Valamit visz a víz...

(1)

V

ALAMIT VISZ A VÍZ

...

avagy szennyvíz kibocsátások hatása a felszíni vizekre

Fehér Gizella, ADUVIZIG, Baja, Széchenyi u. 2/C

Kivonat: Az Európai Unió vízpolitikájának szellemében készült Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek szerint Magyarország víztesteinek jelentős része (51%) nem éri el a jó ökológiai állapotot. Az ADUVIZIG kezelésében lévő víztestek esetében a nem megfelelő állapot sok esetben a szennyvízkibocsátások hatásaira vezethető vissza.

A jó állapot elérése érdekében az intézkedési terveknek is ki kell térni erre a kérdésre, annál is inkább, mert a szennyezés miatt bekövetkező vízminőség romlást meg kell szüntetni, arra derogációt nem lehet kérni.

Az előadás a szennyvízkibocsátások hatásait követi nyomon az Alsó-Duna-völgy felszíni vizeiben, különös tekintettel annak a biológiai minőségi elemek jelzőrendszere által mutatott mértékére.

__________________________________________________________

Az Európai Unió közösségi vízpolitikáját meghatározó 2000/60/EU irányelv, a Víz Keretirányelv (VKI) előírja a felszíni vizek jó állapotának (illetve mesterséges és erősen módosított víztestek esetében jó potenciáljának) elérését. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során az egyes víztípusokra kidolgozták a víztestek jó ökológiai állapotának/potenciáljának követelményeit, mind a biológiai, mind a fizikai kémiai komponensekre. Legszembetűnőbb alapelv, hogy a vízminőségi kifogásokat mindenképp orvosolni kell, antropogén szennyezés jó/közepes határnál rosszabb ökológiai állapotot/potenciált nem okozhat.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során, azon víztestek esetében, amelyeknél elegendő információ állt rendelkezésre az állapotértékeléshez, megtörténtek a minősítések. A jó állapot el nem érése esetén a problémák feltárására, azok okainak azonosítására, majd mindezeket figyelembe véve a szükséges intézkedési irányok kijelölésére elkészültek a vízgyűjtő- gazdálkodási tervek. A VKI megjelent a hazai jogszabályokban is (1. melléklet).

A tervezés során elvégzett állapotértékelések alapján bebizonyosodott, hogy ökológiai szempontból Magyarország felszíni víztestjeinek jelentős része (51%) nem felel meg a követelményeknek. Az ADUVIZIG területén lévő 3 tervezési alegységen (2. melléklet) az összesített ökológiai minősítés alapján a 38 vízfolyás víztest közül 13 érte el a jó állapotot/potenciált, a tó víztestek esetében 31-ből 10 van jó állapotban. Az összes többi víztest esetében az állapotjavító intézkedések során 3 ütemben (2015, 2021 és 2027-re) kell a jó állapotot/potenciált elérni.

A nem megfelelő állapot okainak meghatározásakor sokszor jelent meg a vizeket érő szerves- és tápanyagterhelés, ami többek között a jól azonosítható pontszerű szennyező források (pl.

kommunális és ipari szennyvíz-kibocsátók (3. melléklet), használtvíz-bevezetések), illetve mezőgazdasági, települési diffúz szennyezések hatásaira vezethető vissza. Mindhárom

Készült a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010- 0032

pályázat keretében

(2)

tervezési alegység területén problémát okoz a tisztított szennyvizek nem megfelelő minősége a felszíni vizes csatornákban. A már üzemelő, problémás telepek, kibocsátása felszíni vízfolyásokat érint, ezek adatai az 1. táblázatban láthatók.

1. táblázat: Üzemelő telepek, és az általuk érintett vízfolyások száma Túllépéses, de nem bírságolt

telepek (bírság<50 000 Ft) 8 telep 5 vízfolyás Nem bírságolt, de problémát

okoz

1 telep 1 vízfolyás

Bírságolt telepek 7 telep 6 vízfolyás

Ha a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerinti határértékeket, egy alkalmazandó technológia által elérhető koncentrációkat és a felszíni vízre vonatkozó VKI szerinti jó/közepes állapot közötti környezeti határértékeket összevetjük, ellentmondások tapasztalhatók, különösen akkor, ha kisvízhozamú, vagy pangó vizű vízfolyásokról van szó.

Ezeknél az év nagy részében számottevő hígulás nem várható, így a kibocsátási értékek jellemzik a vizet, amelyek viszont nem felelnek meg a felszíni vizes jó állapot értékeinek (2.

táblázat)

2. táblázat: Határértékek összevetése Komponens

28/2004. (XII.

25.) KvVM rendelet) 2.

mellékletének 3. területi kategóriája

időszakos vízfolyások

28/2004. (XII.

25.) KvVM rendelet) 5.

melléklet, egyedi határértékek – megállapítható minimum érték

Egy korszerűnek

mondott technológia által elérhető

határértékek

Környezeti célkitűzés a vízfolyásra

(VKI jó/közepes

határ)

KOIcr, mg/l 75 50 50 30

BOI5, mg/l 25 15 15 4

NH4-N, mg/l 5 2 4 0,4

Ö.N, mg/l 25 15 8 3

Ö.P, mg/l 5 0,7 1,5 0,5

A területen a szennyvízbevezetések által leginkább befolyásolt kisvízfolyások: a II-es övcsatorna, a VII. csatorna, és a Bácsbokodi-Kígyós csatorna.

A II-es övcsatorna (16-os típushoz hasonló) és a VII. csatorna (18-as típushoz hasonló) mesterséges víztestek, a VKI állapotértékelése során az ökológiai állapotuk gyenge (2) minősítést kapott. A II-es övcsatorna mentén védett területek, ex-lege lápok találhatók.

Mindkettő érint lakott területeket is.

A szennyvízbevezetések felett és alattuk vizsgálva a kémiai jellemzőket, mindkét vízfolyás esetében a nitrogénformák változása egyértelműen mutatja a szennyvíztelepek hatását (4; 5;

6; 7. melléklet). A bevezetés alatt jelentősen megnövekedett ammónium-ion tartalom (és az

(3)

ezzel együtt változó összes nitrogén) friss szennyvíz eredetű szennyezésre utalnak. A kialakult koncentrációk – főként az ammónium-nitrogén esetében – még kilométerekkel a bevezetés alatt is elérhetik a természetes állapotnak megfelelő értékek több százszorosát, de a VKI-ben kidolgozott környezeti célkitűzéshez tartozó értéknek is 100-200-szorosát mutatják.

Az összes nitrogén esetében a határérték túllépés mértéke 20-40-szeresig terjed. Érdemes megemlíteni, hogy a nitrát esetében nem tapasztalható növekedés, sőt csökkenés állapítható meg. Már csak e tényt szem előtt tartva is kérdésessé válik a tisztító telep teljesítménye, hiszen az oxidáció következtében a kibocsátott szennyvíznek inkább nitrátokat kellett volna tartalmaznia.

A vízminták nitrogén-spektrumának vizsgálata is egyértelműen mutatja a szennyezés szennyvíz-eredetét. A bevezetés feletti (1. ábra) és bevezetés alatti (2. ábra) mintavételi helyek eltérő nitrogén spektrumot mutatnak: a bevezetés alatt a nitrogén 65-80%-a ammónium-formában van, ami tipikusan friss szennyvíz eredetre utal.

1. ábra: Kis vízfolyás természetes állapotát tükröző spektrum

2. ábra: Szennyvíz spektrum

A foszfor-formák esetében az eredmények hasonlóak: a bevezetés alatt mért koncentrációk jelentősen meghaladják mind a természetes értékeket, mind a határértékeket. A tavaszi-nyár eleji időszakban a szennyező forrás felett is megnövekvő foszfortartalom vagy a betöményedés következménye, vagy diffúz szennyezésre utal, mivel a természetes folyamatok (a csatorna erős növényesedése) inkább a foszfortartalom csökkenésének irányában hatnak (8.

melléklet).

Nitrogén-spektrum, VII. csatorna, bevezetés felett

NH4-N%

NO2-N%

NO3-N%

Szerves N

NH4-N%

NO2-N%

NO3-N%

Szerves N

Nitrogén-spektrum, II. övcsatorna, bevezetés felett

NH4-N%

NO2-N%

NO3-N%

Szerves N NH4-N%

NO2-N%

NO3-N%

Szerves N

Nitrogén-spektrum, VII. csatorna, bevezetés alatt

NH4-N%

NO2-N%

NO3-N%

Szerves N NH4-N%

NO2-N%

NO3-N%

Szerves N

Nitrogén-spektrum, II. övcsatorna, bevezetés alatt

NH4-N%

NO2-N%

NO3-N%

Szerves N

NH4-N%

NO2-N%

NO3-N%

Szerves N

(4)

A nagy szervesanyag terhelést jelzi a kémiai és biológiai oxigénigény értékeinek növekedése.

A szennyező források alatt, azok hatására sokkal magasabb koncentrációk alakulnak ki.

Szervesanyag tekintetében a II. övcsatorna lényegesen nagyobb terheléseket mutat.

A víztestek oldott oxigén tartalma a terheléssel nem érintett szakaszokon is többször esik a határérték által meghatározott tartományon kívül, ami azért nem meglepő, mert a sekély, keskeny csatornán az időnként kialakuló pangó víz és a magasabb rendű növényzet elszaporodása meggátolja az oldott oxigént termelő algák szaporodását. A szervesanyag bevezetése azonban az oldott oxigén tartalom jelentős csökkenésével jár (néha értéke 0-ra csökken, ami a víztest élőlény együtteseinek maradandó károsodását okozhatja). Ezen állapotok akkor következtek be a vizsgált időszakban, amikor a bevezetésből eredő szervesanyag-koncentráció a legmagasabb volt, igazolva a két tényező összefüggését.

A szennyező hatás mindkét vízfolyás esetében látványos, ha összehasonlítjuk az egyes komponensek monitoring során mért átlageredményeit a bevezetés felett és alatt a VKI jó/közepes határértékeivel. A bevezetés alatti értékek sok komponens esetében a jó/közepes határ többszörösét is meghaladják (3; 4. táblázat).

3. táblázat. A II. övcsatorna monitoring eredményei és a VKI határértékek Komponens Bevezetés

felett

Bevezetés alatt

VKI hé.

jó/közepes

KOIcr, mg/l 51 451 40

BOI5, mg/l 2,5 10 4

NH4-N, mg/l 0,2 52,8 0,4

NO2-N, mg/l <0,01 0,01 0,06

NO3-N, mg/l 0,9 0,2 1,0

∑N, mg/l 2,4 78 3,0

PO4-P, μg/l 275 7150 200

∑P, μg/l 405 10550 400

old O2, mg/l 7,1 1,3 >5 Telítettség,

%

76 14 50-130

(ATI-KTVF, 2009 évi monitoring, 2-3 eredmény alapján)

4. táblázat. A VII. csatorna monitoring eredményei és a VKI határértékek Komponens Bevezetés

felett

Bevezetés alatt

VKI határé jó/közepes KOIcr, mg/l 29,9 55,5 30

BOI5, mg/l 2,6 9,2 4

NH4-N, mg/l 0,1 9,7 0,4

NO2-N, mg/l 0,01 0,10 0,06

NO3-N, mg/l 1,4 1,6 2,0

∑N, mg/l 1,1 15 3,0

PO4-P, μg/l 50 3126 250

(5)

∑P, μg/l 170 4630 500 old O2, mg/l 3,7 2,6 >6 Telítettség,

%

41 32 60-130

(ATI-KTVF, 2009 évi monitoring, 2-3 eredmény alapján)

A vízfolyásokba kerülő szennyezések a víztestek biológiai állapotában is tükröződnek. A vizek ökológiai állapotértékelésében a biológiai komponensek közül a szerves- és tápanyag terhelést mutatja a növényi bevonat (fitobentosz élőlénycsoport) kovaalga indexe (IPS:

integrált szennyezettségi index). Az eredmények alapján a szennyvíztelep fölötti mintavételi helyeken az IPS értéke magas volt, ami kiváló vagy jó (I-II. osztályú) vízminőséget mutatott a mérések alkalmával. A szennyvíz befolyás alatti mintavételi helyen az IPS értéke 3,5-4,0 volt, ami rossz (V. osztályú) vízminőséget mutatott (3. ábra). A vízszintes vonalak jelzik a grafikonokon az elérendő állapotot: a közepes - jó határát (IPS=11).

A kovaalgák fajszáma, fajösszetétele jelezte a szennyezést: a telep feletti mintavételi helyen a diverzitás nagy volt (25 taxon), a tömeges fajok tiszta vizet jeleztek. A bevezetés alatti mintavételi helyen a fajszám kicsi volt (10), az algák 90 %-át szerves szennyezést tűrő fajok adták.

A magasabb rendű növényzet állapotfelmérése alapján a bevezetés feletti vizsgálati helyen a csatorna növényzete a hozzá hasonló természetes típusnak (16-os típus) megfelelő. Az időszakos vízfolyás medrének növényborítottsága 100%-os, ezt mocsári, és mocsári gyomtársulások alkotják, a partot nád borítja, helyenként a meder is náddal átnőtt. A bevezetés alatti vizsgálati helyen a partot helyenként nád, illetve gyomnövényzet borítja. A típusnak nem megfelelő, hogy mederben magasabb rendű növényzet nincs, szürke színű, bűzös víz folyt a csatornában. A víz színe, szaga, állaga mindenféle vizsgálat nélkül is mutatta a szennyvíz jelleget.

A vizsgált csatornák bevezetés feletti és alatti állapotát a 4. -5.-6. ábrák mutatják.

3. ábra: A vizsgált víztestek biológiai állapota - Perifiton (bevonatalkotó algák)

0 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20

VII. csatorna, bevezetés felett VII. csatorna, bevezetés felett VII. csatorna, bevezetés alatt

mintavételi helyek

IPS

IPS értékek

Kiváló/jó határ

Jó/közepes határ

0 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20

II. övcsatorna, bevezetés felett II. övcsatorna, bevezetés alatt

mintavételi helyek

IPS

IPS értékek

Kiváló/jó határ

Jó/közepes határ

(6)

4. ábra: VII. csatorna a bevezetés felett 5. ábra: VII. csatorna a bevezetés alatt

6. ábra: A II-es övcsatorna a szennyvízbevezetése

Bár a baktériumok élőlénycsoportja nem komponense a Víz Keretirányelv hazai biológiai minőségi elemeinek, mégis, ha szerves, különösen, ha szennyvízeredetű a szennyezés, a legközvetlenebb indikátorai annak. Magukért beszélnek az eredmények a vizsgált csatornák esetében is. Mivel VKI-s határértékek nincsenek rá, a régi minősítés (MSZ 12 749 szerinti) lett alapul véve az értékelésben. Ez szerint felszíni vizekre az erősen szennyezett (V. osztály) értékei a következők:

Coliform: 1000/1 ml – erősen szennyezett Fekál coli: 100/1ml – erősen szennyezett

(7)

Fekál streptococcus 100/iml - erősen szennyezett

A II. övcsatornáról rendelkezésre álló bakteriólógiai adatok a felszíni vízben egyértelműen mutatják a fekáliás eredetű, nagy mértékű szennyezettséget (5. táblázat)

5. táblázat: Bakteriológiai eredmények

Vétel

dátuma Hely Megnevezés

Coliform 1 mL-

ben

Fekál Coliform

1 mL- ben

Fekál Streptococcus

1 mL-ben 2009.10.12

II.

övcsatorna Kisizsák 5000 600 250 2009.04.22

II.

övcsatorna Kisizsák 2000 300 500 2008.05.19

II.

övcsatorna Kisizsák 12000 3000 800

Bácsbokodi-Kígyós csatorna

A Bácsbokodi-Kígyós alsó szakasza, mint természetes erősen módosított víztest került be a Víz-Keretirányelv bevezetésével kijelölt magyarországi víztestek közé. A 2005-2008 évi monitoring vizsgálatai alapján megtörtént a víztest állapotértékelése (mintavételi pont:

Bácsborsód, Puhl-puszta). Az értékelés alapján állapota tápanyag és szerves anyag szempontjából sem éri el a VKI által kívánt jó állapotot (viszonyítási alap: az állapotértékelés során használt jó/közepes határértékek, 9. melléklet).

A Bácsbokodi-Kígyós csatorna esetében hossz-szelvény vizsgálat követte nyomon a vízminőség alakulását a szennyvízbevezetés fölött és különböző távolságokra alatta (10.

melléklet).

A bevezetés feletti mintavételi helyen a víz enyhén opálos, zöldes, barnás színű volt.

Jellegzetes szaga nem volt. A befogadó vízhozama a mintavétel napján átlagosan 73 l/s volt.

A bevezetés alatti mintavételi helyeken (2 és 3. mintavételi pont) a csatorna vize teljesen átlátszatlan volt, erősen szennyvízszagú, kékesszürke színű. A megzavart mederben fekete anaerób iszap keveredett fel. A bevezetéstől távolabb a víz áttetszőbb volt, színe kékes-zöldes, de továbbra is szennyvíz szagú.

A hossz-szelvény mentén vizsgált kémiai komponensek eredményei alapján megállapítható, hogy a szennyvízbevezetés jelentős terhelést okoz a befogadónak.

A szervesanyag terhelésre utaló KOIk értékei a bevezetés után a befogadóban való elkeveredés, higulás (kb. 10x) után is meghaladja a szennyvíztelepnek kiadott kibocsátási határértéket, és a befogadóban kialakult koncentráció 4-5-szöröse a VKI által előzetes környezeti célkitűzésként megállapított értékeknek. A hossz-szelvény mentén a szervesanyag mennyiségében jelentős csökkenés tapasztalható, ami a bomlás, illetve a kiülepedés eredménye (11. melléklet).

Jellegét tekintve az ortofoszfát esetében is hasonló változás tapasztalható: a bevezetés alatt jelentős növekedés, hossz-szelvény mentén bizonyos csökkenés figyelhető meg (12.

melléklet).

(8)

A nitrogénformák (ammóniumion – NH4+-N, nitrition – NO2--N, és nitrátion – NO3--N) esetében a tisztított a szennyvíz bevezetése alatt 2-3-szorosára emelkedik e komponensek koncentrációja, és a víztest mentén folyamatosan további emelkedés tapasztalható. A vízfolyás menti folyamatos növekedés azzal magyarázható, hogy a víztest a bevezetett magas szervesanyag tartalmú szennyvíz bontását megkezdi, kvázi tisztítóként funkcionál. Ezt a biológiai eredmények (lásd később) is megerősítik. Természetesen ennek a folyamatnak nem a felszíni víz medrében kellene megtörténnie. (13. melléklet)

A szervesanyag terhelés és a beindult lebomlási folyamatok meghatározzák a víztest oldott oxigén háztartását is. A kiindulási helyhez képest az oldott oxigéntartalom és az oxigéntelítettség is folyamatos csökkenést mutat a víztest mentén, és értékei jóval a kívánatos érték (60-70%-os telítettség) alá esnek. (14. melléklet)

Bácsbokodi Kígyós-csatorna mikroszkópos biológiai vizsgálatának értékelése

A biológiai komponensek közül plankton vizsgálatok történtek. Nemcsak a fitoplankton, hanem a plankton egésze figyelembe lett véve, hiszen a bevezetés alatti erősen szennyezett vízben az algák nem élnek meg, viszont tele van szennyvízet jelző baktériumokkal, ostoros és csillós állatokkal. A nagyon szennyezett vizekben fontos jelzői a vízminőségnek, ezért a hossz-szelvény mentén a szaprobitási index lett meghatározva.

A szennyvíztelep fölötti mintavételi hely vízminősége a szaprobiológiai elemzés alpján a-b mezoszapróbikusnak bizonyult (S= 2,7). A mikroszkópikus élővilág összetétele megfelel a téli kis vízfolyásra jellemzőnek: kevés szervezet, az előforduló algák a mintavételi hely feletti tározó hatását tükrözik (kova- és zöldalgák, ostoros moszatok és pikoplankton (6. ábra).

7. ábra: Felszíni vízre jellemző mikroszkópikus kép

A telep alatt 50 m-re vett minta biológiai vízminősége szennyvizet jelez: planktonban kizárólag baktérium pelyhek és fonalas baktériumok voltak (S= 4,4; euszapróbikus volt a vízminőség). Az előforduló baktérium fonalak erős szennyvízterhelést indikáló szervezetek:

Sphaerotilus natans, Beggiatoa alba, Zoogloea ramigera (7. ábra).

8. ábra: Poliszaprób indikátorok a Bokodi Kígyós vízében, a bevezetés alatti helyeken

(9)

A teleptől 500-mre vett minta poliszapróbikusnak bizonyult (S= 4,0), a szennyvízterhelést indikáló baktériumok mellett (amelynek mennyisége a planktonban még nagyobb volt) több volt az állati ostoros és csillós egysejtű szervezet, a szervesanyag lebomlás folyamatának haladását jelezve (8. ábra).

9. ábra: Csillós egysejtű

A Bácsborsód alatti (a bevezetéstől kb 1,5 km-re lévő) minta mikroszkópos képe az előzőhöz hasonló volt, a poliszaprób indikátorok megtalálhatóak voltak, több állati ostoros és csillós szervezet jellemezte, mellette már 1-2 szerves szennyezést jól tűrő kovamoszat faj is nagyobb számban volt jelen (9. ábra), a bomlási folyamatok előrehaladását, a növényi tápanyagok megjelenését jelezve.

10. ábra: Szennyezést tűrő kovaalga

(10)

A vizsgálati monitoringban javasolható a szennyvízterhelést jelző biológiai komponensek mérése (szaprobitás, bakteriológia) is, mivel a VKI szerinti jelenlegi monitoringban alkalmazott vizsgálatok nem jelzik az aktuális problémát: alga nincs ezen az erősen terhelt szakaszon a vízben, a fitoplankton biomassza vizsgálat viszont a heterotróf, szerves szennyezést jelző élőlényeket (bakterio-, zooplankton) nem veszi figyelembe. További élőlénycsoportok vizsgálata feleslegesnek bizonyult a makroszkópikus és a planktonikus kép alapján, ami egy tisztító telepen belüli oxidációs árok képének felelt meg. A partról a mederbe húzódó magasabbrendű növényeken vastagon állt az eleveniszap és a lerakódott üledék.

A szennyvíztelepek hatása a felszíni vizekre azonban itt még nem ér véget. A növényi tápanyagokra bomló szervesanyagokon a növényzet hatalmas állományai képesek elszaporodni. Az algák tömeges megjelenése okozhat planktonikus vízszíneződéseket, vízvirágzásokat (10. ábra). Más esetben a magasabbrendű hínárnövények túlburjánzása figyelhető meg a nagy tápanyagkínálat kapcsán, ami lehet lebegő hínár (békalencse, rucaöröm, vagy újabban moszatpáfrány, 11. ábra), vagy gyökerező hínarak (tócsagaz, átokhínár, süllőhínár, békaszőlők, sulyom, stb.) Túlzott tömegük további vízminőségi problémákat okoz (oxigénhiány, pusztulásukkal az autoszaprobitás növekedése).

11. ábra 12. ábra

Tapasztalataink alapján a kisebb felszíni vízfolyások esetében a bevezetett szennyvíz nem megfelelő minősége valós kockázatot jelent a vizek ökológiai állapotára nézve, és veszélyezteti a VKI céljainak elérését. A probléma nem csak az említett néhány telep esetében áll fenn. Fokozottan jelentkezik azokon a helyeken, ahol a telep a kibocsátási határértékeket nem tudja tartani. A telep üzemeltetése során bekövetkező kisebb-nagyobb haváriák a vízfolyás élővilágát megváltoztatják, annak ökológiai állapotát maradandóan rontják. A mesterséges csatornák esetében meg kell említeni azt a tényt is, hogy a kialakult állapotok a funkciónak való megfelelés ellen hatnak, és jelentős nehézségeket okoznak a vízfolyások fenntartása során. A rövid idő alatt lerakódott, nagy mennyiségű szerves iszap a vízelvezető funkciót akadályozza.

(11)

(12)

LEXIKON

jó ökológiai állapot: a felszíni víztesnek az az állapota, amikor az ökológiai és kémiai állapota is jó minősítésű.

jó ökológiai potenciál: az erősen módosított, vagy mesterséges víztestek esetében az egyes minőségi elemek alapján eléri a jó kategóriát.

VKI: Az Európai Parlament és Tanács irányelve az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a vízpolitika területén.

erősen módosított víztest: emberi tevékenységekből származó fizikai változások eredményeként jellegében megváltozott felszíni víztest.

mesterséges víztest: emberi tevékenységgel létrehozott víztest.

kibocsátási határértékek: a kibocsátásnak a bizonyos paraméterekkel (koncentrációval, vagy kibocsátási szinttel) kifejezett azon tömegét jelenti, amely egyáltalán nem, vagy meghatározott időszakban nem léphető túl

növényi tápanyagok: a vízi növények számára felvehető formában a vízben lévő oldott ionok (Na⁺, K⁺, Ca²⁺, Mg²⁺, NH4+, NO2-, NO3-, Po43-,

N spektrum: a vízmintában található 4 nitrogénforma (szerves nitrogén, ammonia-nitrogén, nitrit-nitrogén és nitrát-nitrogén) nitrogénben kifejezett %-os aránya.Kördiagrammos formában ábrázolják, a kör nagysága az összes N mennyiségével arányos.

biológiai minőségi elemek: A VKI-s minősítésben részt vevő vizi élőlénycsoportok:

fitoplankton, fitobentosz, makrofita, makrozoobentosz, hal fitobentosz, perifiton: a fenéken, vagy attól eltérő aljzaton élő növényi bevonat

kovaalga indexek: A fitobentosz, perifiton kovaalga alkotóinak mennyiségi, minőségi viszonyait figyelembe vevő vízminőségi indexek

szaprobitás: vizi rendszerek szervesanyag bontó képességének erőssége, a rendszer szervesanyag tartalmának csökkenését okozza.

Coliform baktérium: természetes körülmények között ember bélcsatornájában élő baktériumok, vizekbe fekáliás szennyezés útján kerülnek, azt indikálják.

(13)

FELHASZNÁLT IRODALOM

10/2010 (VIII. 18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól.

2011 Digital Globe műholdas légifelvételek. www.maps.google.hu

CLEMENT, A. dr., et al.: Felszíni víztestek jó állapotához tartozó fizikai-kémiai és kémiai határértékek és minősítési rendszer – tanulmány, OVGT 5-2. háttéranyaga, 2009 2000/60/EK - Az Európai Parlament és Tanács irányelve

Felföldy L.: A biológiai vízminősítés - Vízügyi Hidrobiológia 16., 1987

1-10 DUNA-VÖLGYI FŐCSATORNA Tervezési Alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terve, www.vizeink.hu, www. adukovizig.hu, ADUKÖVIZIG, 2009

1-10 DUNA-VÖLGYI FŐCSATORNA Tervezési Alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terve, 2009:

6_2 melléklet: Célok, intézkedések, www.vizeink.hu, www. adukovizig.hu, ADUKÖVIZIG, 2009

1-16 FELSŐ-BÁCSKA Tervezési Alegység vízgyűjtőgazdálkodási terve – www.vizeink.hu, www. Adukovizig.hu, ADUKÖVIZIG, 2009

1-16 FELSŐ-BÁCSKA Tervezési Alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terve, 2009: 1.4 melléklet:

Vízfolyás típusok referencia jellemzői, www.vizeink.hu, www. Adukovizig.hu, ADUKÖVIZIG, 2009

1-16 FELSŐ-BÁCSKA Tervezési Alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terve, 2009: 6_2 melléklet:

Célok, intézkedések, www.vizeink.hu, www. Adukovizig.hu, ADUKÖVIZIG, 2009 2-20 Alsó-Tisza, jobb part tervezési alegység vízgyűjtőgazdálkodási terve – www.vizeink.hu,

www. adukovizig.hu,

Gulyás Pál: Szaprobiológiai indikátor fajok jegyzéke. Vizi Természet és Környezetvédelem 6., KGI Bp. 1998

Magyar Szabvány (1994): MSZ 12749:1993 - Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés

Magyarország Országos Vízgyűjtőgazdálkodási Terve (OVGT) – www.vizeink.hu, ÖKO Zrt.

Vezette konzorcium, 2009

OVGT HÁTTÉRANYAGOK: 5.1 háttéranyag - A felszíni vizek biológiai minősítésének továbbfejlesztése, www.vizeink.hu,

OVGT HÁTTÉRANYAGOK: 5_2 háttéranyag - Felszíni víztestek jó állapotához tartozó fizikai- kémiai és kémiai határérték és minősítési rendszer www.vizeink.hu,

OVGT MELLÉKLETEK: 2_1 melléklet - Szennyvízterhelés jellemzői, Kommunális és ipari szennyvízkibocsátások adatai www.vizeink.hu,

OVGT TÉRKÉMELLÉKLETEK: 2_1 Kommunális és ipari szennyvízbevezetések www.vizeink.hu,

(14)

M ELLÉKLETEK

1. A hazai jogszabályokban megjelenő VKI 2. Tervezési alegységek az ADUVIZIG területén

3. Az ADUVIZIG területén lévő tisztított szennyvíz bevezetések

4. A nitrogénformák koncentrációjának alakulása a bevezetés felett a II. övcsatornán 5. A nitrogénformák koncentrációjának alakulása a bevezetés alatt a II. övcsatornán 6. A nitrogénformák koncentrációjának alakulása a bevezetés felett a VII. csatornán 7. A nitrogénformák koncentrációjának alakulása a bevezetés alatt a VII. csatornán 8. Az ortofoszfát koncentrációjának alakulása a bevezetés felett és alatt a csatornákban

9. Bácsbokodi Kígyós, Bácsborsod, Puhl-puszta monitoring eredményei (2005-2008.)

10. Mintavételi helyek a Bácsbokodi Kígyós-csatornán

11. A kémiai oxigénigény alakulása a Bokodi Kígyós hosszelvényében

12. Az ortofoszfát koncentrációjának alakulása a Bokodi Kígyós hosszelvényében 13. A nitrogénformák koncentrációjának alakulása a Bokodi Kígyós hosszelvényében 14. Az oldott oxigén és az oxigén telítettség alakulása a Bokodi Kígyós hosszelvényében

(15)

1. melléklet: A hazai jogszabályokban megjelenő VKI

• 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelmérõl

• 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól. Ebben a szennyezésre vonatkozóan a következők találhatók:

– A vízszennyező anyagok tekintetében megállapított kibocsátási határértékeket és környezeti célkitűzéseket a tevékenység vagy létesítmény tervezésénél figyelembe kell venni, a megvalósításánál és működtetésénél meg kell tartani.

/9. § (3)/

– Tilos vízterhelést okozó új létesítményt telepíteni, ha...

a befogadó mértékadó vízszennyezettsége már meghaladja, vagy a tervezett létesítmény szennyezőanyag-kibocsátásának hatására várhatóan meghaladhatja a vízszennyezettségi határértéket. /10. § (2)/

• 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól

• 1127/2010 (V. 21.) Korm. Határozat 1.sz. melléklet – OVGT teljes változata

• 10/2010 (VIII.18) VM. rendelet: A felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól

• 1042/2012. (II:23.) Korm. Határozat Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási tervéről

2. melléklet: Tervezési alegységek az ADUVIZIG területén

(16)

3. melléklet: Az ADUVIZIG területén lévő tisztított szennyvíz bevezetések

(17)

4. melléklet: A nitrogénformák koncentrációjának alakulása a bevezetés felett a II.

övcsatornán

5. melléklet: A nitrogénformák koncentrációjának alakulása a bevezetés alatt a II.

övcsatornán

6. melléklet: A nitrogénformák koncentrációjának alakulása a bevezetés felett a VII.

csatornán

II. övcsatorna

0 5 10 15 20 25 30 35 40

2005.01.18 2005.04.08 2005.06.27 2005.09.15 2005.12.04 2006.02.22 2006.05.13 2006.08.01 2006.10.20 2007.01.08 2007.03.29 2007.06.17 2007.09.05 2007.11.24 2008.02.12 2008.05.02 2008.07.21

Dátum

koncentráció, mg/l

NH4-N NO3-N össz.N

II. övcsatorna

0 20 40 60 80 100 120

2005.01.18 2005.04.08 2005.06.27 2005.09.15 2005.12.04 2006.02.22 2006.05.13 2006.08.01 2006.10.20 2007.01.08 2007.03.29 2007.06.17 2007.09.05 2007.11.24 2008.02.12 2008.05.02 2008.07.21

Dátum

koncentráció, mg/l

NH4-N NO3-N össz.N

(18)

7. melléklet: A nitrogénformák koncentrációjának alakulása a bevezetés alatt a VII.

csatornán

VII. övcsatorna

0 5 10 15 20 25 30 35 40

2005.01.18 2005.04.08 2005.06.27 2005.09.15 2005.12.04 2006.02.22 2006.05.13 2006.08.01 2006.10.20 2007.01.08 2007.03.29 2007.06.17 2007.09.05 2007.11.24 2008.02.12 2008.05.02 2008.07.21

Dátum

koncentráció, mg/l

NH4-N NO3-N össz. N

VII. csatorna

0 20 40 60 80 100 120

2005.01.18 2005.04.08 2005.06.27 2005.09.15 2005.12.04 2006.02.22 2006.05.13 2006.08.01 2006.10.20 2007.01.08 2007.03.29 2007.06.17 2007.09.05 2007.11.24 2008.02.12 2008.05.02 2008.07.21

Dátum

koncentráció, mg/l

NH4-N NO3-N össz. N

(19)

8. melléklet: Az ortofoszfát koncentrációjának alakulása a bevezetés felett és alatt a csatornákban

9. melléklet: Bácsbokodi Kígyós, Bácsborsod, Puhl-puszta monitoring eredményei (2005-2008., VGT tervezési fázis előzetes eredmények)

II. övcsatorna

0 2000 4000 6000 8000 10000 12000 14000 16000

2005.01.18 2005.04.08 2005.06.27 2005.09.15 2005.12.04 2006.02.22 2006.05.13 2006.08.01 2006.10.20 2007.01.08 2007.03.29 2007.06.17 2007.09.05 2007.11.24 2008.02.12 2008.05.02 2008.07.21

Dátum

PO4-P, ug/l

PO4-P, bevezetés felett PO4-P,bevezetés alatt

VII. csatorna

0 1000 2000 3000 4000 5000 6000

2005.01.18 2005.04.08 2005.06.27 2005.09.15 2005.12.04 2006.02.22 2006.05.13 2006.08.01 2006.10.20 2007.01.08 2007.03.29 2007.06.17 2007.09.05 2007.11.24 2008.02.12 2008.05.02 2008.07.21

Dátum

PO4-P, ug/l

PO4-P, bevezetés felett PO4-P, bevezetés alatt

(20)

Határ-

érték átlag minimum maximum szórás

90%-os

tar. minősítés

Oxigén telítettség [%] 70-110 63 29 116 19 78 kockázatos

Vezetőképesség [µS/cm] 600 1115 988 1420 76 1188 kockázatos

Víztípus besorolás az uralkodó kation-

anion összetétel szerint

Mg, Ca, HCO3- os

Oxigénfogyasztás (KOId) [mg/l] 25 33 21 56 10 46 kockázatos

Biokémiai oxigénigény (BOI5) [mg/l] 5 3 1 5 1 5 nem

kockázatos

Ammónium ion (NH4-N) [mg/l] 0,40 0,40 0,09 1,20 0,27 0,79 kockázatos

Nitrit ion (NO2-N) [mg/l] 0,05 0,06 0,02 0,14 0,03 0,10 kockázatos

Nitrát ion (NO3-N) [mg/l] 3,0 4,1 0,7 10,6 1,9 6,0 kockázatos

Összes nitrogén [mg/l] 5,0 5,4 1,5 11,9 2,4 8,3 kockázatos

Ortofoszfát ion (PO4-P) [µg/l] 150 231 50 410 88 336 kockázatos

Összes foszfor [µg/l] 300 318 150 590 119 506 kockázatos

10. melléklet: Mintavételi helyek a Bácsbokodi Kígyós-csatornán

11. melléklet: A kémiai oxigénigény alakulása a Bokodi Kígyós hosszelvényében

(21)

12. melléklet: Az ortofoszfát koncentrációjának alakulása a Bokodi Kígyós hosszelvényében

A kémiai oxigénigény (KOIk) alakulása a vizsgált mintavételi helyeken, 2009. 01. 19.

0 20 40 60 80 100 120 140

Tározó kifolyás 1. mintavételi pont Bácsbokodi szv.telep befolyás 2. mintavételi pont 3. mintavételi pont Szoc.otthon szv.telep befolyás 4. mintavételi pont