129
Varjasi Gyula
150 ÉVES A SZEGEDI KÓRUSMOZGALOM 150TH ANNIVERSARY OF THE CHOIR MOVEMENT
IN SZEGED
A Szegedi Dóm énekkarának története
Szegedi Dóm
A szegedi püspöki székesegyház felépítését 1930-ban fejezték be. 1930- ban a Dóm felszentelésére elkészült annak világhírű orgonája is, ezért Csomák Elemér (1886-1964) kántor és karnagy kapta meg a megbízatást a kórus vezetésére, aki már a Dóm elődtemplomában is kántor-karnagyként dolgozott. A város Csomák Elemér mellé orgonistát szerződtetett Antos
130
Kálmán1 személyében, aki kóruskarnagyként, zeneszerzőként is sokoldalú munkát végzett. A Szegedi Dóm felszentelésének ünnepségsorozatán 1930.
október 25-én 10 órakor bemutatták Dohnányi Ernő (1877-1960) Szeged miséjét. Október 26-án előadták Király-König Péter (1870-1940) Fogadami miséjét is.
1930-tól a Fogadalmi templom egyházi énekkarát Csomák Elemér püs- pöki karnagy vezette. Nagyobb egyházi ünnepeken és hangversenyeken a Szegedi Dalárda is csatlakozott a Fogadalmi templom egyházi énekkarához.
1 Antos Kálmán zeneszerző, egyházkarnagy, zenepedagógus 1902. november 19-én született Körmöcbányán. Első zenetanára apja, Antos Károly. Édesapja egyházkarnagy és zeneszerző volt. Antos Kálmán zenei tanulmányait a Budapesti Zeneművészeti Főiskolán folytatta 1922- 1926-ig. Antalffy-Zsiross Dezsőnél és Zalánffy Aladárnál orgonát, Siklós Albertnél zeneszerzést tanult, majd 1926-1930-ig a berlini Collegium Hungaricumban a berlini egyetem hallgatója volt. 1930-tól 1944-ig a Dóm orgonistája és 1934-1944-ig a városi zeneiskola tanára.
Kóruskarnagyként is sokoldalú munkát végez. Vezeti az Egyetemi Énekkart, a Polgári Dalárdát, a zeneiskola és a reálgimnázium kórusát is. 1931-ben átveszi a Szegedi Dalárda vezetését. A következő évben bemutatja Liszt Ferenc: Szent Erzsébet legendája című oratóriumát, 1933-ban Haydn: Évszakok oratóriumát. Hangversenyezett Prágában és Frankfurtban. 1944-ben Rómába költözött, ahol 1945–47-ig a falakon kívüli Szent Pál-bazilika orgonistája volt. 1947-ben a tengerentúlra távozott és letelepedett az USA-ban. 1956-ban diplomát szerzett a New York-i egyetemen. 1960-tól a Manhattanville College, a Church of St.
Thomas More orgonistája és zeneigazgatója volt. Yorkban halt meg 1985. május 16-án.
Antos Kálmán orgonál a szegedi Dómban (1930)
131 A kórus minden vasárnap a nagymisén énekelt. Hamarosan egy zenekart is toboroztak a szegedi színház és a honvéd gyalogezred zenekarából, isten- tiszteleti szolgálatukat a városi tanács tiszteletdíjjal honorálta. Az ünnepi szentmiséken a változó részeket a kispapok kórusa énekelte Kapossy Gyula2 zenetanár vezényletével. A klasszikus polifónia és a romantikus mesterek művei mellett kezdettől fogva felhangzott az egyház ősi éneke, a gregorián ének is. A székesegyház énekkara nemcsak hazánkban nyújtott színvonalas teljesítményt, hanem külföldön is megállta a helyét. A 24 tagú kórus 1935.
június 5-én több templomban is énekelt. A kórusénekesek Augustinerkirche hallgatóságának tetszését is elnyerték kitűnő énekükkel. Az egyik hangver- senyrendező iroda szervezője szerződést is felajánlott a szegedi egyházi kórusnak.
1936-ban, Liszt Ferenc halálának 50. évfordulóján Csomák Elemér ve- zényletével felhangzott Liszt Esztergomi miséje. A mise első előadása Sze- geden 1934. húsvét vasárnapján volt a Fogadalmi templomban a székesegy- házi ének- és zenekar közreműködésével, Csomák Elemér vezényelt. Az itt használt vezérkönyvet Liszt Ferenc sajátkezű aláírásával ajánlotta dr.
Hartelnek.
Glattfelder Gyula csanádi püspökké szentelésének 25. évfordulója alkal- mából 1936. május 14-én újból előadták Liszt Esztergomi miséjét. Közremű- ködött a Szegedi Székesegyház Ének- és Zenekara. 1943. augusztus 30-án elhunyt dr. Glattfelder Gyula. A lelki üdvéért mondott gyászmisén (1943.
szeptember 3.) Király-König Péter II. requiem című műve hangzott el.
A II. világháború megszakította a Szegedi Dóm gazdag egyházzenei éle- tét. Király-König Péter halála és Antos Kálmán 1944-ben külföldre távozása
2 Kapossy Gyula (Kiskunfélegyháza, Pest vármegye, 1899. jan. 18.-Bp., 1970. okt. 2.): pap, tanítóképzői zenetanár. - 1922. VI. 26: pappá szentelik, VII: Csanádpalotán, 1923. XI: Szeged- Rókuson, 1924. IX. 10: Szeged-Belvárosban káplán, 1931. IX: a szegedi r.k. tanítóképző zenetanára, 1932: a budapesti Zeneművészeti Főiskolán zenetanári oklevelet szerzett. 1934:
Szegeden önálló hangversenyeket adott, Haydn: Négy évszak, Liszt: Szent Erzsébet oratórium, Dohnányi miséje baritonszólóit énekelte, melyeket a Magyar Rádió is közvetített. Az 1940-es évek elején a Hittudományi Főiskola énektanára, a szegedi Püspöki Tanoncotthon igazgatója és egyházzenei szakfelügyelő. A Katolikus Legényegyletek Csanád egyházmegyei elnöke, az Országos Egyházzeneművészeti Tanács tagja, az Országos Magyar Cecília Egyesület Csanád egyházmegyei igazgatója, a Szegedi Testgyakorlók Körének társelnöke. Egyházzenei előadásokat tartott Szegeden és környékén. Kántorképzői tantervet készített. - 1945: földeáki plébános. Nem írta alá a Mindszenty elleni nyilatkozatot, ezért az egyházközség bepanaszolta a püspöknél. 1952: Kaszaper plébánosa. Amikor a falu népe éhségtüntetést szervezett, letartóztatták és bántalmazták, a sok veréstől egy időre megsüketült. A falu letartóztatásakor föllázadt, s az ÁVH megfélemlítésül egy század katonaságot rendelt ki. 1954-ben szabadult ki a börtönből. Pest környékén kántor, 1959: Magyarcsanád plébánosa. Nyugdíjas éveit Pusztamérgesen töltötte.
132
után, Csomák Elemér egyedül maradt. A férfi zenészek és énekesek jelentős része a harcokban teljesített katonai szolgálatot, sokan ott lelték halálukat.
1946-ban a Piarista Gimnázium és a zárda végzős növendékeiből meg- alakult a Szegedi Ifjúsági Kiskórus Sapszon Ferenc és Szécsi József vezeté- sével.
Néhány termékeny év után – a bekövetkezett politikai változások miatt – egyedül a papnövendékek énekkara tudta folytatni az egyházi muzsikát a Dómban. Szíjjas János pap-énektanár lelkes növendékeinek segítségével 40 tagú férfikórust hozott létre. Férfikari miséket is elő tudtak adni.
Az 1950-es évek elején Csomák Elemér koholt vádak alapján börtönbe került. Csomák Elemér börtönévei alatt Vass József atya látta el a kántori feladatokat, Kovács Mihály (1919-2002) atya vette kézbe az énekkari mun- ka megszervezését. Hamarosan egy megfelelő létszámú énekkar működött a Dómban. A kórustagok toborzása tehát Kovács atya feladata volt, vezetése pedig Vass atyáé. Kényes politikai helyzet állt fönn ez időben, megfigyelés alatt tartották a próbákat. Csomák Elemér 1954-ben kiszabadult a váci bör- tönből és szinte haláláig 1964-ig látta el a Dóm kántori feladatait.
1954-ben Kartal József SchP (1920-2011) piarista atyát helyezték a bel- városi egyházközségbe, aki új erővel fogott hozzá az énekkari létszám bőví- téséhez és a karnagyi tevékenységhez.
Kartal József SchP a Szegedi Dóm kórusán (2004)
133 Az első énekkari próbát 1954. július 22-én este tartotta meg. Kovács Mi- hály továbbra is részt vett a csoport munkájában, szervezésében. A próbák a kórus melletti teremben folytak. Először motetták, később többszólamú mi- sék éneklésével újból méltó énekkara lett a Fogadalmi templomnak. Hama- rosan belekezdtek Deák–Bárdos György: Missa Diatonica című miséjének Kyrie tételébe. Ezt a művet számos mise megtanulása követte: Halmos László: Karácsonyi mise; Király-König Péter: Missa Calasantii. A színvonal egyre nőtt, így képessé vált a társaság Franz Schubert: G-dúr miséjének, Georg Friedrich Händel: Ünnepi zsoltár című művének megtanulására. A minőségi munkát elősegítették az időnként megrendezett ünnepségek (far- sang, Karácsony stb.), kirándulások, melyek jól összekovácsolták az ének- kart. Sokat köszönhetett a kórus Dr. Ijjas József csanádi püspöknek, aki nagyra értékelte ténykedésüket. Évente megemlékeztek névnapjáról, aki szívélyes fogadtatásban részesítette őket
A Fogadalmi-templom énekkarát 1961. április 4-én testvérkórussá vá- lasztotta a budapesti Kapisztrán kórus. A kórus többször megtisztelte láto- gatásával a Fogadalmi-templomot, és éneklésével elbűvölte a szegedi híve- ket. A budapesti kórus karnagya Tamás Gergely Alajos3 Művei közül talán a legjelentősebb az első nagy oratórium: „Nándorfehérvár 1456". Ezt a mű- vét a nándorfehérvári győzelem 500 éves jubileuma alkalmából, 1956-ban írta. Az ősbemutató 1956. október 22-én Budapesten, a Belvárosi templom- ban volt. Tamás Gergely Alajos az oratórium partitúráját elküldte Kartal atyának, aki 1960. október 14-én már az „Olajfák hegyén" című tételt pró- bálta. 1961. május 19-én és 26-án a szerző vezényletével folytak a próbák.
A Kapisztrán Kórus Gyermekkara, valamint a Fogadalmi-templom énekka- rának közös produkciójaként 1961. május 28-án a „Liszt Ferenc jubileumi év" alkalmából rendezett hangverseny keretében felcsendül Tamás Gergely Alajos „Nándorfehérvár 1456" című oratóriuma. A Kapisztrán kórus a 11.30-as szentmisén elénekelte Tamás Gergely Alajos „Missa in honorem Sancti Joannis a Capistrano" miséjét a szerző vezényletével. Ez a két nagy- szabású alkotás a jövőt tekintve is fontos szerepet játszott a szegedi Dóm énekkarának történetében. . Kartal atya karvezetői munkássága alatt olyan színvonalra emelkedett a kórus, hogy W. A. Mozart Koronázási - és Liszt Ferenc Koronázási miséje (Credo) is sorra került.
Csomák Elemér 1964-ben meghalt, helyére Visy Antal (1910-1984) kán- tor került, aki 1978-ig, nyugalomba vonulásáig látta el ezt a feladatot. Az
3Tamás Gergely Alajos 1915-ben született Öregcsertőn. 1941-ben a Ferences Renden belül áldozópappá szentelték. 1945-ben megszervezte - az azóta is egyre nagyobb eredménnyel működő - Kapisztrán Kórust és Zenekart, valamint a gyermekkórust.
134
énekkar vezetésére nem vállalkozott. Mellette Demény Alajos és Géber Je- nő tanárok voltak segítő orgonisták.
1964-ben Kartal Józsefet Battonyára helyezték, az énekkar vezetését Ábrahám István atya folytatta.
Ábrahám István atya, aki az 1970-es évek közepén egyházkarnagyi vég- zettséget szerzett, 1981-ig látta el a kórusvezetés nemes feladatát. Folytatta a megkezdett munkát, újabb többszólamú miséket tanított be. Az első év során a kórus Rheinberger A-dúr miséjét tanulta meg, melyet 1964. kará- csonyán adtak elő. 1965-ben Tamás Gergely Alajos Missa Juventutis című miséjét ismerhette meg az énekkar. Három ízben szerepelt a kórus Budapes- ten. Tamás Gergely Alajos karnagy 1966. június 25-én (halála előtt) ven- dégszerepelt kórusával Szegeden. Georg Friedrich Händel Messiás című oratóriumát adták elő. Másnap a szegedi és budapesti kórus közös produk- ciójaként énekelték Franz Schubert G-dúr miséjét a Dómban.
1967. november 19-én, vasárnap a szegedi Dóm énekkara bemutatót tar- tott az akkoriban elhunyt magyar egyházzenész és karnagy, Tamás Gergely Alajos műveiből. Előadásra került legutolsó egyházzenei alkotása, a Missa Juventutis. Az énekkar ebben az időszakban gyakran járta az országot Eger-
Ábrahám István atya a Szegedi Dóm kórusán (2004)
135 től Máriagyűdig, a csanádi egyházmegye sok templomában énekelt búcsún vagy primicián4. Az Országos Magyar Cecília Egyesület (OMCE) kórusai minden év novemberében összejöttek a budapesti Bazilikában „egyházzenei áhítatra". 1964 óta a kiskundorozsmai Hozsanna kórus (karnagya: Farkas Dezső) és a Szegedi Dóm Énekkara (karnagya: Ábrahám István) több ízben részt vett ezeken. A kórusok közösen énekeltek, s minden karnagy kapott vezénylési lehetőséget. Ennek hatására indultak el Szegeden, a Dómban az egyházzenei hangversenyek, legelőször – 1965 augusztusában – még csak Szeged és Kiskundorozsma részvételével. 1960-ban csatlakozik a makói belvárosi templom kórusa (karnagya: Dombi Ilona).
A hangversenyt megelőző nap Bárdos Lajos is megjelent a főpróbán, és a Nyújtsd ki mennyből című művét a hangversenyen maga dirigálta. 1969.
augusztus 20-án a Dél-alföldi Énekkarok Énekes Találkozója keretében hangversenyt rendeztek a 70 éves Bárdos Lajos tiszteletére. A hangverseny résztvevői: Szegedi Székesegyház Kórusa, Szeged-Felsővárosi Énekkar Szent József nőikara, Szeged-Móravárosi Énekkar, Kecskeméti Piarista Énekkar, Kecskeméti Főtemplom Énekkara, Szentesi „Halleluja" Kórus, Kiskundorozsma „Hozsanna" Kórus. A hangversenyen Bárdos: Magyar Magnificat művét a szegedi Székesegyház kórusa adta elő. 1970. augusztus 20-án a Szent István Jubileumi Év megnyitásakor és befejezésekor (1971.
augusztus 20-án) a szegedi és Szeged környéki egyházi énekkarok énekel- tek a püspöki szentmisén. Az előbb felsorolt kórusok sorához csatlakozott a kiskunfélegyházi valamint a lajosmizsei énekkar.
A Dóm Énekkara minden szegedi katolikus templomban jótékony célú hangversenyt adott az 1971-ben, Szeged-Tarján városrészben elkezdett templomépítésre, és ezzel nemcsak pénzbeli adományokat gyűjtöttek, ha- nem sok embert fellelkesítettek társadalmi munkára is. Abban az időben meg kellett küzdeni azzal a kishitűséggel is, hogy a II. Vatikáni zsinat után a népnyelvű liturgia miatt nem lett szükség a latin nyelvű misékre. Külföldi példákra hivatkozva azonban sikerült elérni, hogy a mise állandó és változó részei továbbra is megszólalhattak latinul, és így jeles szerzők miséit éne- kelhették ezután is. Ebben jelentős segítséget adott Dr. Udvardy József csanádi püspök, aki maga is muzsikus volt kispap korában, és így támogatta ezt a gyakorlatot. 1970-ben felszentelésének 40 éves évfordulóját ünnepelte a Fogadalmi-templom. Az énekkar előadásában Antal József (1940-1997) atya Kantáta Szent István Királyról kezdetű alkotása is elhangzott.
Visy Antal nyugdíjba helyezése után 1978-tól Pusker János lett a Dóm kántora, és 1981-től átvette a Dóm Énekkarának irányítását is.
4 Az újonnan felszentelt pap első miséjének bemutatása
136
Dr. Bottkáné Égető Mária Szegeden a
Dómban (2005)
Az új karnagy új egyházi művek betanítását is fontosnak látta: 1982: Marc-Antoine Charpentier (1643-1704): Karácsonyi mise, Karl Kempter (1819-1871): Pastoral mise, 1985: František Brixi (1732-1771): Karácsonyi mise zenekari kísérettel, Joseph Haydn (1732-1809): Szent Miklós mise, W. A. Mozart: C-dúr mise (Missa Brevis). 1986:
W. A. Mozart: Koronázási mise. A szólampró- bákat Pusker János feleségével együtt vezette.
Alkalmanként a férfiak külön próbákra is eljártak a kántorházba, melyek jó hangulatban, sok beszélgetéssel kísérve elősegítették a karnagy és a tagok összetartozását, baráti viszonyát. 1981-től Dr. Bottkáné Égető Mária személyében lett újra – ha nem is főállású – orgonistája a Dómnak, aki 25 éven keresztül az énekkar orgonakísérője is volt.
Balról Varjasi Gyula és Pusker János Szegeden a Katolikus Házban (2004)
137 Pusker János és felesége 1986-ban történt távozása után Illés Mihály folytatta az énekkarral a munkát, alkalmanként a Dómban kántori teendőket is ellátott. Hamarosan főállású kántor-karnagyi állást ajánlottak fel neki, de pedagógiai munkája és az akkori politikai helyzet miatt a nyilvános kántori munkát nem vállalta el.
1988. július 15-től Hordós Istvánt választotta meg az egyházközség a kántori-karnagyi állás betöltésére. 1988 szeptemberében kezdetét veszi a Szent Jobb ünnepségre való felkészülés. Szeptember 24-én, szombaton a Szent Jobb jelenlétében nagyszabású kultúrműsor kezdődött. A Szegedi Dóm Énekkara és a Szeged-Tarjánvárosi Szent Gellért Templom Szent Gel- lért Énekkara egyesített kórusa Antos Kálmán - Városi István „Szent István oratóriumából” a Koronázási és az Ország Felajánlása Szűz Máriának rész- letét mutatta be nagy érdeklődés mellett. Ezen az ünnepségen megjelent az elhunyt zeneszerző Amerikában élő özvegye is. A már felsorolt énekkarok mellett részt vett a kiskundorozsmai Hozsanna kórus, a kiskunmajsai, a gyu- lai és a gyomaendrődi egyházi énekkar is.
Hosszú évek kihagyása után 1989 nyarán adódott az a lehetőség, hogy a Szegedi Dóm Énekkara külföldön is vendégszerepelhet. Június 30-án Mün- chenben, a Michael templomban énekelt, majd látogatást tett Bad-
Illés Mihály a Szegedi Dóm karzatán vezénylés közben (2004)
138
Wörishofen-ben és Ottobeuren-ben. Hordós István két éves énekkari vezetése alatt az énekkar létszáma látványosan megnőtt.
Távozása után – 1989. karácsonyától Varjasi Gyula vezeti az énekkart, aki 1985-től Szegeden, az akkori Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Ének-zene Tanszékén kezdett tanítani főállásban.
Varjasi Gyulát az egyházközség és az énekkari tagok jól ismerték, hiszen korábban aktív tagja volt a Dóm kórusának, valamint édesapja, Varjasi Ottó több évig kántori helyettesítést vállalt a Fogadalmi-templomban, Pusker János és Hordós István távozását követően.
Varjasi Gyula Mozart: Credo mise vezénylése közben Szegeden a Dómban (2005)
1991 őszén új karnagy-kántora lett a szegedi Dómnak Simon Tamás személyében, aki a kántori feladatok elvégzése mellett – dr. Bottkáné Égető Máriával együtt – a Dóm énekkarának orgonakísérője volt. Improvizációi-
Varjasi Gyula
139 val elkápráztatta a hallgatóságot. Az orgonakíséreteken kívül a kórus aktív tagja volt, a basszus szólamban énekelt. Szólambetanításra és szólók ének- lésére is vállalkozott. Gyakran vezényelte a kórust szentmiséken is. 1991-től 2006-ig volt a Dóm kántora.
Simon Tamás egyházkarnagy, a Dóm kántora (2005)
Varjasi Gyula karvezetői munkássága révén a kórus több kül- és belföldi sikert mondhat a magáénak: Budapesten és Győrben a pápai miséken, és a magyar székesegyházak kórusainak évenkénti találkozóin is részt vett kóru- sával. 1994-ben Rómában a Székesegyházi Énekkarok II. Nemzetközi Palestrina Kórusversenyén első díjat kapott. 1997-ben elnyerte a Tamás Gergely Alajos alapítvány első díját. A Szegedi Dóm Énekkarának további külföldi kórusszereplései is voltak: Fontainebleau, Graz, Mariazell, Ottobeuren. 2001-től az új plébános Kondé Lajos atya is folyamatosan segíti a Szegedi Dóm Énekkarának bel-és külföldi kórusszerepléseit: Arad, Nagybecskerek, Pezinok, Salzburg, Szabadka, Temesvár.
A kórus a gregoriántól kezdve a kortárs zeneszerzők műveit is műsorra tűzte: Anton Bruckner: Cristus factus est, Koloss István: Mindszenty em- lékmise, Tamás Gergely Alajos: Kapisztrán mise, Tamás Gergely Alajos:
Nándorfehérvár 1456 oratórium, Lorenzo Perosi: Missa secunda pontificalis, Karl Kempter: Pastoralmesse, Király-König Péter: Missa prima, Antonio Lotti: Dor mise, Lisznyay Szabó Gábor: Missa antiqua, H. I.
F. Biber: Missa Bruxellensis, Georg Muffat: Missa in labore requies és W.
A. Mozart szinte összes miséjét. 2006-ban Simon Tamás egyházkarnagy kántori állása megszűnt. A kórus orgonakíséretének feladatát átmenetileg Dr. Bottkáné Égető Mária látta el. A kántori és orgonista pályázatot 2006.
július elsejével Nagy Péter orgonaművész nyerte el, aki dr. Csanádi László
140
DLA tanítványaként végzett Szegeden a SZTE ZMK orgona szakán. A kán- tori állás elfoglalásától kezdve a kórus kíséretét egyedül látja el. Néhány alkalommal Mozart miséinek orgonakíséretes előadásán Kerényi Mariann zongoraművész kísérte a Szegedi Dóm Énekkarát.
2009. május 21-én mutatta be a kórus Varga László kanonok: Laudate Dominum (116. Zsoltár) Szeged város felkérésére írt kórusművét.
A Szegedi Dóm Énekkarának jelenlegi létszáma 45 fő, ebből – a nyári szünetet leszámítva – minden vasárnap 25-30-as létszámú kórus énekel a 10 órakor kezdődő szentmisén. Az énekkari próbák továbbra is a Tisza felőli torony kórusmagasságában lévő toronyszobájában zajlanak heti két alka- lommal, csütörtökön este és vasárnap a szentmise előtt.
A Szegedi Dóm Énekkara (2013)
