E feladatrendszerben különös hangsúlyt kapott, kap az euro-am erikai pedagógiában ma fellelhető hum anizáló irányzatok, törekvések, m ódszerek és eljárások feltérképezé
se, bem utatása és - a rendelkezésünkre álló eszközökkel - terjesztése. Ezt a feladatot szolgálták - más források felhasználásával és más projektekkel kooperációban elkészí
tett és kiadott - azon tanulm ányok, kötetek, amelyek a Projekt-módszer, a Jena-Plan, a W aldorf-pedagógia, az együttnevelés, a kom prehenziv iskola, a z Erdei iskola, a koope
ratívtechnikák, a konfliktuspedagógia, a m űvészetpedagógiai projektek, a z osztályfőnöki tevékenység pedagógiája, a Freinet-pedagógia, az óvodaiskola, a z iskolai ke zd ő szakasz pedagógiája, az óvodapedagógiai program ok hazai adaptációját, illetve a hazai fejlesztés eredm ényeinek m egism ertetését célozták.
Az iskola hum anizálásának feltételrendszerét, az ún. perem feltételeket vizsgálva a jogi aspektust, az irányítás kérdéseit, a szervezeti-személyi problém ákat, a szakm ai kom pe
tencia és a finanszírozás dim enzióit kíséreltük meg különböző m élységig és különböző eszközökkel m egközelíteni. E feladatsor keretébe illeszkedett az iskola hum anizálása és a g yerm eki jo g o k közötti összefüggések, a tartalm i szabályozás kérdéseinek, a z iskola m int szervezet m űködésének és irányításának elemzése és vizsgálata.
Bár a kutatási p ro gram ban a fe lté te le k közé sorolódott, de a m unka során külön prog ra m ké n t m an ife sztá ló d o tt a ped ag ó g u ské p zés és -továbbképzés a lte rn a tív le h e tő sé g e in e k pro b le m a tiká ja. A kutatás egyfelől „e se rn yő t” igyekezett biztosítani a m un
ka tá rsa k ilyen irányú kutatásainak, fe jle szté seine k, m ásfelől a ku tatás keretében m eg kísé re ltük, m eg kísé re ljü k az egyes szálak összevarrását. A m unka során készült e lm életi m eg kö ze líté sű , koncepciókat, p ro g ra m tervezeteket kidolgozó ta n ulm á n yo k m ellett - fe lh a szná lva a PSZM nem je lentős, de m égis segítő tá m o g a tá sá t is - a ta ná rké p zé sb e n és -továbbképzésben hasznosítható szö ve g gyű jte m é n yeke t, te m a ti
k á ka t is kim u nká ltu n k.
M IHÁLY OTTÓ
Waldorf-óvodák, Waldorf-iskolák-
a Waldorf-pedagógia honosítása Magyarországon
A W aldorf-pedagógia ma - különösen a hatvanas években bekövetkezett Wal- dorf-robbanás óta - talán a legelterjedtebb alternatív vagy reform pedagógiai rendszerek, illetve, m int m aguk nevezik magukat, szabad iskolák egyike földke- rekségszerte Általában igen nagy - so kszo r ezernél is több gyereket befogadó, de jó l tagolt - intézm ényrendszereinek szám a ma a világon m eghaladja a hatszá
z a t - s a kko r m ég a waldorfiánus gyógypedagógiai intézm ényhálózatokról és a p e d agógusképzés intézm ényeiről nem is beszéltünk.
Az első W aldorf-iskola - a stuttgarti, a W aldorf-Astoria cigarettagyár m unkásainak gyerm ekei s más érdeklődők szám ára 1919-ben megnyitott, uhlandshöhei alm a mater - 1919 szeptem berében kezdte meg m űködését nyolc osztállyal. M agyarországon 1926- ban nyílt m eg az első W aldorf-iskola, N agy Em ilné dr. G öllner M ária szervezésében, a Nagy család kis-svábhegyi villájában. Két tannyelvű iskola volt, magyar és német ta n á rokkal és 1933-ig állt fenn, amikor Hitler hatalom ra jutása után, a német állam polgároknak haza kellett térniök, Göllner M ária megbetegedett, s a gazdasági ügyintézésben zavarok m erültek fel.
A II. világháborút követően Göllner Mária tanítványai, dr. S zilágyi Jenőné és Török S án
dor körül gyűltek össze fiatal emberek, akik a steineri életművel - az antropozófia ism e
retelm életi tanításával, praxisával s ezen túlmenően a W aldorf-pedagógia alapelemeivel is - m egism erkedtek. 1956 után Török Sándort - a neves színpadi szerzőt, írót és szer
kesztőt, a magyar Rádió egykori főm unkatársát, akit 1948-ban távolítottak el az intéz -
m énytől - rehabilitálták, és m egkapta a Család és Iskola című havi folyóirat felelős szer
kesztői posztját. A lapot rövid idő alatt kis példányszám ú „m usz-lapból” m integy hatvan
ezres olvasott folyóirattá emelte a pedagógiai érdeklődésű magyar hók - Ném eth László, Veress Péter, Füst M ilán és m ások - bevonásával és a gyerekre vonatkozó orvosi, p s z i
c h o ló g ia i, a n tro p o ló g ia i ism eretek te rje szté sé ve l. A W ald o rf-p e d ag ó g ia időközben a fe jlő d é slé le kta n b a n is - P ia g e t m unkássága nyom án - po lg á rjo g o t nyert fe jlő d é s lé le kta n i sze m lélete , é le tko ri sza ka szo lá sa a lap p szich o ló g iai és orvosi c ik k s o ro z a ta inak m o n d a n iva ló já vá vált. Török S á ndor ta n ítványaként 1953-ban ism e rke d te m meg a W a ld o rf-p e d a g ó g ia em ber- és vilá g sze m léle té n e k alapelem eivel, m ajd 1959 és 69 között a C sa lá d és Iskolánál dolgoztam . U gyancsak Török S ándor kö zve títé sé ve l is m ertü k m eg K a rá cso ny S ándor a W a ld o rf-pedagógiáéhoz oly hasonló fe jlő d é s lé le k tani, tá rs a s lé le k ta n i rendszerét, Kontra György, orvos, biológus, az O PI ta n s z é k v e ze tő je kö zve títé sé b e n .
Az OPI Iskolafejlesztési K özpontjának m unkatársaként a 80-as évek elejétől, M ihály O ttó b izta tá sá ra és tá m o g a tá sá val a pécsi Nevelési Központban folyó ó vo d aiskola k í
sé rletb e n p ró b á ltu k érvényre ju tta tn i a W aldo rf-p e d ag ó g ia g ye rekközpontú, ké p e s
sé g fe jle sztő p e d a g ó g iá já n a k néhány alapelvét. 1987-ben hosszabb ta n ulm á n yu ta t te tte m - a w itte n i W a ld o rf-p e d ag ó g ia i Intézet ven d ég e ké n t - N ém eto rszá g ba n . Részt v e tte m a b o ch um -i nagy W a ldorf-iskola - az első R uhr-vidéki W a ld o rf-isko la - m in de n na p i é le té be n és a ta n árké p ző előadásain. H azatérve m egtudtam , hogy itthon egy fia ta l orvos - Ja ka b T ibor - W aldorf-óvoda alapításán fáradozik. S zü lő k és p e d a g ó g u so k ekko r m ár egy ideje rendszeresen ta n ulm á n yo ztá k a W a ld o rf-p e d ag ó g iá t M e ste rh á zi Z suzsa, a B árczi G usztáv G yó gypedagógiai Tanárképző F őiskola tu d o m ányos fő ig a zg a tó -h e lye tte se vezetésével. Az akkori OPI Iskolafejlesztési Központja s én m int e központ m unkatársa, a m inisztérium szám ára adott sza kvé le m é n y e lk é szíté sé ve l ka p cso ló dtu n k be ebbe az e lőkészítő m unkába. T anulm ányutam ta p a s z ta la ta iró l szá m o t a d hattam a sajtóban.
Közben M akovecz Im re és m unkatársai - a M AKONA - segítségével és Szilágyi Péter jogászi, S zékely G yörgy pedagógiai és Czitán G ábor gyakorlati szülői és m érnöki köz
rem űködésével, valamint a solym ári nagyközségi tanács és személy szerint az akkori tanácselnök asszony, Bogdán Mariann részvételével m egszerveződött a „Török Sándor”
W aldorf-pedagógiai Alapítvány, amelyik végül - az akkor m iniszterhelyettesi posztot b e tö ltő G a zsó F ere n c tá m o g a tá sá val - m egalapította m ajd m egnyitotta a té rsé g első W a ld o rf-ó vo d áját, m ajd W a ld o rf-isko lá já t 1989 ja n uárjában, illetve sze p tem berében.
Az a la p ítvá n y sze rző d é st kötött az Iskolafejlesztési Központtal, m ajd később az Isko
lafejlesztési A la p ítvá n n yal. Ennek alapján kezdettől rendszeresen részt ve tte m az is kola ta n á ri kon fere n ciá in s az a la pítvány kuratórium i ülésein.
Az ország tanárképző főiskoláin, egyetemein, a megyei pedagógiai intézetekben is egyre nagyobb érdeklődés nyilvánult meg a W aldorf-pedagógia iránt. Rendszeresen ta r
tottunk előadásokat igen nagyszám ú érdeklődő előtt. Ezekben a kezdeti időkben a W al
dorf szó sokak szám ára egyet jelentett az alternatív, illetve a nem állami iskolákkal.
Az alapvető kérdés kezdettől fogva az volt, hogy van-e, lesz-e elegendő képzett p e dagógus - óvónő, tanító, tanár - , akikkel az igényeknek m egfelelő óvodai csoportokat és osztályokat el lehet indítani. És lesz-e nagy tapasztalatú alapító-tanácsadó tanár, aki az iskolák m indennapi m unkáját metodikai, didaktikai részproblém ák m egoldásában is folyam atosan támogatja.
És m áig is ez a W aldorf-adaptáció egyik legfontosabb - úgyszólván évenként megújuló - kérdése. Külföldön is nagy a hiány W aldorf-tanárokban; a képzés nem tudott lépést tartani a gyorsan szaporodó iskolák növekvő szükségleteivel. Annak ellenére sem, hogy az eredetileg egyetlen - a stuttgarti - tanárképző szem inárium mellett a 70-es évek ele
jétől gyors ütem ben újak szerveződtek és teltek meg növendékekkel nem is csak Né
m etország, de világszerte.
Ezt felism erve az Iskolafejlesztési Központ, illetve az IFA m unkatársai régóta s zo r
g a lm a ztá k a hazai W a ldorf-pedagógusképzés m egindítását. 1990 őszén m unka m e l
letti, p o sztg ra d u á lis óvónőképzés indult, S olym áron, a „Török S ándor” W aldorf-peda-
gógiai A la p ítvá n y szervezésében, A n n e tte S troteich ve zetésével, m ajd hétvégi Wal- d o rf-p e da g ó g ia i to vá bb ké p ző tanfolyam a Bérezi G usztáv G yó g ype d a g ó g ia i Tanár
képző Főiskolán M esterházi Z suzsa szervezésében és irányításával.
1991 őszén, a witteni W aldorf-pedagógiai Intézettel együttm űködésben, a „Török S án
dor” W aldorf-pedagógiai Alapítvány és az Iskolafejlesztési Központ eg yü tte s s ze rve zé sében, S o lym á ro n , m egkezdődött a nappali ta n árké p zé s is.
Mind e fentiek következtében ma már 27-re tehető a hat trim eszterben és két intenzív nyári táborozásban kiképzett óvónő által vezetett W aldorf-óvodai csoportok szám a Ma- gyarország-szerte.
A m a m űködő hét Waldorf-iskola (Budapesten 2: Pesthidegkút és Ó buda; Dunakeszi;
Gödöllő; Győr; Miskolc; Budaörsön egy önkorm ányzati iskolában indult W aldorf-tagozat) tanárainak nagy részét először a külföldről hazatérők, majd a posztgraduális, m unka m el
letti kurzuson végzettek adták és adják. (A nappali tagozat első évfolyam ának hallgatói csak a 94/95-ös tanévben lesznek negyedévesek.)
A legelső tanárok - Krigovszki Anna és Bakonyi Katalin - Stuttgartban végeztek - az alma materben - , m ajd jöttek a Bécsben, az angliai Emerson College-ban és a svédor
szági Járnában végzők és a továbbképző tanfolyam három + 1 (bevezető) szem eszte
rében (ugyancsak intenzív nyári táborozásokkal) kiképzettek.
Egészében úgy tűnik, hogy a kiképzett óvónők sokkal könnyebben találják meg a m ód
ját - és ez term észetes - , hogy ketten-hárm an-négyen összeállva W aldorf-óvodai cso portot indítsanak, akár eddigi óvodájukban is, míg a tanárok W aldorf-osztályt eddigi is
kolájukban nem tudnak elindítani (a szabályt erősítő kivétel Budaörs, ahol a W aldorf- ta g o za t éppen m ost készül kiválni az ön ko rm á n yzati isko lá b ó l). V iszo n t a so kszo r m ár csa lá d o s kö rn yezetükbe beépült ta n áro k nem tu d já k és nem a ka rjá k e lh a g yni eddigi helyüket, s így a ku rzu so ko n v é g ző m in te g y 4 0 e m b e rb ő l c s a k n é h á n y a n v á lla l
ko zn a k arra , h o g y a m e g le vő és ta n á rh iá n n y a l kü zd ő (de ta n á ra in a k la k á s t v a g y le g a lá b b egy s z o b á c s k á t c s a k n é h án y k iv é te le s e se tb e n a d n i tu d ó ) is k o lá k h ív á s á n a k e le g e t te g ye n e k.
így aztán, bár ma m ár a százat is meghaladja a valamiféle képzésben részt vett Wal- dorf-tanárok szám a M agyarországon, mind a hét iskolában úgyszólván évente m egújuló gond az első osztályt indító osztálytanárok m egtalálása, illetve a szaktanár-hiány pótlása.
(A szaktanárok idegen nyelveket, éneket-zenét, kézimunkát, kézm űvességet, euritm iát, testnevelést stb. tanítanak.)
Ami pedig az alapító vagy tanácsadó tanárokat illeti: az első solym ári iskola indításánál kitűnő, nagy tapasztalatú kolléga dolgozott itt, a m agyar szárm azású, de hathónapos kora óta külföldön élő Darvas János személyében, de ő sajnos - családja és külföldi kötele
zettségei miatt - csak néhány hónapot tudott egyhuzam ban itt tölteni. (Máig visszajár, részt vesz fontos szereplőként a magyar W aldorf-m ozgalom ban.s rem éljük, egyszer hosz- szabb időre is idetelepül euritm ista feleségével együtt.) Őt követte Hollandiából Nelke van d ér S loot asszony, aki két évet - közel hármat - töltött el nálunk és Frankfurtból Bri- gitte Gaiser, aki csak rövidebb ideig volt itt. Most az angol Sam Betts és felesége, R achel Betts birkóznak az egyre növekvő feladatokkal - sikerrel. R e m éljü k nálunk m aradnak.
(A ta n á csa d ó ta n á ro k m indig részt ve tte k a képzések m un ká já b a n is.)
Nagy gond a tanácsadók fizetésének m egoldása, nagy részüknek itt-tartózkodása ide
jén is fennálló nyugat-európai anyagi kötelezettségei is vannak. Ugyanakkor: a Waldorf- pedagógia valódi adaptációja, életkorilag adekvát m eggyökereztetése a m agyar kultúrá
ban, továbbá m ódszereinek - a gyerek ism eretéből fakadó m ódszereinek - korrekt al
kalm azása (s így hatékony alkalm azása) elképzelhetetlen e nagy tapasztalatú kollégák részvétele nélkül.
E két alapvető, és m egnyugtatóan máig sem megoldott, de évről évre így vagy úgy, valahogy eddig még mindig újra m egoldódó problémán túlm enően a gondok, nehézsé
gek, sőt nem egyszer konfliktusok olyan listája sorjázik elő, hogy részletes felsorolásuk is kitöltene egy kisebb cikket.
R agadjunk ki néhányat példaként.
A tanárok túlterheltsége. Miközben a tanárok egy módszert adaptálnak, meg kell ol
daniuk ennek tartalm i kitöltését a magyar m űveltség szerves, élő egészével, meséktől és népdaloktól az irodalomig, történelemig, földrajzig úgy, hogy az adaptált elem ek éppen úgy igazodjanak a gyerek életkori sajátosságaihoz, ahogy az eredeti tanterv német kul
túrából m erített elemei. Legyen szó akár mondákról, regékről, akár G oethéről és S chil
lerről, illetve Petőfiről és Arany Jánosról, Toldi M iklósról és János vitézről vagy Parsifalról.
Mi az, ami helyettesíthető, mi az, ami nem...
Ehhez járul, hogy a W aldorf-iskolának nincs igazgatója, a tanári kollégium vezeti az iskolát. A m inden hét csütörtökén kora délutántól estig - esetleg késő estig - tartott kon
ferenciák (m elyeknek egyik fő része a gyerek-megbeszélés, de egyébként pedagógiai és technikai részre oszlanak) egyrészt erőt adóak lehetnek (a folytonos továbbképzés helyei), m ásrészt rettenetesen fárasztóvá és kim erítővé válhatnak, ha valaki úgy érzi, hogy ő „ki van hagyva", nincs köze ahhoz, ami a konferencián történik. És m indez egyre m élyebbre hatoló együttélési, kom m unikációs problém ákat ve th et fel, m ár a ta n áro k között is. M elyeket nyíltan ki kellene m ondani, m elyekkel m indig újra m eg kellene kü z
deni - de ez nem m indig sikerül.
A szülők részvétele. A szülők alapítói a W aldorf-iskolának és gazdasági értelem ben a fenntartói is. Vállalkozásszerű rizikóba m ennek bele, amikor gyereküket egy most kiépülő iskolába adják, m ondjuk, legalább azt remélve, hogy kevesebbet fog szenvedni mint „az á llam i” iskolában, de talán azt is remélve, hogy gyerekhez szabottabb, em berhez méltóbb életet élhet iskolás éveiben, am elyikben meglevő képességei szabadabban bontakoz
hatnak ki. Ugyanakkor fel-felbukkan a leglelkesebb szülőkben is a kérdés: fog-e annyit tudni - és érni - az én gyerekem, mint aki a másik iskolába járt. Nem kerül-e hátrányos h e lyze tbe a to vá bb ta n u lá sn á l. Tényleg jók-e a tanárai, értenek-e ahhoz, a m it csin á l
nak. A szü lő k so kszo r fe szü lt - érthetően feszült - kérdéseit a ta n á ro k e setleg in g e rülten — m egintcsak: érthető inge rü ltsé g g e l - utasítják vissza. És ilyenkor m áris „áll a bál". A m eg sé rte tt szülő tö b be t nem a ta n árn a k vagy a ta n á ro kn a k m ondja el p a n a szá t - hanem a tö b bi szülőnek, és ham arosan, ilyen esetekből kiindulva, kígyózó p le tyká k szö vik be az iskolát. Ezeket to vá bb h ízla lja és növeli, hogy so kszo r „nincs idő": a szó b a á llá sra . Kölcsönös g yanakvások é b re dhetnek - s akkor ezek is m érg e z
h e tik a légkört.
M indennek megvan persze az ellenszere is. A szülő-tanár konferenciák, a szülői estek, gondoskodás arról, hogy az inform ációk mindig mindenkihez időben eljussanak.
A z átjárhatóság. A fenti aggodalm akban már bennfoglaltatik a kérdés, hogy vajon aki W aldorf-iskolába jár, átm ehet-e adott esetben - szinte mindegy, hogy költözés vagy e lé gedetlenség okából - egy másik iskolába. Tud-e annyit, mint „azok". Elvileg a W aldorf- iskola bizo n yo s é vfolyam aiban a közism ereti tá rgyakban is újra és újra azonos szintre kerül a tö b bi iskolával. (Ez az is azért fontos itt, m ert például egy első o sztá lyt vé gzett W a ld o rf-isko lá s lehet hogy m ég nem olvas folyékonyan - ráér m ajd m ásodikban, ha egyéni fe jlő d é se ezt diktálja - , de furu lyá zik, köt, ném etül és a n g olul ta n ult stb.) G ya ko rlatilag nagyon nehéz erre felelni a m agyar isko larendszer áta la ku lá sá n a k és a m a gyar W a ld o rf-p e d a g ó g ia kia la ku lá sá na k mai, kezdeti időszakában. Az biztos, hogy a W a ld o rf-isko lá sn a k nem szá rm a zh a t hátránya abból to vábbvezető é letútján, a kö z
ism e re ti tá rg ya ka t illetően sem , hogy ő W aldorf-iskolába járt.
Épület - fenntartás - tandíj. A sorjázó gondok közül m indenképpen meg kell még em lítenünk úgyszólván valam ennyi alapítványi és egyesületi iskola közös gondját: nincs épület! Bérelnek, többnyire önkorm ányzatoktól kedvező - m ondjuk évi 1 forintos n évle
ges - bérösszegért vagy kicsit drágábban, de a bérelt ép ü le te k általában kisebbek, m int a m ekkorára az iskolának növekedése során szüksége van vagy lesz, n e m e g y
sze r vá ra tla n u l el kell hagyni őket, úgyszólván állandósul a költözés és a lé tb izo n y
ta la n sá g állapota.
Am i pedig a fenntartást illeti: az elmúlt évek tanulónként járó norm atív tám ogatási re n d szere te re m te tt ugyan egy bizonyos szolid alapot, ehhez azonban az ö n ko rm á n yza tok nem va g y csa k részben adták hozzá azt az összeget, am elyikkel a norm atív tá m og a tá st saját in té zm é n ye ik esetében m egtoldották. Az utóbbi időkben az egy g ye rekre szá m íto tt, szü lő k által b e fizetendő tandíj m inim um a 5000 fo rin tn á l kezdődött
m ás isko lá kn á l alsó és 7000 körül felső ta g oza t esetében. Ez azonban éppen az elm últ é vben n övekedett s újabb szá m ítá so k szerint az intézm ények zö kke n őm e n te s, üzem szerű m űködéséhez - m ikoris egy bizonyos m inim ális ta rta lé k is képződik, nem várt ja vítá so k fed ezé sé re stb. - a g ye re ke n ké n t szülői be fize té sn e k el kellene é rnie a 8 és 12 eze r fo rin t közötti összeget.
A W aldorf-iskolák ezzel szem ben a legutóbbi időkig 3000 forint körüli tandíjból próbál
tak gazdálkodni - melyeket a szülők nem vagy rendszertelenül fizettek be, m iközben fo lyam atosan deficit képződött, amit az alapítványok adományokból, rendkívüli tám ogatás
ból vagy építésre összegyűjtött pénzekből próbáltak kompenzálni.
Azt az elvet, hogy ki-ki anyagi lehetőségei szerint fizet, oly módon azonban, hogy a teljes összeg - esetleg az egy-egy osztályra jutó teljes összeg - el kell, hogy érje a g a z
dasági vezetés által kiszám ított szükséges átlagot, iskoláinkban még nem sikerült m e g valósítani. Ahogy nőtt a szülői létszám , egyre gyakoribbá vált, hogy éppen azok nem fize tte k, a kik ezt könnyedén te h e tté k volna, m ondván: „nem fo g ok a másik helyett f i
zetni". H ogy az új tö rvé n yi rendezés, a közoktatási m eg á lla p o d á s mit fog hozni, ez egyelőre a jö vő titka. A m in isztériu m az egyházi iskolákkal m egkötötte a közoktatási m eg á lla p o d á so kat, húsz évre.
És a többi nem önkorm ányzati iskola?
C sak rem éljük, hogy a nemzetközi és a hazai jogi norm áknak m egfelelően egyenlő elbírálásban fognak részesülni.
Egyelőre rendezetlen a W aldorf-tanáriképesítések hazai e lism ertsége. Ha egy tanító - m ag ya r ta n ító i o kle vé lle l - W ald o rf-ta n ári képesítést szerez, a W a ld o rf-isko la sze m szö g é bő l jo g o s u lt rá, hogy osztályát elsőtől n yo lca d ikig vezesse. A m ag ya r sza b á lyo zá s csa k ta n ító n a k ism eri el, fe lh a ta lm a zá sa tehát csak a ne g yed ik év vé g é ig szól.
És akik érettségi után végeztek el egy kül- vagy belföldi három, illetve négyéves nappali W aldorf-tanárképzőt? Mely külföldön sem állami intézmény, és az itt szerzett diplom a e l
ism ertsége nagy eltéréseket mutat. Észak-Rajna-Vesztfáliában a legutóbbi időkig úgy volt, hogy a nappali képzésben W aldorf-diplomát szerzettek diplom ásnak szám ítottak ad
dig, míg W aldorf-iskolában tanítanak, de nem szám ítottak annak, ha m áshol tanítottak vagy m unkanélkülivé váltak... (A düsseldorfi bíróság nem régiben kötelezte a m inisztéri
umot, hogy rendezze ezt a helyzetet együttm űködve a W aldorf-tanárképzővel az ekviva
lencia szem pontok kidolgozásában.)
Az új oktatási tö rvé n y m egszabja egy osztály lé tszá m á n a k felső h atárát is. A Wal- d o rf-p e d a g ó g ia p e d ag ó g ia i és szo ciá lp szich o ló giai sze m p o n tb ó l ká ro sn a k ta rtja a tö rvé n yb e n m eg sza b o tt, szá m á ra túl kicsi osztály létszám át. A tö rvé n y m egszabja, hogy egy óra hány perces lehet. A W a ld o rf-isko lá b a n a fő o ktatá s 95 va g y 120 perc.
A W a ld o rf-isko lá k m indig is fö n nta rto ttá k a jogot - aká rcsa k az angol p u b lic sch o o lo k - hogy azt a lka lm a zza n a k ta n árké n t - diplom ával vagy a n é lkü l - , akit arra a lka lm a s
n ak ta lá ln a k. Ezzel szem ben: ma egy Ném eth László nem ta n íth a tn a a m agyar isko lákban, m ert nincs ta n á ri diplom ája, nem ta n ári dip lo m á ja van...
Ilyen és hasonló kérdések sora vár még korrekt rendezésre, m egoldásra, hogy a kü
lönböző pedagógiai rendszerek és m ódszerek - és köztük a W aldorf-pedagógia is - be
tölthessék szerepüket a magyar közoktatás olyannyira szükségessé vált m egújításában.
V E K E R D Y T A M Á S
