T A R T A L O M J E G Y Z É K
I. PÉNZÜGY 2306–2350
II. GAZDASÁG 2351–2380
III. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA, MUNKAÜGY 2381–2463
I. PÉNZÜGY I. PÉNZÜGY
JOGSZABÁLYOK 36/2016. (IX. 27.)
NGM rendelet Az online pénztárgép használatára és a forgalmazási engedély módosítására vonatkozó határidők változásáról ... 2307 295/2016. (IX. 29.)
Korm. rendelet Az ”EUROVEGAS” Entertainment & Casino Park Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság „felszámolás alatt”, valamint az ”Ipari Terület Bezenye” Ipari és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság „felszámolás alatt” stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítéséről, a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviselete kötele- zettségteljesítéséhez szükséges intézkedésekről, valamint egyes gazdasági tárgyú kormányrendeletek módosításáról ... 2309 38/2016. (IX. 29.)
MNB rendelet
A pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötele-
zettségekről szóló 51/2015. (XII. 9.) MNB rendelet módosításáról 2310 301/2016. (IX. 30.)
Korm. rendelet A közérdekű adat iránti igény teljesítéséért megállapítható költségtérítés mértékéről ... 2312 2016. évi
XCVII. törvény
Egyes törvényeknek a tiltott szerencsejáték megakadályozásával összefüggő módosításáról ... 2313 39/2016. (X. 11.)
MNB rendelet A nem teljesítő kitettségre és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményekről ... 2316 40/2016. (X. 11.)
MNB rendelet Az ügyfél- és partnerminősítés, valamint a fedezetértékelés prudenciális követelményeiről ... 2320 38/2016. (X. 12.)
NGM rendelet
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tevékenységével összefüggő egyes NGM rendeletek módosításáról ... 2324 A NEMZETGAZDASÁGI
MINISZTER KÖZLEMÉNYE
A nemzetgazdasági
miniszter közleménye A Pénz- és Tőkepiaci Igazságügyi Szakértői Testület Tagjairól ... 2327
HIRDETMÉNYEK 2328
A nemzetgazdasági miniszter 36/2016. (IX. 27.) NGM rendelete
az online pénztárgép használatára és a forgalmazási engedély módosítására vonatkozó határidők változásáról
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 260. § (1) bekezdés c) és e)–h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet módosítása
1. § A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (a továbbiakban: R1.) 78/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) 2017. január 1-jét követően kizárólag a Mód. rendelet által megállapított követelményeknek megfelelő pénztárgép helyezhető üzembe.”
2. § Az R1. 78/A. § (2) bekezdésében az „a Mód. rendelet hatálybalépésétől számított 180 napon belül” szövegrész helyébe a „2017. április 30-ig” szöveg lép.
3. § Az R1. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
4. § Hatályát veszti az R1. 78/E. §-a.
2. A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet módosításáról szóló 9/2016. (III. 25.) NGM rendelet módosítása
5. § Nem lép hatályba a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet módosításáról szóló 9/2016. (III. 25.) NGM rendelet (a továbbiakban: R2.) 36. § a) és b) pontja, valamint az 1. és 2. melléklete.
6. § Hatályát veszti az R2. 39. § (2) bekezdése és (3) bekezdésének az „ , a 36. § b) pontja és a 2. melléklet” szövegrésze.
3. Záró rendelkezések
7. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 3. § és az 1. melléklet 2017. január 1-jén lép hatályba.
Varga Mihály s. k.,
nemzetgazdasági miniszter
1. melléklet a 36/2016. (IX. 27.) NGM rendelethez
„1. melléklet a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelethez
Nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel eleget tenni kötelezettek köre
Az Áfa tv. 166. § (2) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése hiányában nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget az alábbi adóalanyok, illetve üzletek:
a) a gyógyszertárak,
b) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08
1. a 45.20 szerinti gépjármű-javítási, karbantartási, 2. a 45.32 szerinti gépjárműalkatrész-kiskereskedelmi,
3. a 45.40 szerinti motorkerékpár, -alkatrész kereskedelmi, javítási, 4. a 47.1–47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi,
5. 49.32 szerinti taxis személyszállítási,
6. az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtási),
7. az 55.1–55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási (kivéve a falusi szálláshely-szolgáltatási), 8. 66.12 szerinti értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenységből kizárólag a pénzváltási, 9. a 77.1–77.2 és 77.33 szerinti kölcsönzési,
10. 86.10 szerinti fekvőbeteg-ellátási tevékenységből kizárólag plasztikai sebészeti,
11. 93.29 szerinti m.n.s. egyéb szórakoztatási, szabadidős tevékenységből kizárólag táncteremi, diszkó működtetési,
12. a 95.1–95.2 szerinti javítási,
13. 96.01 szerinti textil, szőrme mosási, tisztítási tevékenységből kizárólag mindenfajta ruházat (beleértve a szőrmét) és textil géppel, kézzel mosási és vegytisztítási, vasalási,
14. 96.04 szerinti fizikai közérzetet javító szolgáltatási, és 15. 93.13 szerinti testedzési szolgáltatási
tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt, kivéve:
ba) a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet,
bb) a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme,
bc) az ipari – kivéve élelmiszeripari – tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja,
bd) a termelői borkimérés,
be) az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében, c) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 46.2–46.7 szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató
adóalanyok, üzletek, a kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében.”
A Kormány 295/2016. (IX. 29.) Korm. rendelete
az ”EUROVEGAS” Entertainment & Casino Park Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság „felszámolás alatt”, valamint az ”Ipari Terület Bezenye” Ipari és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság „felszámolás alatt” stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítéséről, a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviselete kötelezettségteljesítéséhez szükséges intézkedésekről, valamint egyes gazdasági tárgyú kormányrendeletek módosításáról
A Kormány a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 84/A. § (2) bekezdés a) pontjában,
a 2. alcím tekintetében a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 59. § (1) bekezdés c) pontjában, az 5. § tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 30. pontjában,
a 6. § tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Az ”EUROVEGAS” Entertainment & Casino Park Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
„felszámolás alatt”, valamint az ”Ipari Terület Bezenye” Ipari és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság „felszámolás alatt” stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítése 1. § A Kormány az ”EUROVEGAS” Entertainment & Casino Park Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság „felszámolás alatt”
(cégjegyzékszám: 08-09-006054, székhely: 9200 Mosonmagyaróvár, Régi Vámház tér 12.), valamint az ”Ipari Terület Bezenye” Ipari és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság „felszámolás alatt” (cégjegyzékszám: 08-09-010870, székhely: 9200 Mosonmagyaróvár, Régi Vámház tér 12.) gazdasági társaságokat (a továbbiakban: Társaságok) a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 65. §-a alapján stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősíti.
2. § A Kormány megállapítja, hogy a Társaságok mint stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek vonatkozásában a Cstv. 65–67. §-át kell alkalmazni.
2. A Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviselete kötelezettségteljesítéséhez szükséges intézkedésekről
3. § A Miniszterelnökség a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviselete működésével összefüggésben felmerülő, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 16. § (4) bekezdése szerinti, a foglalkoztatottak bejelentésével kapcsolatos kötelezettségét, az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti, a személyi juttatásokat terhelő, továbbá azokkal összefüggésben felmerülő, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 44. §-a alapján az állami adó- és vámhatóság felé teljesítendő bevallási és befizetési kötelezettséget és a bevallás önellenőrzését technikai adószámon – első alkalommal 2016. október 20-áig – teljesíti.
3. Záró rendelkezések
4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
5. § (1) A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) a következő 41/D. §-sal egészül ki:
„41/D. § E rendeletnek az ”EUROVEGAS” Entertainment & Casino Park Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
„felszámolás alatt”, valamint az ”Ipari Terület Bezenye” Ipari és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
„felszámolás alatt” stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítéséről, a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviselete kötelezettségteljesítéséhez szükséges intézkedésekről, valamint egyes gazdasági tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 295/2016. (IX. 29.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr4.) módosított 20. § (3) bekezdését, valamint 23. § (2a) és (2b) bekezdését a Mód. Kr4. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”
(2) A Vhr.
a) 20. § (3) bekezdésében a „művelés alól kivonást engedélyező, legalább három éve jogerőre emelkedett”
szövegrész helyébe a „más célú hasznosítást engedélyező jogerős” szöveg,
b) 23. § (2a) bekezdésében az „az erőmű” szövegrész helyébe a „szélerőmű vagy szélerőmű park” szöveg,
c) 23. § (2b) bekezdésében a „Ha a tervezett villamos erőmű” szövegrész helyébe a „Szélerőmű vagy szélerőmű park esetén, ha a tervezett villamos erőmű” szöveg
lép.
6. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1/D. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A központi költségvetés)
„b) a XVII. fejezetbe sorolt, az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban:
MFB Zrt.) tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó szervezetekkel kapcsolatos költségvetési bevételek és költségvetési kiadások elszámolására szolgáló központi kezelésű előirányzatok kezelő szerve az MFB Zrt.”
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
A Magyar Nemzeti Bank elnökének 38/2016. (IX. 29.) MNB rendelete
a pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 51/2015. (XII. 9.) MNB rendelet módosításáról
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 171. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (6) és (9) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § A pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 51/2015. (XII. 9.) MNB rendelet (a továbbiakban: R.) a következő 14/B. §-sal egészül ki:
„14/B. § A hitelintézet a 8. melléklet I. pontjában foglalt „Összefoglaló tábla” megnevezésű táblázat 26. sora szerinti
„Termékismertető – Számla” (Jelentéskód: 9SE) megnevezésű felügyeleti jelentést a pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 51/2015. (XII. 9.) MNB rendelet módosításáról szóló 38/2016.
(IX. 29.) MNB rendelet 2. mellékletével megállapított tartalommal első alkalommal a 2016. október 15-ei állapotra vonatkozóan teljesíti, a teljesítési határidő 2016. október 28.”
2. § Az R. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
3. § Az R. 9. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Dr. Matolcsy György s. k.,
a Magyar Nemzeti Bank elnöke
1. melléklet a 38/2016. (IX. 29.) MNB rendelethez
1. Az R. 1. melléklet 1. pontja a következő 1.46a. ponttal egészül ki:
„1.46a. az alapszámlához való hozzáférésről, az alapszámla jellemzőiről és díjazásáról szóló 262/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 262/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet];”
2. Az R. 1. melléklet 2. pontja a következő 2.1a. ponttal egészül ki:
„2.1a. Alapszámla: a 262/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 1. §-a szerinti fizetési számla.”
2. melléklet a 38/2016. (IX. 29.) MNB rendelethez
1. Az R. 9. melléklet II.3. pontjában a „Termékismertető – Számla” (Jelentéskód: 9SE) megnevezésű felügyeleti jelentés
„b) Számlakonstrukció teljes megnevezése” cellájára vonatkozó kitöltési előírások helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„A b) Számlakonstrukció teljes megnevezése cellában a folyószámla, számlacsomag teljes megnevezését vagy fantázianevét kell szerepeltetni, amely a könnyebb beazonosíthatóság érdekében a hirdetményekben használt megnevezésekkel megegyezik. Amennyiben azonos konstrukció eltérő alternatíváiról van szó (és nincs külön
„fantázianeve”), a megkülönböztető jellemzőt javasolt feltüntetni a termék, termékvariáció megnevezésében is.
A 262/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet alapján kínált alapszámla konstrukció esetében annak konkrét elnevezését („fantázianevét”) követően kötelezően fel kell tüntetni az „alapszámla” megnevezést.”
2. Az R. 9. melléklet II.3. pontjában a „Termékismertető – Számla” (Jelentéskód: 9SE) megnevezésű felügyeleti jelentés „e) Igénybevételi feltételek” cellájára vonatkozó kitöltési előírások helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„e) Igénybevételi feltételek:
A „Kor”-ral szemben támasztott feltételek megadásakor a számla igénybevételének alsó (minimális) és felső (maximális) határait kell számszerűen megadni. Ha ilyen felső korhatár nem határozható meg, azt a „nincs felső korhatár” jelölőnégyzetben kell jelezni.
A „Rendszeres jóváírások” között a számlahasználat során esetlegesen elvárt, a számla előnyeinek kihasználása érdekében minimálisan teljesíteni szükséges jóváírások „Minimális havi összegé”-t kell megadni. A „Jóváírások száma” cellában az előzőleg definiált minimális jóváírás teljesítésének maximális darabszámát kell megadni (pl. havonta 140 ezer forint legfeljebb 2 tételből). Amennyiben a jóváírások darabszámára nem vonatkozik előírás, akkor ezt szövegszerűen is jelezni kell a jóváírás jellege vagy az egyéb megjegyzés mezőben (pl. „jóváírások minimális/maximális darabszáma nem került meghatározásra”). Abban az esetben, ha a jóváírások forrására nézve speciális megkötések is érvényben vannak (pl. munkabér, vagy nem származhat az ügyfél más számláiról származó átvezetésből, betétből), akkor az arra vonatkozó információt a „Jóváírások jellege” szöveges mezőben kell feltüntetni.
A számla megnyitásának feltételeként szabott, az ügyfél foglalkozására, státuszára vonatkozó legáltalánosabb kritériumot egy listából kiválasztva kell szerepeltetni (általános, alapszámla, kizárólag 18 éven aluliaknak, közszolgáknak, prémium ügyfeleknek), a pontosabb megnevezést szövegesen, tömören megfogalmazva is be kell mutatni. A Bankszámlaválasztó programban az „általános” és az „alapszámla” megjelöléssel ellátott termékek érhetőek el.
Itt kell továbbá szerepeltetni a számlanyitáskor előírt minimálisan elhelyezendő összeget forintban.
Amennyiben az előzőekben részletezett igénybevételi feltételeken túl további, a számlanyitáshoz elengedhetetlen feltételnek is teljesülnie kell, azokat az egyéb kritériumok cellában kell feltüntetni.
A számlanyitásért fizetendő díj összegét a „Számlanyitás díja (Ft)” cellában kell megadni.
A szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó, a fenti pontokban nem szerepeltetett további feltételek, információk megjelenítésére az egyéb megjegyzés mező szolgál.”
A Kormány 301/2016. (IX. 30.) Korm. rendelete
a közérdekű adat iránti igény teljesítéséért megállapítható költségtérítés mértékéről
A Kormány az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 72. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) Az igényelt adatokat tartalmazó adathordozó költségeként az alábbi mértékek vehetők figyelembe:
a) papír alapon nyújtott színes másolat esetén az adathordozó közvetlen önköltsége, de legfeljebb aa) 130 Ft/másolt A/4-es oldal,
ab) 260 Ft/másolt A/3-as oldal,
b) papír alapon nyújtott fekete-fehér másolat esetén az adathordozó közvetlen önköltsége, de legfeljebb ba) 12 Ft/másolt A/4-es oldal,
bb) 24 Ft/másolt A/3-as oldal,
c) optikai adathordozón nyújtott másolat esetén az adathordozó közvetlen önköltsége, de legfeljebb 580 Ft/adathordozó,
d) elektronikus úton használható egyéb adathordozón nyújtott másolat esetén az adathordozó közvetlen önköltsége.
(2) A másolatkészítéshez szükséges eszközök rendelkezésre állásának átmeneti vagy tartós hiánya esetén – az (1) bekezdésben meghatározott mértéktől eltérően – az igényelt adatokat tartalmazó adathordozó költségeként a közvetlenül a másolatkészítés érdekében felmerült, ahhoz feltétlenül szükséges, bizonylattal igazolt költség vehető figyelembe. Az adatkezelőnek az e bekezdésben meghatározott mérték alkalmazhatóságát az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 31. § (2) bekezdésében meghatározott bizonyítási kötelezettség keretében kell igazolnia.
(3) A papír alapon nyújtott másolat költsége csak az adatigénylés teljesítéséhez szükséges másolt oldalak azon része tekintetében vehető figyelembe, amellyel a másolt oldalak száma a tízet meghaladja.
2. § Az igényelt adatokat tartalmazó adathordozó kézbesítési költségeként legfeljebb az alábbi mértékek vehetők figyelembe:
a) az adatigénylő részére postai úton, Magyarország területén belül való kézbesítés esetén a hivatalos iratokra vonatkozó belföldi postai szolgáltatás díja,
b) az adatigénylő részére postai úton, külföldre történő kézbesítés esetén az egyetemes postai szolgáltatás keretében tértivevény többletszolgáltatással feladott, könyvelt küldeményre vonatkozó postai szolgáltatás díja.
3. § (1) Az adatigénylés teljesítésével összefüggő munkaerő-ráfordítás költsége – az Infotv. 29. § (5) bekezdés c) pontjában foglalt feltétel teljesülése mellett – abban a mértékben vehető figyelembe, amennyivel az adatigénylés teljesítéséhez szükséges munkaerő-ráfordítás időtartama meghaladja a 4 munkaórát.
(2) Az adatigénylés teljesítésével összefüggő munkaerő-ráfordításként az igényelt adat felkutatásához, összesítéséhez és rendszerezéséhez, az igényelt adat adathordozójáról másolat készítéséhez és a másolaton a meg nem ismerhető adatok felismerhetetlenné tételéhez szükséges időtartam vehető figyelembe.
(3) Ha az adatigénylés teljesítésére elektronikus úton kerül sor, a másolat készítéséhez szükséges időtartam csak akkor vehető figyelembe, ha elektronikus formában rendelkezésre nem álló adat igénylésére került sor, vagy a másolat készítéséhez szükséges időtartam rövidebb az elektronikus formában rendelkezésre álló adat rendelkezésre bocsátásához szükséges időtartamnál.
4. § (1) A munkaerő-ráfordítás összes költségét a munkaerő-ráfordítás személyenkénti költségeinek összegeként kell megállapítani.
(2) A munkaerő-ráfordítás időtartamát személyenként a kerekítés szabályainak megfelelően egész órára kell kerekíteni.
(3) A munkaerő-ráfordítás személyenkénti költségét akként kell meghatározni, hogy az adatigénylés teljesítésében közreműködő személy által az adatigénylés teljesítésével összefüggésben teljesített munkaórák számát meg kell szorozni e személy egy munkaórára eső tényleges munkaerőköltségével, ahol tényleges munkaerőköltségnek az e személyt megillető rendszeres személyi juttatások összegét kell tekinteni.
(4) Az adatigénylés teljesítésével összefüggő munkaerő-ráfordítás összes költségeként legfeljebb munkaóránként átlagosan 4400 Ft vehető figyelembe.
5. § A közérdekű adat iránti igény teljesítéséért fizetendő költségtérítés megállapítható mértékébe nem számítható bele az az – adatigénylőnek visszafizetendő – összeg, amellyel az Infotv. 29. § (4) bekezdése alapján az adatigénylés teljesítését megelőzően megfizetett költségtérítés az adatigénylés teljesítésének az 1–4. § alapján meghatározott tényleges költségét meghaladta.
6. § A költségtérítésnek az 1–4. § alapján meghatározott mértéke tekintetében az Infotv. 29. § (4) bekezdése szerint figyelembe veendő összeghatár mértéke 5000 Ft.
7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
2016. évi XCVII. törvény
egyes törvényeknek a tiltott szerencsejáték megakadályozásával összefüggő módosításáról* 1. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása
1. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) a következő 13/A. §-sal egészül ki:
„13/A. § (1) A pénzforgalmi szolgáltató nem működhet közre az e törvény szerint tiltott szerencsejáték szervezést megvalósító tevékenységhez kapcsolódó tét befizetésének és nyeremény kifizetésének teljesítésében.
(2) A pénzforgalmi szolgáltató az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtása során a külön jogszabályban meghatározottak szerint köteles eljárni.”
2. § Az Szjtv. a következő 13/B. §-sal egészül ki:
„13/B. § (1) Az állami adóhatóság a 36/G. §–36/J. § szerinti eljárás keretében tudomására jutott információk alapján a tiltott szerencsejátékot szervező személlyel, szervezettel együttműködő, azonosítható elnevezéssel és székhellyel vagy elektronikus levélcímmel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatót, elektronikus hírközlési szolgáltatót, elektronikus honlap üzemeltetőt, valamint a tiltott szerencsejáték szervezővel egyéb módon nem szervezőként együttműködő személyt, szervezetet írásban felhívja a tiltott szerencsejátékkal összefüggő tevékenységének felhagyására.
(2) Az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerinti felhívást pénzforgalmi szolgáltató esetén a Magyar Nemzeti Bank, elektronikus hírközlési szolgáltató esetén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság részére, egyéb szervezet esetén az ismert magyarországi felügyeleti szerv részére is megküldi.”
3. § (1) Az Szjtv. 29/H. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szervező a játékost a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése, valamint a játékosvédelem biztosítása érdekében a következő adatok rögzítésével nyilvántartásba veszi:
a) családi és utónév, születési családi és utónév, anyja neve, b) lakcím, külföldi esetében a magyarországi tartózkodási hely, c) állampolgárság,
d) azonosító okmány típusa, száma, e) születési hely és idő.”
* A törvényt az Országgyűlés a 2016. szeptember 27-i ülésnapján fogadta el.
(2) Az Szjtv. 29/H. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szervező az (1) bekezdésben meghatározott természetes személy személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében a megadott adatok nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és az okmány érvényességének megállapítása céljából megkeresheti a személyiadat- és lakcímnyilvátartást, a központi útiokmány-nyilvántartást, illetve a közúti közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartását. Az ellenőrzés elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével történő adatszolgáltatás útján valósul meg. Ha az ellenőrzés eredménye az egyezőséget és az érvényességet nem támasztja alá, vagy a személy a nyilvántartásban nem szerepel, a szervező az ügyfél-azonosítást a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007.
évi CXXXVI. törvény 14. §-a szerint végzi el.”
(3) Az Szjtv. 29/H. §-a a következő (3a)–(3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A szervező a központi útiokmány-nyilvántartást a (2) bekezdés szerinti személyazonosságot igazoló ellenőrzés keretében az alábbi adatokkal kapcsolatban keresheti meg:
a) családi és utónév, születési családi és utónév, anyja neve, b) lakcím,
c) állampolgárság, d) úti okmány száma, e) születési hely és idő.
(3b) A szervező a közúti közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartását a (2) bekezdés szerinti személyazonosságot igazoló ellenőrzés keretében az alábbi adatokkal kapcsolatban keresheti meg:
a) családi és utónév, születési családi és utónév, anyja neve, b) lakcím,
c) állampolgárság,
d) vezetői engedély okmányazonosítója, e) születési hely és idő.”
(4) Az Szjtv. 29/H. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A szervező a játékos nyilvántartásba vételének megkezdésekor a játékos részére játékosi egyenleget hoz létre.
Egy játékos részére egy szervezőnél egy játékosi egyenleg nyitható. A játékosi egyenleget a szervező a felelős játékszervezés elvének tiszteletben tartásával, az e törvényben és külön jogszabályban meghatározottak szerint vezeti. A szervező a kifizetésre alkalmas (ajándék bónuszok, bónusz nyeremények és speciális bónuszok nélküli) játékosi egyenlegek fedezetét egy minden egyéb pénzügyi eszköztől elkülönített magyarországi bankszámlán köteles tartani. Az elkülönített bankszámlán elhelyezett összegnek fedeznie kell az összes kifizetésre alkalmas játékosi egyenleg összegét. Ha a kifizetésre alkalmas játékosi egyenlegek összege meghaladja az elkülönített bankszámlán található összeget, a szervező 30 napon belül köteles a különbözet pótlására. A játékosi egyenlegen a szervező az engedély felfüggesztésének időtartama alatt csak a felfüggesztés napját megelőző játékügyletek elszámolásával kapcsolatos terheléseket, jóváírásokat vezetheti át és csak ilyen játékügyletekkel kapcsolatos kifizetéseket teljesíthet.
A játékosi egyenleg megszüntetése esetén, valamint abban az esetben, ha a játékos végleges nyilvántartásba vételére nem kerül sor, a szervező a játékügyletekkel kapcsolatban a játékossal a külön jogszabályban meghatározottak szerint elszámol.”
4. § Az Szjtv. 36/J. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36/J. § Az állami adóhatóság a jogkövető magatartás elősegítése, valamint a játékosok és a pénzforgalmi szolgáltatók tájékoztatása érdekében honlapján az ezen alcím szerinti intézkedés végrehajtásának időtartama alatt közzéteszi a jogerős ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel elrendelésével érintett honlap elnevezését, valamint – amennyiben az megállapítható – az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel elrendelésével érintett honlapon tiltott szerencsejáték- szervezést megvalósító szervezet vagy személy elnevezését, és a tiltott szerencsejáték szervezéséhez használt fizetési számla számát.”
5. § Az Szjtv. IV. fejezete a következő 36/K. §-sal egészül ki:
„36/K. § Az adópolitikáért felelős miniszter negyedéves gyakorisággal – a tárgyév április 20., július 20., október 20. és a tárgyévet követő január 20. napjáig – beszámol a Kormánynak a 13/A–13/B. §-ok és a IV. fejezet szerinti feladatok végrehajtásáról.”
6. § Az Szjtv. 38. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]
„k) a pénzforgalmi szolgáltató 13/A. § (1) bekezdés szerinti eljárásával és ezen eljárás ellenőrzésével”
[kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben határozza meg.]
7. § Az Szjtv.
a) 2. § (7a) bekezdésében az „1 millió” szövegrész helyébe a „10 millió” szöveg,
b) 36/H. § (3) bekezdésében a „100 ezer forinttól 500 ezer forintig” szövegrész helyébe az „1 millió forinttól 5 millió forintig” szöveg
lép.
8. § Hatályát veszti az Szjtv. 1. § (5) bekezdésében az „Az engedély nélküli szerencsejátékban történő részvételre vonatkozó ajánlatok közzétételében, illetve elfogadásában a pénzügyi szervezetek és a hírközlési szolgáltatók nem működhetnek közre, ilyenekhez nem nyújthatnak technikai támogatást.” szövegrész.
2. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása
9. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 27. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1c) A központi adatkezelő szerv a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény szerinti szervező részére a természetes személy által megadott, a szerencsejáték szervezéséről szóló törvényben meghatározott adatok nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és az úti okmány érvényességének tényéről adatszolgáltatást teljesít a természetes személy személyazonosságának igazoló ellenőrzése céljából.”
3. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása
10. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A szerencsejáték szervezéséről szóló törvény szerinti szervező adatszolgáltatást igényelhet a természetes személy személyazonosságának igazoló ellenőrzése céljából a természetes személy által megadott, a szerencsejáték szervezéséről szóló törvényben meghatározott adatok nyilvántartási adatokkal való egyezőségéről és a vezetői engedély érvényességének tényéről.”
4. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény módosításáról
11. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 14. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Távszerencsejátékot vagy online kaszinójátékot szervező szolgáltató esetén, a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében, a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján, a 7. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott adatot tartalmazó, a 7. § (4) bekezdésében meghatározott okirat másolata is benyújtható. Az ilyen módon azonosított ügyfél számára történő első kifizetésre kizárólag az ügyfél nevére az Európai Unió tagállamában vagy olyan harmadik országban székhellyel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatónál nyitott fizetési számlán keresztül kerülhet sor, amely megfelel az e törvényben meghatározott követelményeknek.”
5. Záró rendelkezés
12. § (1) Ez a törvény – a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 7. § a kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.
(3) A 3. § (2) és (3) bekezdése, a 9. § és a 10. § 2017. július 1-jén lép hatályba.
Áder János s. k., Kövér László s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke
A Magyar Nemzeti Bank elnökének 39/2016. (X. 11.) MNB rendelete
a nem teljesítő kitettségre és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményekről
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 290. § (6) bekezdésében és a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII.
törvény 180. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. A rendelet hatálya és alkalmazási köre
1. § E rendelet hatálya a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban:
Hpt.) hatálya alá tartozó pénzügyi intézményre, valamint a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) hatálya alá tartozó befektetési vállalkozásra (a továbbiakban együtt: intézmény) terjed ki.
2. § (1) E rendeletet kell alkalmazni
a) a Hpt. szerinti pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységből, valamint a Bszt. szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységből és kiegészítő szolgáltatásból eredő követelésekre, követelésjellegű aktív időbeli elhatárolásokra (bevétel elhatárolások),
b) a befektetési célú és a forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra,
c) a hitelnyújtási kötelezettségvállalásokra, pénzügyi garanciavállalásokra és egyéb kötelezettségvállalásokra (a továbbiakban együtt: mérlegen kívüli kötelezettségek).
(2) E rendelet előírásait az intézmény egyedi alapon, az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó intézmény minden olyan vállalkozás tekintetében, amelyre az összevont alapú felügyelet hatálya az intézménnyel együttesen kiterjed, összevont alapon is alkalmazza.
2. A kitettségek minősítése
3. § (1) Az intézmény a 2. § (1) bekezdésében meghatározott kitettségeit legalább negyedévente minősíti és besorolja azokat a teljesítő kitettség és a nem teljesítő kitettség kategóriák valamelyikébe, mindkét kategórián belül elkülönítve az átstrukturált követeléseket.
(2) Az intézmény a kisösszegű kitettségek besorolását csoportos értékelés alapján is megállapíthatja.
(3) A kitettség egyedi értékelése nem alapulhat kizárólag a sokaság értékelésének statisztikai módszerekkel meghatározott tapasztalati adatain.
4. § Az intézmény a kitettségek minősítésével összefüggésben belső szabályzatban rögzíti:
a) a nem teljesítő kitettség és az átstrukturált követelés fogalmának – kockázatkezelési, éves beszámoló készítési és adatszolgáltatási szempontból – konzisztens alkalmazását biztosító előírásokat,
b) a nem teljesítő kitettséggé és az átstrukturált követeléssé való minősítés eljárásrendjét, a felelősségi és hatásköri szabályokat, beleértve a minősítések esetleges magasabb szintű felülbírálását is,
c) a csoportos értékelés szempontjából az intézmény által kisösszegűnek tekintett kitettség értékét, illetve arányát,
d) a 90 napon túli késedelemben lévő kitettség nem teljesítő kitettség kategóriába sorolása szempontjából az intézmény által jelentősnek tekintett késedelmes rész értékét, illetve arányát,
e) a nem teljesítő kitettség és az átstrukturált követelés kategóriából történő kivezetés eljárásrendjét, a felelősségi és hatásköri szabályokat,
f) az átstrukturált követelés kategóriából történő kivezetés szempontjából a jelentéktelennél nagyobb mértékű tőke- és kamattörlesztés értékét, illetve arányát,
g) a nem teljesítő kitettségek és átstrukturált követelések e rendelet szerinti kezeléséhez kapcsolódó belső és külső információszolgáltatási előírásokat (beleértve az ügyfél, partner, valamint az intézménnyel azonos csoporthoz tartozó vállalkozás által szolgáltatandó információk körét és gyakoriságát is),
h) a nem teljesítő kitettségekre és az átstrukturált követelésekre vonatkozó pénzügyi beszámolási célú értékelési követelményeket,
i) a nem teljesítő kitettségekre és az átstrukturált követelésekre vonatkozó nyilvántartási és dokumentációs követelményeket, beleértve a nem teljesítő kitettség, valamint az átstrukturált követelés kategóriából történő kivezetést megalapozó döntés dokumentumait is.
3. Nem teljesítő kitettségek
5. § (1) Az intézmény nem teljesítő kitettségként kezeli
a) a 90 napon túli késedelemben lévő kitettséget, ha a késedelmes rész jelentős,
b) az olyan kitettséget, amely esetében az adós pénzügyi helyzetének vizsgálata alapján feltételezhető, hogy a fedezetek realizálása nélkül az adós nem lesz képes az ügyletből származó kötelezettségeinek összegét teljes egészében visszafizetni, függetlenül attól, hogy a követelés késedelmes-e, illetve, hogy a késedelem milyen régóta áll fenn,
c) azon kitettséget, amely a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CRR) 178. cikke szerint nem teljesítő követelésnek (defaulted) minősül, vagy
d) amellyel kapcsolatban az alkalmazott számviteli szabályozás szerint értékvesztés került elszámolásra, ide nem értve azt a kitettséget, amellyel összefüggésben a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint a felmerült, de még be nem jelentett veszteségekre csoportos értékvesztést képeztek.
(2) Az intézmény az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a jelentősnek minősülő késedelmes rész határértékét a Magyar Nemzeti Bank elnökének a Hpt. 290. § (4) bekezdés k) pontjában, valamint a Bszt. 180. § (4) bekezdés k) pontjában adott felhatalmazás alapján kiadandó rendelete alapján határozza meg.
(3) Amennyiben a nem teljesítő kitettségként történő kezelés (1) bekezdés szerinti valamely feltétele teljesül, az intézmény a kitettség teljes összegét nem teljesítőként kezeli.
6. § (1) Az intézmény a kitettségeket a CRR 178. cikk (1) bekezdésének figyelembe vételével ügylet vagy ügyfél alapon sorolja be és kezeli nem teljesítő kitettségként.
(2) A kitettségek ügylet szintű besorolása során az intézmény az egy ügyféllel szemben fennálló valamennyi mérlegben kimutatott követelését és mérlegen kívüli kötelezettségvállalását nem teljesítőnek tekinti, ha az adott ügyféllel szembeni, 90 napon túli késedelemben lévő, mérlegben kimutatott követeléseinek bruttó értéke meghaladja az adott ügyféllel szembeni összes, mérlegben kimutatott követelése bruttó értékének 20%-át.
(3) Amennyiben az ügyfél a CRR 4. cikk (1) bekezdés 39. pontja szerinti ügyfélcsoporthoz tartozónak minősül, az intézmény megvizsgálja, hogy a csoporthoz tartozó többi személlyel, szervezettel szembeni kitettségeit nem teljesítőnek kell-e tekinteni.
7. § Valamely nem teljesítő kitettséget az intézmény a következő feltételek együttes megvalósulása esetén tekinthet újra teljesítőnek:
a) az értékvesztés teljes összegének visszaírása megtörtént, és a kitettség a továbbiakban már nem minősül a CRR 178. cikke szerinti nem teljesítő kitettségnek (defaulted),
b) valószínűsíthető, hogy az adós az eredeti vagy a módosított feltételeknek megfelelően vissza tudja fizetni a követelés teljes összegét, és
c) az adósnak az intézménnyel szemben fennálló egyetlen kötelezettsége tekintetében sem áll fenn 90 napot meghaladó fizetési késedelme.
4. Átstrukturált követelések
8. § (1) Az intézmény átstrukturált követelésként kezeli az adós, a kötelezett (a továbbiakban együtt: kötelezett) vagy az intézmény kezdeményezésére a kötelezett rendelkezésére bocsátott, engedményt tartalmazó hitelt, vásárolt követelést és egyéb, pénzkölcsönnek minősülő ügyletből, illetve más pénzügyi szolgáltatásból eredő követelést, továbbá az olyan hitelnyújtáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalást, amely az ügyfél döntése alapján követeléssé válhat (a továbbiakban együtt: követelés), ha az engedményt olyan kötelezettnek nyújtotta, akinek a pénzügyi kötelezettségei teljesítésével pénzügyi nehézségei vannak vagy várhatóan lesznek.
(2) Átstrukturált követelésként az intézmény az olyan engedményt tartalmazó követelést tartja nyilván, amely esetében a követelést keletkeztető eredeti szerződés módosítására a nem fizetés elkerülése érdekében azért került sor, mert az adós a visszafizetési kötelezettségének az eredeti szerződéses feltételek szerint nem tud, vagy az engedmény hiányában nem tudna eleget tenni.
(3) Ellentétes információ hiányában vélelmezhető, hogy az adósnak nincsenek pénzügyi nehézségei, ha az adósnak a szerződéskötést vagy a szerződésmódosítást megelőző 90 napon belül egyetlen, az intézménnyel szemben fennálló kötelezettsége tekintetében sem állt fenn 30 napot meghaladó fizetési késedelme.
9. § (1) Az átstrukturált követelésként történő nyilvántartás szempontjából az intézmény engedménynek tekinti:
a) a szerződés korábbi feltételeinek módosítását annak érdekében, hogy a pénzügyi nehézségekkel küzdő kötelezett az adósságszolgálati kötelezettségének eleget tudjon tenni, és amelyet az intézmény nem biztosított volna, ha a kötelezettnek nincsenek pénzügyi nehézségei,
b) a problémás kölcsönszerződés részleges vagy teljes újrafinanszírozását, amelyet az intézmény nem biztosított volna, ha a kötelezettnek nincsenek pénzügyi nehézségei,
c) pénzügyi nehézségekkel küzdő kötelezett számára olyan záradék alkalmazásának jóváhagyását, amely szerint a kötelezett – saját döntése alapján, egyéni igényeit és érdekeit figyelembe véve – módosíthatja a szerződés feltételeit (a továbbiakban: beépített átstrukturálási záradék)
abban az esetben, ha a korábbi és a módosított feltételek közötti eltérések a kötelezett javát szolgálják, és a módosított feltételek kedvezőbbek, mint azok, amelyeket az intézmény más, hasonló kockázati sajátosságokkal rendelkező ügyfele részére biztosítana.
(2) Az engedménynek minősülő szerződésmódosítás
a) vonatkozhat többek között a visszafizetések (kamat-, illetve a tőketörlesztések) átmeneti időre (türelmi időre) történő elhalasztására, részletfizetésre, a kamatok mértékének megváltoztatására, átárazására (például kamatkedvezmény formájában), a kamatok tőkésítésére, a devizanem megváltoztatására, a hitel futamidejének meghosszabbítására, a törlesztések átütemezésére, a megkövetelt fedezet, biztosíték mértékének csökkentésére, más fedezettel, biztosítékkal való kicserélésére, a fedezettől való eltekintésre (fedezetkiengedésre), újabb szerződéses feltételek kialakítására, az eredeti feltételek egy részének megszüntetésére;
b) alapján sor kerülhet a felek vagy a kötelezett és az eredeti hitelező kapcsolt vállalkozása között olyan kiegészítő megállapodásra vagy új szerződés megkötésére, amely a felmondott vagy a fel nem mondott eredeti szerződés miatt fennálló tartozás (tőke-, illetve kamattartozás) törlesztése céljára nyújtott új hitelre, illetve a kockázat növekedésének elkerülését és a veszteség mérséklését szolgáló további kötelezettségvállalásra vonatkozik, amely esetben ezen kiegészítő megállapodás, illetve kapcsolódó új szerződés miatt az intézménynél (beleértve az eredeti hitelező kapcsolt vállalkozásának minősülő intézményt is) keletkezett követelések is átstrukturált követelésnek minősülnek.
10. § Az intézmény átstrukturálásként kezeli a következő eseteket:
a) a módosított szerződés nem teljesítőnek minősült, vagy a módosítás hiányában az eredeti annak minősülne, b) a szerződésmódosítás részleges vagy teljes adósság elengedést tartalmaz,
c) a nem teljesítőnek minősülő kötelezett vagy azon kötelezett részére, aki nem teljesítőnek minősülne a beépített átstrukturálási záradék alkalmazása nélkül, az intézmény beépített átstrukturálási záradék alkalmazását hagyja jóvá,
d) más adósság tekintetében nyújtott engedménnyel egy időben vagy ahhoz közeli időpontban az adós az intézménnyel szemben fennálló, a nem teljesítő kitettség körébe eső vagy az engedmény hiányában annak minősülő hitele vonatkozásában kamatfizetést vagy tőketörlesztést teljesített,
e) a fedezet érvényesítésével teljesített visszafizetést magában foglaló szerződésmódosítás, ha a módosítás engedményt is magában foglal.
11. § (1) Az intézmény csak az ellenkezőjét hitelt érdemlő módon alátámasztó bizonyítékra alapozva tekinthet el a következő adósságeszközök átstrukturált követelésnek történő minősítésétől:
a) a módosított szerződés tekintetében a módosítást megelőző 90 napon belül legalább egyszer teljes vagy részleges 30 napot meghaladó késedelem állt fenn, vagy a módosítás nélkül fennállt volna,
b) más adósság tekintetében nyújtott kedvezménnyel egy időben vagy ahhoz közeli időpontban a kötelezett az intézménnyel szemben fennálló, a módosítást megelőző 90 napon belül legalább egyszer teljesen vagy részlegesen 30 napot meghaladó késedelemben lévő szerződése tekintetében kamatfizetést vagy tőketörlesztést teljesített,
c) az intézmény beépített átstrukturálási záradék alkalmazását hagyja jóvá a 30 napot meghaladó késedelemben levő kötelezettnek vagy olyan kötelezettnek, amely a beépített átstrukturálási záradék alkalmazása nélkül 30 napos késedelembe esne.
(2) Az intézmény akkor tudja hitelt érdemlő módon bizonyítani, hogy a 30 napos késedelem ellenére a követelést nem szükséges átstrukturált követelésként nyilvántartani, amennyiben a kötelezett pénzügyi helyzetének vizsgálata alapján egyértelműen arra a következtetésre lehet jutni, hogy a késedelem ideiglenes vagy technikai jellegű.
(3) Az intézmény a kötelezett pénzügyi helyzetének (2) bekezdés szerinti vizsgálatánál legalább a következő elemeket vizsgálja:
a) új fedezet bevonhatósága,
b) rövid lejáratú követelések és kötelezettségek aránya, c) a várható cash-flow alakulása.
(4) A (2) bekezdés alkalmazásában a késedelem akkor tekinthető technikai jellegűnek, ha annak okai a következők:
a) adathiba vagy az informatikai rendszerek hibája, b) a fizetési rendszer nem megfelelő működése,
c) rendkívüli külső esemény következménye (például katasztrófa, háború).
12. § Az intézmény valamely követelés átstrukturált követelésként történő nyilvántartását az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén szüntetheti meg:
a) a követelés teljesítőnek minősül, beleértve azt az esetet is, amikor a követelés átminősítésére a kötelezett pénzügyi helyzetét figyelembe véve, annak a nem teljesítő kategóriából teljesítővé történő visszaminősítésére tekintettel került sor,
b) az átstrukturált követelés teljesítővé minősítésétől legalább két éves próbaidőszak eltelt,
c) a b) pont szerinti próbaidőszak minimum felében a jelentéktelennél nagyobb mértékű rendszeres tőke- vagy kamattörlesztés történt, és
d) a próbaidőszak végén a kötelezett egyetlen kötelezettsége tekintetében sincs 30 napnál hosszabb késedelemben.
13. § Ha egy átstrukturált követelés kötelezettje megváltozik, új kötelezettje lesz, akkor az intézmény a követelést új eszköznek tekintheti, nem kell azt a továbbiakban átstrukturált követelésnek minősítenie, és azt besorolhatja az új kötelezett fizetőképességének figyelembevételével, feltéve, ha
a) az új kötelezettel a piaci feltételek szerint kerül sor a szerződésmódosításra,
b) a megállapított értékvesztés teljes mértékben visszaírásra kerül az átstrukturálás megvalósulásával,
c) valós átstrukturálásra kerül sor, azzal nem csak egy késedelmes követelésnek a kötelezett kapcsolt vállalkozása részére történő átadása valósul meg, és
d) az új kötelezett hitelképessége, fizetőképessége (tőke- és kamattörlesztő képessége) megfelelő.
14. § Az intézmény valamely átstrukturált követelést az átstrukturálási intézkedés alkalmazásának időpontjától kezdve teljesítő kitettségnek tekinthet, ha
a) az átstrukturálás időpontjában a kitettség nem minősült nem teljesítő kitettségnek, és b) az átstrukturálás nem eredményezte a kitettség nem teljesítővé minősítését.
15. § (1) Az intézmény a nem teljesítő kitettségnek minősülő átstrukturált követelést – a 7. §-tól eltérően – csak az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén tekintheti teljesítőnek:
a) a kitettség nem minősül értékvesztettnek vagy a CRR 178. cikke szerinti nem teljesítő kitettségnek (defaulted), b) az átstrukturálás időpontjától legalább háromszázhatvanöt nap eltelt, és
c) az átstrukturálást követően nem áll fenn késedelem és az átstrukturálást követően nem merült fel a kötelezett pénzügyi helyzetének vizsgálata alapján olyan aggály, amely a követelés teljes összegének visszafizetését kétségessé tenné.
(2) A követelés teljes összegének visszafizetése feltételezhető, ha
a) a kötelezett az átstrukturálási feltételeknek megfelelő törlesztései révén visszafizette azt a követelést, amellyel korábban késedelemben volt (ha volt késedelem) vagy amely az átstrukturálás keretében leírásra került (ha nem volt késedelem), vagy
b) a kötelezett egyéb módon bizonyítani tudja, hogy meg tud felelni az átstrukturálás utáni feltételeknek.
(3) Nem teljesítő kitettségnek minősülő átstrukturált követelésnek tekintendő az átstrukturálás időpontjában nem teljesítőnek minősülő kitettség mellett az a kitettség is, amely az átstrukturálással vagy azt követően vált nem teljesítővé.
16. § Amennyiben valamely nem teljesítő kitettség kategóriából a teljesítő kitettség kategóriába átsorolt átstrukturált követelés tekintetében a 12. § b) pontja szerinti próbaidőszak alatt újabb átstrukturálásra került sor, vagy az adós ezen időszak alatt 30 napnál hosszabb késedelembe esett, az intézmény a követelést újra nem teljesítő kitettségnek tekinti.
5. Záró rendelkezések
17. § Ez a rendelet 2017. január 1-jén lép hatályba.
Dr. Matolcsy György s. k.,
a Magyar Nemzeti Bank elnöke
A Magyar Nemzeti Bank elnökének 40/2016. (X. 11.) MNB rendelete
az ügyfél- és partnerminősítés, valamint a fedezetértékelés prudenciális követelményeiről
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 290. § (7) bekezdésében és a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 180. § (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. A rendelet hatálya és alkalmazási köre
1. § E rendelet hatálya a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) hatálya alá tartozó pénzügyi intézményre, valamint a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) hatálya alá tartozó befektetési vállalkozásra (a továbbiakban együtt:
intézmény) terjed ki.
2. § E rendelet előírásait az intézmény egyedi alapon, az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó intézmény minden olyan vállalkozás tekintetében, amelyre az összevont alapú felügyelet hatálya az intézménnyel együttesen kiterjed, összevont alapon is alkalmazza.
2. Értelmező rendelkezések 3. § E rendelet alkalmazásában
1. fogyasztó: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 28. pontjában meghatározott fogalom;
2. külső hitelminősítő: a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CRR) 4. cikk (1) bekezdés 98. pontjában meghatározott fogalom;
3. lakossági ügyfél: a Bszt. 4. § (1) bekezdés 41. pontjában meghatározott fogalom;
4. társfinanszírozás (konzorciális, szindikált hitelezés): több intézmény által közösen nyújtott hitel;
5. ügyfélcsoport: a CRR 4. cikk (1) bekezdés 39. pontjában meghatározott fogalom.
3. Az ügyfél- és partnerminősítés prudenciális követelményei
4. § Az intézmény a kockázatvállalási döntései megalapozása, a kockázatok kezelése, mérése, folyamatos nyomon követése és kontrollja érdekében az általa végzett tevékenységekben és az alkalmazott üzleti modellben rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével, összetettségével arányos ügyfél- és partnerminősítési rendszert működtet, amely – egységes alapot biztosítva – segíti:
a) az ügyfél, partner fizetőképességének, hitelképességének a kockázatvállalás előtti megállapítását,
b) az ügyfél, partner fizetőképességében, hitelképességében bekövetkező változások becslését, jövőbeni fizetőképességének megállapítását,
c) az ügyfél, partner nem teljesítési valószínűségének megállapítását, a nem teljesítési valószínűség számszerűsítését,
d) az ügyfelek, partnerek azonos kockázatokat és nem teljesítési valószínűségeket tükröző kategóriákba sorolását, a nem teljesítő ügyfelek, partnerek elkülönítését.
5. § Az intézmény az ügyfél- és partnerminősítéssel összefüggésben belső szabályzatban rögzíti:
a) az ügyfél- és partnerminősítési rendszer kialakításának és működtetésének célját,
b) az ügyfél- és partnerminősítési rendszer meghatározásának, jóváhagyásának és felülvizsgálatának módját, c) az ügyfél- és partnerminősítésre vonatkozó eljárásrendet – beleértve a minősítések felülvizsgálatának
gyakoriságát is –, a felelősségi és hatásköri szabályokat – beleértve a minősítések esetleges magasabb szintű felülbírálására vonatkozó szabályokat is –,
d) az egyes ügyfél szegmensekben alkalmazott ügyfél- és partnerminősítési kategóriákat, továbbá amennyiben valamely ügyfél szegmensben a rövid, közép és hosszú távú hitelképesség jelölésére eltérő kategóriák kerülnek kialakításra, azok meghatározását,
e) az ügyfelek és a partnerek minősítési kategóriákba történő besorolása során figyelembe veendő számszerűsíthető adatok, objektív szempontok, valamint a nem számszerűsíthető, szubjektív megítélésű információk és egyéb körülmények körének meghatározását, az alkalmazott mutatószámokat,
f) amennyiben releváns, a külső hitelminősítő minősítésének figyelembevételére, az alkalmazott modellek vagy csoporthoz tartozó vállalkozás esetén az anyavállalati minősítési rendszer használatára, valamint e modellek és rendszerek felülvizsgálatára vonatkozó előírásokat,
g) amennyiben releváns, az egyszerűsített minősítési eljárás, valamint az általánostól eltérő minősítési szempontok alapján történő értékelés szabályait,
h) az ügyfél- és partnerminősítéshez kapcsolódó információszolgáltatási előírásokat (beleértve az ügyfél, partner, valamint az intézménnyel azonos csoporthoz tartozó vállalkozás által szolgáltatandó információk körét és gyakoriságát is),
i) a minősítési eljárás eredményei felhasználásának módját (beleértve a limitrendszerrel, valamint a kitettségek minősítésével való összefüggések meghatározását is), az általános szabályoktól történő eltérés lehetőségét, az ilyen esetekben érvényesítendő előírásokat,
j) az ügyfél- és partnerminősítés nyilvántartási és dokumentációs követelményeit.
6. § (1) Az intézmény az ügyfél- és partnerminősítést minden olyan személyre, szervezetre elvégzi, amellyel kockázatvállalással járó szerződés kötését tervezi.
(2) Amennyiben a kötelezettségvállalás teljes összegét, illetve annak egy részét garanciával vagy készfizető kezességgel harmadik személy biztosítja, és az intézmény az adott garanciát vagy kezességet a CRR 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelmény vagy a tőkemegfelelés belső értékelési eljárása keretében folytatott tőkekövetelmény számítás során hitelbiztosítéki értékkel kockázatcsökkentő tényezőként figyelembe veszi, akkor az intézmény a minősítést a kötelezettségvállalóra is elvégzi.
(3) Csoporthoz tartozó ügyfél, partner esetében az intézmény a minősítést az ügyfélcsoport minden tagjára elvégzi.
(4) Az ügyfél- és partnerminősítés során az intézmény
a) ügyfél kategóriánként eltérő minősítési módszereket és minősítési szempontokat,
b) a rövid, közép és hosszú távú hitelképesség jelölésére – idősávonként – eltérő kategorizálást is alkalmazhat, azonban ugyanazon időtáv tekintetében minden ügyfél, partner csak egy minősítési kategóriába sorolható.
7. § (1) Az ügyfél- és partnerminősítés külső hitelminősítő értékelésének alkalmazásán is alapulhat.
(2) Külső hitelminősítő által készített minősítés használata esetén az intézmény belső szabályzatban rögzíti:
a) a külső hitelminősítővel és az általa alkalmazott minősítéssel szembeni elfogadási követelményeket, b) a minősítés beszerzésének módját (megbízáson alapuló hitelminősítés, megbízás nélküli hitelminősítés), c) több minősítés esetén az egyes minősítések közötti választás elvét,
d) a minősítés felülvizsgálatának módját és gyakoriságát,
e) a külső hitelminősítő által átadott információk dokumentálására vonatkozó előírásokat.
8. § Az intézmény az ügyfél- és partnerminősítésre modellt is alkalmazhat.
9. § Az adatvédelemmel kapcsolatos jogszabályi előírások figyelembevételével a fogyasztónak minősülő ügyfél és a lakossági ügyfél esetében az intézmény egyszerűsített (például a vállalatokkal, intézményekkel szembeni kitettségek esetében alkalmazottnál kevesebb minősítési kategóriát tartalmazó, kevesebb minősítési szempontot figyelembe vevő vagy ügylet szintű) minősítési rendszert is alkalmazhat.
10. § Az újonnan alakult vagy könyvvezetési kötelezettsége tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá nem tartozó ügyfél, partner vonatkozásában az intézmény az általánostól eltérő minősítési elveket is alkalmazhat.
11. § Az intézmény az anyavállalata ügyfél- és partnerminősítési rendszerét is használhatja, feltéve, hogy az anyavállalat ügyfél- és partnerminősítési rendszere megfelel az e rendeletben foglalt szempontoknak, és magyar vagy angol nyelven dokumentált.
12. § (1) A társfinanszírozásban részt vevő intézmény az ügyfelet, partnert önállóan is minősítés alá vonja.
(2) Az intézmény a társfinanszírozást vezető intézménytől minden olyan információt beszerez, amely lehetővé teszi, hogy az ügyfelet, partnert a saját belső szabályozásának megfelelően minősítse.
(3) A társfinanszírozást vezető intézmény köteles a (2) bekezdés szerinti információt a társfinanszírozásban részt vevő intézmény részére megadni.
13. § (1) Az intézmény a 6. § szerinti minősítést a szerződés futamideje alatt évente legalább egyszer, illetve ha az intézmény belső politikájában ettől eltérő gyakoriságú minősítési gyakorlatot rögzített, vagy az ügyfél, partner kedvezőtlen minősítése gyakoribb értékelést indokol, évente több alkalommal is felülvizsgálja.
(2) Az intézmény a 6. § szerinti minősítést soron kívül felülvizsgálja a kockázati tényezők jelentős megváltozásakor (például az ügyfél helyzetének romlása vagy fizetési hajlandóságának megváltozása), valamint abban az esetben, ha olyan információ birtokába jut, amely feltételezhetően a besorolási kategória változtatását vonja maga után (például csődeljárás, felszámolási eljárás megindításának közzététele).
14. § Az intézmény az ügyfél- és partnerminősítés során nem alkalmazhat kivételes eljárást vagy – minden egyéb tényezőtől való eltekintés mellett – előnyben részesítést eredményező kedvezőbb elbírálást, minősítési kategóriába történő besorolást azon személy vagy ügyfélcsoport részére, amely
a) az intézmény anyavállalata vagy leányvállalata, b) az adott anyavállalat leányvállalata,
c) az intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos vagy
d) olyan vállalkozás, amelyben az intézmény, az intézmény tulajdonosa vagy az intézmény kockázati profiljára lényeges hatást gyakorló személye befolyásoló részesedéssel rendelkezik.
4. A fedezetértékelés prudenciális követelményei
15. § Az intézmény a fedezetértékeléssel összefüggésben – az általa végzett tevékenységekben és az alkalmazott üzleti modellben rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével, összetettségével arányos módon – belső szabályzatban rögzíti:
a) a fedezetértékelés – beleértve a kockázatvállalás során, a biztosíték elfogadása előtt történő értékelést (elfogadhatóság és érték meghatározása), valamint a fedezetek rendszeres, utólagos értékelését – eljárásrendjét, felelősségi és hatásköri szabályait,
b) az elfogadható fedezettípusokat, elkülönítve a tőkekövetelmény számítás során figyelembe nem vehető, de a hitelkockázat mérséklése érdekében alkalmazható biztosítéktípusokat (ingó és ingatlan vagyontárgyak, követelések), valamint jogi kikötéseket és szerződéseket,
c) a fedezetek elfogadhatóságának értékelésénél alapul veendő tényezőket és szempontokat (például jogi érvényesíthetőség, illetve az azt korlátozó tényezők, hozzáférhetőség, likviditás, mobilizálhatóság), fedezet típusonkénti bontásban,
d) a különféle fedezetek együttes alkalmazásának gyakorlatát, a fedezetek bevonásának sorrendjét, e) a fedezetek értékének meghatározására alkalmazott módszereket, fedezet típusonkénti bontásban, f) az alkalmazott ügyfél- és partner, valamint ügylet kockázati kategóriák fedezettségi követelményeit,
g) amennyiben a fedezetek értékelésével az intézmény harmadik felet bíz meg, az értékeléssel megbízott féllel és az értékeléssel szemben támasztott általános, minimális elvárásokat,
h) a fedezetek utólagos értékelésének gyakoriságát, fedezet típusonkénti bontásban,
