Grafikus á á br br á á zol zol á á si si m m ó ó dszerek dszerek

(1)

Grafikus

Grafikus á á br br á á zol zol á á si si m m ó ó dszerek dszerek

STATISZTIKA STATISZTIKA

K

Kööszszöönetnyilvnetnyilváánnííttáás: Balogh Ps: Balogh Pééter,ter, Jeney L

Jeney Láászlszlóó, , Michael Friendly

(2)

A statisztikai analízis célja: összegzés;

A grafikus analízis céljai: interpretálás, bemutatás;

Gyakran hasznosabb, ha vizuális összegzést is tartalmaz (pl. illesztett görbe, adat ellipszis);

Különböz ő célokra különböz ő grafikonok:

megszemlélés (áttekintés);

feltárás (áttekintő sablonok, trendek);

modell diagnózis (feltételezések, kiugró értékek);

(3)

A többváltozós adatok újszer ű grafikonokat igényelnek a változók közötti kapcsolatok prezentálására;

szórásgörbe mátrixok;

vizuális elvékonyítás: a kevesebb gyakran több;

alacsony-D nézet (kettős rajzok);

HE rajzok a többváltozós próbák vizualizálására;

mozaik rajzok az n-szeres gyakorisági táblázatok vizualizálására;

(4)

A statisztikai elemzés egyik alapvető módszere az összehasonlítás. Ez történhet különböző

számítások révén, illetve grafikus ábrázolás segítségével.

El ő nyei:

Szemléletes;

Arányokat is érzékeltet;

Grafikus

Grafikus á á br br á á zol zol á á si m si m ó ó dszerek dszerek

(5)

Grafikus

Grafikus á á br br á á zol zol á á si m si m ó ó dszerek dszerek

Grafikus

Grafikus á á br br á á zol zol á á si m si m ó ó dszerek t dszerek t í í pusai pusai ; ;

–– ÁÁltalltaláános statisztikai grafikus mónos statisztikai grafikus módszerekdszerek;; –– TTéérkrkééppéészeti eljszeti eljáárráásoksok;;

Funkci

Funkci ó ó i: eszk i: eszk ö ö z é z é s c s c é é l l ; ;

–– KutatKutatáási munksi munkáában elemzban elemzéési eszksi eszköözz;;

–– Dolgozatban, prezentDolgozatban, prezentáácicióóban illusztrában illusztrácicióós cs cééll;;

J J ó ó , ha sz , ha sz ö ö veg n veg n é é lk lk ü ü l is meg l is meg á á llja a hely llja a hely é é t (f t (f ő ő leg leg PowerPoint

PowerPoint - - ban ban ) ) ; ;

–– De: nem helyettesDe: nem helyettesítheti az elemzítheti az elemzéést: (minden st: (minden áábrbráához legyen hoz legyen szöszöveg)veg);;

(6)

Minden l

Minden l é é nyeges inform nyeges inform á á ci ci ó ó rajta rajta legyen (ism

legyen (ism é é tl tl ő ő d d é é s n s n é é lk lk ü ü l) l)

InkInkáább a cbb a cíímbenmben

–– VizsgáVizsgált terlt terüület: pl. Magyarorszlet: pl. Magyarorszáág (terg (terüületi szint: pl. rleti szint: pl. réégigióók)k);; –– VizsgáVizsgált jelenslt jelenséég: pl. regiong: pl. regionális gazdasális gazdasági fejlettsági fejlettséégi gi

kkülülöönbsnbséégekgek;;

–– MutatóMutató: pl. egy f: pl. egy főőre jutóre jutó GDP;GDP;

–– VizsgáVizsgált idlt időő (vagy id(vagy időőszak): pl. 2004 (vagy 2004–szak): pl. 2004 (vagy 2004–2012)2012);;

InkInkáább a kategbb a kategóóriaria tengely felirataintengely feliratainááll;;

–– MMértértéékegyskegység, pl. ég, pl. USAUSA dolládollár/fr/főő;;

Egy inf

Egy informormáácicióó se szerepeljen egyszerre kse szerepeljen egyszerre kéét helyen t helyen (vagy a c

(vagy a cíímbenmben,, vagy a kategóvagy a kategóriatengelyen)riatengelyen);; RitkRitkáán szerepel a cn szerepel a cíím magám magán az Excel n az Excel ábrábráán (nem n (nem

hiba) hiba);;

–– Word: Word: ábra alábra aláá küküllöön sorba (utn sorba (utólag is kólag is könnyen mönnyen móódosdosííthattható), ó), PowerPoint: el

PowerPoint: előőfordulhat, hogy máfordulhat, hogy már az Excelben felkerr az Excelben felkerüül)l);; –– Mindig legyen forrMindig legyen forrásmegjelásmegjelöölléés (s (PowerPointPowerPoint-ban-ban is);is);

(7)

Mindig a jelens

Mindig a jelens é é ghez tartoz ghez tartoz ó ó á á brat brat í í pust v pust v á á lasszunk lasszunk

ÁBRÁZOLÁSI TÍPUSOK (1);

mértani alakzatok felhasználásával: többnyire koordináta rendszerben, diagramok segítségével;

koordináta-rendszer nélkül: a leggyakoribb fajtája a kördiagram;

(8)

Mindig a jelens

Mindig a jelens é é ghez tartoz ghez tartoz ó ó á á brat brat í í pust v pust v á á lasszunk lasszunk

ÁBRÁZOLÁSI TÍPUSOK (2);

térképes ábrázolás: a vetületi ábrázolás leggyakoribb módja;

történhet szín szerinti megkülönböztetéssel, illetve lokális diagramok alkalmazásával;

figurális ábrázolás: népszerűsítési célokat szolgál, a statisztikához komolytalan, csak hozzávetőlegesen tájékoztat;

Egyszer

Egyszerűűbb grafikus ább grafikus ábrbráázolzolási mási móódszerekdszerek;;

–– pontdiagrampontdiagram;;

–– vonaldiagram (grafikon)vonaldiagram (grafikon);; –– oszlopdiagramoszlopdiagram;;

–– szalagdiagram;szalagdiagram;

–– kökördiagram: ritkrdiagram: ritkáábban ajbban ajánlott (csak kevánlott (csak kevéés ks köörcikkel)rcikkel);; –– buborbuboréékdiagramkdiagram;;

–– rradar-adar- (sugá(sugárr--)diagram)diagram;; –– háháromszromszögdiagramögdiagram;; –– hisztogram;hisztogram;

(9)

Az Az á á br br á á zol zol á á s alapelvei s alapelvei

Az ábra legyen egyszerű, világos.

A statisztikai táblához hasonlóan legyen címe, lábjegyzetben jelöljük meg az adatok forrását!

Legyen jelmagyarázat! A táblában alkalmazott minden jelölés legyen benne! Tüntessük fel az alkalmazott mértékegységeket!

Az ábra az összes tartozékaival (cím, lábjegyzet,

jelmagyarázat, táblába írt megnevezések) a szövegkörnyezettől függetlenül is legyen világos, minden részletében érthető.

Az ábra biztosítsa az összehasonlíthatóságot! Ha koordináta- rendszert használunk, feltétlenül tüntessük fel a

tengelybeosztást, az esetleges tengelymegszakítást!

Rácsozással (grid) segíthetjük a leolvasás pontosságát.

(10)

Koordináta rendszerek

Az ábrákat legtöbbször koordináta rendszerben helyezzük el.

Ennek segítségével tudjuk leolvasni az ábrázolni kívánt méreteket.

A tengelyeken tüntessük fel a skálabeosztást. Ha a beosztás a tengelyek metszéspontjától, 0-tól nem folyamatos, úgy a megszakítást két hullámvonallal jelöljük.

A legtöbbször derékszögű koordináta rendszert használunk.

(11)

(12)

(13)

Polár koordináta rendszer

Polár koordináta rendszerben a tengelyek más szöget zárnak be egymással, és csak a pozitív féltengelyeket szoktuk ábrázolni.

Használatos az éven belüli szezonalitás ábrázolására, ahol a 12 hónapot egy-egy tengely képviseli. A

szezonalitás hiányát jelzi, ha az adatok egy origo

középpontú körön helyezkednek el. Minél nagyobb az eltérés ettől, annál erősebb a szezonalitás.

(14)

A vöröshagyma felvásárlás (t) alakulása, 1993

0 1000 2000 3000 4000 5000 6000

január

február

március

április

május

június július

augusztus szeptember

október november

december

tényleges egyenletes

Forrás: Statisztikai havi közlemények 1994/1

Polár koordináta rendszer

(15)

Polár koordináta rendszer -

rózsa diagram

(16)

Használatos még pl. az élelmiszerek érzékszervi vizsgálata eredményeinek közlésénél.

Ha egy terméket több tulajdonságával jellemzünk, mindegyiket egy-egy tengelyen feltüntetve a termék minőségét jellemző poláris görbét (más szóval

pókháló diagramot) kapunk.

Ezek összehasonlítása megkönnyíti a

tulajdonságok együttes figyelembe vételét.

Polár koordináta rendszer

(17)

Grafikus ábrák típusai

vonaldiagram;

hisztogram;

oszlop- és szalagdiagram;

kör- és egyéb diagram;

kartogram (térkép);

piktogram (jelenség "képe");

(18)

Hisztogram

A hisztogram olyan oszlopdiagram, amelyen az oszlopok

területe

arányos a gyakorisággal.

A vízszintes tengelyen: osztályközök;

A függőleges tengelyen: sűrűség: egységnyi

osztályközre jutó (relatív) gyakoriság.

FIGYELEM!

Nem egyenlő osztályközök esetén csak a sűrűség lehet a függőleges tengelyen!

Egyenlő osztályközök esetén a (relatív) gyakoriság is jó, mert az arányos a sűrűséggel.

(19)

Hisztogram

(20)

Pontdiagram

(21)

Pontdiagram

(22)

Oszlopdiagram

(23)

Oszlopdiagram

(24)

Box-plot ábrázolás

extrém pontok

Q3 + 1.5 * IQR

Q1 Q3

min.

max.

alsóalsó hatáhatárréértrtéékk felsőfelső hatáhatárréértrtéékk alsóalsó kvartiliskvartilis (25%)(25%)

medi

mediáán (50%)n (50%)

felsfelsőő kvartiliskvartilis (75%)(75%)

(25)

A violindiagram ábrázolása a boxplot

és a s ű r ű ségdiagram társaságában

(26)

Egy grafikus ábra szerkesztésének a szabályai

Ki kell választani a legmegfelelőbb ábrázolási módot;

A kiválasztott grafikus ábra legyen egyszerű, világos, áttekinthető, kifejező;

A kiválasztott ábra segítse elő az általa kifejezett jelenségek arányainak, összefüggéseinek helyes megértését;

Minden grafikon két részből álljon:

ábra;

magyarázó jelölések (cím, skála, jelmagyarázat);

esetleges lábjegyzet;

(27)

Vonaldiagram

Hézagmentes, egyenlő közű idősorok és azonos csoportközű mennyiségi sorok ábrázolására

szolgál.

Lényeges a helyes léptékarány megválasztása.

Gyakran előfordul, hogy egy grafikus ábrán

vizsgáljuk több egymással összefüggő jelenség alakulását.

Abszolút adatok helyett célszerűbb közös bázisból kiindulni.

(28)

Oszlop- és szalagdiagram

A leíró sor kivételével bármely statisztikai sort ábrázolhatjuk ilyen módon.

Célszerű egyenlő alapú oszlopokkal végezni az

elemzést, mert így az adatok közötti arányt az oszlopok magassága érzékelteti.

Idősorok ábrázolásánál vonaldiagram helyett ezt a formát akkor használjuk, ha

csak néhány időszakra vonatkozó adat áll rendelkezésre;

nem hézagmentes idősor alapján végezzük az ábrázolást;

nem egyenlő időközökre vonatkozó adatokat hasonlítunk össze;

(29)

Kartogram, illetve kartodiagram

Ezt a fajta ábrázolási módot területi sorok

elemzésénél alkalmazzák, ha a területi adatok teljesek.

Az ábrázolás lényege, hogy a térképen a területi egységek valamilyen jellemzőjét ábrázoljuk

különböző színezéssel, vonalazással.

Kartodiagram esetén a mennyiségi adat egy felületre, a térkép meghatározott területére vonatkozik. A vonatkoztatási terület bármilyen

nagyságú lehet: általában statisztikai, közigazgatási területegység. A diagramot úgy kell elhelyezni a

területen belül, hogy a hovatartozása egyértelműen, könnyen felismerhető legyen. Kis felület esetén

annak közelébe, nagyobb felületnél annak súlypontjába helyezzük.

(30)

Kartogram – a színezés jelzi az adott mutató nagyságát;

Ezer lakosra jut

Ezer lakosra jutóó belföbelföldi vldi váándorlndorláási ksi küülölönbnböözet 2009 (Forrzet 2009 (Forráás: Statisztikai ts: Statisztikai tüükköör 2010/42)r 2010/42)

(31)

A legnagyobb vall

A legnagyobb valláási csoportok Magyarorszsi csoportok Magyarorszáágon. A gon. A pirospiros éés s rróózsaszzsaszíínn: : rróómai katolikusmai katolikus; ; kkéékk: reform: reformáátustus; ; zzööldld: : evangevangéélikuslikus; ; barnabarna, vagy , vagy narancssnarancssáárgarga: : ggöörröög katolikusg katolikus; ; citromscitromsáárgarga: a t: a tööbbsbbséég vallg valláási si

kköözzöössssééghez nem tartozik (2001).ghez nem tartozik (2001).

Kartogram – a színezés jelzi az adott mutató minőségét

(32)

Kartodiagram – A térkép különböző pontjain diagramokat helyeznek el, ezzel szemléltetve a mutató nagyságát

A néA népspsűűrűrűséség g éés a vs a váárosi nrosi néépesspesséég arg aráánya 2002 janunya 2002 januáár 1 (Forrr 1 (Forráás: s: sdt.sulinet.husdt.sulinet.hu))

(33)

Ponttérkép

Ponttérkép – egyfajta sűrűségi mutató, a pontok mennyisége jelzi a mutató nagyságát

M0 aut

M0 autóóbaleseti ponttbaleseti ponttéérkrkéép 2007. Ip 2007. I--VIII. hVIII. hóó (Forrá(Forrás: s: www.police.huwww.police.hu))

(34)

Piktogram

Ez az ábrázolási fajta (egy fogalmat megjelenítő jel) az adatok közötti arányt, a jelenséget ábrázoló

"képek" területének egymás közötti arányával fejezik ki.

Pl. közlekedési útjelző táblák; tájékoztató ábra, melyet felirat helyett alkalmaznak); képírásban használt jel);

(35)

Piktogram

(36)

Gyakoris

Gyakoris á á gi eloszl gi eloszl á á sok sok á á br br á á zol zol á á sa sa

Pálcika diagram;

Néhány értéket felvevő diszkrét mennyiségi ismérvek esetében;

(37)

Gyakorisági poligon (1)

A smoothed out histogram

Make a point representing f of each value Connect dots

Anchor line on x axis

Useful for comparing distributions in two samples (in this case, plot p rather than f )

(38)

Frequency Polygons

– Depicts information from a frequency table or a grouped frequency table as a line graph

Gyakorisági poligon (2)

(39)

Hisztogram,

Hisztogram, poligon poligon

• Az oszlopok területe arányos kell, hogy legyen az ábrázolt gyakorisággal.

• Eltérő osztályköz hosszúság esetén az f_i gyakoriságok helyett az f_i/h_i egységnyi osztályköz hosszúságra eső gyakoriságokat ábrázoljuk.

(40)

Véletlen hibák gyakorisági eloszlása - oszlopdiagram, hisztogram

As number of measurements increases the distribution becomes more stable;

- The larger the effect the fewer the data you need to identify it;

Many measurements of continuous variables show a bell- shaped curve of values, known as a Gaussian distribution.

(41)

Szimmetrikus, vs. ferde

-2 0 2

020406080100

norm.x

0.0 0.2 0.4 0.6 0.8 1.0

0102030

uni.x

0 5 10 15

020406080

chis.x

5 10 15 20 25 30

020406080100120

chis2.x

Symmetric

Skewed

Right Skewed

Left

(42)

Ferde gyakorisági eloszlás

Positively skewed;

– Skewed right;

– Tail trails to the right;

– *** The skew describes the skinny end ***

0.00 0.05 0.10 0.15 0.20 0.25

1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 Annual Income * $10,000

(43)

Negatively skewed;

– Skewed left;

– Tail trails to the left;

0.00 0.05 0.10 0.15 0.20 0.25

1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 Tests Scores (max = 20)

Ferde gyakorisági eloszlás

(44)

Egyváltozós hisztogram

f on y axis (could also plot p or % )

X values (or midpoints of class intervals) on x axis Plot each f with a bar, equal size, touching

No gaps between bars

(45)

Kétváltozós hisztogram

(46)

Az eredmények ábrázolásakor a diagramokon az átlagot és az átlag hibáját, vagy a szórást szokták feltüntetni.

A statisztikai programokban ezt általában külön be lehet állítani, egyes grafikon típusok pedig mindkét értéket képesek megjeleníteni.

Az értékeket ± értelemben értelmezzük és általában így is ábrázoljuk.

Box Box plot plot (doboz (doboz á á bra) bra)

(47)

C ate g. Box & Whis ker P lot: TM (C as ew is e del eti on of m is s i ng data)

Mean Mean±SE Mean±SD

1 2 3 4

Szint 166

168 170 172 174 176 178 180 182 184 186 188 190

TM

(48)

Categ. Box & Whis ker Plot: TM (Cas ewis e deletion of m is s i ng d ata)

Mean Mean±SE Mean±1,96*SE

1 2 3 4

Szint 166

168 170 172 174 176 178 180 182 184 186

TM

(49)

Mean Pl ot (TFfi u200 6_0.s ta 28v*67c)

Mean

Mean±0,95 Conf. Interval

1 2 3 4

Szint 162

164 166 168 170 172 174 176 178 180 182 184 186 188 190

TM

(50)

Box Box plot plot (doboz (doboz á á bra) bra)

(51)

A A box box plot plot á á bra elemei bra elemei

(52)

(53)

F F é é rfiak sz rfiak sz ü ü let let é é skor v skor v á á rhat rhat ó ó á á tlagos tlagos

é é lettartam lettartam á á nak nak box box - - plot plot á á br br á á i i

(54)

5454

Egyszer

Egyszer ű ű oszlopdiagram oszlopdiagram

Regionális gazdasági fejlettségi különbségek Magyarországon 2004-ben (NUTS2-es szinten, egy főre jutó GDP alapján)

12.9

8.5

7.8

5.8 5.6 5.4 5.3

0.0 2.0 4.0 6.0 8.0 10.0 12.0 14.0

Közép- Magyarország

Nyugat- Magyarország

Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Alföld Észak- Magyarország

Észak-Alföld

ezer € / fő

ForráForrás: s: EuroStatEuroStat egyszegyszíínnűű (kivé(kivéve,ve, kitükitüntetett ntetett értértéékek, pl. kek, pl. áátlag)tlag)

az aaz adatok szinte mindig csödatok szinte mindig csökkenőkkenő sorrendben

sorrendben

–– kivkivééve,ve, ha van az adatsornak ha van az adatsornak iráirányultsnyultsáága (pl. idga (pl. időősor, Nysor, Ny––K, K, korszerkezet

korszerkezet korfa)korfa)

(55)

5555

12.9 8.5 7.8 5.8 5.6 5.4 5.3

0.0 10.0 20.0 30.0 40.0 50.0 60.0 70.0 80.0 90.0 100.0

Észak-Alföld

ezer € / fő

Semleges

Semleges é é rt rt é é khat khat á á rok a rok a kateg

kateg ó ó riatengelyen riatengelyen

„Jelent„Jelentéktelenéktelen”” egyenlegyenlőőtlensétlenségekgek ForráForrás: s: EuroStatEuroStat HibáHibás s áábrabra

(56)

5656

12.9

8.5

7.8

5.8 5.6

5.4 5.3

5.0 6.0 7.0 8.0 9.0 10.0 11.0 12.0 13.0

Észak-Alföld

ezer € / fő

Semleges

Semleges é é rt rt é é khat khat á á rok a rok a kateg

kateg ó ó riatengelyen riatengelyen

„Ó„Óriáriásisi”” egyenlegyenlőőtlenstlenségekégek ForráForrás: s: EuroStatEuroStat HibáHibás s áábrabra

(57)

5757

A j A j ó ó l elk l elk é é sz sz í í tett diagram ism tett diagram ism é é rvei rvei

12.9

8.5

7.8

5.8 5.6 5.4 5.3

0.0 2.0 4.0 6.0 8.0 10.0 12.0 14.0

Észak-Alföld

ezer € / fő

ForrForrás: ás: EuroStatEuroStat

(58)

5858

A regionális gazdasági fejlettségi különbségek alakulása Magyarországon 1995–2004 között (megyei szinten, egy főre

jutó GDP alapján)

0 2 4 6 8 10 12 14 16 18

Budapest

Győr-Moson-Sopron Vas

Fejér Csongrád

Tolna Zala

Komárom-Esztergom Veszprém

Baranya Bács-Kiskun

Békés Hajdú-Bihar

Jász-Nagykun-Szolnok Somogy

Borsod-Abaúj-Zemplén Heves

Pest

Szabolcs-Szatmár-Bereg Nógrád

ezer €

1995 2004

Hib Hib á á s csoportos s csoportos í í tott oszlopdiagram tott oszlopdiagram

TTöbbszöbbszínínűű

ÉrtÉrtékeket hasonlékeket hasonlít ít öössze kategssze kategóóririáák mentk mentéénn Alkalmas pl. ter

Alkalmas pl. terüületi egyenlleti egyenlőőtlensétlenségek idgek időőbeli vábeli változltozáássáának nak a vizsga vizsgáálatlatáárara

–– Fontos: az Fontos: az öösszehasonlsszehasonlíthatíthatóósáság g éérdekrdekéében mindkben mindkéét idt időőpontban %pontban %--os os éértrtéékek szerepeljenekkek szerepeljenek

–– A sorrendet a korA sorrendet a koráábbi bbi éértrtéék hatk hatáározza megrozza meg

ForráForrás: s: EuroStatEuroStat HibáHibás s áábrabra

(59)

5959

A regionális gazdasági fejlettségi különbségek alakulása Magyarországon 1995–2004 között (megyei szinten, egy főre

jutó GDP alapján)

0 50 100 150 200 250

Budapest

Győr-Moson-Sopron Vas

Fejér Csongrád

Tolna Zala

Komárom-Esztergom Veszprém

Baranya Bács-Kiskun

Békés Hajdú-Bihar

Jász-Nagykun-Szolnok Somogy

Borsod-Abaúj-Zemplén Heves

Pest

Szabolcs-Szatmár-Bereg Nógrád

% (országos átlag = 100%)

1995 2004

J J ó ó csoportos csoportos í í tott oszlopdiagram tott oszlopdiagram (divergencia Magyarorsz

(divergencia Magyarorsz á á gon) gon)

ForráForrás: s: EuroStatEuroStat Alkalmas pl. ter

Alkalmas pl. terüületi egyenlleti egyenlőőtlensétlenségek idgek időőbeli vábeli változltozáássáának nak vizsg

vizsgáálatlatáárara

–– Fontos: az Fontos: az öösszehasonlsszehasonlíthatíthatóósáság g éérdekrdekéében mindkben mindkéét idt időőpontban %pontban %--os os éértrtéékek szerepeljenekkek szerepeljenek

–– Itt a sorrendet a korItt a sorrendet a koráábbi bbi éértrtéék hatk határozza megározza meg

(60)

6060

A GDP régiók közötti megoszlásának alakulása Magyarországon 1995–2004 között (NUTS2-es szinten)

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

ezer €

Dél-Alföld Észak-Alföld

Észak-Magyarország Dél-Dunántúl

Nyugat-Magyarország Közép-Dunántúl Közép-Magyarország

Halmozott oszlopdiagram: csak Halmozott oszlopdiagram: csak

abszol

abszol ú ú t mutat t mutat ó ó kn kn á á l! l!

ForráForrás: s: EuroStatEuroStat TTöbbszöbbszínínűű

Kateg

Kategórióriáánknkéént nt öösszehasonlsszehasonlíítja, hogy az egyes tja, hogy az egyes éértrtéékek kek mekkora r

mekkora réészszéét adjt adjáák a teljes k a teljes éértrtéknek (a teljes éknek (a teljes éértrtéék is k is váváltozik)ltozik)

Egyszerre l

Egyszerre lááthatthatóó a nöa növekedvekedéés s éés a belss a belsőő átrendezátrendezőődédéss RitkáRitkábban hasznbban hasznáálatos: gyakran nem latos: gyakran nem állapállapííthatótható meg a meg a belsbelsőő összetösszetéétel tel áátalakultalakuláásasa

(61)

6161

A GDP régiók közötti megoszlásának alakulása Magyarországon 1995–2004 között (NUTS2-es szinten)

0%

20%

40%

60%

80%

100%

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

Dél-Alföld Észak-Alföld

Észak-Magyarország Dél-Dunántúl

Nyugat-Magyarország Közép-Dunántúl Közép-Magyarország

100% 100% - - ig halmozott oszlopdiagram: ig halmozott oszlopdiagram:

csak abszol

csak abszol ú ú t mutat t mutat ó ó kn kn á á l! l!

ForráForrás: s: EuroStatEuroStat TTöbbszöbbszínínűű

100%-100%-ig halmozott oszlop: tig halmozott oszlop: tööbbszbbszíínnűű Kateg

Kategórióriáánknkéént nt öösszehasonlsszehasonlíítja, hogy az egyes tja, hogy az egyes éértrtéékek kek mekkora r

mekkora réészszéét adjt adjáák a teljes k a teljes éértrtéknek (a teljes éknek (a teljes éértrtéék k mindig azonos)

mindig azonos)

(62)

6262

J J ó ó sz sz í í nez nez é é s legyen (hasonl s legyen (hasonl ó ó sz sz í í n n ű ű szomsz

szomsz é é dos egys dos egys é é gek fekete gek fekete - -

feh feh é é rben ne mos rben ne mos ó ó djanak egybe) djanak egybe)

SzíSzíneznezéés: feketes: fekete--fehfehéérben is lrben is láátsztszóódjon (nyomtatdjon (nyomtatáás, fs, féénymnymáásolsoláás) s) inkinkáább szbb színínáárnyalatok krnyalatok küüllöönbönbözzőő szíszínek helyettnek helyett

Szomsz

Szomszéédos egysdos egyséégek eltgek eltéérrőő szíszínnáárnyalatrnyalatúúak legyenek ak legyenek (kivé(kivéve ha az adatsoroknak sorrendje van)ve ha az adatsoroknak sorrendje van)

(63)

6363

J J ó ó sz sz í í nez nez é é s legyen (hasonl s legyen (hasonl ó ó sz sz í í n n ű ű szomsz

szomsz é é dos egys dos egys é é gek fekete gek fekete - -

feh feh é é rben ne mos rben ne mos ó ó djanak egybe) djanak egybe)

ForráForrás: s: EuroStatEuroStat

Jelmagyar

Jelmagyarázat legyen (kázat legyen (külülöönbnbözözőő adatsoroknáadatsoroknál, szl, szíínnáárnyalatoknrnyalatoknáál)l) Ha az adatsorban van ir

Ha az adatsorban van irányultsányultsáág (pl. korszerkezet, g (pl. korszerkezet, telep

települüléésnagyssnagysáágg kategókategóriáriákk,, stb.), a szomszéstb.), a szomszédos jeldos jelöölőlők lehetnek k lehetnek szomsz

szomszéédos szdos szíínnáárnyalatokrnyalatok HibáHibás s áábrabra

(64)

6464

Magyarország korfája, 1998

200 150 100 50 0 50 100 150 200

15 év alatti 15-24 éves 25-34 éves 35-44 éves 45-54 éves 55-64 éves 64 év feletti

korcsoportok

ezer fő

férfiak nők

férfitöbblet

nőtöbblet

Halmozott s

Halmozott s á á vdiagram vdiagram ; ; speci speci á á lis lis fajt fajt á á ja ja : : a korfa a korfa

(65)

6565

A magyar régiók gazdasága ágazatonként, illetve a régiók aránya az ágazatokból (NUTS1-es szinten, bruttó

hozzáadott érték alapján), 2004-ben

8

39

53

36 36

28 53

22 25

0 10 20 30 40 50

Közép-Magyarország Dunántúl Alföld és Észak bruttó hozzáadott érték, milliárd €

0 20 40 60 80 100

százalék (ország = 100%)

mezőgazdaság ipar szolgáltatás

részesedés az ország mezőgazdaságából részesedés az ország iparából részesedés az ország szolgáltatásából

C C é é lorient lorient á á lt, lt, á á ttekinthet ttekinthet ő ő legyen, ne legyen, ne t t ú ú ls ls á á gosan gosan ö ö sszetett (ink sszetett (ink á á bb k bb k ü ü l l ö ö n n

diagramokon)!

(66)

6666

Közép-Magyarország Nyugat-Magyarország Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Alföld Észak-Magyarország Észak-Alföld

12.9

8.5 7.8

5.8 5.6 5.4 5.3

0.0 2.0 4.0 6.0 8.0 10.0 12.0 14.0

ezer € / fő

Egyszer

Egyszer ű ű legyen, ne legyen, ne t t ú ú ldiz ldiz á á jnolt jnolt ! !

KerüKerüljljüük a szk a szíínes vagy nes vagy mintámintás hs háátterettteret

–– ElegáElegánsabb a fehnsabb a fehéér r háháttttérér

–– RéRégi Excel: gi Excel:

alapbe

alapbeáállllííttáásban sban szerepl

szereplőő szüszürke hrke hááttttéér r elelőőtt kevétt kevésbsbéé lálátszanak tszanak a szüa szürkrkééskskéék jelk jelööllőőkk –– NyomtatNyomtatásnásnáál l

felesleges felesleges

„„festéfestékpazarlkpazarlááss””

KúKúpok helyett oszlopokpok helyett oszlopok 3D helyett 2D

3D helyett 2D ForráForrás: s: EuroStatEuroStat HibáHibás s áábrabra

(67)

K K ö ö rdiagram: csak abszol rdiagram: csak abszol ú ú t t mutat

mutat ó ó kn kn á á l! l!

Nem aj

Nem ajáánlott (helyette inknlott (helyette inkáább oszlopdiagram)bb oszlopdiagram);; Nehezen m

Nehezen méérhetrhetőő az az öösszetsszetéétel vtel vááltozltozáása (perec sa (perec diagram)

diagram);;

33--4 4 kköörrcikkncikknéél nem lehet tl nem lehet tööbb (bb (öössze kell vonni a ssze kell vonni a kisebb

kisebb éértrtéékeket keket egyegyééb kategb kategóória)ria);; VéVégkgkéépp rossz:pp rossz:

3D, robbantott k 3D, robbantott körör;;

(68)

6868

A GDP megoszlása Magyaraország régiói között 2004-ben (NUTS1-es szinten)

44%

28%

Közép-Magyarország Dunántúl

Alföld és Észak

Jobb k

Jobb k ö ö rdiagram rdiagram

Magyarorsz Magyarorszáágg

(69)

6969

Rossz k

Rossz k ö ö rdiagram (ne legyen 3 rdiagram (ne legyen 3 - - 4 4 - - n n é é l l t t ö ö bb k bb k ö ö rcikk) rcikk)

A GDP koncentrációja Magyarországon 2004-ben (megyei szinten)

35%

10%

5% 5%

4%

3%

2%

1%

Budapest Pest

Gyor-Moson-Sopron Borsod-Abauj-Zemplen Fejer

Hajdu-Bihar Bacs-Kiskun

Komarom-Esztergom Csongrad

Szabolcs-Szatmar-Bereg Baranya

Veszprem Zala Vas

Jasz-Nagykun-Szolnok Bekes

Heves Somogy Tolna Nograd