Beszámolók, szemlék, referátumok
Hogyan alakítja át a virtuális könyvtár a könyvtárközi
kölcsönzést - OhioLINK módra
Az OhioLINK eredete
Ohio állam könyvtáros körökben arról ismert, hogy otthont ad az OCLC-nek. bár azzal sem szervezeti, sem történelmi kapcsolata nincs. So
kan hibás döntésnek vélték az 1992-es indulást, amikor az 1. OhioLINK könyvtárat bekapcsolták az online rendszerbe. Ez a könyvtár a Cincinatti Egyetem könyvtára volt. Nem bíztak abban, hogy - tekintet nélkül a bekapcsolódó könyvtárak mére
tére, a folyóiratok árának krónikus inflálódására, a tárolóhelyek hiányára - működőképes lesz a rend
szer.
1986-ban a helyzet odáig fajult, hogy a tagálla
mok parlamentje, az elsődleges kötvénykibocsátó szervezet beismerte, nincs elég pénze támogatni az összes OhioLINK-beli könyvtárat, igényeiket kielégíteni, igy a status quo fenntartására vonatko
zó folyamatos erőfeszítést feladták, s a hatóság egyetértett azzal, hogy valami sokkal kreativabb támogatási módszert kell találniuk.
Az online rendszer az Ohio államban található egyetemi és főiskolai könyvtárakon alapszik. Hard
ver- és szoftvereszközeit osztja meg 52 tagkönyv
tár. Több mint 500 ezer diáknak és tanárnak nyújt könyvtári forrásokat, s képes arra, hogy egyszerre 4500 felhasználót szolgáljon ki 104 különböző helyszínről.
Minden OhioLINK-könyvtár DEC hardveren dolgozik (főként DEC Alphas típusún), és az Innovative Interfaces Inc. szoftverével. Az auto
matizált rendszer szerkezete közös a tekintetben, hogy minden intézménynek helyi gyűjtemény- és megrendelő adatbázisa van, amelyek egy közös katalógushoz és kereskedelmi adatbázisokhoz kapcsolódnak. Ez azért fontos, mert az OhioLINK tagkönyvtárai igen vegyes csoportot alkotnak.
Vannak köztük 2 és 4 éves főiskolai könyvtárak (elsősorban gyakorlati dolgokat tanítók), és több, elsősorban kutatással foglalkozó egyetem könyvtá
ra (pl. Ohio State vagy Cincinatti Egyetem). Megta
lálhatók még olyan könyvtárak is a rendszerben, amelyeknek jelentős megrendelői táboruk van (pl.
az OSU több mint 50 ezer hallgatóval), ugyanakkor olyanok is, mint a Lloyd Library Cincinattiban, melynek széles körű gyűjteménye van természetes gyógykészitményekből, de nincsen közvetlen meg
rendelői tábora.
Hogyan hat az OhioLINK a könyvtárközi kölcsönzésre?
A könyvek esetében lehetővé teszi a rendszer, hogy jelentős hányaduk a kölcsönzési rendszerbe kerüljön. Igy nemcsak elméletben lehet áttekinteni
más könyvtárak állományát, hanem mintegy 20 millió kötethez közvetlenül juthatnak hozzá a hall
gatók.
Egy 5 részre kiterjedő teszt segítségével vizs
gálták: beszélhetünk-e valódi kölcsönzési rend
szerről, avagy hagyományos könyvtárközi köl
csönzésről van-e szó. A kölcsönzési rendszer biztos jelei a következők:
1. A megrendelő kezdeményezi.
Ha a megrendelő nem talál egy dokumentumot a helyi gyűjteményben, egy egyszerű kulcs segít
ségével a kérés kiterjeszthető az OhioLINK teljes adatbázisára. Ha valahol máshol megtalálta a ke
resett dokumentumot, az ottani könyvtárosok tel
jesítik a kérést. Amikor intézmények közötti kérést kezdeményez, a dokumentumot tartalmazó könyvtárban ellenőrzik, polcon van-e a keresett dokumentum, majd a megrendelő könyvtárba postázzák. Amint a megrendelő kézhez kapja a könyvet, a tranzakció véget ér, illetve a dokumen
tum visszaküldése esetén a folyamat visszafelé játszódik le. Amint látható, a folyamatot teljes mértékben a megrendelő kezdeményezi, és könyv
tárközi kölcsönzési terminológiát használva közvet
lennek nevezhető.
2. Ismerlek a könyv adatai és lelőhelye.
Mivel minden kérés az OhioLINK rendszeren belül történik, nem szükséges sem külön bibliográ
fiai ellenőrzést végezni, sem a lelőhelyét felkutatni.
3. Kényelmes és könnyű használni.
Ha egy OhioLINK-felhasználó akár a sajátjá
ban, akár más könyvtárban megtalál egy doku
mentumot, a képernyőn lévő választási lehetősé
gek alapján eldöntheti: megrendeli-e a keresett dokumentumot, vagy nem. Ha igen, be kell írnia a saját könyvtárának nevét, azonosítóját, és annak a könyvtárnak a nevét, ahova a dokumentumot kéri.
4. Gyors és megbízható.
A tervezésnél kitűzött cél az volt, hogy az anyagokat két napon belül szerezzék be és küldjék el, ugyanolyan minőségben, ahogy a megrendelő a hagyományos tranzakciónál megszokta. Minden OhioLINK-beli könyvtár vállalta, hogy 24 órán belül teljesítik a hozzájuk befutott kéréseket. A csoma
gok könyvtárak közötti szállítását a Pony Expressre bízták. Az eredmények azt mutatták, hogy a kitűzött célt 41-44%-ban teljesítik, 7 1 - 75%-át pedig 3 napon belül. Ez így együttesen 88%-ot tesz ki. A probléma a fennmaradó 12%-kal
38
TMT 46, óvf. 1999. 1. s z .
van. amikor a keresett dokumentumokat nem talál
ják a polcon. Ez akkor fordulhat elő. ha rossz polc
ra rakták, elveszett a dokumentum, vagy ellopták, és a számítógépes rekordban nem pontosították az adatokat. A szoftverek kicserélésével próbálják megoldani e zavaró szituációkat, s a teljesítés arányát 95%-ra emelni.
5. Olcsó, ha sokan használják.
Jelenlegi észak-amerikai könyvtárközi kölcsön
zésre vonatkozó tanulmányok azt mutatják, hogy mind a kérő, mind a teljesítő könyvtárnak kb. 30 dollárjába kerül egy dokumentum kölcsönzése.
Erre még rájön 40 cent szállítási költség, valameny- nyi diákmunka költsége, amelyek együtt mintegy 1 dollárt tesznek ki. Jelenleg az OhioLINK-kÖnyv- tárak havonta 92 000 tranzakciót bonyolítanak, a Cincinatti Egyetemen pedig 3000 körül mozog az egy hétre esö kölcsönzések száma. Valószínű, hogy a szolgáltatás addig fog terjedni, amíg nem könyvtárközi kölcsönzés lesz a neve, hanem csak egyszerűen kölcsönzés.
Az OhioLINK hatása az állományfejlesztésre A gyűjteményfejlesztésre gyakorolt hatása: az OhioLlNK-nek köszönhetően az állománymegosz
tás magas szinten érvényesül, hiszen felszámolja a szükségtelen duplikátum gyűjtését. Jelenleg mintegy 60%-nyi dokumentum egynél több könyv
tárban megtalálható.
A folyóirat-előfizetésre gyakorolt hatása: még az ARIEL 11-vei sem költség- és időklmélő a folyó
iratcikkek elektronikus úton való küldése. A folyó
iratokat továbbra is elő kell fizetni, hátteret bizto
sítva a cikkek szolgáltatásának. A legfőbb problé
ma a cikkek szervezetek közötti törvényes és logi
kus megosztása. Megközelítésük lényege, hogy elkerüljék az egyénileg megvásárolt nyomtatott folyóiratok beszerzését, ehelyett az egész rend
szerre kiterjedő jogokat szeretnének kapni a folyó
iratok teljes szövegű cikkváltozataihoz, s még a kiadókkal is egyezséget keil kötni. Az egyéni előfi
zetéstől elmozdulnának a folyóiratok széles körű konzorciumos előfizetése felé. Már két kiadóval létre is hozták ezt a megállapodást: az Academic Pressnél 175 folyóirat, az Elseviernél 1150 folyó
irat esetében. Mindkét ügylet nagyon egyszerű: a könyvtárak határtalan hozzáférést kapnak az elekt
ronikus dokumentumokhoz, ez egy kialkudott dá
tumtól kezdődően él (az Academic Press esetében 1996-tól, az Elseviernél 1998 után lép életbe). Ki
zárólag nonprofit céllal vehető igénybe a szolgálta
tás. Kiegészítésképpen minden könyvtár többlet
költség nélkül hozzájut az elektronikusan előfize
tett folyóirat nyomtatott változatához is az archivá
lás érdekében. Ilyen egyezmények megkötése a jelenlegi előfizetési ár plusz 10%-ba kerül.
Mivel még a legnagyobb ohiói egyetemek is csak a két kiadónál fellelhető folyóiratok felére fizetnek elő, (gy máris a folyóiratok kétszereséhez férhetnek hozzá. A megtakarításhoz hozzájárul, hogy a szerződési időszakban bekövetkező folyó
irat-előfizetés drágulása nem érinti a könyvtárat. A kiadási oldalt tekintve az Academic Pressnél 3,4 millió dollár egy 3 éves szerződési időszakra vo
natkozó költség, mlg az Elseviernél 21 millió dol
lárra rúg ugyanennyi idő alatt.
Mi történik ugyanekkor a könyvtárközi kölcsön
zéssel? Tagadhatatlan, hogy csökkenni fog a tranzakciók száma, nincs többé szükség a forrá
sok megosztására, mivel mindenki hozzáférhet más könyvtár állományához. Vitatkozni lehet azon
ban azzal a kijelentéssel, hogy ez a megközelítés nullára csökkenti a könyvtárközi kölcsönzésre fordított időt és pénzt, hiszen mindkét említett ki
adónál sok folyóirat kizárólag nyomtatott formában található meg, s vannak még egyéb kiadók is, amelyekkel nincsen megállapodás.
A könyvtárközi kölcsönzés változásával párhu
zamosan a könyvtárói alkotott kép is változik. Az eredeti értelemben vett könyvtár egy konzorcium tagjává redukálódik, ám mégsem veszti el egyedi
ségét, hiszen az OhioLINK a már meglévő, kellően fejlesztett, együttműködésre képes könyvtárakra épül.
/ K O H L , D. F.: How the virtual library transforms interllbrary loans - the OhioLINK experience. = Interlendlng & Documerrt Supply, 26. köt. 2. s z . 1998. p. 65-69./
(Körösi Krisztina)
Könyvtári szolgálat szerződések alapján
Könnyen lehetséges, hogy ha a könyvtári szakma nem vesz tudomást a realitásokról, sok közkönyvtár megszűnik a jövő évszázad első ne
gyedében. A rezsiköltségek csökkentésére irányu
tó állandó kényszer alatt a fenntartó számos köz
könyvtárat Összeolvaszthat más közszolgálatokkal;
Igy a könyvtár elvesztheti önálló arculatát. Azok a közkönyvtárak, amelyek vezetőik távlattalan alag- útjának csapdájába esnek, elpusztulnak. A könyv
tári szolgálat fenntartása érdekében új modellek alkalmazására van szükség.
39
