázatán 43 pályázó közül a 3, egyenként 6000 koronás díjat Bálint és Jámbor, Korb és oiergl. Hübner Jenő és Mészner Sebestyén nyertek. Egyenként 2000 K-ért meO'vették Pártos Gyula, Papp és Szabolcs, Löbl Fér~ncz, Húbert József és Paner János terveit.

(Legközelebbi szániunkban közöljük.)

D D

Ábra

Updating...

Hivatkozások

Updating...

Kapcsolódó témák :