/
2 9 2 •
.._
___
..,__..
;.,. MÜVÉSZET ÉS A TUDOMÁNY
---
l
lviOD SZERE •
-·---
A tGrrnészettudomány, a filozófia és a gn6zis m6dszere.
A tudományos kuta- tás müvészi alap-
jai.
Az eltérés a kettő
közt.
Az intuitiv módszer lényege és adott alapfeltétele. Kepes Ferencz· előadása.
1928 október 20-án, szombaton.
A megismerésnek tárgya az élet. Amit megismerni óhajt az ember, az az élet, a maga gaz- dag, tarka széleskörü távlatai- val és ez a megismerés kezdetben a gyermekies, régi ember számá- ra elérhetetlen ábrándnak tet-
szett. Mégis, rnert 6 is egysé- ges l ény volt, - hiszen a leg- egyszerübb ember nagyon is egy- séges lény, - ugy gondolta,hogy az élet gazdag teljessége mégis csak egy egész~ Valahonnan,va- lamiképen áttekinthető, kell, hogy egységes rend,és terv mü- ködjék mindenben. Amde a primi- tiv ember, aki - mint ahogy a gyermeknek a képeskönyv a szel- l emi t áplál ék.e. 1 -- képel{ben fog- ta fel az élet értelmét; a pri- mi ti v etTber számára ennek a nagy
uazdaR: világnak me12:ismerése áb-
~ándo; feladatnak ltint fel, em- ber er:r'e képtelen_nek l átszott>' mert az ember igv kének között bolyong, l{épeketv lút: hangokat hall és ezeknek tarka sokaságá-
ban & képz8let, akármily meréBz,
nem tud eligazodni, nem tud rendet
t\ S
egységet teremteni.Az az ész tehát, amely mindent/
látna,'ne~ lehet emberi ész, / hanem emberfeletti látás. /
-~~~gységes rendben./beszurá~
·Egy l enynel{ l-cell l ennle ot~
fönt magasan, rn.inden felhok
- 2 -
felett, az ál st mindan t arka hull ámz ás D és t o.. r l-: o. s {g~. fe l et t,
l ényn2k, aki mintegy csudálo..tos távlatból egy pill&nt issal lát mindent és 6bben ~ látásban mindenütt jelen vo.n, Az ősember nek ebből az istentud~tából ve~
tült ki és vsttilt föl 11th~tat
lo.n távlatba és állott elő ~ külső i st en. ;,_ külső hc.tulo::t,
~ki ~indent lát, látj~ 2zt,umi-
r 0 é!nb• Gr " ..a... '1.8.. _. i":' l ... <-··~-,..__ ... ~.,~ t l-~~ é::F'r .._ S ,.
Amde r.·~&~~ t;z :... t~ny:.1.lló.s
~ c yr.u + !" t l • .-, ,t. "h r, ,._. "".- r, z ;; s z r-. z
.!..u .! iJt,..A.. y '-... -jll' ... LVCJ' .._, v ; ~o...~.
egyct0m~s gondolkod~s, ~maly ~ véet~l~nt i tfogó törvényekbe~ fogj~ fel 2 jGlansége~~t, már QZ őssmbsrben i s ist.:;n~{8nt der en-
, / l t / . .r.> l ' ".L, / J. l ' get t Kepz~ e ene~ r6~no~a~y Gl mögött. Hi szen ~ l egegyszerUbb ember is tudott :::, szúr:rtc.n t ör-
vényeiről, beszélt c. g:-ur.lY~c.ti
ka törvényei szerint, s2óvcl
áltcl~nos és egyetemes érvényü t örvények már j8l entk8ztek ben- ne és !7t6.r ,::;. lE:gegyszE.;rü':J';) e:n- bert is épen 0z c törvénytudo..t t ette Graber ré. Hosszu,hosszu évezred&k teltek el , sok~al
hossznbb idősz.::..koi:, mi:nt c..milye -
- • • n , • , 1•-
nek a sz0~lem1 feJledes m~1 a -
lapot;\~ban v ó. l t s.koznc .. .!{, o.:rliE
megjE..lent o.z <:.mb8rben és ::·. tör- ténelem porondján n gondolko- dás szigor 2, elfoglnltn az
egyónben és :: kul tur.-íbo.n et z
- 3 -
urai~d61 széket. At tól kezdv0
, 1 l, ., ,
~ képek Glv8sztette~ ur2~~oao ielentősáalikGt, ~z 5sz odaut~
; i t o t t;:; ők e t c.. költ é~ s z ·:J t , o. mü- vész8t ~ é-o :·:l\ ot;5.s::.i v::.r;.y :i.
~abon~k ~0~6, ~z él et komoly felfogása, komoly re~lis megfo-
n !"' l""" '7,~ c: G ner-i i~ sqvedül C'..Z és Z
_x.,_... !l,~o.-•LJ~L...J • .r: '---- '-.. C::.::·v
i llet ékességére tartozotto A r enai ssance 6t~ sz~mithatjuk
nz észnek , Ct tudomS.n:r tisztel (.;- 1 / /t , ' t t ének ezt ~z indu as~ es azo ~
az ólst kérdéseit hit el6sen már cs::1k az egJecLil legitim
, • 1 • · '· Y>"~u·
tudom:1ny lSrr~c,r.1e;·c.,l meg o .h. >il -
vész·::-t pr óf'éti:.;:us sejtelmekben
,. ~ , "'l nl , • 1 , J.. • ~ e ,...
l e g f e l 1 e o :J 0 ... o, :es z :::..-c. ~1. e v 1 a i .1 e:-
, v ' • , . l ,.... , s
old.~st o.z ernoe~l e:r'aze rne~ e kedélv vil dryiban. utnt törh0t n
u L ~ , "
ló.tó ész szá.llór'l_. d~~ ~,_ "~!egso
megold~s, amel y re~lis, nyugodt biztonsággal t~kint végig az
életen1 most ~~r a tudom~nyé
lett. Mé.r korábbról, Thalestől ke z d vs 16. t hG. t
J
ul( a t udomó.nyfellépésft és rrz urJlomért
folvt o.tott küzdelrnét , ámde ur2.l-
.., ' t 1 "l.l"or
kod6 szerepe csn~ az UJA
kezdvtét ől.
A müvészE.;t, c:rr:ely előtt a j :írt ~ tudománJ-'11c.l{, o.melynek prófétikus sejtelmei és képei mögött nz ész végtelensége de- rengett, már elők~szit~t~~ a mód.ot is , c. tudort:lny modJ ~1t,
ahogy h~ludnic kel l n t itkok l&l eplezésében, nz &let mcgis- merésébt:n.
\ \
l
~~
l
~~ .. ~
- 4 -
A mlivészet ugyc~is ~ lciró méd- szert ~lk~ lmnz. A müv~~z ~!vcm
l eirja ecsctt~l, toll~l, mindegy, - o.mi t 6. tél. Lesfo:1tos::..b':.. '-'- müv&lz
sz~~6rn, hogy hti l~gy~:1 ahhoz, arnit s~jt, a~it ~rez, ~~it l~t
~s bals6 6lm&ny6n0k ~l~~~~a~ hi- ven negfclelja~. Ezon 2 nyo~o~
indul a tudo~~~y i s. jinden tudo-
rn~nyos ~6dsze~n~~ cls5 fcl~dctu ~
hli t~n~leir~s . Loirni n t6nyt ugy ahogy tap~sztaljuk; nom rnósi tani, ncn h2-rr..isit:tni, ne::. T;--togv(ltoltatni
ho.nei~L ugy; ahogy jélcntkezik,
.:J..hog-:.r cJd""'J[l vetn. i'...z {:.t&l és tí~n~y·o.dr -
t r"'''""' .! "'-.1. LJ r-. :..t z u t ~4 Y'\ U ·l ,~ :::t , ... '!ij , 'C'v -.!. e s ...., ,.., ._v t ,o;. r- ~ ~ ,-, '-' ~:.;p -~ s é sr ~
• . • ' • • - - : - -- --....>-...".
osszh~ngJ~bo.n egyes1t1. hlnd~n
ad.:.t , :1 mi.iv6szc.;t nin:J.í;;~ motivumc:
szintc cg;b~olvcd c k6p cgysGgé- ben o.z ~gysz8rü, nyugodt össz - ho.nr:;bo.n, o.mi rG ~z errh,~r a.zt mond-
jn, hogy sz6p. Ezzel pedig a
rlÜV~SZ~t SZi1:-tbolizf~ljú é~ el6ké-
~ziti u tudo~~nyo? ~egoldást. ~~
hlert ~ tudo~2n;n~K l S ~z ~ fcl~
dc.tJ., hc1g~T
f
hiVt;D l<::irtjc: :1 ténL-~llisoko.t 6s ~zokat összhnngbQn ·
~fyesits~. Igy például :. sz~mtnri fclad)t~ ~z, hogy összes hut1rot-
ni~y~it tiszt1n loirj2 és ~zok~t cgyn~ss~l szoros, bens5 összhang-
b~n egy~sitse, hogy minden ~gyes
tétel vil~gitso~ & többire és
er6s~dj6k n többi segitség6n és
vr.lnmcnnyi ~gyütt egy osztho.to.t- lon teljessógot, s szimtoni tudat
r~
J -
...
- 6 -
kebbnek festette az eget a kö- zöns8ges optikai szicllatasnál.
De n tud~mi~y ~ze~l0me szi~oru.
A tudom~-;.-;.y sz 0 ps ege ugyal'll s kell, hagy ad2tnin~k szigoru
tirgyiasitisa nellett is hely- reálljo:l~ L lo~:-'U:um az 2 v8gső szigor" :::.mit. isr:~8rünk,., o..mely
jottányit se~ enged a tárgyinsi~
tott tén~~2.dc.t hüséges leirás5- ból se:r..:.~::..fsl::;; s:=srrtl]OEt l:edv~ért.
Fi n t j as t-~~ t ~-c, p-:rr~ e ee t r::'.J..:'lci 1_;_ s •
~nzn:::L:: l{ el l ls.::1r:.ünk; ho.. össze-
dől i s a világ~ ~z esztetikai hangulat neill l ehet ~eg végk6pen
11 sine ir o. et stud.i011 ~ A tudo- mány vil5gosságáb2.n azo~bnn el-
len- vagy ro~onérzés elenyészők~
ké tüned0zne1:. El{épen t ehát a tudós nem lcövethette a müvészt a tulnyom6 szubjelctivitás terén,
& a tudomány szubje1cti-;.,~itisa
csak n legsziga~ubb tárgyiasí-
t a, s e, s t ' o.rgyszerus.. Gg , o. l o.pJ•' an érvfnyesülhet <.;s neE nélkülöz- heti t~rgyinak a vóg§6 alapele- mekig való pontos nyilvántartá-
sát. A müvészet másitho..t alkotó elemE::in a szubjektiv ho.ngulati · egység kedvéért, a tudomány nem.
A tudomány kénytelen teljes mé~~
tékben föntartani az elemek közti klilömbségeket és ellenté-
teket és ezeKet kell a világos
l~t is egy ségLben csoportos i ta- nia.
- 7 -
A tudom~ny kezd8te;n ~ még járatlan,
tapaszt~la~la~
kutat6.~ a~omban D8JT1 tudtc. még
megtalaln~ ~ g~zdag, ,nagy élet, az ellent~tes ,~el6nsegek egysé- ges szemlGleteL, nem tudta azt felépíteni) a szigoruQn megfi- gyelt és szigoruan leirt ada- tokból:teh6.t itt is követte a
mtivész~tct, itt, ahol nem volt szQbo..d. A filozófia a tanuru{, hogy a gyakorlatlanJ u tapogató
" l r ")t ., l l.r ~d n . d , , ...., . '
'-' h.C c.J..L>.e o gon alKodas a köl-
t esze / t moGs/ l zereit; a t6nyele-
~~ .1 t.; ·'J: ~ s l ::1. s a G : c. z e ll e n t é t ek
me1" m -·gm~ · t ' ' J -
elsimitásht alkalmazta és igy l ett a f ilozófuS költő, csuk
é~en r?s~z költ6. Mert u jó köl7 to n muveszet tnlnjtin halad - és ~üv8szi form6.t alkot, n f í -
l?zo~us o..zomban tudom:-in~ros for- rnat es rend0t/ alkotott a müvé
~zet módszereivel. R0ndjének- következetes sz6pségét, azaz egységét föl0be helyezte n pontos t ényleirás szempontj6.- nuk. H6.t k6rem, n tudós, n komoly realitás embere meg sze - kott azon sértődni, hogy költo- nek mondják. Mert több akar lenni költőnél ott, ahol n szi- gornak Gs az egyetemes vil~gos
l~t6.snak van h~lye. Eszembejut
~bsennek egyik hősnője, aki
1g~n hcrngszik ~ f6rj~re, és nm1kor n leg~agyobb szidalmut akarja a férj6hez v~gni, hát
/
- 8 -
uzt monja neki: Te költő! hi!el pedig nem kivinunk itt fel~lot
lenül vádaskodni, tartozom iga- zolni azt, miért mer6szkedtem a filozófust ~ltalában és kivé- tel nélkül ilyen rossz értelem- ben költőnek nevezni.
A legelső tudomóny a ter- mészettudomány volt, nyilvón az-
ért . mert a ter~6szet adott leg- több gondot az embe~nek, a termé- szet ellens6ges erőivel volt ktiz- delme, h2,rca'··c::~z er~tbcrnek 0s hogy fentarthassa m3git , hát bizony a természet titk~it kellet t előszö:
megismernie, hogy azut5.n o.zokkal megküzdhessem. A természettudo-
m~ny t:írgya oly~n erők, jelensé- gek volto.l{:, o.melyek c,z emberen kivül esnek a küluil~gba tartoz-
'
,nak és amelyek ilyen idegen os ellenséges jellemüek; ezeket · kellett lelepleznie :;.z embernek.
Igy az embGr (;Z2kről c.. külső erőkről ós fogalmakról sajit go~
dolkodó tudatában megformi lta, · kiépitette az ismeret formáj~t.
iYiint:íja az embernek n külső ese-
m&ny , küls5 történós volt. Ezt • b
nzutin megfogalmazta az esz en, vngyis az észnek, a gondolkodás:
nuk a szövedék~ben és müködésé- ben és belső tudatában előálli
totta azt, ami a tényállásban
külsőnek mut~tkozott, Páldául látta a mágneses erő megnyilat- koz:íso.it. Ehnélfogvo. a mó.gnes-
- 9 -
segr ol fogalmD.t o.lkotott mo.g:S.no.k és torv&nyt. A m~gnessé? fizi- kai tbrvónye rnegf~lel a klils6
rn~gnetikus jelens6geknek. Kell, hogy megfeleljen, klilömben mit
/"' r·
·k · t·· · ? -. r:-· 1~~ a l Z l -O.l orvuny. ~cg1 1gye -
te 3 Z ember [', vizet, péld6.ul di- namikus hat~suiban és nzut6n
me~nlkotta n hidrodinamika tör- vf~yeit, amelyeknek megfelel a viz dinamikus visolkedéso. Volt t ehát ~,z ember sz6.mó.rn c-;gy cre-
dettől ndott klilső természeti jelcnsóg és egy nrról k~szitett
fogalmi tudom~nyos belső máso- lat. A kettőt n t ermészettudós nem t6vesztettc össze, n termé- szettudós tudfo., hogy tudományo.
ilyen m~solnt-k0szitő 6s ho ő
péld1ul szomjns, ugy vizet iszi~
nem pedig ~ viz képrnini képle- tét •i sszn meg. Tehó.t n tcrmé -
szettudom~ny c6lja nz, hogy o.
ktilső vil~g, a klilső természet
jelcns6geiről, esem:nyeiről,
módj2,iról hű, :togilco.i, mc.temo.- tiko.i m~solo.tokat k6szits6n Gs losikai, matem2tikai formul~k
knl ~s k~pletckk~l fejezze kim t e rm .J s z e t t i t lr o. i t . E z n t c :rrrrR.'"f szettudornó.nynnk nagyban-egészben sikerült is és cnn(;k n sikernek praktikus konzekvencióit épen a· mi napjainkbo.n ~fo csod~lhatjuk legjobban, Qmikor ~ t echnika
" l • k ' l ' /.. . , . .
fejlodesune Vl ~~szunz·1C101 JB-
lentkczn~k napról - n~pro, o.mely
- 10 -
csodik csak 3zórt lehe sé~esek, me r t rr:G: t em:J. t ik o. í for:ra:í ui.;:baJl
~~l.meg van~ak ~~g~d~~
~ltKos terrncszeL~ erox.
az ol~ a Haln-
do+-v t " '-'- .,t v ... cr>..-,J.~tv /osz "-J\..Jl.J r~.L. t' ·~..A--.:..v.:.lJ...A '1,.:; .-,-~ ... ,.~,...... .LJ'--c
A~::de mivsl o_ ter·rn8szettu-
dom~~}On alapult kezdetben a
-·1e~-i c-.-~-,.,.,:..s ~'l'·-·~"' ~r"<t•l o" +-··do ~Á -
.. ~..._._,,J:~-v· ""t:-::..c.-.Lv_ t_ v•-<- lí,;...:.nya, amelyet a görögök f ilpzófi ónak, o. bölcse;s~:g ~:sd.vt:;l,Js6nek nevez- tek, h~t a filozófusok i s át-
,..., . "'l .., ' .l.. ,. ~ • l
vc;~"C_e~ s.z c_c.O"Lt_, 2n.oc:tszsrt ,&:-:,.e y
n~ c;. r, l=:~ ~.re: l·t dolg oz "t.r[t n t e:rmé-
s z e t-~ u ö. Ci:lÓ.!"l~' ~-:Et: l G Tl1o. :!_es ., GZ
"-''-'-l....i l c:: ő 1°..._ _ _ ..; :o '7 f...JV /.1 ... 1-~ ~:::! .,!J~~ . i_--:;-L"' ::,•r, i - V c::
+
ll erme~.. ~ ... -C r-7..- L.J.. ..,._-, ",.~j:. ~...!.,\ < l t
"-.) LJ ...; L G L~ '-.i o c s c 0 ...:.. 1.. ..L :t g ~ ...._ s z -v o _ -.~ .
:1l~i egy rLc..pfosy::~tkozftst po0.tosarn meg tudott mir jbvendöl~i.
"!',Joe:: azonb.>',.... ')"'"' br:>'r·<l t
- l>.. i • •• - -- ) ..._ ... _ • • _.._ \....o ·• (..l._,_
:l t e::"lrnés z et t udo~:~n::fb G. r ... 7 ner:l vál t be n ~egis~br~s tudo~~nyi
ban. Ez n ~6rd~s ~ogyon egysze- rU. ~ ktils6 t erm6szet bizonyos értel0l·Et;sn csci~-::ltg~;n:: 1-::iilső,
c s~tL:ug~rr_n ir.lst;;:;~~... _2_ l: i ~1t1:' o l ~;rÓ
viz, az nekorr n0n tel viligorn
semmik~pen) sem szellemem, sem l elkem, s~.:n. t estern, nem én va- gyok az. E vil~g rajtam kivtil
~ll és oly szegényesek, egyfor- mik és mórhet6k o mozg~sai,hogy
uz 6 élete bizony nem hasonlit az enyémhez, uz emberihez, ~~i
m6rhetetlen, végt elen_, gnzdagon viltozatos, kimerithet etlen élet V~[yok. Ámde n filozófia
- ll -
n~t~m.arcdt a t~rl1h~SzEJt kut:1t6.- sanal. Ig~z, hogy a t~rrn6szet
tel is foglalkozik, dc fo~lul-
,.o "lr 't c
.:\. Zl.. r-z Gr.·:oe:r·rel is. ! ... z em- beri tost tel, 10lekkol, szcl-
l~n~el. De hit szek a t irgynk
~2r nern a ktils5 természet sze-
~-r,.1·•c:. o · " ~· ~ l k l
~~- ~0~ ~oaJar~ a u u n~k. A mi e•~ Jzu• nlr \.1 g011do1 '-... ....:-.v .... d~s,unl{ ~ • m. U..l. ~"" nt::m t err.1é:szeti J.6le~s.:,_~ h!'tnem
/ ,, • - .._.. c:· ' - ... J, t
~zemlclQJü nzolcnnk. F'ölöttük
~11. Az b~bGri 6sz ál l í t ju el6 c fog&lrnakat, a tudo~tnyos t~
tE:lv"'1.'."\.~ r~""t , ":..L,Ll~ ., . ._ ,--... J eY.: ·l -•(v v g -t e l &nu ''l ma-
gasabbak rr n3tura ~let&nól. ~
t ermészetet r:. tsr:r;.;szt:.:t megér- t~~~vel, szcml~l5jJvol, me~ol
dOJ -~~v:ll nL-m l (:hGt ()!~·· ,,.J.l 'l ...
l , . - '-'c· J -·~ ' t.l
Q ~ VGn;n 1 llt::í:i le::het ÖSSZ0ZD.- v:tr?i o.n0lkiil, hog~ ... n logdur- vabc hnmisitftst kövessük el.
Ilykáp0n teh~t c filozófi~, a- mikor a term~szcttudom~ny mód- szsr 2t nlko.l;nClztc.., nmil{or .::~zt
mondtn, hoay ezt ~ n~~y -~z
... _ _ -t c , .".... ;.A.c ' t:· :.J.. -
C:.J. 0 el0tet open u~y l ehet
vizsg~lnt al~ ven;i, mint n , ""l " t ,
Kll so ormoszetet, · c.n::ikor 8.Zt
hitte l hoc· uJ~· u~C:v0~lv -·• ·-· ~zon· -· -o'd Jil - sz0rektel, sz1mtnni, rnnt0n~ti-
kai, logikai ~~solatokknl le- het ~~jd besz1mol~i crr61 c
nn~y,g~zdQ[ 0letről, bizony
n~gyon mc~tóvedett, rnurt ~z ~
n::-,gy ~ i; ~:,zd::-.:.2 .:; lot r;1G{; /~b u.n tnr-
t~lrt~zzn c.. locikni, m:.temati- kai müköd :~st i s, c..mi t eh é. t nem
- 12 -
u szernl~let tárgyc, hanem u
szeml~lődés alanya~
Mindazon~ltul a kezdő bbl- csclked6s, Gmit filozófiinak ne- vezünk, e:zzel 2< módszerrcl indult
el. Bármi jelenség került elébe,
~1gy fogtet fel; ~>ü:lt c.. külső natu- . l ' '' T (/ ' + +t ' l ..,.
ra Ja ens8geL- ~~SZlue~ ro ~ m~-
solatot, törvényt . De cs~khcmnr
nagy zavarba jutott 6s ez a zavar következik abból, hogy a szellem
GZ órzél\:i - fizik::,i külsőségtől végtelen-Ul külömbözilc Zo.varba
jutott ottan, amikor az igy alko~
tott misoló fogalmaival megraga- d Ov +t J8 . l ensegc~eL ' ' ' egys0goen / . úk(Ur· l
ta l6tni, összhan[ban akarta e -
.t . t' t ' t+ "nm/, r
gyesl enl. rt errnesze ~..~uo.u t.u.n~ . ebben egészet produk6lt, mert összes törv6nyei osszhaneban van nak egym6.ssa l. Vo.lóbc~n ~\:üls őt s zer;ü(;l, vc lóbr,n fogLl!~,ckban ru- gad j n ne g ~~ l<::üls őt 8 s it;Y egysé-
, ' t / . t ' t '
ges ::nun.:DJ. Vé§:CZ. n. errv:.::sze 'LU- don~ny ugyanis v~ctelen vilto- zatokb~.ln a v.:;;;:.es és r:l·~:I..,hctő jele~
s0geket fo[laij~ össze . V6gtcle~
egység~bcn v~ges hatóreset cit.Ez a filozófif1no.l-: azo~~ibaQ nem sike- rülhctett. Mert fognlmainem csu- pó.n a múrh_ető véges cseteket, dc
, ' t ' , · t J ' l ' l ' l " for
azo~ mer c~el ~~ es szem c o _- mtS.it,av6gtel8n jelensógeket is
e l ő :ill i t j 6.1{ , - ek 6 p e n c. l c gs z é 1- sőbb ellentéteket: végest 6s v6g-
t clent ~gyesitcn~kJ vasyis - egy- beznvD.rnak. ~nnyir~ különillöző ja-
- 13 -
bl"zon• - -·-J a~ ;::, r~::::~~. . lis t~ -~~l ~·: ~--.,--·v ='~~_ .. ,.J..·,. ... ö n
•J ' • • , •
v1z, V2GY tuz, hut ez szolg~lt
~lapjiul 0gy ily~n költ6i va-
r:ízsl::ttn~d-<., :::mit i;y filozófi:li ro2lo.lnpelvncl: neveztek.
H::lCJ.dt :-.z:J::ib;·~rr :~ .~·onclolko- d , as 8, 8 ~-ol'·"'l~ u_~o t.l.. Gak Qz .,...,b-0~ l ' t ' l -3~,
nk il{ o. z t :nou d t .:2.~:~ :··:i ke ll kü- szöbölni ~ ~öltGsz8t8t . Elór-
t~k 2nnyit, hosy olyan univer- zális, n~sJ k~p~~ot, mint a
V; l.L.. f.-·e: --víz - . ) v:·r·Tr ~~J ~:-il\1 /.~~t; u tu··z ; Yl~ P- · - -"To
nlkoV~:.: .. :: töb'06 :::-, :'i lozói'usok,n költ6szbt0t azo~bun Th~s módon
csemp,.)szt~l--:: n. tuco1-:-(:2.üyb.'lo
Ugyanis, mert 8SJS~~bss6 6pite- ni n0m tudt1k az ~l0t ellenté- t eit, bGJSG[GSS& hGmi sitottik.
Bizonyos költ6i szcb~dsiggnl.
Mert csuk evv0l lehbt,ugyebtr,
n tudom~nyno.k ilyen sz~bads1gn
nincsen. Ezt pedi[ n következ5- kópen t~tték: Az Eleit~k ut6n
jönnek Denokritos6k, az anyag- elvüek, ~ mct erialisthk, 5k kimondják, hogy minden: ~nyng,
mut ério., tekintet nélkül o.rro., hogy például a SZ8llemi jelen- sóg nem tapintható ugy, mint az anyag, vegy arra, hOGY nz
~sz logikai m~tematikai tételei tér és idő fölött ~rvényesek,
holott az .:1nyn.g minden konkrét
rnegjE:lenGs(~ben he, tárolt. Domok- ritos6k eltekintett ek ett51 ~
vét;telen külömbsGgt6l és kimon§_-
- 15 -
ttk~ hogJ bármi julontkez1k is, legelábbis a fizikaiból s z6.rmo.- zik, onnan g6zlik ki v~lcmiké
pen, h~ mindjQ~t nem ~ is tudom
ki~ut~tni, d~
f
fel kell ten- nem, mert i€Y azután egys~gesez a DGfY él et ús E:zzel az egy- ség helyre vun illitvu: az - o.nyagel ... v't.is.SE:b en, ebben a ros z 'Ko L .. lt'sz,..+,__~-~ • ~VJ~llo H ú mec~ ~k' ra~ ezzUY. .. ,
DemoKrl~ost, mi ~z anyus, azt
~é::lf3li> 8.mit o. r:1oder·J.1 nw.teri3- lístf.i.k is r.:ons.o.nak: a;·;üt 0r-zó- 1-:::e::.nkkel tt:J.pintur-Jc Ds h~it,ha szigoruo.n vizsgí.ljulc c;. t6ny:íl-
J./;st ~ 1 <.-'.--·•'-'-'"'1-ík"r' '-· r.zt v +-:-,.lvu. .., .!.l~lu!r - J h. J hor:-y t':
é:rz Gke il"lk:..-:c:l tc. p in the. tunk sok- félft. Sarkokat, von~lakat,
~z"' ~rd~!i,--ot v:-~,r 1",..,.,~".::..-ot
... ---... ~ "-' t..-c. v' --c..i ·-c· J Vfo.Ác '
m&leget, hideset, 6rddset,si-
m~t~ feketét, feh~ret és a többi, csa~ épen ~nyugot nem.
Ki látott anyasot? Hisz az egyetemes forma, v6gt6len vál- tozctok ~gys6;e, azt soha sen-
k~ szemóvel ne~ lttta, kezével
ne~ ~apintotta. ~ szem ~india
konkr0t kúpet l ~t, a k0z leon:
krét kópet tapint, soha szern ilytn univerzilis forhlit:
anyaf·ot: Dem~kri tos anynga VJlójában emberi intellektus alo.kja: költői formc.,nmelyben
ZCt v.s..rosan egybe vannak vetve, anyagi, lelki, szellemi,min- denfélE: jelensé~ . Demokritos utin jön Pl~tó. No viszont
- 16 -
Pl At ó azt mondja: egy biztos tényál lás van, n gondolat om. A gondolatom, az ·itt van, a tör- vény az biztos. Hogy azo:-nbar.. ez a sok apró-csepr6, l&th~tó, ta- pintható, tarka--bs !."K2-, tü:nő-muló
apróság, hogy ez ott van-e,- mit tudom én? Ha go~dolkodo~ róla.ak- kor ott vs.n,
hn
ner:1 go!ldolkodon~ róla, ak~or nincs ott. Egy való-ság va:nJ Q sondolat, az ide~ és o.mit itt érzékeink tapctsztalnak, az nincse~, nz csak annyiban van amennyiben gondolkodom róla. A- hogy tehát a materialisták a v~-
,,~osag , - ' l De yegeve~ / l csa k L ~z ~nyagl-. nak fslfogott jele~séget pecsé-
telt ék meg, azonképen viszont az ideálisztikus irhny Plátóval el- sikkasztotta az érzéki - fizikai világot, amely szerinte ninasen,
l / , 't ' 't ' il ' k a va osag pecse J8 · pe~lg csa a gondolatra ütötte. Csak ilyen tényhamisitúúok!::::ll t1J.dott o. filo- zófia egységet vsr&zsolni ebbe n gazdag ~letbe; ha több volt a t ényál lás, rnint amennyi belefért, hát lenyestek bel6le. Levágt ák r6la akár az anyagi oldalát,nkár a szellemi oldalát, de valnmit
le kell ett vágni, hogy·a rend- szer egységes maradjon. Nos, ez az. amit költészetnek neveztem, mert ez valójábCJ.r: csetk l{öltői
szabadság dolga.
No MOSt már a f ilozófia
. , t
SUJa ellentmond~s~ib~ mindin- kább belebonyolult, Kc..nttul elő-
~llt , " . ,
u • . n vegso rneglsmeres, hogy
~--~-lnden rc~ álnr1~ciniu~ költ~dzet
i. -,"' 1• - "" - .L :-- ••• '--" "'-"'} J
c:c .:..c!Jr:.:tE.::tlen. A t lszL: ész kri-- t . 1 / • ,
l~aJ~ utan filozófus mtr nem költ reálnrincipiumo~ut ~i- U?
El eáták tlltottók,·
d~ K;n~ -
;zu:t , ,
an vegleg lesz5molt a költé- szetnek ezzel u formá~jával. Kant
volt uz els6, nki hivcn fenn a- karta tartnni az ellentéteket, nem a)_(nrt kol t6vé lenni. Ezzel
v~szont beleesett az ugnoszti- c:Lzmusb:J.. Az élet ellentétei re- átárnudtuk és széttépték ~z éle- tet Knnt számára. SzétmarcanQol-
.... < Ga~, 1r . r~n • • t ' no l ml • ~uvaac..~ l ~ 1 o.z em-.__.
b""~:r-t · . '· ;.~8 ·rt __, ~ j_\.nn t l· S negmarc.dt ott,
"'o,.., ~_. e:.J .• - a t e rn:es ·-' ze tt ,uuomGny ~ ' mo sze"d - re i t nlkulmnztn . Rséilit ús szám6- ra ~ gondolat . Amit pedig a gon= dolat fölfogj c gondol~odás l ár- gyo.i, azok szcrinte csak n aon- do~kodás szövedókében úl lannk el o, VQgyis pohárról péld4ul
Cs..-,lu.n r ""·'~---•J: .n • ... J .L· .:b.-."-'u ~ t• u dok __ , s:.mcnnylíJCn . ..___
gondolkodom rólu~ De tovább rnent Pl át ónál és nzt rnondtc Kent: nz a pohár o.zombnn önmc.<;;::íbo.n is
. "1 , k , c
szu{seg epen van. Dc -hogy rnilyen az, azt soha, soha errber meg nem tudh2tjn, uz önmagának ~ vnl6 dolog, Ding an sich. Én csak azt tudhatarn róla, a~i c
xx
tudatom-ban van, de azt ne~, ami őbenne
magQbun vun, él 1 mozo~, müködik#
- 18 -
v~cY rej~i~. ~z örö~ _titok uz
ar;tber sz;-lTI1-2rr ... , e~ u. iJl:lZ an
sicl-J.~ Er:ibt:r~~-~sz l~lc,r_ j~1tl1.o.t el oda és Ka~tba~ f0ltCmad ujra
c~ r:lith:JS ,...:zel lsJ;:.s; ~r:~:ii~o1• az eraber 1.1cJg :1 l(GiJ3:~ pn~ ... ~Ciicsom:S.
bnn éJ_t és rné.g -oü:l~:c~~ t el{int - hctte a !iiezis;;rBr§st} r.:.:t:el~-:- is- t en.: t:;; l: s zen t t i t, 1<~:::. \To l t, nl~ i-
:1 S~: I1 '3-:J~t 1~ Í.If~CllC~~:-~:. ~- ~ S t i l os
vissz~ Xn~t, ~~i~or ~~t ~ondta:
mj_ ernbeT-el~ ne:rn i S?1·!er~!1iJti.ilJJ..r meg
r"!-.,..,... ~ ... ~t ;.-:; Q~, ..! .'\J- ,._"'r,-: ... .,lro~.:;sunl' t::;.ltl•:LL ,_, .iíl.L ..., I.Jo. j~-"-U t: .. .;_.!..._4~.._;...;.._~ ....A • .._ .. a..
\l Ó[~ t C l+S~1S ég ~-!J 8 -:J :"2[~!1J.I"~-~ .. :: Z 6_1")\TQ,
csak s2jit ;ondolat 2inkat is-
..,..-o l~i ... r.!."~->-1-\_.·~· "(,J-:;~1_,.. '-t~ 0 U ~~ ·-"·-: ._~jl:L .,..,_lVJ.:~ .,-~ . '-'.-. ·lS -·'Q!" -.i.U . ..:)Ola.t
szö~~tób5l vnn sz6v0, p6ldául n
.P -j z_. 'r,- i ,.,. i "1 .t, f': :::z.; r.-'" 1"' ~n-,....... örökl'~
~ -- J.. J_.,_ u. __ . ·-· ----L .... c : v f .... _: ... ..1._ .... _ L ~t:
id.t.:,gtll. ós T"1C:~~i srne:r~het et lc:;n. IV·.1 ;nt'-lor--• ~ J. - - c= ,'j .... ,,,-.-.G.-il ... - J-o· ~ """""" - -l F i l: - - . J -PF - ;_;i me2is-: \..,...: , ,
mcrhetctlent us r~lndE:.:n!{l sz::..m2ro.
m.egismerhetGtlc:J.t Kn:n.t sem tu- dott feltételcz~i és ebben
-"r:--.-:.;++ "!'~~"', '1'7 ősvr1br:.,-.~··el V é..JL4.vv ..;_.l~- · L..l • • • --..!.. J
hát 5 i s k~n7t0l~n volt egy fel- hők feletti l ónyt felt.6telezn17 o.ki nzuté.~ ::z c;-::bcri észnél ma-
rrasnbb és mindent megórt. Ezt K:J.nt ner~: ~:-::vszte nc,ivul isten- nek, h.::tncm neT.rczte transzcen- dens észnek, .:.mt:;ly nor:-~ embcrész, hanem :m~t;:J.sc.bb o.~nó.l. Igy halc.d n filozófiú vissznfelé G köl- t észE:::t n-:r·J om.:n oda, o.hor.l.!'lO.n min- den költ6szet indult, a mitho-
- 19 -
lógini kultur~bü. lViert ugy-n n mi lcnyege.=3r>(;.n ki.ilömbözik az ősember tit~okz~tos és örökre mcgism&rhGtetle:1 küls@ istene n titokzatos ós örökre m~2·is
merhetetlen lrulső ko.nti trt:tnsz-
c~ndons észtől? Hégel, Kant nng:: tQnitv:lnyn m6.r kimututj2, hogy bármelJ elv J.l~pj::ln rend- be lehet ugyan fogl~lni a je-
leneógeket, de bgy m~s al~pelv
b51 kiindulva ugyancsak megint m6.s rendet nlkothc. tunk. !ióg(;l leguj2bb tanitv6.t:r:;a, ~: r.':C leg- olvasottabb 'dnihinger már azt mondjn: minden filozófiai rend-
szer lehet jó, meg kell nézni, nilyen tételből indul ki, hogy összes t 8t0lei nz nlcptétellel
összh~nfb~n l8gyonek, ~llent
mondis ne leryen benne, - ak- kor c filozófi~ jó. BoGY ni- lyen alnp[ondolntból indul ki n filozófus, az egészen mind- egy. Erre nincsen rr:é~tékü~k,
hogy a tétel mn.ga, a.'n&lybol n
rendsz Gr kiindul, hely 0 ::;- c,
vagy nen, ilyen kérd~st fclte~~
ni, mondju VQihinger, értolnet- lens6g. Bármit l ehet végre ~1- lit~ni, 8. fol1tos csn..k s.z, hof:y
követ~ezetes legyen ~ GOndolko- dó ~s unnaic r. tételnel~ a követ- kezt-seit minden irúnybnn le -
tudj~ vonni ellentmondie nélküL.
Akkor ~ filozófia jó. A m~gis
mer6s 5si ideál·a teh~t végk~-
