MAGYAR HADTÖRTÉNELMI EMLÉKEK A KÜLFÖLDI MÚZEUMOKBAN.
(Tizedik közlemény.)
XXV. Turin. Armeria Reale, olasz királyi fegyver- gyűjtemény.
Carlo Alberto király 1833-ban elhatározta, hogy a többi európai fővárosok mintájára egy fegyvertárat alapít, amely- ben egyesíti az olasz nemzet és a savoyai királyi ház hadtör- ténelmi emlékeit.
Az előmunkálatokkal Seyssel cl'Aix Viktor grófot bíz/ta meg, aki a királyi ház, a hercegek, a kiváló hadvezérek, s a főnemesség légi fegyvereit, a turini és génuai királyi arzená- lokban felhalmozott anyagot, valamint az olasz hadsereg összes felszerelési anyagának és a tüzérség ágyúinak mode)- jeit egybegyüjtötte s kiegészítve azt Sanquirico Sándor milanói festő híres régi fegyvergyűjteményével, a fegyver- tárnak, a festőtől, aki azt ecsetével díszítette, Beaumont Galériának nevezett rotundájában felállította s ő neveztetett ki 1837-ben az Ameria Reale első igazgatójává is. Midőn pedig 1839-ben sikerült a királynak a gróf Martinengo családnak bresciai palotájában őrzött régi családi fegyver- gyűjteményét megszerezni, amelyben a milanói és bresciai világhírű fegyvermíves mesterek és fegyverkovácsok1 közép- kori és renaissance-kori legszebb művei foglaltattak, ezzel a turini fegyvertár valóban elsőrangú királyi fegyvergyűjte- ménnyé lett, amelyet azután Carlo Alberto után Viktor Emá- nuel és 77. T^mberto király, a tábornoki kar, a főnemesség s maga az olasz nemzet is ajándékaival folytonosan gyarapított
1 Angelucci Angelo: Catalog-o della Armeria Keale. T o r i n a 1890, n. 8-r. Képekkel, 609 1. Bertoletii A.: Artisti Lombardia Róma.
Milainó, 1881. U. a. Artisti di Man tova, 1885. Angelucci Angela:
Arti ed Artisti in Piemonte. Rivista di Italiana, 1868. Vasari G.:
Le vite de piu eccellenti Pittori. Edit. Milano, 1880. Semper H.:
Donatello, seine Zeit nnd Schule. Wien. 1875. Morigia P.: História deli Antichita di Milano. Venezia. 1592. Angelucci Angelo: Docu- menta inediti. Torino. 1869. Wcndelin Boeheim: Meister der Waffen- schmiedekunst vom XIV. bis ins. X V I I I . Jahrhundert. Berlin. Iö97.
U. a.: Werke Mailändischer Waffeschmiede. Jahrbuch der Kunst- historischen Sammlungen Wien. Bd. TX.
A gyűjtemény tudományos rendszere, rendezése s felállí- tási módszere, mint a legtöbb ezen kori európai gyűjteményé, a párizsi tüzérségi múzeum mintájára készült.
Az egész múzeum három főcsoportra oszlik. Az I.-ben vannak az őskori, tehát a kő-, bronz- és vackor szaki, valamint az antik római fegyverek. Ezek között különösen feltűnnek a remek etruszk és római bronzsisakok.
A II. főcsoportba vannak, 13 alcsoportba sorozva, az összes közép- és újkori fegyverek; míg a I I I . főcsoportot a hadi lobogók, a tüzérségi és egyéb modellek s vegyes tárgyak képezik, végül pedig három sorozatban a három legutóbbi uralkodó házi és hadi emlékei vannak kiállítva.
A fegyvertárnak kétségtelenül legbecsesebb része a B.
csoport, melyben 50 teljes vértezetet találunk, részben a ló- vérttel együtt s amelyek a XV. századtól a X V I I I . századig terjedő időből valók s van közöttük több gyönyörű gótikus páncél is. Ebben a sorozatban kiválik Ascanio Maria Sforza Visconti bíbornok milanói munkájú teljes lemezpáncélja a lóvérttel együtt a XV. század végéről, Emanuele Fűiberto herceg lovagi vértezete a XVI. század második feléből, Negroli Giovani Paolo milánói mester munkája, a 19. számú tökéletes csúcsívesformájú s páratlan szép fenntartású teljes vértezet a XV. század második feléből, Francesco Martinengo Colleoninak, Malpaga grófjának, Emanuele Fűiberto- had- vezérének a XVI. század második feléből való művészi díszít- ményekkel borított vértezete, Lynar grófjának, Rocco Guerriniiíek ha&onló díszes tomavértezete, 7. Carlo Emanuel- nek feketére futtatott egész páncélja s Emanuele Filiberto hercegnek a XVII. század elején Orazio Colino bresciai fegyvermíves által készített vértezete.
A C. alcsoportban 280 félvértezet, mell- és hátvért és egyéb vértrészlet van kiállítva. Ezek között ismét elsősorban válik ki a gróf Martinengo-féle fegyvertárból származó s /. Antonio tulajdonát képezett antik félvértezet, a XVI. szá- zadból. Régi római vértezet mintájára készült mesteri munka, továbbá egv díszvértezet a XVT. század második feléből, melynek sisakja frigiai sapka formájára készült, 7/7. Carlo Emanuele és 777. Vittorio Amadeo mellvértje s Pietro Antonio Martinengo díszmellvértje.
A D. alcsoportban lóvértrészletek és sarkantyú sorozatok vannak, míg az E. alcsoport a védőfegyverek közül a sisako- kat mutatja be a X I I I . századtól kezdve. A 157 sisak között az olasz renaissance művészet legszebb vasmunkái láthatók.
Az F. alcsoportban 130 pajzs van, jobbára szintén nagyértékű művészi munka. Mindannvi közül kiemelkedik V. Károly császár pajzsa, az olasz művészet aranvszázadából. Remek
történelmi tárgyú domborművei és mesteri vésnöki munkái miatt némelyek Benvenuto Cellininek tulajdonították, míg újabban kimutatták, liogy a Negroli-testvérek, milánói fegy- vermívesek készítették, akik különben is rendeden dolgoztak a császárnak.
A szálfegyverek közül a G. alcsoportban találjuk a X I I . századtól kezdve a pallosokat, egyenes kardokat, a spanyol és olasz tőrkardokat és szablyákat, összesen 375 darabot.
A H. alcsoportban 239 kurta fegyver, török kések, jatagánok és handzsárok, az I. csoportban fokosok, harci fejszék, buzo- gányok, 128 darab, a J . sorozatban a szálfegyverek közül 435 dárda, lándzsa, alabárd, couse, partizán, nyárs és sponton,
az L. alcsoportban golyóvetők, kéz- és számszeríjak, 125 drb, találtatnak, míg az M. sorozat 149 darab fegyverrel a tüzilő fegyverek, a puskák fejlődését tünteti fel s ezzel kapcsolatban az N-betűs csoportban a kézi lőfegyverek másik főfaja, a pisztolyok, lőpor- és tölténytartók, puskatám villák és szuro- nyok szerepeinek 208 számmal.
Az Armeria Reale magyar hadtörténelmi vonatkozású emlékei a következők:
1. Gyalogsági állópajzs, fából, hosszúkás, fölül lekerekí- tett négyzetalakkal, közepén kiemelkedő háromszögletű széles bordával, amely felső végén kiugró csúcsos orrt képez. A pajzs föliilete durva vászonnal van kívül bevonva, belül pedig erős bőr fedi. A külső felület tempera festékkel van bevonva, melyen a pajzs közepén ezüst alapon, ennek felső részében stilizált felhők között egy gótikus vértbe öltözött vitéz halad jobbra, baljában háromszögletű lobogót, melyen a sugárzó felkelő nap látszik s jobbjában címerpaizsot tartva. A vértes alatt egy harántstzalagon rozetták által elválasztott minus- culás felirat, ez alatt pedig W. monogramm van festve.
A pajzs szélén 5 cm széles mondatszalag fut körül, szintén minusculás fölirattal. A lovag által tartott címerpaizs vörös mezejében három aranycsőrű és lábú ezüsthattyú áll. Ez a Schwanen német és a Dounin lengyel nemesi család címere.
A feliratok csehnvelvűek s Cseh- és Lengyelország védszent- jéhez, Szent Vencelhez intézett könyörgések. A hosszúkás alakú pajzs belső oldalán erős szíjból fonott keresztalakú fogantyú van alkalmazva. Magassága 1 m 18 cm, szélessége 63 cm. Súlya 10 kiló. E pajzsot 1843-ban Frigyes porosz her- ceg ajándékozta Carlo Albertónak és így került az a turini királyi fegyvergyűjteménybe.
Bátran tekinthetjük e pajzsot Mátyás király fekete serege gyalogsága pajzsának. A fekete sereg tudvalevőleg túlnyomó-
iag cseh és lengyel zsoldosokból állott, kiknek egyelőre meg- hagyta fegyverzetüket,, tisztjeiket, sot vezénynyelvüket is.
Az állópajzs ezen formáját tehát a csehek hozták divatba nálunk. A német császárral folytatott háborúkban azután könnyen kerülhetett, mint hadizsákmány, pajzsunk Német- országba s utóbb a porosz királyi gyűjteménybe.
Mátyás király testőrségének tökéletesen hasonló, de a hollós FTimyady és Magyarország címerével díszített pajzsai vannak a Bécs városi történelmi és a Magyar Nemzeti Mú- zeumban.2
2. Félvért, nehéz sima vasból. Ali mell- és hátvértből. Az előbbinek közepén kissé kiemelkedő borda látszik, amelyen vésett lombdíszítés f u t végig, a jobboldalon pedig stíriai Mária-Cellben látható Mária képe a gyermek Jézussal s körü- lötte angyalok vannak bevésve. A hátvért sima közepén vésett lombdíszítéssel. A hátvértet két zöld bársonnyal borított és ezüst, paszománttal szegélyezett vállszíjjal és egy ugyanolyan mellszíjjal lehet a mellvérthez kapcsolni. A vérteket haszná- latbavételük előtt mindig megpróbálták, hogy. a golyólövés nem megy-e rajtuk keresztül. A mellvérten elől két ilyen golyópróba horpadása látszik. A vért magassága 41 cm, át- mérője 31 cm, súlya 12 kg és 700 g.
E f évi ért Savojai Eugén hercegé volt, akinek Magyar- ország a török járom alóli felszabadítása szempontjából nagyon sokat köszön, miért is fegyverei, amelyeket a hős her- ceg a magyarországi török háborúkban viselt, méltán soroz hatók a magyar hadtörténelmi emlékek közé.3
3. Pisztoly. (Egy pár.) Előrecsapó kovás szerkezettel, hengerded felső részén laposra csiszolt és kékie futtatott cső- vel, mely célgömbbel és irányzékkal van ellátva. A cső lőpor- kamrája felett hosszúkás négyzetben COMA aranyozott bé- lyeg van beütve, míg a vésett díszítésű ágyazat előrésze vésett és aranyozott sárgarézfoglalvánvokkal felszerelt.
A mérsékelten hajlott tusa hasonló mívű tusaborítóval bír, nyakán pedig Savojai Eugén hereeg címerét látjuk, az arany- gyapjas rendjellel körítve. A szerszámlemezen a fegyver- kovács neve: FelixMeier in Wien van bevésve. A cső hossza 37 cm, ürátmérője 16 mm, súlya 1 kiló 200 gramm.4
Ezenkívül még két pár pisztolyát őrzi e fegyvermúzeum a hős hercegnek. Az egvik damaszkesövű, arannyal bevert
2 Angelucci A.: Catalogo Serie F. 1. 199 1. és Dr. Szendrei János: Magyar hadtörténelmi emlékek, 1896. 176 1. Képpel.
3 Angelucci A.: Catalogo. Serie C. 38. bis Serie B. 11., továbbá:
Reale Armeria di Torino. Venezia, 1880. Fólió. 23. tábla és Szendref i. m. 420. 1. Képpel.
* Catalog. Serie N. 57. 58. Seendrei i. m. 420. 1.
arabé feliratú s niellóval díszített ezüstveretű keleti munka, a másik pedig francia munka.5
4. Tőrkard. Markolata aranyozott és vésett bronzdíszít- ményekkel. Hossza 91 cm. Szintén Savojai Jenő herceg fegy- verzetékez tartozik.6
5. Kengyel (egy pár), vesetekkel és ezüstözéssel díszítve.
Magyar fonna. Ugyancsak a hős herceg felszereléséhez tar- tozott.7
6. Mellvért, mely középen kiemelkedő éllel bír. Rajta vésett ós aranyozott díszítmények, Gabriel arkangyal, török fegyvertrófea, középen sugaraktól körülvéve, hármas halmon Magyarország címerének kettős keresztje s alatta: IN HOC SIGNO V I N C E S felirat van bevésve. A hármas halomból kiemelkedő kettős kereszt és ez a felirat X V I I I . és XIX. szá- zadi magyar huszárszabi yákon gyakori.8 A XVII. század végéről.
7. Magyar rohamsisak. Fényezett csiszolt vasból. A sisak- sapka félgömbalakú, sima, míg a széleit két cm széles dom- borúan kivésett lombdísz ékíti. Hasonló dísz^zalag fut végig a sisaksapka közepén, az ellenző és rákfarkas nyak vért, vala- mint a halántékvértek szélén is. Az orrvédő háromszögalaká lemezben végződik. A belül bőrrel bélelt halánték vérteken egy-egy kis bojtban végződő kötőzsinór lóg le. Magassága 13 cm, átmérője 22 cm, súlya 3 kiló. XVII. század.®
8. Magyar rohamsisak. Kékre futtatott vasból, félgömb- alakú sisaksapkával, amely aranyozott rozettákkal és göm- bölyűfejű szegekbei van díszítve. A rákfarkas nyakvért szé- les, oldalt kiterjedt négy lemezből áll. Az orrvédő vas, amely mozgatható és csavarral rögzíthető, alul háromszögű lemezt képez, amely fölül kikanyarított. A sisakormon esztergályo- zott acélgömb szolgál díszül, hátsó részén pedig 5 cm magas forgótartóhüvely van megerősítve. A halántékvértek közepe kiemelkedő háromszöget képez, amely sárgarézfejű szegekkel kivert. Magassága 13 cm, átmérője 22 cm, súlva 3 kiló. XVIIT.
század eleje.10
9. Magyar rohamsisak. Csiszolt vaslemezből kovácsolva.
A sisaksapka kevéssé kicsúcsosodik és tizenhat bordájú kúp- szeletre oszlik. A lx>rdák köze csatornát képez. A sisak tetejét sokágú aranyozott csillag és turbánalakú gomb díszíti, míg
5 Catalog. Serie N. 59 , 60, 61, 62.
9 U. o. Serie N. 211.
7 U. o. Serie D. 93, 94.
8 U. o. Serie C. 88.
9 Catalog. Sei*ie E. 121. és Szendrei i. m. 419. 1. Képpel.
10 U. o. Serie E. 119. és Szeyidrei i. m. 423. 1. Képpel. Valamint Reale Arr.ieria di Torino. Venezia, 1880. Fólió. 36. Tábla.
/
alapján egy kidomborodó keskeny szalagon gömbösfejű szögek vannak beverve. A 9 cm széles ellenző két lemezből van össze- szegezve, úgyszintén a nyakvért is. Az orrvédő 22 cm keskeny, hosszú vaslemez, amely alsó vé^én aranyozott stilizált lilio- mot képez. Magassága 16 cm, átmérője 19 cm, súlya 1 kiló 600 gramm.11
10. Magyar rohamsisak. Fényezett sima vasból. A sisak- sapka tizenhat kúpszeletre osztott félgömböt képez, amely két dia rabból van összieszegecselve. A kissé hajlott orrvédő vas alsó része két fölfeléálló félkört képez. A félköralakú rákfar kas nyakvért egészen az ellenzőig terjed és a három trapez- alakú halántékvértlemezt részben befödi. A halántékvért- lemezek álladzószíjjal vannak öszekötve. A sisaksapka kúp- szeleteinek alapját tojásdadalakú dudorok díszítik. Magas- sága 14-5 cin, átmérője 20 cm, súlya 1 kiló 700 gramm. XVII.
század vége.12
A magyar rohamsisaknak ez a négy típusa tulajdonképen a XVI. századi keleti formájú Zrinyi-sisakból fejlődött ki a török háborúk alatt s nálunk a horvát karabélyosok használ- ták, mint azt mái* az összes ilyen sisaktípusok felsorolása mellett, ezek leggazdagabb tárházának, a gráci Landeszeig- hausnak ismertetésénél láttuk.
Tőlünk vették a XVII. századtól kezdve a X V I I I . század végéig az összes európai nemzetek dragonyosai a magyar rohamsisakot éppúgy, mint a huszárságot Nemcsak I. Lipót alatt az osztrák dragonyosok, hanem 1643-ban XIV. Lajos karabélyosai és általában a francia dragonyosezredek is. És mindamellett külföldi gyűjtemények katalógusai erről semmit sem tudnak, vagy csak hallgatnak róla.
11. Szablya, (2 darab.) A X V I I I . századi osztrák és ma- gyar lovasság több ezredének felszereléséhez tartozott. A 96 cm hosszú penge egyik oldalán egy «sztrák dragonyos lovas alakja, a másikon az osztrák címer s a következő feliratok vannak bevésve: Vivát Carolas Sechstus (így) és Vivát Printz Eugénius. Markolata és verete aranyozott réz.13
12. Szablya, Pengéjén az osztiák címer és a császári korona alatt M. T. és C. F. betűk: Maria Theresia—Car öli Filia van bevésve.14
13. Zászló. Háromszínű. Az önkéntes magyar gyalogságé volt. Rajta a Szent István koronájával fedett magyar címer.15
14. Lovaszászló. Háromszínű. Az Olaszország mellett har-
11 Catalog. Serie E. 122. ós Szendrci i. m. 424. 1. Képpel.
12 U. o. Serie E. 123. és Szendrei i. m. 425. 1. Képpel.
13 U. o. Serie G. 155. és 275.
. " Catalog. Serie H. 35.
» U. o. Serie O. 171.
colt önkéntes magyar lovasságé volt. Egyik oldalára a ma- gyar, a másikra a savójai címer van arany- és ezüstdíszítmé- nyek között reáfestve.16
15. Lóvértezet. Csiszolt vaslemezekből vert, vésett és ara- nyozott munka, valamely XVI. század második felében élt neves bresciai fegyverművesmester műve. A ló nyakát sod- ronypáncél fedi, hátán alacsonykápájú és támlájú magyar nyereg van, melyről papucsos török kengyel lóg alá, melynek oldalait bevésett perzsa stílű díszítmények ékítik. Erre, vala- mint az összes e gyűjteményben levő hasonló kegy elekre azt mondja a leíró katalógus, hogy „magyar nyereg", staff a ungheresca. Az egész vértezet Martinengo Girolamo gróf tulajdona volt.17
16. Kengyelek. (Három pár és három fél.) Vasból, rész- ben aranyozott rézből. Mindannyit „staff e all'ungherese"-}íek mondja a leíró katalógus. Egy példány leírását következők- ben adjuk: Lapos négyszögletes talpú, úgynevezett papucsos kengyel (sim-rikab). Talpailóját, Salamon-pecsétjét ábrázoló (mühiir-i sziilejman), áttörtmívű díszítmény ékíti. Szárai háromszögalakúak. E szárak oldalai vékony, keskeny pár- kánnyal bírnak s rajtuk nyolc kis lyuk van átütve, jeléül annak, hogy a kengyel szárainak eme mélyebb részeibe valami díszes vésett, arany, ezüst vagy zománcos lemez lehetett l>e- erősítve. A szíj számára lapos, keriilékalakú füllel van ellátva.
A XVI. és XVII. századból.18
A széles, négyszögletű, lapos talpallójú kengyelek magya- rázatukat a perzsa-tatár-török szélestalpú papucsok haszná- latában s másrészt a keleti lovas harcmodorban lelik, amely- ben a kengyelben felállva harcolnak.
Az, hogy ezeket a kengyeleket egyes nyugati népek ma- gyarnak tartották, abban leii magyarázatát, hogy a törökkel való négyszázados harci érintkezés alatt egyrészt sok fegyver- formát átvett azoktól, másrészt sok fegyvert és felszerelést is zsákmányolt, úgyhogy a XVI. és XVII. században Magyar- ország és Erdély főurainak díszfegyverei és különösen ló- szerszámai és nyergei perzsa és török eredetííek voltak s a kardban is a damaszkuszi szablvapenge volt a legmegbecsül- tebb.
De emellett saját ősi harcmodorát és fegyverzetét, fel- szerelését és ruházatát is híven megőrizte a magyar. így a kengyelben is megtartotta az ősi formát a honfoglalás korától
16 U. o. Serie O. 173.
17 U. o. Serie B. 3. K é t képpel.
18 U. o. Serie D. 98—102, 103—104, 105—106. 97, 106. 107. és Szendrei i. m. 254. 1. Képpel.
a mai napig. A magyar kengyel tehát nem az, aminőnek az Armeria Reale bemutatja, hanem az a körte- s később göm- bölyödő alakú keskeny tál pallós, könnyű forma, amilyeneket már a honfoglaláskori lovassírokban, a kecskeméti, szegedi, törteli, székesfehérvári honfoglaláskori, majd a salamoni, győri, nagyécsi, hódmezővásárhelyi árpádkori leletekben találunk s amilyeneket használt a XV—XVII. századi könnyű magyar lobogós kopjás lovas<ság, majd mindvégig a huszár- ság a mai napig, s amilyen kengyellel repül versenyt a széllel az alföldi csikós ma is.
Van még az Anneria Reálénak egy teljes lovasvértezete, mély némileg érintkezik a mi művészetünk múltjával. Ez Emanuele Fiiibertónak hadi vértje és Giovan Paolo Negroli hírneves XVI. századi milánói fegyvermívesmester munkája.
Ez az egész vértezet a sisaktól kezdve a láb vértig s a ló homlokvértjétől a kengyeléig mesterre valló munkájú díszít- ményekkel van borítva. Ezeknek motívumai, különösen a mellvérten a legtisztább formák s a magyar vitézkötésminták hasonmásai. Ilyen díszítményeket rajzolt ötvösök számára Leonardo da Vinci, miért is azok megteremtőjének némely írók őt tartják. Más helyen már bebizonyítottam, hogy azokat Dürer Albert alkalmazta, illetőleg vette át a t y j a ötvös minta- könyvéből, aki viszont származási helyén a békésmegyei Ajtó- son, melytől nevét is (Thürer) vette, és Gyulán másolta a népies magyar vitézkötéterői. Magyar ember, aki reátekint az Armeria Reale e vértezetére, lehetetlen, hogy azonnal fel ne ismerje a mi nemzeti stílusú díszítményeinket.
A turini olasz királyi fegyvergyűjteménynek Savojai Eugén hercegre vonatkozó s általában magyar hadtörténelmi vonatkozású itt ismertetett emlékei legnagyobb része, össze- sen 23 darab, ki volt állítva az 1896-i ezredévei országos ki- állításon Budapesten. r, a 7 . T,
Dr. Szenarei János.
