Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 85. évfolyam 12. szám 1108
szigetek vagy Kenya példáján migrációs típuso- kat mutat be Afrikában, ahogy Kína, Oroszor- szág és Törökország folyamatait Ázsiában. Az ismertetés írójában némi hiányérzet alakult ki India, Japán és Indonézia kimaradása miatt, azonban elismerem, hogy a teljes spektrum fel- vázolása több szerző többéves munkáját igényli.
Afrika és Ázsia esetében a hazautalások, az agy- elszívás és a képzettek mozgása területi jellegze- tességeinek tárgyalását következetesen elvégezte a szerző. A 7.3. alfejezetben (Az európai migrá- ciós folyamatok) csak a migrációs politika volt az országról országra vezérfonalként végighúzó- dó közös téma, azonban sok egyéb, a többi kon- tinensnél részletesen kifejtett tematika (hazauta- lások, az agyelszívás, a magasan képzettek moz- gása és a diákok vándorlása) szisztematikus tár- gyalása nem történt meg.
Mivel az ismertetett mű a nemzetközi mig- ráció földrajzával foglalkozó első magyar nyelvű könyv ezért – véleményem szerint – a magyar vonatkozások tizenegy oldalnál részle- tesebb kifejtést igényeltek volna. A 7.4. alfeje- zetben (A nagybefogadó államok) Amerikát és Ausztráliát tárgyalja a szerző a migrációs poli- tikailag releváns témák bemutatásán keresztül.
A 8., befejező fejezet (Speciális vonatkozá- sok) négy oldalnyi terjedelme aránytalanul rö-
vid. Vélhetően a könyv lektorának inspirálására született egy teljes fejezet a migráció általános biztonsági vonatkozásainak kiemelésére.
A terjedelmes könyv a szerző sokévi mun- kájának gyümölcse. A lektorálás minden bi- zonnyal nem volt könnyű feladat, hiszen a re- cenzió írója is hosszadalmasan foglalkozott a közel hatszáz oldalas könyv áttanulmányozásá- val. Az időbőség kiváltsága felgyorsult vilá- gunkban keveseknek adatik meg. Emiatt javas- lom az egyébként mérsékelt áron forgalmazott könyv jövőbeli kettébontását, a professzionális olvasószerkesztői munka mellőzésének elkerü- lését, és az eredetileg színes ábrák és térképek fekete-fehérítéséből származó nehezen értel- mezhető illusztrációk újraszerkesztését vagy színesben közlését.
A monográfia megírásakor a szerző igen nagy fába vágta fejszéjét. Ez a könyv e tisztele- tet parancsoló vállalkozás első eredményeit tar- talmazza. A nagy valószínűséggel megjelenő további kiadásokat megelőző munkálatok meg- szervezése a könyv írója előtt álló újabb kihívás.
Dr. Illés Sándor,
a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének főmunkatársa
E-mail: illes@demografia.hu
Folyóiratszemle
Deggau, M.:
A földterület hasznosítása
(Nutzung der Bodenfläche.) – Wirtschaft und Statistik. 2006. 3. sz. 212–219. old.
A tanulmány elérhető: www.destatis.de/jetspeed/
portal/cms/Sites/destatis/Internet/DE/Content/
Publikationen/Querschnittsveroeffentlichungen/Wirtsc haftStatistik/LandForstwirtschaft/Nutzungbodenflaech e,property=file.pdf
A levegő és a víz mellett a föld szintén központi jelentőséggel bír a környezetpolitiká- ban. A német szövetségi kormány szerint alig van olyan témakör, amely ne lenne komplex ökológiai, ökonómiai vagy társadalmi össze- függésben azzal a mindennapi közeggel, amelyben élünk. Ugyanakkor a levegőhöz és a vízhez hasonlóan a talaj erőforrásai korlátozot- tak. A települési és közlekedési felületek nö- Megjegyzés. A Folyóiratszemlét a KSH Könyvtár és Levéltára (Rettich Béla) állítja össze.
Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 85. évfolyam 12. szám
1109
vekvő aránya összefügg az erdő- és mezőgazda- sági célokra használt földterület méretének ala- kulásával, a földterületek elaprózottságával, amelyek negatív környezeti hatást fejthetnek ki.
Összefüggés van a közúti közlekedési forgalom növekedése és a pihenési, üdülési lehetőségek csökkenése között. Csökken a vadon élő állatok élettere, a környezetre káros anyagok egyre na- gyobb földterületet veszélyeztetnek.
A német hivatalos statisztika a kezdetek óta nagy figyelmet szentel a földterület-hasznosítási statisztikának, annak mintegy alapprogramját képezi. Sokáig a mezőgazdasági irányultságú adatfelvétel dominált. A települési, közlekedés- felület-használati információknak korábban csak kiegészítő jelentőségük volt.
Először 1978-ban végeztek külön egy álta- lános, a földterületre és földhasználatra vonat- kozó felmérést a földhasználattal és a termés- hozammal foglalkozó törvény nyomán. Mező- gazdasági szempontból számba vették a földte- rületet annak használati módja szerint. Ezt 1980-ban megismételték, és azóta négyéven- ként kerül sor erre a felmérésre az agrárstatisz- tikai törvény előírásának megfelelően.
Az alapadatokat a földterület tényleges használati módozatai jelentik, amelyeket a tar- tományi statisztikai hivatalok és a szövetségi statisztikai hivatal gyűjtenek össze. Az ingat- lankataszterekben szereplő telkek/földterületek mindig az aktuális használatuknak megfelelő használati kategóriákba kerülnek. A használati módozatok mutatója nyolc különböző haszná- lati csoportot vesz számba: lakóépületek és a hozzájuk kapcsolódó területek, üzemi/ipari te- rületek, üdülőterületek, közlekedési területek, mezőgazdasági területek, erdőterületek, vízfe- lületek és egyéb hasznosítású területek.
A hasznosítási csoportok további alosz- tásai kereken hatvanféle (tíz számjegyű) hasz- nosítási mód megkülönböztetését teszik lehe- tővé. A mélyebb felosztás jelenleg a mutató szerint háromszázféle felhasználási kategóriát
különböztet meg. Ezen belül az egyes földterü- letek differenciálhatósága a mindenkori ingat- lankataszter automatizáltsági fokától függ. A jelenlegi, szövetségi szinten alkalmazott prog- ram 17 használati kategóriát különböztet meg, de 11 tartományban olyan szintű az automati- záltság, hogy ezekben hatvan kategóriát hasz- nálhatnak. Az automatizáltság különböző fo- kozatai a regionális és időbeli összehasonlítha- tóságot károsan befolyásolják tartományok kö- zötti és szövetségi szinten egyaránt. A föld- használati adatok alosztásainak pontossága re- gionálisan eltérő, ami szintén nem segíti az összehasonlíthatóságot.
Vannak tartományspecifikus különbözősé- gek. A volt NDK-ban meglevő számítógépes ingatlanadatbázist az egyesítéskor a törvény értelmében konvertálták a szövetségi köztársa- ságéhoz. A munka nem volt problémamentes, számos, informatikai rendszerek közötti el- lentmondást hozott felszínre. A meglevő elté- rések, különbözőségek csak fokozatosan, több lépcsőben szüntethetők meg.
A 2004. évi földterület-hasznosítási felmé- rés szerint a mezőgazdasági hasznosítás a vizsgált földterület 53 százalékára vonatkozik.
Ezt követi az erdőterület, majd a települési és közlekedési célú hasznosítás. A vízfelület Né- metországban 2,3 százalék, az egyéb hasznosí- tású földterület aránya pedig 2,1 százalék. Az egyes tartományokon belül nagyon különbö- zők a földterületek hasznosításának mikéntjei.
Nyolc tartományban a földterület több mint fe- lét mezőgazdasági művelés alá vonták. Az er- dők területén a legalacsonyabb az arány Schleswig-Holsteinben, a legmagasabb Rajna- Pfalzban. A városokat illetően Bréma erdővel való lefedettsége 1,9, Hamburgé 5,8 és Berliné 18 százalék. A települési és közlekedési célú földterület-használat Berlinben, Brémában és Hamburgban a legmagasabb. A vízfelület Ba- jorországban, Brandenburgban és Észak- Rajna-Vesztfáliában a legnagyobb. A telepü-
Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 85. évfolyam 12. szám 1110
lés- és közlekedésfelület összetevői a követke- zők: épületek és azok környezete, üzemek, gyárak által elfoglalt területek, üdülők, közle- kedési utak és temetők.
A 2004-es földterület-hasznosítási szám- bavétel az 1992-es német újraegyesítés után negyedszer szolgáltatott adatot, ami lehetősé- get nyújt bizonyos tendenciák kiderítésére.
2000 és 2004 között a mezőgazdasági haszno- sítású földterület mértéke 0,9 százalékkal (1703 km2) csökkent. Ugyanakkor relatíve nőtt a települési és közlekedési terület, 1682 négy- zetkilométerrel. Növekedett a vízzel borított terület, miközben az ún. egyéb területek több mint 15 százalékkal csökkentek.
A települési és közlekedési felületek növe- kedése az említett 2000 és 2004 közötti idő- szakban különböző mértékű volt. Százalékban kifejezve a növekedés az épületek esetében 3,7, a közlekedési területeknél 1,9, az üdülőte- rületeknél 17,8, az üzemi célú területeknél (a lebontott területek nélkül) 3,0 és végül a teme- tők esetében 0,3 volt. Az átlagos éves növeke- dés ennél a földterületnél a két felvétel között 420 négyzetkilométer volt, ami a főváros Ber- lin területének felét teszi ki. Az átlagos napi növekedés 115 hektár. (Ugyanez az adat 1992 és 1996 között 120 hektár, 1996 és 2000 kö- zött 129 hektár volt, azaz a növekedés az utol- só négyéves ciklusban lelassult. A települési és közlekedési felületek változásának pontosabb követése érdekében 2001-ben, csak erre kiter- jedően, éves adatfelvételt vezettek be. Az éves adatközlésekben elég sok volt a hibatényező, ezért ezeket a cikk írója szerint csak óvatosan szabad kezelni.
Amiért ajánlott az óvatosság az az, hogy míg a régiek közül Schleswig-Holstein volt az utolsó szövetségi állam, amely a manuálisan vezetett ingatlankataszterről áttért az automati- zált kataszteri naplóra (Automatisiertes Liegenschaftsbuch – ALB), addig a kilenc új tartomány még az új kataszterinformációs-
rendszer (Amtliches Liegenschaftskataster- Informationssystem – ALKIS) előtti automati- zált kataszteri napló bevezetésén fáradozik.
Egyébként is, az ALKIS bevezetése számos elkerülhetetlen problémát vet fel. Ilyen példá- ul, hogy míg a régi osztályozás 17 használati kategóriával dolgozott, az ALKIS 27-tet kü- lönböztet meg. Ez egyben a kategóriákon belül szereplő földterületi adatok nagymértékű ho- mogenizálódását segíti elő. További nagyon jelentős érv az ALKIS mellett, hogy sokkal gyakoribbak benne az adatok geográfiai vo- natkozásai.
Rettich Béla,
a KSH Könyvtár és Levéltár osztályvezetője E-mail: bela.rettich@ksh.hu
Schrör, H.:
Európai statisztika a vállalatdemográfia mutatóiról, 1997—2002
(Unternehmensdemografie in Europa – Ergebnisse 1997 bis 2002.) – Statistik kurz gefasst.
2005. 36. sz. 1–11. old.
A tanulmány letölthető:
http://www.eds-destatis.de/de/downloads/sif/
np_05_36.pdf
Az Eurostat az egyes témakörök kiadvány- sorozataiban elemzéseket ad ki, angol és né- met nyelven, „Statistics in focus”, illetve
„Statistik kurz gefasst” címen. Az egyik ki- emelt témakör az ipari, a kereskedelmi, vala- mint a szolgáltató vállalatok statisztikai muta- tóinak összehasonlító elemzése, többek között az európai vállalatok alapításáról és megszün- tetéséről.
Az Eurostat többévente méri fel és hason- lítja össze az országok vállalatdemográfia mu- tatóit, felhasználva a statisztikai célú vállalati regiszterek alapadatait, így nincs szükség kü- lön adatgyűjtésekre. Ilyen nemzetközi válla-
