A K A S S A I
MAGYAR SZÍNHÁZ TÖRTÉN
F T ERÖVID VÁZLATBAN.
Kassa szabad királyi város színháza fennállásának IOO-ik évfordulója örömünnepére
0 R Ö K E M L E Ií Ü L
a jövő nemzedéknek.
— ^ - » - v -
IRTA :
J Í L E S T I N S Z K Y J^ÁSZLÓ, a kassai sziniigyi választmány jegyzője.
KIADTA : j j E R Ö F Y y ^ N D O R , a kassai színház igazgatója.
/ / ^ y
KASSA, \ NYOMATOTT SCHARF F. J. KÖNYVNYOMj
1881. v - a ,
MAGYAR SZÍNHÁZ TÖRTÉNETE
RÖVID VÁZLATBAN.
Kassa szabad királyi város színháza fennállásának 100-ik évfordulója örömünnepére
Ö R Ö K E M L É K Ü L
a jövő nemzedéknek.
— —
IRTA ;
J Í L E S T I N S Z K Y ^ Á S Z L Ó , a kassai szinügyi választmány jegyzője.
K I A D T A : p E R Ő F Y y ^ N D O R ,
A nemzeti színészet h a t a l m a s eszköze a nyelv müvelésének, terjesztésének és m e g k e d v e l - t e t é s é n e k . A nemzet n y e l v é b e n s n y e l v e által él.
r y
•1 p i
! 1 i. zj
fei i'm/
.
• l
•
¡ f e -É j
¡ í ' ; l i f e ' i¡ i '.i • ; i
•fe 5 U^ZCC . . ; ;
'¡yfe- s • . • • :
teté;,-,,.-!;, A su • . !.-. '
r
i. * - 'iS Z T E Egyetemi Könyvtár
J 0 0 0 9 5 3 1 0 1
.„.-sí . - . - •• • JL_ . ÍÉI* .
... • y^áirteaiíiűii
1 7 8 1 — 1 8 8 1 . = 1 0 0 á v .
A kassai — a város saját költségén épült — színházban Hilverding német színigazgató német társulata játszott először 1781.
november havában. — A színház édes nagyatyám Klestinszky Jó- zsef főbirósága alatt és kezdeményezése folytán épült, — miután azon időben rendes magyar színészek még nem voltak, mert azok akik léteztek inkább népszavatok- és énekeseknek lehetett nevezni, a felépült csinos szinház németek által megnyittatott, de gyökért nem vetett, mivel Kassa minden időben és körülmények közt ma- gyarérzelmü és szabadságot szerető maradt, — és mig magyar él, Buda áll, változatlanul az is lesz.
A szinház a város közepén — a főutczán a városháza átelle- nében áll, a kávéházi épületben azon a helyen, a hol ennekelőtte tánczterem volt s oly módon, hogy abban senki színházat nem képzel. De midőn a főutczára szolgáló ajtón belép, egy kis — de csinos színházat talál s meg vau lepve. A szinház azon időben az akkori lakosság számához képest — Kassának 1781-iki évben 7000—8000 lakosa volt, —• nagy is volt — épités és rendezés tekintetében pedig a multszázadban nagyszerű volt. A kassai szin- ház az országban épült második szinház, az első a pozsonyi, mely 1776-ban épült. — A színházban vau egy földszinti páholy (a vá- ros tulajdonos páholya), 19 alsó, 19 felső páholy, 35 támlásszék, 152 zártszók, 23 számzottszék, földszint 150—200 és karzat 350 személyre.
1840-ik évben a szinház Wirkner Károly polgármester fel- ügyelete alatt újból átalakitatott. A függönyöket ós díszleteket Ottó ismert tehetséges színházi festő festette. 1857-ben Kloczkó János polgármester által a menyezeteu látható allegóriai festett képek Bécs- ből hozattak s alkalmaztattak. 1880-ban pedig Münster Tivadar pol- gármester a magyar színészet iránti hazafias buzgalmából a páho-
1*
n
_lyokat és zártszékeket egészen ujjonnan átalakitá a szinbelsejót pedig átfesteté, az első két sor zártszék helyett 35 támlásszék helyez- tetett. Ily alakban a városi szinház minden tekintetben tökéletesnek ós csinosnak mondható.
A városi színházban emlékezetemre és hiteles adatok szerint 1818/9-ik évben Murányi Zsigmond igazgatása alatti pesti nemzeti színtársulat először játszott ós daczára annak, hogy a városban a magyar szó alig volt hallható ; melegen és lelkesen pártoltatott. B társulat tagjai voltak:
F é r f i a k :
Balog István Nagy János Benke József 10 Nómethy Mihály Gál János Bácz Ádám Gödé István Sáska Károly 5 Kálmán István Szegi Pál
Kőszeghy Alajos Újvári Péter Láng Ádám 15 Váradi Ferencz
Murányi Zsigmond Vásárhelyi (Jaucsó) Károly.
N ő k :
Ozagányi Sarolta Nagy lika Dérinó-Széppataki-Schen- Sáska Biri
bach Bozália Szeginó Lángnó Székely Zsuzsi
Botos Amália 10 Veres Ilka 5 Murányinó-Lefeber Terézia
1817-ik évi téli szinidónyben a városi szinházat gróf Péchy József bérbe tartotta s azóta Kassán jobb német színtársulat nem volt. A társulat kitűnőbb tagjai voltak: Beckersné-Blum Lina, Bai- ner, Darnoe és Treuhold.
Murányi után 1827-ig több vándor magyar színtársulatok nyáron át játszottak feltűnést nem okozva. 1828-ig a színházban csak német műkedvelők jótékony czélokra rendeztek színi előadáso- kat. 1828-ban ápril ós majd október havában a kolozsvári kitűnő dráma és dalszintársulat Nagyváradról Kassára jővén, előadásai sorát a városi színházban áprilbó első felében kezdte el.
Ezen dráma és dalszintársulat vezértagjai voltak : Megyery Károly, Pály Elek, SzentpÓtery Zsigmond, Szerdahelyi József, Szi- lágyi Pál ós Udvarhelyi Miklós.
Egressy Gábor Láng Ádám László József 10 Mátéfy József
Szákfy József , Szőllősy Lajos, táuczmester
Ujfalusy Sándor
N ő 1 Borsos Klára
Dériné-Széppataky Kozália Kovácsnó-Csávasy Mária
zné
Telepy György, komikus 15 Váradi Károly
Karmester : Heinisch József,
„Mátyás király választása" czimü első magyar dalmű geniális
szerzője.
Székely Zsuzsi Szentpétery Zsuzsi Ujfalusyné-Sáska Biri Telepyué-Bohus Jozefa 5 Pályné-Botos Karolina 10 Veres Eszti
Kardalnokok ós kardalnoknők.
Ezen dráma és dal,színtársulat kitűnően jeles előadásait a közönség nagy tetszéssel és páratlan lelkesedéssel fogadta. Pár hó múlva ezután a színészet személyes barátja, a minden jót és szé- pet pártoló lelkes báró Berzeviczy Vineze többek felszólítására a jeles színtársulatot tettleges pártfogása alá vette ós az igazgató- ság élére állott, 1829-ik év ősz elején pedig a dráma és dalszintár- sulatot Abaujvármegye lelkes rendei hathatós pártfogásuk alá vet- ték, aláírások utján egy téli szinidényre 3000 váltó forintot (azon időben sok pénz) összegyűjtvén, a színházat minden bérfizetés nélkül, a magyar színészet iránt minden időben, még a legnehezebb körülmények között is ritka előszeretettel és meleg pártolással viseltetett s szakadat- lanul a jelenben is viseltető. — Kassa szabad királyi város, mint tulajdonos, (Kassán a magyar színigazgatók a színházért soha semmi bért nem fizettek, valamint most setn fizetnek) a színházat a megye szabad rendelkezése alá hazafiúi készséggel boesájtotta s igy ¡i inegye egy színházi választmány őrködése és felügyelete
a dráma és dalszintársulatot egész alatt
nyig maga fenntartotta. Ezen években kozva voltak :
F ó r fi a k
1833/4-ik évi téli szinidó- szinlársulat tagjai válta-
Bartha János Demjén Mihály
Éder Ferencz Egressy Gábor
5 Egri János
Ghólényi Sándor, súgó Hasslónyi Ferencz Király János Kubay Pál 10 László József
Latabár Endre Mátéffy József Megyery Károly Morvay Antal 15 Pály Elek
Szákfy József
Szentpétery Zsigmond Szerdahelyi József Szeredy Károly 20 Szilágyi Pál
Szőllősy Lajos, tánczmester Telepy György, szinmester
ós ruhatárnok Udvarhelyi Miklós Ujfalusi Sándor és
25 Heiuisch József, karmester N ő k :
Bartháué-Meszlényi Anna Dóriné-Széppataki Eozália Eder Luiza
Egressynó-Szentpéteri Zsuzsi Kántornó-Engelhardt Anna Kalocsáuyi Mária
Kovácsné-Osávasy Mária Kubayné-Eder Antónia
Kulcsár Ilon
10 Pályuó-Botos Karolina Eévész Eszti
Szeutpéteryné-Borsos Klára Udvarhelyinó-Juhász Júlia Ujfalusinó-Sáska Biri 15 Telepynó-Bohus Jozefa
Várhegyi Pepi Vincze Juliána.
1832/3-ban színházi intendánsa Gróf Osáky Tivadar volt, ki egy sziubiráió hetilapot is adott ki. — Midőn a szinház a megye pártfogása és felügyelete alatt állott, a színházi választmány elnökei váltakozva a következők voltak : Sulyovszky Menyhért, Semsey Lajos és Soós György. Választmányi tagok : Gróf Dessewffy József, Báró Berzeviczy Vincze, Zombory Perenez, Bichter Alajos, Tóth Zsigmond, egyszersmint pénztárnok : Domonkos Sámuel és Üjházy Antal a megye részéről. Haske Sándor, Styller Leó és Dobay Lajos a város részéről. Jegyzők: Jakabfalvay Perenez ós Lánczy József.
1833-ik évben, az 1833/4, /5- ós '6-ik évi téli szinidónyre a városi szinház csődület utján, Komlóssy Perenez színigazgatónak idónyenkinti 3000 váltó forint sególypénz mellett kiadatott.
Komlóssy társulatánál az 1833/4-ik évi téli sziuidény-ben „Sza-.
pári Péter" Bircheffer Karolina színművében, Lendvay Márton és neje, Szapári Péter és Zulema szerepekben Kassán először felléptek.
1835/6-ik évi téli szinidényben, Egressv Gábor, a budai nemzeti színháztól, és Müller Nina német énekesnő vendégszere- peltek.
1836/7—8-ik években ismét Abaujvármegye vette át a szín- társulatot saját felelőségére. A társulatot mint művezető Komlóssy Ferencz igazgatta. Pénztárnok volt: Komlóssy né Karolina, ellenőr:
Komjáthy Lőrincz. — Vendégszerepeltek : Lendvayné, Hivatal Anikó, Bartháné-Meszlónyi Anna, Szaplonczay, Hetónyi József és Szabó József.
1838—9 ik évi téli szinidényre a városi szinház csődület utján, Joób Gusztáv pesti ügyvéd ós Kovács Endre énekesnek mint igazgatóknak idényenkinti 2000 váltó forint segélypénz mel- lett kiadatott. Nevezettek azonban az igazgatást csak 1838 deczem- ber hó 15-ikéig vezették, azontúl a főfelügyeletet saját költ- ségére az áldozatkész A b a u j v á r m e g y e ismét átvette, a sziuidéuy végén pedig a színházat a működő színtársu- latnak átadta. Igazgató tagok voltak : Erdős János ós Joób Zsig- mond. Azon szinidényben itt, Lendvay Márton ós Megyery Károly a pesti nemzeti színháztól hosszabb ideig vendégszerepeltek. 1839.
január hóban pedig Kaiser Jozefa, kassai születésű, később férje- zett Ernesztnő „Beatrice di Tenda". Bellini daljátékában rengeteg- tapsokat nyerve először fellépett.
A lefolyt években szinügyi választmányi tagok voltak: elnö- kök váltakozva Zombory Pál és Komjáthy Gábor. Tagok: gróf Dessewffy József, gróf Dessewffy Ferencz, gróf'Péchy Manó, Patay Sámuel, Tóth Zsigmond egyszersmind pénztárnok, Jakabfalvay Ferencz, Klestinszky István, Farkassányl Sámuel, Demeczky Lajos, Klestinszky László egyszersmind jegyző, Haske Sándor és Dobay Lajos.
A pártfogás folytonosan meleg és lelkes volt.
.1839—40-re a megye a színházra ismét csődületet hirdetett ós a színházat a szerencsétlen Bernjén Mihály vidéki színigazga- tónak a szokott sególypóuz mellett kiadta. A téli szinidóny köze- ledtével azouban nevezett színigazgató a színházi választmánynak bejelentvén, hogy a hortobágyi pusztán (?) minden készpénzétől rablók (?) által megfosztatott s e szerint az igazgatást vinni nem képes, és miután később Nagyváradról Bériné, a korán elhányt derék színész Kecskés Károlylyal Kassára jött és vele a színház
J
n
_kibérlésére nézve az alkudozások nem sikerültek, a megye a szín- házat a város tulajdonos szabad rendelkezése alá visszabocsájtotta.
II.
1840-ben Kassa szab. kir. város tanácsának és községének komoly szándoka volt a színházat ismét magyar színtársulatnak kiadni, azonban a mindenféle eselszövények győztek s a valóban magyarórzelmü tanácsnokok és közsógbeliek kisebbségben marad- tak, s igy 1839/40-iki téli szinidóuytől 1848-ik évi márczius hó végéig átéli szinidónyekben, Kassán német színtársulatok játszottak;
Link, Padevitsch, Merelli, Iluber, Weis S. Krammer, Horn és Hörn- stein színigazgatók időszerinti igazgatásuk alatt. Ezen német szín- igazgatók, Link kivételével, mindig pénzzavarban voltak.
Az 1828-iki év előtti években hosszú évek során át Kolmanu Venezel volt a kassai német színtársulat igazgatója, azon időkben, midőn szerződés szerint a városi színházi bérlő köteles volt szín- társulatáról felelősége mellett gondoskodni.
1828—40-ig Kassán nyáron át majd mindig német színészek játszottak a városi színházban, 1840—61.-ig pedig a magyarok sziu- idénye volt a nyár, kik többnyire tömött házakban tartották elő- adásaikat. Ugy m i n t :
1842-ben Komlóssy Fereucz dal-, dráma- ós énekes-színtársulata.
1843-ban Hetényi József színtársulata.
1844-ben Komlóssy Ferencz és Hegedűs Lajos, előttök Kőrössy és Egry.
1845-ben Komlóssy Fereucz ós Kőrössy színtársulata. V e n- d ó g : Lendvay Márton, a nemzeti színháztól.
1846-ban augusztus hó 3-tól szeptember hó l-ig Várady Pál, ápril hóban pedig pár napig Somogyi színtársulata.
1847-ben elébb ápril hó 10-től, május hó 27-ig ós ismét junius hó 20-tól junius hó végéig s szeptember hó 3-tól azon hó 15-ig Várady Pál és Somogyi színtársulata működött. Junius hóban vendégek: Egressy Gábor és Szentpétery Zsigmond, a pesti nem- zeti sziuház tagjai. — Szeptember hóban boldogult István főher- czeg ittléte alatt Lendvayné, Hivatal Anikó és Egressy Gábor, a pesti nemzeti színháztól. A vendégek minden fellépte valódi diadal volt.
III.
1848-ik évben, végre mi a megyének és a városnak eddig nem sikerült, t. i : Kassára a téli szinidényre ismét magyar szín- társulatot visszahozni, az nekem sikerült. En ugyan is még 1847 deczember havában, Kröniug, kassai német színigazgatótól bérlői jogát 300 pengő forinton megvettem és a városi színházi szerződós rám való átruházását Kassa szab. kir. város bel- ós kültanácsa 1848.
áprilhó 11-ón 2159 sz. alatt kelt határozatával három évre meg- erősítette és egyhangúlag helybenhagyta. De kiütvén a forradalom, szép terveim füstbe mentek. — De ez örvendetes napon ne szag- gassuk fel a régi beheggedt sebeket, hanem inkább örüljünk a jelennek — ós ón áldom a jó Istent, hogy a városi, kedves szülő városom szinháza fennállásának 100-ik évfordulóján, mint unokája a színház épitós kezdeményezőjének, e mai szép napnak részese lehetek.
Igazgatásom alatti színtársulatom 1848. szeptember hó 29-ón
„a St. Tropezi nő" — színműnek szinrehozatalával azon óv deczem- berhó 11-ig tartott előadások sorát megnyitotta.
Mindezek, mind a következők bővebben vannak leirva 1878-ik évben Kassán nyomtatásban megjelent: „A kassai magyar színészet 1781—1877—96 év" czimű művemben.
IV.
1849-ik évi szeptembertől 1861-ik évi húsvétig a téli szín- idényekben Kassán ismét néinet színészek játszottak. — Váltakozva színigazgatók voltak: Lojanek, Waisz J. (A tél közepén megbu- kott) Follnes. Preising örökös pénzzavarban volt, és Laufner. Nyári hónapokban pedig többnyire magyar színészek játszottak a legmele- gebb pártfogást nyerve és kitüntetésekkel halmozva, úgymint:
1851-ben Hidasy Elek színtársulata augusztus hó 30-tól szep- tember hó 22-ig.
1852-ben márczius, április és augusztus hónapokban szintén Hidasy Elek színtársulata. Vendégek: Fáncsy Lajos és Füredy Mihály a pesti nemzeti színháztól. Később Veszter Sándor táncz- művész társulatával. Augusztus hó 8-án díszelőadás, melyen a király ő Felsége is jelen volt.
ío
1853-ban, augusztus hó 4-től október hó 12-ig Szabó, Havi és Góts dráma- népszinmű és daltársulata. E kitűnő dalszintársulattal Ira Aldrige az európai hirű angol tragikus (néger) is mint vendég játszott. Remek előadásai alatt a belépti árak felemelése ellenére a szinház mindig tömve volt.
1854-ben augusztus, szeptember ós november hónapokban Hetényi József jól szervezett színtársulata.
1855-ben, ápril hó 9-én a színházban Mayer Antal, hely- beli tánczmester által rendezett tánczegyvelegben Rotter Irma, szellemdus, fiatal lányka szép és nagy jövőt igórő bájteljes könnyű ügyes táneza zajosan megtapsoltatott. Lett is belőle Bécsben és Pesten ünnepelt első balettánczosnő.
1857-ben junius hó 1-től augusztus hó 13-ig Pázmán Mihály színtársulata. Vendógekül felléptek a nemzeti színháztól: ifjabb Lendvay Márton, Szerdahelyi Kálmán, Munkácsy Flóra, Szathmá- riné, Farkas Luiza és az akkoron debreczeni szinház tagja, Prielle Gornólia. A kedves vendégek valamennyien minden lehető kitün- tetésben részesültek.
1858-ban ápril hó 24-től, junius hó 9-ig Latabár Endre igen jól szervezett s kitüntetésekkel fogadott színtársulata.
1859-ben Molnár György színtársulata Pécsről jövet ápril hó 25-től július hó 10-ig. Vendég: László József a nemzeti színház nyugalmazott elsőrendű művész tagja, a kassaiak régi kedveucze, fogadtatása igen szivélyes volt. A színtársulat rendkívüli párto- lásban részesült.
Julius hó 16-tól, szeptember hó 5-ig Hetényi József színtár- sulata játszott. Vendégek Pestről, a nemzeti színháztól: Lendvay Márton nejével, a kedves Fáncsy Ilkával ; Prielle Gornólia és Egressy Gábor kedves vendégek, kitiintetőleg fogadtattak.
1860-ban szeptember 22-éu a színházban Laufner Gusztáv helybeli német színigazgató, a téli sziuidény első előadásakor, az akkor még szokásos beköszöntő beszédet magyar nyelven mondta,
— Deczember hó 18-án Paulay Ede és neje, született Gvozdano- vics Júlia két magyar vígjátékban kitiintetőleg fogadtatva, tömött színházban fölléptek.
A feljebb nevezett magyar színtársulatok, sikerült összevágó, szorgalmas előadásaikkal azon időben lehangolt, de a nemzeti szí- nészet iránt mindig meleg részvéttel viseltető magyar közönségnek sok élvezetes estéket szereztek.
V.
1861. február hóbau az alkotmányosan megválasztott városi tisztikar és képviselők a városi színházra esődületet hirdetvén, a színház azon óv márezius hó 15-én, Latabár Endre mint ismert jóhirü és vagyonos színigazgatónak kiadatott s ezen évtől a téli szinidényben állandóan magyar színtársulat játszik, 1863-ik évben pedig, midőn a nyári hónapokban Szabó József ós Philippovics István jeles dal-szintársulata kitűnő előadásaival a lelkes közönsé- get újból tettleges áldozatra felvillanyozta, ugyan azon év novem- ber havában az akkori polgármester Rimanóczy Ferenez tapintatos eljárása folytán, az egészen újonnan alakult szinügyi választmány ernyedetlen igyekezete, lelkes ügyszeretete, valódi szakavatottsága és buzgó kitartó hazafias buzdítása által többnyire helybeli lakos, magyar érzelmű derék hazafiaktól kötelező aláirás utján oly jelentékeny tőkét gyűjtött össze, hogy annak kamatjaival —
egy téli szinidényre 2000 forint o. é. — Kassán a magyar színé- szet örökre állandósiltatott. Ezen újból alakult szinügyi választ- mány tagjai voltak: gróf Póchy Manó elnök, báró Horváth József alelnök, gróf Dessewffy Ferenez, id. gróf Osáky Rudolf, Patay Sá- muel, Tiszta Károly, Klestinszky László (jegyző), Antalffy Flóris, Plath János, Bakos János ós Koch Lajos, pénztárnok:
Koleszár Mihály, ügyész: Szerényi Ede.
1861-ben szinügyi választmányi tagok voltak: báró Lu- zsénszky Pál elnök, gróf Dezsewffy Ferenez, báró Horváth József, id.
gróf Osáky Rudolf, Olasz János, Ferdinándy Bertalan, Tiszta Károly, Klestinszky László, Karsa György (jegyző), Maláter Vilmos, Bakos János ós Spielmanu Károly, pénztárnok: Koleszár Mihály.
1862/3-ban szinügyi választmányi tagok voltak : Lánczy Jó- zsef elnök. Török Sándor (alelnök), gróf Péchy Manó, báró Hor- váth József, Ferdináudy Bertalan, Tiszta Károly, Fekete István, Klestinszky László, Horváth Vincze, Loósz József (jegyző) Ma- iéter Vilmos, Bakos JÓDOS, Koch Lajos és Spielraann Károly, pénztárnok Koleszár Mihály.
12
VI.
1861/2 ós 1862/3-ik években, Latabár Endre volt színigazgató 1500 forint segélypénz mellett.
Vendégek : Mr. Stefano Arlotto a világhírű kaucsukember és William kitűnő akrobata, deczember hó 8-ik ós 13-án Doppler testvérek által adatott fuvola hangverseny két élvezetes estét szer- zett a műértő közönségnek.
1862-ben január hóban Tóth József Pestről a nemzeti szín- ház elsőrendű művészi tagja. — Február hóban Szépné, Mátray Laura Budáról a népszínház kitűnő kedvelt tagja. Ápril hóban Felekyué-Munkácsy Flóra a budapesti nemzeti színház elsőrendű művésznője.
1863-ban vendégek: Ernesztné-Kaiser Jozefa ós Eabatinszky Mária Pestről a nemzeti színház elsőrendű opera tagjai. Mátray Mariska a budai népszínház elsőrendű kedvelt tagja. Báró Apraxiu Júlia, gróf Batthányi Arthurnó, vele Molnár György a budai nép- színház igazgatója és Bényey István a budai népszínház ügyes tagja. Schönwald Teréz, jeles ballettánczosnő a hamburgi színház- tól. Odrovasz Jankovszka lengyel hangversenyző énekesnő.
1863. juuius—julíus hóuapokban Szabó József és Philíppovics István, dráma-, operette- es dalszintársulata lelkes pártolásban ré- szesült.
1863/4-ben Szabó József és Phílippovícs István voltak a kassai színház igazgatói 2000 forint segélypénz mellett. Vendégek : Mát- ray Mariska a miskolczi színháztól, Kassának kedvencze. Szabó Pepi és Tőkósy Emilia a vidék legjelesebb színésznői. Zeyk Ele- mór, drámai színész Kolozsvárról. Zeykuó Emilia népszínmű- énekesnő. Takács Ádám kitűnő vidéki színész.
1863-ban október hó 10—11-kóu Lonovicsnó-Hollóssy Kornélia szinpadróli lelépósének bucsujául, két — ólvezetdus hang- versenyt adott, a művésznő rengeteg tapsokkal, koszorúk és virág- csokrok özönével fogadtatott. A sziuház mindkét estve zsúfolva volt. Az ünnepelt művésznő második hangversenye jövedelmének felét az alföldi szűkölködők, a másik felét pedig a kassai „Erzsébet ápolda" részére adományozta.
1864/5-ben Szabó József volt kassai igazgató 2000 frt segély- pénz mellett.
1865/6-ik évtől 1873 május hó l-ig folytonosan Latabár E n d r e volt kassai igazgató 2000 frt segélypénz mellett.
1865-ik évbeu a szinügyi választmány a költséges operatár- sulat tartására az igazgatót többé nem kötelezte, az igazgatónak ezentúl csupán jó dráma, szinmü- és operette társulatot tartani volt kötelessége.
Vendégek : Rónay Gyula és neje Prielle Lilla a debreczeni színháztól. Baier Leon.
1865. junius hóban a budai népszínház tagjaiból alakult
„első magyar népdal társulat" a színházban többször fellépett szép- számú közönség előtt.
1866/7-iki évben igazgató Latabár Endre.
1867. augusztus hó 27-től szeptember 2-ig Aradi Gerő színtársulata köztetszést nyerve játszott a szinházban. Kitűnőbb tagjai voltak : Aradi Gerő ós neje, továbbá Eőry Gusztáv.
1867/8-ik évben igazgató Latabár Endre. Vendégek: Györgynó Nagy Luiza és Dókány Teréz vidéki jeles színésznők. Haynes J a - ques amerikai világhírű korcsolyamüvósz.
1868/9-ik évben igazgató Latabár Endre. Vendég : Benedek József Pestről, a nemzeti színház elsőrendű tagja.
1869/70-ik évben színigazgató: Latabár Endre. Vendégek:
Reményi Ede, hegedűművész, Klischnig Eldora leányával. — Reiner Lajos igazgatása alatt 5 nő ós 6 férfiúból álló nemzeti daltársulat. — Sacharai 20 tagból álló akrobata társulata.
1869. évbeu junius hó 8-án és 9-én Dráguss magyar szinósz nejével, Ling Look bűvész társaságában tetszést nyerve fellépett.
1870/1. igazgató Latabár Endre.
1870. november hóban a városi közgyűlés, miután az eddigi szinházi választmány több tagja, — többek közt én is, ki a jegyzősógről sok hivatalos teendőim miatt még 1869-ben májushó 8-án végképpen lemondtam, a választmánynak tagja is csak föltételesen, t. i. : a szinügyi választmány bekövetkezendő uj kinevezéséig maradtam, határozottan kijelentette, hogy állását tovább megtartani nem kívánja, s mások választását sürgette, uj szinügyi választmányt nevezel-t ki, valamint a város felhívására Abaujvármegye is. — Ezen újból kinevezett szinügyi választmány tagjai voltak a város részéről: Gróf Póchy Manó (elnök), Báró Horváth József (alelnök), id. gróf Csáky Rudolf, Bakos János, Szent- léleky Gyula, Fésűs György és Loósz József. Jegyző : Antalffy József.
n
_A megye részéről. Bárczay Albert, gróf Zichy Rezső, Bárczay And- rás, Jakabfalvay Ferencz ós Kelcz Gyula. Pénztárnok: Koleszár Mihály ; ügyész : Korányi Károly.
1871/2. igazgató Latabár Endre.
1872/3. igazgató Latabár Endre.
Vendégek : Györgyné-Nagy Luiza, Gyöngyösiné-Mátray Laura a vidéki drámai legjelesebb színésznők. Vizvárinó-Krecsányi Sa- rolta, egyike a legjelesebb operette-énekesnőknek. Tolnay vidéki operette énekes.
Latabár Endre igazgató, a közönség iránti hálás köszönetét és mély tiszteletét bebizonyítandó, az igazgatása alatti utolsó év- ben, habár erre szerződésileg kötelezve nem volt, operát is, még pedig teljesen, kielégítőt tartott.
A közönség tekintélyes része Latabár Endrét kívánta vissza ismét igazgatónak, de Latabár határozottan, egy időre minden szinészeti vállalkozásról lemondott s ismételt felszólítások ellenére a színházért ezúttal sem folyamodott, hiven maradván elhatáro- zásához.
1873/4, igazgató: Temesváry Lajos. Mannsberger Jakab volt választva, de lemondott.
Vendégek: Neville Mór hires német tragikus. Szilágyi Béla és neje született Vigh Róza, operette énekesek. Gerecsnó-Melesz Liszka, operaónekesnő a kolozsvári színháztól. Mándoki Béla, a debreezeni színház elsőrendű kitűnő tagja, Freiberger Antónia, mű- kedvelő énekesnő, Hajnal Hermin, férjezett Adleruó, színházunk volt operette énekesnője.
Temesváry operákat is adott elég sikerrel.
1874;5. színigazgató : Temesváry Lajos, 2000 frt segélypénz mellett.
Vendégek : Erszényesné-üékány Róza operette énekesnő.
Szathmáryné-Farkas Luiza, jubilált színésznő, a pesti nemzeti szín- ház elsőrendű jeles régi tagja. Eichner Anna, vidéki jeles szí- nésznő. Egressy Ákos, a feledhetetlei színművész Egressy Gá- bor méltó fia és derék színigazgató.
A színtársulat elég szerencsésen volt szervezve, azonban az előadásokat a közönség gyéren látogatta s csak a téli idény vége- felé kezdett látogatott lenni a színház. — Temesváry Lajos kéré- sére a szinügyi választmány szerződése alól felmentette, s a
városi szinház az 1875/6-ik évi téli szinidóuyre csődület nélkül Lászy Vilmos jó liirnevii győri színigazgatónak kiadatott,
1874. julius hóban a városi színházban Paulay Ede vezetése alatt Pestről, a nemzeti szinház tagjaiból alakult színtársulat min- dig zsúfolt színházban játszott. Itt voltak özvegy Szerdahelyiné-Prielle Oornélia, Paulainé Júlia, Szigligeti Ferike, Gábos Róza, Csigaházi Etelka, Benedek József, Náday Ferencz, Vízvári Gyula, Karikás József, Leővev József, Nádor és Grósz.
1875-ben . ismét júliusban, ugyancsak Paulay Ede vezetése alatt Pestről mindig szívesen látott nemzeti szinházi vendégeink meglátogattak, de azon évben a szinház nem örvendett oly párt- fogásnak, miut 1874-ben, minek okát abban találtuk, hogy a tár- sulat általában nem oly erőkkel rendelkezett mint a megelőző évben, miért is a jövőben a tagok választásában óvatosabbnak kell lennünk, ha czélt akarunk elérni, külömbeu — ősziutéu kimondva
— a czég magában nem elegendő. Itt voltak özv. Szerdahelyiné- Prielle Oornélia, Ilelvey Laura, Paulaiuó Júlia, Kölesi Mari, Békessi Mari, Pintérué, Szirmayné, Halmi Ferencz, Kőrös-
mezei, Pintér Sándor, Karikás József, Tóth, Halmai és Kaza- liczky.
1875/6-ban színigazgató : Lászy Vilmos. Vendégek : Felekiné- Munkácsi Flóra, a nemzeti szinház ünnepelt művésznője, Ohevalier Arrlati eípiilibristikai társulata, Bulyovszkyné-Szilágyi Lilla, a mün- cheni kir. udvari szinház rendes s a Koburg-gothai udvari szin- ház tiszteletbeli tagja. Molnár György, a budai népszínház volt igazgatója, kitűnő tragikus s mint régi kedves ismerős rokon- szenvesen fogadtatott. — ü g y Felekyné mint Bulyovszkynó min- dennemű kitüntetésben részesültek ós a felemelt bemeneti árak ellenére mindig tömött sziuházakban játszottak.
Lászy, e téli szinidónyben 2000 frton felüli segélyben részesült.
1876/7-ik évben igazgató: Lászy Vilmos.
Vendégek: Allesch Ede igazgatása alatti felsőbajorországi Ober-Ammergauni világhírű passió játékosok. Génié Sándor a budapesti népszinház balletmestere s első magántánczosa.
Ács Antónia ugyancsak a népszinház első ballettánezosnője.
Rammert Mártha, Liszt tanítványa, zongora művésznő. —
n
_Mahomed Ibrahim vezetése alatt 11 személyből álló arab-török ós perzsa erőművész-társaság (Maroccóból, 700 mértföldnyi távolság).
1877/8-ik évben igazgató: Lászy Vilmos, több mint 2000 fo- rint segélypénz mellett.
Várva-várt vendég: Soldosnó-Kölesy Luiza a budapesti nép- színház népszínmű- és opereite első énekesnője, 1877. októ- ber hó 18-tól 26-ig. Az ünnepelt művésznő nyolczszor lépett fel, mindig zsúfolt színházban kitörő ritka lelkesedéssel, szünui nem akaró zajos tapsokkal fogadtatott ós szebbnél szebb koszorúkkal, csokrokkal s valóságos virágözönnel árasztatott el.
1877. deczember hóban a kassaiak régi kedvencze özvegy Szerdahelyiné-Prielle Oornélia, Budapestről. A nemzeti színház elsőrendű drámai művésznője csak 3 este vendégszerepelt, vendég- szereplését, fájdalom, nővére özv. Rónainé-Prielle Lilla, vidéki drámai jeles színésznő Budapesten bekövetkezett sajnos halála miatt, félbe- szakítani kénytelen volt, a fővárosba vissza sietve szeretett nővé- rének temetésére.
1878. márczius hó 30-tól ápril 8-ig Budapestről a nemzeti sziuház első drámai művésznője Felekyné Munkácsy Flóra mint Kassán mindig szívesen látott vendég 9-szer föllépett. Tömött há- zak, szívélyes fogadtatás, nagy lelkesedés, szűnni nem akaró tapsok, mindenféle kitüntetések és nagy megfizethetetlen szini élvezet.
1874. évi szinügyi választmány következőleg alakult: E l n ö k : Münster Tivadar, alelnök: Jakabfalvay Ferencz. Jegyző: Barts Pál. Pénztárnok: Koleszár Mihály. A megye részéről: gróf Péchy Manó, gr. Zichy Rezső, Darvas Imre, Comáromi László. Comáromi István, Bárczay András, Bárczay Ödön Bárezay József, Újházy József és Juhász Mihály. Város részéről: Bakos János, Deil Jenő, Éder Ödön, Dr. Kain Dávid, Klimkovics Béla, Koch László. Loósz József, Dr. Moskovits Jakab, Miskovszky Victor és Timkó József.
1878. január 29-én szinügyi választmányi tagoknak megvá- lasztattak : gróf Péchy Manó, gr. Hadik Béla. gr. Zichy Rezső, id.
gróf Csáky Rudolf, báró Sehell Rezső, Keczer Miklós, Weitzenbreier Frigyes, Juhász Mihály, Brósz Jónát, id. Novelly Sándor, Bakos Já- nos ós Demeter Titusz, egyszersmind jegyző. Ugyanazon évben ápril hó 12-én a megye részéről megválasztattak: Darvas Imre, Comáromy László, Jakabfalvay Ferencz, Alth József, Bárczay János, Komáromy István, Bárczay József, Darvas Ferencz, Bárczay Ödön, Doruer Ferencz, Namónyi Gyula ós Fábián János.
Választmányi elnök: Keczer Miklós, alelnök : .Takabfalvay Ferenez, pénztárnok : Koleszár Mihály, .jegyző : Demeter Titusz (aki később a jegyzőségről és ügyészségről lemondott), jegyző lett. : Naményi Gyula. 1880-ban pedig Speezián Gyula, ügyész: Eder Ödön (ki is időközben lemondott), ügyész lett: Brósz Jénát.
Lászy Vilmos áldozatkész, fáradhatlan színigazgató 3 évi igazgatását becsülettel bevégezte.
Az 1877/8-ik évi téli szinidényben működött színtársulat újra szervezkedve s uj tagokkal erősbülve együtt maradt s mielőtt ván- dorútra ment volna, a szent ünnepek alatt és után, május hó 9-ig bezárólag a városi színházban élénk pártolás mellett működött.
Vendégek: Liptay Laura népszínmű ós operette énekesnő, Bréger Mari műkedvelő operette-énekesnő.
1878/9-ik évben színigazgató: Gerőfy Andor loOO forint se- gélypénz mellett. Vendég: Míklósy Gynla, miskolczi színigazgató.
1879/80-ik évben színigazgató: Krecsányi Iguácz 1500 forint segélypénz mellett.
Vendégek : Pálmai Ilka és Erdélyi Marietta népszínmű- és operette- jeles, kedvelt énekesnők, a kolozsvári színháztól.
1880/1-ik évben színigazgató: Krecsányi Ignácz 1500 forint segély pénz mellett.
Vendégek: Jászay Mari és Újházi Ede, a budapesti nemzeti színház elsőrendű művész tagjai. Hunyadi Margit a debreczeni színháztól, kitűnő drámai színésznő.
1881-ik évben, Krecsányi Ignácz kérésére szerződése alól felmentetvén, a városi szinház az 1881/82. évi téli színidényre jó híréről és színi ügyességéről ismert, volt székesfehérvári fáradha- tatlan színigazgató, — Gerőfy Andornak 1500 frt segélypénz mellett a szinügyi választmány által meghívatva csődület nélkül egyhangúlag'hozott határozatánál fogva kiadatott.
1877. szeptember hó 8-án koronás királyunk I. Ferenez József ő Felsége városunkba érkezésének örömére díszelő- adás volt. Előadatott: Sz. Erzsébet legendája. Liszt Fe- renez orátoriumának első része. Szövege Bouquet Ottótól.
Betanította ós vezényelte Iluszka Antal. Resztvettek benne: Eoth Etel: színházban Korcsok I. Láng Fülöp és Willnrotler Henrik. A színházban 30 úrhölgy és 30 úr énekelt. Ezt követte : „Seggel 4
2
n
_órakor" vígjáték 1 felvonásban. Magyar színre alkalmazta : Lászy Vilmos. Játszottak: Lászy Vilmos, Lászyné Etelka és Ladomérszky Gyula. — A király ő Felsége színházba léptekor lelkes, szűnni nem akaró óljenekkel fogadtatott.
A szinügyi választmány jelenlegi tagjai a város részéről : Miinster Tivadar alelnök, gróf Hadik Béla, id. gróf Osáky Rudolf.
Keczer Miklós. Juhász Mihály. Brósz Jonát. id. Noveliy Sándor.
5 tag a lemondottak helyett közelebb fog választatni.
A megye részéről: Darvas Imre. Oomáromi László. Oomáromi István. Alth József. Jakabfalvay Ferenez elnök. Doruer Fe- rencz. Naményi Gyula. Darvas Ferenez. Bárczay János. Bárczay Ödön. Bárczay József, Klestinszky László jegyző és Brósz Jónát ügyész.
Keczer Miklós az elnökségről 1880-ban lemondott. Meghalt Bakos János, helyette a város részéről f. évi október hó 31-ón tartott közgyűlésen gróf Pécby Manó egyhangúlag lelkesedéssel megválasztatott szinügyi választmányi tagnak.
Régi bemeneti árak: Alsó páholy 3 frt, felső páholy 2 frt, zártszók 60 kr., számzotthely 50 kr., földszint 40 kr., karzat 20 kr.
A jelenlegi helyárak : Alsó páholy 4 frt, felső páholy 3 frt, támlásszék 1 frt, zártszék 80 kr., számozotthely 60 kr., földszint 50 kr., karzat 20 kr.
Kassán nősült színészek és színésznők névjegyzéke:
Bartha János (neje Fáncsy Lajos nejének testvére, Meszlényi Anna. Fáncsy Lajos neje Meszlényi kassai polgár leánya), Heinisch József neje Kapossányi Mária segédszinósznő. Vámossy József neje egy kassai polgár leánya. Komáromy Sámuel neje a kassa f. s. lel- kész volt lelkészsegéd testvére. Tóth István neje Mogvorósy Nina, opera- ós nópszinműónekesnő. Ilubenay Ferenez neje Magda Luiza, drámai elsőrendű színésznő. Király (König) tenorista neje Popovics Mina altistánó. Sándor Ignácz neje Füredi Katalin. Szent- györgyi István, neje Kecskés Róza elébb Bajusznó, operette és népszinmüónekesnő. Kovácsi Pál ós Kovács Elemér (nejeik kassui
polgár leányok) Bercsényi Béla neje Takács Emes drámai elsőrendű színésznő. Hajnal Hermin, férje Adler Ede kassai kereskedő. Nagy Imre neje Halmai Fanny kardaluoknő. Latabár Dezső neje Fodor Júlia, segódszinésznő. Boór Emma férje Dobronyi Ödön, m. kir.
bonvédliadnagy. Németh János, neje Szelónyi Irma operetteénekesnő Nyilvay Irma férje Vrasits Jenő magánzó. Szigligeti József, neje kassai születésű polgárleány. Petrás-Pálmai Ilka.
Meghaltak : Almásy István. Nagy József. Ottó, színházi festő, Szilágyi Teréz és Latabárué-Buday Adél, valamennyien a kassai színtársulat voit tagjai.
VII.
1819-iki színlap.
A b o n n e m e n t S u s p e n d u .
Kassán. — Ma Kedden, Mártius, 2-ik napján 1819.
A Pesti Nemzeti Színjátszó Társaság
elő-ad
• V á s á r h e l y i Tajats© k á r o l y :En-ü.lö:n.©s H a s z n á r a
Egy nevezetes Operát 3 Felvonásban
ezen nevezet alatt:
A S W A J T Z E K F A M Í L I A .
Szerzette Oastelli S. Ferdinánd, a muzsikáját készítette Weigl József, Muzsika Igazgatója a Bétsi Os. Kir. Üdvari látók Színeken.
S z e m é l y e k:
Gróf Wallenstein, Német Országi Gazdag Birtokos Murányi ú r Némethy ú r Benke ú r
* , *
* Dériné Assz.
Vásárhelyi Újvári ú r Balog ú r Szegi ú r
Gál ú r Történik Német Országon, a Gróf Falusi Jószágában.
2*
D u n n á n , a Tiszttartója . . . . Boll .Richárd, egy öreg Swaitzer Gertrnd, a Felesége
Emeline, a Leányok
Jakab, egy ifjú Pásztor a Swaitzer Havasokról Pál, a Tiszttartó Ötise
A Gróf Emberei J . . . .
n
_Az Orchestrum, jobb rendbe való hozása végett a Társaság az itt fekvő nemes Regement, Muzsika Karját vette fel s fogja egész itt
mulatása alatt megtartani.
Nagyméltóságú Nagyságos Tekintetes és Nagyérdemű Publikum !
Ezen nevezetes Játék Darabra, melynek jövedelme a Tek.
Directió által nekem engedtetett a Tisztelt Publicumot alázatosan meghívni bátorkodom. Számos megjelenése a Titt. Pubikumnak megörvendeztetni és lekötelezni. — Kegyes megelégedése pedig bőven megjutalmazni fogja
alázatos tisztelője
Vásárhelyi Janisé Károlyt.
A bémenet árát a Titt. Publikum Kegyes grátiájára bizom.
A Biléteket lehet váltani a Theatrumba egész nap.
Kezdődik 7-ed fél órakor.
VIII.
1848-iki színházi jelentés.
Alulírottnak ezennel szerencséje vari jelenteni a mélyen tisz- telt közönségnek, hogy ez évi szini tólszak előadásaimnak sora, szombaton szeptember hó 30-án kezdetét veendi. Az nap előfog adatni :
Z á c h . u n o l r á i . Eredeti szomorú játék 5 felvonásban.
Irta Szigligeti Eduárd. Ezt megelőzi: Unio. Előznie, bordallal. Irta Ney Ferencz.*)
Kedden, október 3-án, a bérlet veendi kezdetét. Előfog adatni ; Nő nem lehet király." Vígjáték 3 felvonásban. Seribe után forditá :
Remellai Gusztáv.
B é r l e t á r pengő pénzben
Alsó páholy biztositva 120 előadásra . . , . 200 frt
Felső páholy „ 120 „ . . . . 150 „
Zártszók „ 120 „ . . , . 25 „
„ egy hónapra, hónaponkint -20 előadásra 5 „
*) Közbejött akadályok miatt „Zách unokái'- belyett b „St. Tropezi nő"
— szinmfi adatott.
Földszint biztosítva 120 előadásra 15
„ egy hónapra, havonkint 20 előadásra 3
Rendezők :
drámában: Hegedűs Lajos operábau : Stöger Bertalan
A kassai magyar színház összes személyzetének
n é v j e g y z e k e :
Aligazgató : Kilényi Dávid Rendes orvos: Schulszky BKigyes Pénztárnoknő : Kilónyiné Johanna
1-ső karmester: Schremmel József 2-od s kartanitó: Bartay Iván
Ügyelő : Török Antal S z i n i s z e m é l y z e t ;
(operában) N ő k : Bárányi Nina Téli Róza
Toperczer Emilia F ó r f i a k :
Király Fereucz Stőger Bertalan Fekete Ferencz
Foltónyi Vilmos Kaezvinszki János
*Árvainó Katalin Bányai Róza
*Fehér Mariska
*Kaczvinskyné Eszter
*Kilónyi Lilla Kolonics Alfonza
Klauber Regina Tóth Luiza
(drámában) N ő k :
Komárominó Eszter
*Kovács Autalnó
*Lánczi Róza Antalnó
*Rétiné Ozeczilia
*Szervály Borbála Szilvásy Eliza tánezosnők
*Árvai István
*Benedek József
*Egri Alajos Hegedűs Lajos
F é r f i a k :
Károlyi Lajos Komáromi Sámuel Kovács Antal
*Kovács Benjamin
*-gal jelzettek operai előadások alkalmával a karban is részt vettek.
n
_*Kövács Péter *Réti Pál
*Nagy Andor Zöldi Miklós
*Pál József Sugó: Görbe Ferdinánd 1 szabó, segédeivel. 2 páholy-, 1 zártszóknyitónó. 3 jegy- szedőné. Fodrász. 1 szinmester. 1 kötélmester és 6 dolgozó ember.
1 színházi szolga. 1 világító 2 segéddel. 2 szinlaphordó.
Mai naptól bérleni lehet Nagyutcza 322. szám alatt Ganatner- báz első emeletében reggel 97a órától 12-ig és délután 3-tól 6-ig.
Aluirott minden figyelmét és igyekezetét oda forditandja, miszerint mindent, mit csak jelen nehéz körülményei engedik, bár mi nagy áldozattal is megtéve, a mélyen lisztéit közönség kegyes- ségét, lelkes részvétót és hazafiai pártfogását minden tekintetbe megérdemelni szerencsés lehessen.
Kassán, szeptember hó 12-éu 1848-ik évben.
Klestinszki László s . k . mint színházi főigazgató.
1835 ¡ki színlap.
B É R L E T S Z Ü N E T .
H a s s á n .
Szombaton, május 9-én 1835.
F á n c s i L a j o s j u t a l m á r a Először előadatik
T T e r n á s z . Eredeti szomorújáték 5 felvonásban.
Vörösmarty Mihály munkája.
S z e m é l y e i d -
Telegdi, birtokos ur, a király hive Tanáz, remete
Kolta, egy kis csapat vezére. Bethlen hive . Bánó, kóbor diák
Brigitta, apácza fejedelem asszony Dóra, özvegy
Lenke, fogadott leánya . . . . Gerő, Telegdy öreg szolgája
Kuvik Andor, Telegdi fegyvernöke .
Czelesstin ur.
Komlóssy u r . Szakácsy ur.
Fáncsy
Komlósiné asszony Udvarlielyiné assz.
Benke líóza Szőke ur.
László ur.
Lueza, szobaleány Telegdi házában . . . Szőkóné asszony
Hajdú . . . - . . . . , Szákfy ur
Apáezák. Cselédek. Szolgák. Fegyveres nép.
E mai játék jövedelme a játókszini igazgatósága által alul- írottnak jutalmul engedtetvén, a nagyérdemű közönség minden rangú tagjainak kegyébe mély tisztelettel ajánlja magát
alázatos szolgájok
Fáncsy Lajos, szinész.
ICezclete 7 óraisor, -vég-e © irtán.
X.
Kassai színigazgatók névsora.
1. Báró Berzeviezy Vincze 1828 - 1 8 2 9 . f 1834. ápril hó 15-én, életének 53-ik évében.
2. Komlóssy Ferencz 1833—1836. f 1860. január hó 6-án, életének 63 ik évében.
3. Joób Gusztáv és Kovács Endre 1838.
4. Klestinszky László 1848—1849.
5. Hetényi József 1854. f 1878. decz. hó 25-én, ólt 74 évet.
6. Szabó József és Philipovics István 1863/4.
7. Szabó József 1864/5. f 1875. márcz. 1-ón, élete 60-ik évében.
8. Latabár Eudre 1865/6-1872/3. f 1873. julius hó 10-én életének 61-ik évében.
9. Temesváry Lajos 1873/4—1874/5.
10. Lászy Vilmos 1875/6—1877/8.
11. Gerőfy Andor 1878/9.
12. Krecsányi Ignácz 1879/80-1880/1.
13. Gerófy Andor 1881/2—
Ezen színigazgatókat mind még eleveueu ismertem ós sokakra emlékezhetik Seholcz Ignácz ki 1833-ik év óta a városi színház lelkiismeretes, ügyes, tevékeny ós fáradhatlan numkábau megőszült felügyelője a ki fiatal erővel a színigazgatók megelégedését ós be- csülését mindenkor kitudta érdemelni. Erről én is bizonyságot te- hetek mint 1848/9-ben volt színházi igazgató.
n
_XI.
Kassa szab. kir. város tanácsa I78l-ik évben.
Főbiró: Klestinszky József, Abauj és Sárosmegyék táblabírája.*) Tanácsnokok: Dubniczay Sándor, Sihulszky Márton, Okruczky Annrás, Fedők József, Scbatfnek Ferencz, Hubek János, Wagner Jakab. Főkapitány: Rettel József, Kloezkó János, Zelnik Ádám, Herold György, Krausz Ferencz. Főjegyző : Stekovits György.
Főügyész: Bányay Mihály. Számvevő; Dubniczay Sándor.
XII.
Kassa szab. kir. város tanácsa I88l-ik évben.
Főispán: Darvas Imre, Abauj és Tornamegyék és Kassa szab. kir. város főispánja.
Polgármester: Müuster Tivadar, Ferencz-Józsefrend lovagja.
Tanácsnokok: Loósz József. Fink Károly. Velesz János. Fő- jegyző : Szerényi Ede. Aljegyzők; 1-ső aljegyzői főjegyzői czimmel Éder Gyula, 2-ik Kozora Vincze. Pénztárnok: Koleszár Mihály.
Ügyész : Demeter Titusz. Uradalmi ügyész : Antal Emil. Titkár : Hollai Adolf, Levéltárnok: Lukachieh Ferencz.
XIII.
Emlékezzünk meg az érdemekről!
Lehetetlen ezen, a kassai színházra nézve nevezetes ós ör- vendetes napon meg nem emlékeznem feledhetetlen barátom hosszú évek során kedves szülővárosom volt tisztelt és közbecsülósben részesült derék és tapasztalt, ügyes mindig jól számítani tudó szín- igazgatóról.
Latabár Endre, meghalt Miskolczon 1873-ik évben juüus hó 10-én élete 61-ik évében. Benne a magyar szinészet mint értel- mes, szakértő szilárd jellemű, vagyonos, olvasott, tanult, jogot végző, szóles tapasztalatokkal bíró színigazgatóban, alapos zeneértőben,
*) Azon időben nem a polgármester, de a főbiró volt a városnál az első tisztviselő.
ügyes jeles karmesterben (az opera ós nagyobb operettek előadá- sát mindig ő maga igazgatta) kitűnő született ónektanitóban ós az operettek fáradhatlan gondos szenvedélyes fordítóban minden tekin- tetben érzékeny s nem oly hamar kipótolható veszteséget szenve- dett. Emléke, mig a magyar sziuészet áll, élni fog, Kassán pedig különösen mint színigazgatónak az emléke örökké fennmaradt. A boldogult becsületes, ősziute egyenes szivü, valódi magyar ember ós ritka hü barát volt. Beszélt magyarul, németül, latinal, tran- cziául, az angol és olasz nyelveket pedig tökéletesen értette. Hol van most ily színigazgató még a külföldön is, ki annyi készült- séggel bírna. — Hült tetemei Miskolczon az Avason levő sirkertbe nagy részvét mellett temettettek el. A béke ós nyugalom malasztja lebegjen sirja felett.
XIV.
Geröfyné-Petrovits Ilka.
Ki ne ismerné őt, a kedves, az ország minden színpadján szívesen látott ós kitűnő örömmel fogadott, jeles uópszinmű ós operette énekesnőt ?
Gerőfynó a népszínművekben ós operettekben egyaránt első- rendű csillag.
Geröfyné-Petrovits Ilka Nagyváradon született s már zsenge korában nagy hajlamot érezvén a szinipálya iránt, korrán a vilá- got jelentő sikamlós deszkákra lépett. Amolyan megenni való aranyos kis teremtés lévén, a töviseknek, a mikből minden pályán bőven, de legbővebben mégis a színészetnél szokott kijutni a valódi tehetségnek, — ő bizony nem igen érezte sebző élét, mint- hogy az ő útjára a budai, kassai, debreczeni, szabadkai, aradi, szegedi, pozsonyi stb. pár hónappal a fiumei színházban is, a műértő publikum mindjárt kezdetben kosár-számra szórta a virágokat.
A kassaiak már Latabár alatt az 1868/9-iki téli szinidény- ben felismerték és méltányolták jeles ifjú tehetségét. 1875-ben di- adalmas működése még teljesebb ós feltűnőbbé válta budai színkör- ben, a bol Fehérvári társulatánál a „Boissi boszorkány" Favorit apród szerepében látta — hallotta őt először, (mikor azonnal is a közön- ség Favoritja lett.) Annyira megszerette Budapest, hogy a hány- szor csak/Blahánó távozása a népszínháztól, vagy viszonyai ala-
n
_kulása e magánéletben szőnyegre került, utódául mindig Gerőfynót emlegették, s óhajtották miuden körben.
Eákosy Jenő a közvélemény ez áramlatának jő hasznát veendő.
Gerőfynót Kassáról, a hol a szó szoros értelmében bálványozták, fényes feltótelek alatt s még csábitóbb biztatásokkal egy népszín- házi pör alkalmával — Blahánó mellett ós ennek távozása nélkül is szerződtette, — de a gyakorlatban oly nehézségek merültek föl nemsokára, melyeken még az ő igazgatói leleményessége sem tu- dott kifogui. Gerőfyuó, kinek miuden fellépése egy-egy diadal volt, itt Budapesten is. Szerződése letelte után férje Gerőfy Andor jeles társulatához csatlakozott Kassára, hol térje 1878/9-ben igazgató volt.
Pécsett, Temesvárott, Aradon, stb. városokban szerzett ujabb babéro- kat. Az 1880/1-iki telet Székesfehérvárott töltötte, nyáron át pedig Pozsouybau valódi forradalmat idézett elő. Később Győrben s kü- lönösen Fiúméban. Az igen tisztelt fiumei lelkes hölgyektől értékes emléket egy művészileg összeállított virágkosarat kapott, rokonszenvük ós művészetének eüsmeréseül, minden lehető kitüntetésekkel fogadta- tott, szép értékes emlékeket kapott és mi csak Kassának őszintén gratulálhatunk, hogy ismét mienknek nevezhetjük.
Gerőfynó a népszínművekben ós operettekben egyaránt elsőrendű csillag. Hangja tiszta, üde csengésével mindig dominál a színpadon. Játéka népszínművekben tűzről pat- tant eleven, minden izében zamatos, magyaros, élethű ós igaz, mig az operettekben páratlanul élénk, pezsgő kedélye, könyeu pergő nyelve, fesztelen degagirt modora s apró árnyalatokban mulattató vagy jellemző apropózokban kifogyhatlau genialltása a megfelelő párisi színpadok legnemesb művésznőkre emlékeztet. . . Folytonos emelkedésben látva, pályájának tetőpontjához, Gerőfynó még csak ezután fog érni — a vidéknek, kivált nekünk kassaiak- nak ugyancsak résen kell lenni, hogy e pótolhatlan kedveuczünket
ismét el ne veszítsük. Gerőfynó a hová megy Caesarral büszkén mondhatja: „jöttem, láttam, győztem." Gerőfynó minden szín- padnak dicsőségére szolgál.
Emlékezetemre csak két művésznőt tudok, akik mindjárt első fellépésükkel lefegyverezték mindenütt hazánkban az egész közön-
séget ós sajtót. Blahánó volt az egyik, kinek pompás olaj-szin- nyomatu arczképét a „Képes Családi Lapok"*) — melléklet gya-
* ) A szépirodalmi és ismeretterjesztő czimű hetilap. Ezen igen ügyesen.
gyanánt hozta; A másik (Gerőfynó (azou lap, 1880, szeptember hó 12-ón megjelent 50-ik számában) a kinek rajzban is kedves ós lebilincselő szellemes arczvonásaival kedveskedett olvasóinak.
XV.
Gerőfy Andor, színigazgatónk.
Született Székesfehérváron 1849. okt. 10-ón. Reáliskoláit szülő- városában kezdé és Budapesten végzé. Ezek kitűnő sikerreli bevé- gezte után 1867-ben, édes atyja a mérnöki pályára szánta, de a minden szépért s jóért buzgolkodó ifjú csak a színészetről ábrándo- zott s a polytechnikum helyett, a szini-képezdébe vétette fel magát, hol csakhamar felfedezték benne ritka szép tehetségét a színészet iránt. Tanárainak már akkor kedvencz növendéke lévén, páratlan szorgalmáért a legelső ösztöndíjban részesült.*) 1870-ben, miután a szini képezdét jelesen bevégezte — oklevelet nyer- vén, Miklósy Gyula színigazgatóhoz szerződött, Ki akkor a budai népszíuházban (a lánczhid mellett) tartott előadásokat. Későbbi fel- lépte a budai népszínházban, Lukácsy „Zsidó honvéd ' czimű szín- művében, Blind Zsigmond-uak szerepóbeu volt; ez estén csakha- mar mindenki meggyőződött a jeles ifjú színész ritka szép tehet- ségéről. Miklósy Gyula tapintatos színigazgató lóvén, oly tért en- gedett az ifjú színésznek, hogy csakhamar mindenütt a közönség kedveneze lett. — A rá következő téli szinidényre Szegedre szer- ződött Mansberger Jakab színigazgatóhoz, mint elsőrendű szerel- mes és hős, s ott is első fellépte után a közönség kedveneze lön.
Ott ismerkedett meg jelenlegi nejével, az akkori szellemdus, ked- ves, Zádorné született Petrovics Ilka urhölgygyel, ki ugyanazon társulatnál kedvelt subrette és operette-ónekesnő volt.
Azon időtől kezdve mint tagok működtek, mig 1876-ban, Gerőfy igazgató lett s azon időtől mint igazgató működött Eperjes, Ungvár, Nagy-Károly, Szathmár, Mármaros-Szígeth, Miskolcz, Buda, Pécs, Soprony, Kassa, Nagy-Kanizsa, Szombathely, Kesztely, Veszprém, Temesvár, Csaba, Arad, Székesfehérvár, Győr, Balaton- Füred, Pozsony városokban ; a hol oly diadalokat aratott társula- tával, mint a minőt előtte egy igazgató sem. Pozsonyban bucsu-
szerkesztett heti lapot a tisztelt olvasó-közönség kiváló figyelmébe bátor vagyok ajánlani, Előfizetési ára egész évre 6 f, t, félévre 3 f r t , negyedévre 1 frt 50 kr.
Előfizethetni Budapesten Mehner Vilmosnál, Kalaputcza 4. szam.
*) Miért is tanárai a nemzeti színpadon működtették. Első szerepe IV.
László aiáh vezér volt.
n
_előadás alkalmával valóságos demonstratió volt a színházban, a kihívás- és tapsnak vége nem akart lenni. A pozsonyi Toldy- ós magyar kör elismerő leveleket adtak át a derék, lelkes igaz- gatónak ós társulatának, s ha a német színészet mostanság kiszorittatik Pozsonyból, úgy e vivmány érdeme Gerőfy Andor igazgatót ós társulatát illeti. — Fiume, tehát még Adria partját is meglátogatta e vállalkozó ifjú igazgató ós jeles szinész, a hol is 12 előadást rendezett a legnagyobb lelkesedéssel, nagy diadalokat aratott ő ós iparkodó, szorgalmatos társulata. —
Gerőfy a fiumei kormányzó, Szapáry Géza gróftól egy elismerő magyar okiratot nyert. Oiotta, fiumei podesta (polgármester) pedig, olasz és magyar nyelven szövegezet diszokiratban fejezte ki Gerőfy Andornak és társulatának elismerését Fiume városnevében, az ott tartott köztetszóssel s lelkesedéssel fogadott magyar sziui előadá- sokért. — Ilyen tevékeny semmi áldozatot nem kímélő, buzgó, a darabok meglepőleg diszes kiállításokban mester, derék színigazga- tónk van, a ki, hogy minél hosszabb évek során városunk szín- házának igazgatója maradjon, merem mondani, hogy minden szí- nészetünk emelését ós felvirágzását óhajtó t. cz. pártfogó forrón kivánja. — Ugy legyen !
Tekintetes Gerőfy Andor urnák,
a kassai operette és népszínmű társaság igazgatójának, Kassán.
A legnagyobb örömömre szolgál kijelenthetni Önnek ezúttal, miszerint ama 12 előadás, melyet az általa kitünőeu vezetett művé-
szi társulattal városi színházunkban a mult hó utolján s e folyó hó elején előadott a közönség teljes megelégedésével találkozott — a mint azt a folytonos s élénk tetszés nyilatkozatok bizonyítják.
Fogadja őszinte, teljes tiszteletem kifejezését.
Fiume, 1881. évi szeptember hó 10-ón.
C i o t t a,
podesta.
E l i s m e r ő l e v é l ,
melyet Gerófy Andor Fiumében rendezett, előadásokért Ciotta, fiumei podestától kapott.
AH' onorevole Signor Andreo Gerőíi!
Direttore dellattompagnia di operette eomiche si come deipopolari di Cassovia.
Mi riesce particolarmente gradito di porter Le attestare con la presente che le nove rappresentazioni date sulle scene di questo teatro cívico, sullo scorcio del mese passato ed al principio del eorrente, dalla truppá artística da Lei con tauta valentía diretta ; incontrarono il pieno favore di questo pubblico theatrale ciocche' esso addimostró ampiamente coi suoi vivissimi continui applausi.
Gradisca 1' espressione della mia piú perfetta stima.
Fiume, 10. Settembre 1881.
II P o d e s t a :
C i o t t a,
=Sr E é p s o r r e n d !
Kassa szab. kir. szinügyi választmánya 1881-ben, november 22-ikén.
1. Jakabfalvay Ferencz, kir. taná- csos, vál. elnök.
2. Münszter Tivadar, városi pol- gármester Ferencz József-rend lovagja, vál. alelnök.
3. Klestinszky László vál. jegyző.
4. Brósz Jonát vál. ügyész.
5. Koleszár Mihály, v. pénztárnok.
6. Gróf Péchy Manó, 7. Gróf Osáky Rezső, idősb.
18. Comáromy István (arcz
8. Gr. Hadik Béla, 9. Juhász Mihály, 10. Ketzer Miklós, 11. Alt József,
12. Novelly Sándor, idősb.
13. Darvas Imre, 14. Oomáromi László.
15. Bárczay József, 16. Fábián János, 17. Naményi János.
íépe meg nem szerezhetett.)
30
K e p s o r r e n d !
A Gerőfy Andor igazgatása alatti színtársulat Kassán 1881-ben, november hó 22-én.
1. Gerőfy Andor, igazgató 2. Gerőfynó lika,
3. Balogh Árpád,
4. Takács Ádám, rendező 5. Locsarek György, karnagy 6. Fehórváry Ottó,
7. H.-Szabó Ilka, 8. Locsareknó Gizella.
9. Andorfy Péter, 10. Andorfyné,
11. Sz.-Kovács Elemér, ügyelő 12. Mészáros Lajos,
13. Mószárosné Anna, 14. Halasy Béla, 15. Litzenmeyer Szidi, 1G. Litzenmeyer Poldi, 17. Szigliget i József, 18. Kőmivesné Anna, 19. Lenkey Gyula, 20. Lenkéyné B. Emma, 21. Miksay Emil, 22. Viuczéne Alojzia,
23. Farkas Gusztáv, 24. Makayné Ilka, 25. Makay Zsigmond, 26. Dálnoky Kárpát,
27. Wappestein Fáni, ellenőrnő 28. Mezey Vilmos,
29. Fehórváryné Mária, 30. Kelemen Ödön, 31. Fürst Hermin, 32. EíTendi István, 33. Tóvölgyi Ilon, 34. Tószeghy Károly, 35. Tóth Berta, 36. Kőváry Géza, 37. Kutassy Janka,
38. Csákány Béla 39. Kárpáty Anna, 40. Sütő Imre, ruhatáruok 41. Erdélyi Gizella, 42. Győri Mátyás, 43. Zendy Mihály.
44. özv. Szilágyinó, pénztárnoknő.
Gyermekszerepekre : Hanel Aranka.
26 tagból álló zenekar. Színházi fodrász: Lovász I. 2 segéddel, Scholcz Iguácz, fődiszmester 8 segéddel. 2. világosító. 8 jegyszedő.
1 szinházszolga.
_ 3 0 K o p s o r r e n d l
A GerŐfy Andor igazgatást-. Patti szintersoiat Kassán 1.881 -ben, november hó 22-én.
1. Gerőíy Andor, igazgató 2. Geröíyaé iika,
3. Balogh Árpád,
4. Takács .'.dá u, rendező 5. Loesarek György, karnagy 6. Fehárváry Ouó
7. H.-Szabó Ül:
8. L o m ! » • '• GizAia 9. Andort y Péter, 10. Audorfyné,
11. Sz, ivóvá.-..- Elemér, ügyelő 12. V, . záró Lajos,
13. Mósaárohuó Anna.
14. H&iasy Béi&, 15. i i.. iin.cyer Bzidi, 36. Liízötuneytr Poldi, 17. Szigligeti József, 18. Kérni vésné Anna, 19. Lenkei Gyoiu, 20. Leuke • • !-'. V ->«..
21. Miksay 2
22.. Vinczéno- Alojzia,
Gyerniek&zerepekrr • ibu,- ő. ?
2>: tagból áll-v zenekar, Szinltá/i íb'VP:r.; La= áw, !. 2 »egóiMfi.
Seholez Ignáe-z, fpdiszmester. 8 segóaL.b. világosító. 8 s,»">lő 1 sziuhá:-. z
23. Farkas Gusztáv, j 24 víukayné Ilka,
95 P-.i-jv Zsigmond,.
| 26. f*.. v •• Kárpát,
27 '5b:. el lenörnó
Aj. R^om :tt 5 'A
! 31. Först Herm-O j 32. E f e n d i István, : 33. T ó v ö l g y i íion,
•14. /;• .hy K á r o l y , Jb, W •».)! ':, ' : ' •' - ' 37. Eutassy Ja»*.-
38. Csákány Bóia 4:,-. iCitrpáty Anna,
¥X Sbaó in re, ruha; . 4 , . Erdélyi Gizella,
; 42. Győri Mátyás.
. 43. Zs&ndv ilLVV'i
44 ö ... vb^zAíí9 '¿w.
" I 'stimm*
U OZtBEDjfj o /
Ünnepélyes díszelőadás.
A hassal nemzeti színház 100 éves fenállásánah örömünnepére.
Rendkívüli szünet.
Kassai ű m ssinbás.
Páros sz. szünet.
Kedd, 1881. nov. 22.
Ünnepélyes díszelőadás két szakaszban.
E l s ő s z a k a s z :
x i r i s r i s r i s n ? i i s r - s r i r r . ¿ L n s r - s r .
„Hunyadi László" operából. (Vezényli: Locsarek György karnagy.)
E O Y É V S Z Á Z A D .
Drámai prológ 1 felvonásban és 5 allegoriai képben. Kassa város színházának száz éves jnbileumára. Irta: Dr. Várady Antal. (Rendező:
Gerőfy Andor.) S z e m é l y e i :
Korszellem . . . . Komi vésné Anna Murányi, Kassa város első magyar
színigazgató . . . Takács Ádám Öreg ) . . . . Fehérváry Ottó Lányka ) Murányi társulatából Gerőfiné ,llka Ifjú ) Balogh Árpád Genius . . . . II.-Szabó Ilka II. József . . . . Halasy Béla Katona József . . . Makay Zsidmond Bánk bán . . . . Mészáros Lajos Petur bán . . . . Szigligeti József Melinda . . . . Kutassy Janka Biberach . . . . Lenkey Gyula Gertrudis . . . . Erdélyi Gizells Széchenyi István . . Dálnoky Kárpát Kossuth Lajos . . . Farkas Gusztáv Gerőfy Andor az 1881. társulat
igazgatója . . . Gerőfy Andor
A társulat tagjai . . . * * ^
Főrendek. — Országnagyok. — Honvédek.
Német színészet 1781-ből . * * * Pannónia . . . . Vinczéné Alojzia
1-ső) . . . . Locsareknó-N. Gizella 2 - i k ) vádszellem . . Liczenmayer Poldi 3-ik ) . . . . Liczerimeyer Szidi
4-ik) . . . . Lenkeyné Emma
32
M á s o d i k s z a k a s z :
Első magyar előadás száz év előtt a Jcassai színpadon.
(Az 1781. évi eredeti szinlap szerint.)
A J Ó T E Y Ö S Z A B Á N D O K
vagy is ;
A . T S Ö R G Ö S A P K A . Egy Vig-Babonás muzsikás Játék Három Felvonásokban Sikaneder ur után. A' nemzeti Játék-Szinre alkalmaztatta Szerelemhegyi And-
rás, (Rendező : Murányi.) A muzsikás Játék-Szin-Személyei:
Havavasok Al-Földi Hertzeg, mint Szarándok
Szofrano, euuek Fia . Abukaf, egy hatalmas Babonás Zenomida, ennek leánya Mandolino Halász Ennek íelesege .
) • • •
)
) )
) • •
) • •) ' '
) Szarándokok
) • • ) • •
) • • )Dálnoky Kárpát Lenkei Gyula Szigligeti József Kutassi Janka Andorfi Péter Erdélyi Gizella Fürst Hermin Tóth Berta Daira
Xulmia
Peruzima )ZenomidaRabszo!gálói Makai Ilka Ximena
Kaira Gabul Kadirlik Juszuk Hingo Mukalit Szoffl Fakir Ha hogy Uszur
Majmon, egy Rabszolga
Fegyveres — Szeretsenyek Darabantok.
Fehérváry Mari Kárpáty Anna Miksai Emil Tószeghy Károly Kelemen Ödön
Sütő Imre Zendy Mihály Mezei Vilmos
Csákány Laci Kőváry Géza Effendi István Halasy Béla
— Jantsarok Kéretnek a t. cz. bérlők helyeik, iránt délig reudelkezni.
~ H E L T A E Í L E : OVEIIÍTT r e n d e s e n . 48-ik előadás.
Kezdete 7, vége ÍO órakor.
Grerőfy Andor, igazgató,
és inai előadás rendezője.
c V s z á z a d .
Q x á m a i -ptoícxj e y y j e í v o n á s & a n ít> ö t
clí'ciooa 'Ucít-Oó s & i n b a & a n a ' h j u & i t V u m á u n
itta
¿o Jíaúsa uázos tanâcùànah
a j á n l j a :
^Váuxdi QinKai.
3
n
_a Kassa századéves ünnepélyre 1881.
(Síin. színház tér, hátul erdófiiggöuynyel elzárva, mely felhúzható a későbbi képletek előtiintehése
végett.)
Murányi
(a fiiggüny felgördültekor színtársulatával bal'ól, mintegy fáradtan belép. Ugyanakkor halk zene.)
Pihenjelek. Ti fáradt vándorok E hely alkalmas. Ülj le, öregem.
Leánykám, úgy-e, itt a kő kemény, S te ifjú, otthon lágy párnákhoz szokva A föld rögén most rosszul álmodol ? Sebaj. Mindnyájan színészek vagyunk.
Ezerhétszázad nem soká irunk már S ezernyolczszáz ha majdan ránk köszönt Az uj századdal szebb jövő derűi ránk S Murányi társasága felvirul.
De nem csoda, ha fázunk, éhezünk.
Hiszen mi csupán magvetők vagyunk — Es érdemeinket egy jövendő század Méltányolása fogja megbecsülni.
Leányha Mi azt nem érjük
öreg Mert éhen halunk.
I f j ú
Kislelküek! Úgy hát martyrhalál lesz S e szép hazáért halni is dicső
Éu nemzetein — dicső szép nyelvedórt Vérét mindenki hévvel ontaná — 0 csak te élj, virulj, édes honom !
Korszellem
(E szavakra harsonák között felmerül a szinpadaljból, fején koszorú, kezében szövétnek.)
Ki jár emitt ? Mily nép keres íöl engem ?
(mind megdöbbenve állanak)
A h ! harczosim. Ismerlek. A színészek!
Jertek közelb !
(félve közelebb járulnak)
Nevem : Korszellem ! Én a világosság féuyes hadvezére A szellemek királynője vagyok.
Lerontom ős sötétség várait
S az újkor fénysugarait vallom helyébe.
Vezéretek vagyok. Hová siettek ?
(Mintegy felismerve öt, sereglenek köréje, ruhaszegé- lyét csókolva, lelkesülten.)
Murányi
Üdvöz légy, fény király nő ! Én e kis Szinészceoport aggok, szegény vezére Igazgató vagyok. Nevem Murányi.
Ezerhétszáz és hatvan óta bolygok E szép hazában, s harminez óv után E helyre jöttem. — E hegyek tövében Szép Kassa város áll. Isten megáldja Ha minket szeretettel befogad.
Öreg Csak azt lesd !
Lányka Mórt ne ? Van színházuk ?
Öreg
S német színészek vertek benn tanyát.
