Compendium Hungaricae poeseos

Teljes szövegt

(1)

■ V .->■

(2)

USUM JUCUNDO ISTHOC STUDIO

D E L E C T A N T IU M A D O L E SC E N TU M ,

£e r _____ ___ _

mutatis reimpressnm.

r<4 .

(3)

v

V

i

\

Hae tibi sint cordi (ni est certa exeeplio ) leges*

Namque Prosodiaci est juris Apollo tenax.

Istit. Poet. pag. 265.

A ’ M ag y ar N)relvnel a’ G orog, es Deak m e r- tekre konnyebben fogliatot E u ro p a nem m u - ta lb a t m ind azoknak megeggyezcS ertelm ek sze- re n t, a’ kik e’ dologrol itelni lud n ak : B. S z a - b o D a v i d Eneis. I. K ot. 8-dik lapj.

i^em kell azom ban a ’ Riml61 egesszen elallanunk, esak 'tiidgyon a’ K oltb Rimjevel ugy b£nni, m int jobban ki kereselt regulai m utatjak. D ob- rentei az Erd. Muze. II. 135. lap.

(4)

L A E T I O R I B U S M U S IS

S A C R A T A J T J V E N T U S !

f i uam felices paucos intra annos laudabilem egregiorum quorumdam perdilectee Patriae nostrae Filiorum conatum Munificentissimis Mecoenatibus succolantibus, at SS. sua Reg. Majestate F r a n - c is c o I-mo cumprimis effusa plane Liberalitate fovente, cultura Lingvae Hungaricae fecerit pro­

gressus, si, aetate vestra prohibente, cooperando non sensistis, insignes quaspiam Poeticas elucu- brationes legendo, ni fallor, delibastis. Nostis Ima prashonoratum Clementissimum suorum sub­

ditorum Patrem pro eo, quo in Nationem Unga- ram fertur amore, vigore Benigno-Gratiosi dd®

3i-m ae Jan . Anni 1814* emanati Intimati, ut Lingva Hungarica publicis in Scholis suum nan­

ciscatur locum, Clementer ordinare dignatum es­

se, huncque in finem Grammaticam Latino -Ilu n - 2*

(5)

ga ricam beatae memoriae D. Francisci Verseg-' i i j in quinque Tomulos digestam, praescriptam esse non ignoratis. Ilorum ultimus in Il-da Hu­

maniorum Studiorum Classe tradi solitus, quam sit sterilis, decursu bis quinorum mensium fere

toto quante male contenti experiemini.

Huic Proinde hiatui pro tenuitate virium me­

arum succursurus, isthoc Compendium, metricam II u n ga rica e Pocscos Artem complectens, in ve­

stras porrigo manus, nil ambigens fore, ut istis quantumvis paucis indicibus excitati, atque dire­

cti Parnassia Patriae Hunnicae castra etsi lon­

giore fortassis intervallo, non titubantibus tamen gressibus sequi possitis.

Fusius quidem, et systematice quodammodo haec tractari debuerant; verum is, quem non lucri cupido, nec disceptandi pruritus ad hanc pertra­

xit cogitationem, sufficere ratus sum, nonnisi ma­

xime necessaria, eaque stilo a quovis facile in- telligibili comprehendere; tum certis sub siglis pro uberiore vestra informatione quasdam ani­

madversiones connotare.

Siquis vestrorum dignissimorum Moderato­

rum meam hanc opellam serverioribus ne fors castigaverit verbis: in tanta dissidentium ingenio­

rum ubertate, in tam enormi scribendi varietate illa seligere, quae cujusvis palato exaequo sapi­

ant, nimis arduum esse, meminoretis, et si non opusculum, fervens minimum meum erga vos studium aestimate.

(6)

c £ u id est Poesis Hungarica, et quibus absol­

vitur partibus?

Poesis Hungarica ut quaevis alia, prout hic sumitur, est ars actiones humanas cum fictione, et conveniente dictione imitandi. Hinc sicut ho­

mo anima et corpore, ita etiam Poesis duabus absolvitur partibus: Arte scilicet metrica, et A r­

te Poetica: haec idoneam docet Fictionem, pra- ximque praeceptorum ad opus aliquod perfici­

endum tendentium proponit* illa vero metho­

dum illagendurum eleganter versuum ostendit.

Quibus de rebus agit Ars metrica?

Ars metrica agit de syllabarum quantitatibus, qualitatibus Pedum, et versuum diversitate. Sit

igitur.

P A R A G R A P H U S I-in u s.

D e Quantitatibus Syllabarum-

Quibus regulis innituntur quantitates syllaba­

rum apud Hungaros?

Quantitates syllabarum Uungaricae Poeseos sequentibus insistunt regulis:

*•) fo c a lis accentu acuto notata, longa est ut fa ia , re p a , hizok, bizok, logok, fiirok, gyb- zdk, gyurii, etc. Nullo autem accentu signata csl

- m

(7)

est brevis: ut in maga, leve, hideg, csuka, lova, orooi, iitom etc. (a)

Excipiuntur Articuli a, e vocibus a consonan­

te incipientibus propter Euphoniam loco az, ez praeponi soliti,* quia hi Lingvae Hungaricae natura (cujus utinain majorem rationem habe­

rent nostri Poetae ) saepissime recurrentes pro communibus haberi queunt, praesertim si in scan­

sione ad praecedentem vocem referantur, ut t Latod a’ sirastol szemeim elc. V e l; Balor e’ nagy bajtol elc. Idem censendum de ama, eme loco amaz,, emez per apocopen usurpatis. — D ix i:

praesertim si in scansione etc. si enim sequen­

tem feriant vocem, duriorem reddunt pronun­

tiationem, hujusmodi namque a jo, e i-osz, ama szep,eme rut sicsonqant, quasi ita scripta essent;

ajjo, erroszsz, amaszszep, emerrut.

z. Vocalis in se brevis positione sive ante duas consonantes idque in eadem voce tantum longa evadit. Sic longa est prima Syllaba

________ in

a ) Errant itaque illi, qui nullo inter vocales lon­

gas, et breves facto discrimine, accentus cum panctis in scribendo permutant, isti profecto Exteris minimum Lingvam Hungaricam discen­

tibus lectionem difficiliorem redduunt: aliter enim sonant igen (valde) orok (aeternum) frok (scribo) ttizet (ignem) saurok ((pix) aliter item igen (in verbo) orok excubitores) irok (seribentes) tuzet (aca piet. v. opus Phryg.) szurok (pung>) etc.

(8)

nyek, fiiggok etc. (b)

5.) Litcrae c, et .s si cum z conjungantur, simplicis instar consonantis considerantur, ac proinde Immediate praecedentem vocalem non reddunt longam. Hinc prima in aczel, ecset, icze, eszem, iszora, secunda in alacsony, alu- szok, pereczes, corripiuntur. Idem observandum est etiam de litteris compositis gy, ny, ty, zs, cum aeque simplicem tonum repraesentent, ut videre est in Atya, Anya, vigyed, szegy, egyel, betyar, tanya, zsuzsok, v. zsizsik, Izsak, izsop etc-

4,) Ablativi in barin, benn, et praeterit*

in t ultimam habent longam, quia finale n, et t duplicari solent E. G. az erdobenn fat vagott

(A) Quidam pro communi syllaba usurpant mora Latinorum vocalem in se brevem ante mu­

tam, et liquidam consonantes, velut primam in sequentibus : ablak, abrosz, sodrom, fglo, zaklat, csuklo, hatlan, czifra, apro, gyotrom etc. Et ego sane haud observo crassiorem to­

num vocis atlacz ac Atlas (mons) item citrom, ac Cyclops, v. nigrum, nec non abrak etc. Nec obest huic licentiae syllabizandi discrimen;

nullum siquidem opinione plurimorum radicale vocabulum in Lingva Hungarica a duabus inci­

pit consonantibus, quod saepe contingit in La­

tio ldiomate. Pronunciationis potius est liaben- a’ haz-

da ratio,

/ *

(9)

y

a’ hazbann szuletett. Huc pertinent etiam si­

milia : azonn, eppenn, hegyenn, gjorsann , sc- beJsenn, okronn, kopiinn. ltt, ott, amott, epitt,

alatt, etc., ( c )

5.) Si litteram h initialem immediate in alia voce praecedat consonans, ante se vocalem bre­

vem habens, haec corripi potest. E. G. fodros hajat, merges h aial, vastag huveljk, ultima in fodros, merges, vastag in versu abreviari possunt.

Aliud autem est, si hoc fiat in eadem vo- Ce j tunc enim litteram h. et aliam consonan­

tem

da ratio, quae in sermone Hungarico aeque, ac Latino praemeinoratarum consonantium lenior*

et eadem est, ut patet. Ut proinde si fas est in ista a to t saeculis exculta Lingva praefata licentia uti, quare in ilia nostra materna , quae (ut candide verum fateamur) a perfectionis cul­

mine adhuc procul distat* uti nefas sit, plane non video.

( c) Cl. Dominus Benedictus Virag (Az iglg-dilu Tudomanyos Gyujtemeriy 5-dik Kot.") dicit non esse longas syllabas multiplicandas, nec proinde scribendum: vizenn, hegyenn, Pcstenn, Perecz- cze, parduczcza ecc. audis enim ^inquit ille pag, 51.) multas esse in lingva nostra longal' sylla­

bas. Nos autem dicimus, non esse cum o/feiua aurium lingvae alioquin delicatae genium in

(10)

tem praecedens vocalis producitur, velut prima Sn vajlia, hogyha, fonhat, tudhat, eshet etc. quia in istis gravior est sonus litterae //, ac in piio- ribus. ( c l)

6•) Monosyllaba be, de, le, ne, se, te, ki, ha etc. praesertim si sequens vox a duabus con-, sonantibus incipiat, cumprimis in gratiam cae­

surae prolongari possunt, ut ha in isthoc prae- xnentionati Y irag Benedictini:

Kar neki, ha mas szaj, mas fui magyarazza,

’s itili.

7.) Ultima vocis sjdlaba longa fit ante ’s, ex es abbreviatum, et initialem subsequae vocis

N

conso-

gratiam versus absque necessitate laedendum.

— Pronunciatio nimirum ut in praefatis, ita et aliis prae oculis tenenda; aliter en m ex ore nati Hungari sonant: hadd, hall, hitt, vett, fe- dezz, hozz, kissebb etc. quam had («xtrcitus) hal (piscis) hit (fide,) vet (seminat) fede<, (ppe- rit) hoz (fert) seb (vulnus). Aliter van , len*

quam abbann, ebben etc: Non abs re foret saL tem similes abbreviationes apostropho indicare, f d ) Quidam finalem praecedentis vocis consonan-.

tem vocali alioqnin brevi adfectam ante h ve-, tam utpote consonantem corripi posse negant 5 vermn oi Latini Poetae Graecos imitati hoc fa-.

eere potuere, et actu faciunt, quamquam apud cos quo*

*

(11)

consonantem, scabre namque sonare videntur ista praefati ITungari Vatis:

En ha (alam kesCn felelek leveledre, 'ssiet- ve. Naha ragad Somlora ’s nevoa Badncsonra, 's magosi’61 Nezeti regi dutsoseget e fbldnek--- ■

Tum illud Verschegianum :

B ilro n ereszhedven alnok sikjara, ’s meg azvin, A lo le’i ! i ---egymasl. — Secus autem nihil officit brevitati praedicta syncopata copu­

la, benrque dicitur: Erre, ’s amarra, lalta ’* el illantott, ludni, 's erositni etc.

8.) Latini Poetae necessitate metrica ad­

acti nonnunquam syllabas breves produxere in vocibus Italia, Arabia, Philosophus, Priamidem, Cathohcus, Religio, reliquiae, Canicula etc. ut .fecit Virgil. P rcp ert, et alii - alias longas cor-

ri-

eos quoque praefata nota vera sit littera conso­

nans: a'iud enim est hara, habeo, hora, homi­

nis, hortus, hamatas, habitus, aliud item ara, abeo, ora, ominis, ortus, amatus, abitus etc. Cur non possemus etiam nos Hungari Latinos imi­

tari, quamquam apud nos quoque praedicta no­

ta genuina sit Littera, aliudque significet halom, havas, hegyenn, hir, hollo, hur, hiilt, quamalom, avas, egyen £r> ollo, Ur, ult. Ego certe istam facultatem ulli, sed vel maxime Tironibus Hun- garicac Paeseos denegare non ausim.

(12)

ripucre, velut Juv. in voce Stoicidae, et caeleri.

Horum exemplo Hungari Poetae quoque ad evi­

tandum ingratum verborum circuitum syllabas longas abbreviare, aut breves prolongare inter- du ii poterunt in similibus: alazatossag, vigasz- taP.iatatlan cselekedet, Szerecsenek , Pejedelcm, Hazafiak, alhatatlansag etc. quin tamen ‘voca­

bulo litteram addere, vel demere necesse sit, cum nec Virgilius hoc fecisse censeatur.

9. ) Interdum Poetae L a tin i, nulla urgente necessitate, finalem praecedentis vocis vocalem ante duas initiales sequentis dictionis cosonantes protraxerunt. Sic Horatius.

Non sumtuosa blandior hostia. Od. 23. L. 3.

Sic etiam M artialis;

Quid gladium demens Romana stringis in ora? Hac tamen licentia Tironi Hungarico in pangendis versibus nisi ob Caesuram, et id fre­

quentius, uti cautum esto.

10. Syncopalionibus ex adverso uti pote­

runt Huugaricae Poeseos alumni; verum non indiscriminalim in quavis voce, ne hiulcum ali­

quid prodeat. Quaedam adbrevialiones usu in­

valuere, veluti keblem, kcserg, edesb, jutalm, te- bolg, elejbe; loco: kebelem , kesereg, edeseblj, jutalom, teboljog, clejebe elc.

Quid circa Accentus observandum ? De accentibus notandum, quod derivata sae­

pe amittant accentum radicis: et quidem 11

i-m o,

(13)

1 - mo. In vocibus quibusdam ante finalem consonantem aculam vocalem habentibus : sic ex madar fit madarat, — ak, — as* ex legy le- gyet, — ek, — e s; ex viz vizet, — ek, e s; ex U r, urat, — ak, — as. Huc pertinent: agar, bogar, eger, hev, gyoker, kotel etc. Hoc tamen non ob i iet in terminationibus e, enn, onn, onn, ert, i, ig : ut Ure', uri, vizenn, vizig, utonn, fii—

vonn, egenn, cgert etc.

2- do. In vocibus b, u, et 6, u, terminatis, dum litteram v epenthelicam assumunt ; sic ex kb derivantur kovet, — ek, — e s; ex ru ruhes, fu, fii vel, fiivek; ex 16 Iovat, — as, — ak ; ex ju, juhok, juhasz. Non item vero, si bis val, vel, va, ve, syllabae accedant, tunc enim vocalis radicis longa manebit, ita ; kbvel, fii vel, loval, juval, kove, fuve, 16va juva etc.

3.lio. Etiam Numeri Cardinales negy, het}

tiz, husz amittunt accentum in. his similibus de­

rivatis: negyed, negyven, lietedik, hetven, he- ten, tizenegjgy, — keitb, — liarom, huszon-egy, n( Sy» — bt, et sic porro. Denique egygy, egy- gye etc. si versus gratia simplici g y scribantur, gigno abreyiationis notentur. ( e )

PAR A-

I

%

. .

fe ) Ct paulo ante memoratarum ita et aliarum p!u- Iimarum vocum diaiectus re>pectu quantitatis

va-

(14)

1f

—*»*•

. .vt*

PAE.A.GRAPHUS II-dus.

Z)<? Pedibus.

Quales e syllabis apud HuBgaros Pedes Poetici?

oriuntur Tales,

variat, quarum brevem elenchum texere, haud abs re fore arbitror. Quod dum in Transylva- nia natus, ac educatus , in Hungaria Professoris munere defunctus exequor , primam positionem meo judicio, solidiori fundamento inniti, Bene»

voli Lectores noverint:

(15)

H

_Tales ct iidera, .qui apud Latinos, dispcscun- turque in eos, l-ino. qui e duabus, 2-do. qua <

tribus

sen.

iz, ize, (ista res) o usz, uszad, uszni.

veriink, vertek, verni 2 vija, vidd (ferto) vinni

fur, fura, furas, rut, rutnak, rute.

modosan —modossai mero — merrd.

mienk — mienk.

nekem — nekem.

nincsenek — nincsen- nek.

sincsenek — smcsen-*

nek.

okosabb — okossabb raja — rajja.

sziilek (Parent.) szulek teszek — teszek.

liazhoz — hazlio, V zz.

tefeme — tetemje.

iiressen — iiresen etc.

Caetera ob penuriam studiosae juventutis brcvit*

tis studiosus maturo insignium Docentium jud cio discernenda, et discipulis juxta abusuum d versit*

L

(16)

tribus, 5-lio. qui e quatuor syllabis coalescunt.

Pedes duarum syllabarum sunt; Spondeus con­

stans e duabus longis, ut erkolts, erzes, jobbagy Pirrhichius e duabus brevibus, ut Haza, csuda, fejei Choreus seu Trochaeus e longa brevi, ut larma, ere, esure. Jambus e brevi longa, ut ereggy, tanuly. — Trium sjdlabaruin autem sunt sequentes: Molossus e tribus longis, ut em- bertol, halloltunk, karomlast. Tribrachis, e to­

tidem brevibus, ut Latona, emele. Dactylus, e longa et duabus, brevibus, ut angyala , birtoka, iistoke. Anapestus, e duabus brevibus, et longa, u tragad ad , oromiink. Baebius e brevi, et dua­

bus longis, ut jutalmat, adandgyak. Antibachius, e duabus longis, et brevi, ut leczkere. Creticus e longa, brevi, longa, ut emberunk. Lesbias c brevi, longa, brevi, ut nyakara.

Pedes quatuor vel plurium syllabarum e prioribus componuntur, velut Dispondeus e duo­

bus Spondeis, e. g. szukfilkodnenk- Chorijambus V. g, szarmazatunk ex Choreo, et Jambo etc.

P A R A - i5

veisitatera decursu anni Scholastici successiva proponenda hic silentio praetereo.

(/) 1“

r

(17)

i6

PAIt^GKAPIlfcS III-us.

D e diversis Versuum generibusi

Quotuplicis generis versus in se comprehen­

dit Hungarica Poesis ?

Duplicis generis; Tersus nimirum per Ca- dentias, et Tersus per pedes. Tersus pedibus ad stricti rursus in varias abeunt species; sunt nempe: Hexameter sex, Pentameter quinque, Jambicus quatuoi-, sex, vel octo pedum etc.

Tersus Cadentiales variis modis construun­

tur, suntque jam duorum, jam quatuor, jam sex,- aut etiam plurium pedum, quibus nonnunquam semipes accedit. Scanduntur vero ita, ut ad singulum pedem duae syllabae, non habita ra­

tione quantitatis earum, veniant. Poterunt au­

tem vel ita componi, ut duo versus eundem exitum habeant cum pleno sensu, ( f ) e. g«

A ’ gyermeknek csak vizetske, Mevt neki a’ bor mcrgetske.

61*

( / ) In subsequis exemplis ubique duplex cadentia occurrit, sive syllabae duae finales coincidunt, quod sane perfectius etiam est; in Tironum ni­

hilominus exercitiis ad initium etiam simplicem cadentiam tolerandam esse reor, donec nimi­

rum frequenti exercitatione copiam verborum, et hinc quampiam componendi facilitatem nan­

ciscantur.

(18)

Vel

Oli ha a’ remenystig minket nem taplalna!

Vallyon nyugodalmat szxviink hol talalna?

Vel ita, ut sensus nonnisi in quarto quolibet versu compleatur, e* g^

Sokszor I16I oromre keszulget az elme, Ott lepi meg nem vart baja, 's veszedelme:

Sokszor torra valik a’ vig lakadalom,

’S a’ mUzsikat kette vagja a’ siralom.

Item

Meddig im’ juliaim legelnek a’ volgyonn*

Kecskeim pedig ott a’ zdldello tolgyonn Vn a’ hegy oldalbann liideg forrast asok, Melybol ihassanak a’ faradt munkasok.

Vel 3-tio ut quatuor versus eodem modo desi­

nant, e.

(hoc tempore tn.e Poeseos studio addixi) Nyolcz szaz huszon negygyel mar ezeret mere, E gy verselo Muzsa midon liozzam ere,

’S bajos kellemivel engem arra kere, Hogy magam szentellyem hlvkovetesere. f g . J

Vel

( s Hicce Cadentialium Versuum modus reCentiori- bus Hungaricae Poeseos Cultoribus minus arri­

det vel ideo, quod frequentior terminationis identitas citius satietatem adferat, vel quod fi Halium syllabarum gratia super eodem sensu stt-

2

(19)

Vel 4-to ut versus i-u s cum 5- , a-u ; .liitCiii cum 4-to colludant, e. g,

Erlelmunknek formalasa, A ’ tudomanyosodas : Akaratunk’ finomsaga,

’S a’ bdlcs vilagosodas Mindeg bokros gondgyainknak

Legyenek fd kinesei, Es nemes virtussainknak

Egi cinldk jelei.

Vel 5-io ut nonnisi 2-us cum 3-tio consonet, ut in liocce Kisfaludiano :

' Szilajabb a’ merges Aszszony JJoszszii jan a k tiizeben, Mint a’ tigris, vagy liiena

Kolyket vesztett diiheben:

Epet, ’s merget fdzd Volkan A/, illyennek kebele, Ilo g y epejet ki okadvan,

Az ember el lxal bele.

V el juxta istud Csokonaianum :

Biz lfi

superflua verborum coacervatio saepius adhiberi soleat, vel denique, probabiliter quibusdam cen­

sentibus, quod hujusmodi ad ungvcm castigati Versus reliquis intensiore labore veniant. Qu/d- quid sit, nos venerandam Antiquitatem hac in re indiscriminatim carpere non sustinemus.

\

(20)

Si) Biz en nem is torodom mar:

Altar ki mit~beszelyen * Gyakran ru g a sfe jt a’ szamar

Beosiiletes^szemellyen, Es jambor is jar ott, a’ I16I

Egy ket irigy Kuvasz csahol.

Vel secundum illud ad apes directum:

Kis mehek kertekenn, Mezokenn, berkekenn Mit futtok sok veszell vel ?- v

A* fris forrasokra, Az Uj • viragokra Repkedven szerte szellyel.

Aut hoc modo;

Ifjiisagod* eszlendei Mar mar mulnak, -Es meg erett gyiimdlcsei

Majd le hulnak:

Hasznald tehat napjaid’ ' Mig el jonek jajjaid'

Es fel dulnalt.

/

Quidam iis delectantur versibus’, in quibus

«adem vox finalis duplici sensu usurpatur. E. G.

Veven az Attyatol Laczi egygy mord valaszt, Eel tette magaban, liogy mas utat valaszt:

M ert tudta, e’ feddes Kogy 6t’ azert erte, Ilo gy gondos A ttyanok verzik szive er’te.

Beliqui Cadentiarum modi ac Bliylmorum formae usu , et lectione discendi. — Ut porro

2*

(21)

indoctus non minus, quam doetus primo statim obtutu versum n prosa discernere queat, qui­

vis versus, contrario paucorum Novatorum usu non obstante, magno charactere inchoandus est, id quod majestas etiam Ligati Sermonis postu­

lare videtur. Unam insuper versuum speciem ab altera in scribendo distingvere oportet; ut enim recte dixisse videtur jam memoratus Dott minus V irag Cadentiales Yersus Heroicorum, aut Elegiacorum Carminum more scribere, fere idem est, ac ignaros fallere velle, gnaris derisui esse, ( h .)

Qua-

( h) Versas Cadentiales (Rim es, v. Sszvehangzd, v. egyforma ve'gzetil versek) qnamquam ex ob­

scurioribus saeculis originem trahant , omnes fere Nationes Europae in deliciis habent; mul­

ti nihilominus ex posterioris huius aevi Poetis nimio metri Romani amore infascinati, acer­

bum iis indixere bellum, Rythmistasque diver­

sis scommatibus adficere, amaris proscindere sarcasmi9, planeque fatuos appellare non dubi­

tarunt: Ubi tamen memores esse debuissent bo­

ni istius modi Viri, nec metrum solum, nec so­

lam Cadentiam utpote vestitum tantum Poeseos ipsam Poesim constituere , neque ullum scrip­

torum sive ob metrum, sive ob cadentiam, seu ob prosam laudem mereri. Et quamvis verum

•it> ut vestem unam altera elegentiorem, pre-

(22)

Quales sunt versus Hungarici metris illigati 't quid circa illos observandum i*

Ver-

tiosioremque, ita Metium Cadentiis praestantias esse, non tamen ideo sequitur exitus ejusdem versus ad ultimam Thulem amandandos,, eum etiam isti facilitate quadam, et amoenitate fluen­

tes ad Poeseos scopum, qui juxta Horatium est docere, ac delectare , assequendum conferant plurimum. Jit sane quis vel delicatissimi gustus Hungarus, se hujusmodi naturae nostrae tan­

topere conveniente versuum pulchritudine ex­

terna (interna caeteroquin eorum perfectione subintellecta) svaviter adfici, non sentit?

Vulgus certe, docente experientia, sonorum identitate, defixo certo syllabarum numero se excipientium carminum harmonia iniruin in mo­

dum capitur, rapitur, vel ut cum sensato D.

Kazintio loquar, infascinatur. Quod argumento est, in hoc etiam versuum genere latere ali­

quid, quod aures titillat, sensus irritat, et ani­

mum blanditiis quibusdam circumvenit ac de­

vincit- Hinc Kisfaludianis, Csokonainanis Car­

minibus, aliorumque celebrium Virorum caden- tialibus operibus nullae metris justo tenacius adhaerentium calumniae, nulla convicia, nulli insultus meritam laudem detrahere potuere.

Haec interea non eo commemorata fuisse velim consilio, quasi rhythmis addictorum ca­

stra propugnaturus, aut propugnacula Metrico­

rum

(23)

Versus Hungarici metris adstricti tales sunt, et ita construuntur, sicut Latini, hoc observato, quod natura Lingrae liungaricae haud admittat tantas vocum transpositiones, quantas Latinae genium, imo quod illam saepe deformat, hanc nimiopere ornat* Quam svaviler e. g. auribus iliabilur illud Ovid:

Nondum caesasuis, peregrinum ut viseret orbem, Montibus in liquidas pinus descenderat utjdas 'i

Itera istud Martialis;

Sic avidis fallax indulget piscibus hamus:

Callida sic stultas decipit esca feras.

Quis ex adverso sine nausea legere, vel au­

dire queat illud non postremi Ilung. foetae (cujus tamen honor cineribus) Davidis Szabo:

Eszre de vettemidon Szoliman a’ kapczaMagyarnak Ilogjszoros, es menedek nincshelye semmi sehul.

Aut

rum teataturui; lubfens enim imo cordicitus ax- ultans confiteor, multum nos debere illis, qui Romanis usi pedibus paucos intra annos Litte­

raturam Hungaricam ad mediocrem pervexere splendorem: veruin ut plurium annorum expe­

rientia doctus indicarem, hallucinari eos, qui cadentiis etiam optimis omnem aublAtmn volunt honorem, et 9cHolasticos Adolescentes per haec faciliora, al illa difficiliora per lucendos esse,

raordicr.u» inficianefit-,

C]at-

\

(24)

/i ut isthoc:

&gy mondotta Deak, bogy szep irt vcrsekel o mar.

Hujusmodi profecto versibus, ut Apollinis capiti laurus, congruit liocce Rajnisianum:

Farroatring szajan, farkan zabolaja lovanak, A ’ kit ole ugrat, bogy kaezagasra fakadgy.

-Quotupliccs sunt ^species Versuum Metris Itoma- nis illigatorum?

Sunt multiplices^ ut videii potest in Insti­

tutionibus Poeticis in usum Gymnasiorum Budae aliquot abhinc annis impressis Pag. 1 72. et se­

quentibus, nec non Pag. 269. usque 282. in qui- Bus Schemata, et genera yersuum recensentur.

Horum nobilissimus est Hexameter a sex pedi­

bus, quos complectitur, sic dictus. E. G.

Ertven Eueas Trojanak szornyu veszellyet,' Kardot rant, ’s oda a’ langkozt diiliodve torekszik, A ’ hova Erinnis, ’s a’ zajgo larma ragadgya.

Delia fenyenel Ilifeus, ’s lfet azomban

(E ’ vala tisztes oreg) ji’s Ilypan Dymassal elebe Jonek/s bogy kovetik, mondgyak, amaz ifju K o -

rebbel.

Ezt ide esa Ita minap bajos Kaszszandra’ szerelme I rojanak, ’s mint Vo liogy lenne paizsa Priamnak.

Oh te szcrenlsctlen ! Malk&dnak mennyei nyelvet Mert nem lxalgaltad^ etc. — Aeneid. II. (/• J

________ ________ *•)

( ' ) Classicorum Auctorum in Lingvam nostram Pa­

triam traduetionem Litteraturas Hungarica* pro­

mo*

i

(25)

u

2.) Metrum Elegiacum falternantibus Hexa­

metro, et Pentametro Versibus constans, ut istud Epitaphium piis Manibus Excellent. Domini L, ii. Stephani Fischer A. Episcopi Agriensis Mis.

tol-!

movendae plurimum inservire, clarius est, quam ut in dubium vocari queat. Non minus certum est, illam versionem perfectissimam esse, quae originali strictius inhaeret non eo sensu, quem damnat Horatius inquiens:

Nec verbum verbo curabis reddere fidus Interpres; --- sed at sensam pari sensu, eodemque metrorum genare, imo quantum fieri potest, etiam versuum numero Versor reddere adnitatur; ut sic versio externae quoque for­

mae originalis operis omnimode congruat. At vero hoc genus versionis una est suuuni labo­

ris, cujus Tirones incapaces esse, longa anno- - .f v ’ rum experientia mihi pro comperto est, nec ollas fortassis negaverit.- Quibus proinde am-

3* pliorem quamdam in vertendis illustrioribus (ut loqitur praefatus Institutionum Poeticarum Liber pag. 357:) nonnullis e Poetis locis atta­

men facilioribus licentiam, sensu nihilominus Aactoris seu directa, sive (ut in superiors fit exemplo) indirocta oratione utantur, retento, concedendam esse, nemo crediderim Modera­

torum negabit, ut sic dulci quopiam sui labo- yjs partu allecti, proximiorem Romanorum

Scrip-

(26)

kolcziui Anno l8 22. dicatum:

Bomlando tetemet, sir-balmi nyugovo kepet l Lasd? a’ mely fedezett erdemes Uri nevet.

O Fischer nevvel Baro, de valodi hitevcl Istvan volt, ’s vallalt Pasztori fo hlvatalt.

Ersoki szentSzeken volthitnekez’ oszlopa. Kepe Krisztusnak, ’s buzgo erdemes egy Hazafi.

Htisz kettdvel ezert merven, ’s nyolcz szazakat erven

Harommal toltott elete hatvan otot,

Ekkor azEgi Kovet szaporan sirjara kovettett, Emberek igy jartok, ’s igy fizet eletetek !

3.) Metrum Sapphicum constans tribus Versibus Sapphicis, et uno Adonico E. G.

Felve nyulj ifju koszorus Horatznak Kenyes hurjahoz, ’s keheledben legyen

M ar eldbb ihlet, ’s Genied apollya Mennyei szikra.

M ert ha e' nelkul torekedni kivansz, A ’ Szelid Muzsak ki nevctve, ’s harom ’

Gra- a 5

Scriptorum familiaritatem consequantur. In hac jnterea liberiore nobiliorum locorain patrium in sermonem traductione Poeseos alumni nunquam non prae oculis habebunt illas cautelas, quae praecitata Institut. Poet. pag. intimantur, ne biulca translatione depravatus prodeat foetus.

0)

(27)

Gralziak versed' meg utalva tudd meg Futnak eloled. (1 )1

4: Metrum Alcaicum Horatio familiarissi­

mum, Adolescentibus difficilius e duobus Alcai­

cis Versibus, uno .fambico', ac uno Dactylico coalescens Jv G.

Im’ Nemzetiink is Verseghi, Berzsenyi, Malyasy, Horvath, Kis-Faludi, Virag

llajnis, Szabo, Nagy szarnyain mar Batron liget Helikon Viranyin.

5.) Metrum Asclepiadeum a Poeta Ascle­

piade sic dictum, constat Spondeo, Dactylo cum syllaba longa, quae caesura est, et rursus duo­

bus Dactylis, quorum posterior nonnunquam Cretico permutatur, secundum illud Poetarum:

______________ U l-

( l) In tribus hisce Metrorum generibus Tirones praeprimis exercendos arbitror eo, quod 1-inum et 2-dum nonnisi Dactyli et Spondei pedum no­

titiam ab iis requirant, quos primum noscere in­

cipiunt. In 3-tio autem genere duobus prioribus pedibus Choreo interveniente, tres versus eadem mensura svavi modulatione se se invicem ex­

cipiant, Adonico noto alioquin versiculo stro­

pham olaudente. Alternatio insuper praedicto­

rum pedum in omnibus -tribus generibus conti­

nua est, quae ad facilitanaam compositionem non parum confert. Arbitrio suo interim relin­

quendi Tyrones aliquando , ut quilibet insitum ftibi «aturae ductum r uatur.

(28)

Ultima cujusque est communis syllaba versus.

Hujusmelri Schema sit:

Parnaszszi Ivadek hajnal hasadtakor Alinodnak szaporan liand le bilincscit, Iis bolts Kalliope agyai kozt rnotozz,

’S bokre'takba kotozd Aoni bajait etc.

Qui sunt Versus Leonini?

Versus Leonini a’ Leonio Monacho Pari- siensi, qui hoc versus genere maxime delectaba­

tu r, sic compellati sunt illi, qui tum metris, quum cadendis adstringuntur, seu in quihus caesura Penthemimeris cum ultima syllaba quoad sonum coincidit. Istud versuum genus e llccen- tioribus praecipue adamavit Joannes Gyongosy, qui lelhum felicis recordationis Reginae Mariae Theresiae celebraturus sic exorditur.

INemzetek Annyanak, kit egesz Europa csudanak T a ri vala, kit kesereg koz, nemes Uri Sereg.

T a le est etiam illud, quo duo sub Josepho Il-d o Imperatore tumultuantium Transii vanien- sium Valachorum Coryphaei H o ra , et Klosl.a per eundem Poetam perstringuntur:

Festve vane’ raman egydurva tekintctuHamati,

’S Hora kinekneve lelt egy Catilina felett.

Emberi formaban feno vad nemegjdlkos Olahban, Aktaeont karapo ven eb, Uraba kapo.

E gy hegyi patkanybol farkasszoptattaMokanybol Roka K ir a ly : Il jletd szolgai partot iild.

Er.

57

(29)

Erdeme biizhodt dog, maga Lerna, kibeftn po- kol, ordog Kart valamennyit akart tenni, csomoba takart.

*

* *

Tigris az orczajat, vad kan formalta ki szajat, A ’ neve (fessed ala) Kloska kegyetlen Olah.

Kloska Iiazug szajnak pokedelme, sziildtte na- dalynak Vett az agyaba veszet Hora fejebol egzet.

Ket szeme vert forgat, ’s agyarat M agyarokra tsikorgat.

Illy diilios, eles agyar’ rotam' kelj ki M a- S7a r ! ( " O

Quod

(m ) Istud genus versuum D/ Gabriel Dobrentey Tomo 5-tio Transilv. Musaei acriter insectatur, risibileque, violentum ac hiulcum appellat. Ipse quoque jam memoratus fnstit. Poet. Liber fol.

290. ob assultus pueriles graves aures illud haud sustinere inquit: ego sicut ob duplex vinculum nulli Juvenum commendare sustineo, cum et hic ut plurimum verificetur illud adagium: De­

ficit ambobus, qui vult servire duobus: ita illi, qui successu temporis sufficientibus se ad id requisitis instructum sentiet, inhibere non prae­

sumo, praesertim *i (quod etiam in celebriori­

bus

(30)

29

Quid censes de' Elisionibus, num habeant locum in Hungaricis Versibus?

Duplex est genus Elisionum: l-um cst, dum vocalis in fine dictionis sequente vocali absorbe­

tu r; alterum cum finale meum sua praecedente vocali ob initialem immediate sequentis vocis vo­

calem in scansione versuum obliteratur. Horum Utrumque Latina i» Poesi (demptis aliquot An­

tiquorum Vatum versibus per Licentiam , ut ajunt, Poeticam factis) tam religiose observatur, ut siquis sive hanc, seu illam negligat, hiatum commisisse, ac proinde errasse dicatur, In Hun~

garica Poesi a-dum Elisionum genus non obser­

vatur, verum m in fine sequente vocali, nisi praecedens vocalis longa sit, corripitur. Primum autem Poesis TTungarica refugere non videtur.

Quod pro hoc asserendo habes argumentum?

Non aliud, quam quod etiam in communi sermone absque violentia recurrant hujusmodi:

bitanglom, gatlom,taglom, loco bitangolom, ga- tolom, tagolom. Item elejbe elibe, erdem l, ve- zerl, szerelm, jutalm, irgalm, legyelm . etc. pro:

elejebe, erdemel, vezerel, szerelem, jutalom, ir- ga-

bus operibns observamus) sine affectatione bn- jusmodi versus velut sponte venientes hic illic parce tamen interserantur.

(n)

(31)

galont, kegjelein. Sic altya’ v. annya’ lialala * hajam’ szala, szemem’ fenye, loco attyanak v. an- nvanak lialala etc. Huc perlinent etiam similia:

magatl jol viseld, a’ kezed’ megCitik, a’ penzem*

el loplak, ot’ nem lattara pro magadat, kezedet, pcnzemct, olet ele.

Nec non plurima hujus generis: szint’ ugy (szinlc) id’ adta (idc) od’ adla (oda) arr* azt mondta (arra azt mondolta) viSzsz’ adni, (visz- sza) egyb’ adni, (egybe) oszv’ ‘eskiidni (oszve) hozz’ iillok (hozzu) roll’ azt hallom (rolla) vel’

egygjiilt (vele) lat’d (lalod) hadd lam’ (lassam) jelesb, okosb, keble ctc. Ut adeo, si haec ia vulgari discursu, imo etiam in scripta prosa sine offensa fieri poscunt, quanto magis ligato in stilo, suprafatam Elisionem exemplo Latinorum usur­

pare licebit, quotiescunque binae vocales diver­

sis in vocabulis concurrunt? — Quis enimvero non solum quoad res, earumque ordinem, ac dispositionem, sedet Dictionem, seu singula vo­

cabula, sive integras consideremus sententias, in sano tamen sensu acceptum verum esse negabit illud Horatianum;

— — — Pictoribus, atque Poetis Quidlibet audendi semperfuit aequa potestas 1( n )

(n ) Praedictae Elisionis nullus nostrorum Pcetarum .vd meum nosse rationem habuit, ubi tamen

haec

(32)

5t

haes ad facilitartdara versuum compositionem non parum conferret, etsi enim Lingva Hunga­

rica inter omnes Europeas ad versus conden- dendos aptissima sit, Latinaeque Lingvae proxi­

me accedat: illa nihilominus facilitate ac vo­

lubilitate, quam in Latio Idiomate observamus, nequaquam gaudet, idqne propter frequentia suffixa, et frequentes accentus, qui persaepe in versu syllabas breves nos prolongare cogunt adeo, nt merito de hac longarum syllabarum multitudine queratur noster non minus re, quam nomine vere Benedictus Virag (Vide pag. 8. sub c. huj. opusc.

Accedit huic difficultati: multa nos habere Pronomina’ , Adverbia, Conjunctiones, Interje­

ctiones, Praeque et Postpositiones, in quibus lon­

ge diversum, ac difficilius est metrum , ac in eorum redditivis Latinis.', quae cum in Lingva praesertim Hungarica, ne absurdum quid nasca­

tur, initio versuum consistere debeant, non exi­

guum initiantibus cumprimis negotium faces­

sunt.

His, et aliis, quae nunc silentio tegimus, consideratis , quidquid Latinis Poetis licitum erat, noLis quoque, genio attamen Linguae Pa triae prae oculis nunquam non habito, licere nemo in dubium vocabit. Elisiones autem pro­

prietatibus ejus repugnare, nullus, crediderim adfirmabit, sicque toties memoratas elisiones in Poesi Hungarica si non necessarias, licitas saltem esse sponte fatebitur.

(33)

3a

«*>»''?> <3>*$»<S><3k<J»<S> <®*t«aa

Foectinda Hungarici Pernassi Germina!

percara Patriae Pignora!!

V

J os rursus alloquor; Vobis enim Jioc quantu­

lumque meum sacrum est studium, quo siquid vel paucis prodesse potuero, abunde mihi satis­

factum esse arbitrabor. Et nunquid ;fiet ? .Fiet ut non imprudens sperare videor; saepius ete­

nim condolendo consideravi, Hungaricae Poeseos Alumnos post dictatam quoque, aut verbis pro­

latam extemporanei Exercitii synopsim (qua uti—

nam plerumque manuducerentur notitia rerum nondum satis subactae Scholarium mentes) intra componendum Tironum quosdam calamum ro­

dendo, alios caput scabendo, nonnullos frontem terendo, plerosque justo diutius meditando po- tiorem assignati temporis partem perdidisse, id- que (ut complures interrogati fassi suut) ideo*

quod necdum sufficienti vocabulorum copia in- structi congruam cadentiam non repererint; quod 'e t partus eorum persaepe satis informes common­

strarunt, — Huic itaque difficultati vestrae oc­

cursurus. en Elenchum similiter cadentium voca­

bulorum huic subnecto Opusculo, non tamen omnium, ne opere aucto et pretium augeatur;

sed praecipue radicalium, ac primitivarum vo- ctimj

(34)

3 3

cum, e quibus innumera derivata Iiaud magno labore formare poteritis. Curae insuper fuit, ut non solum duae postremarum syllabarum vo­

cales, verum binae integrae syllabae ut pluri­

mum colludant, quod quidem non necessarium, at perfectius esse, palam est. Monosyllaba etiam quaepiam huic syllabo inserui, ut formandorum derivatorum materiam in promptu habeatis. Quos­

dam denique terminos litteris s. et v. distinxi, ut indicarem, eos duplici sensu substantive ni­

mirum ac verbaliter, quod non caret elegantia, posse usurpari.

Lectilote igitur brevem hunc Elenchum, ne inter [operandum, quin identidem librum consu­

latis, congrua vobis prompte non suppetente ca­

dentia, temporis ad rem amplificandam concessi dispendium patiaminor.

i

(35)

3-i

I N D E X

similitor «adsntium Vocabulorum.

<»^<S»<»«0«S><3mO^&<5xC*<S><3><^><S>^E5 «»>»<£>

a.

Baba. bab-a. szobaba.

Kaba. munLaba.

Indiaba. Iiiuba.

Baba. bab-a. szaba.

K aliba. galiba. liba. hiba.

Bomba. jobbomba.

Gomba. goromba. o- tromba. faromba.

Orba, sorba, csorba.

Buba. guba. suba.

Goeza. locza. piocza.sza- mucza. Palocz-a.

Apacza. pacza (palcza.) Koncza. rokoncza. tor-

goncza. boncza.

Abroncfa. roncfa.

Orcza. Korcza.

Dada. ada. hada.

Ragada. ragad-a. taga­

cia. jogada.

Garmada, liarmada. ta- mada, lam-ada.

Arenda, gerenda.

Laboda. kaloda. oda.

Kicsoda. micsoda.

Borda. horda. orda.

csorda, korda. Torda.

Buda. duda.

Barazda. garazda.

Kofa. pofa. fa.

Ham.

a.

Hamfa. samfa.

Harfa. Nyarfa.

Aga. raga, draga. nad ra- ga. viraga.

Maga, szaga. Aga.

Oidgya. ioldgya. to ld - gya. zsoldgya. b o ld - B y \

B olondgja. Kalondgya.

Foga. s. v,

Taliga. iga. csiga-biga.

Ddlga. szolga. mosolga.

Sarga. sparga Irha. mirlia.

Mostoha, 6 ha. soha. ko- ha. noha. moha*

Puha. csulia. ruha.

Apja. kapja. harapja.

csapja. s. v. lapja. P ap - ja- .

Kaparja. akarja. a’ karja.

, vakarja. takarja.

Arja. jarja. parja. varja.

zarja. tarja.

Andorja. pozdorja.

Lajlorjn. orja. torja.

m orja. borja.

Uja. buja. hejehuja.

Bokreta. K rela.

Porteka. boriteka.

Etszit-

(36)

Index similiter cadentium Vocabulorum.

3 5

a.

Etszaka. szaka.

Harmadika. momordika.

huszadika. szazadika.

Domika. niamika.

Muszika. zsuzsika.

Kalika. patika. praktika.

Boka. oka. foka. soka.

unoka, csaloka. nya- 16ka. tolyoka. folyo.

ka.

Paroka. roka. csoka.

Szocska. ocska. tocska.

Borocska. rocska. po- r ocska.

Tarka. barka. szarka.

Tatarka. arka. barka.

parka.

Taska. saska. ftiska.

Ala, csala. fala.

Galya. dagalya. hajiga- lya. alya. palya.

Kapalya.dorgalya. mun- kalya. lurkalya.

Kaszalya. inegszalya.

Gulya. nadragulya. fu- .rulya.

Levendula, czedula.

m andula.

Nyoszolya.csomoszolya.

, panaszolya.gyaszolya.

A-sulya. ki busulya.

Hama. Am-a. szama.

A-kagym a. elkagy-ma.

a.

Hatalma. hat-alm*. ju- talma. oltalma.

Roszszalma. szalma.

Palma, alma, szal-ma.

Roma, ostroma.

Kanna. Anna, manna.

Banya. Anya. tanya.

Babona. gabona. zena- bona.

Korona. borona.

Lantorna. Torna.

Galagonya. pogony*.

Koponya. paponya.

Harisnya. tarisnya.

Harapa. apa. kapa. s. r a csapa. csap-a. napa.

Lapa. kapa. Papa. vapa.

Id ad ara. Dara. madara.

Halara. ara. mara. vacso- rara. torara.

Ikra. szikra.

Bizonnyara. ozsonnyara.

Sogora. zsugora-

Ora. sora. szora. tora, kontora.

Szapora. pora. zapora, tora. Kantora pasz- tora.

Tapinla. hinla. linta.

Ipa. jiipa. csipa.

Pampuska- puska.

Lakasa. kasa. szokasa.

Basa. Im a. vasa.

Morzsa: torzsa.

■ i

Hatal- ViS

(37)

3 6

Index similiter cadentium Vocabulorum.

a.

Viszsza. iszsza.

Malata. salata. lat-a Bokreta, kreta.

Bobita. trombita.

Pacsirta. irta. hirta.

Borosta. rosta. posta.

Kaposzta. oszta. pofosz- ta.

Porontya. rontya. fon- tya.

Szalitya. al/tya.

Ratotta- tatotta.

Orcza. k&rcza.

Huta. buta. juta. muta, suta ruta.

Csava. gysiva. pava.

Megvalva. silva, szalva.

Arva, zarva. jarva. var- va*

Forazza, porazza.

e.

Jegybe. egybe. begybe.

Eszembe. szembe' Eg-e- hatra vala meg-e.

de ime mar vege.

Csbrege. rege, orege.

sdrege.

Fellege. ege. melege. e- lege.

Begye. egye. hegye; me- ,.. sye.

Orclbge. doge. dog-e.

F er­

\

e.

Ferje. erje. kerje. mer- je.

Fecske. kecske. menyecs- ke.

Kereke. eke. teke, Videke. eke. feke. beke.

Osztoke. iistoke. folos- toke.

Metelke. etelke. telke.

Jele, ejele. fejele.

Kebele. bele. zsebele.

F.le. fele. bele. nyele.

Lele. azt felele. keslele.

Melie, elle. szivelle.

Elole. mei Iole, felole.

Okle. bldokle.

Elme* Kegyelme. felel- me.

Egygyeteme. teteme.

Melpomene, mene.

Kcllene. ellene. fene. v, s»

Dinye. inye.

Kepe. epe. lepe. Unnepe.

Heyere. here. ere. jere.

Egyszerrei erre. emerre.

Vere, nevere, lestvere.

F.lore. lbre. szollore.

Mennyire. ennyire. tob- nyire.

Vese. mese. le-ese.

Csemete. pernete. rc- mete-

V'iselete. Kelete. szelece.

Rejlelte. ejtette. sejtette.

elte.

i

(38)

e.

tette. tette. sertette.

vette.

Felette. fel-ette.

Mente, s. v.

Szinte. inte. mint-te.

Gerlicze. iglicze, icze.

Elotte. el—lotte.

Dermedye, medve.

Kerkedve. kedve, re~

kedve.

Keve. eve. veve, .teve.

Kove. ove. szove. love.

Torve, orve. gyotbrve, Festve. estve.

Kedveze. el-eveze.

Jelei. Elei, felei.. fiilei I*

etc.

Mennyei. nennyei. kol- temenyei,

Gyengei. zsengei.

Teleki. s. v. te le-ki.

O-leli. oleli. fellei i.

Hibli. hubli. stibii.

Mami. a ini. valami.

Fogadni. fog-adni.

Inni. vinni. hinni, Jelenni. lenni. enni.

lsteni. festeni. inteni.

Mennyi, ennyi. keten- nyi.

Valameunyi. akarmen- nyi.

E g)-

i.

Egy-olnyi. okolnyi.

Tegnapi. minapj. hol- napi,

iVIikori. akkori. jokori.

Szigeti. feszegeti. fenye- geti. gyengitgeti. ege- ti. bogeti. ijeszgeti etc.

Nyeseti. eseti. ^ accidens) Ferjfiui. atyafiui. fiui.

Egyhazi. Ilyeshazi. liazi, o-

Alando. mulando. haj- lando. romlando etc.

Czako. ako. fako. lako.

Hajo. ha-jo. a-jo. sajo.

Komlo. omlo. ostroralo.

Haromlo karomlo. romlo

■ Hollo. ollo. Apollo.

Gyarlo. sario, tarlo* © Mansorio, koborlo. fon-

dorlo. vandorlo.

Csapo. apo. kapo.

Jo-akaro. karo. vakaro.

Biro. Iro. siro.

Jajgato. tarogato. ran- gato.

Ajto. sajto. ohajto.

Futliato. el-juthato.

Mindenliato. valtozhalo.

mozdithato etc.

Gunyolo. vanyolo.

Borso. orso. so. korso.

Koporso. porso.

Index similiter cadentium Vocabulorum. 37

<S«CKS> <Z*0X5>

Ha-

(39)

3*

Index similiter eadentium Vocabulorum-

o.

Hatiilso. tiilso.

Kato. lato Plato.

Beiktato. nyugtato. mu­

tato.

Poszto. oszto. foszto.

Fazo. azo. Nazo. for- razo.

Magyarazo. meg razo.

6

.

Agyvelo. mivelo. elo.

nevelS. szivelo.

Meszelo. reszelo.

Legelo. eldcgelo.

Esztendo. vesztendo.

IJlendo. kelend6. telen-

<16. tisztelendo.

Udo. tiido.

Veszekedo. kereszkedo.

Kcj^kedo. ketkedo.

Mekego. rekego.

Elio, kello. sziiggyello.

Kiillo. iillo. suillo.

U16. kerulg. merulo.

Emlo. erdemlo. vedem- 16.

Nyero. ero. vakmerd.

Hevero. kevero. le-ve- ro.

Belso. elso. felso. szelso.

Csengelo. hitegelo. pen- geto.

Hiheto. melxcto. teheto.

leheto.

IIitet6. teto. billegteto.

elteto, eteto etc.

Boffento. fento.

Fokot6. gorabkold.

Himezo. premezo. mez6.

u.

Szarnyu. varnyu.

Domboru. baboru. ho- moru. nyomoru. szo- moru.

Fattyu. hattyu.

Karmantyu. sarkantyu, Belii. tetii. tekinLetii.

b.

Bab, hab. szab. rab.

Alab. bab. lab nyalab.

ICozelcbb. elebb.

Csinulamb. galamb.

Czomb. domb. gomb.

cz.

IJarcz. arcz. sarcz. ku- darcz,

IloraCZ. Racz. Pongracz.

Lancz. rancz. sancz.

tancz.

FerCz. ercz.

Miskolcz. piskolcz.

cs,

Tanacs. aes. kalaes. tn- kaes. lolmats. rats.

Baes.

Hi-

(40)

Index similiter cadentium Vocabulorum. 3g

cs.

Bacs. korbacs.

Nara nes. paranes.

Tekincs. kines. ines.

Pakilines. kilines. bi- Jines. Lines- lines, ni nes. .

Gyiimdlcs. sumolcs.

ErkcSlcs. bolcs. blcs.

kolcs.

d.

Dagnd. tagad. raagad. ra- gad.

Fakad. fel-akad. nyakad.

szakad,

Had. ad. halad. szalad.

s. v .

Tamad. tam-ad.

Alad. galad. falad.

Arad. garad. marad.

Hasad. s. v. vasad., Farnd. arad. szarad.

Tudnad. nad. adnad. a- labard. a-bard.

Kereked. reked. vereked.

Feleled. oleled. meg le- led.

Szeled. eled. veled.

Kereped.* reped. eped'.

Mered. ered. kendered.

Vered. ered. mered.

Felled. elled.

Jajaid. bajaid. bajaid.

wapjtid. papjaid.

iz.eid.j

d.

Izeid. kezeid. mezeid.

IToItod. oltod. voltod.

g .

Ag* Lag. lag. vag. rag.

Sargasag. vizsgasag.

Bambasag' ostobasag.

Luslasag. pusztasag.

Gyorsasag. tarsasag.

Atyafisag. hazafisag.

Meliosag. osag. josag.

Zsidosag. romlandosag.

Gyarlosag. valosag.

Gyantisag. tanusag.

Agsitg. balgalagsag. Tas- tagsag. viszonlngsag.

fladnagysag. nagysag.

Hitvanysag. posvanysag.

Horgossag. vilagossag.

Okossag. torkossag. po- kossag. elc.

Edeleg. szedeleg.

Kesereg. sereg. nyereg.

f Jenipereg. pereg.

Fereg. kereg. mereg.

Hideg. ideg. rideg.

Jeg. eg. eleg. meg.

Siiveg. iiveg.

Venseg. enseg.(cgoism.) szintenseg-

Feles.eg. eleseg.

Becsteienseg. illellenseg.

izetlenseg. kegyetlen- Sfrg. Telellenseg. «Ic.

EI-

(41)

/ \ 0

Index similiter-cadentium Vocabulorum.

Ellenseg. jelenseg.

Erzekenyseg. kemeny- seg. termtkenscg. rc- menyseg etc.

Felszegseg. reszegseg.

.Kdzdnseg. dnseg. (ipseit) Terseg. JalteAeg. (lio—

riz)

ICoverseg. osztbverseg, Szelesseg. szelesseg.

Fenyesseg. kinyesseg.

Kedvesseg. udvesseg.

nedvesseg, redvesseg.

Lehetseg. telietseg.

1' ' U r , tretseg. esmeretseg.

Kovetseg. szovetseg.

Fergeteg. lengeteg. ren- 8eten-

lleketscg. suketseg.

JVleddig. ejgjUg.

Pestig, napestig.

Ancsorog. kuncsorog.

csorog.

Csikorog. Dyikorog. ko- ,r °S-

Gdrog. kbnydrog. rog.

nydszordg, zdrog. pd- rdg-

Csafrang. liarang. ha- rang.

Kcreng. e-reng.

Farmatring. matring, ln g .£ -n g .°

Szallong. allong.

Do-

Dorong, korong.

Bug. zug. siig. Iiig.

gy-

nasy- agy- y«

Jobbagy.agy.Jagy vagy,

Esygy* m

6

sygy*

Meregygy. eregygy, Mirigy,- irigy,-

Holgy. volgy. tdlgy. • Porongy- • rongv.' lo-

rongy.

Urugy. rugy. ugy.

szugy;

Czeli. eli. pleh. diili, ruh.

A j. baj, faj. baj. jaj...

kaczaj.

Karaj. raj. taraj. paraj, Tolvaj. vaj. zaj. faj.

Baj. bubaj. baj. maj, nyaj. szaj. taj. vaj.

Fej. pej. tej. mej.

LJj. biij. huj. fuj..

h.

Alak. salak.. laftalak.

Ablak. szablak.

Barcsak. arcsak. mar-«

csak.

Oszolnak. tsomoszolnak.

Meg bantodijak. s. v.

Eu- -

(42)

Indexjim iliter cadentium Vocabulorum. 4l

A. 0 k.

Etek. vetek, s. v.

Buvarnak. varnak, s, v.

Indulnak. fel-dulnak, Hulnak. inulnak. simul-

nak.

Szazuak. aznak. faznak.

Ebek. egyebek.-

Folyadek. gyuladek. lm- ladek. haladek. iom- ladek. roinladek. etc.

IJasadek. mosadek.

Ivadek. olvadek.

Sziiredek. toredek.

Fellegek. egek. fergete- gek.

Meliek. ehek. czehek.

Fek.. ek. kek.

Elek. felek. jo-lelek.

szemlelek. kemelek.

Ejjelek. jelek. lelek. fe- lelek.

Nyelek. telek. lelietck.

Lek. ha j lek. s. v. telek.

Kotelek. kitelek, tolte- lek.

Martalek. tartalek.

Ileveriiek, kevernek.

veruek.

Kdtoznek. otoznek. on»

toznek. tdltoznek etc.

Orulnek. drulnek. iirul- nek. ulnek. etc.

E Hibere!., berek. erek.

7'akarek. vakarek. s. v.

Tekerek. s. v. e-kerck.

Szeretek. retek. veretek.

emberetek. etc, Emeltek. szeineltek. * Boritek. s. v. merxtek.

Tekinlek. intek. hintek.

Fdzetek.vezetek.erzetekv Sertek. ertek. mertek, iVIertek. ertek. s. v.

Testek. estek. festek.

Aggas/.tek. ragasztek.

Aluszek. uszek. szuszek, szek.

Kezek. ezek. evezek.-- Ellenkezek. fer kezek. er,

kezek. merkezek.etc, Ealakik. a’ kik. lakik.

CsilUimlik. villamlik IVyilamlik. i j |4laiiilik.

Tudniillik.

Foszlik. oszW.

Bomlik. oinlik. rornlik, liaroralik.

Keresik. esik. lesik.

Enyeszik. tenyeszik’.

fligzik. iszik. viszik.

Csirazik. szikrazik. azik.

fazik. pofazik.

Hatalmazik. szarmazik.

Erkezik. merkezik. ko, velkdzik. Vetkdzik, Agaskodik. vakoskodik.

Aldozik. almodozik. al- kudozik. kazudoz/k.

SZUu ya~

(43)

Index similiter cadentium Vocabulorum.

k.

sziinyadozik. etc.

Adakozik. liadakozik.

szandekozik. lakozik.

Csalatkozik. csudalkozik.

baratkozik. imadko- zik. hotrankozik etc.

Harmatozik. illalozik.

falatozik. valtozik.

karhozik. szomjuhozik.

Futozik. koltozik. dlto- zik. toltozik.

Ddrgolodzik. kotelodzik.

fel turodzik etc..

Ballagok, parlagok. csil- lagok. maszlagok.

Kullogok. pislogok.

Fogadok. adok.szaladok.

vigadok. Aagadok, Szonokok. 'okok.

Ajiilok. ujdlok.

Ilomlok. omlok. bondok.

Barkanyok. boszorka- nyok. patkanyok.

Arok. jarok. bojtarok.

Jancsarok. kulcsarok.

mocsarok.

Polgarok. sugarok, Olajkarok. karok.

Csaszarok. csiszarok. bu- szarok.

Talnok. alnok. kalnok.

Jamborok, lam-borok.

taborok,

fVukatorok. (usu re­

cepi.)

k.

cept.)

Kanlorok. torok.

Burok. urok. rnurok, szurok.

Irok. sirok.

Bojtolok, olok. hortyo- lok.

Szulfik. oszulok. fulok.

Kbnybrulok. orulok.

Szepulok. epulok. repu- lok.

Pordk. orok. Torok.

Kuvaszok. vaszok. ta- vaszok.

Banyaszok. jaszok. a- szok.

Kalaszok, maszok etc.

Csuszok, uszok. alku- szok.

Lopogatok. szopogatok.

Reatok. atok. latok etc.

Foszszatok. szatok. osz- szatok.

Jllatok. indulatok.

Gatyatok. -Atyatok. Ba- tyatok. latlyatok etc.

Rongaltok. altok. szol- galtok.

Artok. martok. tok. ok«

Bikollok. sikoltok.

Szantok. (aro) v. mise­

rem.)

Csbtdrtok. iCrlok. gyb«

tortok.

ie-

(44)

Index similiter cadentium Vocabulorum. 4 5

&<QXS>

s3*©»-S> «a*©*»

Ar. I.

Fosztok. osztok. nyu- gosztok.

Boroztok. poroztok. o- roztok.

Tudakozok. adakozok.

Palank, alank. valank.

falank. nyalanketc.

Utkozenk. kozenk.

Futoink. utoink. (po­

steri.) amiloink. sza- mitoink.

Mivelunk. mi-velunk.

Gyaszunk.pogygyaszunk l

Riadal. viadal. dal.

Bal. al. lial. tal» val.

Pal.

Szall. ali. vall»

Hal. csal. nyal. fal. s. v.

Hali. vall.

Oldal. zsoldal.

Aldogal. szaldogal. id- doual. irdoual etc.CJ v l

Arkangyal. angyal.

1'irkal. irkal. nyirkal.

HalaL lalal. Talai.

Vigasztal. asztal. ma- gasztal.

Babel. Abel.

Neveddel. ne-vedd-el.

Mesd-el. temesd-el.

Felejcsd-el. ejcsd-cl.

reicsd.el.

Me-

Mereggel. reggel. sereg- Eldegel. feldegel. esde-

gcl.

Mendegel. lepdegel ete.

Uldogel. jodogel eic.

Kengyel. Lengyel.

Hehely. ileliel) ehel.

Szejel. ejel. tejel. jel.

F.nekel. fenekel.

Berel. erel.

Erlel. kerlel. berlel.

Erdemel. emel. szemel.

Tetel. etel. vetel.

Keresettel. esettel. esetl- el.

Vegezettel. vegezett-el.

Ilitel. vitei.

Kotcl. lel. el. fel. bel.

kel. szel. *•

Mennel. ennel. vennel.

Eiireszek. mereszek.

Tdltdlt-el. ottel.

Nevel. evel. Level.

Aczel. a’ czel. atraczel.

Fesel. esel. felesel.

Lesel. esel. mesel.

Kalapacsol. acsol. koda.

csol. kopacsol. lol- macsol.

Tudakol. akol. lakol. va- kol.

Szokol. okol. pokol.

Gazol. mazol. Iiazol.

Ka-

(45)

4 4

Index similiter cadentium Vocabulorum*

l.

Kobol. obol. 61 okoj.

pokol.

Utkozdl. kozdl. ezkozol.

Tiikorul. korul. orul.

Konyorul. kdszorul.

Pendul. rendul. csen- dul.j

El-ajuk meg fajyl.

Arui, liarul. jarul. pa­

rui,

Bodul. todul. diil. in­

dui,

Kiraly. viraly.

Seregely. ne-regely.

Csekely. fekely.

Baraboly. raboly. dara- boly.

Bagoly. szagoly, Konkoly. sonkoly.

m.

Adam. ladam. vad-am.

Talam. alam. lam. am.

ham. szam. vam. vil­

lam. csillam. ,, Meg-szallam. le kaszal-

lam. szerszam. ezer- szam,

Erdem. kerdem. terdem.

En-nekem, enekem.

Engedelem, egedelem.

Fejedelem. gerjedelem.

biedelem eic.

Mivdem. nevelem. ve­

lem.

m- lem. levelem.

Erelem. kerelem.

Gyotrelem. szerelem. se-r relem.

Figyelem. kegyelem.

Ertelem. fertelem.

Fegyverem. verem, ke-r verem.

Esmerem. merem. sze- merem.

Czinterem. terem.

Eszem. teszem. veszem.

Buntetem. tetem. ke-^

csegtetem. csepegte- tem Qtc.

Meg-vetem. nevetem.' Elegitem. mele^uem.

Surltem. iiritem. meri­

tem.

Ertem, kertem, mertem.

Kerestem, estem, testem, festem. meg Iestem.

Elesztem. szelesztem.

Mellettem. felettem. et- tem,

Neveltem. vettem. tet- tem.

Felezem. felezem. ele-, zem-

Ekezem. fekezem. leke- zem.

Him. im’. czim. rim.

Fogadom. meg adom,

i

Czim-

(46)

Index similiter cadentium Vocabulorum■

45 Cziinbalora. balom. a-

lorn.

Angyalom. gyalom. ha- lom, maiora, unalom.

Diadalom. viadalom. bi- rodalom. latodalom.

(theatr.) tarsadalom.

(collegi.) etc.

Irgalom. ragalom. szor- galom.

Siralom. alom. sirhalom.

Fagylalom . foglalom. t.i- lalom. artalom. olta-

lom. hatalometc.

Csudalom. alom. hala- lom. halalom. tala- lom. gyomlalom etc.

Liliom. milliom.

.lavallom. vallora.

Habavom. barom. ka- rom,

Forgatom. faggatom. no- gatom. izgalorn etc.

Asztatoin. biztatom.

nyugtatom. oktatom etc.

Boditom. hoditom, Alitom. szalitom. lutbo-

ritom. boritom etc.

Pusztitom. tisztitom.

kurtitom. nititom.

Abapitom. gyarapitom.

Ilazasitoin. modositom.

parositom etc.

m-

Abroncsolom. roncso- lora. parancsolom.

gancsolom.

Bonczolora. konczolom.

Barom. karom. farom.

Harom. jarom. s. v. pa»

rom.

Evangyeliom. lilium.

Korom. orom. torom.

ostorom.

Flastrom. klastrom. laj- strom.

Boszontom. ontom. ron- tom. csontom.

Rovom. ovom.

Balzamozom. nyomo- fzo m .

Aranj^ozom. eranj^o- zom. safranyozom.etc, Karhozom. mar-liozom.

Tudakozom. meg-atko- zom. imadkozom etc.

Ilbrpdldm. oldrn. iisto- kdlom.

Becsulom. megulom. ko- pulom.

Korom. orom. torom.

Koltom. toltom. fel-6l- tom.

Dontdm. ontom. kbszdn»

tom.

Eldzom." raelldzdm.

Ab- n ■

(47)

4 6

Index similiter cadentium Vocabulorum•

< 0 « j x s » 0 « > « &» « > « S « 5 a< t>

n.

Tatorjan. bojtorjan.

Bizonytalan. boldogta- Jan. batortalan. csin.

talan. basztalan. ok- j_' talan. inindunlalan

etc.

G yakorlatlan. tollallan.

^ varatlan. gondallan etc.

Faragatlan. fogallan.

Hajallan. ujallan.

Almatlan. alkaimatlan.

Alhaiatlan etc.

Jaratlan. varatlan. urat- lan.

Lattallan. meltatlan.

K o rlatlan . zabolatlan.

etc,

Onnan. lionnan. se bon- nan.

CAmoIyan. olyan. ko- x niolyan.

* Hanyan. egynehanyan.

Szan s. v. kaszan.

Kappan. szappan.

Szivarvan. varvan. ar­

va n.

Ijetteben. repteben.egy- vegteben. menteben, Fen. ken. len. emberte-

len.szemlelen. becste- len.

-Fclcsdeden. rovideden.

Hidegen, idegen. ride­

a r Zei'‘

72. gen.

Kereken. (adv. s.) ten- gereken.

Kereksegen. szuksegen.

Beketelen. eklelen. re- menytelen. szeplote- len. notelen. bunte- len. sultelen. eszte- len. mezlelen etc.

Erzeketlen. lermeketlen.

Fejetlen. mejetlen. tejet- len.

Engedetlen. rendetlen.

Fbdellen. szedellen.

Esmeretlen. eretlen.

Egygyetlen. kegyellen, Gyozhelellen. lebetet-

len.tellielellen etc.

Koteilen. toltetlen. ok- vetetlen. nevelellen.

nevetlen. kedvetlen etc.

Eszkozetlen. (immedia­

te) fdzellen. verzet- l»n etc.

M ilyen. ilyen.

Elesen. tetelesen. (posi­

tive) bitelesen. jele- sen etc.

Erezzen. rezzen. szerez- zen,

Csin. in, kin szin.

Karmazsin. magazin.

London. bolondon.

G o r-

(48)

Index similiter cadentium Vocabulorum. 47

n. .

Gordon. Zordon.

Hajdon. lulajdon.

Agyon. nagyon. vagyon.

s. v.

Karacson. acson. kala- cson.

Fiokon. mi-okon. fokon.

Bomolyon. omolyon.

Nemulyon. mulyon.

Bocsasson. asson. vas- son.

Huzomoson. nyoraoson.

Kdlcson. (adv. s.) dl- cson. tolcson. siivdl- cson.

Kopulydn. ulyon. repu.

fyon:

Keszulyon. szulyon.

egygyesuljon. fel ke~

vulyon.

Kozon. ozon, ny.

E-liany. egynehany.

Parkany. sarkany.

Talalmany. csinal many.

(arte produc.)

Adomany. tudomany.

ragadomany etc.

Gondolmany.j dolmany.

Hallomany. vallomany.

Szakmany. zsakmany.

Takarmariy. vakarmany.

Ilagyomany. vagyo- many.

ny.

many.

Irtomany. tartomany.

Oroszlany. o-rosz-lany.

Karmany. sarmany.

Yirany. irany.

Hozvany. mozvany. (ma­

china) morotvany.(]a~

cus) orolvany (e x - lirp. loc.) '

Marvany. szivarvany.

Fcledekeny. kerkede- keny. tdredekeny.

Felekeny. hiszelekeny.

FeItekeny.(zelotip.)em- lekeny. erzekeny.

Elemeny. v elemeny. Ie- lemeny. szulemeny etc.

Kelevenj'. leleveny.

Gyujtemeny. koltemeny siitemcny< vetemeny etc.

Tem enj'. keremcny. re- meny. eremeny.

Joveveny. szoveveny.

Bosoveny. soveny.

Fosveny. osveny. kosz- veny.

Torveny. orveny.

Szereny. reny. ereny.

Aluszekony. kartekony.

fazekony, hajlekony*

(49)

4 8

Index similiter cadentium Vo calidorum.

Lap. alap. kalap.

Cselcsap. csap.

Kap. pap. minap. nap.

Kep. lep. ep. ncp csep.

tep. szep.

Kozep. kell8kozep.(cen- t r . ) ...

Csip. sip. ip. silip. pip.

Oszlop. lop. kolop.

Kolomp. lomp- r.

Hambar. ambar. bar.

ar. nyar. bar. zar.

jar.

M agyar. agyar.

Jubar, muhar.

Takar. akar. vakar. kai’- tar. mar.

Csavar. var. zavai’. s. v.

avar.

M ar. tragar. Agar, bo- gar.

Buvar. vart

Timar. ti-inar. kalmar.

Iszszamar, a-’szamar.

Kosar. sar. vasar.

Kantar. tar. Tatar. ha.

tar.

Idohatar. (idoszak. Epo»

clia)

Konyvtar. (bibiioili,) Ollar. zsollar. Irtar,

(Arcbiv.)

r*

Kopar. par. kolompar.

Szar. htiszar.

Csaszur. csiszar.

Czar. ozinczaV.

Motsar. bajcsar.

JIozsar. pozsar, fleveder. veder.

Ber. er. der. tiinder.

Galler. paller, svallei*.

Zseller. vinczeller.

Fer. ter. pinter. sin ter.

Kor-ter.

Haczer. kaczer.

Rendszer. (systema) e- zerszer. szamszer (re- gistr.) szer.

Hir. ir* bir, nyir. sir.

zsir.

Gabor. tabor. bor. *bi- bor.

Fodor, odor, hodor. so- dor.

Sandor. vandor.

Fondor. kondor. ko- mondor.

For. or. tor lator.

Gyakor ’ alakor. balala- kor.

Puskapor. kapor. por.

tipoe.

Gyomor. komor.

Monostor. ostor. bana- tos-tor-

Bator. ambator* ga«

K o - tor.

Ábra

Updating...

Hivatkozások

Updating...

Kapcsolódó témák :