FÜRDŐK ÉS ÜDÜLŐHELYEK LEÍRÁSA

A BALATONPARTI

FÜRDŐK ÉS ÜDÜLŐHELYEK L EÍ RÁSA

Í R T A

DR BOLEMAN ISTVÁN.

(IX T Á B L Á V A L ÉS 43 SZÖ V EG K Ö ZTI ÁBRÁVAL.)

(KÜLÖNLENYOMAT „A BALATON TUDOMÁNYOS TANULMÁNYOZÁSÁNAK EREDMÉNYEI“ CZIMŰ MUNKA III, KÖTETÉBŐL.)

BUDAPEST,

HORNYÁN,SZKY VIKTOR, CS. ÉS KIK. UDVARI KÖNYVNYOMDÁJA

1900.

E l ő s z ó .

A

«Balaton» m onográfiája külön-külön foglalkozik a «m agyar tenger» éghajlati viszonyaival, geológiájával, geográfiájával, úgyszintén a Balaton tó vizének analyzisével, úgy hogy ezekre csak egyszerűen hivatkozom , s ebben a balneo- logiai részben csak azzal foglalkozom, a mi a beteget vagy az üdülést keresó't, a kinek erre a czélra a Balatont ajánlották, balneologiai tekintetből közelebbről érdekli.

Az egyes fürdőhelyeken a lakások árait nem jegyeztem fel, m ert azok inga­

dozók s nagyon sokfélék és azért, ha csak m inden egyes szobának leírását nem adom , a lakások áraiból alig nyer tájékozást az olvasó. E llenben a gyógy- és zene­

díjakat és fürdőárakat, a m ennyire m ódom ban volt, m indenütt felem lítettem , m ert azok rendesen nem változnak.

B udapest, 1900. április hó 15.

D r. B oletnan Istv á n .

I. Bevezetés.

Balatonnak, mint gyógyító és klim atikus tényezőnek, nincs m últja, de van jelenje és m ég szebb a jövője. A tónak és vidékének szépsége m ár régen lelke­

sítette a m űvészeket és költőket, a tó halgazdagsága, partjainak tüzes bora m indenki előtt ism eretesek voltak, csak arról nem szólott a krónika, hogy leve­

gője és vize m ilyen áldásos sok betegség leküzdésére. Ezt, úgy látszik, az ó-korban a róm aiak m ár ism erték, m ert a Balaton partján so k 'h e ly e n akadnak régi római villáknak romjaira. A középkorban, az újkorban erről nincs seholsem említés téve. Igaz, hogy B alaton-Füred m indenkoron híres fürdőhely volt és Magyar- országnak a m últban is, jelenleg is egyik legelőkelőbb, legelegánsabb gyógyhelye.

C sakhogy hírnevét, látogatottságát nem a B alatonnak, hanem savanyúvizének köszönte és ha e század harm inczas éveiben a tihanyi apát, m int B.-Fürcd tulajdonosa, építtetett is a B alatonba fürdő- és úszóházat, azt inkább az egészséges, m int a beteg vendégek kedvéért tette. Csak e század utolsó harm adában vált m indinkább közkeletűvé és m integy m eggyőződéssé, hogy a tiszta, jó levegőnek és a víz fizikai tulajdonságainak is nagy befolyásuk van a beteg em berek egészségének helyre­

Először Siófokon állítottak fel kis fürdőhelyet a Balaton pariján, a m elyben bizonyos betegségekben bám ulatos sikere értek el. Balaton F üred en is kezdtek na­

g y obb súlyt helyezni a tavi fürdőkre. Látva a szép eredm ényeket, a m últ évtized végén m ár több helyt (Almádi, B adacsony stb.) létesítettek fürdőket. Igaz, hogy némi tekintetben a P hylloxera pusztításainak is van ebben érdem e. A kilenczvenes évek elején létesült azután a siófoki nagyszerű fürdőtelep s azóta nem telik év, hogy a balatonparti községek egyikében-m ásikában ne rendeznének be fürdőtelepet úgy hogy nincs messze az az idő, m ikor az egész Balatont a nyaralótelepek koszorúja fogja övezni.

A gyógyulási szép eredm ények elvitázhatatlanok. L eginkább oly betegségekből m elyeknek alapját kim erülés — akár testi, akár szellemi fáradtság és túlerőltetés következtében — okozza, lábadtak fel a Balaton partján a betegek. Ugyanazon bán- talm ak ezek, m int a m elyekben a tengeri fürdők szoktak jó t tenni, ez a hasonla­

tosság az eredm ényben okozta, hogy a gyógyulások okának m agyarázatánál szintén ezen hasonlatosságot vették fel sokan alapul. A m int a m últban m ég kom oly tu ­

állítására.

B e v e z e té s ‘3

dósok is a Balatont, m elyet «m agyar tenger»-nek szeretünk nevezni, régi időkből visszam aradt tengernek tekintettek, úgy az orvosok is a tengervíz és part gyógyító tényezőit k eresték a Balatonnál is, azért beszélnek m ég m ost is az ár-apály okozta hullám verésről a B alatonban, a tó vizének sótartalm áról, a levegőnek ásványos sók telítéséről és más egyébről, a mi a tengernél található, m ég pedig m indezekről mint olyan tényezőkről, m elyek a gyógyulásokat első sorban eredm ényezik.

Csak ez az eredm ény biztos, annak m agyarázatára azonban nem kell és nem is lehet a tengerre utalnunk. E rre főleg a popularis «m agyar tenger» elnevezés és a Balaton eredetéről vallott hibás vélem ények vezettek. Miért nem kerestek, ha m ár kellett, inkább hasonlatosságot az alpesi nagy tavak m ellett elért gyógysike- rekkel? A genfi, a vierw aldstätti, de m ég a wörthi, m illstadti, gm undeni tavak partjain szintén kitűnő gyógyulásokat tapasztaltak és nem keresték azoknak okát m ásban, m int az ott létező term észeti viszonyokban. A B alatonnak tiszta, üde leve­

gője, sok napfénye, hűs vize elegendő tényezők a gyógyulási sikerek m egm agya­

rázására.

Nem háládatos ugyan divatos balvélem ényeknek felderítése, de szükséges lépés arra, hogy az igazságot felism erjük s a Balatonnak, m int nagy, országos üdülőhelynek épen nincs hátrányára, ha nem kölcsönvett érvekkel, de a B alaton­

nak saját term észetével bizonyítjuk be bám ulatos gyógyító erejét.

Lássuk t e h á t! Azt állították, hogy a Balaton vize nem közönséges víz, de hígított savanyúvíz, m ert Schuszter, azután Preyszanalyzise m indazokat az ásványos részeket k i­

m utatta a Balaton vizében, a m elyek a balaton-füredi savanyúvízben előfordulnak; sőt sza­

bad szénsav is található benne. Ez m ind igaz, csakhogy ha az ásványos részeknek csupán aequivalenseit veszszük, a nélkül, hogy az absolut m ennyiségre tekintettel vagyunk, akkor m inden kút vize ásványos forrás, m ert hiszen ha valam ely kú t vizében egé­

szen hiányzik m inden ásványos rész vagy szénsav, úgy az élvezhetetlen ital.

Ilosvay tanárnak legújabb analyzisei (lásd e mű I. köt. 6-ik részét) bizonyítják, hogy a Balaton vizének vegyi összetétele a tóban m ajd m indenütt egyform a és hogy a szilárd alkatrészek általában ezer gram m vízben csak 0 3 6 8 1 gram m al szerepelnek, m ellettük a szabad szénsav 0 1 3 9 8 gram m ; oly szám adatok ezek, m elyeket bárm ely jó kútvíznek analyzisénél is m ég feltalálhatunk. Igaz, hogy több európai tó vizének vegyi vizsgálatával összehasonlítva a Balaton vizét, azt találta Ilosvay, hogy «legtöbb szilárd m aradék a Balaton vizében van s m ind a szilárd alkatrészek m ennyisége, m ind azok m inősége alapján jogosultnak m ondhatjuk ScHUSTER-nek azt a kijentését, hogy a Balaton vize hígított ásványos víz»; de ezen kijelentés inkább csak a többi tó vizével szem ben jogos, m íg összehasonlítás nélkül tekintve, csak nagy fentartással fogadható el.

Ha tehát a Balaton gyógyító hatásának m agyarázatánál el kell hagynunk a tengeri fürdők vagy az ásványos vizű fürdők gyógyító erejét, m iként m agyaráz­

hatjuk m eg a kétségtelen szép eredm ényeket ? Eltekintve az általános okoktól, m elyek m inden fürdőzésnél közrem űködnek (úgym int a helyváltozás, a m egszokott m indennapi m unkából és gond o k b ó l való kibontakozás, m egváltoztatott élet- és étrend sat.) leginkább két fő tényező tűnik elő, m int a gyógyulást elősegítő fontos ok. Ezek pedig: először fürdés a hűs vízben, m ásodszor a tisztább levegő, egy­

általán a jó éghajlati viszonyok és főleg az erősebb napfény. Vizsgáljuk e tén y e­

zőket kissé közelebbről.

6 B ev eze té s.

a) A fü r d é s .

A Balaton vizének hőm érséklete term észetesen az évszaknak m egfelelő levegő­

hőfokkal szoros összefüggésben áll, nyáron rendesen 20— 2 7 0 C-nak felel meg. Az ilyen hőm érsékletű vizet m ég a hűvösek közé számítjuk, ennélfogva a Balaton- fürdők hatása a hűvös, illetve hideg fürdők hatásának felel meg. T udjuk, hogy a fürdők, teh át a hideg fürdők is, első sorban a bőrre gyakorolják b efo ly á su k at; a véredények és az idegek a b ő rb en érzik m eg legelőször a hideg víz befolyását, m ely általuk azután az egész szervezetre kihat, A b ő r véredényei a hűvös víz ha­

tására összehúzódnak és a vérkeringést m eglassítják, a bőrbe kevesebb vér jön, azért a b ő r színe halovány lesz. Ezen elsőfokú hatásra következik a visszahatás, a véredények kitágulnak, a b ő r m egpirosodik, a vér nagyobb m ennyiségben tódul a belszervekből a bőrbe, a hol a hideg víz hatása következtében kissé lehűl, ily- formán azután a belszervekhez hűvösebb vér folyik vissza, egyúttal az által, hogy a b ő r véredényei kitágultak s tö b b vért bírnak felvenni, a belszervek a vértorló­

dástól is m egm enekednek. Az idegekre is nagy hatással van a hideg fürdő, m ert erős ideg-ingerként hat és első sorban a m ozgató idegekre van befolyással; a m ozgató idegek az izm okat első pillanatban összehúzódásra ingerük (világos példája ennek az úgynevezett libabőr), m ajd lankad az izm ok összehúzódása s ennek következtében a mozgás k önnyebb lesz.

A hideg fürdő a vér m egváltoztatott eloszlása, az idegzet befolyásolása által a központi idegrendszerre is hatással van. T e tt vizsgálatok és m egfigyelések azt bizonyítják, hogy a h ideg fürdő hatása általában ingerlő, jótékonyan-felfrissítő a szervezetre, az izom m űködést fokozza, az étvágyat öregbíti és kellem es érzéseket idéz e l ő ; reflex — visszahajlás — útján pedig a belek és a húgyhólyag m űködésére hat, a tapintás érzékét tom pítja, de a m elegség felfogását finomítja.

A hideg fürdőnek em e vázolt hatását a balatontavi fürdőkben m ind m eg­

találjuk, nagyobbítja ezt m ég a fürdőben való m ozgás, t. i. az úszás, m ely nem engedi meg, hogy a hideg víznek harm adfokú hatása : a vérpangás létrejöhessen ; t. i. ha hideg vízben kelleténél tovább m arad m ozdulatlanul az em ber, a reactió — a vér­

edények tágulása — után beáll az idegek, főleg a véredénytágító idegek bénulása m inek folytán az erekben a vér m ozgása nagyon m eglassul, sőt m eg is szűnik és beáll a vér pangása, a b ő r szederjes-kékes lesz, hőm érséklete leszáll, m inek k övet­

keztében m indenféle betegségek tám adhatnak.

G yakran lehet m ég a balatontavi fürdők használatánál, legkiváltképpen a déli

— som ogyi — oldalon a szél által felkorbácsolt víznek hullám hatásait is észlelni.

A hullám főleg m int m echanikai erő jö n tekintetbe, m ely a test felületét éri s ütései által a bőrben az edények tágulását öregbíti ; egyúttal pedig az idegekre erős ingert képez. M inthogy azonban a hullám verés csakis a széltől függ, rendesen nem lehet arra m indig számítani.

/;) K lim a tik u s viszon yok.

Dr. Pólyák Lajos budapesti egyet, m agántanár az 1891. évben Balaton- F üred klim atikus tényezőit hosszabb ideig tartó, szorosabb vizsgálat alá vette s eredm ényként kim utatta, hogy B alaton-F ürednek levegője porm entesebb, tisztább

7

m int a városoké, e m ellett bebizonyította, hogy kiim ája is enyhébb, m int az ugyan­

azon földrajzi fekvéssel bíró egyéb helyeké. Ezen vizsgálatok csak azt bizonyítot­

ták be, a mi m indenki elő tt úgy is term észetes és világos volt, m ert honnan gyűl­

jön por és szem ét a levegőben össze a Balaton felett ? Partjain sehol sincs nagyobb város, vagy k iterjed teb b gyár és m ásnem ű iparvállalat. Északról a Bakony végkiága- zásai, erdő- s szőlőborította hegyek, délnek a som ogyi halm ok, vagy legelők szegélyezik a tavat, tehát m indenütt van vegetatio, a mi nem produkálhatja, hanem csak m egköt­

heti a p o rt és szennyet.

A zonban nem csak a levegő tisztasága, de egyáltalán a kiim a enyhesége is nagy előnyére szolgál a balatonparti helyeknek. K orábban kezdődik a tavasz, to ­ vább tart az ó'sz és a nyár hevét is jó tékonyan m érsékli a nagy vízfelület, úgy hogy a kánikula forró idejében is csak a déli órák igazán m elegek, míg á reggeli és esti órák m indig kedvezők a szabadban való tartózkodásnak és a déli órák forróságát is enyhíti ném iképen a tó felől lengedező szellő. E m ű I-ső kötetének IV-ik részében részletesen ism erteti dr. Sáringer János Kandidaz éghajlati viszonyokat és több évtizedre m enő m eteorologiai feljegyzések alapján bebizonyítja, hogy a Balaton közvetlen környékének éghajlati viszonyait kedvezően befolyásolja a nagy tó víz­

tükre, a m ennyiben egyrészt m elegítőleg — este — m ásrészt pedig hűsítőleg — reggel és délben — hat a part hőm érsékletére, m ely körülm ény az egészség con- serválására és viszszaállítására csak jó ték o n y hatással lehet.

A kedvező klim atikus viszonyok közül m ég külön ki kell em elnem a nap­

fén yt. L eginkább kim erült egyéneknek, anaem iás, görvélyes és tü d ő b eteg gyerm e­

keknek van nagy szükségük a napfényre, m elynek éltető ereje m ellett állapotuk sokkal jo b b an javul, m int bárm ely más viszonyok között. A felhőtlen ég pedig a Balaton partján tavasztól őszig nagyon gyakori és ha gyakran esik is és a zivatarok sem ritkák, csakham ar kiderül s m egint lehet a szabadban a nap éltető erejét élvezni.

* * *

Az eddig em lített gyógytényezők — a hideg fürdők és a kedvező éghajlati viszonyok — az egész Balaton környékére m érvadók ugyan és ha csak ezekre van szükség, a beteg egyaránt felkeresheti a balatonm elléki fürdő- és üdülőhelyek b á r­

m elyikét; de azért nem lehet egyik helyet a m ásikkal teljesen egyform ának tek in ­ teni, m ert az egyes helyek fekvésükre nézve különböznek s egyik, m ásik orvosi javaslatnak jobban vagy kevésbbé jo b b an felelnek meg. Ez irányban kiváltképen két főcsoportba oszthatók a balatonparti helységek, ú. m. az északi, illetve észak- nyugati és a déli és délkeleti fekvésüekre. Az északi — zalai — helyek m indenek- felett a széltől védettek, levegőjük enyhébb, a tó vize csendesebb, de hínárosabb s a tó feneke iszappal, kavicscsal, sőt kővel van fedve. A déli — főleg som ogyi — partokon, a fürdőtelepek jo b b an ki vannak téve a szélnek, a tó vize sekélyebb, tehát m esszebb kell bem enni, m íg m ély vízre akadunk, a feneke finom hom okkal födött s a szél folytán gyakoribb a hullámverés.

Az üdülőknek és nyaralóvendégeknek közöm bös tehát, hogy a Balaton melyik- pontján töltik idejöket, inkább a fürdőtelep társadalm i körzete, vagy kulturális berendezése döntő rájuk nézve ; betegnél azonban m indig tekintetbe kell venni egyúttal az északi és déli p artoknak m ost em lítettem különbségeit, ha valam ely balatontavi fürdőt ajánlunk neki.

B ev e ze té s.

8 B e v e ze té s.

H a m ár most a balatonparti tartózkodásnak javalati k örét akarjuk m eghatá­

rozni, azt m ondhatjuk általában, hogy m indazokban a betegségi esetekben, m elyeknek alapját kim erülés okozta, a balatoni fürdők s a Balaton klím ája ajánlhatók. Ezt az általános ajánlatot term észetesen individualizálni kell az egyes esetekben, azon- képen, hogy ugyan olyan nem ű betegségekben szenvedők közül kiket kell az észak- nyugati és kiket a délkeleti partokra k ü ld en i? Azonkívül a nagyobb s jobban b e­

rendezett balatonparti gyógyhelyeknek m eg van az egyéni gyógyjavalatuk is, a m ennyiben részint fekvésük, részint berendezésük az általános indicatió körét kibővítik.

A zért czélszerűbbnek találom a gyógyjavalatokról az egyes fürdőhelyek le­

írásánál m egem lékezni s m ost csak annyit m egjegyezni, hogy a Balaton partja egész kiterjedésében első sorban az üdülők, a nyári pihenésre szorulók tartózko­

dási helye, mely sok betegséget is m eggyógyít, de m ég többnek elejét veheti.

A BÁLÁTOK MELLÉKI FÜRDŐK, NYARALÓ HELYEK ÉS

bOzhajúzAsivonalak

Á T N É Z E T I T É R K É P E .

1900.

Fürdők:

B a la to n -F ü r e d . K e s z th e ly S ió fo k , H é v íz , A l tn á d i.

Nyaraló helyek:

J', B F ö l d v á r, Boglár. B e lle , M . - G v ö r ö k.

B .- fíc r é n v , B ,- A e r esz tú r , Z a m á r d A ls ó -ő r s Gőzhajózási vonalak hossza kilométerekben.

Tarok Be

K énesé. fih a tr.

Mérték 1:300.000 3.

V ízm élységek m éterb en m. ten g erszin feletti középviz alatt.

tűs-Garbó

'ihdnireyu S*öl

7^μψ>ρμ3η·τΛ Vindomyui.il

Szóik

I.Melléklet

8 B ev eze té s.

II. A balatonparti fürdő- és üdülőhelyek ismertetése.

Orvosi szem pontból a Balaton partját kétfelé osztjuk (I. tábla); az egyik a felső, vagy északi rész, m elynek klím ája enyhébb, m ert a széltől védettebb, hőm ér­

séklete állandóbb; a fürdés azonban a tóban nem olyan kellem es, m int a m ásik oldalon, m ert a tó partja itten nádas, a vízszél hináros, feneke iszapos vagy köves, s a tó vize többször csendes, m intsem hullám zó; a tó m élysége m ár a partoknál kezdődik. A másik az alsó, vagy déli rész, a hol a partok m entén a tófenék 200 - 2 5 0 m éternyire befelé nagyon sikér (sekély) terület, az uralkodó szeleknek ki van téve; a tó m edrét finom föveny képezi, s a gyakori szél folytán a hullám ­ verés is m indennapos. Ezen a parton hasonlít tehát a fürdés némi tekintetben a tengerben való fürdéshez (1. ábra). A ki úszni akar a Balaton délkeleti partján, annak 2— 300 lépésnyire kell besétálnia a vízbe.

((•latz Henrik fotográfiája után).

T. ábra. A siófoki fü rd é s.

10 A hallat ο n p a r ti fü rd ő- és ü d ü lő h e ly e k ism e rte té se .

Az északi part m ajdnem egészen Zalavárm egyéhez tartozik, a déli Som ogy- várm egyéhez, a kettő között keletnek fekszik a V eszprém várm egyéhez tartozó Balaton, a veszprémi B alatonnak északi része term észeti viszonyait tekintve s orvosi szem pontból is úgyszólván azonos a zalaival, míg délkeleti része egészen a som ogyi oldalhoz tartozik.

a) A za la tn e g y e i B a la to n p a r t.

A zalam egyei B alatonpartot m agas hegyek koszorúja övedzi, m elyeket csak itt-ott szakít m eg egy-egy völgy, m elyből a szél szabadon áram lik le a veszprémi fensíkról. A hegyek lábát m ajd m indenütt nagy m agasságig szőlők borítják, m elyek a híres balatonm elléki borokat term ik. A lakosság m eglehetősen sűrűén lakik a parton, és hogy itt m ég sincs annyi nyaraló telep — m int a som ogyi parton, azt részben a borterm elés okozza, m ert a földnek nagy értéke lévén, az idegenek nyári letelepedése költségesebb ; m ásrészt az is lehet ennek az oka, hogy a zalai parton a klim atikus tényező fontosabb a fürdésnél, ez a part inkább b etegeknek való volna, ezeknek ellátása pedig m ár drágább b erendezéseket kíván. A fürdés sem olyan kellem es a zalai oldalon, m int a som ogyin, m ert a tó itten m élyebb, feneke pedig iszapos, vagy kavicsos. E llenben m indazoknak, kiknek enyhe éghajlatra, különös kím életre van szükségük, jo b b an fogják m agukat a zalai oldalon érezni. A jánlható ezért a zalai oldalon való tartózkodás orvosi szem pontból az anaem iásoknak, a légző­

szervek bántalm aiban szenvedőknek s a k im e rü lte k n e k ; jö tt létre bár a kim erülés testi vagy szellemi m egerőltetés által.

Keszthely.

Tervrajza a II. táblán.

A Balaton északnyugati zugában fekszik K eszthely, közel 7 ezer lakossal bíró nagyközség és mezőváros. A m agasan fekvő városka (2. ábra) lejtősen terül el a Balaton partjáig, a hol nagy parkban öreg nyárfasorok nyújtanak kellő árnyékot.

A park végén találunk két elegáns szállodát (3. ábra) « H u llám k ő t és a «Balaton»-t;

(Lóczy L. fotográfiája után).

2. ábra. Keszthely.

JO ta iéM ct

Ηβμ. -sír 4uU>gr. Stoham l Β ι

A hsbíatonpsLi'ti fürdő- és ü d ülőhelyek ism e rte té se . \ 1

az elsőben vannak az étkező helyiségek, a kávéház stb, A szállodák előtt gyönyörű virágos kert s a parti sétány terül el. Jo b b ra a szállóktól van a két fürdőház egy-egy kis m esterségesen feltöltött szigetecskére (4. és 5. ábra) építve. A fürdőházban

(Ortntav fotográfiája után).

j . abra. A keszthelyi balatonparti szállodák.

150 fürdőkabin áll a vendégek rendelkezésére. Balra fekszik a csónakázó- és jé g sport-egylet csinos háza és kikötője. A fürdőház és a klub háza között húzódik m esszire be a tóba a gőzhajó-állom ás (6. ábra) m ólója.

(l.óczy L. fo tográfiája után). ^ ^ F ü f ,m K e s z fh elyen

A tó feneke iszapos, de a fürdőházak környékén ki van hom okolva. A fürdő­

teleptől jo b b ra és balra a vízszélét nádas lepi el.

12 Λ bfiltito n p a rti fü rd ő- és ü dülőhelyek is m e r te té s e .

A két szállodában 65 vendégszoba van, de a park m ellett elterülő utczák- ban, sőt a városban m indenütt kaphat a vendég jó lakásokat, úgy hogy nagyon sok idegen keresheti fel egyszerre Keszt­

helyt. Az élelm ezéssel sincs fennakadás.

A «H ullám »-ban, a városban levő fogadók­

ban és vendéglőkben jutányosán és jól lehet étkezni. A «H ullám »-ban rendes penzió is van berendezve.

A vendégek szórakoztatására szolgál­

nak : térzene, lawn-tennis, kirándulások, f. ábra. A fürdöházak bejárata Keszthelyen. főképen pedig a vizi-sport a Balatonon.

(D ivóid K. fotográfiája titán). Keszthely első sorban nyaral ót elep, m elyet évről-évre fokozódott m értékben keresnek fel az idegenek, de m indazon esetek­

ben, m elyekben a Balaton használata ajánlható, K eszthely is jó szolgálatokat fog tenni.

A városban van két gyógyszertár és 8— 9 orvos.

A fürdőtelep a város tulajdona.

Keszthelyen van posta-, távirda-, vasúti és gőzhajózási állom ás. Gyógy- és zenedíj nincsen.

F ürdő árak :

egy személy számára fürdő ruhával 52 fillér

» » » » ruha nélkül 32 »

gyerm ekek felét fizetik ;

30 fürdőre szóló jegyfüzet, a nap bárm ely órájában használható 9 korona

» » » > m eghatározott órákra szóló 7 »

Meszes-Györök.

Nem messze K eszthelytől, fél órányira, keletnek fekszik M eszes-Györök község, hegy aljában elterülő terrassz fokán. A csinos falusi polgár házak m ár kívülről el­

árulják a község m agyar lakóinak jó m ódját és gazdagságát. E községet is újabban szívesen keresik fel évről-évre nagyobbodó szám ban a vendégek. A lakások aránylagos olcsósága, a házak tisztasága s a B alatonnak e helyt való sekélysége érthetővé teszik, hogy M eszes-Györök vendégforgalm a növekedik. V endéglője van ugyan, de a legtöbb család otthon vezet háztartást. A fürdésre, legfőképen a gyerm ekeknek, igen alkalm as itt a Balaton, m ert száz m éternél is m eszebbre kell bem enni, hogy derékig érő mély vizre bukkanjunk. Közös fürdőház nincsen, de rendesen a házi­

gazda állít fel a nála lakó vendégcsaládnak, előre m egalkudott árért, fürdőbódét.

A vendégek részére 30— 40 egyszerűen bútorozott, de tiszta, szellős szoba áll rendelkezésre a polgárok házaiban. A F ó n y o d — K eszthelyli gőzhajójárat heténkint egyszer, feltételes megállással érinti M eszes-G yörök-öt.

Badacsony.

A B adacsony-hegynek déli, tó felé lejtő oldala, nem es szőllővel van egészen beültetve, a P hylloxera ugyan jó részt tönkre tette, de az elpusztult szőllők már pótolva vannak, s újra élet van a badacsonyi hegyen. A hegy oldalán a

(Erdélyi László fotográfiájautáni.

^, ·Λ

Λkeszthelyi gőzhajó-állomás.

14 Λ b a la to n p a rti fü rd ő és ü d ü lő h e lye k ism ertetése.

szőllők között messze fehérlenek a kastélyszerű borházak és a szerényebb pinczék.

Ezek m ajd mind egyúttal nyaralóházak is, ennélfogva az egész nyáron élénk élet van a hegyen. A hegy aljában fekszik B adacsony-Tom aj községe, m elyet a nyaraló közönség m ár szintén felfedezett. Az egész hegyoldalnak a középpontja azonban, a hova a hegyről is lejárnak m ulatni, a «H ableány»-szálloda a tó partján 14 szobával és m ellette a «Neptun» 18 szobával. A tó felől kis park környezi e két szállodát, a többi oldalról szőllőhegyek veszik körül. A tóban egy közös fürdőház s több fürdő- bódé található, ezek közelében van a gőzhajó kikötő-állom ása (7. ábra), m ert F onyód és Badacsony között rendes gőzhajóösszeköttetés van.

[Lóczy L. fotográfiája után). ábra. Badacsony a gőzhajó-kiállóról.

B adacsony a Balatonnak egyik legszebb helye, a hegy tetejéről elragadó kilátás van Zala és S om ogy várm egyék területére és a tóra, a hegyalja pedig a széltől védett hely enyhe klímájával kiváló klim atikus jelentőséggel bír, ám bár m ost a szőllőbirtokosok s az idegenek inkább csak nyaralás kedvéért keresik föl. K irán­

duló helyeivel a turistaforgalm at is fokozhatja ; m ert a B adacsony 486*1 magas tetejére a Zalavárm egyétől épített kitűnő gyalogút vezet föl, m ely néhai Ranolder püspöktől em elt m esszire látható kőkeresztnél végződik. A B adacsony repkény- nyel b en ő tt bazalt sziklái, tetején ek árnyékos erdeje és az északi oldalon a falu elé levezető «kőkapu» (vaskapu) szurdok útja, m egérdem lik azt a kis fáradságot, a mibe a Badacsony m egm ászása kerül. Ú tba esik a «Kisfaludy-forrás» és a «Kis­

faludy»-ház is, m elyben Himfy versei m egszülem lettek.

Posta-, gőzhajóállom ás helyben. Vasúti állom ás K eszthely vagy Fonyód.

F ü rd ő o rv o s: dr. Deák Jenő B.-Tom ajon. A «H ableány»-szállodában a penziószerű ellátás (lakás, fürdő, reggeli, ebéd, uzsonna, vacsora) havonta szem élyenként 180

korona. , .

tu r d o arak :

egy személy számára fürdőruhával 40 fillér,

» » » » nélkül 30 »

(Erdélyi László fotográfiájaután).g

^

akikötővel.

16 A b a la lo n p a r ti fürdő- és üd ü lő h elyek ism e rte té se .

Rév-Fülöp.

K ővágó-Ö rs határában a tó partján fekszik R év-F ülöp gőzhajó-állom ás A som ogy-zalai vízi összeköttetésnek fő útvonala Boglárról R év-Fülöpre vezet. A kikötőhely felett (8. ábra) a magas, szőllővel beü ltetett F ülöp-hegy nyújt az északi szél ellen kellő védelm et. A tó partján m indjárt a kikötő m ellett van a «Rianás»-szál- loda s m ellette néhány nyaraló, valamivel tovább, de m ár szőllők között fekszik a

«Balaton gyöngye» fogadó és m ég tovább a Kővágó-Örs-i úton szőllők között van a

«Vihar»-fogadó: m ind a három kis földszinti épület 2— 7 szobával. Még a Phylloxera idejében az elpusztult szőllők borházait villákká alakították át, a m elyek mostan a szőllők reconstruálása után is m egm aradtak nyaralóknak, m elyeket a tulajdonosaik m aguk is sűrűén használnak nyaralásra, de egy részét idegeneknek is bérbe adják,

Rév-Fülöp kedvelt nyaralóhely, m elyet sokan keresnek fel; szőllőkurára is igen alkalm atos.

F ürd ő je igen kellem es, csak hogy a vize m indig csendes, semmi hullám verés sincs a nád közt, m ely a fürdők körül ki van irtva.

Posta és távírda K ővágó-Ő rsön, vasúti állom ása Bogláron, gőzhajó állomása helyben v a n ; gyógyszertár és orvos Köves-Kállán.

F ürdőárak :

egy személy szám ára fürdőruhával 40 fillér,

' » » » » nélkül 20 »

Szepezd.

B alaton-F üredtől nyugatnak, m ajdnem a tó hosszúságának közepén, m agas hegy­

oldal aljában fekszik Szepezd községe. M ikor a P hylloxera erősen pusztította a szőllőt a zalai partok m entén lakók fő keresetforrását, Szepezben is nyaraló­

helyet alkottak (9. ábra) M agánházakban vagy harm incz szoba állott a vendégek rendelkezésére. A hely erre alkalm as, m ert széltől jól van védve, fürdője is jó, kis erdei sétája is van, az élet nagyon jutányos, m inek folytán nagyon felkapták. 1898 és 1899-ben azonban m ár kevésbbé volt látogatva.

Postája K ővágó-Ő rsön, vasúti állom ása Bogláron van ; a honnan gőzhajó hozza a vendéget a közelfekvő R év-Fülöpre, onnan 1/ 2 óra alatt kocsin elérhető a község.

G yógyszertára és orvosa Köves-Kállán van.

Balaton-Füred.

Tervrajza a III. táblán.

Nem messze a tihanyi félszigettől, attól északkeleti irányban, Balaton- F ü red nagyközség déli határán, közel a tó partjához három savanyúviz-forrás fakad.

Ezen forrásoknak köszöni hazánk egyik legelőkelőbb fürdője m egalapítását Már a X V Il-dik században em lítés tö rtén ik e forrásokról, m int tihanyi savanyúvizről.

A m últ század közepén, az 1743-ik évben Lécs tihanyi apát az egyik forrást faköpűbe foglaltatta s körülötte faházat állíttatott fel ; ekként a balaton-füredi fürdőtelepnek alapját m egvetette. E csekély alapból fejlődött ki a m ostani elegáns, fényesen

<IS]

<

e

Ph

w a a « g I :P §

Pq 'S

i Λ

oE-H

<1 ffi

Ό »·£ =5 ·™ ,2

^

^='s

s

^{M-s :§ i® I}

?15-ιρ3 ^θ I s>5> <«

<3|" S :|2 s J 5 „ 5 ^ » N-g-fsjS1

*>'% 5 rj^2 S)*« ^ ^o ΰ -§ J: >^3 >

S w E áá w o S lJítS íS ^ S ó í

-%é éaAutogn Sto/iam/ 5de

2

(Erdélyi László fotográfiájaután).Űb? a. Szepezddélnyugatról.

18 Λ bcilatonparti fürdő- és ü dülőhelyek is m e r te té s e.

berendezett fürdőhely. Elem i csapások (1775-ik évben nagy felhőszakadás, 1834-ik évben nagy tűzvész) tönkre tették a telepet, de azok után m indig díszesebben újra felépült és mind jo bban g yarapodott terjedelm ében és csinosságában. F o n to s m ég a fürdő tö rtén etéb en az 1863-ik év is, a m ikor a Balaton tavát m élyebbre lecsapolták, m iáltal nagy terület lett vízm entessé, a m elyet feltöltöttek s a legszebb sétautat — D eáksétányt — ily m ódon lé te síte tté k .

A tótól északnak em elkedő T am áshegy alatt elterülő terrasz fokán fekszik a telep (10. ábra), m elynek középpontját m ost is m ég az egyik forrás —- a Ferencz József-forrás — képezi. V örös márvány m edenczébe foglalva, kőoszlopokon nyugvó tetőzet alatt (11. ábra) bugyog fel a szénsavban bővelkedő savanyú víz, m elyet ott helyben ivókúrának használnak, vagy palaczkokba öntve borvíz gyanánt a Dunán túl kereskedelem be hoznak. A forrás felett m esszire kim agaslik a gyönyörű és díszes gyógy csarnok elegans táncz-, társalgó-, zongora-, olvasó-, tekézőterm eivcl (12. ábra).

A gyógycsarnokot balra a «G rand-H otel» étterm eivel és a kávéházzal, jo b b ra a

{Lóczy L. fotográfiája után). j o. ábra. Balaton-Füred 'B töfart és fürdöház.

«Klotild», «Erzsébet»-szállókkal s a m elegfürdő épületével szép fedett sétacsarnok köti össze (13. ábra). A «Grand-Hotel» m e lle tt— csak kocsiút által elválasztva — fekszik dr„ Mangold nagy bérháza a «Stefánia főherczegnő udvar». V ele szemközt áll Kisfaludy Sándor érczszobra (14. ábra), m elyet 1877-ben g ró f Vay Miklós ter­

vezete szerint Zalavárm egye állított fel, egy 1860 óta o tt levő régi szobor helyébe.

E háztöm bök egy négyszögnek három oldalát foglalják el, a negyediket pedig

— egyenesen délnek — árnyas nagy park képezi, m ely a «Deák-sétányba» olvad bele, és a m ely egészen a Balatonig terjed. A tó partján m ajdnem szem ben a m agasan fekvő gyógycsarnokkal, a D eák-sétány m ellett van a gőzhajóállom ás (15. ábra) s az újonnan épült, a tóba benyúló fürdőház és uszoda, m elyet hosszú fahíd kö t össze a parttal (16. ábra). A középponttól nyugatnak és délnek számos palota és nyaraló látszik ki a k ertekből és lugasokból, ezek közül M agyarország herczegprim ásának nyaralója és a vendégek befogadására szolgáló «Ipoly-udvar»

érdem elnek különös említést. M agánvillák (17. ábra), m elyek azonban nagyrészt bérbeadatnak, m ég távolabb észak-nyugatnak és északnak is fekszenek s több utcza- sort képeznek; ezek összeszögelésén van a csinos róm . kath. kápolna (18. ábra), m elyet 1846-ban Bresztenszky Béla tihanyi apát építtetett. A gyógycsarnoktól

Λ hű l utón p a rt i fü rd ő- és ü d ü lő h e lye k Ism ertetése. 19

keletnek ennek közvetlen közelében terül el a gróf Eszterházy-féle birtok egy nagy fogadóval s néhány bérházzal.

A m ióta a P hylloxera a balatonm elléki szőllőket tö n k retette s a m ióta Balaton-

(Lőczy L. fotográfiája után). y/. ábra. «Ferenc» József* savanyi’w iz-k ú t Balaton-Füreden.

F üred jelentősége fokozódik, azóta a fürdőtelep is m indinkább nagyobbodik. N yugat­

nak m ár összeér B alaton-Füred községgel, m elyben szintén számos épületet alakí­

tottak át, vagy építettek újonnan vendégek befogadására. É szakkeletnek pedig A rács

12, ábra, Gyógy csarnok Balaton-Füreden a Stefánia-udvar tetejéről.

(Díváid K. fia fotográfiája után).

20 A hahitonjjcirti fürdő- és ü d ü lő h e lye k ism ertetése.

és C sopak községek is csaknem összefüggő egészet képeznek a fürdőteleppel, m ely fölött a hegyoldalon a szőlők régi borházai is nagyobb részt villákká változtak át.

A fürdőtelep, ha hajóval közeledünk feléje, m ár messziről impozáns kép et n yújt (10. á b r a ) ; m essziről feltűnnek palotaszerű nagy szállói s szebbnél szebb nyaralói, a fekvése pedig gyönyörű, kelet felől a nagy Balaton sima tükre, dél felől ism ét a Balaton és a tihanyi félsziget (19. ábra), észak felől a fürdőteleppel m ár-m ár egyesülő A rács és C sopak faluk s a m egettük elterülő Déli-Bakony bérczei, nyugatról az újra recon- struált szőllőhegyek s azokon túl a zalai erdős hegyek gyönyörű keretet nyújtanak.

A fürdőtelep berendezése nagy igényeket is ki tu d m ár elégíteni. Az elegáns lakások a nagy szállókban és csinos villákban elég kényelm et b izto síta n ak ; a nagy és jó l ápolt park, a fenyvesliget, rózsaberkek, a színház, a füredi, arácsi, nosztori völgybe és fel a tihanyi apátsághoz vezető utak, a Balaton partján elterülő «D eák­

sétány», m indenekfelett p edig m aga a Balaton; továbbá a gyönyörű gyógycsarnok elég szórakozást nyújtan ak a vendégnek. E legánsabb és egyszerűbb berendezésű vendéglők m egengedik, hogy kiki saját ízlése és költekezési kedve szerint gondos- k o d hassék élelm ezéséről. Kifogásolni csak azt lehet, hogy jó ivóvize nincs, m ert az újabb időben létesített vízvezeték a B alatonból m erített vízzel csak is öntözésre szolgál. A rács felől könnyen lehetne ellátni jó ivóvízzel a telepet.

B alaton-F üred azonban nem csak előkelő üdülőhely és nyaralótelep, de fontos gyógyhely is egyúttal, m ely igen különböző és fontos gyógyító tényezőkkel rendelkezik. Ezek ped ig a következők : a klím ája, balatontavi fürdők, kiváló ásványos források és tavi iszap. E zekkel közelebbről kell m egism erkednünk.

K iim á já n a k jellem ző vonása, hogy enyhe. Az egyes éghajlati viszonyok kellő ism ertetését és m éltatását dr. Sáringer János Kandid. «A Balaton éghajlati viszo­

nyairól» írott m űvében (ezen m unka I-ső k ö tet IV -ik rész első szakasza) bővebben találjuk meg. Ezen ism ertetésből, valam int dr. Pólyák Lajos fentebb em lített m un­

kájából kitűnik, hogy B alaton-F ürednek a felette em elkedő terrasz m ajdnem teljes szélcsendet nyújt. A Balaton tava felett leggyakoribb szél az északi, m ely nem ritkán teszi háborgóvá a tó tükrét. B alaton-F üred ezen szélnek árnyékában fekszik.

A hegyekről letóduló szél a telepet alig érintve száll le a tó vizére, a fürdő­

helynek inkább csak az egészséges szellőztetését okozza, és csak nagyon ritkán válik kellem etlenné. A léghőm érséklet tavaszszal és ■őszszel igen kellem es és vete­

kedik M ontreux, a genfi tó partján fekvő gyógyhely hőm érsékletével, és azért egykor, m ajd ha a kellő berendezések is m eg lesznek, m int kora tavaszi és késő őszi üdülő- és gyógyhely nagy szerepet fog játszani B alaton-Füred hazánkban. A nyári forróság csakis a déli órákban válik néha kellem etlenebbé, bár ezt is né­

m ileg m érsékli a tó felől lengedező szellő; ellenben a reggeli és esti órákban m ég a legm elegebb napokon is üdítő. A levegő feltűnő tisztasága és porm entessége szigorú vizsgálatokkal van bebizonyítva.

A balatontavi fü r d ő k használatára szolgál a csinos uszoda, m elyet a parttal hosszú fahíd k ö t össze. Az úszóházban külön osztály van a férfiak és külön a nők részére. V an benne összesen 2 uszoda, 96 öltöző-kabinnal, 12 férfi és 14 női m agánfürdő és egy családi fürdő hat öltözőhelyiséggel. Az uszodából a jó úszók a szabad B alatonba is kim ehetnek.

A fürdőhely hírnevét azonban savanyúviz fo rrá sa i alapították meg. Három forrása van, az egyik a fő -, vagy Fercncz Jó zse f-jb rrá s a telep közepén fakad, igen bő forrás, m elynek vizét ivókúrára használják, felesleges vizét pedig a fürdőházba —-

(LóczyL. fotográfiájaután)./ j.ábra. Sétacsarnokés szö/iyegkertBalaton-Füreden.

22 A b a la to n p a v ti fürdő- és ü d ü lő h e lye k ism ertetése.

vezetik s ottan szénsavas — pezsgő-fürdőkre használják ; nem messze tőle ered a savóforrás, m ely szintén ivókúrára szolgál főleg savóval vagy tejjel keverve. (A savó készítésére a tihanyi apátság külön juhnyájat tart, m elynek tejét naponkint kétszer, reggel és este, behozzák a fürdőtelepre s ott készítik belőle a savót.) A harm adik vagy f ü r d ö f orr ás vizét kizárólag csak is m elegített fürdők készítésére használják. E három forrás közül eddig, sajnos, csak a főforrás vizét analyzálták meg, míg a m ásik kettőről csak gyanítjuk, hogy vegyi összetételéhez nézve hasonlítanak a főforráshoz.

A fő- vagy F erencz József-forrás vizét 1855-dik évben dr. Heller Flórián bécsi tanár vizsgálta meg. Szerinte van egy literben :

(Erdélyi László fotográfiája után).

14. ábra. K is fa lu d y S á n d o r szobra B a la to n -F ü r éden.

kén savas natrium chlornatrium . szénsavas nátrium szénsavas mész . széns. m agnesium szénsavas vas . .

0 785 gram m , alum inium h y d ro x id 0*003 gramm.

0 091 0-108 0*829 0*040 0*010

kovasav . . . . 0Ό 14 organikus anyag . 0*385

összesen . szabad szénsav vagy > » H őm érséklete 12'5° C.

2*266 gram m . 2*067 » 1.207 köbetm tr.

Dr. Than Károlyegy. tanár a balaton-füredi Ferencz József-forrás vizét a szulfa- tos savanyúvizek közé számítja és viszonylagos egyenértékek százalékát következő- képen állapítja m eg :

A hu!utón p a r t i fürdő- é s üdülőhelyek ism e rte té se .2 3

Na 45*34% Cl 4*66%

Ca 51*55 » 7* S ü 4 34*16 » Mg 2 70 » 7* S i 0 2 1*12 »

Ke 0*32 » HCO;i 60Ό6 »

V3 A1 0Ό9 » C 0 2 144*44%.

A m int m ár em lítettem , a Ferencz József-forrás szolgáltatja az ivó gyógym ód­

hoz a vizet, m elyet olyképen m erítenek, hogy a poharat a födél alatt levő nyitott kútba le­

eresztik és úgy m erítik tele. T erm észetes, hogy ilyenképen a forrás m indig bolygatva lévén, a szabad szénsav gázaránya nagyon m egzava­

rodik. Úgy hallom, hogy m ár a legközelebbi idó'bcn ezt a m erítésm ódot kellő s rationalis víz eme léssel pótolandják, a m ikor azután m in­

den pohárban a forrásnak m indig egyenlő

vegyi összetételű vize ju t be. A forrásfelesleget épen úgy mint fürdőforrás vizét a fürdőházba vezetik.

A fürdőház zárt folyosók útján áll összeköttetésben a «Klotild»-szállóval és az «Frzsébct»-udvarral és fedett sétacsarnok kapcsolja össze a gyógycsarnokkal meg a G rand-H ótellel, úgy hogy rossz időben is könnyen elérhető. A fürdőházban számos márvány-, zink- és fakád áll, a melyekben balatontavi vizet vagy savanyú­

vizet melegítve lehet fürdőkre használni. Ezeken kívül több SciiWARTZ-féle kádat is

1 f. ábra. B alaion -F ü red gőzhajó-állom ása.

( Vojnich Oszkár fotográfiája után).

találunk ottan, a m elyekben a savanyú víz a m elegítés által el nem vesztve gáz tar­

talm át, m int m eleg pezsgőfürdő jön használatba. É rdekes m ég a m edcnczefürdő, m elybe közvetlenül vezetik be a hideg savanyúvizet, ezt tehát az erdélyi «lobogó­

fürdők» m intájára lehet használni, végül m ég jó l berendezett gőzfürdő is áll a V e n d égé le re n d el kezés é re.

G yógytanilag fontos m ég a Balaton iszapja is, ami B .-Fürednél nagy m eny- nyiségben található, m elyet főleg helyileg az egyes végtagokra vagy az altestre szoktak alkalm azni b orogatásokként, m ég pedig a m egfelelő bajokban kiváló jó eredm énynyel.

Ez iszapot szintén Heller Flórián tanár analyzálta 1855-ik évben. A balatoni iszap a kőzetek elmállása folytán keletkezik, de hozzájárulnak m ég a szivacsok kovatűi a diatom aceák kova pánczéljai s a korhadó növények m aradványai is.

A balatoni iszap vegyi összetétele Heller szerint a következő. Egy ezer gram m ­ ban van :

kénsavas natrium . . . 3*29 gram m , vas- és m an g an o x y d u l. 31*20 gramm , kénsavas mész . . . . 2 0 0 6 » k o v a s a v ... 365*25 » szénsavas mész . . 267*06 » szerves anyag . . . . 123 50 » szénsavas magnesium 167*74 » v íz ... 28*40 » alum inium hydroxid . 1*44 » v e s z t e s é g ... 0 ‘16 »

B alaton-Füred gyógytényezői közé kell szám ítanunk a savót, tejet és szőllőt, m ert ezeket szintén rendszeresen használják gyógyítási czélokra.

L átjuk m indezekből, hogy B.-Füred, m int gyógyhely, igen számos gyógyító esz­

közzel bír és ennek folytán nagyon sok betegségben ajánlható. T ekintve fekvését, kli-

{Erdélyi Lászlófotográfiájaután).jó. ábra. Fürdöház ésuszodaBalaton-Füreden.

(Erdélyi Lászlófotográfiájaután).J?^a Don-félenyaralóval.

2 6 A b a la to n p a r ti fürdő- és üdülőhelyek ism e rtetése .

m áját, savanyú vizét s a legkülönbözőbb nem ű fürdőit, de egyúttal berendezéseit is, bátran állíthatjuk, hogy B alaton-F üred valósággal idült betegek asylum a, a hol a légzőszervek betegségeiben szenvedők úgy m eglelhetik gyógyulásukat, m int az em észtőszervek bajaiban sínlődők vagy az idegesek és vérhiányosak sat. Részle­

tezve a javallatokat, ajánlhatjuk B .-Füredet m indenekelőtt azóknak, a kiknek pihe­

nésre van szükségük, a kiket testi vagy szellemi m egerőltetés elgyengített, továbbá azoknak, a kik betegség vagy túlfeszített m unka folytán kim erültek. Tekintve B.- F ü red gyógytényezőit, ajánlhatjuk e gyógyhelyet a légzőszervek betegségeiben

(Erdélyi László fo to gr. után). j g . á b r a . R o m . h a th , k á p o ln a B a l a t o n -F ü r e d e n .

szenvedőknek. H örghurut, vérköpés, tüdővészre való hajlam és a kezdődő tü d ő ­ vész, az enyhe kiima, porm entes levegő, a savanyúvíznek akár tisztán, akár savóval való használata, rövid ideig tartó fürdők befolyása következtében m indig javulnak, gyakran egészen m eggyógyulnak. Az em észtőszervek bajai, gyom or-, bélhurut, a máj és lép túltengése szintén javulni szoktak az ivókúra használata folytán, m elyhez gyakran járul m ég az iszap helyi alkalmazása. Az anyagforgalm i eltérések : a köszvény, görvélykórság B .-Fürednek szintén hálás tárgyai. Az idegbántalm ak, első sorban az ideggyöngeség — neurasthenia — a balatoni fürdőkre feltünőleg javulnak. V érbajok, m int vérszükség — anaem ia — és a sáppadtság a B.-Füreden való tartózkodás következtében rendesen el szoktak múlni.

JQ. ábra. ASt efánia-yachi-klubhalóinaklemacskdzó helye a háttérbenTihanyfélszigettel.

28 A h a la to n p a r ti fü rd ő- és ü d ü lő h e lye k ism e rtetése .

M indezekből látjuk, hogy B.-Füred a legkülönb nem ű betegségekben szen­

vedőknél ajánlható. A betegek- és üdülőknek ellátása kényesebb igényeket is ki­

elégít. Az uradalm i és m agánszállókban, úgyszintén a m agánbérházakban csak közvetlenül a fürdőhely területén (7 uradalm i bérházban és 60 nyaralóban) ősz- szesen 845 olcsóbb és drágább szoba áll a vendégek rendelkezésére, hét vendéglőben az élelm ezésről kellően gondoskodnak. Ezeken kívül B.-Füred községben, A rácson,

20. ábra. A S tefán i a - j 'a eh i-Egy let háza és a háttérben Vaszary herczegprimás nyaralója.

(Díváid K. fotográfiája után).

C sopakon is kaphatók szobák és találhatók vendéglők. A vendégek szórakozására szolgálnak a színház, a térzene, lawn-tennis, a gyógycsarnokban rendezett táncz- és zeneestélyek, továbbá a sétányok, az erdei utak a nosztori majorhoz, az arácsi Koloska nevű völgyrészletbe, a tihanyi félszigetre és a balatoni k irá n d u lá so k ; erre az utóbbi czélra a gőzhajók, számos csolnak s sok yacht állnak a vendégek rendelkezésére.

A Stefánia-yacht-egylet, mely igen sok különböző nem ű hajó, csolnak s yacht felett rendelkezik s ezeket részben a vendégek használatára is bocsátja, B.-Füreden tartja hajóparkját s javítóm űhelyeit. Az egylet házából (20. ábra) rendezett vitorlás-yacht

2i. ábra. S ta rtra készen.

( V ojnich O szká r fo to g r á fiá ja u tán).

A bahitonpcirti fürdő- és ü d ü lő h e lye k ism e rtetése . 29 (21—24. ábra) és csolnak-regatták, nem különben a galam blövő-egyesület verseny- lövései (25—26. ábra) időnkint előkelő sportközönséget vonzanak B alaton-Füredre.

B alaton-Füred a szentbenedek- rend tihanyi apátságának birtoka, mely azt házilag kezelteti. Jelenleg főtisztelendő Lingl Valerianúr az igazgatója. F ürdőorvosok dr. Huray

István, dr. Mangold Henrikés dr.

Engel Gyula. G yógyszertár szin­

tén m ár a m últ század vége óta van B alaton-Füreden vagy népies nevén Savanyú vizen.

Posta-, távirdahivatal és gőz­

hajóállomás helyben van, míg vasúti állom ása a Balaton m ásik partján fekvő Siófok, vagy a m ás­

fél órányira fekvő Veszprém . B alaton-F üreden a szobák

napi ára igen változó, a szoba 22. ábra. Horgonyzó vitorlások.

fekvése és nagysága szerint és a (Vojnich Oszkár fotogr. után).

szerint, hogy uradalm i vagy m agánházban fekszik-e.

Gyógy- és z e n e d íj: 1 —5 napig való, 14 napig való, 14 t a r t ó z k o d á s n á l ,

napnál hosszabb egy személy u t á n ...

m inden további szem ély után,

4 k orona 12 korona 24 korona,

ki a családhoz tartozik 6 » 12 »

1 0 —15 éves gyerm ek után . 2 » 4 » 8 »

3— 10 éves gyerm ek után . 2 » 4 »

cselédért egyenként . . . . 2 » 2 » 2

2?. ábra. Szélcsendben.

(V o jn ic h O szká r fo to g r á fiá ja után).

30 A baletton p a r ti fürdő- és ü d ü lő h e ly e k ism e rtetése .

24. ábra. Verseny közben.

( Vo jn i eh Oszkd r f o to g r aß á j a után).

Meleg- es g ő zfü rd ő k á r a i:

délelőtt I. osztályú m árvány-kád fürdő . . 2 korona pezsgő-szénsavas fürdő . . . . 2 » I. osztályú f a k á d ...1 kor. 60 fill.

II. osztályú f ü r d ő ... 1 korona gőzfürdő z u h a n y n y a l...2 » tükör — lobogó — fürdő . . . 1 » ülő f ü r d ő ... 60 fillér

délután 2 korona, 1 kor. 40 fill.,

80 fillér, 1 korona, 60 fillér.

2j. ábra. Galamb lövő-ház Balaton-Füreden.

( V ojnich O szká r fo to g r á fiá ja után).

1 ha,Inion p a rti fü rd ő- és ü d ü lő h e ly e k ism e rtetése . 31

A B alaton-fürdők á r a i ’.

1. osztályú m agán B alaton-fürdő, egy szem ély .

II. » > > » » . . .

II I. » » ^{» » »}

férfi-közfürdő az uszodában ...

női » » - ...

t ü k ö r f ü r d ő ...1

délelőtt délután.

1 korona 80 fillér, 60 fillér 40 »

40 » 20 »

60 » 40 »

60 » 40 »

kor. 60 fill. 1 kor. 40 fill.

26. ábra. Galamblövés Balaton Füreden.

(Vojnich Oszkár fotográfiája után).

Alsó-Örs.

Ez a kis község a tó partján, egy kis öböl szélén nem messze Balaton- F üredtől, ettől északkeletnek fekszik. N yáron át m ár is sokan keresik fel, m ert nem csak a faluban van kiadó lakás, de közvetlenül a tó partján is 9 csinos villa épült fel. A tó A lsó-Ő rsnél nádas, m elyet helylyel-közzel kivágnak és fürdésre alkalm assá tesznek, e czélra szolgál a sok külön fürdőbódé, m ely a tó partján áll.

Posta- és távirda-hivatal F első-Ő rsön van.

A fürdőbódék használatáért idegen vendég egy évadra 4 koronát fizet.

li) A v eszp rém m eg yei B a la to n p a r t.

A veszprémi B alatonpart tulajdonságai részben m egegyeznek a zalai partival, részben pedig azonosak a som ogyi partival. A veszprém i határban m egy át a Balaton partja az északi-déli irányból a délkeleti m ajd délnyugati irányba s az ezen határban fekvő nyaralóhelyek a tónak részben északi, részben délkeleti és részben nyugati vízszélén feküsznek. A lm ádi és K enese orvosilag jellem ző tulajdonságai olyanok m int a zalai parton fekvő községeké, Siófok pedig gyógytani tekintetben egészen S om ogyhoz tartozik.

32 A ba,la,tonpa,rti fürdő- és ü d ü lő h e ly e k ism e rte té se .

A 1 m á d i.

Tervrajza a IV. táblán.

A Balaton északkeleti zugában egy kis öböl p artján fekszik az alm ádii fürdő- telep kies völgykatlanban, m elyet észak-, kelet- és nyugotról hegyek védenek m eg a szelek ellen. A zelőtt k iterjed t szőllőskertek voltak itten, de a Phylloxera elpusz­

tította, ekkor ju to tt ez évtized elején a veszprém i alispánnak boldogult Véghelyi DEZSő-nek az a gondolata, hogy a hepe-hupás terü letet a tökéletes elértéktelenedés­

től m egm entendő, A lm ádiban fürdőtelepet létesítsenek, m ely czélra részvény- társaságot alapított ; ez a B alatonból a nád ast itt jó részt kiirtatta, nagy közös fürdőházat (m ostanában m ár 120 kabinnal) építtetett, a tó partján s beljebb parkot csináltatott, három vendéglőt s tö b b villát ép íttetett és így az alm ádii fürdőnek alapját m egvetette. Az elpusztult szóllők borházai is villákká alakultak át, úgy hogy jelenleg 167 nyaraló 314 szobával áll a vendégek rendelkezésére, m ind többé- kevésbbé kertek és szőllők közé elrejtve, m ert a szőllőket újra rekonstruálták és valóban gyönyörű látványt nyújt m ost a fürdőtelep, hol a házak csupa kertek és szőllők közül kandikálnak ki. L egújabb időben K neipp-féle vízgyógyintézetet is állítottak fel.

A lm ádi első sorban nyaralóhely (27. ábra), a hol szívesen vonják m eg m agu­

kat a nagyvárosok lakosai, főleg azoknak családjai és m iután nagyobbszerű köz­

ponti helyiségeik m ég hiányoznak, az élet is itt leginkább családias, valóságos falust élet. D e azért a beteg ek is jó l érzik m agukat.

A tó vízszéle itten nagyrészt náddal van borítva, csak a fürdőház környéken tiszta, feneke kavicsos, a csendes és széltől v éd ett öbölben a hullám verés ritka.

A jó, tiszta levegő, a Balaton-fürdők és a K neipp-kura sokféle betegségben főleg anaem iában, neurastheniában és általános gyengeségben szenvedőknek teszik ajánlatossá A lm ádit.

A lm ádit rendes gőzhajójárás köti össze B alaton-F üreddel és Siófokkal. Posta- és gőzhajóállom ása, távírdája, telefonja helyben van, vasúti állom ása V eszprém vagy Siófok. Á llandóan két fürdőorvos tartózkodik nyáron át a telepen.

G yógydij családonként 12 korona, szem élyenkint 4 korona.

F ürdőárak :

egész évadra váltva szem élyenként egy fürdés 24 fillér,

különben egy-egy fürdés 30 «

Kertese.

A B alatonnak legészakkeletibb vízszélén m agas partok aljában fekszik Kenese községe, m elyet nagy előszeretettel keresnek fel festőm űvészeink. A Balaton partja itt nagyon nádas, ezért a községtől m ajdnem egy kilom éter távolságban állították fel a fürdőbódékat, a fürdés a szabad Balatonban történik. K enese nagy m agyar köz­

ség (28. ábra), m elynek jó m ó d ú polgárainál körülbelül 150 szoba található, m elyek ugyan egyszerűen bútorozvák, de tiszták s így szerényebb igényeknek nagyon m eg­

felelnek L eginkább a főváros lakosai szeretnek K enésén nyaralni.

fíá/'z. és KutogrSto/ram /& e U rn e tte zZ ó ca / Nyomltata Károlyi dyörgy