A készruha és a ruházati méteráru kereslete

SZEMLE

A készruha és a ruházati méteráru kereslete

GÁRDOS LÁSZLÓ ——

A készruha és a ruházati méteráru kiskereskedelmi forgalma az elmúlt években lényeges változásokon ment ke—

resztül. Nemcsak az figyelemre méltó, hogy a lakosság vásárlásainak értéke ezekből a cikkekből az elmúlt '8—10 év

alatt jelentősen emelkedett, hanem meg—

állapíthatjuk azt is, hogy mig a méteráru

kereslete alig változott, sőt egyes cikkek—

nél csökkent, addig a konfekcióáruk for—

galma nagymértékben megnőtt. Igy pél—

dául 1951—től 1959—ig -— előzetes adatok szerint —— a pamutszövet forgalma 10

százalékkal csökkent, a gyapjú- és mű-

anyagszöveté (1952—től) mintegy 18 száza—

lékkal emelkedett. Ezzel szemben a férfi—

kabát forgalma kb. 42, a férfiöltönyé kb.

14, a női kabáté kb. 62, a női ruháé kb.

131, a gyermekkabáté kb. 107, a gyer-

mekruháé kb. 313 százalékkal emelkedett 'az' említett időszak alatt. Hasonló ten—

dencia tapasztalható az alsóruházati cik—

kek forgalmának alakulásánál is. ,

Ezek az adatok olyan kérdésekre vilá—

gítanak rá, amelyek a *lakosság zavarta- lan áruellátásának biztosítása szempont—

jából elsőrendű fontosságúak. Ezek kö- zül a. legdöntőbbnek tekinthetjük annak megállapítását, hogy a felsőkonfekció és a ruházati méteráru forgalmának milyen irányú alakulása várható. Tanulmá- nyunkban e kérdés vizsgálatát tűztük ki célul.

*

A lakosság ruházati cikkek iránti ke—

resletét számos tényező befolyásolja.

Ezek közül a fontosabbak: a jövedelem

a'akulása, az áruellátás, az új cikkek

megjelenése, a konfekcióipar fejlettsége és nem utolsó sorban az időjárás hatása, valamint a vásárlási szokások. Az emlí—

tetteken kívül még több olyan tényezőt vsorolhatunk fel, amelyek ugyan kisebb jelentőségűek, de mégsem nevezhetők má—

sodrendűeknek. Ilyen például az árará—

KOVÁCS LÁSZLÓ

nyok hatása, a leértékelt, illetve a kiáru—

sított áruk szívóhatása, a minőség és a

divat változásai, az importáruk hatása, a műszál és a műanyag megjelenése stb.

Nyilvánvaló tehát, hogy a ruházati kereslet várható alakulásának felmérése nagyszámú tényező figyelembevételét követeli meg s így bizonyos nehézségek—

kel jár, ennek ellenére a főbb tenden—

ciák ismeretét nem nélkülözhetjük.

I. A RUHÁZATI FORGALOM ALAKULASAÉ A ruházati kereslet az elhasználódási

idő, az évszakok változása, a vásárlás

hagyományos időpontjai stb. következté—

ben jellegzetesen periódikus. A szaka—

szok váltakozásának szabályosságát azon—

ban az évszaknak nem megfelelő időjá—

rás torzíthatja, bizonyos vásárlási szoká-

sok (új ruhához új cipő, új kesztyű; ha a családban az egyik gyerek ruhát kap,

akkor a másiknak is vesznek stb.) hatása

pedig erőteljesebbé teheti a kereslet hul—

lámzását. A kereslet hullámzását erősen befolyásolja a divat is, amely az elhasz—

nálódástól függetlenül hat és idéz elő gyakran igen összetett változásokat a kereslet alakulásában.

Az 1953—1959. években a ruházati for—

galom értéke egyenetlenül fejlődött: a

kiskereskedelemben 1953—ban 8,8 milliárd,

1959—ben 15,3 milliárd forint értékű

ruházati cikket adtak el, 1955—ben és 1958—ban azonban az előző (az 1954., illet—

ve 1957.) évhez viszonyítva visszaesett a forgalom. A következtetések levonását megnehezíti az is, hogy a ruházati cikkek forgalmának aránya az összforgalomból

igen változatosan alakult. (Lásd az 1.

ábrát.)

A ruházati forgalmat a többi árufő—

csoport forgalmától nem volna helyes elkülönítve vizsgálni, össze kell hasonlí- tanunk azt a többi árufőcsoport forgal—

mának alakulásával is. Az összehasonlí—

tásra különösen az élelmiszer és vegyes—

1244

SZEMLE

iparcikkek csoportja alkalmas. Ezek

f rgalmának hullámzását ugyanis az évszaknak nem megfelelő időjárás alig befolyásolja, és a vásárlási szokásokkal

is megbízhatóbban lehet számolni. (Pél-

dául: motorkerékpárt tavasszal, kály—

hát télen, játékot főleg húsvétkor és karácsonykor vásárolnak stb.).

1. ábra. Az országos kiskereskedelmi ruházati forgalom értéke és részesedése

az összforgalomból

űl/Ilá/vdfvm'fl/ %

76

15 !

Ánváázaf/fwvga/am a'n/Aűe/

_14— /x/

'15

I X , XX

" " a; x

II/ x -— 25

10 ,' XV'Á—

ó lmúázafí foga/om az issz— -— za fenye/am száz:/eki?"

7955! 79.641 7.955 ! 7555 1 7.957! 19581 7959

Az élelmiszerek országos kiskereske—

delmi forgalma 1953—tól 1959—ig' igen egyenletes ütemben, közel 40 százalékkal emelkedett, az összes kiskereskedelmi

vásárlások összegéből az élelmiszerekre fordított hányad azonban 58,l százalék—

ról fokozatosan 47,6 százalékra csökkent.

Ezzel szemben az iparcikk-vásárlások aránya állandóan emelkedett. Az ipar- cikkek árufőcsoportján belül a vegyes

iparcikkek forgalma erős és egyenletes

fejlődést mutat: a vizsgált időszak alatt 164 számlákkal emelkedett, a ruházati

cikkek forgalma azonban csak 74 szá—

zalékos emelkedést ért el, ami alacso—

nyabb a reáljövedelem indexének emel- kedésénél (zoo/'n). (Lásd a 2. ábrát.)

A reáljövedelem és az egyes árufőeso—

portok kiskereskedelmi forgalmának hét-

éves alakulásából, illetve fejlődési irány- zatuk összehasonlításából a forgalem

várható alakulásának meghatározásánál figyelembe veendő következő megállapí—

tásokat tehetjük.

1. Az iparcikkek forgalma —-— a reál—

jövedelem növekedése következtében -—

az élelmiszerfogyasztás mérsékelt, de

egyenletes emelkedésétől eltérően, erő,—

teljesebben emelkedik. ,

2. Az iparcikk-íorgalmon belül a ve- gyes iparcikkek forgalma töretlenül és

meredeken _ a reáljövedelemnél na- gyobb mértékben --— emelkedik, a ruhá—

zati forgalom viszont ingadozva,_a reál-'

jövedelem emelkedésének megfelelően ' változik.

3. A ruházati és a vegyes iparcikkek forgalma párhuzamosan alakul, éspedig ; vagy azonos mértékben emelkedik mind—

kettő, vagy pedig a vegyes iparcikkek iránti kereslet erősebb növekedése mel-r lett a. ruházati forgalom lanyhul.

A ruházati kereslet tehát megfelelő

árukinálat esetén a reáljövedelem emel- kedéséhez hasonlóan alakul. A ruházati cikkek forgalma azonban lassabban emel-ví"

kedik a jövedelmeknél, ha' valamely más keresett iparcikk kínálata megnövekszik;

és így nagyobb szívóhatást gyakorol a keresletre. (Ez történik például a házi-Sah * tási munkát megkönnyítő új eszközök, gépek forgalombahozatalakor vagy" sem esetekben is, amikor a hiánycikkek lső—_

zött szereplő egyes árucikkek megjelen—'

nek az üzletekben stb.). *

2. ábra. A reáljövedelem

és az egyes árufócsoportok kiskereskedelmi forgalmának alakulása * (Index: 1953. év a 100)

% zza

)

260

lgypsng/Wfú/

240 '

I

:!

zza ,,

I

!

zao !

[,

van :, Reál/www

[

[13

150 [, "__, _

)! , falvait/kiirni 140

' 120

709 ' ' . ' * J *

v 7955I795417955l7955!79571795sl1959

Az elmúlt években a reáljövedelem

emelkedése következtében a jövedelem—

ből iparcikkek vásárlására fordított há—

SZEMLE

1 245

nyad állandóan növekedett. Ezzel egy—

idejüleg az iparcikk—fr rgalom árucsopor—

tok szerinti összetétele is megváltozott:

1953-tól 1957-ig a ruházati cikkek for-

!

galma volt a nagyobb összegű, 1958—tól

azonban a kiskereskedelem által eladott vegyes iparcikkek értéke meghaladja a ruházati cikkeket.

3. ábra. A ruházati és vegyes iparcikkek forgalmának várható alakulása

"IPM/vnh/

?,

26

24

22

20

75 v ._.

78——

, I

legye: mani/Élet / , ' '

Rubini/itt?!!!

72

§?

H/,

,//

Az utóbbi évek forgalmának tenden—

ciái alapján megalapozottnak tekinthet—

jük azt a következtetést, hogy az élet—

színvonal változatlan ütemű emelkedése és a két árufőcsoport egyformán jó áru- ellátottsága esetén a vegyes iparcikkek

forgalmának nagyobb arányú, a ruházati

cikkek forgalmának pedig mérsékelt emelkedésére kell számítani.

Természetesen igen hasznos lenne, ha az országos forgalom várható alakulása mellett területenként is meg lehetne álla—

pítani a várható tendenciákat. Ez azon—

ban elháríthatatlan nehézségekbe ütkö—

zik.

Mint már említettük a ruházati árufő—

csoport forgalma l953—tól 1959-ig orszá-

gosan 74 százalékkal növekedett. Ugyan—

ezen idő alatt Budapesten 79,4 százalékos volt az emelkedés.

Budapest és vidék ruházati forgalma eltérő alakulásának két jelentős oka van.

Az egyik az, hogy a városi lakosok arány- lag többet és értékesebb ruhaneműt vásárolnak, mert átlagosan magasabb jövedelemkategóriába tartoznak, mint az ország lakossága. A másik pedig, hogy a vidéki lakosok Budapestre utazásukat általában vásárlással kötik össze, ami

5 Statisztikai Szemle

1!

7.953! 7951/1355 : 7956 [7.957 ! 7.958 ! 795917950 ! l ! ! 7.955

részben a szokásokkal, részben pedig Budapest jobb áruellátottságával magya—

rázható. Tekintettel arra, hogy a főváros

kereskedelmének szivóhatását mérni nem tudjuk, s így annak várható alaku—

lását sem határozhatjuk meg, a forga—

lom alakulásának tendenciáját csak or—

szágosan lehet megállapítani.

II. A MÉ'TER— ÉS A KONF'EKCIÓÁRUK FORGALMÁNAK ALAKULÁSA

Már a bevezetőben szóltunk arról, hogy nemcsak a ruházati cikkek forgal—

ma emelkedett, hanem emellett a ruhá—

zati árufőcsoporton belül nagyarányú eltolódások is történtek az elmúlt hét év alatt, és a forgalom sem alakult minden árucsoportnál egyformán. Például míg a ruházkodás célját szolgáló méteráruk forgalmában hirtelen emelkedések és visszaesések figyelhetők meg, addig a konfekció és a darab—divatáru forgalma egyenletesen, erőteljesen emelkedett.

Az a megállapításunk, hogy a ruházati forgalom a reáljövedelem emelkedéséhez

hasonló mértékben, de az áruellátás

helyzetétől függően ingadozva nő, a ru- házati árufőcsoport egyes árucsoportjai—

1246

nálmég jobban érvényesül. így például a méteráruknál a selyem és a Műszáilú

anyagok forgalma emelkedik legjobban;

majd a finom fésűs gyapjúárukbköve't —

keznek. Kismértékű emelkedést mutat a

kártolt gyapjú- és a pamutáruk forgal—

ma. Hasonló tapasztalható a kentek- cióáruk forgalmának részletesebb elem-

zésénél: legkeresettebbek a jobb minő-

ségü gyapjúruhák és nagymértékben emelkedett a nagyértékű exkluzív (es—

télyi stb.) ruhák forgalma is.

Tehát mind a méteráruknál, mind a konfekciónál egyformán hatott a jöve—

delememelkedés: a jobb minőségű cikkek forgalma jelentősen nőtt. A jövedelem—

emelkedés és a ruházati forgalom alaku—

lása közötti ilyen összefüggés alapján azt várnánk, hogy a méteráruk aránya nö— V vekszik. Az adatok azonban nem ezt

mutatják. A ruházati árufőcsoporton belül ugyanis az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedett —-— az emelkedés nagysága szerinti sorrendben —-

a férfi és a gyermek felsőkonfekció, a férfi és a női alsó konfekció, vala—

mint

!

a női felsőkonfekció forgalma,

mig az átlagosnál kisebb mértékű volt az emelkedés

a méteráru,

a cipő és az

egyéb ruházati cikkek forgalmánál.

A konfekcióáruk forgalma már 1958-

ban elérte a méteráruk forgalmát. Tekin—

tettel azonban arra, hogy a konfekció értékében a készítés munkadíja is benne

van, darabszámban még kevesebb a

konfekcionált ruhák száma, mint a méteráruból készített ruháké.

',jfwmmim (; métere ;; — a 'Jkgjnf'é

fdrvalm án'un' MW,, _ 'a.

dübebmv

Ji! '

;,g .. o—o majam/m/wm;

.."... "Áfü'íN—fm

v,! — —-—- www-raw

II,!)

S,!

5.0

2.5

_ 250

r,;

1955 I 7.954I'1955 ! 19561 795? ! 1958 Wa;

A készruha forgalmának uáráSszetű _

növekedését elsősorban a konfekcióipari gyártmányok minőségének javulásával és a kedvező árakkal magyaráz—hatják.

Tehát itt már nem a jövedelem-emelke- désének, hanem az árukínálatnak hatása volt a döntő. Ily módon a készruha mi—

nőségének [javulása megváltoztatta a vá—

sárlási szokást,___ amit nem ,ba—gyhatunk

figyelmen kívül. _ U 7 —

Az 5. ábra segítségével a' méter— (5358, onfekcióáruk várható forgalmát kísérelt—r tük megállapítani. A tendencia megá-lla—

xításakor az 1953—1954. és az 1958—1959;

évek adatait használtuk, illetve azok átlagából indultunk ki.

5. ábra. A méter— és :: konfekclóáruk forgalmának várható alakuma ,MJ'l/Iíl'dfdn'mf

!

M

?

6 M,.

kar/fela?

(;

___—yá——

! 0-

_o- —- '-

Mdf/epika

___—._....—

————————

/

2 m

7.955— 7950

ír:! Jüan:

1958 17559 1935

ír?! állap

Szem

Az elmúlt évek ruházati forgalmának

irányzatai alapján megállapíthatjuk tehát, hogy a méteráru alig változó forgalma

mellett a konfekcióáruk forgalma roha—

mosan emelkedni fog és 1965—ben a kon-

fekcióáruk forgalmának értéke — véle—

ményiink szerint —— kb. kétszerese lesz a

méterárukénak.

Mint említettük, a konfekció térhódí—

tásához a minőségjavulás mellett a ked—

vező árak is jelentősen hozzájárultak.

Az olcsóbb minőségű szövetekből készült ruháknál (a női karton- és a férfi sport—

ruháknál) a konfekció és a készített ru—

hák ára között 50, a közepes minőségű

szövetnél 30 százalékos a különbség.

Például a ,,Hágó" szövetből készíttetett

öltöny 35 százalékkal kerül többe, mint

a konfekcionált. Készíttetés esetén ugyanis a következő költségek merülnek f i:

Megnevezés

Forint Szövet (3 méter, a 280.00 Ft) ... 840.00 Hozzávaló ... 25o.oo Varratás (I. osztályú) ... 490,00 Összesen: 1 580,00

A készíttetett ,,Hágó"

1580 forintba kerül, ezzel

konfekcionált ,,Hágó" öltöny ára 1170

forint. Az árkülönbség 410 forintot tesz ki. Márpedig, ha a rendelt és a készruha ára között ilyen nagy a különbség, s emellett minőségileg nincs nagy eltérés a kettő között, akkor az árkülönbség döntő hatással lehet a vásárlási szoká- sokra, és meg is változtathatja azokat.

A mérték után készített ruhákhoz első- sorban jobb minőségű szöveteket vásá—

rolnak. Erre mutat, hogy az olcsóbb ru- házati szövetek méteráru—forgalma 1957-

től egyre jobban visszaesik, az ért ékesebb

különleges méteráruk iránti kereslet

viszont állandóan növekszik, amelynek kielégítése 1959—ben sok gondot okozott,

annak ellenére, hogy az áruellátás a nagyobb értékű méter-árukból is rohamo—

san javult. ,,

A konfekcióáruk forgalmának emelke- dését segítheti elő a finom konfekció és félkész konfekció szélesebb körben való elterjesztése. a forgalomba hozott meny—

nyiség növelése.

öltöny tehát

szemben a

III. VÉLEMÉNYR'U'T'ATÁS A METFR— ÉS A RÓNWE'VCIÓÁRUK

IRÁNTI KERESLETRÓL

A keresletet meghatározó konkrét tényezőket elsősorban az egyedi, fogyasz—

tói megnyilvánulásaiban vizsgáljuk meg.

Ezek ismerete nélkül ugyanis az orszá—

gos szinten tapasztalt kereslet—megnyil—

5*

1247

vánulások elemzése nem lenne teljes ér—

tékű.

A fogyasztók egyedi ruházati keresle—

tének megismerésére a budapesti háztar-

tásstatisztikai adatszolgáltató hálózat fel—

használásával véleménykutatást végez-

tünk. A véleménykutatásnak azért választottuk ezt a módját, mert így biz—

tosítottabbnak látszott a válaszok tárgyi—

lagossága. További előnyt jelentett, hogy

ebben az esetben a kapott válaszokat,

véleményeket kor szerinti és az egy csa—

ládtagra jutó jövedelem szerint megbíz—

hatóan csoportosithattuk.

A választ adók százalékos megoszlása Korév. illetve egy Nők Férfiak

családtagra jutó %

jövedelem (forint)

aránya kor szerint

_ 25 ... s 7

26 —— 35 ... 22 1 6

3 6 — 45 ... 23 23

46 — 55 ... 26 32

56 —— ... 2] 22

Összesen 100 100

egy családra jutó jövedelem szerint

— 600 ... 1 4 1 ()

801 —— 800 ... 1 6 12

801 —— 1000 ... 32 22

1 001 -— 1 200 ... 1 8 2 6

1 201 —— 2000 ... 20 30

Összesen 100 100

A választ adók kor és jövedelem sze- rinti megoszlása elfogadhatóan reprezen—

tálja a lakosság összetételét. Mind a nők, mind a férfiak a szélső korokban csök—

kenő mértékben szerepelnek; a jövede- lem szerint a nők a középső kategóriá—

ban helyezkednek el nagyobb számban, míg a férfiaknál a nagyobb keresetűek

növekednek arányosan.

A véleménykutatás fő célkitűzése az volt, hogy mind a nőknél, mind pedig a férfiaknál megismerjük azokat a ténye- zőket, amelyek a készruha iránti keres-

letre akár pozitív, akár negatív irányban

hatnak. A nemeken belül részletes elem—

zésnek vetettük alá a kor és a jövedelem összefüggéseit. Végül kérdéseink alapján

választ kaptunk arra is, hogy a nemeken

belül a különböző korú és jövedelmű

választ adók milyen mértékben kifogá- solják a jelenleg kapható készruhák mé—

retét, anyagát, fazonját és szinét.

A véleménykutatást 1959. március első

felében hajtottuk végre. Az azonos szám—

ban megküldött kérdőívekre 462 nő és 339 férfi válaszolt. A válaszok alapján állítottuk össze a 6. ábrát.

1248

6. ábra. A választ adók százalékos megoszlása

:! készruha-vásárlás mértéke szerint

% vá ^finn

wa

"

..

u 7/

Hl —

__

20

0 7.956 7959 7.956 7.959

C:! 7/////4 _

A' i .: : n 0 l' a' [.ra! tüzi-Má!

eni/la/chm ki: mér/Jüan ván/váó mázli-%m vásá-a/

! a' s a' 0- a I

Az elmúlt három évben lényeges vál—

tozás következett be a készruha iránti keresletben. * A megkérdezetteknek Vála—

szolniok kellett arra, hogy az 1956. évben vagy azt megelőzően készruhát vásárol—

tak-e vagy sem, ha igen milyen mérték- ben (kisebb mértékben, nagyobb mér—

tékben, csak készruhát). A négy vásár- lási csoportnak megfelelően meg kellett jelölni az 1959. évre vonatkozó készruha

vásárlási szándékot is. A két időpontra

vonatkozóan adott válaszok összehasonlí—

tásából megállapítható, hogy milyen csoportban és milyen mértékben növek—

szik a készruhát vásárlók aránya.

Legnagyobb változás a ,,nagyobb rész- ben készruhát vásárlók" számában kö—

vetkezett be: a nőknél ennek a csoport—

nak a súlya közel megháromszorozódott,

és a férfiaknál is több, mint kétszeresére

emelkedett. Jelentősen csökkent a kész—

ruhát nem vásárlók aránya is (a nőknél

35—ről 16, a férfiaknál 29-ről 10 százalék—

ra).

A véleménykutatás eredménye az or—

szágos forgalmi adatokból leszűrt követ- keztetéseket igazolja. Eszerint mind a

nők, mind a férfiak a jövőben —-—- a múlt—

tal szemben —-— több készruhát szándé- koznak vásárolni a csináltatott ruhák arányának terhére. A készruhát vásárlók aránya különösen a férfiaknál magas:

míg a nők ruháik nagyobb felét még csi- náltatják, addig a férfiak már kéthar—

madrészben készen veszik.

Ezek az adatok is azt igazolják, hogy a készruha előnyös tulajdonságaival a vásárlási szokásokat kedvezően változ—

tatta meg, és most már csak a konfek—

cióipar fejlettségén, a szükségletnek meg—

felelő cikkek gyártásán múlik, hogy a

készruhát vásárlók arányát tovább emel- jük. Ennek lehetőségét külföldi pél- dák is igazolják. Igy Csehszlovákiában

SZEM

az Állami Statisztikai Hivatalnak a ház- tartásstatisztikai adatszolgáltatás útján nyert 1957. szeptemberi adatai szerint a * csehszlovák nőknek 56, a férfiaknak 75

százaléka részesíti előnyben a keserubát a méteráruból csináltatottal szemben.

(Magyarországon a megfelelő arányok:

a nőknél 45, a férfiaknál 65 százalék.) Megemlítjük még, hogy a nyugateurópai országokban a ruhaeladás 50—80, az Amerikai Egyesült Államokban 95 szá—-

zalékát a konfekcióáruk teszik ki.

A továbbiakban a kornak és a jöve- delemnek a vásárlási szándék kialaku—

lására gyakorolt hatásával foglalkozunk.

A nőknél a készruhát vásárolni egyál- talán nem szándékozók csoportjában fő—

leg az idősebbeket találjuk, akik egyéni okok (alak megváltozása stb.) következ—

tében egyre inkább mérték után készít—

tetett ruhában járnak. Ebben a csoport—

ban a jövedelem csak kismértékben hat a vásárlási szándékra.

A következő csoportba tartozóknál, vagyis azoknál, akik csak kis mértékben

szándékoznak készruhát venni, az élet—

kornak kevés hatása van, inkább a ma—

gasabb jövedelem hat a mértékutáni készíttetés irányába. Ebben a csoportban

ugyanis nagy számmal szerepelnek a fia—

talabb, de magasabb jövedelemmel ren—

delkező nők.

A nagyobb mértékben készruhát venni

szándékozók főleg a 26—55 éves, közepes jövedelemmel rendelkező nők közül

kerülnek ki. (Ennek oka — feltehetően

— az is, hogy a múltban főleg a 25—40

éves korú és átlagfizetésű nők részére

készült a konfekció. Tehát a kereslet a kínálathoz igazodott, és nem fordítva.)

Végül a csak készruhát vásárolni szán—

dékozók csoportjához a fiatalabb korosz—

tályúakat és az alacsonyabb jövedelmű nőket találhatjuk nagyobb számban.

A férfiaknál a vásárlási szándék első—

sorban a kortól függ és csak kisebb mér-

tékben befolyásolja a jövedelem.

Mérték utáni ruhát elsősorban az idő—

sebb és nagyobb jövedelmű férfiak ké—

szítettnek, ami ——véleményünk szerint——

a megszokással magyarázható. A fiata—

labb korosztályba tartozók jelentős része is inkább csináltatja ruháját, az általuk kedvelt divatosabb vonalú ruhákat ugyanis a készruhák között eddig nem találták meg.

A középkorú férfiak nagyobb részben,

illetve kizárólag készruhát vásárolnak, és

ebben a csoportban minden jövedelem—

kategória arányosan van képviselve.

A kínálatnak ebben a csoportban is nagy a jelentősége.

'SZEMLE

"1249

Mindezekből azt a következtetést von—

hatjuk le, hogy a vásárlási szokás kedve—

ző változása, a konfekció népszerűségé—

nek növekedése még nem fejeződött be,

sem a férfiaknál, sem a nőknél. Sok javí—

tani való van azonban a kínálat terén, ugyanis választék ma még csak a köze—

pes korú és jövedelmű, normál méretű

vásárlók igényeit elégíti ki.

A véleménykutatás során a választ adóknak a készruhával szembeni kifogá—

sait is összegyűjtöttük. Egy-egy kifogáso—

lónak rendszerint több észrevétele is volt. Általában a nőknek, akik a kon—

fekciót kevésbé veszik igénybe, több ki-

fogásuk volt, mint a férfiaknak.

Észrevételek aránya a kifogások szerint

Megnevezés Nők Férfiak

Kifogásolók aránya

(százalék) ... 50 43 A kifogásolók száma.

(százalék) ... 1 00 100 Ebből :

A mérettel kapcsolatos . 34 36 Az anyaggal kapcsolatos . 25 24 A színnel kapcsolatos . . . 23 25 A fazonnal kapcsolatos. . . ] 18 lö

A kifogások megoszlását megvizsgál- tuk a Választ adók kora és jövedelme

szerinti csoportosításban is.

A kifogásolók korszerinti vizsgálata azt mutatta, hogy legtöbb kifogásuk a fiatalabb nőknek volt. Ezek főleg a ruha anyagát és a fazont kifogásolták. A többi korcsoportban elsősorban a mérettel, másodsorban az anyaggal kapcsolatban voltak észrevételek, míg a fazont kevesen

kifogásolták. A konfekcionált ruhák szi-

nét csak két korcsoportban tették többen

kifogás tárgyává: a 30 év körüli nők a

pasztell, az 56 éven felüli nők a sötétebb színű, megfelelő méretű és fazonú ruhá—

kat hiányolták.

A férfiaknál hasonló volt a helyzet.

A ruhák anyagát és fazonját többnyire a fiatalabbak kifogásolták, míg a többi korosztályokba tartozók főleg a mérettel nem voltak megelégedve. A ruhák színét a férfiaknál csak a 30 év körüliek kifo—

gásolták, akik a világosabb színeket hiányolták.

A jövedelem szerinti csoportosítás ada—

tai azt mutatják, hogy a nők és a férfiak

közül egyformán a közepes jövedelműek kifogásoltak többet, a nőknél azonban az

egyes jövedelmi kategóriák között nincs olyan nagy eltérés a kifogás mértékét illetően, mint a férfiaknál. Figyelemre

méltó, hogy a kifogások nagy számával éppen a közepes jövedelmű férfiak emel- kednek ki, jóllehet a konfekció legin-

kább a részükre készül.

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a

méretet mind a nők, mind a férfiak álta-—

lában minden jövedelem kategóriában

kifogásolták, az anyaggal kapcsolatban azonban többnyire csak a magasabb jö—

vedelműeknek volt észrevétele. A véle- ményt adók közül mindkét nemnél leg- kevesebb kifogásuk azoknak volt, akik nem szándékoznak készruhát vásárolni.

Ezek valószinűleg nem ismerik a konfek—

ciót és ezért nem is mondtak véleményt.

Az általános, vagyis a mérettel, az anyaggal, a színnel és a fazonnal kapcso—

latos kifogások mellett számos konkrét észrevétel is elhangzott. Ezek közül a leggyakrabbak a következők voltak.

Készruhát csak az átlagos méretűek részére készítenek, a kis, illetve a nagy méretekben kicsi a választék, sőt az át- lagméreten belül sem megfelelő a méret—

számok skálája. A kisebb igazítások el—

végzése nehézségbe ütközik, sok esetben a szükségesnél 1—2 centiméterrel rövi—

debb kabátujj vagy nadrág miatt hiúsul meg a vásárlás.

A ruhák kidolgozása sem mindig hi—

bátlan, előfordul, hogy felfeslik a varrás, a férfizakó szélei visszakunkorodnak,

nem megfelelő minőségű hozzávalók mi—

att a kidolgozás nem elég szép, a ruha gyűrődik, tisztítás után elveszti tartását.

A ruhák anyagát sem találták sokan kifogástalannak. Előfordul ugyanis, hogy a ruha részei között árnyalati szín- különbség van (nem egy végből szabják).

Számosan az anyag színtartósságát kifo—

gásolták. Többen nyilatkoztak úgy, hogy a ruhák tetszetősek és megfelelők lenné——

nek, de az azonos színű és fazonú szériák miatt tartózkodnak a vásárlástól.

*

A következőkben egy—két olyan meg—

figyelést és észrevételt ismertetünk, ame—

lyek nem általánosíthatók ugyan, de rá—

világítanak néhány olyan jellemző kér—

désre, amelyek eddigi megállapításain—

kat, következtetéseinket szintén igazolni látszanak.

A háztartásstatisztikai adatszolgáltatók—

nál végzett megfigyelések szerint az át—

lagos korú, összetételű és jövedelmű

31250

családok kiadásainak megoszlása—egyes _ kivételektől eltekintve -—— az országos _ kiskereskedelmi forgalom árufőcsoportok szerinti megoszlásával esik egybe. Az átlagtól leginkább eltérő az egyedülállók és 'a többtagú Családok fogyasztása.

Az egyedülálló idősebb nők és férfiak jövedelmük nagyobb részét élelmisZerek—

re költik, és csak kisebb részét fordítják

szolgáltatásokra és ruházatra. A tapasz-

talati adatok szerint az 1800 forintot el- érő havi kereset esetén az egyedülálló idősebb nők és férfiak keresetüknek kb.

55 százalékát élelmezésre, 12 százalékát ruházatra fordították. A 33 százalékot ki- tevő kiadásoknak nagyobb részét "a nők- nél a kozmetikai jellegű kiadások, a fér- _ "fiaknál a szórakozás különböző fajtái

tették ki; _

Az egyedülálló fiatal nők és férfiak —- 1500 Ft havi jövedelem esetén —- keveseb- bet költenek étkezésre (47 százalékot) és többet ruházatra és szórakozásra. A nők jöt'edelmüknek 33, a férfiak 20 százalé- kát fordítják ruházkodásra a tapasztalati adatok szerint.

Az egy keresős (rendszerint nagy jö- vedelmű) többtagú családoknál a kiadá- sok legnagyobb részét az élelmiszerek teszik ki. *

A többtagú és több keresetből álló csa—

ládok, amelyeknél magas az egy főre ju—

tó'átlagjövedelem, jelentősebb mértékben vásárolnak nagy értékű tartós fogyasztá- sl—cikkeket. Ezeknél ugyanakkor áruhá—

zati vásárlások aránya kisebb.

Érdemes megemlíteni azt a megfigye—

lésünket, hogy a ruhavásárlás indítéka a, legtöbb esetben pillanatnyi szükséglet, esetleg valamely rendkívüli alkalom, de gyakori az is, hogy a reklám valamelyik formája (például a kirakat) ösztönöz vá—

sárlásra. Nagyon kevés azoknak a száma, akik rendszeresen és tervszerűen vásá- rolnak ruhát.

Mint érdekességet említjük meg, hogy a megfigyelés időszakában az egyik két keresés négytagú család (férj, feleség és két 10 év körüli gyermek) váratlanul na—

gyobb összeghez jutott, és azt egy hóna-

pon belül fel is használta. Az összeg gyors felhasználása a család igényeinek

kielégítetlenségére mutat és képet ad a szükségletek kielégítésének sorrendjéről is. A család egyik államkölcsönkötvényé—

vel 8000 forintot nyert és a nyereményt

főként ruha és cipő vásárlására forditot—

ták.

Megnevezés havi ' , , '

,— ,. kiadás a nyeremény hónapjában ,;

(forint) * ,

Étkezés ... 1 500 2 000 — ; _ 5004

Ruházat ... 200 5 500 5 369 **

Egyéb ... 600 , 2 600

* Kiadások

összesen 2 300 10 100

Mostani—ítás , — 200 _ _ _

Összesen 2 300 10 300 ? sw, :

A nyeremény hónapjában az atlagos—

nál 500 forinttal többet költöttekélelmi—

szer vásárlására, a többletkiadás az eddig nem vásárolt jobb minőségű, kü—

lönleges élelmiszerek fogyasztásából adó——

dott A 2000 forintos egyéb többletkia- dásban bútorvásárlással és rokonlátoga— ' ' tással kapcsolatos költségek szerepelnek'

A család a jövedelméhez mérten naar és

rendkívüli összeget gyorsan felhasználta.

Ez a kiragadott eset azt mutatja, hogy es élelmiszerfogyasztás minőségi javítása után elsösorban a ruházati szükségletek kielégítésére kerül sor, és csak azután kö—

vetkezhet a többi igény kielégítése.

*

Végül összefoglalva megállapíthatják, hogy mind az országos adatok tendenciái, mind a véleménykutatás adatai sze—

rint az elkövetkező években a' kunfekslé—

áruk forgalmának emelkedése várháté, ugyanakkor a méteráru forgalmának

lanyhulásával kell számolnunk Ugyan— , ilyen megállapításokra jutott a második ötéves terv irányelveiből ldimluló sú—

mításainál az Országos Tervhivatalis?

Hasonló megállapításokra juthatunk akkor is, ha a ruházati forgalom alakulá—

sának rugalmasságát Vizsgáljuk Mind az alacsonyabb, mind pedig a magasabb jö- vedelmü családoknál ugyanis jóval ma—

gasabb a konfekcióvásárlás rugalmasaági együtthatója, mint a méteráruké?

Természetesen az elkövetkező_éVekben sem számíthatunk a forgalom egyenletes fejlődésére. A ruházati árufőcsoport ugyanis az árufajta konjunkturális jelle-

ge miatt, érzékenyen reagál a gazdaság- politikai hatásokra, ami csak fokozza a

. ! Lásd: Sós József ,,Az ámellátáe és a kis—

kereskedelmi forgalom néhány problémáin ::

második ötéves tervben" (Közgazdasági Szem—

le. 1980. évi 1. szám) c. cikkében (46. old.). ,

! Lásd: Zala Ferenc ,,A fo 'yasztás és a ke- reslet alakulása, várható fe lődése" (Statisz—

ttllccxal Szemle. 1960. évi 1. szám) 0. cikkét (10.

o .)

2090; , , '

7899

SZEMLE

forgalomnak a ruházati cikkek természe—

téből eredő periódikus hullámzását.

Minden vizsgálat azonban a konfekció- áruk várható forgalmának erőteljes emelkedését igazolja.

A lakosság növekvő felsőkonfekció—

keresletének jobb kielégítése érdekében a kereskedelmi szerveknek még sokat kell tenniök. Mindenekelőtt szervezetteb—

bé kell tenni az áruellátást, hogy a sze—

zonnak megfelelő időben kerüljenek a szükséges árucikkek forgalomba. Ezen a téren az iparra is új feladatok hárulnak.

A gyártási idő rövidítésével ugyanis meg kell teremteni az alapját annak, hogy a

fogyasztó mindenkor a keresett divatnak

megfelelő fazont kapja. Figyelembe kell

12501

venni véleménykutatásunk azon megál—

lapítását is, hogy a jelenlegi konfekció- nak legfőbb hibája a színben és fazonban azonos nagyszámú széria. Szükség van a

méretszámok skálájának bővítésére és a

különleges méretű ruhák gyártásának növelésére is. Végül pedig a kereskede-

delemnek bővíteni kell a vevőszolgálatot

és a szolgáltatásokat (alakraigazítás,ránc—

talanító vasalás stb.).

A lakosság konfekcióáruk iránti ke resletének és az igényeknek a növekedé—

sére a külkereskedelmi szerveknek is fel

kell figyelniök, és a szocialista országok

között mind jobban kialakuló együttmű—

ködést, a választékcsere útján a válasz—

ték bővítését kell elősegíteniök.

Negyvenéves a Statisticky Obzor

DR. GYULAY FERENC A csehszlovák Állami Statisztikai Hi—

vatal folyóirata, a ,,Statistickú Obzor"

ebben az évben ünnepli megindításának negyvenedik évfordulóját. Erről az évfor—

dulóról őszinte örömmel emlékeznek meg a népi demokratikus Magyarország

statisztikusai is. Az egységes független

csehszlovák állam 1918—ban történt meg-

alakulása után néhány hónappal (1919 januárjában) törvényben szabályozta a statisztikai szolgálatot, s létrehozta az

Állami Statisztikai Hivatalt. Az Állami Statisztikai Hivatal feladatának végre—

hajtása során úgy látta, hogy a statiszti- kai munka megszervezésében, az adatok közzé-tételében fontos szerepet játszhat egy folyóirat, s ezért még 1919 végén el-

határozta a ,,Ceskoslovensky Statisticky Vestnik" (Csehszlovák Statisztikai Híradó)

megindítását. Részben a háború utáni vi—

szonyok okozta nehézségek, részben pedig

amiatt, hogy a statisztikai munka meg-

szervezése minden erőt lekötött, a folyó—

irat mind tartalmát, rovatait, mind for- máját és megjelenésének időpontját te—

kintve, ideiglenes jellegű volt, ami célki- tűzésének megfogalmazásában is kifeje—

zésre jutott:

,,Ez az ideiglenes orgánum meg fogja

kísérelni —-— olvassuk a folyóirat első szá-

mában —, hogy a társadalmat kapcso-

latba hozza a hivatallal, be fog számolni

az utóbbi tevékenységének eredményéről,

és közölni fogja a fiatal államunkra vonat—

kozó legfontosabb adatokat, végül meg

fogja próbálni azt is, hogy felébressze az

érdeklődést a statisztika és alkalmazása iránt."

A Ceskoslove'nsky Statisticky Vestnik első évfolyamainak tartalma tükrözi azo—

kat a problémákat, amelyeket egyrészt a statisztikai szolgálat, másrészt az orszá—

gos igények kielégítését szolgáló külön- böző rendszeres adatgyűjtések és idősza-

kos összeírások megszervezése felvetet-

tek. A folyóirat első évfolyamaiban1 ilyen

cikkeket találunk: ,,A csehszlovák sta-

tisztika bölcsőjénél.", ,,Az Állami Statisz- tikai Hivatal költségvetése", ,,Néhány szó

az Állami Statisztikai Hivatal hatásköré—

ről",,,Az első népszámlálás a Csehszlovák Köztársaságban", ,,A tájegységek, mint a

mezőgazdasági statisztika megszervezésé-

nek alapjai", ,,Az erdőstatisztika fejlesz- tése és jelenlegi állapota", ,,A munkanél—

küliség statisztikája".

A Ceskoslovensky Statisticky Vestnik már első évfolyamában könyvismerteté—

seket tartalmazó ,,Irodalmi" rovatot és híreket, adatokat tartalmazó ,,Közlemé- nyek" rovatot is nyitott, amelyek a ké—

sőbbi évfolyamokban (az 1922—1931. évek—

ben) fokozatosan igen bőséges irodalmi

1 Lásd például a Ceskoslovensky Stansticky Vestnik I—m. évfolyamát.