BESZÁMOLÓK ^mfffttf / ///A
//////jmm* SZEMLEK
REFERÁ TUMOK mK90W ///Vf/
A jövő könyvtárának feladatai
A h a g y o m á n y o s "könyvtár" mint helyhez kötött intézmény átalakulóban van, s mind markánsabban rajzolódnak ki a korszerű "könyvtárnak" mint az isme
retkínáló hálózat egy-egy tagjának a körvonalai. Az egyre kifinomultabb információs technikát átvevő könyvtárak é s a megfelelően képzett könyvtárosok lesznek hivatottak arra, hogy a konkrét problémák megoldásához ismeretek összefüggéseire épített, "in
telligens" szolgáltatásokat nyújtsanak.
A jövő könyvtárával, várható szerepével kívánunk foglalkozni, mind a könyvtárhasználók, mind az in
formációs é s ismeretkínáló technika fejlesztésével foglalkozók, azaz a jövő ismeretkínálói szempontjá
ból. A tájékoztatási szakmával szemben újabban ugyanis olyan igénnyel lépnek fel, hogy a könyvtár mint információs csomópont ne csak adatokkal, in
formációs nyersanyaggal, hanem összefüggéseket is feltáró, tömörítő, elemző információs végtermékekkel elégítse ki a szükségleteket.
T Ö R T É N E L M I V I S S Z A P I L L A N T Á S
Mint az 1. ábra idővonaiából leolvasható, az ún. in
formációs társadalomban élünk, amikor is fokozott felelősség hárul a könyvtárosokra, hiszen szakmájuk természeténél fogva leginkább ők foglalkoznak az in
formációhoz való hozzáférés elméletével é s gyakorla
tával.
Az ábra az "írásbeliség" é s a "könyvtárügy"
múltjának-jelenének eseményeiből kiindulva ad átte
kintést é s von le következtetéseket a jövő trendjeire vonatkozóan.
A mai könyvtárak őseinek a középkori b e n c é s kolostorok szkriptóriumai tekinthetők, ahol a perga
menre író szerzetes volt a k ö n y v kiadója is, s ahol a k ö n y v k é s z í t é s é s -olvasás szent kötelességnek számított. K é s ő b b Gutenberg mozgatható betűi indí
tottak el korszakalkotó fejlődést a könyvek sokszo
rosítása r é v é n . A nagy német filozófus, Leibniz a tudás szentélyének vallotta a könyvtárat, s Ő maga mint k ö n y v t á r o s elsőként dolgozott ki átfogó be
tűrendes szerzői katalógust, osztályozási sémát, sőt
olyan tartalmi kivonatot, amely az információk rende
zett összekapcsolásával segítette a tudósokat az összefüggések feltárásában, e l e m z é s é b e n . Sok tekintetben Leibniz a jövő könyvtárosa volt, hiszen a s z e m é l y r e szabott információ általa felismert m ó d s z e rei válnak korunk növekvő információáradatában a lehetséges leghatékonyabb szolgáltatás, az ö s s z e függések, a tartalmi lényegek feltárásának é s elemzé
sének alapjává. A közeljövőben várható a könyvtári müveletek automatizálásának kiterjesztése a s z e m é lyesített információkra, továbbá az Ismeretátadás tényleges szervezését é s kezelését, k ö v e t k e z é s k é p p a tudás megszerzését é s az ö s s z e f ü g g é s e k megis
merését, elemzését segítő információs hálózatok tervezésére.
K Ö N Y V T Á R O S I MODELL
A könyvtáros mint Ismeretkínáló az olyan ü g y n ö k h ö z hasonlítható, aki pl. a farmereket speci
fikus információszükségletükhöz szabott, triss mező
gazdasági é s módszertani ismeretekkel látja el. De amíg Ők a vidék országútjatt járják, az ismeretkínáló szolgáltatás könyvtárosai az információs országuta
kat fogják beutazni, felhasználva a számítógéprend
szereket é s az ezernyi könyvtár a n y a g á h o z való hoz
záférést. Az információs kor könyvtárosától az ügyfe
lek igényeihez szabott é s sűrített tartalmi feltárást é s elemzést vár el.
AZ Á T A L A K U L Ó K Ö N Y V T Á R
A könyvtárra váró újabb feladatok ellátása bizonyára egy sor más-más műszaki szakterülethez tartozó funkció, technika é s módszer összeolvadását fogja maga után vonni.
A digitális információs technika általánossá válásával a szöveg é s a grafika, az álló é s mozgó vizuális információ közötti határok fokozatosan el
mosódnak. A könyvtár az újfajta Információhordozó
kat ugyanúgy fogja gyűjteni é s terjeszteni, mint a hagyományos, papíralapú dokumentumokat.
Földművelés kora ( kb. i. e. 5000-tol )
Reneszánsz I K-it. sz l
Ipari kar
m
_eibniz betűrendes katalógusa Njíözépkor \ Információ kora
Gutenberu
J l^*"
6*^
*v*CfelWOl Harvard [Sikhptórium) j _f"~ Egyetem ( 1637
|KönyYmtfexelé5 \ ^
Fényképezés I1B39)
Hangátvitel I 190Í ! Az ábécé feltalálása i.e. 1500
Cicero Arisztotelész
Platón Szókratész
Le. 5000
A bencések megteremtik a könyvtárakat (kb. 500 1
Rá d ió - műsorszó rá s _ kezdete I 1920 y*\J
Első tv-képátvitel 1923
-HU
i.sz. 2000
1. ábra A múlt eseményei és trendjel bepillantást adhatnak a Jövőben kibontakozó Irányzatokba
K I A L A K U L Ó F E L A D A T K Ö R Ö K
A jövő könyvtárára s z á m o s újabb feladatkör ellátása vár.
A könyvtár hálózati Információs c s o m ó p o n t t á válását máris több fejlemény Jelzi. Ezek a következők:
• a digitális technika nemcsak a szöveg-grafika-álló
kép-mozgókép összeolvadását, hanem az informá
ció igen nsgy tárolási s ű r ű s é g é t Is lehetővé teszi, pl. a CD-ROM technikával 275 ezer oldalnyi
Beszámolók, szemlék, referátumok
2. ábra Könyvtárak kapcsolódása a gazdasági szervezetek hálózatához Oregon (USA) államban
szöveg, vagy 550 millió bájt adat, vagy 18 ezer gra
fikus oldal egy 51/4 hüvelyknyi (3,17 cm-es) opti
kai lemezen tárolható;
• a kisebb, szűk szakosítású könyvtárak "szemé
lyesített" szolgáltatásaikkal kezdenek modellé válni a többi kutató- é s közkönyvtár számára;
• a könyvtárosok mint információhálózat! s z e r v e z ő k é s felhasználók törekszenek megkönnyíteni a
hálózatban részt v e v ő s egymást kiegészítő g y ű j t e m é n y e k a n y a g á b a n való eligazodást;
• sok állam különböző tipusú könyvtára kialakítja a szakosított állománymegosztást, s olyan mecha
nizmust fejleszt ki, amely a teljes dokumentumok (könyvek, audio- é s videoszalagok stb.) gyors átadását valósítja meg;
*> a könyvtárak z ö m e a nagy adatbázis-szolgáltatók
hoz é s online katalógusokhoz való hozzáférés é r d e k é b e n már csatlakozott a regionális é s o r s z á gos hálózatokhoz.
A 2. ábrából kiolvasható, hogy milyen erős a könyvtári szolgáltatások ö s s z e k a p c s o l ó d á s a a keres
kedelmi, ipari é s más gazdasági szektorokkal, vala
mint a gazdasági központokkal. Ebben a hálózati
rendszerben az egyes államok (köz-, magán-, főisko
lai, egyetemi, más Iskolai stb.) könyvtárai kis gaz
dasági kutatószolgálatként igen értékes információ
szolgáltatásokat tudnak nyújtani az ország különféle gazdasági szektoraiban működő vállalatok számára.
Felmérések tanúskodnak arról, hogy 1985-ben az USA könyvtárai 10 milliárd dollárt takarítottak meg az USA gazdasága számára, köztük a t u d o m á n y o s vál
lalkozások számára, amelyek erősen függenek a könyvtári szolgáltatásoktól.
A könyvtár mint' oktatási b á z i s is n ö v e k v ő jelentőségre tesz szert. Amióta a számítógépes műveltség előtérbe került, a könyvtárak s z í v e s e n kínálják fel számítógépes szolgáltatásaikat az Isko
láknak, a m a g á n s z e m é l y e k n e k é s a vállalatoknak. A könyvtárak tehát sajátos művelődési központokká formálódnak, arra, hogy a h a g y o m á n y o s iskolai- oktatási k ö r n y e z e t e n kivüli szellemi élményt n y ú j t s a nak. Azáltal, hogy a könyvtárak kiépítik videó- é s au
diovizuális gyűjteményüket, kifejlesztik a hálózati hozzáférést az országos archívumokhoz, a k ö n y v tárak é s múzeumok rendeltetése é s t e v é k e n y s é g e
összehangolódik. É s továbbmenve: e két erőforrás fokozatos ö s s z e o l v a d á s a révén válhat a könyvtár az országos oktatási rendszer komplex szolgáltató m ű h e l y é v é .
A könyvtár mint i n f o r m á c i ó s - t á v k ö z l é s i k ö z p o n t azáltal valósul meg, hogy egybeolvadnak az állományépítési, feltárási é s referensz rendszerek, a speciális archívumi funkciók, a számítóközponti é s a számítógépes kiadói-szerkesztői szolgáltatások. Ez az új információs-távközlési központ egyszersmind r é s z e lesz annak az ismeretkínáló hálózatnak, amely nemcsak a tudósok é s az egyetemi ismeretkínáló dol
gozók s z á m á r a jelent elsődleges erőforrást, hanem az oktatás bármely részvevőjének is. Ezek a hálóza
tok fogják elősegíteni az óvodától a felsőoktatásig é s azon túl a s z é l e s néprétegek s z á m á r a az e g y é n által ütemezett, folyamatos tanulást.
K I A L A K U L Ó S Z O L G Á L T A T Á S O K
Információs társadalmunkban a növekvő informá
cióáradat m e g s z ű r é s e , kézben tartása megköveteli az egyre nagyobb teljesítményű számítógépek hasz
nálatának további bővítését. Hamarosan újabb szolgáltatásfajtákkal is találkozni fogunk, igy pl.
egyes szakértők egy-egy gazdasági szakterületen is
meretfejlesztőkké, mások ismeret-továbbadókká válnak. E specialisták szolgáltatásait a könyvtár kez
detben kénytelen igénybe venni. Így egyfelől elkerül
hető, hogy az ügyfél a könyvtár kihagyásával közvet
lenül az információforráshoz forduljon, másfelöl a használónak is e l ő n y ö s e b b ez a megoldás a h a g y o m á n y o s k e r e s é s s e l é s elemzéssel együttjáró fáradsághoz képest.
K ö n n y e n megeshet, hogy az új könyvtárosok é p p e n azok közül az e g y m á s s a l v e r s e n g ő ismeret- továbbadók közül fognak kikerülni, akik közvetlen kapcsolatot építenek ki a szakértőkkel, azért, hogy személyi ismeretbázisukat saját mikroszámítógépü
kön n a p r a k é s z e n tarthassák.
Bizonyára nem minden könyvtár tudja majd a kilencvenes é v e k b e n átélni ezt a g y ö k e r e s átala
kulást, a személyi Ismeretrendszerek létrejöttét.
Csak azok a regionális é s szakkönyvtárak számíthat
nak továbbélésre, amelyek a 3. ábrán látható hat szolgáltatóegységre alapozzák munkájukat, neveze
tesen:
3. ábra A jövő könyvtárának funkcionális fejlődése
Beszámolók, szemlék, referátumok
• Az állományfeltáró é s r e f e r e n s z s z o l g á l t a t á s k é p viseli az "emberi" részt az egyre n ö v e k v ő számító
gépi függőségben. Valójában itt kezdődik a jövő könyvtára, hiszen a gondos indexelés az optimális v i s s z a k e r e s é s feltétele. Az ország d o k u m e n t u m á l lománya é s annak feltáró technikája az a bázis, amelyre az új szolgáltatások é s az elektronikus in
formációs é s ismeretrendszerek felépithetők.
A szakképzett könyvtárosok már jelenleg is nagy szerepet játszanak az információhoz való h o z z á férés automatizálásában. Ö k fogják a továbbiak
ban is segíteni, irányítani az informatikakutatókat, a rendszerfejlesztőket é s az ismeretrendszer-épí
tőket a jövő intelligens szolgáltatásainak kialakí
tásában.
• Az Informatikai rendszerek könyvtáron belüli szolgáltatásainak az a feladatuk, hogy az egyedi ismerethasznosítók bevonásával intelligens személyi információs rendszereket fejlesszenek ki, miközben a rendszerekben é s az emberi viselkedés e l e m z é s é b e n egyaránt jártas informati
kai szakemberekből alakulnak majd ki az "új könyvtárosok". Manapság az ismerethasznosítók már nem elégszenek meg a nyers adatokkal, hanem strukturált információkat igényelnek. Az ilyen ismeretekhez ú g y lehet hozzájutni, hogy a megfelelő s z a b á l y o k é s tesztek alkalmazáséval fel
dolgozott információt ö s s z e f ü g g é s ü k b e n , l é n y e g ü ket kiemelve fejezzük ki. Az ilyen megszűrt, ki- elemzett információ előállításához pedig olyan in
telligens rendszer s z ü k s é g e s , amely bemenő teljes információkra é s ismeretekre épül, s k i k ü szöböli belőlük mindazt, ami lényegtelen az adott kérdés vagy fogalom megválaszolásához. Az in
formáció optimális v i s s z a k e r e s é s e érdekében a könyvtárosoknak szoros együttműködést kell kiépíteniük a mesterséges intelligenciával foglal
kozó kutatókkal.
• A számítástechnikára épített szolgáltatások sem választhatók el a jövő könyvtárától. A könyvtáro
soknak informatikai s z a k e m b e r e k k é kell válniuk a szakértő rendszerek, a mesterséges intelligencia rendszerei, a kommunikációs é s hálózatfelépítési müveletek, a leképezési é s megjelenítési tech
nikák t e r v e z é s é b e n ó s alkalmazásában.
• A s z a k é r t ő rendszerek hozzásegítenek megha
tározott ismerettartományok kifejtéséhez, ö s s z e függéseik elemzett feldolgozásához. A számítás
technikai vállalatok keretében működő mestersé
gesintelligencia-csoportok olyan eszközöket kez
denek kifejleszteni, amelyek alkalmasak lesznek a betáplált információk feldolgozása é s e l e m z é s e után a válaszok vagy e r e d m é n y e k v a l ó s z í n ű s é g é nek közlésére. A mesterséges intelligencia legje
lentősebb közvetlen alkalmazására a specifikus kutatási vagy diagnosztikai célú ismeretrendsze
rek kifejlesztésében kerül majd sor.
• Az elektronikus Információs l e k é p e z é s i , megje
lenítési é s publikációs s z o l g á l t a t á s o k b a n a digitális technikáé a főszerep. Nagy eredmény,
hogy bármely Információ (nyomtatott szövegoldal, orvosi röntgenfelvétel, m ű v é s z i alkotás stb.) digitálisan felbontható é s tárolható, különböző úton kinyomtatható, és/vagy más típusú informá
ciókkal összeolvasztható é s egyetlen dokumen
tumként manipulálható.
Korábban a számítógépet inkább csak a bal agyfél
t e k é h e z kapcsolódó lineáris s z ö v e g e k ö s s z e g y ű j tésére é s feldolgozására használták fel. á m újabban a számítástechnika a képfeldolgozás é s az alakfelismerés k é p e s s é g é v e l is kibővült. A számítógép magas szinten Integrált vizuális (jobb agyfélteke) é s s z ö v e g e s (bal agyfélteke) médiummá fejlődött. Az optikai szövegpublikálás forradalmi lehetőség a könyvtár számára. A doku
mentumok elektronikus úton állíthatók elő, illetve elektronikusan vagy optikailag tárolhatók é s ter
jeszthetők.
• A távközlési/hálózati szolgáltatások szerves részei a közeljövő k ö n y v t á r a feladatainak. V e g y ü k csak a legáltalánosabban ismert t ö m e g k o m m u nikációs eszközt, a televízlót, s mutassunk rá néhány olyan lehetőségre, amellyel ez a média az ismeretrendszerek készítésénél é s terjesztésénél meghatározó szerephez Jut. Segítségével képek, szövegek, adatok stb. közvetíthetők, kezelhetők, tárolhatók különböző formátumokban, mégpedig digitálisan vagy analóg lemezeken; a k é p sorai közötti kioltási Idők kihasználásával digitális in
formációk közvetíthetők vele távoli helyekre.
A könyvtár óhatatlanul a képfeldolgozás, a bármely formátumú dokumentumok készítésének é s terjesztésének központjává válik, továbbá e g y é b képtechnikák (videó, távkonferencia, digitális képtelefon-szolgálat, telefax, "élő" vagy interaktív kapcsolatteremtés stb.) alkalmazójává, szolgáltatójává lesz.
A távközlési szolgáltatásokat ú g y kell szervezni, hogy a helyi hálózatok illeszkedjenek a regionális é s más távoli Információs szolgáltatásokhoz. A telefon kiegészítéséül be kell szerezni, kl kell építeni a képátvitelhez s z ü k s é g e s s z é l e s s á v ú esz
közöket é s szolgáltatásokat, amelyek révén az ott
honokból, hivatalokból é s az oktatási intézetekből a kívánt információ azonnal hozzáférhetővé lesz.
AZ I G É N Y B E V E H E T Ő M Ó D S Z E R E K
A jövő könyvtára funkcióinak ellátásához az alábbi technikai v í v m á n y o k n a k van meghatározó jelentősé
gük.
M e s t e r s é g e s Intelligencia
Az eddigi személyi szakértő rendszerek még nem alkalmasak az Információk ö s s z e s s é g é n e k k e z e l é s é re. Az átfogó Ismeretrendszerek é s az Integrált szakértő rendszerek kifejlesztését ma még sok gaz
dasági é s jogi korlát akadályozza, s ezért Igazi szakértő rendszereket egyelőre elkülönült, megha
tározott szakterületekre dolgoznak kl.
Ma már mindenesetre túl vagyunk a m e s t e r s é g e s - intelligencia-rendszerek megteremtésének kezdeti lépésein. A közeljövőben é p p e n az Ismereti termékek iránti sürgető keresletet megértve, a mesterséges in
telligencia fejlesztésének elsőbbséget kell biztosí
tani. Kis számítógépes rendszerekhez már tartozhat
nak mesterséges intelligencia "héjak". E "héjak" friss információkkal való feltöltéséhez a fejlesztőnek a mindenkori könyvtáros segítségére é s a h a g y o m á nyos könyvtári szolgáltatásokra kell támaszkodnia. A könyvtárak jelenleg is nagyobb Információs hálózat csomópontjai, s a forrásokhoz való hozzáférhetősé
gük foka a távközlésre alapozott online információs hálózatok s ű r ű s é g é t ő l függ.
Grafikus leképező rendszerek
Az utóbbi é v t i z e d e k b e n az információk tárolására, kezelésére é s v i s s z a k e r e s é s é r e a technikai e s z k ö z ö k , rendszerek bő választékát fejlesztették ki.
E z u t á n ki kellett fejleszteni azt a technikát, amely a különböző formátumú Információk kezelésére, illetve új szimbólumok é s grafikai képek befogadására is képes. Így pl. a számítógéppel segített publikálás rendszerrel s z ö v e g e s - k é p e s elemek kombinációi jeleníthetők meg a k é p e r n y ő n , olyan elemeké, ame
lyek egyszerre hatnak a jobb é s bal agyféltekére.
Ilyen dokumentumok kívánságra kinyomtathatók (lézerrel), elküldhetők (fakszimile), optikai hordozók
ra (lemezre vagy lézerkártyára) rögzíthetők stb.
Miközben hamarosan mind nagyobb számban k é s z ü l n e k a publikációk elektronikus é s optikai formátumban, az adatbázisok felépítésében fontos lépést jelent majd a meglévő nyomtatott publikációk képi formátumba konvertálása.
Optikai digitális tömegtároló rendszerek
A digitális számítógépes adatokat ez idő szerint m á g n e s e s h o r d o z ó k o n (szalag, hajlékony é s merev lemez) tárolják. Ezeket n e m s o k á r a a nagy adatbázi
sok költségeit tetemesen c s ö k k e n t ő b e r e n d e z é s e k váltják fel, tehát e g é s z könyvtárak s z ö v e g g e l - h a n g - gal-képpel kombinált információi sűrítetten lesznek tárolhatók. Az új tárolóközeg (olcsó optikai lemezek é s kártyák) birtokában a könyvtárak beszerzik a teljes ísmeretbázisokat, s térítés ellenében h a s z n á latra kölcsönzik kl őket.
Az USA nagyobb kiadóvállalatai mér kifejlesztették optikai publikációs stratégiájukat, az ún. "új papi
ruszt". Addig is, amíg az o r s z á g o s nagy s e b e s s é g ű száloptikás digitális hálózat megvalósul, a s z ö v e g e s és a képadatok jelenlegi, igen költséges átvitelét opti
kai tároló helyettesítheti. A j ö v ő b e n tehát a könyvtár
használóknak optikai hordozóra vitt nagy adatbáziso
kat k ö l c s ö n ö z n e k kl, ahogyan ezt manapság a k ö z m ű velődési könyvtárak teszik a k ö n y v e k k e l (4. ábra).
Digitális átviteli rendszerek
A hang, adat é s kép átvitelének technikája gyorsan terjed az USA-ban é s E u r ó p á b a n . Az új elektronikus,
digitális publikációs média lehetővé teszi a hanggal kombinált képek továbbítását televízió vagy telefon
rendszerek útján - kívánságra é s interaktív k ö r n y e zetben. A cél gyors, hatékony információ- é s isme
retcsere, továbbá a tömöritett, ö s s z e f ü g g é s e k e t figye
lembe v e v ő leírások vagy teljes s z ö v e g e k archiválása a jövő számára. É p p e n e célok teszik hangsúlyozottan indokolttá é s nélkülözhetetlenné a h a g y o m á n y o s nyomtatott k ö n y v "megőrző" szerepét é s azt, hogy a k ö n y v az újabb ismerettárolási, -átviteli médiákkal is versenyben maradjon.
A h a g y o m á n y o s könyvtár mint k ö n y v e k tára nem ismerte fel sem a nem s z ö v e g e s , interaktív médiák
nak, sem az ismeretbázisok készítésének é s terjesz
tésének, sem pedig Információfeltáró, tömörítő é s elemző feldolgozásnak a szerepét. Mindezek felka
rolása már a jövő könyvtárára vár.
Ö S S Z E F O G L A L Á S É S K Ö V E T K E Z T E T É S E K
A cél ismeretében a soron k ő v e t k e z ő lépés a meglévő Ismeretbázisokhoz való hozzáférés felgyor
sítása lesz. Ennek elérésére az alábbi módszereket, t e v é k e n y s é g e k e t é s szolgéltatásokat kell bevonni, beépíteni a könyvtár kereti közé.
• Dokumentumok átvitele telefax útján.
• T á v k o n f e r e n c i a (személyek vagy csoportok k ö zött).
• Elektronikus s z ö v e g s z e r k e s z t é s , t ö r d e l ő s z e r k e s z tés é s elektronikus nyomtatás.
• Képalkotás "személyesített" s z ö v e g e s , grafikus é s akusztikai információk készítéséhez.
• Optikai lemez é s hasonló tárolórendszerek, ame
lyek az adatbázisokhoz interaktív hozzáférést é s kezelést tesznek lehetővé (beleértve s z ö v e g e s dokumentumokat, fényképeket, álló- é s m o z g ó k é peket is hanggal vagy hang nélkül).
I> M e s t e r s é g e s intelligencia é s szakértő rendszerek személyi ismeretbázisok t e r v e z é s é h e z é s k e z e l é s é h e z .
A z ö k k e n ő m e n t e s átmenet megköveteli, hogy a jövő k ö n y v t á r a egy Ideig még folytassa ügyfelei r é s z é r e helybeni h a g y o m á n y o s szolgéltatásait, a nyomtatott é s a nem s z ö v e g e s dokumentumok gya
rapítását é s tárolását. Ezeknek az anyagoknak a számítógépes kezelése hamarosan megszokottá válik. K ö z b e n fokozatosan bevezetik a mesterséges intelligencián, illetve szakértő rendszereken alapuló új szolgáltatásokat (pl. ismeretmegjelenítós, elemzett, tömörített vagy teljes leírások publikálása). Sokasod
ni fognak a könyvtárban létrehozott "élő" információk, s mindinkább kiterjednek a könyvtár falain kívüliekre is (pl. televíziós távkonferencia vagy képtele
fon-szolgéltatás).
A s z a k k ö n y v t á r n a k egyedülálló lehetősége lesz az alábbi ú] Információs eszközök, rendszerek b e s z e r z é sére, fejlesztésére, alkalmazására:
Beszámolók, szemlék, referátumok
Ar-optikái, lemez.
A jövő könyvtárát megtestesítheti egy CD-I 1 Compact Disc-Interactive ] rendszer. A CD-I jelenti a videó grafikai, audio- és szöveges információ integrált digitális tárolását kompatibilis lemezen, valamint ezek megjelenítéséhez szükséges hardvert és szoftvert
A legjelentősebb tárolási megoldás
a CD-ROM { Compact Disk Read-Only Memory )
A jövő könyvtárát megtestesítheti egy CD-I 1 Compact Disc-Interactive ] rendszer. A CD-I jelenti a videó grafikai, audio- és szöveges információ integrált digitális tárolását kompatibilis lemezen, valamint ezek megjelenítéséhez szükséges hardvert és szoftvert
A jövő könyvtárát megtestesítheti egy CD-I 1 Compact Disc-Interactive ] rendszer. A CD-I jelenti a videó grafikai, audio- és szöveges információ integrált digitális tárolását kompatibilis lemezen, valamint ezek megjelenítéséhez szükséges hardvert és szoftvert
iDpt'ikai megjelenítési séma
:>,^^v^;;v,v,v,|v;:;^--^-.---:-^-.v-^^
Szórakoztatás Jktafás/Továbbképzés/Kuratás\
Ügyvitel-gépesítés Törölhető
WORM -*—
OROM cn J Z + - 9
j | :.Crj-RÖM". •I'.->'r-i--;: JO
Videodiszk .c • •5"
1983 1986 1990
Alkalmazásfejlesztési fokok
A CD-ROM fÓbb piacai
6 Tördelő
szerkesztés
1. Testületek Termékinformáció Pénzügyi adattár
K*F műszaki dokumentumok Biztonsági ROM-ok
5. Szórakoztatás
3. Kormányzat t. Könytárak
4. ábra Kialakuló optikaIIemez-technikák
• t u d o m á n y á g - vagy szakmaspecifikus szakértő rendszerek,
• optikai publikációk (hanggal, színnel, szimuláció
val, animációval) oktatáshoz, t o v á b b k é p z é s h e z ,
• digitális erőforrások specializált és/vagy általános fogadótábor é s alkalmazások számára,
• h o r d o z h a t ó optikai bázisú könyvtárak szakembe
reknek,
• hálózati környezet számítógépes, televíziós é s au- diokonferenciák számára,
• videopublikáclók új alkalmazottak betanítására, t o v á b b k é p z é s é r e ,
• ismeretfeldolgozó s z o f t v e r e s z k ö z ö k .
A holnap könyvtárának, hogy fennmaradhasson, információs csomóponttá kell átalakulnia, a jövő könyvtárosának pedig az informatikai c s ú c s t e c h n i k á t kézben tartó specialistává, egyben vállalkozóvá kell válnia.
A kihívás nagy, az idő sürget. Sok könyvtárnak alaposan át kell gondolnia saját helyzetét, s átte
kintve a teendőket, fel kell k é s z ü l n i e az e l k ö v e t k e z ő évek-évtizedek minőségileg magasabb r e n d ű , hasz
nálóra orientált információs szolgáltatások nyújtásá
ra.
/MURR, L. E-WILLIAMS, J. B.: The roles of the future llbrary. = Library Hl Tech, Consecutlve Issue 19. 5. köt.
3. SZ.1988.D.7- 25./
(Zoltán Imre)
Válaszúton a tudományos könyvtárak
1986 v é g é n a tudományos könyvtárak egy mind
addig példátlan mérvű folyóirat-áremelkedéssel kerültek szembe, amely 1988-ban is folytatódott. E n y o m a s z t ó gond mellett az új technika térhódítása Is az érdeklődés homlokterébe került. Nem véletlenül, hiszen alapjában e két t é n y e z ő fogja meghatározni, milyenek lesznek a t u d o m á n y o s könyvtárak a XXI.
s z á z a d b a n . A k ö v e t k e z m é n y e k t e r m é s z e t e s e n a tudó
sokat is komolyan érintik.
A folyóiratok áremelkedése legfeljebb annyiban kedvező, hogy próbára teszi a könyvtárosok é s az olvasók ügyességét, leleményességét, alapjában v é v e azonban keservesen negatív a hatása. Az auto
matizálás viszont egyértelműen pozitív elem, amely számtalan lehetőséget kínál az olvasók kiszolgálásá
nak tökéletesítésére.
Bár itt főleg az USA nagy t u d o m á n y o s k ö n y v t á r a i nak helyzetéről van szó, a tárgyalt kérdések a külföldi és a kisebb k ö n y v t á r a k n a k is fel vannak adva.
A könyvtári költségvetésekre n e h e z e d ő terhek a teljes b e s z e r z é s i politika felülvizsgálatára késztet
nek. A célok, amelyek a döntéseket meghatározzák, lehetnek annyira közeliek, mint amilyen az olvasók által közvetlenül Igényelt m ü v e k b e s z e r z é s e , de távo- labbiak is. mint a jövő évtized vagy é v s z á z a d tudósai szakirodalmi szükségleteinek megalapozása. A tudományos szakirodalom b e s z e r z é s é b e n a jelen igényei általában előnyt é l v e z n e k a jövő igényeivel szemben, de még ha nem is így lenne, a gazdasági k é n y s z e r akkor is ebbe az irányba tereli a dolgok menetét.
L é n y e g e s különbség mutatkozik a természettu
d o m á n y o k é s a társadalomtudományok terén működő k ö n y v t á r a k között, amennyiben az utóbblak sokkal inkább tudatában vannak a jövő iránti felelősségüknek, hogy ti. az é v e k múltával olyan for
rások is nélkülözhetetlenné válnak, amelyeket megje
lenésükkor jóformán senki sem igényel. A természet
es alkalmazott t u d o m á n y o k b a n mintha túl nagy hang
súlyt kapott volna az újabb szakirodalom é r t é k e s e b b nek való kikiáltása a régivel szemben. S z é l t é b e n - hosszában emlegetik az elavulást, olykor tíz, olykor h ú s z évet téve meg a h a s z n o s s á g határának. A gya
korlatban a régebbi szakirodalmat is kiterjedten hasz
nálják, még ha némelyik divatos új szakterületen, mint amilyen a molekuláris biológia, e g y e l ő r e nem is igen van réginek mondható szakirodalom.
Egyes k ö n y v t á r a k b a n a d ö n t é s h o z á s elől a m ű k ö d é s i szabályzat gyűjtőköri leírásának holt betűi
hez menekülnek. Ez azonban e g y r é s z t s z á m ű z i a kreativitást a b e s z e r z é s i politikából, másrészt pedig sok haszontalan, efemer anyag előtt nyit kaput.
Az e z e r s z á m ajánlott k ö n y v e k közül a válogatáshoz sokféle információforrást használhatnak fel a t u d o m á n y o s könyvtárak. Mivel igen fontos a gyor
saság, nagy s z e r e p ü k van a kiadók által rendszere
sen közreadott tájékoztatóknak. Ezek azonban inkább csak a nagyobb k ö n y v t á r a k b a jutnak el. A kisebbek j o b b á r a az olvasók igénylései alapján v á s á rolnak, akik viszont a folyóiratok k ö n y v s z e m l é i b ő l tájékozódnak. Igy viszont lassúbb a b e s z e r z é s .
A folyóiratok kiválasztása sokkal körültekintőbb és alaposabb tájékozódást igényel, mint a k ö n y v e k é . A jelen financiális lehetőségei s a jövő kilátásai egyaránt szerepet játszanak. A legkétségtelenebb esetektől eltekintve a könyvtárak kikérik az olvasók véleményét. Egyes i n t é z m é n y e k b e n külön könyvtári tanácsadó testület ajánlásától függ az előfizetés.
A könyvtárak k ö n y v e k r e , ill. folyóiratokra költött Összegeiről Jelenleg nincsenek megbízható adatok.
Tapasztalatunk szerint a "jó é v e k b e n " 15% körül van a k ö n y v e k r é s z a r á n y a a b e s z e r z é s i költségvetésből, a rosszabbakban ez jóval 10% alá eshet.
