• Nem Talált Eredményt

A baranyai norma

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A baranyai norma"

Copied!
12
0
0

Teljes szövegt

(1)

\ A B A R A N Y A I N O R M A

A baranyai Norma a pécsi egyetem férfi és női szigorlóiból alakult csoportnak Baranva megyében az 1934—35. tanév folyamán gyakorlatban bemutatott nemzetnevelési rendszere.

A gyakorlati munka megvalósítását Físcher Béla alispán hivatalos anyagi támogatása tette lehetővé. A szakellenőrzést dr. Entz Béla, dr. Duzár József és dr. Fenyvessy Béla egyetemi tanárok vállalták. A munka elkez dését megelőzően dr. Vörös Márton egy évig helyszíni tanulmányokat végzett.

A Norma tízfőnyi válogatott munkása (tanárok, orvosok, — férfiak s nők) az általuk vállalt szakcsoportból részletes tanulmányt végeztek s előre elkészített előadásaikat a pécsi egyetemen ellenőrizték. Az előadás három csoportja egészségvédelmi, kulturális és erkölcsvédclmi megosztás- ban a következő hat munkairányt képviselte: 1. Anya- és csecsemővédelem;

2. gyermekvédelem; 3. családvédelem; 4. közegészségvédelem; 5. gümőkór és alkohol elleni védelem és végül 6. nemzetnevelési irány (történelem, irodalom).

A tárgycsoportok a falu legfontosabb kérdéseit felölelték. Ezúttal még mellőztük a nemibetegségek tárgyalását, mert számoltunk a falu népének különösen idegenek előtt tanúsított szemérmességcvel s így az esetleg vár- ható visszahatást elkerültük.

A Norma tagjaira kötelező propagandanientesség szelleme még e hiva- talos beszámolóban is érvényesül; ezért a tényeket tárgyilagosan és csak kivonatos rövidséggel érintem.

Mi a Norma sajátságos rendszere?

1. Egy előzetesen kiszemelt és adataiban megismert községnek a meg- szállása. A megszállás 8—12 napig tartott s ez idő alatt közönyt, ellenállást nem engedtek érvényesülni, hanem a tagok a rendelkezésre álló szakisme- reti és lelki képességükkel a megszakítás nélküli foglalkozás révén a tele- pülésre kény szeri tették akaratukat. A községek kulturális „megszállásának"

időpontja szeptembertől áprilisig tartott, amikor a lakosság már elhagyja, illetve még nem keresi fel a földeket.

A község megszállása előre elkészített s a helyi hatósággal együtt meg- beszélt pontos tervek szerint történt. Egy községet háromtagú kultúrsejt vett munkába, s a munkahelyet addig nem volt szabad elhagyni, míg a váltási tervezetben előírt és ugyanez időben egy másik községben dolgozó következő kultúrsejt fel nem váltotta.

A sejtek legfontosabb ténykedése a családlátogatás volt, amely alól egyetlen lakóhelyet sem hagyhattak ki. A látogatás kettős alapvető célt , szolgált: a helyszínen a körülményekhez mérten nyújthattak felvilágosítást, oktatást, továbbá a tapasztalt egészségügyi, kulturális és erkölcsi körűimé-

(2)

nyék kialakíthatták a község részére megállapított mindennapi előadások részleteit.

2. A családlátogatás keretében a tagok legjobb képességeik eszközeivel élhettek s érhettek el eredményt a sajátságosan individualista magyar nép körében. Ez alkalmakkor nemcsak az egységes család kérdései foglalkoz- tatták a látogatókat, hanem a család keretén belül a külön történő, eűvéni foglalkozás igért különleges eredményeket. így a magyar néppel eddig lát- szólag törődő, de eredménynélküli kollektív eszközök helyébe a magyar nép lelkének egyedül megfelelő loglalkozási formát teremtettünk meg. Egy család látogatása tíz percnél nem lehetett rövidebb, míg a másik időhatárt a körülmények kívánták. Például hirhedt egykés területeken félórákra is ki- terjedt a látogatás szükségessége családonkint.

A családok látogatása alkalmával a mindenesti előadásokra személy szerint mindenkit meghívtunk. Ennek az :a rendkívüli jelentősége volt, hogy a meghívottak társadalmi jelentőségű szerepet véltek az előadáson megjelenésben, amit most már személyes ügyüknek is éreztek.

3. Az esténkint tartott előadásnál fontos szempontok voltak:

a) tekintettel lenni a helyi körülményekre;

b) a településjellegre vonatkozó kérdések tapintatos kezelésére;

c) figyelemmel lenni a lakosság kívánságára;

d) a hasznos előadásokat arányosan szórakoztatók váltsák fel;

e) bevonni a községet á szereplésbe;

f ) lehetővé tenni, hogy ,a község elhagyása után a lakosság a saját erejéből állandósítsa a nemesebb szórakoztatást addig, amíg a következő vagy rákövetkező évben a Norma a községbe visszatér.

Részletek:

1. A község megszállása.

A kultúrsejt (erre alkalmas) vezetője a vármegyei törvényhatóság első tisztviselőjének (főispán, alispán) szóbeli és írásbeli értesítése után sze- mélyesen tárgyalt a község vezetőjével. Elsősorban az egymást felváltó sejtek tagjainak elszállásolási és élelmezési kérdéseit rendezte, az illető helységet jellemző napiár megtérítésével. Aztán a község általános és különleges kérdéseiről készített jegyzetet társai részére is, s ennek alapján vált lehetővé annak előzetes megállapítása, hogy a község megmunkálására hány munkanap szükséges. Megbeszélte a látogatásra legalkalmasabb sor- rendet, továbbá az esti előadások színhelyének kérdését, a világítással és fűtéssel együtt. Végül, vallásra való tekintet nélkül, tisztelgő látogatást tett az egyházak és, iskolák vezetőinél — amikor is közvetlenül megszer- vezte a község bekapcsolódását az esti programmba —, majd az úgy- nevezett helyi intelligencia családtagjainál, akik tudvalevőleg véleményük- kel befolyásolják a községet.

Ez első tisztelgő látogatás legfontosabb tény© volt a hatóság felvilá- gosítása a kísérleti nemzetnevelési rendszer céljairól és végrehajtási esz- közeiről. Számoltunk az akadályokkal és azokkal a jelenségekkel, rtmik az úgynevezett falukutatók nyomában visszahatásként mutatkoztak. Számol- tunk a falu népének a nadrágos „urak" iránt érzett erős, szinte konok bizalmatlanságával, ami magatartásában „az én házam az én váram"

büszke értelmezésének beavatkozást nem tűrő függetlenségével tüntet közismerten. Számoltunk azokkal a mélyen elkeserítő tényekkel, amik a különböző politikai akciók után, ezernyi csalódás és kiábrándulás idején

16*

(3)

2 4 4

gyökeret vertek az őslakosság lelkében a velük törődni igyekvők iránt is.

Számoltunk azzal, hogy a magyar nép úgy véli, hogy minden, a városból, vagy kormányzat részéről feléjük áramló igyekezet csak ideig-óráig rán- gatható pártérvényesülési eszköznek tekinti őket. Számoltunk azzal, hogy a nép megszokta a féligéretek és Ígéretek tömegét, ami a népet lekezelő és vállatveregető barátkozás formájában eresztette magasba a festett szivár- ványokat, amiknek ívelése azonban a megvalósítás és teljesítés útján nem hajlott túl a faluszéli házak portáján. Végül számoltunk azzal, hogy a húszas évek közepe óta megszervezett iskolánkívüli népművelésnek jó- szándékú és nemes mozgalma anyagi kereteinek szerény volta miatt nem adhatott teljes eredményt, mire a minisztériumnak éppen egy ezzel fog- lalkozó illetékes vezető embere mondotta, hogy azért kénytelenek e rend- szert fenntartani, mert ezidőszerint s a mai költségvetés mellett nincs jobb.

Mindezek a nehézségek a munka tagjai részére oly szigorú működési feltételeket szabtak, amiknek önként vállalt kötelezettsége nélkül a start- hoz sem állhattak volna. Mindazonfelül, hogy a Norma tagjai a hónapokig tartó szakismereti előkészület mellett e munkára lelkükben- még a Biblia szellemét is magukkal vitték, szükséges volt szigorú erkölcsi szabályren- deletünk összeállítása, amely csaknem minden pontjában más úton halad, mint az eddigi ilyen munkák. Nyolc pontban összefoglalt kötelezettségünket mind a hatóságnak, mind egyéb helyi közületeknek tudomására hozni a kultúrsejt vezetőjének kötelessége volt, első tisztelgő látogatása alkalmával, a következőkben:

1. A tagok sehol meghívást, ajándékot el nem fogadhatnak. Az aján- dékozás alól egyetlen kivétel az olyan eset, amikor a nép a saját kezével készített s anyagi értékben jelentéktelen emléket nyújt át (szlöjd, rajzok, kis csipkék), amiknek visszautasítása a nép érzékenységét sértené.

2. Semmiféle oly politikai természetű kijelentést sem szabad tenni, amit akármelyik párthoz tartozó a maga számára kedvezőnek ítélne meg s ami a község lelki egységesítésére irányuló munkánkat veszélyeztetné.

3. N e m szabad többet mondani és ígérni annál, amennyit 3 várakozási, csalódási időn belül teljesíteni tudunk s aminek igazsága kétségen felül maradandó értékű a nép előtt.

4. A munka alatt nincs vallási, társadalmi, politikai szempontok sze- rinti megkülönböztetés. A nemzeti egyetemesség nagy gondolatát szol- gáló munkánkat nem köthetik le figyelmünk körén kívül eső mellékkér- dések.

5. A kitűzött és vállalt feladatok teljes elvégzésében nem akadályoz- hatnak sem külső (éghajlati viszonyok, távolság, sár, fagy), sem belső (kedvetlenség, csüggedés, érzékenykedés, stb.) tényezők.

6. A kultúrmunka alatt a tagok féltő óvatossággal őrködnek a munka erkölcsi tisztaságára, e fogalom jelentésének minden vonatkozásában.

7. A végzett munka sikeréről nyilatkozni, továbbá a sikerek értékét a tagoknak önmagukra visszavonatkoztatni nem szabad, végül

8. a munka minden részletében, tettekben, szavakban egyaránt meg- nyilatkozóknál, személy szerint felelősséggel tartozunk.

A fenti fogadalom előzetes ismertetése első pillanatban kiküszöbölt céljaink irá-nti minden félreértést. A fogadalom alapján a Norma tagjai egy névtelen világi rend tagjai lettek és szigorú megkötöttségükben meg- találták a lehetőségeket önmaguk telkesítéséhez is.

(4)

2. A község látogatása.

A jelenségek mindegyik látogatott községben azonosak voltak. Az első napon nem értettek meg bennünket. Működésünket a szalonnarekvirálástól a dohányvágógép felkutatásáig agyonmagyarázták. Legjobb esetben sem- leges közönnyel nézték a városi urak kirándulását. Az akadályok sokszor leküzdhetetleneknek látszottak. Sok helyen elutasítással és zárt ajtókkal találkoztunk. Azonban addig vártunk az udvaron a már megszelídített ház- őrző kutya mellett, amíg a zárt ajtók szégyenkezve ki nem nyíltak.

A munka lendülete mindenütt nőtt házról-házra, utcáról-utcára s elsodort minden ellenállást. A szótlan, mogorva emberekkel mint szülénkkel beszél- gettünk; olyan feketeruhás nénék mellé ültünk békés beszélgetésre, akikről tudtuk, hogy a hirhedt egykés vidék tömeggyilkosai. A legridegebb és leg- zárkózottabb emberek zavarba jöttek, mert a negatív életértékre rutiní- rozott magatartásuk nem talált ellenállásra az eddig nem tapasztalt jóság- gal szemben. Olyan asszonyokat, kiknek este hivogató hírét vettük, tapin- tatos és személyt sem sértő emelkedettséggel testvéreinkké tettünk. A csa- ládok gyermekeit oly gyöngédséggel és szeretettel kezeltük, hogy a szülők percek alatt magukévá tették magatartásunkat, egyrészt, mert ez megha- totta őket, ráébresztette az általuk eddig nem tanúsított szülői maga- tartás kedvességére; másrészt pedig kénytelenek voltak utánozni bennün- ket, nehogy a gyermekek előtt eddigi szülői mindenhatóságuk és tekin- télyük csökkenjen, a mi eredményeink mellett.

N e m lehetett sehol olyan jelenséggel találkoznunk, ami egy pillanatnyi meghátrálást is engedett volna. A megtorpanás, lelki gyengeség, a foga- dalom bármely pontjának első megsértése az illető munkatárs azonnali kiállítását jelentette.

Ennek köszönhettük a néppel folgalkozás emlékei között az egyedül- álló s a kormányzat figyelmét érdemlő példátlan eredményeket.

A munka lendülete harmadik-negyedik napon az ellenállás és tartóz- kodás utolsó részleteit is letörte. Eszközeink azonban teljes lelkierőnket igénybevették. Orrán, száján folyó részeg embert hazasegítettünk. Elha- nyagolt csecsemőt segítettünk tisztába tenni, legényéletünk jóindulatú tájé- kozatlanságával. Hanyag asszony konyháját rendbeszedtük. Rettenetes bűzű, földalatti odúlakásokban a falhoz támaszkodtunk, hogy a szédülést leküzdjük. Leültünk betegágyak szélére (ha nem volt fertőző, a további látogatásra tekintettel), éppúgy a jómódúak háziszőttes párnái mellé, mint például a nagyharsányi földbeásott pincének szalmával vetett ágyféléjére, ahol a szalmán még ott piroslott a néhány nap előtti szülés nyoma, az újszülött magyarok 20°/o-ának halálos pecsétje. Emberi roncsokat, bűzös rongyokat megsimogattak a Norma tagjai s a munka különös lelki lázával hajszoltan éreztük a hit tisztaságával, hogy ez az egyetlen kötelességünk.

Magatartásunkról a hír futott — a falu suttogni kezdett. A munka- társak lelki tüze átterjedt a lakosságra is. Egy mozgó lelki klinika tagjai lettünk, akiknek a negyedik napon már elébe jöttek a családok; akiket türelmetlenül vártak s akiket utcasarkokon át gyermekek és felnőttek kísértek.

A lelki feltételek megteremtése után kezdődött a nemzetnevelés tulaj- donképeni munkája. Bent a család meghitt körében. A megnyílt lelkekből áramlott felénk a kérdések özöne. A legkisebb részletre is figyelemmel voltunk. Még arra is, hogy a gyermekek ágya nem fekszik-e szélhuzat

(5)

-s 24«

vonalában. A család tagjai maguk kérték fel orvostársainkat bizalmas közlések tételére. Fogat, garatot, pulzust, sebeket vizsgáltak. De receptet, nem írtak sehol, sőt ahol erre szükség volt, a község orvosához utasították a beteget. A külső orvosokkal is a legnagyobb egyetértésben dolgoztunk együtt. A tanárok nevelési és családerkölcsi kérdésekben tanítottak. Ezek különösen az egvkés községekben jelentettek drámai órákat.

A látogatás addig folyt, mig az utolsó házikó is át nem esett ezen.

A harmadik-negyedik napon az asszonyok kötényükkel törölték számunkra a széket, amikor jöttünk. Az aznap soros utcákon befűtötték a tiszta szo- bába s oda összegyűlt a már előzőleg meglátogatott rokonság is, hogy mégegyszer és harmadszor is velünk együtt lehessen. A gyermekek bará- taivá lettünk; ezek együgyű rajzocskáikkal és szegénységükben apró érték- telen holmicskákkal halmoztak el bennünktt, megindító jelenetek között.

A megmozdult néplélek követett bennünket. Az cg>ik község bírája mondotta: „Csak intsenek s a határban a földünket is m e g f o r d í t j u k . "

Reggeltől estig együtt voltunk a családokkal, de lélekben már együtt volt a / egész község. Nagyharsány főjegyzője jelentette a munkánkat várat- lanul meglátogató alispánnak: „A Norma tagjai egy hét alatt évekre meg- változtatták községem lelkületét." Ennek megértéséhez szükséges lenne e büszke, zárkózott egvkés község ismerete.

A elfásult és semmire sem kíváncsi falusi lakosság régen kiábrándultan a városok felől megnyilatkozó hasztalan kísérletezésektől, a figyelmetlen közönyből előbb nehezen mozduló, majd növekvő "lelkesedésbe csapott, végül egyes helyeken valóságos lelki forradalmi tünetekben ért csúcsot.

Mecsekszabolcson a bányászasszonyok sorfalat álltak s csak annyit a k a r - tak, hogy ruhánkat megsimogassák. Az egyik ormánysági községből történt elutazásunkkor a vonatszakasz virágtenger volt s a vonat füstje is eltűnt, amikor a távozó vonat irányába néztek a mozdulatlan emberek. A Norma munkája, szinte alázatos szeretete és még a cigányhoz is megmutatott tisz- telete az őstermelő nép közönyét megrendítő jelenségek közepett módo- sította, mert a nép megérezte ösztönével is mozgalmunknak a népért indí- tott önzetlen harcát.

Nem volt egyetlen alkalom sem, hogy még a legbüszkébb, jómódú család is a magánéletébe beavatkozást érzett volna a legbizalmasabb meg- beszélések alkalmával. Minden alkalommal kifejeztük magatartásunkkal azt is, hogy a velük való foglalkozás a mi számunkra öröm és megtiszteltetés.

A magyar falusi nép lelkének ily érzékeny és végletekig felébresztett állapotában feladataink hihetetlenül könnyűek voltak. Útmutatásunk, okta- tásunk cletre szólt. A családi látogatásainkat kísérő jelenségek és törté- netek megrendítő módon igazolták, hogy a sok helyütt török hódoltság utáni kulturá! is állapotban élő nép lelki felemelése számára egvetien lehe- tőség a Norma útja.

3. Esti előadások.

A minden este tartott előadások a község ünnepét jelentették s ezek jelentősége minden reményünket klülmúlta. Olyan helyeken, ahol éveken át hatósági támogatással az iskolánkívüli népművelés 30—40 embert tudott összehozni, most a 4—300 férőhelyes nagytermekben előadás előtt egv órával zsúfoltan várták az előadást és jelentős tömeg maradt az ajtókon kívül is. Az általános bevezetésben ismertettem, hogy az előadások meg- szabott keretét a helyi viszonyok módosították. Ezek rideg sémája volt:

(6)

1. Bevezető. Figyelmet felkeltő kérdés ismertetése.

2. Orvosi előadás.

3. Szórakoztató szám. (Népies vonatkozású irodalom, komoly magán- vagy párosjelenetek. Történelmi tárgyú előadás.)

4. Egészségvédelmi előadás.

5. Pedagógiai vonatkozású előadás.

6. Szereplő a községből.

1. A másnapi látogatások megbeszélése.

8. Feltett kérdésekre felvilágosítások.

9. Közös ének és ima.

i

Az előadások terv szerint két órát igényeltek, azonban ezt nem lehe- tett betartani, a hallgatóság többet kívánt. Volt eset többízben — s ez a legjelemzőbb —, amikor a hallgatóság arra kért bennünket, hogy mindegy, akármiről is beszélünk, csak együtt lehessünk és hallgathassanak bennün- ket. Egy faluban az egyik munkatársunkat valóban értékes előadása után arra kérték, hogy mégegyszer tartsa meg ugyanazt az előadást. Börötzfv orvos közölte velünk, hogy 39 fok lázas, középfülgyulladással fekvő súlyos betege egy este titokban felöltözött és elszökött hazulról, hogy az előadást, amiről otthon a család reggeltől-estig beszélt, meghallgathassa. (A beteg- ségtől egyik fülére süket volt.) Az ormánysági oszrokiscsányr nagytiszteletű úr, mint pap és mint családapa, az utolsó előadás után sírva mondott köszönetet hívei előtt, hogy a Norma tavasza nyomán községében a lel- kekről felengedett a fagy.

Így sorolhatnánk oldalakon át.

Volt olyan község (Egerág), ahol két zsúfolt teremben párhuzamosan egymást felváltva tartottunk előadásokat cgyidőben. Diósviszlón egy szív- bajos ember távozásunk után hetek multán is kiküldte feleségét a kapuba, megnézni, hogy az állomás felöl nem tértek-e vissza a Norma tagjai.

íme, a legegyszerűbb, de legkeményebb ötvözet, a legtisztább s leg- magyarabb nép néhány nap munkája után ily változást mutatott. Ahol a munkát 6—14 nap után elvégeztük, azzal búcsúztak, hogy mindig vissza- várnak. Az egyik főjegyző mondta: „Amikor elmentetek, olyan lett a falu, mint egy halottas ház, ahonnan elvitték a legkedvesebb testvért." Egy másik helyen a falu egyik tehetős hangadó gazdája mondotta: „Köszönjük, hogy eljöttek. De ha nem jönnek vissza, akkor számunkra büntetés lesz ez az e!ső találkozás, mert a Norma nélkül sohasem tudhattuk volna meg, hogy mit vesztettünk."

Az előbbiek ismertetik röviden a baranyai Norijna 193 *35. évi mun- káját dióhéjban, aminek alapján 1940—41-ben gróf Teleki Pál megbízá- sából megindult a második és a már komolyabb munka, tizenöt munkatárs közreműködésében. Ennek ismertetését már nem adjuk, mert amint a munka méreteiben is nagyszabású volt, úgy az eredmények felsorolásában is a már ismertetett baranyai eredmények azonos mértékű megnöveke- déséről számolhatnánk be.

(7)

2 4 8

A nemeztnevelési munka fenti rendszerének a már ismertetett és a magyar népre kiható jelentősége mellett egy másik és alig kisebb jelentő- ségű kérdésre kell rámutatnom.

Mint a pécsi egyetem svéd lektorát és a pécsi egyetemi Nagy Lajos Kollégium tanulmányi felügyelőjét 1932 óta állandóan foglalkoztattak a magyar ifjúság kérdései, 1932—34-ben szintén nem publikált oly természetű ifjúsági munkát végeztünk, ami az amerikai Flanagan páter munkáját két é w e l megelőzte.

Mint kollégiumi felügyelő aggodalommal láttam, hogy a jövő magyar középosztályt, vagyis vezetőréteget kialakító mai ifjúság bizonyos száza- léka nélkülözi azokat az etikai biztosítékokat, amik nélkülözhetetlenek a magyar közélet számára.

A Norma tagjai szigorló diákok és diákleányok voltak, akik közül többen eleinte kevés érdeklődéssel és sok kérésre jöttek velünk. Azt, hogy mily nyereséggel haladtak előre útjukon nap-nap után, csak személyes élmé- nyeik igazolhatnák. Az átalakuló falu mellett átalakuló ifjúságot láttam.

Munkájuk alatt életszemléletük elmélyült, megnemesült. Szociális érzékük s a fajhoz tartozásnak városban elhalványuló tudata a magára maradt falusi nép sorsán keresztül ú j tartalmat nyert. Az emberi szolidaritásnak s az élettől számunkra kijelölt nemes feladatoknak soha nem születhetnek meg oly szép részletei, mint e munkában. Az a pillanatkép, amikor a városi tanárnő és falusi béresleányka alacsony falusi széken egymás mellett meg- beszélték közös sorsukat, amikor az orvos és a falusi legény egymás mel- lett a kemencepadkán beszélték meg a világ sorát. E pillanatképek is szentesítik a Norma munkájának létjogosultságát.

A magyar diplomás ifjúság számára a legszebb nemzeti megvalósulást egy kerettörvény is biztosítja. Évenként ezer főnyi sereg a nemzetnevelés ú j útján új életszemléletet nyerne, négyezer község életét megváltoztatná s mindezt akkora költségvetési kerettel, amit a mai államgazdálkodás ne- hézség nélkül előteremthet. Az O N C s A nyolcvanmilliós kerete mellett alig néhány milliós a Norma országos megteremtésének költsége, már pedig a Családvédelmi Alap mellett elsőrendű kérdés a újonnan felépített házak ezrei s a régi magyar házak milliói szellemének, lelkierejének meg- szervezése. Vörös Márton

p

A továbbiakban függelékszerűen mutatjuk be a munka fontos részle- teit. Legfőbb vágyunk, hogy minél több magyar fiatal férfi és leány vegyen részt a Norma remélhetőleg újra meginduló munkájában.

(8)

249

. . . -. > .- "

Előzetes falutájékoztató . Kör-zet K ö z s é g n e v e lélek-

szám Ma-

gyar Né- j

met Sgyéb Magya-rul bfszél

Vallás többség

% - b a n

I.

1227 1164 53 10 1209 r. k. 9 9 %

I.

Szellő 411 311 100 390 r. k. 9 9 % •

I. Püspökszenterzsébe t . . . . 617 524 78 15. 605 r. k. 9 8 % I.

Kékesd 531 526 5 530 r. k. 9 9 %

I.

Összesen 2786 2525 236 25 2734 r. k. 9 9 %

I I .

615 485 129 1 576 ref. 6 5 %

I I .

1221 1081 140 1208 r. k. 9 9 % I I .

6 2 3 274 349 546 r. k. 7 0 % I I .

Összesen 2459 1840 618 1 2330 r. k. jellegű

I I I .

1027 798 229 996

562

868

r. k. 9 0 %

I I I .

6 4 3 267 375 1 996

562

868

ev. 6 0 %

I I I . 869 862 7

996

562

868 r. k. 9 7 % I I I .

Tékes 619 214 4 0 5 549 ev. 6 0 %

I I I .

537 319 218 504 r. k. 1 0 0 % I I I .

Összesen 3 6 9 5 2460 1234 1 3479 r. k. jellegű ev. jellegű

Í

Lakosság Magyar Német Egyéb

Beszél magyarul

8940 6825 2088 27 8543

(9)

stf Wi ['f . - f;yri7>

M:

¿k... «

t §

e

- "Berkcsil

\ i Kátoly

Február

12—16. Illés-csoport Püspök-

szenterzsébet Szellő Február *

17—20. Major-csoport Vörös-csoport 1

Kékesd Szilágy

Február

21—23. Vosryescsoport II lés-csoport Major-csoport Ormós-csoport Február

24—27. Vörös-csoport Major-csoport Ot mrts-csoport Illés-csoport Február

28 -29. ' " V Major-csoport Vörös-csoport

l'ereked Fllend / 1

>

Március

1—3. Illés-csoport Nneykozrtr Decs

Március

\

4—6. Sziffert-csoport Illés-csoport Március f

7 - 1 0 . Sziffert-csoport \'örÖS-C80p0rt Március

11—13. Illés-c soport Vörös-csoport

Március

14—16. 1 Vegyes csoport Vörös-csoport -

Március

17—80. I llís-csoport

ítV №

(10)

Püspöksienterisébel.

10 mjuntzanap.

Vörös-csoport (II. 13-16) o 'lllÁs - " (//• 1Ö -2o) +

X

KáhAy.

6 musikasLap

'//•17-20)0

Berhesd.

72. r n u u h n n a f i

TUÁs CSOpOrt (II. 12-16) • Major " ' (11.17-20)-$

_ _<7/. 2/ - 23J x

V:

(11)

2 5 2

Napi munkarend:

F e l k e l j és reggeli: óra. - Megbeszélés, látogatási rend beosztása: 8 - 9

fsalád[at°Íat™J 9-12 óra. - Jegyzetek készítése, megbeszélés: 1 2 - 1 3 óra

iT io P'henes: 13—15 óra. - Családlátogatás: 15—18 óra. - Előadásra készü- tes: 18-19 ora. — Esti előadás: 19—21 óra. — Vacsora és megbeszélés: 2 1 - 2 2 óra - Kőtelező pihenőre térés: 22 óra.

_ (soládlédogaJás '.

JT. Csoport, fiebr. 9-i2.

vmmwwmiiA in:. Csoport.

febn.iQ.-r

®: Templom.

m: Községháza.

•:'ElszáUásoLási helyek.

A háziszabályrendnek a Baranyai Normát kiegészítő pontja:

,.,'M0' fogadunk el meghívást. Ahol ez elől, a munka érdekének sérelme

" t - i T te ríl e t" in k- ,o t t a meghívásért a vendéglői árnak megfelelő összeget jotekony célra adjuk. A helyi vezető réteg társas meghívása (búcsúztatás stb.) csak az esetben fogadható el. ha minden meghívott az étkezés idejére egy általa kiválasz- tott nincstelen falubelit vihet magával.

Berkesd község.

1941.

Febr. 12. Szerda:

Illyés:

Illyés-csoport.

Illyés Béla Blázsik Piroska Szunyogliy Bertalan Előadási napló.

Megnyitó 15 Helyi énekkar 5 Blázsik: Helyes nevelés 20

Helyi szavaló 5 Illyés: A falu egészségtana 20

Egy falubeli mesél ]o S/.unyoghy: Alkoholizmus ' 20

Megbeszélés másnapra jo perc

105 perc

(12)

1941. > 1 : ' Febr. 13. Csütörtök:

Illyés: Mit láttam a faluban? . Helyi szavaló

Szunyoghy: Az influenza

Az anyák kérdeznek . . . Blázsik: Van-e rossz gyermek? . .

Páros jelenet helyiekkel Megbeszélés másnapra . .

1941.

Febr. 14. Péntek:

Szunyoghy: Trachoma 20 perc Iskolások énekelnek 10 „ Blázsik: A jó háziasszony 20 „

Tanító ú r mesél 15 Illyés: A család egészségtana . 25 „

Plébános úr kérdez . . . 5 ,, Megbeszélések másnapra 10

105 perc

Baranya és 'Tolna megyékben lefolytatott „NORMA" rendszerű népvédelmi munka adatai a napi jelentések összegezése alapján.

Sorszám K ö z s é g n e v e Megye

Munkanap Komoly elő- 1 adások számai s "

s s ® O .02 flí n l a

•0 _ N SÓ®

m Meglátogatott családok száma Előadások hallgatóinak száma

1. Berkesd Baranya

99 12

42 30 275 2.450 2. Püspökszenterzsébet . . . .

Baranya

99 10 42 30 142 2.140

3. Kátoly 99 6 25 30 122 1.340

4. Szellő f 6 28 30 70 485

5. Kékesd 4 20 30 59 660

0. Szilágy 9 39 25 126 2.700

i. Pereked 6 26 12 112 960

8. Ellend 6 24 18 107 1.100

9. Nagykozér • 99 9 48 30 182 2.280

10. Magyarsarlós 6 24 15 88 1.300

11. Romonya

„ •

3 14 10 65 340

12. Nagypall

6 26 15 136 980

13. Zengővárkony

6 25 10 126 945

14. őcsény Tolna 5 28 15 95 1.150

15. Decs 12 57 30 155 3.410

10. Alsónyék 99 4 16 10 75 380

17. Hird Baranya 5 20 10 95 430

18. Áta 5 25 10 85 580

19. Pécsudvard 3 14 5 70 320

Összesen . . . 124 . 543 365 2.185 23^950

# - -

20 perc 20 „ 5 „ 15 „ 20 „ 15 „ 10 ..

105 perc

A mesedélutánok gyermeklétszáma összesen 3000 volt. A piispökbogádi március 15-i ünnepségnek, amit mi rendeztünk, hallgatósága 600 volt s így a kultúrmunka összes

hallgatósága kereken 27.500 volt.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Beke Sándor • Ráduly János • Álmodtam, hogy

Bónus Tibor jó érzékkel mutatott rá arra, hogy az „aranysár- kány”-nak (mint jelképnek) „nincs rögzített értelme”; 6 már talán nem csupán azért, mert egyfelől

Igen, a legfájdalmasabb számomra, hogy még sohasem történt velem csoda, gondolta a szociológus-rendező (csodabogyó, csodacsapat, csodadoktor, csodafegyver, csodafutó, cso-

anyagán folytatott elemzések alapján nem jelenthető ki biztosan, hogy az MNSz2 személyes alkorpuszában talált hogy kötőszós függetlenedett mellékmondat- típusok

In 2007, a question of the doctoral dissertation of author was that how the employees with family commitment were judged on the Hungarian labor mar- ket: there were positive

A már jól bevált tematikus rendbe szedett szócikkek a történelmi adalékokon kívül számos praktikus információt tartalmaznak. A vastag betűvel kiemelt kifejezések

A dolgozat célja azt megvizsgálni, hogy milyen tényezők vezettek el és milyen okok miatt maradt fent a mai napig a gyógyszerhez jutás problémája... ábra

Legyen szabad reménylenünk (Waldapfel bizonyára velem tart), hogy ez a felfogás meg fog változni, De nagyon szükségesnek tar- tanám ehhez, hogy az Altalános Utasítások, melyhez