Az iskolából a munka világába: Érettségizett fiatalok életpályái egy kérdőíves felmérés tükrében

A Z ISKOLÁBÓL A MUNKA VILÁGÁBA

- érettségizett fiatalok életpályái egy kérdőíves felmérés tükrében 1 -

Magyarországon az iskolából a munka világába történő átmenet alakulásában két tényező játszik meghatározó szerepet: a kilencvenes évek során az oktatásban végbemenő szerkezetváltozás, és az időszak munkaerőpiaci helyzete. A cikk a szerzők által az 1994-ben érettségizettek körében végzett kérdőíves felmérésre alapozva mutatja be, hogyan alakult az akkor érettségizettek gazdasági aktivitása és munkaerőpiaci helyzete az érettségi­

jüket követő harmadik-negyedik évben. Felvázolja és jellemzi azokat a tipikus életpályákat, amelyek a vála­

szoló fiatalok érettségi utáni sorsát jellemzik. Bemutatja, hogy a megvalósuló életpályák részben a középiskola típusa, a szakközépiskolában szerzett képesítés jellege, az iskolai eredmények, a szülői háttér, régiók, valamint nemek szerint differenciálódnak. Az iskolából a munka világába való átmenet sikeres megvalósulásában az iskolarendszernek, az iskolán kívüli képzésnek, a munkaerőpiaci intézményeknek is nagy szerepük van.

M agyarországon a k ile n c v e n e s é v ek b en a fiatalok munkába állása időben egyre inkább kitolódik, mert az ebben az időszakban bek övetk ező „oktatási exp an zió”

következtében tovább maradnak benn az iskolarendszer­

ben. A munkába állás azonban nem csak időben később, de m egváltozott, ö sszesség éb en kedvezőtlenebb körül­

m ények között m egy végb e. A k ilen cven es évek növek vő m unkanélkülisége az ifjúság, az iskolarendszerből k i­

kerülő fiatalok, a pályakezdők h elyzetét is érintette, körükben a m unkanélküliségi ráta m inden évben m aga­

sabb volt. A pályakezdők munkába állásának n eh ézségei, a m unkát nem találók szám ára a tanulás id ő b eli kitolódása emiatt részben kényszer is. A z iskolarendszer­

ből kikerülők munkába állásának időben egyre inkább elnyúló folyam atához az iskolarendszeren kívüli oktatás bővülése is hozzájárul.

1 A tanulmány a PHARE ACE P-96 6153 program keretében készült. Köszönetét mondunk Daruka Magdolnának, aki az empirikus felmérésben közreműködött, és értékes megjegyzé­

seivel a tanulmány megírását is segítette.

A fiatalok m unkába állásának időbeni kitolódása Nyugat-Európában jóval előbb, már a h etvenes évektől m egindult. A z iskolarendszerben töltött idő először a k özép isk olai oktatás általánossá válása, majd a fe lső o k ­ tatás tö m eg esed ése révén hosszabbodott m eg. U gyan ­ akkor ebben az id őszakban jelen t m eg az ifjú sági m unkanélküliség is, ami a n yolcvanas évek k özep éig évről-évre nőtt, majd átm eneti csö k k en és után újra növekszik. A z ifjúsági m unkanélküliség m értéke azon­

ban országonként igen k ülönböző. A m agyar helyzet sajátossága azonban nem csak az időbeli késés, hanem az is, hogy az oktatási exp an zió és a töm eges ifjúsági m unkanélküliség a rendszerváltás körülm ényei között következett be.

„Oktatási expanzió”, ill. szerkezetváltás a magyar iskolarendszerben a kilencvenes években

A n yolcvanas évek v ég én - a k ilen cven es év ek elején kezdődött a k özép isk olai és részben felsőfok ú oktatásban részt v ev ő k szám ának erőteljes m en n yiségi n övekedése.

Ennek következtében az érintett korosztályok gazdasági

VEZETÉSTUDOMÁNY

48

XXX. ÉVF 1999. 06. SZÁM

aktivitása radikálisan csökkent. A fiatal korosztályok aktivitási rátájának csök k en ése m ögött alapvetően a ta­

nulók arányának növek ed ése áll. (1 . t á b l á z a t )

1. tá b lá z a t

A gazdasági aktivitás aránya

a fiatal korcsoportokban

Korcsoport 1992 1996

15-19 évesek 20-24 évesek

23,7 % 79,9 %

16.4 % 71.5 % F o r r á s : KSH Statisztikai évkönyvek

A középfokon történő továbbtanulás M agyarorszá­

gon már a nyolcvanas években általánossá vált, h etven ­ ben az általános iskolát vég zettek 72 %-a, húsz év v el később, kilencvenben már 93 %-a, jelen leg 98 %-a tanul tovább középfokon. A k ilen ven es években azonban a k özép fok ú oktatás sz erk ezete g y ö k eresen átalakult, drasztikusan csö k k en t a sza k m u n k á sk ép zésb en , ill.

középfokú szakiskolába járók részaránya, és nőtt az érettségit adó iskolatípusokba: gim názium ba és m ég inkább a szakközépiskolába járók aránya.

F o r r á s : KSH Statisztikai évkönyvek adataiból számítva

Ezt a szerkezetváltást tekintjük a k özépiskolai - azaz érettségit adó - oktatás expanziójának, ami már e g y ­ értelműen a kilen cven es évek fejlem én ye. ( 2 . t á b l á z a t )

A z 1997/98-as tanévben tehát a k özépfokon tanulók közel 72% -a érettségit adó középiskolába jár, az évtized elején ez az arány m ég csak 56,5% . Ha az általános iskolát sikeresen befejezettek sorsának alakulását nézzük, akkor azt látjuk, hogy először az 1 9 9 1/92-es tanévben

érte el az 50% -ot a közülük gim názium ban vagy szak- középiskolában továbbtanulók aránya. A középfokon tanulók további életpályája szem pontjából az érettségit adó középiskola - gim názium vagy szakközépiskola - e lv é g z é s e nyújt le h e tő sé g e t a felső o k ta tá sb a n v a ló továbbtanulásra. A közép isk olai oktatás expanzióját a felsőoktatásban tanulók szám ának látványos növek ed ése is kísérte: 1990 és 1997. között a felsőfok ú oktatás hall­

gatóinak szám a 2,3-szorosára nőtt. A nappali tagozatos hallgatók létszám a pontosan m egduplázódott, és e lét­

szám gyarapodás következtében a 18-22 év e s népességen belül a nappali tagozaton tanulók aránya az 1990-es 10,4% -ról 1997-re 17,6 %-ra em elkedett. A felsőoktatás expanziója a nem egyetem i szektor és a nem nappali tagozatos hallgatók részarányának n ö vek ed ése m ellett ment végbe. A k özép isk olai és felsőoktatásban tanulók létszám ának gyors n ö vek ed ése következtében az ifjúsági munkaerőforrás - azaz az adott évben az oktatási rend­

szerb ől k ilép ők - isk o la i v é g z e ttsé g e folyam atosan em elkedik: 1997-ben 16,3% -uk felsőfok ú intézm ényben végzett, 32,2 %-uk pedig gim názium ban vagy szak- középiskolában érettségizett. (1990-b en a m eg felelő ará­

nyok: 10.6% és 18.8%)

2 t á b lá z a t

^ középiskolában érettségizettek

„életpálya” lehetőségei

A sikeresen érettségizettek szám ára a k ö zép isk o la b efe je z é se után alapvetően három leh etőség kínálkozik:

1. V alam ely f e l s ő o k t a t á s i i n t é z m é n y b e n v a l ó t o v á b b t a n u l á s . M agyarországon ez további három - hat év tanulást jelent. A diplom a m eg szerzése terem theti m eg a legk ed vezőb b m unkapiaci esélyek et mind a m u n k aleh etőségek , m ind az elérhető anyagi és társadalmi presztízs szem pont­

jából. E zen életpálya választása ma m ég kínálati old alról k orlátozott, a je le n t­

kezőknek ugyan a 9 0 -es években egyre növek vő aránya, de jelenleg is csak mintegy fele kerül felvételre.

2. S z a k m a i ta n u lm á n y o k f o l y t a t á s a és ily m ódon valam ­ ilyen közép vagy felsőfok ú szakm ai v égzettség m eg ­ szerzése. Ezen életpálya választásának kínálati oldalról egyre széleseb b ek a lehetőségei:

I E g y fe lő l az isk o la ren d szeren b elü l is b ővü l a választék az érettségire épülő k ép zés különböző for­

máinak m egjelen ésével és gyarapodásával pl. szak- k ö zép isk o lá k b a n tech n ik u si k ép zés, ill. V. VI.

Az általános iskolát befejezők, ill. a középfokú oktatásban tanulók megoszlása a középfokú intézmény típusa szerint

Intézménytípus 1990/91 1997/98 1990/91 1997/98 az általános iskolát

befejezők %-ában

a középfokon tanulók

%-ában

gimnázium

21,1

29,0 23,8 27,6

szakközépiskola 27,5 35,5 32,6 44,3

középiskola együtt 48,6 64,5 56,4 71,9

szakmunkásképző 42,0 30,8 40,5 25,9

középfokú szakiskola nem tanul tovább

2,9 2,3 3,1 2,2

(a végzés évében) 6,2 2,4

- -

évfolyam os képzés, post-secondary oktatás külön­

böző formái.

► A z iskolarendszeren kívüli képzés, am elynek vá l­

tozatos intézm ényi form ái épültek ki: a m unkaügyi szervezet keretein belül m űködő képző in tézm ények­

től a piaci alapon m űködő oktatási vállalkozásokig.

A felsőoktatáson kívüli továbbtanulás a gim názium ­ ban érettségizettek esetén a hiányzó szakképzettséget pótolhatja. A szakközépiskolát végzettek n él az iskolában szerzett szakm ai ism eretek továbbfejlesztését, de sok esetben szakm aváltást, pályakorrekciót tesz lehetővé. Ez a forma általában egy-k ét év e s további tanulást jelent, és egy olyan átm eneti időszakot k ép visel az iskolarend­

szerből a munka világába való átlépésben, m elynek során a munkapiac keresleti oldalának k övetelm én yei közvetlenebbül érvényesülhetnek.

3. K ö z v e t l e n k i l é p é s a m u n k a e r ő p i a c r a . Ezt a lehetőséget a gim názium ban érettségizetteknél a szakképzettség hiánya, szakközépiskolát v ég z e t­

teknél a m eg lev ő - nem m indig piacképes - szakm ai képzés je lle g e m ellett további tényezők, pl. a munkatapasztalatok, a gyakorlat, a sp eciális m unkapiaci ism eretek hiánya is korlátozhatja.

Többek között ezek azok a tényezők, m elyek j e ­ lentősen növelik annak az esély ét, hogy ennek az életp ályán ak a v á la sztá sa h o ssza b b -rö v id eb b ideig tartó m u n k a n élk ü liség g el, vagy a la c so ­ nyabb presztízsű , b izonytalanabb á llá sle h e tő ­ ségekkel párosul.

Vajon hogyan realizálódnak ezek a leh etséges életutak közvetlenül az érettségi után és az azt követő néhány évben? M ilyen arányban választ­

ják, ill. kényszerülnek a fiatalok egyik vagy m ásik élet­

pályára, m ilyen külső tényezők függ-vén yek én t alakul ki, hogy ki m elyik pályára kerül? L eh etséges-e átjárás az eg y es pályák között? T öbbek között ezekre a kérdésekre is kerestük a választ az 1994-ben érettségizettek körében végzett kérdőíves felm érés se g ítsé -g é v e l.2 A válaszolók az 1994. szeptem berétől 1998. első fé lé v é ig terjedő időszakra eg y hónapokra bontott „naptár” kitöltésével jelezték az adott időpontbeli tevék en ységü k et, „stá­

tusukat”.

9z A felmérést az 1994-ben gimnáziumban és szakközép-iskolában éretségizettek körében végeztük három megyében (Borsod-Abaúj- Zemplén, Hajdú-Bihar és Fejér), valamint Budapesten. Kb. 9000 kérdőívet küldtünk ki, amelyből 3142-t kaptunk vissza kitöltve. A tanulmányban található megállapítások és adatok - ahol forrás- megjelölés nincs - e felmérésen alapulnak.

A felm érés ered m én y ei azt tanúsítják, h o g y a k özép isk olát elv ég z ett fiatalok körében - legalábbis szándékaik szerint - a legnépszerűbb választási lehetőség a továbbtanulás, ezen belül is a felsőoktatásban történő továbbtanulás. V iszon ylag k evesen választanák önszán­

tukból a harmadik leh etőséget, azaz az érettségi utáni k özvetlen munkába állást. (3 . t á b l á z a t )

A 3 . t á b l á z a t adataiból jól látható, hogy a jövőre vonatkozó elk ép zelések b en m ennyiben differenciál a k ö zép isk o la típusa; U gyan ak k or a fiatalok realitás- érzékét és nyilván a tanuláshoz való viszon yát is tükrözi, hogy a továbbtanulási „hajlandóság” - ahogy ez az 7.

á b r á n látható - nagym értékben fü gg a tanulm ányi ered­

m énytől.

3. tá b lá z a t

Elképzelések a jövőről, közvetlenül az érettségi után, iskolatípusonként

M indkét iskolatípusban je lle m z ő , hogy a lányok ö sszesség éb en kisebb arányban tanulnának tovább, s nagyobb arányban dolgoznának. K ülönösen a felső o k ­ tatásban való továbbtanulás terén nagy a nem ek közötti eltérés: a gim nazista fiúknál majdnem tíz, a szakközép- iskolásoknál csak négy százalékpont a különbség. Ezt a különbséget a tanulm ányi eredm ény nem indokolja, hiszen az a lányok esetében e g y árnyalattal inkább jobb.

A gazdasági aktivitás és munkanélküliség alakulása az érettségit követő három-négy éves időszakban

A fiatalok gazdasági aktivitása általánosságban k orcso­

portonként növekvő. A felm érésben szereplő fiatalok 1975-ben, ill. 1976-ban születtek. íg y az érettségi évéb en m ég a legalacsonyabb gazdasági aktivitású 1 5 -1 9 éves, a felm érés időpontjában már a 2 0 -2 4 - é v e s korcso­

portba tartoztak. A gazdasági aktivitás ezekben a korcso-

VEZETÉSTUDOMÁNY

Elképzelés a jövőről gimnázium szakközépiskola Együtt

továbbtanulás

a felsőoktatásban 78,07% 51,79% 61,42%

szakmai tanul­

mányok folytatása 13,58% 17,31% ■ 15,95%

munkába állás 6,21% 26,13% 18,80%

otthon maradás 0,18% 0,47% 0,36%

egyéb 0,89% 1,71% 1,41%

tanulni és dolgozni 0,80% 2,38% 1,83%

nem válaszolt 0,27% 0,21% 0,23%

Együtt 100,00% 100,00% 100,00%

5 0 XXX. ÉVF 1999. 06. SZÁM

1. á b ra

Az érettségizettek elképzelései a jövőről közvetlenül az érettségi után, az érettségi átlag függvényében

portokban nagyrészt a tanulási idő h osszától függően alakul. A 2. á b r a a v á laszoló fiatalok tevék en ység sz e ­ rinti összetételének időbeli alakulását mutatja. A változá­

sokat félévenkénti (tanév eleje, ill. naptári év eleje) bon­

tásban nyom on k övetve kirajzolódik a tanulás és munka világa közötti átmenet folyam ata: a m unka-tevékenység súlyának n ö v e k e d é se , e z z e l párhuzam osan a főtevékenységként történő tanulás, valam int a munka- nélküliség arányának csök k en ése. (2 . á b r a )

A z ábra szerint tan évről-tan évre csö k k en azok aránya, akik főtevék en ységk én t tanulnak. A munkában lév ő k aránya v iszo n t n em csa k tanévenként, hanem félév es bontásban is em elkedő. Ez abból fakad, hogy fe l­

tehetően nem csak a tanulást befejezők vagy abbahagyok, hanem a kezdetben m unkanélküliek vagy inaktívak is gyarapítják szám ukat. E zzel párhuzamosan nyilván fordí­

tott átáramlás is van: többen nem az érettségi évében, hanem csak később tanulnak tovább, ezért a kezdetben m ég d olgozók, m unkanélküliek vagy otthon levők egy része a főtevékenységként tanulók szám át növeli. A nettó eredm ény azonban a két csoport - d o lg o zó k és tanulók - arányának ellentétes irányban történő változása. Ennek következtében az érettségi után három év v el (három tanévvel) k övetkezik be a váltás a d o lg o zó k és tanulók arányában, ekkorra már a munkában lévők hányada

m eghaladja a főtevék en ységk én t tanulókét. A magukat m unkanélkülinek vallók aránya viszon t az első két évben mutat határozottan csök k en ő tendenciát, azt követően lényegében az így kialakult szint körül marad.

Bár az ábra ezt külön nem mutatja, igen fig y e le m ­ rem éltó, hogy egyre növek vő az aránya azoknak a fiata­

loknak, akik ugyan dolgoznak, de nem mondtak le a továbbtanulásról, hanem munka m ellett tanulnak. A z eg ész mintában ez a csoport 1994. szeptem berében 1,7%-

2. ábra

Az érettségizettek életpályájának alakulása

1994. szeptember és 1998. január között

---- tanul ---- munkanélküli ---- dolgozik ...otthon marad

ot, a kérdőív kitöltésének időpontjában már 11, 2%-ot képvisel. A munka m ellett tanuló fiatalok 10% feletti aránya egy újabb és sok szem pontból elő n y ö s életút m odellt képvisel.

A 3 . a . és 3 .b . á b r a a közgazdaságtanban, ill. sta­

tisztikában használatos kategóriák seg ítség év el mutatja be a felm érésben részt v e v ő fiatalok érettségi utáni éle t­

pályának alakulását. Ezt a folyam atot a gazdasági akti­

vitás n övek ed ése, és ez z e l párhuzam osan a m unka­

nélküliségi ráta csök k en ése jelzi. A gazdaságilag aktívak aránya a m unkanélküliek szám ának csök k en ése miatt kevésbé nő, mint az adott időszakban foglalkoztatottak aránya.

Bár a gim názium ban és szakközépiskolában érettsé­

gizettek körében a jelen leg munka nélkül lévők aránya lén yegesen nem különbözik, az alacsonyabb aktivitási arány miatt a gim názium ban érettségizettek m unkanél­

küliségi rátája magasabb. A gazdasági aktivitás arányát illetően az érettségit követő e g y é v e s időszakban fo ly a ­ matosan nyílik az o lló a két iskolatípusban érettségizettek között, a legnagyobb a különbség eg y év v el az érettségi után. Ennek az az oka, hogy am íg a gim názium ban érettségizetteknél a sikeresen újra felv ételiző k miatt az érettségi évét követő tanévben jobban nő a főtevékeny-

3 .a . á b ra

A gazdasági aktivitás és a munkanélküliségi ráta, valamint a dolgozók arányának időbeli alakulása

az érettségit követő 3-4 évben^

---a k t iv itá s i a rá n y ...d o l g o z ó k a rá n y a --- m u n k a n é lk ü lis é g i ráta

ségként tanulók szám a, mint a d olgozók é, addig a szak- középiskolát végezettek n él a tanulók szám ának jelen tős csökkenését (technikusi k épzés, V. év es képzés b efe­

jezése) a d o lgozók szám ának majdnem duplájára való n övekedése kíséri. A k özép isk ola e két típusában az érettségizettek életpályája a v izsgált időszakban j e l­

legzetesen különbözik egym ástól. A gim nazistáknál a munkába állás időpontja, a gazdaságilag aktív időszak általában későbbre tolód ik , mint a sza k k ö zép isk o lá ­ soknál. Erre szorítja őket a szakképesítés hiánya, ugyan­

akkor a továbbtanulás, ezen belül is a felsőoktatásban való tanulás szem pontjából ők versenyképesebbek is.

A 3 . á b r á n kirajzolódó tendencia - m unkanélkülisé­

gi ráta csökkenése - értékelésénél azt is figyelem b e kell venni, hogy ebben az időszakban már az általános m unkanélküliségi ráta is csökken.

A fiatalok „státusának” változása és stabilitása az érettségit követő három-négy éves időszakban

Láttuk, hogy közvetlenül az érettségi után a fiatalok több, mint fele valam ilyen form ában továbbtanult. A zo k közül,

O / •

A gazdasági aktivitás arányát a statisztikai gyakorlatnak megfelelően úgy számítottuk, hogy a foglalkoztatottak (dolgo­

zók) számát a foglalkoztatottak és munkanélküliek együttes számához (gazdaságilag aktívak) viszonyítottuk. A munkanél­

küliségi ráta számításánál a munkanélküliek számát a gazda­

ságilag aktívak számához viszonyítottuk. A dolgozók aránya viszont a kérdőívet kitöltők közül jelenleg dolgozók arányát mutatja.

3 .b . á b ra

A gazdasági aktivitás és a munkanélküliségi ráta időbeli alakulása az érettségit követő 3-4 évben,

a középiskola típusa szerint

akik ekkor nem tudták tanulm ányaikat folytatni, többen váltak m unkanélkülivé, ill. inaktívvá, mint am ennyien d olgozn i kezdtek. A felm érésben részt v ev ő k közül az érettségi évében tovább nem tanulók 56,3% -a munka- nélküli vagy inaktív lett. Ez azt jelen ti, hogy a gazdasági aktivitás aránya ebben az időpontban alacsony, 32,2, a m unkanélküliségi ráta szám ított értéke pedig rendkívül m agas, 46,2% . Ebben a m agas arányban több különböző tén yező hatása is ö sszeg ző d ik . M agyarországon ebben az időszakban - 1 9 9 3 - 1994-ben - tetőzött a munka­

n élk ü liségi ráta (1 3 ,9 , ill. 14%4), aki tehát anyagi vagy egyéb okok miatt ele v e az érettségi utáni munkába állást választotta volna, annak az azt k övető évek h ez képest nehezebb körülm ények között kellett munkát keresnie.

A zok a fiatalok, akik szándékaik szerint az érettségi után már d olgozn i szerettek volna, 20% -ban lettek munka- nélküliek, 7,2% -ban inaktívak, további 6% -uk az egyéb tevék en ységi kategóriába tartozott ekkor.

A m ásik tén yező, amit az érettségi évéb en kialakult m agas m unkanélküliségi ráta értékelésénél figyelem b e kell venni, hogy a fiatalok eg y része feltehetően nem is keresett munkát, hiszen elsősorban tovább akart tanulni.

K özülük ez 66,6% -nak sikerült az érettségi évében (ebből 1,6% -ot tesznek ki azok, akik m unka m ellett tanultak tovább). A sikertelenül felv ételiző k jó része pályakezdő m unkanélküliként regisztráltatta magát, és így részesül-

4 KSH Statisztikai Évkönyv, 1997

VEZETÉSTUDOMÁNY

52

XXX. ÉVF 1999. 06. SZÁM

hetett többek között a pályakezdők m unkanélküli s e g é ­ lyében. Ezt bizonyítják azok az adatok, am ely szerint az ered etileg továbbtanulni sz á n d ék o zó k k ö zü l azok , akiknek ez az érettségi évéb en nem sikerült, m indössze 30%-ban álltak munkába, 38% -uk m unkanélküli lett, további 11,5% inaktív, a többiek az egyéb tevék en ységi kategóriát jelölték m eg. U gyan csak erre utal, hogy ha a m unkanélküliek arányát 1994. szeptem berétől havi bon­

tásban nézzük, igazából márciusban indul m eg a lassú csökkenés (októbertől februárig v é g ig 15% felett volt), vagyis akkor, amikor a kilen cven napos várakozási idő után hat hón ap ig járó p ály a k ezd ő k

m unkanélküli seg ély e már nem jár.5 A regisztrációt és ezzel a m unkanélküli stá­

tusba kerülést a továbbtanulni akarók körében a seg ély m ellett a m unkanélküli képzés-átképzés igén yb evételén ek leh e­

tősége is ösztönözte, mert ezáltal leh e­

tővé vált az eredetileg tervezett tovább­

tanulás átm eneti vagy v ég le g e s h ely et­

tesítése.

Azt, hogy az érettségi évéb en ki m ilyen pályára került, első so rb a n a középiskola típusa, valam int az elért ta­

nulm ányi eredm ény determ inálta. A továbbtanulást tek in tve a sza k k ö zép - iskolát végzettek között a pedagógiai és m űszaki sz a k k ö z é p isk o lá so k voltak ekkor a legjobb helyzetben (n yolcvan, ill. hetven % továbbtanuló), legkisebb

arányú az érettségi év éb en történő továbbtanulás a kereskedelm i (30,5% ) és a k özgazdasági (41,1% ) szak­

területen. E két utóbbi szakközépiskola-típusban ezzel párhuzamosan a m unka-nélküliek aránya ekkor a szak­

középiskolai átlag feletti, 27 ,8 , ill. 20% -os. A rögtön munkába álló aránya az e g észség ü g y i és a postaforgalm i­

hírközlési szakterületen érettségizettek körében a le g ­ nagyobb, 35%.

Vajon m ennyiben, m ilyen arányokban nyílt lehetőség pályakorrekcióra, hogyan változott az eg y es egyének, csoportok helyzete egy, majd több év v el az érettségi után? ( 4 . t á b l á z a t ) A'-

A táblázatban kivastagított szám ok azt mutatják, h ogy m ily en arányban rögzü lt az érettségi év éb en kialakult helyzet, ill. m ennyiben változott az egyén ek

5 A pályakezdő munkanélküliek segélye 1996-ban megszűnt, jelenleg a pályakezdő munkanélküliek támogatása kizárólag aktív munkaerőpiaci eszközök alkalmazásával valósul meg.

helyzete egy év v el az érettségi után. A z utolsó sorban szereplő átlag az 1995. szeptem beri állapotot, az érettsé­

g izettek te v é k e n y s é g szerin ti ö s s z e té te lé t mutatja.

L egnagyobb arányban a már eg y év v e l ezelőtt is d o lg o ­ zók, ill. tanulók maradtak m eg akkori státusukban.

U gyanakkor azok közül, akik dolgozn i kezdtek, többen időközben elvesztették a munkájukat (4% ), m ég többen (12% ) pedig fő tev ék en y ség k én t tanulni kezdtek. A z érettségi után továbbtanulók harminc %-a ekkor már nem tanul, ők fele részben munkába álltak, a többiek viszont m unkanélküliek vagy inaktívak lettek. A z érettségi után

4. táblázat

munka nélkül lévők valam ivel több, mint egyharm ada már d olgozik , ennél nem sokkal k eveseb b azok szám a, akik m ost kezdték el, ill. folytatják tanulmányaikat.

E gyn egyed részben azonban vagy továbbra is munka- nélküliek maradtak, vagy inaktívvá váltak.

Ha a követk ező évben b ek övetk ező status változá­

sokat vizsgáljuk, akkor az 1995. szeptem berében d o lg o ­ zók és tanulók közül eg y é v v e l később - azaz 1996.

szeptem berében - tanulók h elyzetében tapasztalható a legnagyobb stabilitás, ezt követi d o lg o zó i státus stabili­

tása. A z ekkor munka nélkül lévők 20% -ban maradtak m unkanélküliek, nagyobb arányban (k özel 50% ) a d o lg o ­ zók szám át gyarapították, s csak kisebb részben (16% ) a főtevékenységként tanulókét.

V égü l is m ennyire m eghatározó, ill. változó az érettségit követően kialakuló h elyzet több év elteltével?

A 5. t á b l á z a t adatai azt mutatják, h ogy akik érettségi után dolgozni kezdtek - bár ezek szám a m egleh etősen kevés - három -három és fél év v el az érettségi után hetven %-ban

A felmérésben részt vevők tevékenység szerinti megoszlása

egy évvel az érettségi után (1995. szeptember)

Tevékenység 1995. szeptember

1994.

szeptember

dolgozik tanul katona otthon munka- nélküli

egyéb

dolgozik

73,98%

12,36% 6,08% 2,76% 3,87% 0,92%

tanul 14,86%

70,54%

3,16% 2,60% 6,55% 2,26%

katona 50,00% 18,52%

1,85%

3,70% 16,67% 9,26%

otthon 34,90% 22,82% 8,73%

20,80%

8,73% 4,03%

munkanélküli 34,47% 30,19% 5,35% 4,93%

22,06%

2,99%

egyéb 37,12% 33,33% 2,27% 4,55% 14,39%

8,33%

átlag 30,61% 49,60% 4,21% 3,95% 9,03% 2,60%

jelen leg is dolgoznak, azaz viszo n y la g tartósan m eg tudtak maradni a m unkapiacon. A z akkor m ég tanulók kisebb részben ma már d olgoznak, de felerészben ma is tanulnak. A legrosszabb helyzetben úgy tűnik, azok van­

nak, akik k özvetlenül érettségi után sem tanulni, sem m unkahelyet találni nem tudtak, körükben a m unka­

nélküliség ma is átlag feletti. M ás oldalról közelítve: akik ma m unkanélküliek, azoknak huszonöt %-a az érettségit követően is az volt, további tizen egy %-uk akkor otthon volt, ill. az egyéb tevék en ységi kategóriába tartozott.

Eredményeink összegzése:

néhány tipikus életpálya és jellemzői

A felm érés adatainak felhasználásával a következőkben azt próbáljuk bemutatni, hogy m elyek azok a tipikus élet­

utak, am elyek a v á laszoló fiatalok érettségi utáni sorsát jellem zik. A z érettségizettek számára e lv ile g követhető - a korábbiakban leírt - életpályák - úgy tűnik - csak

szerepelt. A z 5 . t á b l á z a t ö sszefo g la ló a n mutatja be, hogy végül is m ennyiben realizálódott ez az elk ép zelés a felm érésben szereplő fiatalok körében. A táblázatban külön szerepeltetjük a már IV. é v e s hallgatók (ők érettsé­

gi után rögtön bekerültek a felsőoktatásba), valam int a munka m ellett a felsőoktatásban tanulók arányát.

A nyom on követett időszakban az érettségizettek nem eg észen felén ek sikerült bejutnia valam ilyen fe l­

sőoktatási intézm énybe, ebből 8,6% munka m ellett tanul, 4% pedig már befejezte, és m ost már nem tanul (a már diplom ával rendelkezők egy része ma is tanul). U gyan ­ akkor m in d ö ssze az érettség izettek 18% -a szám ára bizonyult ez a pálya „ eg y en esn ek ”, azaz az érettségi évében bejutva sikerült is benn is maradniuk. A felső o k ­ tatásba nagyobb e sé lly e l jutottak be a gim nazisták, különösen igaz ez az egyetem en való tanulásra. A tanul­

m ányi eredm ény erőteljesen m eghatározó, m egint csak elsősorban az eg yetem en v aló továbbtanulás terén: az egyetem en tanulók több, mint 80% -a négy feletti, több,

5. táblázat

Az 1994. szeptemberében adott státusban levők tevékenység szerinti összetétele

a kérdőív kitöltésekor

Tevékenység A kérdőív kitöltésekor

1994. szeptember dolgozik dolg.+tanul tanul katona otthon van munkanélküli egyéb összesen

dolgozik

59,39%

10,20% 14,69% 0,20% 10,82% 3,27% 1,22% 100,00%

dolg.+tanul 39,62%

37,74%

13,21% 0,00% 7,55% 0,00% 1,89% 100,00%

tanul 31,85% 10,16%

48,73%

1,75% 12,81% 4,41% 0,40% 100,00%

katona 57,41% 18,52% 20,37%

0,00%

1,85% 1,85% 0,00% 100,00%

otthon van 43,06% 11,11% 24,31% 0,69%

12,50%

6,25% 2,08% 100,00%

munkanélküli 43,94% 11,90% 29,00% 0,22% 6,06%

8,23%

0,43% 100,00%

egyéb 45,11% 12,03% 30,83% 0,75% 5,26% 5,26%

0,00%

100,00%

átlag 39,82% 11,17% 37,27% 1,11% 5,09% 4,84% 0,60% 100,00%

kevesek esetén eg y en es vonalúak, az iskolarendszerből a munka világába történő átm enet igen különböző, v á l­

tozatos formákban valósul m eg. A z általunk vizsgált v i­

szonylag rövid időszakban is gyakran változik az eg y es egyén ek helyzete, ha korlátozottan is, de van átjárás a különböző státusok -tevék en ységek között. A z időszak egészére az első nagy választóvonal a felsőoktatásba való bekerülés vagy - pusztán az érettségi avagy rövidebb idejű továbbtanulással szerzett (újabb) szakképzettség birtokában való - azonnali vagy egy-k ét é v v e l elh alasz­

tott kilépés a m unkaerő piacra.

,,E l ő b b v a g y u t ó b b a f e l s ő o k t a t á s b a ”

Láttuk, hogy az érettségizettek többségének jövőb en i elk ép zeléseib en a felsőoktatásban való továbbtanulás

mint fele 4,5 feletti tanulm ányi eredm ényű. M ás oldalról közelítve: a legjobb tanulm ányi eredm ényűek három ne­

g y ed e a felsőok tatásb an tanul, további 9% -uk már dip lom át szerzett. U g y a n c sa k je le n tő s d ifferen ciá ló tén yező a szü lők iskolai végzettsége: ahol az apának vagy m indkét szü lőn ek felső fo k ú v é g zettség e van, ott az érettségizettek, több, m int fele (ahol m indkét szü lő diplom ás, ott három negyede) tanul a felsőoktatásban.

E zzel szem ben azoknak a fiataloknak, akiknél csak az anyának van, vag y e g y ik szü lő n e k sin cs felső fo k ú vég zettség e, k evesebb, mint fele tanul a felsőoktatásban.

A különbség m ég nagyobb, ha csak az egyetem re járók arányát nézzük, ott a két diplom ás szü lő v el rendelkezők kiugró előn yb en van a többiekhez képest (40,8% jár

VEZETÉSTUDOMÁNY

54

XXX. ÉVF 1999. 06. szám

egyetem re). U gyancsak előn yöseb b helyzetben vannak - mindkét iskolatípusban - a fiúk, de kizárólag az e g y ete­

mi továbbtanulás szem pontjából, a főisk olai továbbta­

nulásnál nincs lén y eg es különbség a nem ek között. (6 . t á b l á z a t )

A felsőoktatásba kerülők nagyobb része - kb. 66% -a - nem az érettségi évéb en kezdte - vagy m egszakította - felsőfokú tanulmányait. K özülük tanulm ányaik előtt - esetleg közben - egyharm adnyian voltak m unkanélküliek - ebből 5,6% tartósan - , és 8,5% -uk nem lépett ki addig a munkapiacra, hanem inaktív volt.

,, U ta k a m u n k a v il á g á b a "

Akik 3 -3 ,5 év v el az érettségi után dolgozn ak azok is különböző utakon jutottak ebbe a m unkaerőpiaci p o z í­

cióba. A kérdőív k itöltések or d o lg o zó k k ö zel 8%-a diplom ás, ők tehát a felsőoktatásból érkeztek a munka világába. U gyanakkor a jelen leg foglalkoztatottak egy része munka m ellett is tanul, pontosan 22% -uk, ebből 17% a felsőoktatásban. ( 7 . t á b l á z a t )

A 7. t á b l á z a t b ó l - ahol is már csak azok szerepelnek, akik jelen leg dolgoznak, de m ellette nem tanulnak a fel-

6. táblázat

A felsőoktatásba bekerültek aránya a válaszolók %-ában, iskolatípusonként Felsőoktatási

intézmény

Középiskola típusa

gimnázium szakközépiskola együtt

egyetemen tanul 28,01% 10,69% 16,90%

ebből IV. éves 13,21% 4,18% 7,42%

munka mellett

tanul 2,04% 0,65% 1,15%

Főiskolán tanul 29,61% 25,71% 27,08%

ebből IV. éves 8,51% 3,23% 5,12%

munka mellett

tanul 6,83% 7,81% 7,45%

Diplomát szerzett,

már nem tanul 4,17% 3,88% 3,86%

Felsőoktatásban

tanuló+diplomás együtt 61,79% 40,28% 47,84%

ebből IV. éves 21,72% 7,41% 12,54%

munka mellett

tanul 8,87% 8,45% 8,59%

sőoktatásban - jó l látható, h ogy m ilyen előzm én yek és státusváltozások során kerültek a fiatalok a munka világába. Ennek m egfelelően a k övetk ező csoportokat és jelleg zetes életpályákat különíthetjük el:

1. A legnépesebb csoportot, a d o lg o zó k k özel egyhar- madát azok alkotják, akik az érettségi után m ég fő tev é­

kenységként - de nem felsőoktatási intézm ényben - ta­

nultak, és elkerülték a m unkanélküliséget. O k tehát azt a tipikus életutat valósították m eg, am elyben az iskolai tan u lm án yok a felső o k ta tá s h ely ett szak m ai tan u l­

m ányokkal folytatódnak, és ez v iszo n y la g sim a - átm e­

neti m unkanélküliséggel vagy inaktivitással nem járó - elh elyezk ed ést tesz lehetővé. E csoportban a dolgozók eg észéh ez viszonyított súlyukhoz képest nagyobb arány­

ban szerepelnek a gim názium ot végzettek , a jobb tanul­

m ányi eredm ényűek. Jövedelem alapján is ked vező a csoport h ely zete, átlagos jö v ed elm ü k 3 7 0 5 3 Ft. A z átlagnál ez csak 3%-kal m agasabb, és a csoporton belül nagy az eltérés a gimnáziumban, ill. szakközépiskolát vég­

zettek között, ez utóbbiak javára. A z ide tartozó szak­

k özép isk olások között szám arányuknál nagyobb szám ­ ban műszaki-ipari szakközépiskolát végzettek szerepelnek.

2. A követk ező, több mint húsz %-ot kitevő réteget a jelen leg d o lg o zó k csoportján belül azok alkotják, akik az érettségi óta főtevék en ységk én t egyáltalán nem tanultak, viszont hosszabb-rövidebb munka nélkül voltak. Ok már az érettségi óta a m unkapiacon próbálnak boldogulni, és jó részt k ö zü lü k kerültek ki a tartósan - több, mint egy évig - munka nélkül lévők (a 21,87% -ból e z hat % -ot jelen t). M unkanél­

k ü liségük átlagos időtartama tíz hónap, a gim názium ban érettsé­

gizetteknél 14,5 hónap. A z adott csoporton belül azok, akik tartós m u n k an élk ü liek is voltak , f e le ­ részben gim nazisták. A dolgozók csoportján belül egyértelm űen ők alkotják a leghátrányosabb h ely ­ zetb en le v ő csop ortot. Á tla g o s jöved elm ü k alacsonyabb a m inta­

átlagnál (3 3 .3 6 0 Ft), ezen belül is a gim n áziu m b an v é g z e tte k é ennél alacsonyabb. Hátrányos helyzetük - e csoport összetételéb ől adódóan - elsősorban a szakképzettség hiá­

nyából fakad. K özel ötven %-uk - az átlagnál jóval nagyobb arány - érzi jelen leg i m unkahelyét b izon y­

talannak, azaz a m unkahely elv esztésétő l félnek. A g im ­ nazisták , ill. sz a k k ö z é p isk o lá s o k szám arányukban nagyjából m eg felelő en szerepelnek ebben a csoportban, de ezen belül a közgazdasági és kereskedelm i területen végzettek a m intabeli súlyukhoz képest nagyobb arány­

ban vannak jelen. A csoport n eg y v en %-át a közgazdasá-

7. táblázat

A kérdőív kitöltésének időpontjában dolgozók összetétele,

iskolatípusonként Tanult-e főte­

vékenységként

Volt-e munkanélküli vagy inaktív

gimnáziumban érettségizett

szakközépiskolá­

ban érettségizett

Együtt

nem nem volt munka-

nélküli, sem inaktív 9,74% 23,99% 20,59%

volt inaktív 1,95% 1,59% 1,68%

volt munkanélküli 23,05% 21,44% 21,87%

nem tanult összesen 34,74% 47,03% 44,13%

igen nem volt munkanélküli,

sem inaktív 40,91% 30,15% 32,72%

volt inaktív, de nem volt

munkanélküli 2,92% 3,82% 3,59%

volt munkanélküli 21,43% 19,01% 19,71%

tanult összesen 65,26% 52,97% 55,87%

Együtt 100,00% 100,00% 100,00%

gi és kereskedelm i szakközépiskolát végzettek alkotják, m iközben a d o lg o zó k eg észéb en csak harminc %-kal képviseltetik magukat. Ebből is következik, hogy erre az életpályára nagyobb v a ló szín ű ség g el kerülnek a lányok.

3. Számarányában a k ö vetk ező csoportot azok alkotják, akiknek érettségi utáni életútja eg y en es vonalú, státusuk stabil maradt, azaz folyam atosan d olgoztak (a fiúk több­

sége közben katona volt). Ok az iskolarendszerből rögtön a munka világába kerültek és ott m eg is tudtak maradni.

Ebbe a csop ortb a n a g y o b b részt sza k k ö zép isk o lá t végzettek tartoznak, és jöved elm ü k a mintaátlagnál több, mint tíz %-kal m agasabb. Ez a m agas jöved elm i szint nagy különbségeket takar, hiszen ebbe a csoportba tar­

tozik az eg észség ü g y i szakközépiskolát végzettek több, mint fele, m iközben az ő jöved elm ü k ennél alacsonyabb.

A z ebbe a kategóriába tartozók több, mint fele ma is az első m unkahelyén dolgozik . Ok azok, akik jelen leg i munkaerőpiaci pozíciójukat nagy arányban v élik stabil­

nak.

4. V égül egy további, ugyancsak közel húsz % -os arányt k ép viselő réteg a d o lg o zó k között, akik közben mindkét utat bejárták: azaz tanultak főtevék en ységk én t (szakm ai tanulm ányok), de hosszabb-rövidebb ideig m unkanélkü­

liek is voltak. Ebben a csoportban m intabeli szám ­ arányukhoz képest valam ivel nagyobb súlyt k ép viseln ek a gim nazisták, s jóval nagyobbat a m űszaki-ipari szak-

k ö zép isk o lá b a n v ég zettek . Ez utóbbiak alkotják az adott csoportba tartozók 43,4% -át, m iközben a d olgozók között nem eg észen 30% -ot k ép vi­

selnek.

,,I d ő l e g e s v a g y t a r t ó s t á v o l i é t a m u n k a p ia c tó l "

V égü l mintánkban tíz %-ot k ép v iseln ek azok a fiatalok, akik jelen leg nem dolgoznak é s nem is tanulnak: ők nagyjából felerészben m un­

kanélküliek, felerészben ott­

hon vannak. A z otthon lévők k ö zü l n e g y v e n % m unka- nélküli is volt, és ugyancsak 40% -u k fő te v é k e n y sé g k é n t tanult is. H árom negyed ré­

szük gyerm ekét n eveli. A kik viszon t nem gyereknevelés m iatt vannak otthon, több m int fe le r é sz b e n voltak m unkanélküliek is. H elyzetük gyaníthatóan az inaktivi­

tás, a m unkapiacról való tartós kikerülés veszély ét rejti magában.

A jelen leg m unkanélküliek között nagy szám ban van­

nak olyanok, akik főtevék en ységk én t az érettségi utáni időszakban tanultak (65% ), ennek ellenére közülük m ajd­

nem 50% tartós (egy évn él régebbi) m unkanélküli. A tartós m unkanélküliek aránya azonban ennél jóval na­

gyobb azok között, akik nem tanultak. (62% )

Ö s s z e f o g l a l ó a n elm on d h atju k , h o g y az é rettsé­

gizetteknek a v é g z é s utáni életpályája, m unkaerőpiaci h elyzete m egleh etősen k ülönböző, az életpályák részben a k özépiskola típusa, a szakközépiskolában szerzett szak- képesítés je lle g e , az iskolai eredm ények, a szülői háttér, régiók és településtípusok szerint is differenciálódnak.

A z iskolából a munka világába való átm enet sikeres m e g ­ valósulásában az iskolarendszernek, az iskolán kívüli képzésnek, a m unkaerőpiaci intézm ényeknek is nagy szerepük van. A jelen leg i v iszo n y o k között azonban - M agyarországon - szü k ség lenne az ezen intézm ények közötti együttm űködés javítására, fejlesztésére, valam int a gazdasági szféra erőteljesebb érdekeltségének a m e g ­ terem tésére a fiatalok foglalkoztatásában, az ahhoz szük­

ség es gyakorlat és sp eciális ism eretek m egszerzésében.

VEZETÉSTUDOMÁNY

5 6 XXX. É V F 1999. 06. S Z Á M