Nádudvari Zoltán, a KSH ny. főtanácsosa E-mail: Zoltan.Nadudvari@ksh.hu
Adatszolgáltatói terhek mérése, mérséklése IV. —
Esettanulmány
a helyes gyakorlatról, Hollandia példáján
A holland „taxonómia” projekt iránymutató a kormányzati adatgazdákkal ösz- szehangolt statisztikai módszertan fejlesztéseihez, amelyek eredményeként az ad- minisztratív adatállományok szükségtelenné teszik a párhuzamos adatgyűjtéseket az adatszolgáltatói terhek fenntartható mérséklése érdekében.
A holland statisztikai rendszer újraszervezésének szakmai tartalma a kormányzati információs háttér átfogó fejlesztéseihez kapcsolódik. Stratégiai feladat, hogy a gaz- dasági adatkörök különböző rendeltetésű jelentéseiben levő tételeket a nemzetközi, illetve nemzeti standardok alapján összehangolják. Ehhez kapcsolódnak a számviteli előírások, a vállalat rendszeres elszámolásai, adatforgalmának korszerűsítései (Braaksma [2007], Roos [2009]). A fejlesztésektől elvárható, hogy a statisztika lehe- tőleg kis többletráfordítással készüljön.
Gátolja a statisztikai adatátvételt, ha az állományok belső osztályozása egymástól függetlenül csoportosít, nem egységes az informatikai eljárás, az eszközháttér, a megfi- gyelések gyakorisága, az adatstruktúrák más célú alkalmazhatósága esetleges (van Delden–Aelen [2008]). A hollandiai fejlesztés – a taxonómiát1 tételesen megfeleltető el- járásokkal– kiterjed a csoportosítás, a mérés, az adatkezelés és adatcsere gyakorlatára.
A többszereplős adatháttér összehangolását az indokolja, hogy a hollandiai gaz- daságstatisztika külső adatforrásai egymástól eltérő feltételekkel és speciális (saját) rendeltetéssel alakultak ki. Ezért – uniós kísérleti projektekhez kapcsolódva – az adatforrások többcélú felhasználásához koordinált kormányzati döntésekre volt szük- ség. Összehangolási törekvések tapasztalhatók a nemzetközi statisztikai központok adatforrásait illetően is.
1 A görög eredetű taxonómia fogalma olyan rendszerezési szabályt jelöl, amely a vizsgált dolgok hierar- chikus osztályozásait vagy az osztályozás alapjául szolgáló elveket tartalmazza.
Nádudvari: Adatszolgáltatói terhek mérése, mérséklése IV. 981
A papíralapú jelentéseket felváltó elektronikus kérdőívek az évek során már csökkentették az adatszolgáltatás terheit Hollandiában. A hivatalos adatgyűjtések gazdái kialakították a szabványos gazdasági beszámolók (standard business reporting – SBR) kérdőíveit, melyek csökkentették az adatigények párhuzamosságát és fejlesz- tették az intézmények közötti elektronikus adatforgalmat (Pasmooij [2007]):
– a nemzeti és nemzetközi szabványos csoportosításokat összehan- golják a taxonómiai alapokkal, elsősorban a gazdasági jellegű statisz- tikák kategóriáival;
– szabványos protokollt (eXtensible Business Reporting Language – XBRL) írnak elő a partnerek informatikai kapcsolatára;
– működtetik a rendszerek adatforgalmi hálózatait, biztonsági ka- pukat állítanak fel az adatgazda, a hivatalos statisztikai szolgálat és a többi nagy felhasználó informatikai rendszerében.
A hivatalos statisztikai szolgálatok adatforgalma jogszabály alapján alkalmaz új in- formatikai szabványokat, melyek 2011-től a statisztikai célú állományokra is kötelezők.
A hollandiai projekt részeként újraszervezik az adatgyűjtési csatornákat, a kom- munikációs eszközöket és azok protokolljait is (OECD [2009]). A taxonómia projekt eredményeként sikeresen egyeztették a hatósági (adózási, társadalombiztosítási stb.) beszámoltatás elsődleges adatállományait a gazdaságstatisztikai célú felhasználás feltételeivel (SBR [2011], van Hilvvorde [2011]).
A taxonómia rögzíti az egységes meghatározású változók kapcsolatait. A holland dokumentációk egyrészt a közös változókat tartalmazzák, az együttműködő felhasz- nálóknál alkalmazott (nem egységes) megjelölésekkel, továbbá részletesen bemutat- ják a figyelembe vett felhasználási folyamatokat, azok kapcsolati pontjait. Az egyez- tetett taxonómia része még a technikai jegyzet, például a feldolgozási lépések leírá- sával, illetve a közlési időszak, a formátum stb. azonosítóival. A dokumentáció meg- nevezi a statisztikai célú adatátvétel partnereit, kiemelten az elsődleges adatgazdákat (Pasmooij [2007]).
Az adatgazdák figyelembe veszik a csoportosításban, a bontások ismérveiben és mélységében a gazdaságstatisztikai felhasználás szempontjait is. A projekt eredmé- nyei lehetővé teszik, hogy a kormányzati intézmények csak egyszeresen gyűjtsék a vállalatok fontosabb gazdasági adatait, felhasználva a nemzeti adatrendszerek közötti internetes kapcsolatot, a szabványos (XBRL-) adatformátumokat.
A hollandiai projekt összesen hat egységes beszámolási kérdőívkészlete vette át a korábbi (összesen 189 féle) speciális ágazati kérdőívek rokonkérdéseit. A hatból né- gyet az évközi (short-term statistics – STS), egyet az éves szerkezeti (structural busi- ness statistics – SBS), egyet a beruházási gazdaságstatisztika céljaira rendszeresítet- tek. Az egységes elektronikus adatforgalom azonban nem támogatja a gazdaságsta-
tisztikák mintavételes adatgyűjtéseit, mivel az érintett mikro- és kisvállalatok szám- viteli háttere erre távlatilag sem készíthető fel.
A projekt eredménye, a szabványos adatrendszer lehetőséget ad arra, hogy a cím- zettek összehangolt adatokat kérjenek, bár a kérdőíveik alapesetben továbbra sem egységesek. A gazdaságstatisztikai adat forrása lehet bank, biztosító, kamara infor- mációs hálózata, amely szintén előírhata ügyfeleiknek az elektronikus beszámolást, a korábbi (részben papíralapú) tranzakciós dokumentáció helyett. Az említett adatgaz- dák egységes adatkezelése elősegíthetné, hogy fenntarthatóan és nagymértékben csökkenjenek a gazdaság statisztikai adatszolgáltatói terhei. Az adatforgalom elekt- ronikus (nem papíralapú) rendszere bevált eszköz ennek csökkentésére.
A hollandiai adatszolgáltatók terhelése azonban, a több évig tartó fejlesztési pro- jekt eredményeként, alig csökkent. Hollandiában nem írja elő jogszabály a vállalati számvitel kötelező adatköreit. A gazdaságstatisztikai adatgyűjtéseket rendszerint a vállalati eredmény számításaira, a mérleg szokásos (kötelező) összefüggéseire és ka- tegóriáira alapozzák. A vállalati számviteli háttér ajánlott átalakítása azonban nem függ a statisztikai szolgálattól. Az adózási és társadalombiztosítási jogszabályok sze- rinti rendszeres (nem statisztikai) beszámolás nehezen módosítható.
A termelés költségeinek részletesebb kategorizálására lenne szükség, például az éves szerkezeti gazdaságstatisztikához, amilyenek a nemzeti számviteli standardban szerepelnek. Nem maradhat stabil a taxonómiai rendszer olyan jogszabály- változások esetén, amelyek az adózás adatszolgáltatási küszöbszintjeit változtatják.
A mélyebb statisztikai célú bontás rendszerint kiegészítő számítással, becsléssel ad- ható meg a vállalat előírt (más tartalmú) éves elszámolásai alapján.
A korábbi elszámolási rendszert felváltó standardok érvényesítése időigényes és kockázatos feladat. A vállalat bizonylati és könyvelési rendszerének, belső adatfor- galmának újraszervezése is elengedhetetlen a terhelés csökkentéséhez. Az adatszol- gáltatók informatikai korszerűsítéseit főként a számviteli és adózási követelmények ösztönzik, ezen felül felkelthetik érdeklődésüket az előnyöket igazoló mintaalkalma- zások. A hollandiai statisztikai szolgálat a taxonómia projekt egyik felelőseként ab- ban érdekelt, hogy ne közigazgatási szerv, hanem üzleti szolgáltató szervezet készít- se fel az érintett partnereket az egyszerűbb, olcsóbb, többszörösen hasznosított elekt- ronikus beszámoló készítésére. A projekt beszámolói az adatkörök egységes megha- tározására többszintű koncepciót ismertetnek (Roos [2009]):
– A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (international financial reporting standards – IFRS) a teljes kormányzati és vállalati beszámolási rendszer alapjai.2
2 A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal Foglalkozó Testület (International Accounting Standards Board – IASB) határozza meg nemzetközi számviteli standardot.
http://www.ifrs.org/The+organisation/IASCF+and+IASB.htm
Adatszolgáltatói terhek mérése, mérséklése IV. 983
– A projekt definiálja a számviteli szabványelőírások olyan közös részeit, amelyek – pénzügyi és nem pénzügyi elszámolással – előfor- dulnak a hollandiai elektronikus beszámolókban, továbbá a vizsgált szakterületek közös (gazdasági) adattípusainak azonosítására is sor ke- rül.
– A következő szint, például a gazdaságstatisztikai alrendszer, amelynek moduljai a hollandiai elektronikus beszámolók standard pénzügyi és nem pénzügyi elszámolásaira épülnek, alkalmazzák azok előforduló adattípusait.
– A projekt alsóbb szintje részletezi a készítendő gazdaságstatiszti- kák mutatóit az európai és nemzeti igények alapján, például az éves szerkezeti vagy az évközi gazdaságstatisztika, illetve az eszközstatisz- tika előírásaival, valamint érvényesítik az Eurostat adattovábbítási programjának előírásait.
– Az előbbi négy szint koncepciói a taxonómia olyan tételeit ered- ményezik a legalsó szinten, amelyek a hollandiai gazdaságstatisztikai adatgyűjtések éves, negyedéves, illetve havi kérdőívein szerepelnek, más adatgazdák informatikai rendszereiből átvehető adminisztratív adatok kiegészítéseként.
Az elsődleges adatgyűjtési helyek többnyire számviteli jellegű (az EU ajánlása szerinti IFRS-) csoportosítást írnak elő, de a vámhatóság ettől eltérő termékosztályo- zása is része a taxonómiai fejlesztésnek. Az elsődleges adatgazdától átvett adat akkor alkalmas a saját statisztikai adatgyűjtés helyettesítésére, ha nem indokolt mélyebb bontás, mint amit az elsődleges felhasználás tartalmaz. Az egyeztetett statisztikai vál- tozók egynél több taxonómiai definícióban is szerepelhetnek.
Előírás (protokoll) szerint adható meg az egységesített adat típusa, elsődleges for- rása. A leírás tartalmazza az adat részletes jellemzőit (az attribútumokat), amelyek a felhasználó gazdaságstatisztikákhoz (STS, SBS, állóeszköz stb.) tartoznak. A hollan- diai kérdőív más statisztikai adatokat is kérdez, mint amire a többi adatgazdának igé- nye van, például adózási, társadalombiztosítási, kamarai vagy pénzintézeti stb. ren- deltetéssel.
A magasabb szint (például „állóeszköz”) hierarchikusan tartalmazza az osztályo- zásban ehhez rendelt bontásokat (a beruházás vagy állomány műszaki összetétele szerint, illetve területi azonosítókkal). Az egyes összegzett elszámolási eredmények taxonómiai azonosítója kiegészül a figyelembe vett összetevők azonosításával, vala- mint a számítások összefüggéseivel.
Az egységes protokollt alkalmazó adatforgalom előnye, hogy a kormányzat ügy- félkapuját használók az internetes kérdőív egységesített adatmezőit töltik ki. Szá-
molni kell azonban az eltérésekkel is. Az adózás és a statisztika adatállományai kö- zötti eltérések alapesetei például a következők:
– a hierarchia szintjei, csoportjai különbözők,
– az elsődleges felhasználáshoz igazodva kialakult adatállományok bontásai eltérők,
– az alkalmazott fogalmak jelölései nem egyeznek (szintaktikai el- térés),
– a mérési alapelvek nem azonosak (szemantikai eltérés),
– a leányvállalat (fakultatív) számviteli szabványa nem a statisztikai kategóriákhoz igazodik, mert a tulajdonos előírásai a mérvadók, az Eurostat, illetve a nemzeti hatóságok tartalmi meghatározásai sok ki- egészítő számítást igényelnek az elérhető vállalati alapadatokkal.
Az európai taxonómia projekt keretében is vizsgálták a sikeres, illetve a sikerte- len megfeleltetés eseteit, azok okait. Meghiúsítja az egységes adatgyűjtést a vállalati számvitel eltérő adattartalma, főként a szakmai sajátosságokból eredően. Sok sikerte- len taxonómiai kapcsolat oka, hogy különböznek az összegzés szintjei, a számítás té- nyezői és összefüggéseik. Gondoskodni kell az adat ismételt felhasználásának felté- teleiről, ilyen például, hogy a taxonómia minden fennálló kapcsolata követhető le- gyen a jól kezelhető dokumentáció alapján.
A változók egységes jelöléseihez tartozhatnak címkék, ezek határozzák meg töb- bek között a szövegezés nyelvét, a hivatkozott jogszabályt, és előírhatók csatlakozó jegyzetanyagok, metaadatok is. Részletes kódmegfeleltető táblázatok készülnek az adatgazdák egyeztetései alapján. Az ilyen taxonómiai fordítókulcs a gazdaságstatisz- tika előírt változóit egyedi azonosítókkal felelteti meg a számviteli előírások szerinti értékadatoknak.
A teljes műveletláncot átfogó hollandiai fejlesztések célja, hogy olyan új megkö- zelítéseket válasszanak a gazdaságstatisztikai adatgyűjtés hagyományos módszerei helyett, amelyekkel csökkenthetők az adatszolgáltatói terhek, megtartva az adat előírt minőségét. A módszertani fejlesztés olyan hatékonyabb munkafolyamatokra ad lehe- tőséget, amelyek a gazdaságstatisztikák átvett állományait adminisztratív, számviteli, pénzintézeti stb. adatforrásokból hasznosítják.
Az adatforrásokat a statisztikai becslések bevált és áttekinthető eljárásai egészítik ki. Az újraszervezés érvényesíti a minőségi előírásokat, például a kiadott évközi adat akkor is hibahatáron belül legyen, ha az adózás állománya az adatátvétel időpontjai- ban még nem teljes. Kezelni kell az olyan eseteket, ahol a gazdasági egységek a tárgyidőszakban lépnek be vagy szűnnek meg, módosítják az eredeti bevallás adatait stb. Előírják a becslés hibáinak, torzításainak számítását, dokumentálását a havi, il- letve negyedéves gazdaságstatisztikai mutatók minőségi előírásainak értékeléséhez.
Adatszolgáltatói terhek mérése, mérséklése IV. 985
A felülvizsgálati eljárások az előzetes évközi mutatókat összevetik a teljessé vált adminisztratív adatállományra alapozott becslési eredményekkel.
A hollandiai program kiindulópontja az évközi gazdaságstatisztika újraszervezése.
A projekt tervezése annak elindítás előtt, még 2007-ben megkezdődött. A fejlesztések célja, hogy az áfaadatok felhasználása révén megszüntessék az 50 fősnél kisebb gazda- sági egységek adatszolgáltatását. A program eredménye a statisztikai hivatal általános architektúrájának újraszervezése, ahol az évközi gazdaságstatisztika csak egyike a fej- lesztésben érintett szakstatisztikáknak (van Delden–Aelen [2008], van Delden [2010]).
A műveletlánc átalakítása az adatforrás, az adatkombinálás és -véglegesítés folyamatait egyaránt érinti.
– Az adatforrások szakasz feladata a források vizsgálata, az adatok editálása és kiigazítása az eredeti adatforrás (metaadata) alapján, ahol az átvett adat eltér a standard statisztikai koncepcióktól; ilyen lépések minden egyes adatforrásra jellemzők, illetve végrehajthatók.
– Az adatkombinálás műveletei alkalmasak az egynél több forrás- ból származó adatok editálására, imputálására, aggregálására, egyrészt az adminisztratív, másrészt a statisztikai adatgyűjtési információk alapján.
– Az adatvéglegesítés műveletei állítják elő a statisztikai kibocsátás mutatósorozatait. Becslések is szükségesek a komplett adatsor mutató- ihoz, részletezéséhez. Vannak modellt is alkalmazó műveletek, például a különböző változók közötti konzisztencia vizsgálatára vagy a bizal- mas adat kezelésére.
A hivatal rendszeresen közreadja a növekedési adatokat. A projekt az évközi mu- tatókat, az EU rendeletében előírt gazdasági ágak havi és negyedéves árbevételeiből számítva szolgáltatja. Ilyen számítások készülnek a feldolgozóiparra, a kiskereskede- lemre, az építőiparra, a szállításra. A feldolgozóipar ezen túlmenő évközi mutatója az új megrendelések alakulása. Más gazdaságstatisztikák munkafolyamatai is hasonlók, bár a szakstatisztikák speciális részfolyamatai egymástól eltérők. A fejlesztés során elhagyhatók azok az állapotok, részfolyamatok, amelyek nem értelmezhetők, illetve lényegtelenek.
A hivatal új felépítése alkalmas mind az adminisztratív, mind a statisztikai adat- gyűjtési adatok kezelésére. Az újraszervezett műveletsorban az adatszolgáltatók három rétege határolható el:
– Az adminisztratív adatforrásokra alapozott inputba elsősorban a küszöbszintnél kisebb (például a kis- és középvállalkozások) gazdasági egységek sorolhatók.
– Az ország legnagyobb gazdasági egységeit közvetlen adatgyűjté- sekre jelölik ki (ide legfeljebb kétezer adatszolgáltató tartozik).
– Az adatgyűjtéssel és adminisztratív adatforrással egyaránt elérhe- tő gazdasági egységek külön rétege szükségtelen, ha a műveletsor a legnagyobb gazdasági egységek adatgyűjtéséhez vagy az adminisztra- tív adatforráshoz kapcsolható.
A hollandiai projekt első szakasza a növekedési ráta becslési módszerének kiala- kítása volt az áfaadatokból. A második szakasz ennek informatikai rendszerét hozta létre. A harmadik szakasz az évközi gazdaságstatisztika becsléseinek folyamatát il- lesztette a hivatal munkájába.
A becslések a következő alapkövetelmények alapján minősíthetők:
– koherencia a növekedés évközi (havi, negyedéves) és éves rátái között;
– ne legyen nagyobb az eltérés az egymást követően kiadott (felül- vizsgált) évközi mutatók között, mint az torzítás megengedett mértéke;
– az előírt mutatók becslései határidőre készüljenek el.
A koherencia követelménye azért fontos, mert a nemzeti számla éves rátáinak szerkezeti adatokat tartalmazó mutatóira alapozott számításait az évközi gazdaságsta- tisztika kiadott mutatói előlegezik meg. Elvárható, hogy ez a becsült növekedési ráta éves elszámolással „közel” legyen az éves adatokból számított mutató értékéhez. A magas szintű aggregálással elszámolt éves ráták megengedett eltérése kisebb 1,5 százalékpontnál. Ez a tűrés akkor tartható be, ha a különböző évközi (havi) adatköz- lések becslései a lehető legpontosabbak (Delden [2010]).
Az árbevétel havi növekedési rátáinak becslései az áfaadatok alapján készülnek.
Az újraszervezés számol az évközi mutatók becslésének időzítésével is, a hiányzó áfabevallások szokásos arányaival. A teljesítmény becslései rendszerint a statisztikai egységek 80 százalékának áfa szerinti árbevételi adatait érhetik el. Több zavaró kö- rülmény van a becslési folyamatban: 1. az adóalanyok egy része nem küld havi áfa- bevallást, 2. nem egyértelmű, hogy milyen a kapcsolat az adózó és a statisztikai egy- ségek között.
A havi árbevétel növekedési indexének első becslése különösen nehéz, mert ké- szítésekor viszonylag kevés áfabevallás érhető el. Az előzetes eredmények közlése csak a gazdasági tevékenységek legfontosabb aggregálási szintjeire tartalmazza a növekedési rátákat. A fejlesztés szerinti megoldással közvetlen becslés készül a tárgyhónap (t) árbevételének változására, az előző év azonos (t–12) hónapjához ha- sonlítva. A közvetlen becslésben az előző havi adatokhoz hasonlítás – az áfa jogsza- bályai miatt – kedvezőtlenebb, mint az előző évi (t–12) adat felhasználása. Figye-
Adatszolgáltatói terhek mérése, mérséklése IV. 987
lembe kell venni a zavaró mesterséges szezonhatásokat is. Az éves változásban torzí- tásokat okozhat az indexek láncolása, valamint a súlyozás alkalmazott módszere is.
Az újraszervezett gazdaságstatisztikai műveletlánc fontosabb módszertani kérdé- sei a következők az évközi áfaadatok felhasználása során:
1. A havi árbevétel növekedési rátájának első és második becslési lépései azt feltételezik, hogy a havi bevallást (adatszolgáltatást) küldő egységek növekedési rátája a negyedéves, illetve éves bevallást kül- dők növekedési rátájához közeli.
2. A becslés másik feltételezése, hogy hasonló a teljesítmények vál- tozása az olyan statisztikai egységek körében, amelyek áfaadatai elér- hetők a tárgyidőszakra, illetve a vonatkozási kör többi csoportjában, ahol nem érkezett adat.
3. Az első közlés idején az adatoknak csak egy része érhető el, itt feltételezik, hogy akik már küldtek áfabevallást, azok éves növekedési rátája azonos azokéval, akik majd a jövőben jelentik adataikat.
4. A statisztikai hivatal az áfabevallásból átvett árbevételeket ösz- szehasonlítja az elsődleges adatgyűjtés adataival, és az eltéréseket szükség szerint korrigálja.
5. A folyamat két editáló lépése kimutatja a gyanús, illetve hibás értékeket: az első az adóalanyok inputjára, a második a statisztikai egységekre vonatkozik.
Az évközi gazdaságstatisztika itt bemutatott újraszervezésének eredményei a ko- herencia, a revíziós változás és az időbeli pontosság alapkövetelményei alapján mi- nősíthetők.
– Koherencia. A növekedési ráták közötti koherenciát úgy érik el, hogy a havi bevallások eredményei alapján kiigazítják a negyedéves áfabevallást készítők mutatóit és nem veszik figyelembe az éves áfabevallást készítők havi árbevételeit.
– Közlések közötti eltérések. A projekt ismételt háttérszámításai alapján megállapítható, hogy alig van eltérés a kizárólag elsődleges statisztikai adatgyűjtéssel meghatározott eredményektől a tárgyne- gyedév árbevételének növekedési rátájában. A havi árbevételek növe- kedési rátája viszont nem fogadható el, ha az első és a második közlés eltérései meghaladják az 1,5 százalékponttal előírt tűréshatárt. Vannak olyan NACE-ágak, amelyek becsléseiben rendszeresen nagyobbak a havi eltérések a határértéknél.
– Időbeli pontosság. A becsléshez, az előírt határidő betartása ér- dekében, az áfabevallások közül a korai jelentéseket alkalmazzák, és
korlátozzák az adatok feldolgozásának időigényét. A háttérszámítások alapján döntenek arról, hogy az egyes évközi mutatók időbeli pontos- sága miként érhető el.
A projekt folytatásaként javítják az áfaadatok alapján összeállított évközi gazda- ságstatisztika módszereit. A fejlesztés célja, hogy csökkenjenek az eltérések az árbe- vétel első, a második és a végleges növekedési rátájának mutatósorozatai között. A közvetlen becslés az adóalanyok áfa szerinti árbevételére épül. A regiszter minden statisztikai egységet tartalmaz. A jelentők az adószámaikkal azonosíthatók. A becslés során felhasználják az áfa árbevételében elszámolt tényezők adatait. A szervezet azo- nosítókódjai alapján követhetők az adminisztratív egységek kapcsolatai az adóala- nyokkal.
A műveletlánc ismételten felhasználja a tárolt elsődleges adózási adatokat. Az el- járás alkalmas az adatforrások (áfa és közvetlen adatszolgáltatás) mikroszintű össze- kapcsolására. Ennek során az eredeti adózási adatokhoz hasonlítják a statisztikai egy- ség tárolt adatait, így a nagy, komplex gazdasági egységek ellenőrizhetők. Az adat- kezelés kiszűri az előforduló hibákat, például a nem rezidens gazdasági egységeket.
A következő lépésben összehasonlítják az időszakok áfaárbevételét a statisztikai (STS és SBS) adatgyűjtés árbevételével, és harmonizálják az előforduló eltéréseket.
A további műveletek induló adata az így egyeztetett (jóváhagyott) árbevétel. Az adó- alanyok, illetve a statisztikai egységek körében a hiányzó adatokat pótolni kell, pél- dául imputálással, amelyhez az adminisztratív adatok felhasználhatók.
Az összes statisztikai egység aggregált árbevételét szintek szerint számítják mind az adózási, mind az adatgyűjtési információk alapján. Az eljárás a gazdasági tevé- kenység, valamint nagyságcsoport szerinti rétegek adatait összegzi, az így kapott eredmények a magasabb szintek induló értékét adják. Ezt követően a becslések mi- nőségét, hihetőségét értékelik.
Szükség szerint ezután következnek a javítás (editálás) műveletei. A korrigált ada- tokkal újraszámítják az egyes aggregálási szintek eredményeit. A folyamatot addig is- métlik, amíg a negyedéves becslés az előírt minőségi feltételeknek megfelelő lesz.
Az egyes rétegek éves összes árbevételének számításához megfelelhetnek a ne- gyedéves becsléssorozatok eredményei, esetenként azonban újraszámítják a koráb- bi, a negyedéves áfabevallásokra alapozva becsült éves adatsorokat. Az ismételt számításban pótlólag szerepelnek az éves áfabevallások adatai is. Az imputált in- formációk helyett itt már az éves áfabevallás szerinti árbevételt veszik át, majd az éves, illetve negyedéves adatok egyidejű editálásával újraszámítják a korábbi becs- lések adatait.
Az árbevétel statisztikai fogalmi meghatározása eltér az áfa árbevételéétől. Az áfa szerinti árbevételek a regiszter alapján összekapcsolhatók az éves gazdaságstatiszti- kai adatgyűjtés megfelelő adataival. Az áfa és az SBS árbevételei összevethetők az
Adatszolgáltatói terhek mérése, mérséklése IV. 989
ágazati osztályozás (NACE) négy számjegyű szakágazatai szintjén. Ez az összeha- sonlítás olyan gazdasági egységekre vonatkozik, amelyek statisztikai adatai hiányta- lanok és egyértelműen az áfa árbevételeihez kapcsolhatók. A vizsgált (négy számje- gyű) szakágazatok többségére olyan lineáris függvény alkotható, amely az áfa árbe- vételéhez kapcsolja a statisztikai árbevételt.
Az áfa árbevételeit nem közvetlenül imputálják, mivel azok eltérhetnek a közvet- len adatszolgáltatás árbevételi adataitól. Az adatok különböző tartalma nem hihető növekedési rátákra vezethet. A statisztikai hivatal az ilyen negyedéves árbevételek adatsorait az év végén helyesbíti. Az éves értékből kiindulva számítják a tárgyne- gyedévek imputált árbevételeit az egyes rétegekre. Ez a becslés az ún. átlagos szezo- nális mintázat (average seasonal pattern) arányait használja fel. Hasonló becslés ké- szül az adóalanyok negyedéves adataiból a hónapok szerint imputált (korrigált) árbe- vételekre, az átlagos szezontényezők alapján (van Loon [2010]).
A statisztikában az adójogszabályok változásai befolyásolják az árbevétel áfaadataiból becsült adatsorok összehasonlíthatóságát. Itt célravezető a módszertani vizsgálat, még mielőtt az új adójogszabályt hatályba léptetnék. Egyes rétegekben in- dokolt lehet például az elsődleges adatgyűjtés ismételt bevezetése, a mintavételi elő- írások módosítása stb.
Hollandiában a statisztikai hivatal elérte, hogy a fontosabb változásokról kellő időben és rendszeresen értesüljön az adóhatóságtól. A két kormányzati intézmény szakértői közösen vizsgálják az adóügyi szabályozások hatását a gazdaságstatiszti- kákra.
További elemzést igényel a kétféle árbevétel említett lineáris transzformációi- nak megbízhatósága, ha az adójogszabályok változnak. Kísérleti számítással ösz- szekapcsolják a legfelsőX közé tartozó (50 vagy 100 fő feletti létszámú) csoportok adatszolgáltatási eredményeit is az áfa adataival. Azt is vizsgálják, hogy az áfaárbevétel ilyen átalakításai milyen minőségű előrejelzést adhatnak a statisztikai árbevételre.
A program egyik célja a műveletláncolat hatékonyságának növelése, amelyhez kialakították a szelektív editálás, a hibák javításának új módszereit. A szelektív editálás kezdő lépése az aggregálással kapott eredmények hihetőségének vizsgála- ta. Ez a módszer összehasonlítja az aggregált szint növekedési rátáját a külső, illet- ve történelmi adatokkal, valamint a kapcsolódó más aggregált szintek növekedési rátájával.
A hivatalos statisztika világszerte mind intenzívebben hasznosítja azokat a válla- lati adatközléseket, amelyek például az adózás, a társadalombiztosítás, a hatósági el- járások folyamatához kapcsolódnak. A közölt négyrészes szakirodalmi ismertetés olyan gyakorlatot mutat be, amely irányadó lehet a hazai adatszolgáltatók terhelésé- nek mérésére, mérséklésére, a gazdasági célú kormányzati adatállományok azonos tartalmú moduljainak taxonómiai alapú egyeztetésére.
Irodalom
BRAAKSMA,B. [2007]: Redesign of the Chain of Economic Statistics in the Netherlands. Seminar on Registers in Statistics – Methodology and Quality. 21–23 May. Helsinki.
http://www.stat.fi/registerseminar/sessio3_braaksma.pdf
VAN DELDEN,A.–AELEN,F. [2008]: Redesigning the Chain of Economic Statistics at Statistics Netherlands: STS Statistics as an Example. Statistics Netherlands. Voorburg.
http://www.stats.gov.cn/english/specialtopics/iaos/Papers/CS_7_2_VanDelden_Aelen%20(2).doc
VAN DELDEN, A. [2010]: Methodological Challenges Using VAT for Turnover Estimates at Statistics Netherlands. Simply 2010. 1–9 December. Ghent.
http://www.simply2010.be/documents/papers/SESSION_2b_P2NLb.doc
VAN HILVOORDE M. [2011]: The SBR Programme in the Netherlands: Standardized Reporting.
BLUE-ETS Conference on Business Burden and Motivation in NSI Surveys. 22–23 March.
Heerlen. http://www.cbs.nl/NR/rdonlyres/7FF8E702-6183-4C01-BDEF-EDC5BB631B8A/0/
20110524vahilvoordepresentationblueetsconference2011.pdf
VAN LOON,A.–VLAG,P.–SCHOLTUS,S.– VAN DE VELDEN,H. [2010]: Monthly Turnover Estimates for the Retail Trade. Simply 2010. 1–9 December. Ghent.
http://www.simply2010.be/documents/papers/SESSION_2b_P1_NL.doc
OECD (ORGANISATION FOR ECONOMIC CO-OPERATION AND DEVELOPMENT) [2009]: Guidance Note.
Standard Business Reporting. July. http://www.oecd.org/dataoecd/36/52/43384923.pdf
PASMOOIJ, J. [2007]: XBRL Netherlands Experience Community Perspective. SBR/XBRL International Conference. 27–28 November. Brisbane.
http://www.tourhosts.com.au/archive/sbrconference/pdf/presentations/Jan%20Pasmooij,%20Ro yal%20NIVRA%20Netherlands%20-%20Community%20perspective.pdf
ROOS,M. [2009]: The Dutch Taxonomy Project in a Statistical Context. Symposium 2008: Data Collection: Challenges, Achievements and New Directions. Statistics Canada’s International Symposium Series: Proceedings. Ottawa.
http://www.statcan.gc.ca/pub/11-522-x/2008000/article/10967-eng.pdf
SBR (STANDARD BUSINESS REPORTING) [2011]: SBR in Action. Statistics Netherlands.
http://www.sbr-nl.nl/fileadmin/SBR/documenten/SBR_in_action.pdf
VLAG, P. [2011]: The Use of Incomplete Admin Data for Monthly and Quarterly Estimates:
Findings After Two Year ESSnet AdminData. Using Admin Data – Estimation approaches. 26–
27 May. Vilnius.
http://www.ine.pt/scripts/papers/Session4/WP4%20-
%20The%20use%20of%20incomplete%20admin%20data%20for%20monthly%20and%20qua rterly%20estimates%20-%20findings%20after%20two%20year%20ESSnet%20Ad.pdf VLAG,P.– VAN DEN BERGEN,D. [2010]: The Use of VAT for Short Term Statistics: Some Quality
Aspects. WP9 Seminar. March. Rome.
http://www.ine.pt/filme_inst/essnet/papers/Session1/Paper1.3.pdf
VLAG,P.– VAN DE VELDEN,H.–MUSHKUDIANI,N.–JAMES,G.–ORCHARD,C.–MILTIADOU,M.
[2010]: The Use of VAT for Monthly and Quarterly Turnover Estimates: Is a Common Solution for the ESS Possible? Munkaanyag. http://q2010.stat.fi/media//presentations/special-session- 38/vlag-et-al_24042010-q2010-contribution-wp4-essnet-session_paper.doc
