• Nem Talált Eredményt

Kornis Gyula: Tudomány és nemzet : [könyvismertetés]

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Kornis Gyula: Tudomány és nemzet : [könyvismertetés]"

Copied!
5
0
0

Teljes szövegt

(1)

"214 I R O D A L O M .

pedig a (gyakorló évében legalább egy féléven keresztül heti 6 órában intéz- ményesen köteleztessék a (gimnázium I. osztályában,- illetőleg az elemi iskola

IV. osztályában való rendszeres hospitálásra. — Kívánatos lenne továbbá a gimnázium I. osztályának átalakítása előkészítő osztállyá, ahol latin nyelv nélkül indulna meg a munka, ahol összehangolódnának a különböző elemi iskolából jöttek, ahol rávezetnék őket a könyvből való tanulásra, s ahol meg- erősödnének a {nyelvtanban, hogy azután biztosabb nyelvtani alapra építhessem immár a jll. osztályban/ a íatin nyelv tanára.

A soktanár rendszer ellenére is kialakulhatna így az az egészséges gyer- mekszemlélet, amely nem egyoldalú. Ebben az előkészítő osztályban különö- sen, de a (további osztályokban is egész rendszeresen keresztül kellene vinni az ugyanabban az osztályban tanító tanárok kölcsönös hospitálását és az:

ugyanabban az osztályban tanító tanároknak az osztályfőnökkel való gyakori konferenciáját, mert az egytanító rendszer egységes irányító szellemét csak:

ez pótolhatja.1

-( 'S ha ezt megtesszük, hálára kötelezhetjük a szülőket és gyermekeket, mert áthidaltuk azt a. szakadékot, amely eddigelé még az elemi népiskola ás a. gim- názium között fennáll, s amely annyi jogos vagy jogtalan panasznak lett kútforrása.

Haltenberger Mihály_

I R O D A L O M .

Kornis G y u l a : Tudomány és nemzet. Budapest, 1941., 8-r., 61 lap.

Ki egyik korá"bbi hatalmas munkájában a nemzeti lelket az egyes nem- zetek vezető és kormányzó rétegében, az államférfiak magas szellemi és lelki világában vizsgálta, s ki a magyar politika hőseinek legjavát is végig- kísérte szellemi fejlődésükön, vizsgálódásai során ezeknek gondolatvilágában a lélekkutató tudomány eszközeivel mélyedt el, szóval aki a politikai lélek- tant oly sikerrel művelte, mint Kornis Gyula, természetszerűen elérkezett problémái fonalán egy új kérdéshez, melyre idegen nemzetek példái alapján feleletet adva lehetővé tette, hogy saját nemzetünkre vonatkozólag is pedai gógiailag becses tanulságokat szűrjünk le. -

A társadalmi közösség formája és ereje, melyben a nemzet lényege érvényesül, elhatározó módon befolyásolja-e az illető nemzet tudományos;

gondolkodását is? — veti föl a kérdést a magyar tudományosság csúcsáit álló férfiú. E kérdés fölvetésében s a helytálló felelet megkeresésében

— ha nem mondja is — bizonyára sarkalta őt az egyéni és a nemzeti önismeretre törekvés egyaránt. Vájjon saját tudományos gondolkodása önnön

1 Az új középiskolai törvény bevezette az első osztályban az osztály- főnöki órát. E jól bevált újítás alkalmat ad arra is, hogy az osztályfőnölé egyengesse a 'kis diák kezdeti nehézségeit.

(2)

nemzetének talajában,-félreismerhetetlen jellemében gyökerezik-e s ha igen, minőnek állapítható - meg ebből saját nemzetének- politikai.-és társadalmi- - jellege: nemzeti karaktere?

Karakterológiai fejtegetéssel van tehát dolgunk, mégpedig a javából valóval, mely reálfilozófiai és történeti alapokat keres megállapításai számára.

A filozófiai elme szövetkezett a politikus éleslátásával, mikor a nemzeti jelleg fogalmi síkjából indul ki a tudományos gondolkodásmód nemzeti

típusainak megvilágítására. . A karakterológia magyar irodalmának jellege Rónay Jácintnak 1847-

ben megjelent Jellemismé-jétől kezdve úgyszólván napjainkig általánosságok- ban mozgott. Az egyes nemzetek jellemének megrajzolása egy-két kísérlettől, főképen Prohászka Lajosnak jeles munkájától, a Vándor és bujdosó-tó\

eltekintve, csupán stereotip szólamokban vagy spekulatív, de voltaképen szépirodalmi ízű és felületes fejtegetésekben merült ki. Kornis Gyulának új könyve, mely — úgy gondoljuk — egy készülőfélben levő nagy filo- zófiai munkának önálló nagyobb része s mint ilyen, külön jelent' meg, új utakat tör a karakterológiai vizsgálódások még előttünk álló, ki nem kutatott hatalmas'területén. A nemzetek tudományosságának karakterét kutatja s e kutató munkája közben teljes objektivitással oly igazságokat állapít meg, melyek értékesek nevelői szempontból is. Folyóiratunk olvasóit bizonyára ezek érdeklik első sorban, ;

A föntebb említett kérdésre adandó felelet keresése közben könyvünk szerzője oly eljárást követ, mely a rendelkezésre álló anyag bőségénél és megbízhatóságánál fogva leginkább célravezető. A mai négy vezető európai nép közül három olyannak, mely a világ tudományos életében s nagy múltjánál fogva valóban számottevő, a franciának, angolnak és .né- metnek tudományos gondolkodásmódját vizsgálja. Vizsgálódásainak szem- pontja az, hogy egyrészt e népek tudományossága mennyire viseli magán az illető népnek nemzeti vonásait vagyis miképen .ismerhető meg a tudo- mány fonalán valamely nemzet jellege, másrészt a tudományosság miképen hat az illető nép nemzeti jellegének alakulására?

E bonyolult kérdésre nem könnyű a biztos és végleges felelet s maga szerzőnk is sok kautélával él, látván a nehézségeket. Nem kerüli él, de rendezi, tisztázni iparkodik őket (6—7 1.). Hogy a fölvetett problémában határozott álláspontra jusson ;azonban, s abszolút igenléssel felelhessen, arra főleg, példátlanul széleskörű és sokoldalú műveltsége s alapos filozófiai, történelmi és irodalmi készültsége mellett, kiváló és csalhatatlan judiciuma tette hivatottá szerzőnket.

Nem könnyű feladat már' magának a nemzeti jellem kritériumainak meghatározása sem, amiből Kornis Gyula nagyvonalú fejtegetései volta- képen kiindulnak. A kérdések egész tömege merül föl a nemzeti jellem meghatározása közben. Ha ezekre felelni akar, gondosan mérlegelnie kell, kik és mik legyenek megállapításának forrásai: a nemzet kiváló politikai és szellemi hősei-e vagy az átlagember a százados társadalmi élet folyamán?

Ügy látja, hogy a nemzet szellemi arculatát, a nemzeti jellem egyik fő- \

(3)

"216 I R O D A L O M .

tényezőjét, elsősorban nyelvéből, szépirodalmából és művészetéből lehet megismerni. Ellenben első pillantásra úgy látszik, mintha a tudománynak legkevésbbé volna nemzeti jellege, »mert célja, az igazság, amely minden ember számára általános érvényességénél fogva egyformán hozzáférhető.®

Épen ezt a látszatot törekszik megcáfolni mélyreható fejtegetésekkel, mi- kor tüzetesebben, rengeteg tudománytörténeti adat alapján szemügyre véve az említett három nagy, vezető szellemű európai nemzet sok százados kulturális életét, tudományos gondolkodásukban teljes biztonsággal meg- találja az egymástól elütő, tipikus nemzeti jelleget. Kimondja továbbá, hogy a tudomány igenis formálja a nemzet lelkét, mert öntudatra, sőt önérzetre ébreszti és szellemi erejét tudatossá fejleszti. A tudomány mint ismeret a nemzet lelkiismerete is, mert az öntudatos felelősséget viseli a kultúra haladásáért. i

E tétel bizonyításának szenteli szerzőnk további vizsgálódásait, vagyis a francia, angol és német szellem történeti alkatán végigtekintő munkáját.

Először a francia tudományos gondolkodás racionalizmusát és abszo- lutizmusát jellemzi. Szól az észnek francia értelemben vett uniformizáló hatalmáról, a francia szellem fősajátságáról: világosságáról, a francia gon- dolkodásmódnak matematikai-analitikus vonásairól, társadalmi utópiákra való hajlamosságáról, kritikai és szkeptikus, descartesi gondolatjárásáróí, a francia stiláris formaérzékröl vagyis arról, hogy a francia tudomány nem tudja elválasztani a logikai tartalmat az esztétikai érdektől, a stílusnak' művészi sugalló erejétől. Az épen a legjellemzőbb Decartes, Laplace, Comte nem- zetének egész tudományosságára, hogy a legexaktabb tudományok is állan- dóan részt vettek a világhírű szép francia irodalmi stílus kifejlesztésében,

íme az első példa a nemzeti jellegnek a tudományos gondolkodást döntően befolyásoló és meghatározó, és vele kölcsönhatásban álló szerepére. S mind- ezeket a megállapításokat egy valóban fogékony és nagyműveltségű lélek- nek kifogyhatatlan tárházából merített adatok alapján szűri le szerzőnk, miközben irodalmi, történeti, művészeti, filozófiai tudásának gazdagságával szinte elkápráztatja a könyvnek olvasóját. ' '

Hasonlóképen rajzolja az angol tudományos gondolkodásnak az előbbi- től eltérő módját, empirizmusát és individualizmusát, vagyis azt, amiről az angol lélek a világ mai óriási, kataklizmaszerű válságaiban sem t u d . lemondani. Röviden vázolja az angolok ténykultuszát a középkori történeti gyökerektől a dickensi művészi ábrázoláson át a mai politikai felfogás karakteréig. Jellemzi az angolt, mint a matter of fact-nek nemzetét, az angol (embert, mint a the mart of action-t. Megrajzolja az angol tudományos és politikai elmejárás empirikus és történeti szellemének párhuzamát. Hogy mindezek a jellemvonások miképen tükröződnek az angol tudományos gon- dolkodásban, azt kimutatni megint egy történeti, irodalmi stb. megállapí- tásokban az előbbihez hasonlóan gazdag fejezetnek feladata, mely egy- úttal a szerző főtételét, a nemzeti jellem és a tudományos gondolkodás szoros összefüggését és kölcsönös viszonyát igazolja. Szerzőnk csodá- tos erudiciója ezt az angol fejezetet is élvezetes s 'amellett objektivitásában is rendkívül hatásos olvasmánnyá teszi.

(4)

;A német szellemi alkat bonyolultsága a szerző fejtegetéseinek har- madik részét vagyis tételének a német példával való bizonyítását az eddi- gieknél nehezebb feladattá teszi. Már Nietzschének vannak megállapításai erről a bonyolult lélekstruktúráról, melyeket szerzőnk kiindulásképen idéz.

Ezekben a német szellemi életben választóvízként ható nagy filozófus a germán géniusz sokrétűségéről, a német szellemi alkat nyitott, örökösen fejlődő, meglepően dinamikus, voltaképen mindig kiegyenlítetlen és be- fejezetlen vonásairól szól. Szerzőnk bemutatja ezután a német nép maga- sabb egységre, elvi szintézisre való ösztönös és tudatos törekvését s a német szellemet mintegy az angol pozitív tények tézisének és a francia racionalista lélek antitézisének szintézisét. Tudományos gondolkodásában is az akarás és cselekvés ereje nyilvánul a nagy német misztikusoktól kezdve a nemzetiszocializmus dinamikus világfelfogásáig. S épen ezek' a megálla- pítások és a velük összefüggő részletek, melyek megint a német nép történetének és a német műveltség eredményeinek alapos ismeretéről tesz- nek tanúságot, adják ismét Kornis Gyulának, immár harmadszor, az érve- ket említett tételének bizonyítására és e tekintetben való végleges állás- foglalására, mellyel a tanulmány bevezető részében fölvetett nagyfontosJ

ságú kérdésre felel.

A tanulmány utolsó fejezete elvi összefoglalást tartalmaz az eddig fejtegetett jellemvonások alapján, de egyben annak kifejtését is, hogy tiszta típusok, miként az egyéni temperamentumokban, a nemzeti gondolkodás- módban, még a (tudományosban sincsenek' vagy legalább is a jnemzeti gondol- kodásmód tipizálásának korlátai vannak. Hogy ezt kellőképen szemléltesse, ismét a (társadalmi és történeti tényeknek s az irodalmi adatoknak gazdag sorozatával föltárja a tiszta, nemzeti gondolkodástípusokkal ellenkező voná- sokat, mert hiszen »a tiszta, szélső típusok között lebeg a valóságos élet.«

Kornis Gyula könyvének elolvasása után, ami a szellemi élvezetnek néhány feledhetetlen óráját jelenti, természetszerűen fölvetődik az olvasó- ban az a kérdés, hogy mit tanulhatunk mi magyar nevelők e nagyszerű karakterólógiai rajzolatokból a magyar tudományos szellem és a nemzeti lélek összefüggésére nézve. Azt-e, amit Beöthy Zsolt, a magyarságtudomány jeles művelője a mult század végén s a jelen század elején, tehát egy emberöltőn á t , , hirdetett, mint a magyar nemzeti lélek diadalát? Beöthy a (nemzeti lélek kutatásának, a nemzeti géniusz apotheozisának szentelte egész tudományos működését s végül A magyar irodalom kis tükre c. pom- pás millenniumi könyvét is, melyben épen arra felelt, hogy mi az össze- függés a 'magyar nemzeti lélek és annak szellemi nyilvánulása között. Arra a (megállapításra jutott, hogy e tekintetben csodálatos jelenséggel állunk szemben. Míg alig van Európában nemzet, mely a legkülönfélébb népelemek- nek oly erős és szinte szakadatlan vegyülését mutatná, mint a magyar:

alig van egyszersmind olyan is, mely mindennek ellenére az alapító faj lelki típusát oly híven és félreismerhetetlenül megőrizte volna. Ennek a tételnek legklasszikusabb tanuját irodalmunkban látja Beöthy Zsolt.

Könyvünk szerzője a maga részéről e kérdést nyitva hagyta. Nem szól a (magyar, .tudományos gondolkodás és a magyar nemzeti jelleg össze-

(5)

"218 I R O D A L O M .

függéséről. Megelégszik tételének, a francia, angol és német példák alapján a három gazdagjművelődésű nemzet típuspéldáiból levon ható., igazságnak meg-, állapításával, bizonyára nem érdeklődés híján, hanem azért, hogy egyszer majd talán — amit bízvást remélünk és örömmel várunk — más össze- függésben mégis tárgyalni fogja a kérdést. Előttünk levő könyvének fő- tételét a magyar példával is igazolni, nem lesz érdektelen feladat, ha a magyar tudományos élet rövidebb múltjánál és általában kevésbbé ismert történeténél fogva nehezebb dolog lesz is.

'Állapítsuk meg ezúttal, hogy. Kornis Oyula új könyvének értéke és nagy jelentősége főleg abban van, hogy általában a tudomány hagy nem- zeti értékének ismeretére és megbecsülésére tanít, mikor Európa három legelső sorban álló nemzete tudományosságának jellemzéséből von le örök- életű s a mi nemzetünkre nézve is értékes igazságokat, melyeknek ön- ismeretünk állományából hiányozniok nem szabad.

Szerzőnk könyvéről szólván s egész képet óhajtván alkotni róla ma- gunknak, nem szabad elfelejtenünk jellemzéséül megjegyezni, hogy ezúttal is. ismét ragyogó stílusú, az eszmék nagyszerű lendületével megírt essay- vel van dolgunk, ez alkalommal új területről, a karakterológia köréből, mely írásművészetével, szerkezetének pompás áttekinthetőségével, fejtegeté- scinek meggyőző erejű logikájával a gondolatok egész áradatát foglalja össze kerek egésszé. Kornis Gyula előttünk- levő művével eddigi tanulmá- nyaihoz teljes sikerrel csatlakozó új kis remekművet alkotott.

Gyulai Ágost:

.Gelei József: Merre haladjunk? Riadó szó a nemzethez. Budapest, 1940.

212 1.1 . ' . ; :!

Az utóbbi időben örvendetesen egyre több olyan könyv hagyja el a sajtót, mely az égető magyar sorskérdéseket tárgyalja és gyors cselekvést sürget. Gelei professzor könyve szintén ezek közé tartózik. Meggyőződése, hogy trianoni megcsonkításunkat nagyrészt történelmi • felelősségtudatunk teljes hiánya okozta. A közelmúlt eseményei késztették arra, hogy a nemzet- nek odakiáltsa, »nincs ez így jól, . . ..hogy mi a "történelmi sors ide-oda hányt játéktárgyai legyünk, hogy mi csak mások jóvolta szerint éljünk.«

(6-7. 1.) E végből el kell oda jutnunk, hogy sorsunkat a nemzet érdekei szerint magunk irányíthassuk. Ehhez szeretne a szerző könyvében kifejtett gondolataival hozzájárulni.

Alapgondolata, hogy ma minden ország talpköve a nemzeti közösség- tudat. Egyeseknek, sőt néha egész népeknek közösségtudata mégis gyenge s közösségi szervezetük alacsonyfokú. Ennek legfőbb oka, hogy a közösségi tudat nem egyszerűen örökletes kincs, »hanem nevelésen, önképzésen, szabad felismerésen alapuló és csak kemény akarással megvalósítható lelki szerzeri

1A József Nádor Műegyetem Közgazdasági Karának Imre Sándor vezetése alatt álló Neveléstudományi Intézete szemináriumában 1941. ápr.

28-án tartott ismertetés rövidített és átalakított formája. ' ^

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Mert dehogyis volt az a kor olyan, csak utólag festik folyton falára az ördögöt, jól megfontolt szándékkal még Ady valódi óvásait-féltéseit is bevonva

Törvényczikk. Miután dicsőn országió I-ső Ferdinánd, Ausztriai Császár s Magyarország e néven V-ik Apostoli Királya, Erdély Nagyfejedelme és a Székelyek

Meghatározó a ciklusban a rezignált hangvétel is, a Félgyászjelentés mellett idesorolható számos vers, többek között a Lassan („Lassan, anyám, mindegy lesz nekem […]”),

Ha lefordítanánk: ahogyan a halász cselekede- te csak a háló kivetésének és elnehezítésének összjátéka által lehet ígéretes, úgy minden jö- vőbeli, amibe az emberi

A drámáról rendezett szakmai vitáról tudósítva az Irodalmi Újság (1956. már- cius 17.) így idézte Illyés hozzászólását: „Az abszolutizmus történelmi érdemét nemcsak

Csak utólag derült ki, hogy a Bokros-csomag második körének megvalósításához már nem volt politikai támogatás, miközben mi az 1996-os törvénymódosítás kapcsán

Vendége Vagy egy Nem Akármi Úrnak, Nevetsz, készen, szóviccére Fülelve, hogy „kihúznak”, S eszedbe jut Kalapból-nyúl Sok cselvetésed, amellyel Kerülgetted –

Az élet különböző szférái ugyanis e magyarázatok metszeteiben ugyanúgy együtt vannak, mint költészetében, csak illeszkedési módjuk más, hiszen rendeltetésük — a költő