A világ legnagyobb könyvtárai

un.-continuonolo-c-ocn-u...un.-o-n-...-cuc...-...o-ulllu-IG-n-nnuuo-clInnocent-onu-ono-u-co-non-

ICOOOO§O

.EGYÉBe

A világ legnagyobb könyvtárai.

Les plus grandes biblíothégues du, monde.

A könyvtárstatisztika a legközér-dekűbb statisz- tikai területek egyike, mert a népesség kultúrnívó—

jára vet világot. A könyvtárstatisztika ma még kezdetleges stádiumban és a statisztikusnak nagy nehézségekkei kell megküzdenie még akkor is, ha csak megközelítő képet akar nyujtani. Ez azonban nemcsak az összehasonlító (nemzetközi) könyvtárst'atisztikára melynél a dolog

természeténél fogva nehezebb a megoldás, hanem

áll ez a belföldire is. A nehézségek főaforrása az .a körülmény, hogy a könyvtár állománya nem homogén. A könyvek (kötetek) mellett az egyéb könyvtári darabok a legkülönfélébb változatban

"tarkítják n könyvtári átlagot (brosurák, sek, kéziratok, inculiabulák, időszaki kek, térképek, metszetek, stb.).

lási egysége nemcsak nemzetközi viszonylatban, de ugyanazon országon belül siinesen egységesen meg- állapítva. Az időszaki saitótermékeknek általában egy évfolyamát tekintik egy számlálási egységnek, de ha egy év"—folyamot több kötetetbe kötnek, úgy

V tl ll

érvényes,

értekezé—

sajtótermé- lizeknek a számlíi —

minden kötet egy egységnek számít. Azonban ez sincs mindenütt így. Nincsen egyöntetű mérték annak eldöntésére sem, hogy hol végződik a füzet és hol kezdődik a könyv. Nehezíti a számbavételt hogy a könyvtárállománynak be nem kötött I'léStZe egészen más adatot nyujt bekötes után, mint az—

előtt. A metsz—eteknek, térképeknek, plakátoknak szintén nehéz .a számlálási egységét egyöntetűen meghatározni, különösen ha azt mérlegeljük, hogy hányat vehetünk ezekből egy kötettel e gyenértékű- nek. A könyvtárstatisztika mai kezdetleges állapo- tában eredménynek tekinthetö már az is, ha az államok egyféle állagegységgel képesek adatot szol—

gáltatni. Ilyen e gyöntetű --—- bár nem kimerítő —- adatszolgáltatásra legalkalmasabb egységnek mutat- kozikakötetszám mellyel a magyar könyvtáistatisz tika is dolgozik (1. Magyar Statisztikai Évkönyv).

Míg ezen nehézségek megoldva nincsenek, a kü- lönféle metodikai elgondolás alapján összeállított könyvtárstatisztikák összehasonlításra nem igen alkalmasak. A nemzetközi könyvtárstatisztika egy-

A világ legnagyobb könyvtárai.

— A k ö n y v t á r Kötet !) § 122335? , 230533?

J neve ! székhelye ezer darab

l

i' Library of Congress . ; Washington . . . 5.001 5 I 145

Bibliothegue Nationale . . . Paris . . 4.559 0145

Library of the Harvard University . Cambridge (!?-.A 3.697 2

Library of the British Museum London . . 3.510 150 *

Public Library . . New York . 3.508 500 12.355

Preussische Staatsbibliotbek. Berlin . . 2.728 71 430

Public Library . Cleveland . 4)2.177 31 10.375

Public Library . Boston 1.735 . 5.194

; Public Library . . Chicago. . . 1.580 897 10.993

. Library of the University . . Cambridge (N. B. ") 1.550 13

Library of the Columbia University New-York. 1.435 50

Bodleian Library . . Oxford 1.400 60 ,

Nationalbibliothek. . . Wien . 1.2!44 201 42

Bibliottleek der Rijks Univérsiteit . Leiden 1.204 10

Library of the University of Chicago . Chieago.1.124 ,

Public Library . . Brooklin 1.110 . 7.052

Bibliotheek dei Universiteit van Ámsterdam . Amsterdam 1.096 568 6;

Library of the Kyoto Imperial University . Kioto . . 5) 1.030 . .

Universitáts- Bibliotbek. . . . Leipzig . 1.003 772 87

Bíbliothegue de lUniversité de Paris . Paris . . 1.003 202

Koninklijke Bibliotheek . . . s Gravenhage . 1.002 118

Universitáts Bibliothek. . . München 1.000 8

Library of the Tokyo Imperial University. Tokio .

1) Némelyik könyvtár kötetszámában a füzetek és egyéb könyvtári darabok meg, nem állapitható száma is bennfoglaltatik. — *) Brosurák, értekezések, kéziratok, ösnyomtatványok (incnnabuták), stb. ——

'3) Ezenkívül kb. 3 millió metszet-. —— *) Ebből 396 ezer megőrzésre átvett kötet. —- 5') Bennfoglaltatik több tartományi könyvtárnak kölcsönadott kötetek száma is.

1. szám

1937

::z::::

ségesítésén munkálkodik a Nemzetközi Statisztikai Intézet, a Szellemi Együttműködés Nemzetközi In- tézete, valamint a Könyvtáros Egyesületek Nemzet- közi Szövetsége, s minden remény meg van arra, hogy az egységesítés nagyfontosságú problémáját a közeljövöben megoldják.

Az előző oldalon rövid összeállítást köz—

lünk a világ legnagyobb könyvtái'airól, melyek—

nek állománya az egy millió kötetet meghaladja.

A kimutatást az Index 'Generalivs 1935. évi kötete alapján állítottuk össze. Tekintettel arra, hogy az eddig közzétett összeállítások a könyvtári álth- mány' adatainak homogénitására nem igen helyez- te'k súlyt s így egységes, áttekinthető képet az anyagról nem adtak, különös gondot fordítottunk arra, hogy az egyes könyvtárak heterogén adatai—

nak —— a lehetőséghez képest _— egységes beállítást nyuj'tsunk.

Az óriás'könyvtáraknak az Amerikai Egyesült Államok a hazája, hol9ilyen könyvtár van, az összes egy milliónál több kötettel biró könyvtárak krét—

...-no....-non-.nnno-o-n-nooncooa-unnInnin-nnunoglu-no-.nnn-nn-..c-no-n-...no--....o-n-o-n-luc-ounn

6 IRODALMI SZEMLE e

ötöde, melyek azonban a köteteknek csaknem öt—

ven százalékát képviselik. A 9 könyvtár közül 5 kölcsönkönyvtár több mint 10 millió kötettel és

46 millió kikölcsönzött kötetszánnnal. Három- három ilyen könyvtár van Nagy-Britanniában, Né—

metonszágban, valamint Németalllföldön, mely utóbbi kis ország magas kultúrszínvonalára jel—

lemző, hogy olyan államokat előz meg, mint Fran—

ciaország és Japán. Megemlíthető még, hogy ——

az Index Generalis szerint ——- a páúsi Nemzeti Könyvtár őrzi a világ legnagyobb metszet gyűjte—

menyét, közel 3 millió damabbal.

A fenti kimutatásban szereplő könyvtárakat!

kivül — magan adatok szerint _— van még néhány nagy könyvtár. Ezeket azonban, tekintettel arra, hogy az Index Genuerali—sban, mely a könyvtársta—

tisztika legfőbb forrásának tekinthető, nem for—

dult elő, összeállításunkba nem vettük fel pl.:

Biblioteka National, Madrid . . . . 1'2 millió kötet

Bibliothegue de llArsenal, Paris . l'l ,, ;,

P. A. dr.

Könyvismertetések.

Chronigue de livres.

Magyarország földbirtokvíszonyai az 1935.

évben. 1. Törvényhatóságok és községek (városok) szerint.

Les conditions de la proprie'té fonciére en Hongrie dans l'ann6'61935. I. Suivant les comitats et les villes antonomes, ainsi g'ue par communes (villes).

Magyar Statisztikai Közlemények. Uj sorozat. 99. kötet.

bzerkeszti és kiadja a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal.

Publicalíons SIaíistígmzs Hongroises. Nouvelle série, 993 volume. Rédigées et publie'es par l'Of/ice central royal hongroís de statiszígue.

Budapest, 1936. 99-4—1050 !. —— p.

Az 1935. év tavaszán végrehajtott általános mezőgazdasági összeírás —— melyről a Szemle is már több ízben megemlékezett — tulajdonképen két feladatkör szolgálatában állott: a gazdaságok üzemi viszonyainak lehető részletes kutatásán kí—

vül a magyar földbirtokviszonyok feltárását is cé—

lul tűzte. Ez utóbbi feladat megvalósításának első eredménye az a vaskos kötet, amely a fenti cím—

mel a közelmult napokban hagyta el a sajtót.

A rövid idő alatt közlésre került hatalmas

adattömeg annyira új és annyira nészletes statisz—

tikai képét nyujtja a községek földbirtokviszonyai—

nak, hogy a kiadvány adatainak beható méltatá—

sára rövid ismertetés keretében nem vállalkozha- tunk; kénytelenek vagyunk csupán tartalmi ismer- tetéssel foglalkozni.

Megemlítjük mindenekelőtt, hogy a kötetben foglalt adatok az összeírás birtokviszonyokat tuda- kolú kérdőíveinek elsö feldolgozásából származ- nak, amely feldolgozás a község határán túl ter—

jedő területi és tulajdoni összefüggéseket még nem vettette számba s amely alkalommal a részletesebb kombinatív feldolgozásra sem nyilt még alkalom.

Ilyenképen jelen kiadvány csak első részlete a föld—

birtokstatiszt'ikai eredményeknek s teljes csak a későbbi közleményekkel válik.

Ez az elsö kötet a földbirtokviszonyokat köz—

ségenkint mutatja be s a gazdag anyagból igyek—

szik annyit felölelni, amennyit csak egy kiadvány terjedelme megbir. Megtaláljuk benne elsősorban a földbirtokok számára, területére és kataszteri tiszta

jövedelmére vonatkozó adatokat. Az előbbieket kilenc birtoknagyságcsoport szerinti felosztásban s a területet külön még mívele'si ágankint is részle—

tezve. Ezután a földbirtokok tagoltságára és a ha—

szonbe'l'leti viszonyokra vonatkozó adatok követ—

keznek. A földbirtoktagok összes számán kívül az egy tagból álló földbirtokok számára és területére vonatkozólag is kapunk adatokat. A haszonbérbe adott birtokok számát és területét a bérbeadó bir- tokok nagysága szerint is részletezi a kötet. Ki- egészülnek ezek az adatok a védett földbirtokok és a földbirtokrendezés főeredményeit mutató leg-

egésszé