A TUDOMÁNYOS, MŰSZAKI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INFORMÁCIÓ STRUKTÚRÁI ÉS PROBLÉMAI
A VIETNAMI SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁGBAN*
»?. Aubrac**
Unesco tanácsadó
A Documentation Francaise*** nemrég közölt egy je
lentést, amely arra szólít fel: gondolkodjunk el azon, melyek az új műszaki és számítástechnikai forradalom már érezhető és előrelátható következményei a legkomp
lexebb modern társadalmakban.
Tudnunk kell, hogy életünkre milyen hatással lesz az a lehetőség, hogy gyorsan és gazdaságosan gyűjthetünk össze, szerezhetünk meg hatalmas tömegű olyan infor
mációt, amelyhez eddig csak kevés számú kivételezett juthatott hozzá saját szakterületén, jelentős beruházási ráfordítás árán. A számítógép korában a beruházás továbbra is jelentős marad, de az információhoz gépesí
tett eszközökkel, többféle módon, demokratikusan lehet hozzáférni. Ma már tudjuk, mi minden következik majd ebből a nevelés, a közegészségügy, a gazdasági élet területén, valamint azt is, hogy milyen új problémákat kell megoldanunk.
Az információs forradalom elsősorban a fejlődő orszá
gok felelős vezetőit érinti, mivel a tudományos, műszaki, gazdasági ismeretek céljaik elérésének alapvető forrásai.
Ma már sok olyan ország, amely egyébként még igen távol van a számítástechnikai forradalomtól, tudomásul vette ezt, és elkezdte kiépíteni az ehhez szükséges infrastruktúrát, pl. Brazília, Kolumbia, az észak-afrikai országok, Nigéria, több arab ország, India, a dél-kelet ázsiai országok egy csoportja stb. Új dimenziójú nem
zetközi együttműködés született, mivel ezek az or
szágok gyakran folyamodtak segítségért külföldi part
nerekhez vagy nemzetközi szervezetekhez ennek az infrastruktúrának a megszervezéséhez.
* A Documentaliste 15. köt. 5-6.sz. 1978. 27-29. oldalain megjelent cikk teljes szövegének fordítását a Documen
taliste szerkesztőségének hozzájárulásával közöljük.
!* A cikk csak a szerző véleményét tükrözi.
'* NORA, S. - MINC, A.: L'informatisation de la société = Documentation Francaise, 1978.
Néhány, azóta már előírássá vált, előzetes elővigyáza
tossági rendszabály kialakítása után a nemzeti informá
ciós rendszerek egymással összekapcsolhatók, és így megsokszorozhatják hatékonyságukat. Az információ új módszereivel megteremti egy-egy országnak a szükséges eszközöket ahhoz, hogy hasznosíthassák saját eredeti ismereteiket, és hogy élvezzék annak a nemzetközi ismerethalmaznak a hasznát, amelynek gyarapításához maguk is hozzá/árulhatnak.
Érdekes lesz megvizsgálni, miért és hogyan irányítják ezt a tevékenységet azok az országok, amelyek így gyorsítják fejlődésüket. A legtöbb közülük spontán módon, nemzeti tudományos közössége és vezetői segít
ségével oldja meg ezt a feladatot. Más országok, ame
lyeknek lehetőségei korlátozottabbak, nemzetközi se
gítséget kértek információpolitikájuk megfogalmazásá
hoz. Néhány éven belül valamennyien részt vesznek majd egy széles körű nemzetközi rendszerben, amelynek annál inkább fogják élvezni jótékony hatását, minél jobban tudják megoldani szakembereik képzését és meghatá
rozni a szükségleteiknek leginkább megfelelő eljárásokat.
1977-ben frTBow, az Unesco főigazgatója ellátogatott a Vietnami Szocialista Köztársaságba. Vietnam ekkor segítséget kért az Unescotól tudományos, műszaki gazda
sági és társadalomtudományi információs szervezetének tökéletesítéséhez és modernizálásához. Ez a szervezet ugyanis már több éve létezik.
A tudományos és műszaki információ
A tudományos és műszaki információpolitikáért 1958 óta egy minisztériumi rangú állami bizottság felel.
Elnöke jelenleg miniszteri rangban Tran Quynh. Ez a bizottság dolgozza k i az információpolitikai irányvonala
kat, ellenőrzi azok végrehajtását, szervezi a legfontosabb
162
TMT. 26. évf. 1979/4.
kutatási programokat. Az Országos Tudományos Kuta
tási Központ (Centre national de la recherche scienti- fique, CNRSj 1975 óta összefogja a matematikai, fizikai,
kémiai, biológiai, földtudományi, oceanográfiai és kibf r- netikai tudományos intézeteket.
1972-ben, tehát jóval a háború vége előtt, hozták létre a Központi Tudományos és Műszaki Információs Intézetet (Institut central d'information scientifique et
technique, ICIST) a jelzett állami bizottság égisze alatt.
Ez egyik eredménye az Észak-Vietnamban 1971-ben megtartott első országos kongresszusnak, amelynek célja az volt, hogy megvizsgálja miként gyorsíthatja az infor
máció az ország újjáépítését és fejlődését az ország problémáinak mélyreható ismerete és a hozzáférhető külföldi információs rendszerek legjobb felhasználása nyomán.
Az Intézet vezetője Nguyen Nhu Kim, egy Párizsban, az Árts et Métiers főiskolán végzett mérnök, aki 10 évig tanított elektronikát a Hanoi Műszaki Egyetemen. Az Intézet központja egy hálózatnak, amelynek meghatá
rozza módszereit, és hozzájárul szakembereinek képzésé
hez.
Ez a négy szintű hálózat ma még nem épült k i egészen. Az ICIST a felelős központja. A második szinten helyezkednek el a minisztériumok információs központjai. A harmadik szinten helyezkednek el a kutatóintézetek, az egyetemek, a főiskolák és a fonto- sabb vállalatok információs központjai. A negyedik szintet a tartományok és a nagyvárosok információs központjai alkotják.
A hálózat jelenleg kb. 130 központból áll, mintegy ezer embert foglalkoztat teljes munkaidőben. Ezek fele egyetemi végzettségű.
Az újraegyesített Vietnamnak van egy nagy előnye, amely közvetlenül tragikus történelméből ered. Míg Észak-Vietnam több ezer fiatalt küldött a szocialista országokba, a dél-vietnami egyetemisták gyakran kaptak ösztöndíjat az USA, Franciaország, Hollandia stb. egye
temeire. Ennek köszönhető, hogy a VSZK talán az egyetlen ország a világon, amelynek műszaki szakem
berei összességükben valamennyi fontos nyelvet ismerik, amely az információhoz való hozzáféréshez szükséges.
A hálózat szintjei arra hivatottak, hogy a felhasz
nálókat kiszolgálják minden fontos szakterületen bibli
ográfiákkal, referátumokkal, fordításokkal, fejlődési át
tekintésekkel. Népszerűsítő anyagokat is készítenek írott vagy audio-vizuális formában.
Felhasználják, amennyire csak tudják, a rendelkezé
sükre álló dokumentumokat, de nehéz és elmaradott körülmények között, megfelelő felszerelés és helyiségek nélkül dolgoznak. Ügy tűnik, a lehető legtöbbet hozzák ki mindabból, amit az ország gazdasági életének igen zordon adottságai lehetővé tesznek.
A továbbképző tanfolyamok, amelyeken évente az információs intézmények személyzetének jelentős száza
léka vesz részt, egyre többen a déli területről is, lehetővé teszik a képzettségi színvonal növelését és a megoldandó problémákkal való szembenézést.
Nyilvánvaló, hogy a nemzetközi segítség ezen a területen igen sürgős, hatása gyors lenne.
A segítségre ott van leginkább szükség, ahol a szükségletek legnagyobbak a prioritást élvező terüle
teken:
a) sürgősen fel kell mérni és hozzáférhetővé kell tenni az ország információs forrásait, főleg a déli részen;
ehhez szükség van mikrofilmre, mikrofilmlapra és mikro
másoló berendezésekre;
b) szélesebb körben kell terjeszteni a gyűjtött és feldolgozott információkat; ehhez nyomdai és sokszoro
sító berendezések, audio-vizuális eszközök kellenek;
c) ki kell képezni a szükséges személyzetet az emlí
tett anyagok és berendezések használatára és karbantar
tására;
d) hozzáférhetővé kell tenni a külföldi - nevezetesen a nyugati - információs forrásokat (a szocialista orszá
gok segítsége ugyanis már most is igen jelentős); ehhez szükséges monográfiák beszerzése, tudományos és mű
szaki folyóiratok előfizetése, kapcsolat a nagy nemzet
közi információs rendszerekkel;
e) minél előbb hasznosítani kívánják a modem infor
mációs számítástechnikai eszközöket; ehhez meg kell ismerni a módszereket, meg kell választani és meg kell szerezni a szükséges berendezéseket és a soft-ware-t, k i kell képezni a szakembereket;
f) a kormány 1 millió dollárnyi költségvetési támoga
tást szervezett meg az ICIST elhelyezésére Hanoi köz
pontjában, a Tudományos és Műszaki Könyvtár mellett.
Egy modern épületben helyezkednek majd el a feldol
gozó és műszaki részlegek, előadó- és konferenciatermek stb. Az új épület berendezéseinek egy részét szintén nemzetközi együttműködésből kellene fedezni.
A gazdasági és társadalomtudományi információ
A Társadalomtudományi Állami Bizottság, amelynek ugyancsak minisztériumi rangja van, mint a Tudományos és Műszaki Állami Bizottságnak, a francia École dExtréme Orient {Távolkeleti Főiskola) távoli utóda, 1967-ben hozták létre, elnöke egy ismert történész, Nguyen Nhanh Toan.
Felügyelete alá tartoznak a filozófiai, gazdaságpoliti
kai, történettudományi, irodalomtudományi, nyelvé
szeti, néprajzi, jogi, régészeti intézetek; van szociológi
ával, a dél-ázsiai országokkal, régi kéziratokkal foglal
kozó szekciója. Foglalkozik mindazon problémákkal, amelyeket a fejlesztési tervek vetnek fel a gazdasági és társadalmi élet területein, valamint a nemzeti jelleg történeti és kulturális forrásainak problémáival. Feladata
163
Aubrac, R.: A tudományos, m ű s z a k i . . . a Vietnami Szocialista Köztársaságban
az is, hogy kiépítse a működéséhez szükséges nemzetközi kapcsolatokat, s válaszoljon az ország problémái iránt szerte a világban megnyilvánuló érdeklődésre.
A Bizottság felügyelete alá tartozik a Társadalom
tudományi Információs Intézet is, amelynek feladatai hasonlók az ICIST feladataihoz. Igazgatója Vo Hong Cuong.
Míg az ICIST, mint láttuk, egy széles körű hálózatot épít ki és irányít, a társadalomtudomány területe na
gyobb információs koncentrációt igényel, és nem terjed ki szükségszerűen a termelési szektorok vagy az alkalma
zott kutatás területeire. Ebből következik, hogy tevé
kenységének nagyobb része a Hanoi Társadalomtudo
mányi Könyvtárban és a Ho-Chi-Minh Városi Társada
lomtudományi Könyvtárban folyik, ezek ui. az Intézet integráns részei, míg a tudományos és műszaki könyvtá
rait nem épülnek bele az ICIST hálózatába.
Az Intézet számos gazdasági és társadalomtudományi információs folyóiratot, elemzéseket, szintéziseket, vala
mint audio-vizuális anyagokat ad k i .
A nemzetközi segítség ugyanazokban a kategóriákban szükséges, mint amelyeket a tudományos és műszaki információval kapcsolatban már említettünk. Elképzel
hető, hogy a nemzetközi vagy bilaterális együttműködési programok komplex segítséget nyújtanak a tudományos, műszaki, gazdasági és társadalomtudományi információ fejlesztéséhez.
A 185 személyt - köztük 100 egyetemi végzettségűt - foglalkoztató Társadalomtudományi Intézet, amely jelenleg igen szegényes környezetben működik - akár
csak az ICIST - könyvtárának toldalékszámyaiban, új székház építését tervezi. Erihez a költségvetési fedezetet már előirányozták, de még így is szükség lenne külső segítségre a berendezések kiegészítéséhez.
A levéltárak és könyvtárak hálózata
A miniszterelnök felügyelete alá tartozó Levéltári Igazgatóság földrajzilag és funkcionálisan tagolt hálóza
tot irányít. A helyi igazgatási szerveknek 10 évig kell megőrizniük dokumentumaikat, majd átadják őket a levéltárnak. A mai hálózat az indokínai kormányzósági levéltárak utóda, ez utóbbiak a Bibliothéque générale- hoz (Általános Könyvtár) kapcsolódtak 1917 óta, csu
pán 1945-ben váltak szét. A levéltárak anyagának egy részét Saigonba vitték 1950 és 1954 között, egy másik részét pedig Franciaországba. Ho-Chi-Minh város levéltá
rában most folyik a leltározás.
A kb. 250 főnyi létszámból 50 dolgozik a Központi Levéltárban, közülük 25 könyvtáros vagy történész. A Központi Levéltár egy 1920-ban emelt levéltári épület
ben - ma már nagyon szűken - van elhelyezve. A kb. 6 ezer m!-nyi raktárkapacitás a szükségesnek csupán a
fele, hiányoznak speciális konzerváló laboratóriumok, ezekre pedig nagyon nagy szükség van a nedves trópusi klíma alatt.
A tervek szerint Hanoitól 30 km-re épül fel a Köz
ponti Levéltár új, modem székháza. Az építkezést itt is nagymértékben megkönnyítené a nemzetközi segítség, főleg a modern berendezések beszerzése tekintetében.
A Nemzeti Könyvtár és a közművelődési könyvtárak hálózata a Kulturális Minisztérium felügyelete alá tarto
zik. A Nemzeti Könyvtár az 1919-ben alapított indo
kínai Bibliothéque générale (Pierre Pasquier könyvtár) utóda. A Bibliothéque générale az alapításkor megkapta a fökormányzósági iratokat a 19. század végétől kezdő
dően. Területi illetékességéhez tartozott T önkin, Annám, Kokinkína, Laosz, Kambodzsa és Kuang-Cseu- Wan (ma kínai terület).
A Nemzeti Könyvtár kötelespéldányokat kap; állo
mánya kb. 1 millió 200 ezer monográfia és több mint 7 ezer folyóirat. Az évi gyarapodás kb. 20 ezer monográ
fia, ebből 3-4 ezer a vietnami. A leggyakoribb idegen nyelvek a francia és az orosz. A 150 tagú személyzetből 80 hivatásos könyvtáros. A Nemzett Könyvtárban mikio- filmlaboratórium és két olvasóterem van, az egyik folyóirat olvasó. A könyvtár termei állandóan zsúfoltak, este 21 óráig tartanak nyitva.
A közművelődési könyvtárak hálózata igen jelentős:
38 tartományi, 500 járási és több száz községi könyvtár
ból áll.
Emellett kiépültek az egyetemek, az iskolák, a hadse
reg és a közegészségügy könyvtári hálózatai.
A Könyvtárak Igazgatósága jelenleg egységes katalogi
zálási szabályzatot dolgoz ki az összes hálózat számára.
Vietnam is felkészül - a könyvtári hálózatokra, a már megfelelő rendtartással működő és a szakembereknek egy igen aktív csoportjára támaszkodó információs köz
pontokra építve — a tudományos, műszaki és személyi információcserében való részvételre, annál is inkább, mert ez az információcsere egyre inkább a nemzetközi élet infrastruktúrájává alakul.
A látogatót először az a politikai törekvés lepi meg, amellyel a szakmai információt a fejlesztés elsődleges eszközeként használja fel. Lenyűgöző az az óriási ener
gia, amellyel a háború vége óta, a béke időszakában, ezer gyakorlati nehézségen át, munkának láttak, s amelynek visszhangra kell találnia a nemzetközi együttműködési programokban.
Egyre inkább napirendre kerül az ismeretek nemzet
közi cseréje, mint a világpolitikából ismert Észak-Dél vagy Kelet—Nyugat kapcsolatok egyik alapvető kompo
nense; az elért eredmények pedig mércéi lehetnének az egyre inkább tudatosodó kölcsönös kapcsolatok haté
konyságának.
Fordította: Ferch Magda
164
TMT. 26. évf. 1979/4.
AUBRAC, fí.:A tudományos, műszaki, gazdasági és társadalomtudományi információ szervezete és problémái a
Vietnami Szocialista Köztársaságban
A szerző bemutatja a Vietnami Szocialista Köztársa
ság tudományos, műszaki, gazdasági és társadalomtu
dományi információs hálózatát és elemzi főbb problé
máikat.
* * *
AUBRAC, R.: The organization andproblems of scientific, technical, economic and
social information in the Socialist Repubtic of Vietnam
The author describes the scientific, technical, eco
nomic and social information network of Vietnam and analyses its major problems.
M E G ]
dr. Hámori Péter-dr. Schneider László A KÖZVETLEN REKLÁMOZÁS
INFORMÁCIÓS RENDSZERE
A marketing az elmúlt években egyre jelentősebb sze
repet kapott a gazdasági élet meghatározott területein.
Ezen belül a ,,direct marketing" és a „direct mail" (levél- reklám) különösen fontos feladatot lát el a piac közvet
len tájékoztatásában.
A most megjelent kiadvány gyakorlati útmutatást ad azokról az eszközökről és módszerekről, amelyek e mun
ka eredményességét elősegítik. Külön fejezetek tárgyal
ják a címjegyzék összeállításának és karbantartásának módszerét, a hatásos szövegírást, a témaválasztást és a különböző levélformákat, a kampányok kiértékelésének és gazdaságosságának kérdéseit.
A kiadvány függeléke számos - az életből vett - jó és rossz példán keresztül teszi még szemléletesebbé a követendő utat és az elkerülendő hibákat.
A kiadvány terjedelme: 161 oldal, ára: 38 Ft.
Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ Kereskedelmi Igazgatóság
Budapest Pf. 12.
1428
OBPAK, P-: Opramreamrsi H npoő;ieMbi HayiHO- TexHHHeCKOH, 3 K O H O M I T < i e C K O H H oömecTBeHHOH H H - cjiop.MamiH B BbeTHaMCKofi CouHajiHCTH»iecKOH Pec- nyŐJiHKe.
AüTOpoM ormcHBaeTcsi cera. HayaHO-TexHimec-
K O Í Í , oKOHo.Mii'iecKOH H oőiiiecTBeHHoir HHopopMa-
U H Í Í BbCTHa.MCKOÜ CouiiajracTHiiecKOH P e c n y Ó; i M K H H aHajiH3HpyjoTca ee c y m e c r B y i o m H e npoŐJieMbi.
* * *
AUBRAC, R.: Organisation und Probleme der wtssenschaftiichen, technischen, wirtschaftlichen undgesellschaftswissenschaftlichen Informa
tion in der Sozialistischen Republik Vietnam Der Verfasser beschreibt das wissenschaftliche, tech- nische, wirtschaftliche und gesellschaftswissenschaftliche Informationsnetz der Sozialistischen Republik Vietnam und ihre wichtigsten Probleme.
L E N T
Ónódy Miklós
REPROGRÁFIA A T Á J É K O Z T A T Á S I I N T É Z M É N Y E K B E N ÉS K Ö N Y V T Á R A K B A N
/Módszertani Kiadványok 46. sz.l
A tájékoztatási intézmények és a könyvtárak tevé
kenységében mind nagyobb szerephez jut a reprográfia.
A dokumentátori és könyvtárosi munkában ma már alig van olyan részterület, ahol ne alkalmaznák a másoló
sokszorosító eljárások valamelyikét — légyen szó belső feldolgozó-adminisztratív munkáról vagy szolgáltatás
ról. Ezért szinte minden tájékoztatási—könyvtári munka
körben szükség van a reprográfiai eljárások s az általuk nyújtott lehetőségek beható ismeretére.
Az összefoglaló jellegű munka első kötetének beveze
tő fejezetei történeti, elvi-elméleti áttekintést és techno
lógiai alapismereteket adnak. A kötet főrésze a különféle másoló eljárások technológiai, szervezési és gazdaságossá
gi kérdéseit, alkalmazásuk lehetőségeit tárgyalja. A kötet használatát részletes tárgymutató segfti.
A kiadvány második kötete — amely néhány hónap múlva jelenik meg — a sokszorosító eljárások technológi
ájával, szervezési és gazdaságossági kérdéseivel, gyakorlati alkalmazásuk lehetőségeivel, a kiadványok előállításával, a kéziratok szerkesztésével és számos, a reprográfiai tevékenyseggel kapcsolatos kérdéssel foglalkozik.
Az első kötet terjedelme: 334 oldal, ára 80 Ft.
165
